Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. november 25,, péntek Micsoda szín ! Arra lettem figyelmes, hogy a Budapest felé robogó autó­busz velem szemben ülő utasai egyszerre megrázkódnak. Ak­kor tesz így az ember, ha igen kellemetlen inger éri, jéghideg levegő csapja meg, vagy sze­met cseppet sem gyönyörköd­tető látványban van része. Mivel az autóbuszban kelle­mes meleg bágyasztotta az uta­sokat, csak az utóbbira kellett gondolnom. Követtem a sze­mük útját... Elém villant egy új ház. Többemeletes. De mi­csoda szín! Kék, zöld? Mind­egy. Szemet bántva harsog az arrajárókra. Azt mondják, va­lami türkizt akartak „kihozni”. Na. az nem valami jól sike­rült. így tehát a Gyöngyös szé­li, most épült munkásszálló láttán nem csodálkoztam utas­társaim viselkedésén. Én is megborzongtam ... K. E. — BEFEJEZTÉK Atkáron az őszt kalászosok vetését. 955 holdon vetették e! a ke­nyérgabonát, ebből 200 hol­don — kísérletképpen — ma­gasabb terményhozamú szov­jet búzát. — ELKÉSZÜLT a MÁV Ki­térőgyártó Üzemi Vállalat 1961. évi műszaki fejlesztési terve. November 21-én a minisztéri­umban egyeztették, felülvizs­gálták azt. Elsősorban azoknak a műszaki megoldásoknak be­vezetését tervezik, amelyeket az idén kikísérleteztek és a gyakorlati megvalósítás előfel­tételei nagyrészt adottak. — NOVEMBER 28-ÄN, hétfőn délelőtt a Hazafias Népfront megyei titkársága a városi és járási HNF-titká- rok részvételével értekezletet tart, amelyen foglalkoznak a népfront-bizottságok aktuális őszi—téli feladataival. — PETÖFIBANYÁN Kulcsár Sándor brigádja a 9/4-es akna villanyszerelési munkáit befe­jezte. A próbajáratás is meg­történt, a kőművesek és a laka­tosok ott dolgoznak még, de tegnap a Kulcsár-brigád már a gépüzemben az 5. sz. páncél­pajzs szerelését végezte. — PÉLYEN november 21- én nyílt meg ünnepélyes ke­retek között az ezüstkalászos gazdatanfolyam, amelynek legutóbbi előadását csütörtö­kön tartották meg. — GYORS ÜTEMBEN folyik? s horti Petőfi Termelőszövet-í kezeiben az őszi kalászosok ve-? tése. Minden időt kihasználva| dolgoznak a szövetkezetiek.? 560 hold vetési tervből 4001 holddal máris végeztek. ­— HEVESEN, a művelődé ­si otthon klubjában rendsze-| rés előadások hangzanak el? fiatal édesanyák részére, a. helyes csecsemőápolásról. Az- előadások látogatottsága azt | bizonyítja, hogy a fiatal anyá-^ kát minden érdekli, ami kis-? gyermekükkel kapcsolatban hasznos és jó. = — HÉTFŐN VB-ÜLÉST tar-í tottak Atkáron. A bizottsági? ülésen a község közrendbizton-l ságával és a társadalmi tulaj-? dón védelmével foglalkoztak.| Legközelebb, tanácsülést tarta-í nak, erre december első felé-? ben kerül sor, ahol a termelő-| szövetkezet áruértékesítési tér-? vének teljesítését beszélik meg.i — MA ESTE nézi| meg Egerben a színház „Há-| rom a kislány” című előadá-- sát az erdőtelki Űj Élet Tér-? melőszövetkezet tagságának - egy része, és a KISZ-tagok.? — SZOMBATON délutáni küldöttközgyűlést tartanak az? erdőtelki Új Élet Terme.lőszö-\ vetkezetben. A közgyűlésen közeli zárszámadással kapcso-| latos kérdéseket beszélik meg. § 3920 MÉTER HOSSZÚSÁG-? BAN végeztetett útépítést eb-i ben az évben a városi tanács ae munkáslakta területeken. Az| útépítést összesen 12 utcában^ végezték el. i-A HATVANI Fodrászí Ktsz harmadik negyedévi tér-? melési tervét 121,1 százalékra. teljesítette. Ez év szeptember? végéig több mint 200 ezer fo-i rinttal termelt többet a szövet-? kezel, mint az elmúlt év ha-1 sonló időszakában. Nőtt a ktsz-i nél az egy főre jutó termelésig érték is. * A keskenyfilmek a népművelés szolgálatában — A KORSZERŰ ismeret­terjesztésnek ma már szinte elengedhetetlen kelléke a film — mondja Schillinger Attila, az Egri Művelődési Ház igaz­gatója, amikor a megyei kes- kesnyfilmtár után érdeklődöm. — A megye területén folyó is­meretterjesztés teljesebbé téte­le, s a szemléltető oktatás pe­dagógiai elvének gyakorlati valóra váltásában van jelentős szerepe az Egri Művelődési Ház által kikölcsönzött kes- kenyfilmeknek. — Milyen témakört ölel fel a filmek anyaga? — A filmtár a legszélesebb érdeklődést tudja kielégíteni: az egészségügyi, mezőgazdasá­gi, irodalmi, politikai-történel­mi, sport, művészettörténet, népi tánc mellett a legkülön­bözőbb tudományos témákra vonatkozó filmjeink vannak. F ü g e dy Márta, a filmtár ügyintézője, elém teszi a film­tár jegyzékét. Hosszan sora­koznak benne a különböző filmcímek. Csak találomra kijegyzek néhányat a különbö­ző témakörökből. „Szemünk fénye: a csecsemő.” „Athéntől Helsinkiig.” „Amerikai hír­szerzők.” „Munkácsy Mihály festményei.” „A repülés elmé­lete.” És még érdekesebbnél érdekesebb témák. — A filmeket kultúrottho- nok, iskolák, állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek és üzemek kölcsönzik ki — mond­ja Schillinger elvtárs —, hogy a film vetített anyagával te­gyék teljesebbé az ismeretter­jesztő előadást. Igen nagy számban veszik igénybe film­jeinket a TIT-előadók is. Mi mindig megküldjük a film­jeink jegyzékét a népművelő­dési szerveknek és a községi tanácsoknak. A legújabb film­katalógusunk november 15-én jelent meg. Ebben a filmek cí­me mellett, néhány soros is­mertető is szerepel a film té­májáról. AMIKOR a legszorgalma­sabb filmkölcsönzők után ér­deklődöm, Fügedy Márta veszi át a szót. — A petőfibányai üzemi és az ostorosi községi kultúrott­hon mellett gyakran kérnek filmet Bélapátfalváról és Nagyvisnyóról és a gyöngyösi Növényvédő Állomásról. Kü­lönösen nagy örömmel küldünk filmeket Heves-Csárda-tanyá- ra, ahol a termelőszövetkezeti tagok részére vetítik le azokat. Keskenyfilmtárunk forgal­ma 1956 óta — amikor meg­kezdte munkáját —, igen ör­vendetes emelkedést mutat. 1957-ben 58, 1958-ban 459, 1959-ben 700 esetben kölcsö­nöztünk Iá keskenyfilmeket. A folyó 1960-as esztendőben pe­dig már elérjük a közel ezer filmkölcsönzést. Az elmúlt öt esztendő alatti mintegy kettő­ezer filmvetítés során 250 téma került a közönség elé, azaz kö­rülbelül egy filmet tízszer vit­tek a nézők elé. Ehhez még csak azt tehetjük hozzá, hogy a MOKÉP, mely a keskenyfilmeket a Művelődési Ház rendelkezésére bocsátja, a jövőben bővítse az átengedett anyagot, hogy további új té­mák álljanak a népművelés szolgálatába. Egy anyagi vonatkozású kér­dést: Mennyi a kölcsönzési díj? — Hallatlanul olcsó. Azokért a filmekért, amelyek hossza 300 méterig terjed, csupán 10 forint, ezen felül pedig 20 fo­rint a térítési díj. — Melyek a legkeresettebb filmek? — A MEZÖGAZDASÄGI té­makör iránt mutatkozik a leg­szélesebb érdeklődés — feleli Schillinger elvtárs. — A me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya igen gyakran veszi igény­be ezeket a filmeket. Novem­berben és decemberben a me­gye 6 járásában 34 film kerül vetítésre. így veszik igénybe a korszerű mezőgazdaságunk ki­építése során szakembereink a filmvetítések adta nagy okta­tási lehetőségeket. Búcsúzásul még a kölcsön­zés adta problémák után ér­deklődöm. Fügedy elvtársnőtől megtudom, hogy sajnálatosan, itt-ott előfordul, hogy nem ke­zelik a filmeket a megkívánt gondossággal, elővigyázattal. Előfordul, hogy többszörösen elszakadtan, összekarcoltan juttatják vissza a filmet a Mű­velődési Háznak. A sajtóadta nagy nyilvánosságon keresztül is kérik az egri keskenyfilm- tár kezelői, hogy a legnagyobb körültekintéssel kezeljék a tu­dást nyújtó celluloidszalago­kat, továbbá a tartálybahelye- zés során ne cseréljék el a fil­meket. Ennek tudható ugyanis be az, hogy ritkán, de mégis előfordul, hogy más filmet ta­lálnak a későbbiek során a tar­tályban. Azzal a jóleső érzéssel távo­zunk az egri Művelődési Ház­ból, hogy a heves megyei kes- kenyfilmtár anyagával való­ban hozzájárul népünk kultú­rájának emeléséhez. A pergő celluloidszalagról a fehér vá­szonra vetített képek nyomán terjed a tudás, több lesz a ki­művelt emberfő. Sugár István Mozik műsora MUNKÁSOTTHON MOZI MŰSORA november 27-én, délután, 5 és 7 órai kezdettel: A BÉKE ELSŐ NAPJA november 27-én, vasárnap délelőtt 11 órakor, matiné: A HAJDÚK ESKÜJE EGRI VÖRÖS CSILLAG Arcnélküli város EGRI BRÖDY A kutyás hölgy GYÖNGYÖSI PUSKIN Légy jó mindhalálig GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Normandia—Nyeman HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az ordító egér HATVANI KOSSUTH Megfelelő ember HEVES Merénylet PÉTERVASÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Egerben este 7 órakor: HÁROM A KISLÁNY Vörösmarty bérlet. Abasáron (honvédség), este 7 óra­kor: Jubileum — Mennyeljárt ifiúr. \ világ legkülönösebb iskolája Az osztrák „Neue Tageszei­tung” szerint a világ legkülö­nösebb iskolája Queensland ausztráliai tartományban van. A tanítónő, Bid O’Sullivan 68 tanítványát Concurryból rövid- hullámú adón át oktatja. A gyerekek, akik nagy területen szétszórtan élnek, vevőkészü­lékeiken át hallgatják a tan­anyagot és saját rövidhullámú adójuk segítségével „felelnek”. G. MOLNÁR FERENC: HAJNALI NÉGYKOR ÉZ AZ OKTÓBERI dél- -Lj után is olyannak lát­szott, mint a többi. A nap aranyfénnyel vonta be a vörö­ses színű faleveleket, amik er­nyedten kalimpáltak, bukdá­csoltak a levegőben, amikor halk sóhajjal búcsút mondtak az elszürkült gallyaknak. A kései napfényben azon­ban csak néhány idős ember és egy-két gyerek lézengett. A kacagás megfakult, a suttogó szó alig neszezett, valami sü­ketség ült a házak tetejére, bújt meg a megritkult levelek között, a becsukott ablakok fakult üvegtáblái között és a fénytelenné vált szemekben. A gyerekek sem ugráltak vidá­man a házak előtt, mint tet­ték még néhány héttel ezelőtt is. Megdermedt a város. Tankok, katonai gépkocsik dübörögtek át az utcáin, ka­tonacsizmák kopogtak az út­testen, fennhéjázó szövegű, de tört ívű német dalok visszhan­goztak a tűzfalak között. Most már nappal is tereltek maguk előtt megszürkült arcú, botla­dozó lábú egyenruhás honvé­deket a katonai járőrök, a tá­bori csendőrök; furcsa, kevert ruházatú civileket a nyilas párt­szolgálatos suhancok, akik nagy hanggal taszigálták gép­pisztolyuk csövével megüvege­sedett tekintetű áldozataikat. Senki sem mert rájuk nézni. A gyerekek a nagymamák karjaiba menekültek, az idő­sebb férfiak pedig elfordítot­ták fejüket, és utána percekig nem tudtak megszólalni. Délelőtt megtörtént az első akasztás is a Piac téren. Ke­vesen voltak a szemtanúk, de mindenki tudott valamit a szörnyű eseményből. Fiatalem­ber volt, lányosképű, szőke ha­jából egy fürt a homlokába hullott. Táblát akasztottak a nyakába: Így jár minden ka­tonaszökevény. A lányok elér- zékenyülten beszéltek róla, az anyák könnycseppet törültek ki szemükből, s mindenki a fiára, a férjére gondolt, aki valahol talán most bújik a gránátok elől. Csak nehogy valami baja történjék, csak nehogy eszébe jusson valami bolondság, mint ennek a sze­rencsétlennek is: úgyis hiába minden... AZ ÉG ALJA TELE volt ^ morgással, remegéssel már napok óta. Reggelre még fokozódott a távoli dübörgés, és a nyilas pártház elé egyre több autó kanyarodott, köz­tük teherautók is, amiket ide­ges kapkodással raktak meg a civilruhás munkaszolgálatosok, miközben vastag hangon hullt a hátukra a szitok, vagy csa­pódott az arcukba a megalázó gúnyolódás. A városban szinte megszűnt az élet. Akiknek dolguk akadt valahol, idegesen gyorsították meg lépéseiket. A házak falá­hoz húzódva óvakodtak előre, de a tekintetük nyugtalanul ugrált minden irányba. Judit is ideges volt. Zöld szemében a bizonytalanság la­pult meg, és sehogy sem értet­te meg Jánost. A férfi nyu­godtan lépkedett mellette, hangjában a környező kék he­gyek tisztasága csengett, és még mosolyogni is volt ereje. — Siessünk! — fordult felé türelmetlenül Judit. — Csak nyugalom, kislány. A kapkodásnak semmi értel­me. — De... — Az arcodra van írva min­den. Ha valamelyik nyilas fic­kónak esze volna, csak rád nézne és ... — furcsa mozdu- latott tett a kezével. Judit mosolyogni igyekezett, de nem sikerült. A szíve úgy veit, hogy hallani vélte. Az utca pedig nem akart elfogyni a lépéseik alatt. Még legalább öt percre vannak a céljuktól, és ez az öt perc végtelenül nagy idő. Ha belebotlanának egy járőrbe, és az igazoltatná őket... yARATLANUL egy né­' met tiszt lépett eléjük a következő ház kapujából. Hülye mosollyal nézett szét. Amikor meglátta őket, meg­állt, és szemtelen tekintetét éppen Judit arcára függesz­tette. Judit meghökkent, ön­kéntelenül belekarolt János­ba, aki kimért lépteinek egyen­letes ütemét most sem törte meg. — Ez minket vár — suttog­ta Judit. A tiszt vigyorogva állta el a járdát előttük. Hanyagul a sapkájához emelte két ujját, de állandóan Juditot nézte. Aztán cigarettatárcát húzott elő zubbonya zsebéből és né­metül tüzet kért Jánostól. Já­nos lassú mozdulatokkal vette elő a gyufát, meggyújtotta, és a tiszt arcához emelte a lángot. 1860. NOVEMBER 25., PÉNTEK KATALIN ANAS ZT AZ M [RÓJ AN, a SZKP Központi Bizottságának tagja, Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese ma 65 éves. 1919-ben Bakuban az angol meg­szállók elleni sztrájkot szervezte 1812-ben a népbiztosok tanácsa el­nökhelyettese, 1953-ban a párt el­nökségébe választották. 150 évvel ezelőtt, 1810. november 25-én született NVIKOLAJ PIRO­GOV híres orosz sebész-orvos és anatómus, aló elsőnek vezette be a lábamputáció módszerét. 115 évvel ezelőtt, 1845-ben. e na­pon született JÓSÉ ECA DE QUEI- ROZ portugál író. a modern portu­gál regény megteremtője. Mestert realista műveiben a polgári társa­dalom képmutatása és a kleriká- lizmus ellen fordul (A cintrai út>í, ANASZTAZ MIKOJAN titka, Amaró atya vétke. Az etek- , ' lye). 95 évvel ezelőtt, 1865-ben halt meg HEINRICH BARTH német Af- rikakutató. Beutazta Észak-Afrikát. Elő-Ázsiát, majd a Szfihara-si- vatagon kelt át, végül a Csád-tótól a Niger folyólg, Szudánt kutat­ta fel. 75 évvel ezelőtt, 1885-ben. e napon halt meg GRIGORE ALE- XANDRESCU román költő. Legjelentősebb müvei mesél, amelyek­kel kora társadalmi viszonyait jellemezte. Az ,,1840-es év” című költeménye éles vád a feudális nagybirtokrendszer ellen; FILM; A kutyás hölgy MAGYARUL BESZÉLŐ, SZOVJET FILM Csehov novellájából készült a film, amely egy meg­hatóan szép szerelem magával ragadó drámai történetét mondja el. A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be novem­ber 25-én, 26-án, 29-én és 30-án. Az csali mereven nézte tovább Juditot. Miközben Jánost is ci­garettával kínálta, a tekintete egy pillanatra sem távolodott Judit arcáról. — Schön, schön!... Hoch­prima ... Ich gratuliere! — és szemébe nevetett Jánosnak. — Hülye! — hullt utána Já­nos hangja. Aztán Juditra né­zett. — Nagyon megijedtél? Még most is remegsz. Részeg volt. Végre megérkeztek a ház­hoz, ahol már vártak Jánosra, öten voltak összesen. Mikor beléptek, Judit csak ennyit mondott: — Az összekötő ... Kovács István, az öreg esz­tergályos, abban a pillanatban már talpra is ugrott az asztal mellől. — János! — Igen, én vagyok — mond­ta János. — Azaz: voltam. Most Asztalos a nevem. Remé­lem, nem felejtitek el. Többet ne tudjatok rólam. En magam kértem, hogy ide jöhessek. Visszahúztak az emlékeim. — Szeme egy villanásra Judit ar­cán pihent meg. — Talán könnyelműség volt. Lehet. Majd meglátjuk. Itt mindenki ismer. Ez lehet jó is, de lehet rossz is. Ezért vágattam le a bajuszom, ezért hordok szem­üveget is. Csak ablaküveg van benne. De remélem, jól áll. Viszont elsőrendű papírjaim vannak. Látjátok ezt a pecsé­tet? Pedig nem valódi. \ SZEMEK megteltek mo­^ sollyal és a szívekbe nyu­galom költözött János szavai nyomán. Aztán összehajoltak a fejek, és János hangja is le­halkult. A megbeszélés alig tartolt félórát. Utána kártya került elő, és a társaság tagjai egyen­ként távoztak el. Elég nagy időközökkel. Utoljára Judit maradt. — Tehát hajnali négykor... — és Jánosra nézett. — Igen. — Eljövök érted. — El mersz jönni? — Itt jövök a kerten keresz­tül. Kezet fogtak. Tekintetük ta­lálkozott. Judit lassan elfordí­totta a fejét, és gyenge sóhaj emelte meg a vállát. János szerette volna még tartani, de nem merte. Három éve nem találkoztak, és ki tudja, hogy Judit azóta ... Már rég elfe­lejtette biztosan. Nincs értel­me emlékeztetni arra, ami volt, ami elmúlt. Fölösleges és ebben a helyzetben egyenesen butaság volna. Jó lenne pedig megkérdezni: mi történt vele. amióta nem látta. Gondolt-e rá néha, jutott-e az eszébe? Vagy már férjhez mént? Micsoda véletlen, hogy ép­pen Juditot küldték elé. Es hogy Judit is itt van. Hogy közöttük van. A többiekkel és vele. Hogy ilyen fiatalon ráta­lált erre az útra. Meg kellene mondani neki, hogy nagyon veszélyes játékra vállalkozott. De hiszen ezt úgyis tudja. Tudnia kell. Milyen nagysze­rű lány. Vagy asszony? Jó vol­na odalépni hozzá, és átölelni a derekát. Hiszen szerették egymást. Aztán neki el kellett, mennie. Muszáj volt elmennie. Juditnak sem mondhatta meg, hogy miért. Biztosan harag­szik még most is rá. Minek magyarázkodjék. Neki is kínos lenne, Juditnak is. Pedig mi­lyen régóta álmodozik arról, hogy egyszer így lesznek majd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents