Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-11 / 266. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. november 11., péntgfc SZEMTŐL SZEMBE i Végre mindenki elment, Olga képzeletében megjelenik Irina, a szovjet katona, aki apj ívai együtt harcolt a spanyo­loknál. Olga idézi a régen lezaj ott beszélgetést. Az emlékezés most már filmszerűen pereg. Előkerül Víardin professzor levele. Kubes felgyógyul, s egy ismeretlen cseh fiatalemberért **■ cserébe, saját szabadságát adta.- HIZLALJÁK MÁR a jö­vő évi leadásra a sertéseket az erki Üj Barázda Tsz-ben. A kö­vetkező év első felében 101 hí­zott sertést, 17 ökröt és 11 hí­zott tinót adnak át a közös gazdaság tagjai az Állatforgal­mi'Vállalattal kötött szerződés alapján. — NEGYVENHÁROM VA­GON ALMA termett az Eger —Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság egerbaktai üzemegységében. Az alma nagy részét exportra szállít­ják és már el is indították az első vagonokat Csehszlová­kia, illetve a Szovjetunió fe­lé. Az idei almatermésből kö­zel másfélmillió forintos jö­vedelme származik a gazda­ságnak. Akik késnek és — NŐI DI V ATKALAP BEMUTATÓ. Az elmúlt hé­ten Budapesten kiállításra kerültek az őszi—téli ■szezon kalap-újdonságai. A kiállítás teljes kollekcióját most mu­tatja be az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat az egri Divatházban. A női kalap­bemutatót árusítással egybe­kötve rendezik, minden dara­bot megvásárolhatnak az ér­deklődők. Kalapújdonságok már 71 forinttól kaphatók. A bemutató holnapután, vasárnap reggel 8 órától déli 1 óráig, hétfőtől szombatig pedig a rendes üzleti nyitva­tartási idő alatt tekinthető meg a Divatházban (Bajcsy- Zsilinszky u. 17.). (x) amiért késnek JULES GUESDE I960. NOVEMBER 11., PÉNTEK: marton 115 évvel ezelőtt, 1845. november 11-én született JULES GUESDE francia szocialista politikus. A kommün felkelésben való részvéte­le miatt elítélték. Lalarguel-al együtt l38<)-ban megalapította a francia munkáspártot. 1905-ben pártja Jaurés pártjával egyesült. Guesde 1922-ben halt meg. 20 évvel ezelőtt. 1940-ben ezen a napon a párizsi diákok megkoszo­rúzták az Ismeretlen Katona sírját, majd tüntetlek a német megszállók ellen. A fasiszták sortűzzel felel­tek. számos halott és sebesült ma­radt a helyszínen. 15 évvel ezelőtt. 1945. november 11-én emelte törvényerőre az or­szággyűlés a debreceni kormány .íöldbirtokreformját. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK, FELFEDEZÉSEK: SO évvel ezelőtt, 1880-ban e napon született ALEXANDER BEHM német feltaláló, aki 1912-ben egy általa ECHOLOT-nak elnevezett szerkezettel kisugárzott ultrahangimpulzusok révén a tengerek viz- - mélységét, a gleccserek jégrétegét, vagy a repülők magasságát, sőt a tengeren a halak vonulási irányát is a hang visszaérkezésének idejéből meg lehet mérni. A SZTEREOTÍPIÁT — a nyomdászatban azt az eljárást, amely- lyel a már kiszedett szövegrészeket, vagy kliséket újból nyoino- formákká alakíthatjuk át — 235 évvel ezelőtt, 1725-ben WILLIAM GED ir nyomdász találta fel. SZERDÁN ESTE a sűrű ködbe burkolózva, sok-sok autóbusz állta körül az egri Gárdonyi Géza Színház épüle­tét. Ma kivételesen nem az eg­riek ültek a nézőtéren, hanem a megye tizenöt községéből hoztak közönséget az autóbu­szok. A földművesszövetkeze­tek tagjai látogattak el ezen a napon a színházba, hogy meg­néznék Danek: Szemtől szembe című színművét. A darab első része is már nagy érdeklődést keltett az em­berekben. A szünetben minde­nütt a művészi teljesítményről, a darab mondanivalójáról be­szélgettek. Vélemények alakul­tak ki, s a beszélgető csoportok itt-ott lázasan igyekeztek va­lamit bizonyítani egymásnak. Grósz Pál Erdőtelekről jött, hogy megnézze az előadást. — Nekem az a véleményem, hogy ezt a színdarabot 56 után azonnal be kellett volna mutat­ni! Magam is fiatal vagyok még, de ez a darab felébresz­tett bennem is valamit, amiről még nem tudok beszélni, de amit már érzek. Igaza van an­nak az újságírónak. Nagyon sokszor olyan esetben vagyunk elégedetlenek, mi, mai embe­rek. amikor igazán semmi okunk rá. Most úgy érzem, mi is természetesnek vesszük azt, hogy az öregek kivívták ne­künk ezt a rendszert, s mi is sokszor kesergünk olyan dolgo­kon. amin nem szabadna! — Nagyon tetszik a darab, különösen Olga! — szól közbe 99Szemtől szembe66 — a közönséggel Pelyhe József, ugyancsak Er­dőtelekről. — Kár, hogy szü­net lett közben, jó lenne, ha máris folytatódna, mert na­gyon kiváncsi vagyok arra, mire jut Olga a visszagondolá- sával ebben az amerikai út his­tóriában! Egy másik beszélgető kör­ben sarudiak cserélik ki néze­teiket. Csörgő András bácsi már összehasonlít: — Először a rádióban hallot­tam a darabot, a Rádiószínház bemutatásában, néhány nappal ezelőtt, de mondhatom, messze elmaradt emögött az előadás mögött. Ennek biztos an az is az oka, hogy itt a látványosság, az érdekes1 technikai megoldás is nagyban hozzájárult a siker­hez és ahhoz, hogy élvezet néz­ni ezt a játékot. A LEGTÖBB EMBERNEK a színészi teljesítmény mellett az újszerű megoldás, a nyíltszíni változások, a modem vonalú díszletek ragadták meg elsősor­ban a figyelmét. Nagyon érdekes volt meg­hallgatni az egyik ids káli gimnazista lány mondanivaló­ját a darabról. Megnyugtató a tizennyolc évesek véleményal­kotásának ilyen formája: — Azt hiszem, sikerült meg­értenem. amit Danek éppen nekünk, fiataloknak mond eb­ben a darabban. Én legalábbis azt éreztem, hogy valamikép­pen máshogy kell élném, gon­dolkodnom, másképpen kell néznem azokat a kivívott ered­ményeket, melyeknek én már csak élvezője, esetleg — ha sza­bad így mondanom — tovább­fejlesztője vagyok. És most már sok mindent megértek ab­ból. miért beszélnek tanáraink a múltról, — sok esetben akkor is, amikor nincs is ilyen a tan­anyagban. Másként! Másként! Hogyan? Azt még nem tudom. A többiek figyelmes arca, bólogatása. néhányszavas bele­szólása is azt mutatta, nem volt hiábavaló ez a mai este, mert ha így megértik az életre készülő fiatalok azt. amit meg kell érteniök Danek gondola­taiból, szavaiból, álékor ezzel a fiatalsággal még nincs különö­sebb baj, csak felvilágosító szó, és türelem kérdése, hogy olyanná váljanak, amilyennek apáik elképzelték őket. Az asszonyok? Nekik mi a véleményük? M. G.-né szihal- mi asszony fiatalkorának küz­delmeit véletlenül ismerem. Kíváncsi voltam, mit mond ő, mi a véleménye minderről. Nehezen állt kötélnek, végül tömören ennyit mondott: — Aki ezt nem érti meg. az nem érti meg egész mai éle­tünket. AZ ELŐADÁS dörgő taps­viharral ért véget. A középpá­holyban ott ültek: Csehszlová­kia magyarországi nagykövete, Frantisek' Pisek elvtárs, a nagyövetség' titkára, munkatár­sai és családtagjai. Érdeklődés­sel figyelték az előadást, majd a nagykövet a következő nyi­latkozatot adta a látottakról: — Először látom, hallom a darabot. Nem értek magyarul, ám a darab ismerete, s a mű­vészek tökéletes játéka, tolmá­csolás nélkül is hűen kifejezte azt a mondanivalót. melyet Danek a közönségnek szánt. Meggyőződésem, hogy mind a művészeknek, és a rendezőnek, mind a díszlettervezőnek sike­rült kifejezni azt, amit a szerző művével alkotott. A darab nem könnyű, de itt, ebben a színházban sikeresen oldotta meg feladatát színész, rende­ző, tervező, és a műszak egy­aránt. Az előadás nagy érde­mének tartom a kiegyensúlyo­zottságot és az érezhető harmó­niát. így hát leszögezhetjük a kö­zönség nevében: megértették és megszerették az újszerű da­rabot. melyben valóban „szem­től szembe” mondják meg a szereplők azokat a ke’lemetlen igazságokat, amelyek feléb­resztik a mai ember, a mai fia­talság lelkiismeretét. Ad ám Év» Olga 14 éves, amikor apjától megjön az utol­só levél. Nagy­apjával és Kénjével olvas­sa a szöges­drótok mögül érkezett utolsó emléket, s ma­gára hagyott asszony képze­letében élesen tükröződik ez a regi emlék. el a bonyolult presszónyelvben és gyakran bele-bele- zavarodnak a ven­déglátóipari zsar­gonba. János bácsi is leül és kávét ren­del. — Duplát, vagy szimplát? — kér­dezi a pincér. — Kérem, én sem nem duplát, Hangverseny van az egri Ze­neiskolában. Két kiváló mű­vész készül szereplésre, s a mű­vészi felfokozottság érzésével egyre azon töprengnek, hogyan adják művészetük legjavát. El­következik a kitűzött időpont, a hangverseny nem kezdődik. A művészek egyre idegesebben nézik az órát, ám a közönség, amely szereti a zenét, ért­hetetlen közömbösséggel késik. Hét órakor még néhányan ci­garettáznak a folyosón, s az ..óvatos” teltház csak félnyolc felé alakul ki. Miért? Ez az ünneplő közönség sötét ruhá­ban, ünnepélyesen, az élmény várásával arcán gyülekezett S miért késett? Nem lehet azt mondani, hogy nem tisztelik a művészetet, nem lehet azt mon­dani, hogy kénytelenségből ül­tek be a kis Bartók-terembe, és mégis az az érzése az ember­nek, hogy a gyülekezőknek kö­zömbös a kezdés, közömbös a pontosság. Egy másik eset. A debreceni Csokonai Színház gördülő ope­rája tart előadást a Gárdonyi Színházban, s míg Erkel Fe­renc életét és munkásságát is­merteti a zeneiskola igazgató­ja, megtelnek a széksorok, bo­csánatkérő szavak mormolása, székcsikorgás keveredik az elő­adó szavaival. Nem lehetett volna előbb jönni ennek a ké­ső közönségnek? Nem kellett volna korábban hozzáfogni az öltözködéshez, esetleg fonto­sabbnak tartani a pontosságot, mint a késést? Azt szokták mondani: A pontosság a kirá­lyok udvariassága. Hát a mű­vészetnek meg kell adni a ma­gáét és meg kell jelenni ponto­san a rendezvényeken. De nemcsak a későnjövők a hibásak, hibás a színház, hibás a hangversenyt rendező zeneis­kola is, mert nem tartja be a kinyomtatott szabályt: „Későn­jövők csak az első felvonás után foglalhatják el helyüket ” Aki egyszer, csak egyetlen esetben valóban az első felvo­nás után mehetne be a néző­térre, nem valószínű, hogy máskor elkésne. Aki csak az első szünetben, az egyetlen szü­netben zavarhatná ajtócsikor- gatásával az előadóművészt, az többé nem jönne a hangver­seny megkezdése után. A sza­bálynak érvényt kell szerezni a rendezvényeken. Meg kell kez­deni a kitűzött időpontban az előadást, a hangversenyt, s aki kívül rekedt, a szünetig alapo­san átgondolhatja — érdemes- e késni? Még egyet a közönség hely­telen magatartásáról, s a ruha­tárak helytelen liberalizmusá­ról. Az utolsó felvonás előtti szünetben a közönség megro­hanja a ruhatárat, kimenti a botokat, kalapokat, bundákat és esernyőket, s az utolsó fel­vonás alatt úgy fest a színház nézőtere, mint egy csatatér. A legkülönbözőbb helyekre ag­gatott kabát, és egyebek szinte ordítva közlik, hogy tulajdo­nosukat már csak a hazamene­tel érdekli. Nem szabad a ru­hákat előbb kiadni. Várja meg mindenki, hogy a művészek befejezzék előadásukat, s ha a színházi előadásra eljöttek, ne sajnálják azt a pár percet, míg a kabát kiadásánál rájuk ke­rül a sor. ízléstelen és a mű­vészettel szemben tiszteletlen­ség az ilyesmi! (ádám) KEVERVE Fejlődik, csino- sedik a falu, még új vendéglőt is kapott. A betérők lassanként kezdik megszokni, hogy itt nemcsak kiváló borokat és jóféle kisüstit mérnek, hanem szörpöket, fagylaltot, nya­lánkságokat és ká­vét is. Az első ven­dégek még elég nehezen igazodtak sem nem szimplát, hanem kávét ke­rek, — feleli a ven­dég. ■Ugyanitt tör­tént meg: — Kávét kérek -* igyen a vendég. — Duplát, vagy szimplát? — Rövid gondol­kodás után kiböki: — Keverve! (k) MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: November 13-an, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Horgász a pácban (francia) 15-án, vasárnap délelőtt 11 óra­kor matiné: Különös ismertetőjel EGRI VÖRÖS CSILLAG Ballada a katonáról EGRI BRÖDY Ember a medvebőrben GYÖNGYÖSI PUSKIN Spessarti fogadó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A* próba folytatódik HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mozart HATVANT KOSSUTH Légy boldog, Irina HEVES Egrenyíló ablak PÉTERVASARA -Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás műsorai Egerben este 7 órakor: Szemtől szembe __ (Vöröamarty-bériet) Re pülő motorkerékpár Moszkvában nagy sikert ara­tott Jljin mérnök új találmá­nya, a „repülő motorkerék­pár”. A kisméretű propelleres repülőgép miniatűr motorral van felszerelve, amely azonban igen nagy teljesítmenyű. A há­rom-négy személy szállítására alkalmas repülőgépet valószí­nűleg rövidesen sorozatban gyártják.

Next

/
Thumbnails
Contents