Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-05 / 262. szám

Van miről beszámolni Tagértekezlet Tarnazsadányban A hevesi járás földműves - szövetkezetei az alapszabály értelmében november 15-ig tagértekezleteket tartanak. A földművesszövetkezetek tagsá­gát tájékoztatják arról, hogy ez év III. negyedévében a föld­művesszövetkezetek választott vezetőségei milyen munkát vé­geztek. Hogyan hajtották vég­re az év tavaszán megtartott közgyűlés határozatait 'arról, hogy milyen eredményeket ér­tek el a földművesszövetkeze­teink. Tagértekezletét elsőnek tar­totta meg a járásban a tarna- zsadányj földművesszövetke­zet. Ezen az értekezleten több mint 300 f^ldművesszövetkeze- ti tag jé meg, hogy végig­hallgassa', ; ’fölművesszövetke­zet igazgatóságának beszámo­lóját és hozzászólásaikkal, ja­vaslataikkal előbbre segítsék a szövetkezet munkáját az év hátralevő időszakában. Mint az elhangzott beszámo­lóból kitűnt, a földművesszö- \ atkezet a III. negyedévben jól szervezte a munkát, mert több mint 93 ezer forint tiszta nyereségre tett szert. A tagértekezleten elmondott beszámolóból kétséget kizáró­an meg lehetett állapítani, hogy a szövetkezet választott vezetősége mindent megtett annak érdekében, hogy a köz­gyűlésen hozott határozatokat végre is hajtsák. A tavasz fo­lyamán megtartott közgyűlés megállapította, hogy a község szélén már korábban megépí­tett autóbuszmegálló — amely egyben büfé is — nem felel meg a mai követelményeknek. Ezenkívül a büfé környékén lakóknak — akik a község mintegy 40 százalékát teszik kj —, ha egy pohár sört leülve és kényelmesen akarnak elfo­gyasztani, egy kilométert kel­lett gyalogolniok a község kö­zepén levő italboltba. Ezek figyelembevételével a közgyűlés olyan határozatot hozott, hogy a korszerűtlen, a mai igényeknek egyáltalán nem megfelelő büfé helyett a földművesszövetkezet építsen egy korszerű, minden igényt kielégítő büfét, hogy a környé­ken lakók ott kényelmesen el is tudjanak szórakozni. Ezen a közgyűlésen a tagság vállalta, hogy társadalmi munkával hozzájárul a büfé megépítésé­hez. A most megtartott tagérte­kezleten a földművesszövetke­zet igazgatóságának elnöke arról számolt be, hogy a köz­gyűlés határozata értelmében a büfét a tagság által végzett társadalmi munkával felépí­tették. A tagértekezleten elhangzott hozzászólásokból, de a tagérte­kezleten kívüli tagok megnyil­vánulásaiból is az tűnt ki, hogy a földművesszövetkezet választott vezetősége ez évben jól végezte munkáját. Juhász Károly, Heves A földmű vessző vetkezetek kommunista dolgozóinak értekezlete Gyöngyösön A járási pártbizottsággal egyetértésben a gyöngyösi já­rás földművesszövetkezetei­nek kommunista vezetői, dol­gozói, értekezletre gyűltek ösz- sze. Az értekezlet célja az volt, hogy megvitassák a földműves­szövetkezeti gazdálkodás és vagyonvédelem terén fennálló eredményeket, a még meglevő fogyatékosságokat, ezen kérdé­sen belül a kommunisták sze­mélyes példamutatását. Vitaindító beszámolót Szeles János, az FJK igazgatóságának elnöke tartott. Beszámolójában kihangsúlyozta a földműves­szövetkezetek gazdálkodásában és a vagyonvédelem terén fenn­álló mulasztások okait. Meg­szabta a kommunista vezetők, dolgozók ezen irányú felada­tait a jövőre vonatkozóan. Részt vett az értekezleten Szabó Imre elvtárs, a járási pártbizottság első titkára. Hoz­zászólásában, részletesen kitért a föídművesszövetkezeték tö­megpolitikai és gazdasági sze­repére, megjelölte a földmű­vesszövetkezetek kommunista dolgozóinak feladatát, a terme­lőszövetkezetek segítését, meg­szilárdítását illetően, továbbá foglalkozott a vagyonvédelem helyzetével, hangsúlyozva ezen a téren a kommunisták helyt­állását. őszinte, nyűt vita alakult ki a megbeszélésen. Az értekezlet pozitívuma, hogy a részvevők vállalták a földművesszövetke­zeteknél olyan légkör meg­teremtését, amelyben lehetet­lenné válik a földművesszövet­kezet vagyonának, mint a tár­sadalmi tulajdonnak egyes fe­lelőtlen személyek részéről va­ló elherdálása. Több kommunista dolgozó, üzemegységvezető, boltkezelő, italboltkezelő ígéretet tett a saját munkaterületén fennálló fogyatékosságok felszámolá­sára, továbbá arra, hogy a pár- tonkívüli dolgozók részére rendszeres segítséget adnak. Az értekezlet részvevői ezen keresztül kívánják elérni föld­művesszövetkezeteiknél a mun­ka jobb megszervezését, taka­rékosabb gazdálkodást és a hiánymentes leltárelszámolást Az értekezlet azonban igazi célját csak akkor fogja elérni, ha a tett ígéretek minden te­rületen valóra lesznek váltva. Szabó Zoltán, Földművesszövetkezeti klub nyílt Szihalmon A földművesszövetkezeti kultúrcsoportok e napokban készítették el az őszi-téli kul­turális programjukat. Célul tűzték — sok más feladat mel­lett — a falusi dolgozókkal való foglalkozást. Ezt pedig legjobban csak úgy tudják megvalósítani, ha megfelelő rendezvényeket biztosítanak. _ E cél érdekében a falusi mű­velődési otthonok mellett egy­re több földművesszövetkezet­ben nyitnak klubokat. A szi- halmi földművesszövetkezet az egységeiben végzett átépítés során új klubhelyiséget létesí­tett. Televíziót vásároltak és különböző játékok beszerzésén keresztül akarják elérni, hogy a téli hónapokban minél több látogatója legyen a klubnak. Napi sajtó és folyóiratok áll­nak a látogatók rendelkezésé­re. A földművesszövetkezeten beiül működő kultúrcsopori itt tartja próbáit és készül az előadások műsora is. Ügy ter­vezik, hogy az ősz és tél fo­lyamán ismeretterjesztő elő­adásokat is tartanak. A televí­ziós adások rendszeres megte­kintését pedig mindig biztosít­ják. Kezdeményezésük jól be­vált és máris sok látogatója van a nemrégiben megnyílt I klubnak, Napirenden t A földművesszÖTetkezetf dolgozók munka- és egészség vedel me Termeljenek több szerződött zöldséget a termelőszövetkezetek A közelmúltban megyénk földművesszövetkezeteiben megtartott munkavédelmi vizsgálat alapján a MÉSZÖV igazgatósága napirendre tűzte e feladat végrehajtásának megtárgyalását. A kedden megtartandó kibővített igazga­tósági ülésen részt vesznek a járási központok ig. elnökei és a járási szakszervezeti titká­rok. Megtárgyalják, hogyan ala­kult ez évben a dolgozók mun­ka- és egészségvédelme? A földművesszövetkezetek ig. el­A baromfi- és tojásfelvásár­lásról napjainkban sok szó esik a földművesszövetkezetekben. A tervek teljesítéséhez van még tennivaló. A szövetkeze­tek még a tavasz folyamán te­temes mennyiségű csirkét, pulykát és víziszárnyast szer­ződtek le őszi, téli felvásárlás­ra. Ezeknek a szerződéseknek a határideje már sok termelő­nél lejárt és így a baromfifélék átadásánál lemaradás mutatko­zik. Az utolsó negyedévből már öt hét telt el és a szerződések­re történő átadásokban lénye­ges változás nem történt. így van ez a gyöngyösi járás­ban is. A baromfi- és tojás­felvásárlási terv teljesítésének érdekében a járási központ igen sok esetben kereste fel a földművesszövetkezeteket. El­beszélgettek a vásárlókkal és a vásárlók minden egyes eset­ben ígéretet tettek a terv teljesítésére vonatkozóan. Já­rási értekezleteken külön fog­lalkoztak a felvásárlási tervek teljesítésével és itt elsősorban a baromfi- és tojásfelvásárlás­sal. / A megállapodás szerint azok a földművesszövetkezeti veze­tők, illetve felvásárlók, akik a baromfi szerződtetésnél jó eredményeket értek el, most is élen járnak a felvásárlásban. Itt szeretnénk elmondani a nagyfügedi földművesszövet­kezet felvásárlójának, Eszter­gályos Márton elvtársnak pél­dáját. Még a tavasz folyamán fel­kerestük a nagyfügedi földmű- vesszövetkezetet, hogy segítsé­get adjunk a baromfi szerző­déses tervek teljesítéséhez Az ellenőrzéseink során ugyanis azt állapítottuk meg, hogy eb­ben a földművesszövetkezetben a szerződtetés nem a legjobb Nemrégiben nyitotta meg korszerűen berendezett kis­vendéglőjét a földművesszö­vetkezet. A község dolgozói már az építkezéseknél jelentős mennyiségű társadalmi mun­kát biztosítottak. Emellett azonban részjegybefizetésekkel is hozzájárultak a kisvendéglő megvalósításához. Ma már kul- urált szórakozási lehetőség vár- i a bányászközség lakóit. A dolgozók szívesebben járnak szórakozni, hiszen nyoma sincs már a régi, elhanyagolt ital­boltnak. A jobb szórakozási lehetőség biztosításához azonban nem elég csak a vendéglő megépí­tése, szükséges hozzá a jó el­látás is. No. erről gondolkodik a földművesszövetkezet Az el­múlt hónapban disznótoros va­csorákat rendeztek. A jó fa­nokéi és munkavédelmi felelő­sei megtettek-e mindent a fel­adatok végrehajtására? ^ Ugyancsak ezen az igazgató­sági ülésen tárgyalják meg a földművesszövetkezeti munka- verseny-mozgalom jelenlegi ál­lását, a SZÖVOSZ V. kong­resszusának tiszteletére tett vállalások teljesítését. Ismere­tes ugyanis, hogy megyénk e kongresszus tiszteletére ver­senyre hívta ki a földműves­szövetkezeteket, a saját erőből való gazdálkodás megvalósítá­sáért mederben halad. A felvásárló­val történt megbeszéléseink alapján arra a megállapodásra jutottunk, hogy a lemaradás teljesítésében csak a földmű­vesszövetkezet választott veze­tősége segíthet. Termelési értekezletet hívtak össze és a dolgozók elé tárták az elhatározásukat. Ezen az ér­tekezleten Bencze József ön- kiszolgálóbolt-vezető azt indít­ványozta, hogy a szövetkezet vezetősége és a dolgozók járja­nak elöl jó példával. Kössenek elsőnek baromfinevelési és hiz- lalási szerződést. Az elhatározásukat tett kö­vette és rövid időn belül jelen­tős mennyiségű baromfira kö­töttek szerződést. E példa nyo­mán a község dolgozóit felke­resték és szerződéseket kötöt­tek baromfinevelésre. Munká­juk nyomán két hónapon belül teljesítették a szövetkezet szer­ződéses tervét és a következő hetekben már csak a terv túl- teljsítésén dolgoztak. Ezen példából láthatjuk, hogy ahol a földművesszövet­kezet dolgozói és választott ve­zetőségi tagjai összefognak, le­het eredményeket elérni. Most az szükséges, hogy a felvásárlási tervek teljesítésé­hez ilyen összefogás legyen a földművesszövetkezetekben. Nem árt azonban az sem, ha újból a választott vezetőségi tagok járnak élen a leszerző­dött mennyiségek átadásában. A negyedévből még két hónap áll rendelkezésünkre és a fel­vásárló-telepeknek úgy kell dolgozniuk, hogy a határidőn belül behozzák a lemaradást és teljesítsék a baromfi- és tojás­felvásárlási terveket. Fekete József Gyöngyös latok és italok mellé kellemes zenét szolgáltatott a földmű­vesszövetkezet népi zenekara. A jó szórakozás és hangulat a késő éjszakai órákig tartott. A környező községek dolgo­zói és fiataljai is eljöttek, hogy részt vegyenek a füldműves- szövetkezet rendezvényén. Egy-egy disznótoros vacsora alkalmával több mint 200 adag vacsorát szolgáltak fel. E két rendezvényen a ven­déglő forgalma meghaladta a 24 ezer forintot. Valamennyi részvevő elismerően beszélt a földművesszövetkezeti kisven­déglő ellátásáról, de egyben kérték is, hogy a jövőben rpég több, ehhez hasonló rendez­vénnyel segítsék elő a falu dolgozóinak szórakozását. Országh András Istenmezeje Az életszínvonalunk növe­kedése és a nagymérvű fo­gyasztás megköveteli a zöld­ségtermelő területek megnöve­kedését. Bizonyíték erre a szerződéses zöldségtermő terü­letünknek állandó növekedése és a fogyasztás emelkedése a megyében. A MÉK 1959-ben 3691, eb­ben az évben pedig 6921 hol­don termeltetett szerződéses zöldségfélét. A jövő évben már 7600 holdon kell szerződéses zöldséget termelni ahhoz, hogy az exportot és a belföldi ellá­tásunkban mutatkozó igénye­ket is ki tudjuk elégíteni. A jövő évi zöldségellátás alapja a szerződésileg lekötött áru- mennyiség megtermelése. Me­gyénk mezőgazdaságában is túlsúlyba került a szocialista szektor, ami megkönnyítette a szerződéses .termeltetést. Az előző évekhez viszonyítva, az 1961. évi szerződéses zöldség- termelés előfeltételei lényege­sen kedvezőbbek. A szerződésben biztosított árrendszer (fix-ár) is nagymér­tékben emelte a zöldségterme­lés biztonságát. Nem egy olyan termelőszövetkezet van, amely­nek zöldségkertészete elérte, vagy meghaladta ebben az év­ben is a holdankénti 15—20 000 forintos bevételt. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezet tagjainak a . ledolgozott munkaegység után minél nagyobb részese­dést tudjon osztani, árut kell termelni. Olyan árut, amely a legtöbb bevételt eredményezi. Ilyen a zöldségtermelés is. A belterjes mezőgazdaság egyik döntő tényezője a kerté­szeti termelés. A kertészkedés múltbeli elhanyagoltságából ugyan az utóbbi időben örven­detesen kiemelkedett, de ko­ránt sincs azon a színvonalon, amely adottságainkhoz és le­hetőségeinkhez képest, méltán megilleti. A területnövekedéssel még sajnos, sok esetben nem halad párhuzamosan a termelés mi­nőségi és mennyiségi növeke­dése. Az egyes termelvények holdankénti terméseredménye alacsony. A mutatkozó hibák a termesztésben, a talaji és táji elhelyezésben, a termelés nem kellő szervezettségében, vala­mint módszereiben keresendő. A kertészeti terület fokozot­tabb talajelőkészítést, agro­technikai munkát, mélyszán­tást, szerves- és műtrágyázást igényel. Mindezeket megfelelő időben kell adni. A palánták neveléséhez, a hajtatáshoz idő­ben kell. biztosítani a keretet, a szükséges felszerelést, üve­get, stb. A tápkockás, de külö­nösen a gyepkockás palánta­neveléshez — amelynek döntő szerep jut a korai termelésben — meg kell tenni az előkészü­leteket. Koraiság csak az időben el­végzett munkával biztosítható, az pedig a kertészeti terület meghatározásával, a szerződés megkötésével kezdődik. A ter­melőszövetkezetek által igé­nyelt vetőmag a megfelelő és kívánt fajta, csak időbeni meg­rendeléssel biztosítható. A MÉK agronómusaival nem elég csak a zöldségfélét meg­határozni, hanem fajtákig rész­letezve szükséges megállapod­ni minden , cikknél, amelyek­nél különböző tenyészidejű faj­tákkal lehet az érési időt befo­lyásolni. Pi. borsó, paradicsom, stb. A MÉK szakembereinek javaslatát — amelyet a ter­mesztési és fogyasztási felté­telek figyelembevételével ad­nak — mindig vegyék figye­lembe a termelőszövetkezetek és adott esetben kérjék is ki véleményüket, ök ismerik azo­kat a legjobb fajtákat, ame­lyeknek termesztése a legjöve­delmezőbb és a fogyasztási igényeknek a legmegfelelőbb az adott területrészen. Törekedni kell a korai ter­mesztésre és arra, hogy egy- egy cikkféleség érési, valamint felvásárlási időszakát meg­nyújtjuk, s ennek folytán az ellátást is egyenletesebbé te­gyük. Nagyon fontos annak el­döntése, hogy melyik zöldsé­get milyen területen termelje a termelőszövetkezet. Nem cél­szerű az egyes cikkféleségek termőterületeit elaprózni. A felső határt a termelőszövetke­zet lehetőségeihez képest kell megállapítani. Legjobb az, ha egy termelőszövetkezet 4—5, vagy indokolt esetben esetleg 6—8 zöldségféle termesztésével foglalkozik. Legyen az általános irány­elv, hogy a szerződéses alapon termelt zöldségfélék közül a paradicsomra, paprikára, zöld­borsóra, uborkára, görögdiny- nyére 7 holdnál, a többi szer­ződéses növényeknél 3 holdnál kisebb területre a termelőszö­vetkezetek ne szerződjenek, így termelékenyebb lesz a ker­tészeti dolgozók munkája, jobb a munkaszervezet, a gépesít- hetőség, áttekinthetőbb a ker­tészet, stb. Ha a fent javasolt nagyobb terület kerül egye3 cikkféleségekből lekötésre, ak­kor már ajánlatos több fajtát beállítani. így ezzel megnyúj- tódik az érési idő, ami csök­kenti az egyes időszakok mun­kacsúcsait. Különösen mérle­geljék a termelőszövetkezetek a rendelkezésre álló munka­erőt a szedéseknél, ez nagyon fontos! 1 Törekedni kell arra, hogy a megye egyes zöldségfélék táj­termesztése a hagyományok­nak megfelelő legyen. Űj terü­letek is bekapcsolódnak a zöld-, ségtermesztésbe. Itt még nem alakultak ki a jellegzetes főbb zöldségtájak, de ezeken a ré­szeken is lehetőség van a zöld­ségtermelés meghonosítására. Szakértelem, idő és megisme­rés kérdése mindez. A MÉK szakemberei már a legtöbb termelőszövetkezetet lelátogatták a zöldségtermelést szerződések megkötése érdeké­ben. A termelőszövetkezetek tehát a saját érdekükben mi­nél előbb határozzák meg a ker­tészeti területeik nagyságát és kössék meg zöldségtermelési szerződéseiket. Az említett nor­mális feltételek (vetőmag-biz­tosítás, fajta, melegágyi felsze­relés, szerves- és műtrágya, megfelelő agrotechnika) a MÉK és a termelőszövetkezet részé­ről is biztosítva legyenek, ame­lyek alapjául szolgálnak majd az 1960—61. év korai és jól jö­vedelmező zöldségtermesztésé­nek megteremtéséhez. NAGY LAJOS, mg. mérnök, Még több tojást és baromfit 1 ül sikerült disznótoros vacsorák Istenmezeün

Next

/
Thumbnails
Contents