Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-11 / 266. szám

« 2 NÉPÜJSAG 1960. november 11., péntek V WMwm%áá& és ítél©! A HOSSZÜ HÓNAPOK óta tartó, a propaganda minden eszközét felhasználó választási kampány végétért: az Egyesült Államok több mint 100 millió választópolgára — bár egy ré­szük különböző okok miatt nem szavazhatott — Kennedy szenátort választotta az új el­nöknek. Kennedy személyében a demokrata párt tört előre az Egyesült Államok közéletében, egy olyan párt, amely leg­alább is jelszavaiban, Kennedy választási beszédeiben igyeke­zett kihasználni a köztársasági párt kormányzásával kapcsola­tos elégedetlenséget, a gazda­sági élet megújhodását, az Egyesült Államok külpolitikai helyzetének megszilárdítását, a faji különbségek tényleges megszüntetését helyezte kilá­tásba. Az, hogy a választási propa­ganda jelszavai mikor és mi­lyen formában töltődnek meg reális tartalommal, s hogy egy­általán realizálódnak-e a gya­korlati politikában, ma még bajos volna megjósolni. Tény és való, hogy az amerikai köz­vélemény alaposan kiábrándult abból a politikából; amely az elmúlt évek alatt lényegében nevetségessé tette az USA sze­repét a külpolitikai életében, amely növekvő munkanélküli­séget, a farmerek elszegényedé­sét hozta magával. VALAMI ŰJAT, valami mást akart és akar, amelyet közülük sokan határozottan megfogalmazni nem is tudnak, de amely merőben más, mint az eddigi politika volt. Nixon vagy Kennedy: a köztársasági párt, vagy a demokrata párt! így merült fel a kérdés az amerikai választási kampány­ban, s hiába volt Eisenhower „tekintélyének” is latbavetése, Nixon vereséget szenvedett, s vele együtt az a politika is, amely nyíltan és következete­sen hirdette az erő politikáját a nemzetközi élet perspektívá­jában is. Természetesen, szó sincs ar­ról — legalább is az eddigi je­lek azt igazolják —, hogy a de­mokrata párt valamiféle alap­jaiban új, koncepciójában me­rőben más politikát akarna kö­vetni, mint kormányon levő elődje. Kennedy is a fegyver­kezési verseny fokozását sür­gette, meglehetős élességgel nyilatkozott Kuba helyzetét il­letően, de választási beszédei­ben ugyanakkor számos olyan konstruktív meggondolás is el­hangzott, amely legalább is lé­pést jelent előbbre az ameri­kai külpolitika merevségének bizonyos feloldását illetően. S hogy a demokrata párt jelöltje lett az új elnök, abban nem kis szerepe van ezeknek a még ködösen hangzó kijelentések­nek is, amelyek valamiféle bi­zalmat keltettek az amerikai változásokat váró' kisemberek­ben. A BÜCSÜZÖ ELNÖK és köreinek politikája ismert és nem tartozik az amerikai tör­ténelem dicső lapjai közé. Az elmúlt évek, különösen az utóbbi időszak számos olyan jelét sorakoztatták fel e poli­tika tarthatatlanságának, ame­lyek méltán keltettek keserű szájízt az amerikai választók­ban. Kennedy megválasztásá­val nemcsak az újnak, a pozi­tív változás utáni sóvárgás ju­tott kifejezésre, de az ítélet is Eisenhower és nem utolsósor­ban Nixon, vagy éppen Cabot Lodge politikája felett, amely sorra és rendre, még szövetsé­geseivel is szembeállította az Egyesült Államok kormányát, s amely lényegében semmit sem változott Dulles közveszé­lyesen merész külpolitikai vo­nalvezetése óta. A világ haladó közvélemé­nye, ha nem is fűz éppen ró­zsás reményeket az új elnök személyéhez — miért is fűzne? —, de mindenesetre reális re­ménykedéssel veszi tudomá­sul a demokrata párt uralom­ra jutását, s bízik benne, hogy az új elnök és pártja megfelelő következtetéseket tud és akar levonni az eltelt időszak ese­ményeiből. „Készek vagyunk a legbarátságosabb viszonyt ki­alakítani az Egyesült Államok népével és kormányával” — ír­ta üdvözlő táviratában Hrus­csov elvtárs, mintegy hangsú­lyozva ezzel, hogy újból és is­mét nem a szocialista tábor or­szágain múlik a reális kpzele- déé a két nagyhatalom politi­kájában, a békés egymás mel­lett élés lehetőségének megte­remtése. a magyar közvéle­mény .is érthető érdeklődés­sel figyelte az amerikai elnök- választás eredményét. Az ér­deklődés természetesen nem azt jelentette és jelenti, hogy külpolitikánkra, gazdasági éle­tünkre bármilyen szempontból is hatással lehetne az Egyesült Államok belső helyzete. Az ér­deklődés inkább olyan irányú, hogy következetes jószándé­kunk, amellyel eddig a ma­gunk részéről az amerikai- magyar viszony megjavításán próbálkoztunk munkálkodni, vajon most a másik oldalt ille­tően megértésre talál-e? A ma­gyar nép és kormánya külpo­litikájának egyik sarkalatos tétele a békés egymás mellett élés, a jószomszédi viszony, a kölcsönös egyenlőség és egy­más belügyeibe való be nem avatkozás politikája. Eddig meglehetősen egyoldalú volt ez a törekvés, jószándékú lépé­seinkre legfeljebb 20 millió dollár ígérete volt a válasz — az ellenforradalmi erők szá­mára! A magyar politikai élet, gaz­dasági helyzetünk ma már nem függvénye egyetlen tőkés, ka­pitalista országnak sem. Mégis bízunk benne, éppen a világ békéje szempontjából, hogy az amerikai elnökválasztás ered­ménye legalábbis hozzásegíti az Egyesült Államok kormá­nyát, hogy a jó szándékú lépé­sekre jó szándékkal válaszol­jon. AZ AMERIKAI NÉP válasz­tott és ítéletet mondott egy tarthatatlannak bizonyult po­litika ' felett. A választás és annak eredménye az Egyesült Államok népének belügye, — mi a magunk részéről abban bízunk, hogy a választás, az új elnök és pártjának politikája enyhülést hoz a nemzetközi életben, hogy a választási prog­rambeszédek nem voltak csak üres kortesfogások, amelyeket az elnöki székből már sutba lehet vágni, hanem őszinte ígéretek, amelyek egy őszinte, békére törekvő politikában realizálódnak. Gyurkó Géza Megnyílt az egri Bugát Pál Szabadegyetem I A TUDOMÁNYOS ISMERET- TERJESZTŐ TÁRSULAT szabadegyeteme Egerben ne­gyedszer nyitottá meg kapuit, a tudásra vágyó hallgatóság előtt. Négy év nem nagy idő, de elég ahhoz, h'ogy lemérjük az eddigi munka tapasztalata­it, eredményeit. 1957-től olyan óriási fejlődés tapasztalható ezen a téren is, hogy a szám­adatok szinte szükségtelenek. A szabadegyetem nyelviskolái­ban évről évre százak tanulják a modem nyelveket városunk­ban is, a különböző társada­lom- és természettudományos tagozatokon pedig sok-sok hall­gató' kap feleletet mindenna­pi kérdéseire. Az elmúlt év is igen szép eredményekkel zá­rult. Volt olyan tagozat, .ahol a hallgatók valamennyi előadá­son megjelentek és örömmel iratkoztak be az 1960—61-es tanévre is. Korunk rohamos fejlődése egyre több kérdést vet fel áz ember számára. A haladással igen nehéz lépést tartani, de nem lehetetlen. Ehhez kíván segítséget nyújtani a szabad- egyetem is, mint a jelenlegi legmagasabb iskolán kívüli oktatási forma. A szabadegye­tem keretében tizenhárom nyelvtanfolyam kezdte meg működését Egerben, a közeljö­vőben pedig megkezdődnek az előadások a természet- és tár­sadalomtudományi tagozato­kon. A filozófiai, pedagógiai, irodalmi, művészéti, illetve az agronómiái, műszaki és mé­hész tagozatok indulnak be ebben az oktatási évben. A SZABADEGYETEM szaki alapfogalmakkal és ké­pessé válnak az egyes kisebb háztartásban előforduló mű­szaki hibák kijavítására is. Ér­dekessége a szabadegyetem­nek, hogy a tagozatok utolsó előadásain általában konzultá­ciós kérdéseket beszélnek meg. Az előadások, illetve a gya­korlati élet által felvetett problémákra kapnak közvetlen választ. 1960/ _______________________ 61-es ta névét dr. Szántó Imre, főis­kolai tanszékvezető tanár, a TIT megyei elnökségének tag­ja nyitotta meg. Bevezetőben utalt az MSZMP VII. kong­resszusa által felvetett kérdé­sekre, amelyek kulturális éle­tünk feladatait is megjelölik. Beszélt arról a kultúrszomjról, amely évről évre növekszik az emberekben és kielégítést kí­ván. S ezen a téren szinte alig van különbség a falu és város között, sőt, a falu népe napja­inkban sok esetben még érdek­lődőbbnek mutatkozik. Az el­múlt években a megye három városában működött sz'abad- egyetem. Ebben az oktatási év­ben a falu ezen a téren is fel­zárkózott a városhoz. Szabad- egyetemi oktatás folyik Szil­vásváradon, a Mátravidéki Erőműben és Pétervásárdn. Arról is szólt Szántó elvtárs, hogy a szabadegyetemre jelent­kezett hallgatókat csak a tu­dásvágy, a kultúrszomj vezeti, hisz a hallgatók itt nem tesz­nek vizsgát, nem kapnak bizo­nyítványt. tehát anyagi érde­keltség sem játszhat szerepet. Befejezésül kérte a hallgató­kat, hogy látogassák szorgal­masan az előadásokat, és jó tanulást kívánt. A megnyitó elhangzott, új tanévet kezd a Bugát Pál Sza­badegyetem Egerben. Vasár­nap a méhészeti tagozaton, 17- én (csütörtökön) pedig a peda­gógiai. irodalmi, művészeti, műszaki tagozatokon kezdőd­nek meg az előadások. A je­lentkezés azonban még nem zá­rult le. A TIT megyei titkár­sága továbbra is ad arra lehető­séget. akik még nem jelentkez­tek. de jelentkezni kívánnak, azok felvételt nyerjenek, hisz azt szeretnék, hogy minél több hallgató kezdené el, illetve folytatná szabadegyetemi ta­nulmányait. Mivel az előadá­sokat a legképzettebb egri és budapesti szakemberek tart­ják, az egyes előadásokra is nagy érdeklődést várnak. A megyei titkárság tízes-bérletet is bocsát ki. mellyel bármely tagőzat tíz előadását lehet láto­gatni egyszerre több személy­nek is. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat igyekszik min­den lehetőséget biztosítani ar­ra. hogy p tudásra vágyók ki­elégítést nyerjenek. Élni kell az adott lehetőségekkel. Nagy Andor Készül a > ideki távbeszélő névsor KÜLÖNÖSEN 1 “ag(?z|fgÓfj?! dásai iránt mutatkozott nagy rdeklödés, ami azt is igazolja, ogy a szülők egyre több fi- yelmet szentelnek a nevelés­ek. Újszerű a tematikában, ogy nagy teret adnak a gya- orlati kérdéseknek. Így külön mlítést kíván a műszaki tago- at, amelynek előadásain elmé­éiben és gyakorlatban ismer­ődnek meg a hallgatók a mű­A vidéki (megyei) távbeszélő- névsorok új kiadása előrelát­ható'ag 1961 március havában jelenik meg. A kézirat össze­állítását a posta már megkezd­te és a nyomdába adás decem­ber közepéig megtörténik. Azok a vidéki előfizetők, akik az 1958. évi kiadású névsor megjelenése óta névsoradataik esetleges változását nem jelen­tették volna (például foglalko­zás. elnevezés változás), úgy ezt a körülményt sürgőíjen kö­zöljék • a területileg illetékes postahivatallal (ahonnan a táv­beszélőszámlát kapják), mert ellenkező esetben a változott adatokat a névsorban közzé­tenni nem lehet. A változásokat november hó 15-ig feltétlenül be kell jelen­teni, mert különben a helyes­bítésre nincs lehetőség. A vi­déki névsor — miként a múlt­ban is — megyénkénti meg­osztásban, 19 megyei névsor­füzetben jelenik meg. A köztársasági párt kudarca az Eisenhower— Nixon vezetés vereségét tükrözi Jelentések és kommentárok az amerikai elnökválasztásról NEW' YORK (MTI). Az amerikai elnökválasztás­tól beérkezett csütörtök regge­li jelentések a következő képet mutatják: Nixon 33 016 402 szavazat, 49,8 százalék. Kennedy 33 339 148 szavazat, 50,2 százalék. Az elektori szavazatok ará­nya: Nixon 188, Kennedy 355, A "demokrata párt továbbra is biztosan vezet mind 3 kép­viselőházban, mind a szenátus­ban. Mint ismeretes, az idén hu­szonhét államban vá'asztanak új kormányzót. Ezek közül ti­zenöt demokrata, és tizenkettő republikánus. Választásra nem került sor huszonhárom állam­ban, ezek közül azonban ti­zenkilencnek van demokrata kormányzója. A hírügynökségi jelentések megállapítják, hogy eddig több mint 65 millió szavazatot szám­láltak össze. Ilyen sokan még soha nem járultak az urnák­hoz az Egyesült Államokban. Körü'belül hatezer választóke­rületből még nem érkeztek be a jelentések. Mint a számadatokból látha­tó. a Kennedy—Nixon verseny- futás — legalábbis, ami a le­adott szavazatok számát illeti — szoros küzdelmet hozott. Az ilyen fej-fej melletti verseny nem ritkaság az Egyesült Ál­lamok elnökválasztási történe­tében. Hasonló volt a helyzet például 1948-ban, amikor Tru­man kivételével mindenki azt hitte, hogy Dewey győzött. Az amerikai elnökválasztás természetszerűleg élénken fog­lalkoztatja a világsajtót és élénk visszhangot keltett kü­lönböző dip'omáciai körökben. Tapasztalt diplomaták szerint az ENSZ közgyűlése is meg fogja érezni Kennedy külpoli­tikai elképzeléseinek hatását. Az Új Kína hírügynökség kom­mentárban foglalkozott Ken-' nedy megválasztásává’. Hang­súlyozza, hogy Nixon és a re­publikánus párt veresége az Eisenhower—fiixon vonal ku­darcát jelenti mind külpoliti­kai. mind pedig belpolitikai té' ren. Az Eisenhower—Nixon vezetés akkor érte el népsze­rűtlenségének tetőpontját, ami­kor az Egyesült Államok zá­tonyra juttatta a csúcsértekez­letet. majd levetette békés ál­arcát. Japán pedig becsapta az ajtót Eisenhower orra előtt. A kommentár rámutat, hogy az Egyesült Államokat új gazda­sági válság fenyegeti. Az aranytartalékok rohamosan csökkennek, növekszik a mun­kanélküliség és az emberek e'égedetlensége. A nyugati hír- ügynökségek tudósításai sze­rint az amerikai választók „vál­tozást akartak”. Van-e azonban erre remény? Az Üj Kína meg­állapítja, hogy a Kennedy csa­lád egyike az Egyesült Álla­mok tizenkét leggazdagabb családjának. A demokrata párt elnökjelöltje a nagy monopol­csoportok támogatását élvezi. A választási kampány során a republikánus vezetés hibáit ar­ra használta fe\ hogy politikai tőkét kovácsoljon a maga szá­mára. Tudott dolog azonban, hogy ő is a további megadóztatás mellett, a katonai kiadások növeléséért, a háborús előké­születek fokozásáért szállt sík- ra. A Japán Kommunista Párt elnöksége nyi'atkozatot adott ki. amelyben további harcra szólítja fel a japán népet az amerikai imperializmus ellen. A nyilatkozat rámutat, hogy jóllehet az amerikai nép vál­tozást rémé’, „Kennedy győzel­me semmiképpen sem változ­tatja meg az amerikai imperi­alizmus jellegét.” A nyugati visszhangot talán leginkább az ■ „óvatos” szóval lehetne jellemezni. De Gaulle elnöknek Kennedyhez intézett üdvözlő távirata teljesen jel­legtelen, kimeríti az udvarias- sági formák betartásának fo- galrpát, A francia lapok sze­rint jónéhány hónapba belete­lik, míg képet lehet alkotni Kennedy képességeiről. Az angol sajtó reménykedik. A Daily Mail új tettekről, új erőfeszítésekről, kezdeménye­ző készségről ír. A Daily Mir­ror megállapítja, ho^y az Egye­sült Államoknak „kétségbe­esetten szüksége van” egy ak­tív emberre. (MTI) A Pravda az amerikai választások eredményéről MOSZKVA (TASZSZ): A csütörtöki Pravdában „szemleíró” kommentálja az amerikai elnökválasztás ered­ményét. Megállapítja, hogy november 8-án, az Eisenho­wer—Nixon-politika szenve­dett vereséget. Az amerikai választópolgár­nak nem volt könnyű kiismer­nie magát a két burzsoá párt: a Köztársasági és a Demokra­ta Párt programjában. Nem azért szavaztak az amerikai választók Nixon ellen, mintha a demokraták programja vilá­gos választ adna az amerikai népet foglalkoztató kérdések­re, hanem azért, mert a vá­lasztók többsége elítélte a re­publikánus kormány jelenlegi politikáját, amely nem felel meg sem az amerikai nép nem­zeti érdekeinek, sem a béke fenntartásának. A belpolitikában? a köztársa­ságpárti uralom a gazdasági helyzet rosszabbodását ered­ményezte — folytatódik a cikk. — Fokozódik a tömeges mun­kanélküliség. Egyre érezhetőb­ben mutatkoznak az új ipari recesszió kezdeti jelei. Folyta­tódik az áremelkedés, kataszt­rofálisan fokozódik az Inflációs veszély. A republikánusok a külpoli­tikában sem dicsekedhetnek jobb eredményekkel. Az ame­rikai hivatalos személyiségek maguk is elismerik, hogy az Egyesült Államok nemzetközi tekintélye még soha sem volt an«yira a mélyponton, mint éppen ma. Ez sem véletlen, mert éppen az Eisenhower- kormány emelte a hivatalos politika rangjára a . háborús szakadék szélén táncolás poli­tikáját, a provokációkat, a kül­földi országok szuverenitásá­nak durva megsértését. A mai kormány minden elődjénél na­gyobb mértékben vétkes ab­ban, hogy az emberiség máig sem tudott megszabadulni az oktalan és veszedelmes fegy­verkezési hajszától, hogy máig sem oldották meg az olyan égető nemzetközi kérdéseket, mint a leszerelés, a második világháború maradványainak felszámolása. Tudjuk, hogy á gyűlölet min­dig rossz tanácsadó — folyta­tódik „szemleíró” cikke. — Különösen rossz tanácsadó a gyűlölet nemzetközi ügyekben. Pedig hát a jelenlegi amerikai kormány vezetőszemélyiségei éppen a haladás, a szocialista országok vak gyűlöletét tették iránytűjükké a nemzetközi ügyekben. A szocializmusnak azonban nincs szüksége arra, hogy az óceánon túl elismer­jék, vagy megtagadják. A föld lakosságának már egyharmada választotta életformájául a szocializmust. A szocializmus növekszik és virul, s övé a jö­vő, akár tetszik ez, akár nem. A Pravda cikke befejezésül a szovjet—amerikai kapcsola­tok jövőjéről ír. Megállapítja, hogy ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok a békés együttélés alapján jó kapcso­latokat és együttműködést te­remt, az senkinek sem okoz kárt, ugyanakkor döntő és jó hatást gyakorol az általános béke fenntartására. (MTI) Hz Egyesült államok vereséget szenvedett Hz ENSZ küzgyüiése elnapolta a kongói helyzet megvitatását NEW YORK (MTI): Az ENSZ közgyűlése szerda dél­utáni ülésén folytatta a kongói helyzet megvitatását. A felszólalók közül Jozef Winiewicz, Lengyelország kül­dötte megállapította, Kaszavu- bu kongói elnök túllépte al­kotmánybiztosította . hatáskö­rét és semmibe vette a kongói nép akaratát, amikor a vezeté­se alatt álló küldöttségnek kö­vetelt helyet az ENSZ-ben. Dayalnak, az ENSZ kongói képviselőjének jelentésével foglalkozva kiemelte, úgy lát­szik az ENSZ kongói képvise­lete kezd tudatára ébredni, mi­lyen következményekkel jár, hogy nem teljesítette Kongó népének kérését, amelyet Kon­gó törvényes kormánya tolmá­csolt, amikor az ENSZ fellépé­sét kérte a belgák kongói befo­lyásának megszüntetésére. Amikor Wigny belga külügy­miniszter vette át a szót — mint mondötta — azért, hogy „ismételten visszautasítsa a pontatlan megállapítások soka­ságát”, kitört a tiltakozás vi­hara. Ghana küldötte kért szót és felhívta a közgyűlés figyelmét, hogy az ENSZ ázsiai és afrikai országainak tizenöt képviselő­jéből összeállított „békebizott­ság” áll indulásra készen, hogy Kongóban a helyszínen kísérői­je meg az ellentétek megoldá­sát.. Javasolta, biztosítson a közgyűlés kellő időt a bizottság munkájának elvégzésére és je­lentésének megtételére. Kérte, mondja ki a közgyűlés, hogy ehhez képest felfüggeszti a kongói helyzet megvitatását és azt későbbi időpontban foly­tatja. ★ A kongói Katanga tarto­mány szakadár kormányát képviselő Kimba „külügymi­niszter” szerdán Hammarsk­jöld ENSZ főtitkárhoz intézett táviratában azt akarta elérni, hogy az indúlásra kész „békél­tető bizottság” helyett a fran­cia nemzetközösséghez tartozó afrikai országoknak a gyarma­tosítókat kiszolgáló küldöttei­ből állítsanak össze kongói jó- szolgálati bizottságot. ★ EL1SABETHVILLE Elisabethville-be érkezett je­lentések szerint a Katanga tar­tomány északi részében fekvő Niemba környékén lázadó har­cosok megtámadták az ENSZ rendfenntartó erők egyik 11 főből álló ír járőrét. Az össze­tűzés során négy ír katona éle­tét vesztette, egy megsebesült, hat pedig eltűnt. Az eltűntek felkutatására az ír egység újabb járőrt küldött ki. A-második ír járőr sorsáról a katangai szakadár kormány szóvivője riasztó híreket közölt a nyilvánosággal. Az ENSZ katangai képvise­letének szóvivője ezeket a hí­reket később megcáfolta. ★ LEOPOLDVILLE: A Reuter leopoldvillei jelentése szerint Mobutu ezredes, diktátor- jelölt, szerdán három, fegyve­res katonával megrakott gép­kocsin érkezett az ENSZ kon­gói képviseletének székhazá­hoz. Kíséretében még két ka­tonai gépkocsin érkeztek fegy ­veresek. Amikor Mobutu a fegyvere­sek élén akart belépni az épü­letbe, hogy tárgyaljon az ENSZ képviselőivel, a Mobutu- katonáktól megtagadták a be­lépési engedélyt. A tárgyalás elmaradt, mert Mobutu is el­távozott. Az ENSZ szóvivője később kijelentette, hogy Mobutu fegy­veres kísérete két korábbi al­kalommal bántalmazta az épü­letben tartózkodó kongói pol­gári személyeket. (MTI) Időjárás jelenté« Várható időjárás péntek estig: Erősen felhős idő, sokfelé 'esővel, helyenként köd. Mérsékelt, több- felé élénk északkeleti, északi szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 5—8. várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 1HÍ fók között.

Next

/
Thumbnails
Contents