Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-11 / 266. szám

I960, november 11., péntek NÉPÚJSÁG 8 A jövőt tervezik Nagyfügeden Még nem a rögzített, elfoga­dásra ajánlott tervek ezek, csupán az úgynevezett „előter­vek”, de már ezekből is látni, mit szándékoznak tenni a kö­vetkező gazdasági évben a nagyfügedi Dózsa Tsz tagjai. 4700 holdas gazdaságukban. Nem könnyű munka a terv- készítés. Szükség van hozzá minden gondolkodó fejrq, a legapróbb ötletre, véleményre is, hogy jövőre jobb legyen minden tekintetben a munka, s az eredmény. S főként, hogy ne fordulhassanak elő újra az ez évben vétett hibák. Mert ilye­nek is voltak. Jövőre elkerülik az idei hibákat —- Az egyik az volt — mond­ja Horváth György főkönyvelő, aki minden számot, adatot fej­ben tart —, hogy tízezer mun­kaegységgel elcsúsztunk. 140 000 felhasználását tervez­tük és 150 000 lett belőle. Ilyen nagy tervszámnál ez nem olyan nagyon vészes, de mégis jelen­tős és figyelmeztető a jövőre. A másik az, hogy a vetést még mindig nem tudtuk befejezni. Ez ugyan csak részben a mi hibánk, mert erősen közbeszólt az időjárás is a vetéseknél, de a cél éppen az, hogy a jövőben úgy szervezzük meg az őszi munkát, időben készítsük elő a talajt, hogy az esőzések ne húzhassák keresztül számítá­sainkat. A növénytermesztés vonalán tehát ez a fő feladat. S hogyan készülnek ezek alapján az 1961-es évre? Megfontoltan, kö­rültekintően. A munkaegysé­gekre vonatkozóan így intéz- kezdtek eddig: a három nö­vénytermesztési üzemegység­nek és ezen belül a kilenc bri­gádvezetőnek megadták a kö­vetkező évi vetésterveket. Az ő feladatuk az, hogy az ez évi gyakorlat alapján egyénekre felosztva a megművelendő te­rületeket, megállapítsák, hogy egy-egy embernek hány munkaegységre lesz szüksége a maga területén a munka el­végzéséhez a vetéstől egészen a betakarításig. A beérkezett .szá­mokat később a tsz-irodán egyeztetik, ellenőrzik, s így alakul ki a pontos munkaegy­ség felhasználási terv, amely az elfogadás után törvénnyé válik a közös gazdaságban. E holdanként megállapított terv birtokában aztán jövőre könnyebb dolga lesz a vezető-, ségnek, ha munkaegység fel­használás tekintetében valahol ismét elcsúszás mutatkozik. Csak elő kell venni a részletes tervet, s máris megállapítható, hol a hiba, hol kell ellenőrizni miért több a munkaegység az elfogadottnál. 1961-ben újabb gépek segítik majd a közös munkát Másként intézkednek a tsz- ben a vetések meggyorsítására Eddig' két saját Zetor és egy Maulwurf dolgozott a földeken Jövőre — a tervek szerint — még négy Zetort és ezek mind­egyikéhez megfelelő mennyisé­gű munkagépet vásárolnak a tsz-tagjai. — A tárolás a legnagyobb gondunk — mondja Horváth György. — Hétszáz holdon termel­tünk kukoricát ebben az év­ben, s a 120 vagonnyi •termék­nek hely kellene. Egy húsz va- gonos, vasvázas górét már fel­állítottunk saját építőbrigá­dunkkal, egy harmincöt vago- nos szükség górét is építettünk saját erőből, s részben a ma­gunk erejéből egy 15 vagonos is készül, de ez kevés. Jövőre tehát úgy kell terveznünk e té­ren, hogy végképp megszűnje­nek kukoricatárolási gondja­ink, mégpedig arra számítva, hogy már nem hétszáz, hanem körülbelül nyolcszáz holdon termeljük már e fontos nö­vényt, hiszen jelentősen növekszik a jószágállomány. Ez évben a tenyésztőn» „lét­száma” a Sertéseknél száz da­rab volt, a hízók száma meg 710. Jövőre 150-re növelik az anyakocák számát, s ezektől mintegy 2400—2500 malac vár­ható, amelyek közül bőségesen lehet válogatni majd tenyész- anyagot és hízónak valót egy­aránt. A Dózsa Tsz-beliek va­lóra válthatják tehát e téren is elképzeléseiket, anélkül, hogy vásárolniok kelljen a további­akban sertéseket. De ez így van jól, mert így gondolták erede­tileg is: sertéseket nem vásá­rolni, ha,nem saját fialású ma­lacokból kell nevelni. A szarvasmarhaállomány nö­velésé tekintetében ugyanez a helyzet. Ebben az évben 113 te­hene volt a tsz-nek. A hízómar­hák száma szintén 113 volt, s ezekkel együtt számítva a nö­vendékeket is, az összes szám 340. 1961-ben a tejelő tehenek számát kétszázra, a hízómarhá­két pedig kétszázötvenre növe­lik. Folytatni kell az építkezést Itt viszont megint az épület­hiány .kerül előtérbe. Csak­hogy az előtervek ezekkel is foglalkoznak. Egy huszonhá­rom férőhelyes kutrica építése befejezés előtt áll, ugyancsak rövid idő múlva elkészül egy ötven férőhelyes növendék­istálló is. De ez még kevés. Sertésférőhely mindenképpen kell, s szükség van két darab egyenként legalább nyolcvan férőhelyes istállóra is. Ügy kell tehát tervezni, hogy a követe kező gazdasági évben már ezek is elkészüljenek. Másfél hónap óta foglalkoz­nak az előtervek összeállításá­val Nagyfügeden. Egy-egy rész­lete mindennap előkerül a bri­gádvezetők szokásos megbeszé­lésén. erre fordítják az időt hetenként egyszer a tervezési értekezleten benn a tsz köz­pontjában, s erről esik szó minden szabad percben a nö­vénytermesztési brigádokban, s az állattenyésztőknél egy­aránt. Külön-külön apró rész­letekben kerül szóba a közös munka minden területe, any- nyira, hogy szinte már ezek alapján össze lehetne állítani a következő gazdasági évre szóló végleges tervet. Pedig ezek még csak az előtervmegbeszé- lések. A komolyabb, elmélyül­tebb tervezési munkára még' ezután kerül sor. S a tsz‘tagjai ebből Í6 éppolyan mértékben kiveszik részüket, mint az elő­tervek készítéséből, hiszen a maguk választotta közös gaz-' daság jövő évi jobb, tervsze­rűbb munkájáról van szó. Weidinger László ^^Metöszö/etke^etiiNk^, Minden erőt és időt ~ az őszi .munkák befejezésére A mindennapok tetteit irányitó jelszóvá vált ez a mon­dat megyénk' minden termelőszövetkezetében az elmúlt he­tek során, különösen a nagyon sok munkakiesést okozó őszi esők miatt. S ez a jelszó nemcsak a hétköznapokra, de a vasárnapokra, ünnepekre is vonatkozott. A hevesi járás közös gazdaságaiban dolgoztak az elmúlt kettős ünnepen, bár itt mindkét na­pon esett az eső. Mégis újabb ötszáz holdon vetették el a bú­zát ez idő alatt a termelőszö­vetkezetek. Azokon a helyeken pedig, ahol nem lehetett a ve­tőgépekkel rámenni a földekre, másként hasznosították magu­kat a közös gazdaságok tagjai: főként cukorrépát szedtek, s szállítottak az átvevőhelyekre. A járás termelőszövetkeze­teiben egyébként a tervezett 19 850 holdból már 14 500-on befejezték a vetést, úgyhogy 5350 holdnyi vetési munka van hátra. A füzesabonyi járásban ugyancsak a kedvezőtlen idő­járás lassítja az őszi munkák ütemét. Rozs, őszi árpa és ta­karmánykeverék vetése tekin­tetében jól állnak a járásban, őszi búzából azonban még 5537 holdat kell vetniök a kö­zös gazdaságoknak. Ugyancsak nagy munka vár még a ter­melőszövetkezetekre a‘kukori­ca termésének betakarítása te­rületén. A járásban ugyanis még 3970 holdon töretlen a kukorica. A pétervásári járásban november 7-én is ugyancsak vetettek a termelőszövetkeze­tek tagjai, hogy minél hama­rabb végezhessenek a már sie­tőssé vált munkákkal. Ezen a napon 150 holddal gyarapod­tak az őszi búza vetések a kö­zös gazdaságokban. Ugyanek­kor sok helyen a ' betakarítási munkákkal foglalkoztak a tsz- tagok. A burgonyaszedés befe­jezése után e tekintetben most a legfontosabb a cukorrépa és a kukorica szedése, illetve tö­rése. Részben az ünnepi mun­ka eredményeként most már a Esetenként kibővítik a színház íánckarát . Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház művészi törekvései köZé tartozik az. hogy a közönség az előadott darabok külsőségei­ben is megtalálja azt, amit ke­res. Ezért hatáfozta el a színház vezetősége, hogy a nagyoperet­tekben szereplő, állandó tánc- kart esetenként kibővíti. Szük­ség van azokra a fiatalokra, «kik a lánchoz kedvet, tehetsé­get éreznek, akik már szere­peltek különböző tánccsopor­tokban. így módjuk és alkal­muk nyílik most ezeknek a táncos fiúknak és lányoknak, hogy — amennyiben jelentke­zésük után beválogatják őket a tánckarba — egy-egy operett­ben. például a Denevérben sze­repeljenek. A színház titkár­sága várja a jelentkezőket. járásban mindössze ötven hold­nyi területen kell felszedni a cukorrépát, s a töretlen kuko­ricás terület is 1200 holdra csökkent. A termelőszövetke­zetek tagjai úgy számítanak, hogy a kukoricatörés munká­jával e hó 25-re végeznek, s a búza-vetésterv még hátralevő harmincöt százalékát is rövi­desen teljesíthetik. '--.-v.:^----^wíiafii........■*(*■««.......f.........."' ' ...... FE LELŐSSÉGGEL TUDÓSÍTÁSOK az egri FINOMSZERELVÉNYGYÁR HÉTKÖZNAPJAIRÓL III* KO MMUNISTÁINAK Néhányaó lehajtják lejüket A legfontosabb kérdésekről tárgyaltak éppen a megye gaz­dasági vezetői. Órák hosszát tartott már az értekezlet, meg­hallgattak sok igazgatót, üze­mi párttitkárt, volt aki magya­rázkodott. volt aki mást bírált, Csak éppen saját hibájukat nem igyekeztek elismerni. Ép­pen ezért ütötte meg az embe­rek fülét az egri Finomszerel- vónygyár igazgatójának, Dénes Józsefnek a felszólalása. Egy fokkal mintha előbbre lépett volna a többiekhez ké­pest. Nem magyarázkodott. — Ha üzemünkben csak egy órával jobban kihasználnánk a munkaidőt, teljesíteni tudnánk feladatainkat (ekkor már nyil­vánvaló volt, hogy alig 5 és fél 6 órát dolgoznak a nyolcórai munkaidőből az üzemek jó ré­szében. Ezt mutatták az előze­tes felmérések). így folytatta aztán: — Helyt adtunk mi is a ma­gyarázkodásnak. Mindig más­ban és máshol kerestük a le­maradás okát, nem a magunk munkájában. Hivatkoztunk anyagra, létszámra, ahelyett, hogy saját portánkon néztünk volna szét. Azóta már megvál­tozott a helyzet. Első felada­tunk a vezetés megszilárdítása volt..,. —és sorolta, mit tettek az üzem pártbizottságával kö­zösen, hogy megszüntessék a termelést gátló akadályokat. Szavaiból határozott szándék csendült a hibák őszinte feltá­rására, a szokásos magyaráz­kodás helyett. Érezhető volt, hogy nemcsak saját vélemé­nyét tükröz} hozzászólása, nemcsak a benne lezajlott vál­tozást mutatja az önkritikus hang, de szinte ízelítőt adott a gyár vezetésében uralkodó lég­körből is, amely nem olyan lagymatag már, mint régebben volt. • Erezni lehetett, hogy a gyár­ban — képletesen szólva — ki­tárták az őszinteség ablakát és a kellemes léghuzat márkivitt sok áporodott levegőt (s vele együtt néhány embert is, akik makacsul védték ént a fullaszt» légkört). De kik tárták ki az ablakot? Kik engedtek utat a friss leve­gőnek, amelyben ma már sza­badabban lélegzik a gyár? A válasz: a gyár kommunis­tái — elsősorban a kommu- t beismerni... ezért inkább nista vezetők. 1 másra igyekszünk hárítani a Néhány héttel ezelőtt Volt egy pártbizottsági ülés, ahol már erősen érződött: választó- vonalhoz érkeztek a lemara­dással küzdő gyár vezetői. Ez a választó vonal a tétova tapo­gatózás, a hibák gyökere után, a bizonytalankodás, a magya­rázkodás végét — pontosabban — csökkenését és az egészsé­ges tisztulási folyamat kezde­tét 'jelentette. E kibővített pártbizottsági ülés hangulata, hangja, amely kíméletlenül ostorozta a hibá­kat — szokatlan .volt. A tények (amelyek elkeserí- tőek voltak) és a felelősségre­Kórösl József kommunista üzern- vezttff, ARf SöSSf segfrett a párt- bizottságnak a hibák feltárásban és kijavításában. vonás, (amely a tényeken- ala­pult) — jó néhány gazdasági és pártvezetőt arra kényszerítétt, hogy,mélyen, lehajtsák 'fejű-' két... Bukucs József, a pártbizott­ság titkára tartotta a beszámo­lót. Nem mondott túl sok ked­ves dolgot—de igazat beszélt:' — Nem a munkásokkal, ha­nem elsősorban velünk, veze­tőkkel van báj Nem jól szer­vezünk, nem jól irányítunk, nem teszünk eleget beosztá­sunkkal járó kötelezettségünk­nek. Ezt azonban . fájdalmas felelősséget. Tapasztalhatunk olyan jelenségeket is, • hogy egyes vezetők nem tűrik a bí­rálatot, nem hallgatják meg a munkások véleményét, félve attól, hogy csökken a tekint ér lyük a munkások előtt. * . A bírálatból bőven jutott g műszaki vezetésnek is. — A meglevő hibák közül a legíontosabbnál kell elsősor­ban gyors változást elérni, ez pedig a műszaki irányítás gyenge és rossz volta, az előre­látás hiánya.­Erélyes volt ennek a tanács­kozásnak a hangja, de kellett az erély a tespedők, kényelme­sek, hanyagok felrázásához, kellett az üzemvezetés lagyma­tag légkörének felfrissítéséhez. S ezen a tanácskozáson á ve­zetők zöme belátta hibáját. Felállt az igazgató és azt mondta: — A lemaradás okát négy csoportba lehet osztani: a ve­zetés, az irányítás, az ellenőr­zés és "a felelősségre vonás hi­báira.' S' kifejtette elgondolását a munka megjavítására. Mikor befejezte hozzászólá­sát, Várakozás ülte meg a ter­met. Nem szólt még a főmér­nök, a főkönyvelő... s még sokan a megbíráltak közül. Kócza Imre, a végrehajtó bi­zottság tagja kért ekkor szót. — A műszaki Irányítás az én véleményem szerint sem meg­felelő. Hibák mutatkoznak Dorber Lajos főmérnök mun­kájában is, pedig tőle várjáK az üzemvezetők a legtöbb mű­szaki segítséget. Mikor szólt, nem hallgatta 41 saját hibáját sem, és ő is "ja­vaslatokat adotj, a hibák meg- szüníetéséhez. , ■ v A tanácskozás légköre már szinte pattanásig feszült, s ak­kor a gyár főmérnöke emelke­dett szólásra. — A beszámolóval kapcso­latos bírálatot elfogadom — mondotta. — A jövőben köz­vetlen munkatársaimmal hatá­rozottabban tárgyalok és ke­ményebben vonok fele'ősségre. Elégedetten nyugtázták sza­vait a jelenlevők, különösen mikor arról szólt, hogy a hát­ralevő időben van lehetőség a terv teljesítésére. Még • mielőtt befejeződött volna a pártbizottsága ülés. Me­gyeri István főkönyvelő is el­mondta, miként akarja ő és munkatársai kijavítani a hibá­kat. Saját felelősségéről így beszélt. — Hajlamosak vagyunk arra. ha a hibákról van szó. másnál keressük a felelősséget. Az igazság az. hogy elmulasztot­tuk az üzemek költségtervének teljesítését, s nem volt megfe lelő rezsiellenőrzésünk sem. Aztán Bukucs József záró­szavai hangzottak el: — Az igazság az, hogy nem hajtottuk végre a VII. párt- kongresszus határozatait, nem annak szellemében végeztük munkánkat. pedig nekünk, kommunistáknak az a köteles­ségünk, hogy biztosítsuk a fel­tételeket a VII. kongresszus határozatainak megvalósításá­ra, itt az üzemünkben is. Ha egyöntetűen fogunk ehhez a munkához, tervünket tudjuk teljesíteni. Ezek voltak a tanácskozás befejező szaval. A tanácskozá­sé. amelyben az volt a döntő, hogy az üzem vezetői beismer­ték hibáikat, felelősséget vál­laltak azok kijavításáért. Meg értették, hogy a sepregetésl mindenkinek a saját portái- előtt kell kezdeni — minden várakozás nélkül. (Folytatjuk.) Kovács Endre A TÁRGYALÓTEREMBŐL A meggondolatlan ' tréfálkozó^ gondatlanságból okozott súlyos testisértés bűntette miatt a .já­rásbíróság 4 hónapi javító- neveló munka végzésére köte­lezte, 15 százalékos bércsök-. kentés mellett. *** A Hatvani Városi és Járási Ügyészség a közlekedés rend­jét veszélyeztető bűntett miatt nyújtott be vádiratot F. I. vád­lott ellen, a hatvani járásbíró­sághoz. A becsületesen dolgozó bányász és kétgyenmekes csa­ládapa fél dl pálinka és két kisüveg „Kinizsi” sör elfo­gyasztása után 125 köbcentis Danuvia motorkerékpárjával Zagyvaszántóról Petőfibányá- ra utazott, s nyomban betért á cukrászdába, hogy egy dup’a feketével próbálja meg az el­fogyasztott alkohol hatásának semlegesítését, mert maga is érezte, hagy nem ura egészen a motornak. De rajta kívül a rendőrjárőr is észrevette bi­zonytalankodását, s a fekete mellett megjelent már a rend­őr is. F. J. beismerte. hogy megszegte a KRESZ és á bün­tetőtörvénykönyv rendelkezé­seit, tagadás^ mitsem ért vol­na. hiszen a véralkoholvizsgá­lat ű|[yis elárul mindent. Bi­zony. sokba került a sör. meg a pálinka, a járásbíróság 600 forint pénzbüntetésre ítélte. Dr. Róczey Ödön ilyenkor a magukra hagyott gyermekekét csak a szomszé­dok szeretetteljes könyörülete mentette meg az éhhaláltól. A nagy család élete egy­re válságosabb lett. Elő­fordult. hogy az apa kapá­val verte fejbe 7 éves kislá­nyát, aki a szomszédoktól ke­nyérre kapott forintját nem akarta átadni apjának pálinká­ra. Az állam mindig segítésre siető keze kiemelte H. I. gyer­mekeit a családi otthon mér­hetetlen szenvedései közül, akik állami gyermekotthonok­ban talállak szerető környe­zetre. Az apa pedig elnyerte méltó büntetését. A járásbíró- ság egyévi börtönbüntetésre ítélte és elrendelte letartózta­tását is. *»* A felelőtlen magatartás és meggondolatlan tréfa néha ko­moly következményekkel jár- «•hat. Így történt ez, a Selypi Cementgyárban is. Az éjszakai műszakban dolgozó P. G. elha­tározta, hogy megijeszti á pi­henőszobában tartózkodó mun­katársait. Papírba cementport csomagolt, és azt a szoba ajta­jának alsó részéhez akarta dobni, de a „bomba” célt té­vesztett, s az ajtón levő üveg­ablakon keresztül berepült a helyiségbe, szétszakadt, s a ce­mentpor T. J. arcába vágódott, aki szemsérülésével 34 napra táppénzes állományba került. Társadalmunk írott és Írat­lan szabályai minden eszközzel óvják gyermekeink egészséges erkölcsi és fizikai fejlődését. Dolgozóink mélységesen elíté­lik azokat a szólókét, akik fe­lelőtlen magatartásukkal gyer­mekeik fejlődését súlyosan ve­szélyeztetik. A napokban, amikor a járás- bíróság egy apa bűnügyét tár­gyalta. akik ismerték a törté­netet, úgy emlegették: „Az ital tragédiája”. 17 évvel ezelőtt. 1943-ban az egyik anyakönywezető előtt mosolygósarcú, fiatal szerel­mespár mondta ki a boldogító igent és esküdött örök hűséget. Azóta sok esztendő telt el és sok lett a gyerek is. Hat éhes kicsi száj várta nap mint nap a falat kenyeret, s eleinte nem is volt nagyobb baj. Később édesapjuk, H. I. rászokott az italra, s egyre sűrűbben változ­tatta munkhelyeit. Egyre kisebb kenyér jutott a nagy család asztalára s egyre több forint az italra. A gyakran részegen ha­zatérő családapa derékszíjjal verte véresre családját és négy 10 éven aluli gyermekét, akik közül a legkisebb, még harma­dik életévét sem töltötte be, kizárta a hűvös éjszakába. A felelőtlen szülők sokszor na­pokra búcsút intettek a családi hajléknak és Csány községből ismeretlen helyre távoztak, s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents