Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

I860, november 25., péntek NÉPÚJSÁG s Termelékenyehhen r Oartunk VII. kóngreesZusa 1 határozatban rögzítette: iparunknak mind termeléke­nyebben, gazdaságosabban kell termelnie; 1960-ban el kell ér­nünk, hogy az elmúlt évhez ké­pest a termelésnövekedés leg­alább 50 százalékban a terme­lékenység emelkedéséből szár­mazzék. Ipari termelésünk nö­vekedésének kétharmad rész­ben a termelékenység emelke­déséből kell származnia, s csak egyharmad részben létszám- emelésből. Más szóval ez azt jelenti, hogy alapjában véve a meglevő létszámmal kell elérni eredményeket, s a kevés lét­számnövekedésnek is elsősor­ban a gyártmányfejlesztést kell szolgálnia. Csak így lehet poh­osán és hiánytalanul érvénye- sí eni a párt gazdaságpolitikai irányélveit. De mennyi ellenál­lást, téves nézetet kell halomra dönteni, áriig sikerül ezeket az irányelveket valóra váltani. Igen nagy munkát követel tő­lünk ez a feladat. Nagy és fá­radságos munkát követel, mert még igen sok üzemben az önző, helyi érdekek uralkodnak a ter­melésben, mert egyes vezetők — megyénkben is sokan van­nak! — a népgazdasági érdekek fölébe helyezik az üzemi, a he­lyi érdekeket. E tényekkel ma­gyarázható, hogy az 1960-as termelési év első felében a többlettermelésnek nem kielé­gítő hányada származott a ter­melékenység növekedéséből. Növekedett ugyan iparunk termelékenysége, de ez abból következett, hogy emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma. Ez pedig cseppet sem mondható gazdaságosnak, ha az egész népgazdaság szem­pontjából vizsgáljuk az ered­ményeinket. Hogyan változtathatunk ezen? Meg kell vizsgálnunk azokat az erőbázisokat, amelyekre a feladatokat szabjuk, amelyekre a terveket építjük; ismerni kell erőtartalékainkat, lehetőségein­ket a termelékenység növelé­sére. Mert az a gyakorlat, hogy több munkást állítunk a ter­melésbe, hogy milliós beruhá­zásokat eszközölünk, s—ebből várjuk a termelékenység növe­kedését, a termelés eredmé­nyeinek alakulását — ez nem vezethet jóra, s ellentmond népgazdaságunk egyetemes ér­dekeinek is. Feltétlenül szükséges a ma­gasabb szintű műszaki fejlesz­tés, a termelőberendezések korszerűsítése az alkalmazott gyártási eljárások megreformá­kettesben, mint moet, és ak­kor Judit... IíOLONDSAG. Ki keli *"* józanodnia. Judit már biztosan nem a régi Judit. Há­rom év nagy idő. Ezzel szá­molnia kell. Ha ő a régi is ma­radt, egy lány életében három év alatt sok minden történhet. És Judit elment. János az öreg Kováccsal maradt kettes­ben. Megmosakodott, evett Is valamit és végigfeküdt a régi sezlonon. Az öreg Kovács hol kiment, hol visszajött, beszélt az időről, a németekről, a nyi­lasokról, az akasztásról, min­denről, de őt nem kérdezte. Róla nem érdeklődött. Nincs értelme többet tudnia, mint amennyit János magától is el­mondhat. János az öreg Ko­vács keze alatt nőtt fel az üzemben. Évekig dolgozott ve­le, amíg csak el nem ment a városból váratlanul, egyik napról a másikra. Az órák lassan teltek egy­más után. Látszólag csend szunnyadt a kis házban. de nyugtalanok voltak mind a ketten. Ahogy szürkülni kez­dett, az öreg Kovács elkö­szönt. — Ott van az asztalon a ke­nyér. meg a szalonna. Víz is van a kancsóban. Nekem men­nem kell. Szó nélkül fogtak, kezet, az­tán az öreg váratlanul magá­hoz ölelte. Mindketten elérzé- kenyedtek. — Örülök, fiam, hogy újra látlak. No. csak pihenj. Haj­nalban, négykor találkozunk. EGYEDÜL MARADT. *1 Megpróbált aludni. Nem ment. Emlékek bukkantak fel benne, köztük újra és újra Ju­dit. Nem bírta sokáig. Felrán­totta a kabátját és kilépett a kis udvarra. Mintha nem is október vége lása érdekében. Féltétlenüi szükséges, hogy ésszerűbben, bonyolultságok nélkül szervez­zük meg a termelés folyamatát. Feltétlenül szükséges, hógy ke­ményebb, nagyobb munkafe­gyelmet követeljünk a produk­tív munkát végző emberektől, a műszaki dolgozóktól. Na­gyobb 6Úlyt kell fektetnünk arra, hogy exportra termelő üzemeinkben az újítások segít­sék exportlehetőségeinket. Pél­dának említhetjük ezen a té­ren az Egri Lakatosárugyárat. A Lakatosárugyár tervét min­dig magasan száz százalék fö­lött teljesíti. Nagy mértékben hozzájárul tervteljesítésük si­keréhez az újításók felkarolá­sa, az újítómozgalom kiszélese­dett frontja. A Lakatosáru- gyárban az első félévben be­adott újítások száma összesen 30 darabra tehető. Ebből elfo­gadtak 16 darabot, tehát több mint a felét, — kísérletre uta­sítottak 3 darabot, 6 újítást tel­jesen elutasítottak, s 5 újítás ügye függőben maradt A La­katosárugyár további feladatá­nak tekinti, hogy az újítások számát növeljék, hogy ezen ke­resztül is emeljék a gyár ter­melékenységét. Nemes szándék, s tiszteletre méltó feladatok ezek. A Lakatosárugyár dolgo­zói és vezetői tudják, hogy csak így, ilyen célkitűzések valóra váltásával biztosíthat­ják a gyártmány-színvonal ál­landó fejlesztését, a nyereséges gazdálkodást. Egyes különleges termékek gyártásában baj van a techno­lógiai fegyelemmel, helyenként, a műszaki felkészületlenség miatt sok a selejt Ezen Is vál­toztatni kell. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a gyártott termékek minősége to­vább javuljon, s a szállítás programszerűségében sem le­gyen zavar. Sok-sok új gép dolgozik üze­meinkben: ennyi új gépet, ter­melőberendezést még egyetlen évben sem kaptak üzemeink. A gépek teljes kihasználásával azonban baj ban. Meg kell ta­nulni ezeknek az új gépeknek a maximális kihasználását. Az új- gépeken új módon, a leg­korszerűbb technológia alkal­mazásával kell dolgozni. Sok új gép dolgozik a terme­lésben — ez igaz. De gépipa­runk teljesítményeivel nem lehetünk elégedettek. Tovább kell javítani az előállított gé­pek minőségét, növelni az al­katrészek állóképességét, élet­tartamát. hogy gazdaságosab­ban dolgozzanak. Korszerűsi­iii.iiiiiinitiiiiiuiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu lenne, olyan enyhe volt az es­te. A halvány Hold a felhő* foszlányok között bujkált, és puha fénnyel kent el minden éles vonalat. Lusta szél bor­zolta a megkopasztott lombma­radványokat a fákon. Az ég alján vörös fények lobbantak, hogy annál hangsúlyozottabbá tegyék azt a békés nyugalmat, ami körülölelte a kis ház kert­jét, itt a város szélén. A kert már a földekre nyújtózott ki a kerítésével. A foghíjas lécke­rítés mögött sárgult kukorica­szárat zörgetett a szél. János mélyeket lélegzett és megindult a kert végébe. Át­bújt a kerítésen és nekidön- tötte a hátát egy levelekkel sí­ró, fényes törzsű cseresznye- fának. Újra felködlött benne az elmúlt három év, de minden mögött és minden között egy­re csak Judit nevetett rá, fé­nyek röppentek feléje zöld szeméből, széles jókedv kaca­gott elő ajkai közül és olykor csúfondárosan kiáltott feléje valamit. Rá kellene gyújtani. Egy cigaretta most jólesne. De a sötét város kihalt fénytelensé­ge óvatosságra intette. Ha Judit most érezné. ha Ju­dit is gondolna rá, ha Judit is úgy emlékezne vissza az el­múlt évekre, akkor most itt kellene lennie, el kellene jön­nie, hiszen tudnia kell, hogy várja, hogy rá gondol, hogy egy pillanatig sem tud meg­lenni emlékei nélkül, hogy jobban fáj most az elmúlt há­rom év. mint fájt valaha is. El kellene mennie hozzájuk. Alig néhány ház ide és... De mégse. Nem szabad. Miért te­gye magát nevetségessé? TNDULT VISSZA ked- vétlenül, kínlódva a szí­ve vágyával és az esze józan­ságával. Marta magát belülről, teni kell a meglevő és az új konstrukciókat. S ezt máskép­pen nem tudják elérni, csak úgy, ha igénybe veszik az üze­mi kollektíva, a törzsgárda tu­dását, tapasztalatait. A szénbányászatban nagy gondot kéll fordítani a tervek rendszeres teljesítésére — beleértve a termelékenysé­gi, a minőségi és önköltségi terveket is. Gépesíteni kell a jövesztést, ahol erre lehetősé­geink adottak. Ahol arra mód és lehetőség van, ott alkal­mazni kell az acéltámos kor­szerű biztosítási rendszert a frontfej tésekben. Az acéltámos biztosítás mellett megnő a munkabiztonság, gyorsabb és termelékenyebb is a munka. A Központi Statisztikai Hi­vatal Heves megyei Igazgató­ságának félévi jelentése sze­rint: megyénkben a legna­gyobb mértékben a szövetke­zett ipar termelése nőtt. De a tanácsi, helyi és szövetkezeti iparban is sok tennivaló akad még a termelékenység javítá­sát illetően. Arra van szük­ség. hogy a vállalatok vezetői behatóbban foglalkozzanak a kooperációban rejlő lehetősé­gekkel, a munkafegyelem megszilárdításával, a munka- verseny szervezésével, dolgo­zóik munka- és életkörülmé­nyeinek szüntelen Javításával. Az építőiparra és építőanyag­iparra az eddigieknél nagyobb feladatok teljesítése vár. Itt is a legfontosabb dolog, hogy a termelékenységet növeljük, ja­vítsuk a minőséget, s mind na­gyobb mértékben alkalmazzuk az önköltség csökkenését elő­segítő új technológiai és tech­nikai módszereket; ésszerűen kell felhasználni a gyárt.mány- és a gyártásfejlesztésre a ren­delkezésre álló minden kísér­leti és kutatási eszközt. Fon­tos ez azért, mert a második 5 éves tervben mintegy 150 mil­liárd forint értékű építési munkát kell elvégezni, öt év alatt 250 ezer, tizenöt év alatt egymillió lakást kell felépíte­ni az országban. S ha az épí­tőipar vezetését, szervezetét, műszaki felkészültségét nem emeljük magasabb színvonal­ra, ha az építőanyagipar nem termeli meg a kívánt mennyi­ségű anyagokat, akkor lakás- építési tervünket teljesíteni nem tudjuk. Szólni kell még a munkavé­delemről és a beruházások előkészítéséről, a megkezdett beruházások befejezéséről. Fe­lületesség, elővigyázatlanság, a iiiiilHiu* iiiiiniiiiHitiaitiitiiiiiiiua mmol iii mert gyávaságnak tartotta a józanságát. És akkor meglátta Juditot. Ott állt a kert végében, arccal a ház felé fordulva. Állt moz­dulatlanul, mintha ő is valamit fontolgatna. — Judit! — suttogta, ameny- nyire feldobbanó szíve megen­gedte hangjának visszafojtá- sát. Judit ijedten kapta a hang irányába a fejét. Csak az ösz­töne vitte, amikor megindult 5 is János felé. Aztán ott áll­tak egymással szemben, villa­nó félmosolyokka! az ajkukon, mélyfényű parazsakkal a sze­mük mélyén, és egyszer­űnk a karjaiban érezte Juditot, akit halkan, re­megve becézett, akinek vállát i felszabadult sírás rázta meg. Visszamentek a cseresznye- fa alá, és nem győzitek beszélni ínmagukról. Minden szavuk simogatás volt, ujjongó boldog­ság, az egymásra találás öröme, remegő szívük zsongó zenéje. János felöltőjét a harmatos fűre terítette, arra ültek. Ju­lit minden tartózkodás nélkül bújt János karjaiba, fejét oda- bajtotta a vállára, és csak ak- ior emelte fel, amikor az aj- iát csókra nyújtotta. Aztán lassúdni kezdett a szavak zu- oogása, egyre hosszabban néz­ték egymást, és egyre maga­sabbra gyúlt ki a láng bennük, égett pírja az arcukon. Judit puhán bújt az ölelő ka­rok pántjába. — Mi volt ez? — rezzent ösz- sze a vijjogó hangra. — Egy eltévedt kuvik a szomszéd kertben. Megijedtél? — Melletted nem félek. Csak ennyit mondott és utá­na nagyon sokáig egy szót sem szólt. És amikor újra megszó­lalt, azt mondta nagyon egy­munkavédelmi rendszabályok be nem tartása miatt elég sű­rűn fordulnak elő balesetek. A balesetek jelentékeny terme­léskiesést okoznak aZ üzemek­ben, vállalatoknál, bányákban. Többet kell törődni a munka- védelmi beruházásokkal. Igen fontos a beruházások előkészí­tése, a beruházási térvek idő­beni befejezése az éves tervek teljesítése, s a jövőbeni fel*- adatók megoldása szemponjá- ból. A megye ipari gondjainak sűrítése egyetlen írás­ban talán túlzottnak hat. Való­ságban Is ez a helyzet. De ipa­ri üzemeink tapasztalt, kiváló képességű műszaki gárdával, szakképzett munkásokkal ren­delkeznek, s az erők összefo­gásával, az önző helyi érdekek elfojtásával üzemeink képesek feladataikat, a rájuk kiszabott tervek végrehajtására. Mert igenis, a munka, a termelés so­rán jelentkező minden aka­dályt legyőzhetünk, ha az em­bereket helyes szemléletek ve­zetik, ha következetesen meg­valósítják a párt elveinek és a gazdasági munka gyakorlatá­nak egységét. Ebben rejlik tervmutatóink teljesítésének egyedüli biztosítéka. Üjra és újra elő kell hát szednünk pártunk VII. kongresszusának határozatait, újra és újra ta­nulmányoznunk kell az irány­elveket. amelyek elhatározóan megszabják a termel'-" -ység emelésének útjait-móu, -it, a termelékenység emelésének lehetőségeit, s előírják a mun­kások és a vezetők, a párt- és a mozgalmi szervek kötelessé­geit. Csak egyedül Így gyorsít­hatjuk meg a szocializmus gazdasági alapjainak leraká­sát. Pataky Dezső mm A taps A tapsról lesz most szó, a tapsról, amelynek felcsattanó ütemes hangját oly szívesen fogadják a világot jelentő desz­kákon. Nincs színész, énekes, artista, vagy műkedvelő, aki ne hallgatná örömmel a közönség tetszését, elismerését je­lentő tapsot. NO, de hát, lovas nemzet vagyunk — mondtuk sokszor —, * így gyakran „át-átesünk a taps másik oldalára” is. A jó­ból is megárt a sok, főleg, ha rosszul időzítjük a felcsattanó elismerést. Ülünk a Gárdonyi Géza Színházban, a debreceni Csoko­nai Színház Bánk bán-t játssza. Bánk a harmadik felvonás Hazám, hazám, áriájának csupán első szakaszát énekli el, s máris az egyik páholy mélyéből felcsattan egy taps. s hul­lámzik tovább és tovább, s terjed az emelettől a földszintig. Az énekes egy pillanatnyi szünetet tart. s a rosszkor jött taps közben kezdi a második strófát. Hasonlóan belevágott a közönség elismerése Melinda és Tiborc áriájába is. A közönség egy része néha rosszul alkalmazta az elis­merés e hangos jelét a Dahek dráma előadásain is. Vannak drámai helyzetek, amelyek — bármilyen jól játszanak is a színészek ~, nem bírják el a tapsot, mert az megbontja az egységet, feloldja a hangulatot. Ilyen jelenetekkel van teli a Szemtől szembe című dráma is. s bizony jó néhányszor megszakította a gyorsan pergő előadást a közönség tapsa. Igaz, a taps az elismerés jéle. S e sorok írója nem akarja leleszélni a közönséget arról, hogy gyakorolja a tetszésnyil­vánítás e szép jelét. Tapsoljunk, de jól időzítve, akkor, ami­kor már lehet, amikor már elénekelte az operaénekes az áriát, vagy a mély drámaisággal telített müveknél a fel­vonás végén. Az Egri Dohánygyár dolgozóitól sok aláírösos levelet kaptunk, amelyben Kovács Máriának mondanak köszönetét a csehszlovák dráma főszerepének nagyszerű alakításáért. Azt írják többek között: „Ne haragudjon a művésznő, hogy egy-egy jelenete után nem tapsoltunk, de nem akartunk ünneprontók lenni, s zavarni a szép előadást. Mindent kipó­toltunk az előadás végén.” Ennyit a tapsról, amely a színésznek igen kedves zene, s vannak operettek, vígjátékok, amelyeknél soha sem jön rosszkor a felcsattanó taps, de a nehezebb fajsúlyú művek­nél, bizony, elronthat egy-egy jelenetet o rosszul időzített tetszésnyilvánítás. (márkusz) Heti baleseti krónika Novetnber 13-án délután Bükkszenterzsébet belterületén O. A. bükkszenterzsébett lakos a tulajdonát képező KX-45-75 forgalmi rendszámú motorke­rékpárjával elütötte az úttest baloldaláról körültekintés nél­kül áthaladó özvegy Utassy Cs. Istvánná, bükkszenterzsé- beti asszonyt. Utassyné a bal­eset következtében súlyos, életveszélyes sérüléseket szen­vedett. majd két nappal később meghalt. A baleset Utassy Cs. Istvánná szabálytalan áthala­dása miatt következett be. Iilllllllllll.lll l>lli.|llf lllllt I. I. 4 | I ■ I , I szerűen, nagyon halkan, in­kább csak önmagának: — Szeretlek... János legszívesebben elsírta volna magát a boldogságtól. És bár nem merte bevallani, azért kérte magét vissza ide, mert erről a percről álmodott, erre a boldogságra vágyott, még ak­kor is, ha nagyon merész já­tékra vállalkozott... ... Mert nem volt könnyű munka hajnali négykor a nyi­las pártházat felrobbantani. Az öreg Kovácsék segítettek. Judit otthon sírta tele a pár­náját, és remegve várta a per­cek múlását, az óramutató las­sú vánszorgását siettette volna, de mindhiába. Judit mindhiába várt. öt órakor ugyan iszonyatos rob­banás reme gtette meg a vá­rost, mindent elborított a por és a füst kesernyés szaga. Judit feÉLsikoltott, mintha megérezte volna, hogy az, akire éveket várt, abban a pillanatban utol­jára gondolt az ő zöldszínű i szemeire, és arra az egyetlen szóra, sünit néhány órával' előtte Judit mondott neki, amire annyira várt: Szeretlek! AZ ÖREG KOVÁCS a robbanás után félórával érkezett meg Juditékhoz. Sze­me vörös volt, fejét a mellére ejtette és sapkáját alig bírta a kezében tartani az erőtlenség­től. Nagyon-nagyon szomorúan nézett Juditra. Alig tudta a szavakat kipré­selni a száján: — Nagyszerű ember volt... És megrázkódott elfáradt, I öreg válla, j November 15-én Gyöngyös belterületén Fülélei László, a CA—43-51 forgalmi rendszámú farmotoros autóbusszal össze­ütközött egy véle azonos irány­ban haladó és szabályosan köz­lekedő tehergépkocsival. Az autóbusz a sáros, csúszós út­testen gyorsan hajtott és nem tartotta be a féktávolságot, ez okozta a balesetet. A baleset következtében emberi életben nem esett kár, még sérülés sem, de az autóbuszon tízezer, a tehergépkocsiban pedig 150 forintos anyagi kár keletke­zett. A rendőrség Füleki László ellen a büntető eljárást meg­indította. ; November 16-án. a késő dél­iutáni órákban. Gyöngyös és -Halmajugra között Kovács Fe- Trenc gyöngyösi lakos motorke- ■rékpárjával összeütközött Fe- trencsik József visontai lakos ílovaskocsljával. amely nem •volt kivilágítva. A baleset kö- Ivetkeztében a motorkerékpár |tulajdonosa 8 napon túl gyó- |gyuló sérülést szenvedett, az f anyagi kár értéke pedig eléri ?az ezer forintot. Mindkettőjük felien megindult az eljárás. I Ugyanezen a napon, a késő festi órákban Pétervásárán is ‘szerencsétlenség történt. F. K. ■gépkocsivezető, heves aranyosi í'akos, a 32-es AKÖV túajdo- £nát képező YA—93-52-es for- |galmi rendszámú tehergépko­S — ■■■■ ......... ■) 1 Kétnapos m tin kávé tartottak 2 Az elmúlt héten kétnapos ■iparági munkavédelmi konfe- Irenciát rendeztek Miskolcon, a ^cementipari üzemek főmérnö- |kei és munkavédelmi megbí- fzottai részvételével. A tanács­it kozásokon értékelték az iparági fmunkavédelem egyéves ered­csival elütötte a vele szemben, ittas állapotban haladó Nagy Bernit gyalogos, bükkszék: lakost. Nagy Bemát 8 napon túl gyógyuló sérülést szenve­dett. Nagy Bemét ellen egyéb­ként a rendőrség folyamatba tette az eljárást. November 18-án. a kora reg­geli órákban Felsőtárkányban volt baleset. Ezúttal Kőszegi Antal csanádapácai lakos, a budapesti 17-es AKÖV tulaj­donát képező tehergépkocsijá­val gyorshajtás következtében elütötte B. S. felsőtárkányi ke­rékpárost, aki szabályosan ha­ladt át az úttesten. B. S. a bal­eset színhelyén azonnal meg­halt. A gondatlan és szabály­talanul közlekedő gépkocsive­zetőt őrizetbe vették és ellene az eljárás megindult. November 20-án délelőtt Tófaluban történt baleset. Itt Lahóczki András őrszentmik- lósi lakos az általa vezetett és Ducsák István budapesti la­kos tulajdonát képező. CA— 82-20-as forgalmi rendszámú gépkocsijával gyorshajtás kö­vetkeztében nekiszaladt a vil­lanyoszlopnak és az amellett közlekedő F. A. tófalusi lakos, 10 éves kisfiút ütötte el. A kis­fiú sérüléseket szenvedett, az anyag; kár eléri a háromezer forintot. A gépkocsi vezetője ellen az eljárás megindult. leinti konferenciát Miskolcon menyeit — 1959 utolsó negyed­évétől ez év harmadik negyed­évéig bezáróan. A tanácskozás részvevőinek gyárlátogatást is szerveztek. A tanácskozásokon részt vett a Bélapátfalvi Ce­mentgyár főmérnöke és mun­kavédelmi megbízottja. Megnyílt Hatvanban a „Hófehérke“ JÁTÉK VÁSÁR Horváth M. utca és Dézsa tér sarok. (Bútorüzlet mellett.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents