Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

4

NÉPÚJSÁG

1560. november 1., pSiíjS

Kényextetés

— Kérek reggelire kakaót!

— nyafog a csemete.

— Kávé van csak — hüti le anyuka.

— Nem kell! Csak kakaó kell! — fújja nótáját a leányzó.

— Igen? Bezzeg amikor én kislány voltam, szívesen megittam volna a kávét, meg a tejet is. de csak rántott levest tudott főzni édesanyám! Wzt ettük! Túlságosan el vagytok ti, mai gyerekek kényeztetve!

— Na, miért nem válaszolsz?

— Mert nem kérdeztél, és én gondolkodom!

— Ha szabad érdeklődnöm

— min?

— Azon, hogy hogyan ké- nyeztetődik el a gyerek, ha a mai szülök nem kényeztetik el?

Sajnos, a gyereknek igaza van. Kakaót kapott, (á)

— A FÜZESABONYI Vegyes Ktsz 1960-ban öt, a káli pedig egy kislakást épített magánszemély részére. A járásban elegendő iparos van ugyan, de a községenként! megoszlás nem megfelelő. Füzesabonyban. Besenyőid-^ ken szükség lenne férfi-női fordászra, Mezőtárkányban szabóra, Szihalmon pedig villanyszerelőre.

— A KARÁCSONDI kultúr- otthonban sokat foglalkoznak a fiatalokkal. Klubestéken vitatnak meg olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi élethez, a kulturált magatartáshoz tartoznak. Így november 5-én Dán Gyula pedagógus, a kultúrotthon igazgatója tart előadást a fiataloknak: „Hogyan viselkedjünk nyilvános helyen?” címmel. majd az előadást vita követi.

— HATVANBAN, a vasúti hídon túl vízvezetékárkot ásnak. Bár eredetileg az ötéves tervben nem szerepelt, a tanács elhatározta, hogy a városfejlesztési alapból, a kormány támogatásával és társadalmi munka igénybevételével még ebben az évben megkezdik Űjhatvan vízvezetékhálózatának kiépítését.

— NOVEMBER 5-ÉN este fél nyolckor, a pedagógiai szakosztály családi találkozóját rendezik meg a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat egri klubhelyiségében.

— AZ EGRI olajkutak munkásai szétszórtan és nehéz körülmények között dolgoznak, de a balesetvédelmiszakmai előadást igyekszenek pontosan és rendben megtartani. A hét elején a telepvezető tartott oktatást, a csoportvezetők aztán továbbadják a hallottakat a hozzájuk beosztott munkásoknak.

— A PÉT ÉRV ÁS ÁRI járásban a Hazafias Népfront községi bizottságai tevékenyen részt vesznek abban az előkészítő munkában, amelyet az iskolák és községi tanácsok végeznek az iskolareform-tervezetnek a szülők körében történő megvitatására.

— A HATVANI Konzervgyár paradicsomüzemének termelési terve 210 vagon volt. Üjabb gépi berendezések nélkül, sőt létszámmegtakarítással 252 vagonra teljesítették a tervfeladatot.

— A PETÖFIBÁNYA1 Általános Iskola úttörőcsapata elhatározta, hogy december elsejéig beszerzik az egyenruhát, így a kivonuláson, iskolai és társadalmi ünnepségeken már az egységes ruha is kifejezi együvétartozásukat.

EGRI VÖRÖS CSILLAG Légy jó mindhalálig EGRI BRÖDY

Légy boldog, Irina GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tűz a Dunán GYÖNGYÖSI PUSKIN Annuska

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Megbilincseltek HATVANI KOSSUTH ösvény a hegyekben HEVES

Horgász a pácban FÜZESABONY Nincs előadás PETERVASARA Nine» előadás

Nénv hangszer gazdát keres

NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT

j jelentős sikereket ért el a recs- í ki fúvószenekar. Dolgoztak, tanultak. játszottak, mindezt elsősorban azért, mert olyan emberek kerültek össze, akik él- tek-haltak a zenéért, s nem te- j kintették megerőltető túlmunkának a naponta próbára szánt időt. Az ércbánya vezetősége munkát biztosított akkor Pas- kó Istvánnak azért, hogy vegye kezébe a zenekar ügyét, tanítsa őket. és egyálta'án legyen karnagya, gazdája a zenekarnak.

Paskó István hetedmagával el is jött. 1953-ban Salgótarjánból és több mint egy esztendeig szép sikerek felé vezette a zenekart. Akkor egy kis személyi incidens megzavarta az életét. Évekig nem működött a fúvósegyüttes. Évekig hallgattak a hangszerek, s csak egyes, jeles a'kalomkor került sor mégis arra, hogy a régi műsorból valamit összehoztak.

Ez év tavaszán aztán Paskó István újra kezébe vette a zenekar ügyét. Szívesen, öröm- i mel jár fiával együtt a próbák- ! ra, a zenekar tagjai is lelkesen ! kezdtek újra munkához. A bányásznapon megmutatták, mit tudnak, ha rendszeresen gyako- | rolhatnak.

— MOST MILYEN PROBLÉMÁI VANNAK a zenekarnak?

— Első probléma az, hogy rossz két hangszerünk, és éppen két fiatal játszik rajta, akinek szüksége van jó, kifogástalan hangszerre.

— A hangszerek megjavítására van pénzünk itt, a kultúr- otthonban — mondotta Gál Mihály, a kultúrotthon vezetője.

— Nagyobb hiba talán még az — és ebben Paskó István és Gál Mihály elvtársak egyetértenek —, hogy nincs utánpótlás.

| Nem akarnak jönni a fiatalok, megijednek a tanulástól. Már most is ott állunk, hogy négy hangszer áll, nincs rá ember.

— Alig vagyunk vagy négyen fiatalok — veszi át a szót Paskó István, a karmester fia, aki

maga mint kisdobos már tízéves kora óta zenél az apja keze alatt. — Mondom, alig vagyunk fiatalok, mert a többiek nem jönnek. Igaz, hogy ezért nem jár se fizetség, se túlóra, társadalmi munkában végezzük, amit végzünk.

— Ezt se sokáig, mert hamarosan befejeződik ez a gazdasági év — mondja Gál elvtárs —. és akkor az új költségvetésben már tudunk tiszteletdíjat biztosítani a karmesternek és próbapénzt a tagoknak. Meg az ércbánya iS megígérte, ^ hogy egyenruhát csináltat még ez évben a zenekarnak.

Mintegy végszóra, beszélgetésünk kellős közepéin, megszólal a telefon. Az igazgató keresi a kultúrotthon vezetőjét. Ha már itt az alkalom, én is csak megkérdeztem tőle, mi igaz ebből a ruhaesináltatás- ból?

— Igaz ez — felelt a vonal túlsó végéről az igazgató elvtárs —, csak a bányászzenekarok egyenruhája tervezés alatt áll, egységes lesz országszerte. Mihelyt döntenek, mi is megvesszük a fúvószenekar tagjainak.

EZ TEHÁT EL LENNE INTÉZVE. Anyagiakon nem múlik a további jó munka.

— Csak a fiatalok, a fiatalok! — tér vissza az elejtett témához Gál Mihály. — Csak ez megoldódna már. mert az is probléma, hogy nincs a községben tánczenekar, és a fiatalok szívesen táncolnak minden fel" lelhető alkalomkor. így a fúvósokból egy kis tánczenekart is lehetne szervezni, akiknek tanítását is .szívesen vállalná Paskó elvtárs. így jobban lenne biztosítva a zenekar anyagi ellátottsága is. De a fiatalok nem akarnak tanulni. Talán ha majd fizetünk...? — hagyja nyitva a kérdést.

Komoly dolog ez és elgondolkodtató. Valamikor nehéz pénzbe került a zenei tudás megszerzése, valamikor ez is az uralkodó osztály monopóliumai közé tartozott. Ma itt a hangszer, itt a tanár, itt a lehetőség, és a recski fiatalok nem veszik igénybe. Pedig példát vehetnének az idősebbekről, például Papp Józsefről, aki szíwel-lélekkel játszik, aki Párádról gyalogszerrel is átjön próbára még munka után is. Így, ilyen emberekkel lehet valamit végezni. De hogy ezek a példák nem hatnak a fiatalokra?! Ez érthetetlen.

— Terveik, elgondolásaik a következő időkre?

— Például szívesen elmennénk néhány hónap múlva a környező falvakba — mondja Paskó elvtárs. — Ott is lehetne térzenét, vagy hangversenyt adni. ezzel nemcsak anyagilag segítenénk magunkon, hanem oda is vinnénk egy kis zenei ismeretterjesztést, ahol megállunk a műsorunkkal.

— Kapcsolatot szeretnénk teremteni az egri helyőrségi fúvós zenekarral, hogy egy kis szakmai segítséget, támogatást kapjunk tőlük a további munkákhoz — fűzi tovább Gál Mihály.

SZÓVAL, A NEHÉZSÉGEK

sorra megoldódnak, ■ a terveket valóra váltják, csak éppen az utánpótlás nincs biztosítva. Ez nem vigasztaló, mert ha nem is öregek még a zenekar tagjai, de a zenét, azt nem lehet két nap alatt megtanulni! Ahhoz idő. szorgalmas tanulás, az idősebbek módszereinek megfigyelése és sok-sok próba szükséges. Ezt pedig a mai fiatalok közül vállalni kellene néhánynak, akit hajlama, kedve, zenei érzéke, rátermettsége erre a szép munkára alkalmasnak ítél. Talán az elkövetkező időkben már jobban meggondolják a recski fiatalok, s ha az érdeklődő betekint a próbákra, ott találja a szorgalmas újoncokat, a ma még gazdátlan négy hangszer új örököseit.

(Ádám Éva) |

I960. NOVEMBER 1., PENTEK: KAROLY

Ma 80 éves POR BERTALAN,

kétszeres Kossuth-dljas festőművész. 1909-től kezdve a NYOLCAK elnevezésű művészcsoport tagjaként művelt a realista ábrázolás jellemzi (CSALAD). A Tanácsköztársaság leverése után külföldre menekült: Párizs, Berlin, leningrá- di tartózkodása alatt az impresszionizmus hatása látszik művészetén. A felszabadulás után hazatért és a szocialista-realista stílus egyik leghatásosabb épitője (HORVÁTH FERENC SZAVAL).

385 évvel ezelőtt, 1575. november 4~én született GUIDO RENI olasz festő. Művészi pályafutásának első szakaszát a sötét és világos színek ellentétéből kitűnő plasztikus alakok, majd az arany tónus és legkésőbb a szürke színek jellemzik. Gyakran szentimentális művei közül kiemelkedik: AURORA A FELHŐKÖN SZÁGULDÓ APOLLO NÉGYESFOGAT A- VAL. Reni 1642-ben halt meg.

180 évvel ezelőtt. 1780. november 4-én született SOPHIE SÉGUR francia írónő, a francia ifjúsági irodalom újjáteremtője; humoros, párbeszéd fői-májában írt ifjúsági regényei világszerte elterjedtek. A csintalan gyermekekről ő írt először a rokonszenv hangján (ROSSZ ZSÓFI). Ségur 1873-ban halt meg.

110 evvel ezelőtt. 1850-ben e napon halt meg GUSTAV SCHWAB, a késői német romantika költője. Kiemelkedő alkotásai balladái.

70 évvel ezelőtt. 1890-ben e napon született ALFRED KIA- BUND német író. Regényeket, drámákat, esszéket írt és jelentősek kínai, japán vers-átköltései (KRÉTAKÖR, LI TAI-PE.) Kla- bund 1928-ban halt meg.

40 évvel ezelőtt, 1920-ban ezen a napon alakult meg a Szovjetunióban az UDMURT AUTONÓM TERÜLET és a MARI AUTONÓM TERÜLET. 1936-tól kezdve mindkettő autonóm szövetségi köztársaság lett.

Gondolatok A BŰNRŐL - TÉVEDÉSRŐL

Téved az ember, míg törekszik.

(Goethe)

Kemény Zsigmond:

Bűneink nagy része túlhajtott erény; erényeink nagy része magát ki nem nőtt bűn.

Balzac:

Senki sem akar közönséges ember lenni.

Sokrates:

Senki sem hibázik szándékosan. A bűn tudatlanság, té* védés.

Bemard Shaw:

Bűn és büntetés. — A börtönbüntetés épp olyan jóvátehetetlen, mint a halálbüntetés. A vérpadon való gyilkolás a legrosszabb fajtája a gyilkolásnak, mert a társa-, dalom jóváhagyásával történik. ^ j

lWW>AW^A^^^AA^^^^VWSA^W^WWWWWS/^A^^^^^^WúVWWWVV^^^^VvAAAAőAV^WA^^^

MIHAIL LEVITYIN:

/J)űkum'enidióós eíőestéfés /

a) Egy színházi ruhatáros beadványa a városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjéhez.

Tisztelt Osztályvezető Elvtárs!

Jelentem, hogy e hó 13-án, 19 óra 15 perckor, miközben szolgálatom teljesítettem, nagyon meghökkentett egy Pro- lazov névre hallgató elvtárs magatartása.

Fent nevezett elvtárs magatartását az tette szokatlanná, hogy több ízben is megpróbált nekem borravalót adni, összesen 2,60 rubelnyi összegben, amivel megalázott emberi méltóságomban.

Az ügy részletei a következők:

Tizenöt perccel a harmadik csöngetés előtt odalépett hozzám Prolazov, majd kabátját, kalapját átadva így szólt:

— Akassza fel, öregem, de ruhafogasra! Nem maradok adós. Meghálálom!

Elvettem a holmiját, majd így válaszoltam neki:

— Nekem ön semmiféle hálával nem tartozik, mi mindenkit egyformán szolgálunk ki, a kabátot pedig feltétlenül ruhafogasra akasztjuk, hogy ne gyúródj ék.

Prolazov elvtárs azonban, nem is figyelve a szavaimra, megkapván a számát, letett a pultra 60 kopeket. Amikor ezt j észrevettem, figyelmeztettem, hogy tegye el a pénzét, majd | még hasznát veheti annak máshol.

De ezen világos szavaimat Prolazov elvtárs a maga módiján értelmezte. Kissé fölényesen mosolygott, letett a pultra még egy rubelt és így szólt:

— Tessék még egy rubel, j Látom, kevesli a 60 kopeket.

Ravasz kópé vagyok én is, megértem magát.

Azonban látva, hogy elsápadok, az ajkam pedig remeg, Prolazov elvtárs a fejét lobéivá, előkapart zsebéből még egy rubelt és gyöngéd mosollyal, de szemrehányóan ezeket mondta:

— Furcsa ember maga, öregem. Mór adtam két rubel hatvan kopeket, csak nem akarja, hogy a vacsoráját is én fizessem?!

Alig tudtam magamon uralkodni, mégis nyugodtan megmagyaráztam neki, hogy a munkámért én fizetést kapok a színháztól és nincs szükségem senki könyöradományára.

Amíg mindezt kifejtettem, Prolazov elvtárs, kihasználva a harmadik csöngetést, a pulton hagyta a pénzt és berohant a nézőtérre.

Az előadás után, amikor érte jött a ruhájáért, sikerült az ügyeletes rendező segítségével visszaadnom a pénzt és tisztázni személyazonosságát.

Azzal a kéréssel fordulok önhöz, Osztályvezető Elvtárs, hogy panaszomnak helyt adva, tegye meg a szükséges intézkedéseket Prolazov felelősség- revonására.

a) Egy pincérnő felszólalása a Vendéglátóipari Vállalat nagygyűlésén.

(Gyorsírási feljegyzések alapján lerövidített szöveg.)

— Mi, fiatal vendéglátóipari dolgozók, a borravaló-rendszert csak a regényekből ás nagyszüleink elbeszélései alapján ismerjük. Hiszen mindany- nyiunk előtt ismeretes, hogy azért, amiért mi a vendégeket kiszolgáljuk, rendszeres fizetést kapunk. Borravalót adni a pincérnek, ugyanolyan ostobaság, mintha borravalót adnánk a villamoskalauznak azért, mert a pénzünkért jegyet adott nekünk.

Es mindazonáltal, elvtársak, tegnap a mi vendéglőnk a „Zöld Macska” egyik vendége, miután megivott egy kis pohár konyakot és megvacsorázott, a fizetésnél 2 rubel borravalót próbált nekem adni. Amikor nagy nehezen, a főpincér segítségével sikerült neki visszaadnom a két rubelét, kitudódott, hogy a neve: G. Prolazov.

... A „Zöld Macska” minden dolgozójának nevében arra kérem az igen tisztelt nagygyűlést. hogy tegye meg a szükséges lépéseket G. Prolazov ellen.

c) Levél Grigorij Prolazov- hoz.

Tisztelt Prolazov Elvtársi A 135/498, sz. ruhaműhely szabója, A. Kalitatyjev írja ezeket a sorokat, aki az ön őszi felöltőjét csinálta.

Vajon nem igyekeztem kifogástalanul teljesíteni a megrendelését? Azt hiszem, minden tudásomat latba vetettem, hogy elrejtsem testi fogyatékosságait (görnyedt hátát, kidomborodó pocakját, stb.).

És ahelyett, hogy hálájának az „Észrevételek és kívánságok” című könyvünkben adott volna kifejezést, súlyosan, szinte hihetetlenül megsértett. Amikor átadtam Önnek a kész felöltőt, kezet szorított velem és a markomba nyomott két 10 rubeles bankót!

Azóta már elmúlt néhány nap és azt kérdezem öntől: miről is van szó? Hogyan történhetett az meg, hogy ön minden ok vagy alap nélkül megalázott emberi méltóságában egy ártatlan szabómunkást?

Az ön magatartásáról már értesítettem az illetékeseket, most pedig a levelemhez csatolok 20 rubelt, ugyanolyan címletben (két 10 rubeles.). Nagyon szeretném, kedves Prolazov elvtárs, ha megértené, hogy emberhez nem méltó magatartást tanúsított velem szemben.

Talán ön azt hitte, hogy a szabóműhelyben még most is dívik a régi, szégyenletes és már rég elavult borravalórendszer?

Tévedett, Prolazov elvtárs! Manapság nálunk már senki, sehol sem fogad el borravalót, még a borbélyüzletben sem és ha azt akarja, hogy a műhe- helyünk jó öltönyt vagy felöltőt készítsen önnek, ezért senkinek sem kell önnek hálásnak lennie, vagy borravalót adnia.

Csak ennyit akartam önnek írni e levélben. Ami pedig az ön magatartását illeti, remélem, hogy ezért még külön felelősségre vonják.

Őszinte tisztelet nélkül

A. Kalitatyjev szabómester, c) Bírósági ítélet.

Tegnap a városi tanács kistermében ülést tartott a Társadalmi Bíróság G. Prolazov vádlott ügyében. A bíróságban helyet foglaltak a legkülönbözőbb foglalkozási ágak képviselői. Ott voltak láthatók a legöregebb pincérek, a legtekintélyesebb ruhatárosok és az egész városban közismert szabómunkások. ?

A bíróság megvizsgálva a szóban forgó ügy anyagát, meghallgatva a tanúk és a vádlott vallomását, megállapította, hogy G. Prolazov orosz állampolgár (lakik: Zlatavár, Nyolcvezér utca 42. szám alatt) bűnös, mivel három ízben is mélyen megsértett különböző személyeket (Nyefedov ruhatárost, a „Kék Macska” egyik pincérnőjét és A. Kalifatyjev szabómestert) azzal, hogy őket emberi méltóságukban megalázva, borravalót igyekezett átnyújtani nekik. G. Prolazov azonban nem valósíthatta meg aljas szándékát a fent nevezett személyek határozott ellenállása következtében.

A bírósági tárgyalás alkalmával G. Prolazov vádlott kifejtette, hogy magatartásában nem lát semmi sérelmeset, mert tapasztalata szerint a borravaló, mint a fizetéskiegészítés más válfaja is, a legjobb eszköz ahhoz, hogy az ember a legjobb és leggyorsabb kiszolgálásban részesüljön. Később azonban az „utolsó szó” jogán, a bíróság nevelő tevékenysége következtében G. Prolazov megbánta bűnös viselkedését.

Tekintette] arra, hogy G. Prolazov eljárása, bár ma mór elég ritka, mindazonáltal fényes tanúbizonysága a műit csökevényeinek, a bíróság elhatározta. hogy a vádlottal szemben a társadalmi ráhatás '■’gszigorúbb mértékét fogja "lkalmazni.

G. Prolazov vádlottat a bíróság szóbeli megrovásban részesíti és elrendeli, hogy fény, képét közöljék az összes vicces gúnylapok.

(Oroszból fordította:

Dr. Bihari Jozt-chí