Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-25 / 278. szám
1»«0. november 25., péntek népújság Zárszámadás előtt a mezőtárkányi Búzakalász Termelőszövetkezetben mm ■ — --Me ghozta r EGYRE HOSSZABBAK már az őszi esték, nap mint nap több és több idő jut arra, hogy a munka végeztével ösz- szeüljenek az emberek és beszélgessenek. Szó esik ilyenkor a politikától kezdve egészen az időjárásig mindenről az égvilágon, de mégis az az igazság, hogy ilyenkor legtöbbet és legszívesebben a saját é’etükről, sorsukról és mindennapi munkájukról beszélgetnek a mezőtárkányi Buzakalász Tsz tagjai. A 'kis irodában még szorgalmas munka folyik ilyenkor is. A könyvelő és adminisztrátor a számok tengerébe merülve készíti a különféle elszámolásokat és kimutatásokat, készülnek a közelgő zárszámadásra. Erről esik itt mostanában a legtöbb szó. erről beszélgetnek leginkább a szövetkezet többi tagjai is. Nehéz és küzdelmes esztendő munkájára tesznek pontot rövidesen a szövetkezet tagjai, amint ez a beszélgetésükből is ki-űnik. Különösen az idei szeszélyes őszi időjárás tette próbára mindannyiuk erejét, szorgalmát és kitartását. — De jó órában legyen mondva — mondja az egyik brigádvezető, — legyőztük a nehézségeket. Ötven hold cukorrépánkat már rég kiástuk, elszállítottuk a burgonyát, a vetések jó részét befejeztük, de a többivel sem maradtunk adósok. A kukorica törését is hamarosan befejez zük. Sokat gazdagodott az idén ez a szövetkezet, ülik tehát, hogy ilyenkor azt is számba vegyük, mivel és mennyivel gyarapodtak az idén. Boda Sándor elv- társ, a szövetkezet elnöke, máris sorolja a tényeket. — Vásároltunk egy Zetort pótkocsi val, közéi 150 ezer forint érték ben. A Zetorhoz kaszát és rendsodrót is vettünk ezenkívül még a közeli napokban két vontató vásárlására kaptunk engedélyt. Épületeink száma *s gyarapodott. mivel meghosz- szabbítottuk a tehénistállót. a tanyán sertésfiaztatót építettünk 120 ezer forintos költséggel. Nemrégiben saját erőnkből téliesítettük a süldőszállást és két darab 10 vagon os kuko ricagórét is elkészítettünk. gyaragyümölcsét a szorgalmas munka A tagság különösen büszke arra, hogy a szövetkezet már a több éves szokása szerint, minden adóját, adósságát és egyéb tartozását kifizette, a közép- és hosszúlejáratú hitelek ez évi esedékes részével sem adósak már. A szövetkezet bankszámláján ez idáig már 130 ezer forint van nyilvántartva, de ez az összeg a további állat- és terményát- adásokkal egy időben még tovább növekedik. AZ ITT FELSOROLTAK után világosan kitűnik, rendben áll a szövetkezet szénája, gazdaságilag igen sokat fejlődtek. tovább erősödtek ebben az évben. A szövetkezet vezetői elmondják, hogy nem fenyegeti veszély a betervezett 55 forintos munkaegység-részesedési értéket, s minden tag megtalálja itt a maga számítását. Nagyban hozzájárul ehhez az is. hogy a szövetkezet vezetősége igen jól gazdálkodott, és mindig kihasználta az állam által [nyújtott kedvezményeket, lehetőségeket. Sok ezer forint többletet hoztak az eladott termények nagyüzemi felárai, s emellett még a gépek nagyfokú segítségét igénybe véve sok [munkaegységet takarítottak meg. A betervezett idei 30 ezer munkaegységgel olyan jól gazdálkodtak. hogy abból mind össze 23 ezer került fe'haszná lásra, a többi 7 ezer pedig megtakarítás. Bizony sokat jelent ez a közösségnek, mert a megtakarított 7 ezer munkaegység pénzbeli értéke az elvégzett munkaegység értékét gyarapítja. Íme egy-két példa arról, hogyan sikerült mindezt megvalósítaniuk: A burgonyaásás idején kiszámították, hogy a 10 holdas tábla kézzel való kiásása 600 munkaegységet emészt fel. Hogyan lehetne ezen csökkenteni’ Ügy. hogy igénybe kell venni a gép segítségét. A gép néhány száz forintos költséggel ki is forgatta a földből a krumplitAz emberek munkája is köny nyebb lett. s ugyanakkor meg takarítottak 300 munkaegységét csak ennél az egy esetnél. Az 50 hold cukorrépa kiásása 1300 munkaegységet vett volna igénybe, ami szintén sok. Most is segített a gép, mivel 35 hol dat forgatott ki a földből. Meg gyorsult hát itt is az emberek munkája, könnyebb is lett ugyanakkor, s megtakarítottak 500 munkaegységet 27 500 fo rlnt értékben. Nem is lesz elégedetlen em bér a Búzakalász Tsz tagjai között, legalábbis erre enged nek következtetni az eddigi ta pasztalatok. Eddig már háromszor volt előlegosztás, s minden tag munkaegységenként megkapott 15 forintot pénzben, hét forintot pedig terményben Németh Emil pl. 20 mázsa bú zát vitt haza előlegképpen, de a részesedésének jó részét ő is pénzben váltja ki. Mindenkinek bőven jutott termény és takarmány, s a részesedés további összegét forintosítva kapják meg a tagok. Elégedett lesz a szövetkezet 125 tagja, el' végre senki sem ellensége a forintnak, csak legyen belőle minél több. Szép jövedelemre számíthatnak az állattenyésztők. így pl.. Császár Zsigmond, akinek közel 600 rr. .a' gysé- ge van. A fogatosok munkaegysége meghaladja a 400-at. de még a növénytermesztésnél dolgozó asszonyok sem panaszkodhatnak. özvegy Szabó Mátyásné, pl., aki egymaga dolgozik itt. de csak a nyári munkák idején, szintén szépen keres 200 munkaegység- nyi teljesítménye után. NEM SOK IDŐ VÁLASZT már el bennünket a gazdasági év végétől, egyre inkább közeleg a zárszámadások ideje. Ezt várják és erre készülnek itt. a mezőtárkányi Búzakalász Termelőszövetkezetben is, ahol a tagok egész évi jó munkájuk láttán, méltán elmondhatják, hogy most sem dolgoztak hiába. Császár István Emberséges gondoskodás Sok még a szántani való a megyében, az időjárás alaposan hátráltatta ezt a munkát is. Ahhoz pedig, hogy a jövő esztendei jó termést megalapozzák, ezt a munkát is el kell végezni. Gépállomásaink ennek ér- ) fjekében egyre több helyen ( bevezetik, a lehetőségek j szerint, a kettős műszakot. / Ez nagy feladatot ró a trak- l torosokra, nem túlzás, ba azt mondjuk, hősies mun kára van szükség, hiszen a késő ősz éjszakái már hidegek. De nem könnyű ezekben a napokban nappal sem a traktoros munkája, hiszen {j nemritkán, cső veri őket, s csak hideg szél szikkasztja rajtuk a ruhát. És mégis dolgoznak, nem szállnak le a traktorról, míg csak az idővel dacolni tudnak, egyre szaporodnak a barázdák a termelőszövetkezetek földjein. A gépállomási dolgozók százai végzik ezt a uebez munkát, mert értik az idők . szavát, érzik a felelősséget I a termelőszövetkezetek j iránt. Ebből pedig egyenc- ' sen következik az, hogy a termelőszövetkezetieknek, ahol csak mód van rá, segíteniük kell a traktoristákat. És most nem a munkafeltételek megteremtésére gondolunk, hanem kisebb, de nem kevésbe fontos emberi segítségre. Nincs olyan szövetkezet, ahol meg ne tudnák oldani, hogy a hidegben dolgozó traktorosoknak többször meleg ételt biztosítsanak, meleg szállást, éjszaka pedig forró teát. Kis dolgok ezek, nem is költségesek, s így minden szövetkezetnek módjában állna gondoskodni a hozzájuk be- osztott traktoristáról. Nem sok az egész, de mégis sokat lendítene a traktorosok munkáján, már maga az a tény is, hogy érzik, a szövetkezetekben megbecsülik munkájukat, emberséggel gondolnak rájuk. — d — Londonban 6 fon- ! tért bérelhető „taxigavallér", aki a magános hölgyeket fogadásokról, estélyekről hazakíséri. Különös gondolat, de úgy vélem, még kezdetleges. Nemcsak azt kéne hirdetni, hogy „bérelhető a gavallér", hanem külsőségeit is szóvá lehetne tenni, hiszen még a magános hölgynek sem mindegy, hogy hat fontért ki kiséri haza. S ha hazakísérte? S ha nem akar a hölgy egyenesen hazamenni? Akkor hogyan emelkedik a díjszabás? Nagyon gondatlanok ezek a klubok és bizottságok! Sze- j gény magános hölgyekkel mindössze annyira törődnek, hogy hazakísérje valaki őket, s tovább nincs? Jó lenne, ha az étlapok árszabása ■nellé a „taxigavallér” díjszabását is közölnék, s így nem okoznának súlyos gondot a magánosán szórakozó nőknek, akik közül talán nem egy a gavallér kedvéért 'e- lenne meg egyes fogadásokon. Komolyan mondom, fura egy ország! Ahelyett, hogy a munkások bérével, sántikáló politikájukkal törődnének „taxigavallérokat” szerződtetnek. Vagy a munkanélküliség enyhítése miatt?! (á) Eldugják, vagy meggondolatlanul építik az egri benzinkutat? AZ IDÉN TOVÁBB Egy kiváló úttörővezetőről _____________________ podott a jó&zágá 1 lomány, s ezek nagy része már nem felvásárlás útján került a szövetkezetbe, hanem a saját törzstenyészetük- bői. Törzskönyvezett tehénállományukból most 14 fiatal elő- hasú üszővel gyarapodott a szarvasmarhaállomány. A hizlalásra váró sertéseik is a szövetkezet fehér hússertés törzsállományából kerülnek ki. A harminc anyakoca szaporulatából jelenleg 110 süldő hízik, s a decemberi fialásokból pedig már a jövő évi hízónak valókat biztosítják. Szép eredményéket könyvelhetnie el a Buzakalász Tsz tagjai a terméseredményeik alakulásában is. Csaknem minden terményféleségből felülmúlták a betervezett átlagokat és a nagyüzemi árutermelő gazdaságokhoz híven, sok terményt és jószágot adtak át az államnak. Elszállítottak többek között nyolc vagon búzát, 110 vagon cukorrépát, s a kukoricából ís bőven jut állami eladásra. A sok-sok termény és jószág szép összegekkel gyarapította a közösség bevételét, s lesz miből osztani a tagságnak. A cukorrépánál pl. 25 vagonnal termeltek többet a tervezettnél, s ez a többlet 120 ezer forintot jelent. A cukorrépa- terme’és összjövedelme egyébként félmillió forint. A borsó 150, a búza közel 250 ezer forinttal gyarapította a bevételt. Az eladott 10 hízómarha 100 ezer. a 154 sertés 240 ezer, a hat hízóbika pedig 50 ezer forint jövedelmet hozott a közösnek. Jól jövedelmezett a iucernamag, amely újabb 150 ezer forintot jeleit, ezenkívül a napraforgó, a krumpli, és a többi terményféleség is szintén jól gyümölcsözött a szövetke- ’ set részére. fiatal testnevelő tanár, s a Gyöngyös- patai Általános Iskolában tanít, nevel, vezeti az úttörőcsapatot. November 7-e tiszteletére „kiváló úttörővezető” kitüntetést kapott, amit munkája után joggal és büszkén viselhet. Szalai Miklós helyett beszélnek a tények, az eredmények, a jól összekovácsolt úttörőkollektíva és a sok jó kezdeményezés, amit a gyerekekkel megvalósított. Gyöngyösről indult el, ott született, ott járt iskolába, majd az egri főiskola sikeres befejezése után néhány keserves esztendőt töltött Borsodban. Ez a „keserves” ugyan nem szó szerint értendő, de az éjszakai utazások, a sok gyaloglás a tanyáról csak arra serkentette, hogy feleségével és kisfiával valahol megállapodjék. így került ide, ahol a tanítás mellett szeretettel és nagy buzgalommal látott neki a csapat átszervezésének, a csapatmunka beindításának. Beszéljenek tehát a tények és a számok. 1958 óta majdnem megháromszorozódott a csapat létszáma. De a létszámemelkedés nem jelentett minőségi csökkenést, hanem ellenkezőleg. Ma már azok a gimnazisták is ifivezetők a csapatban, akik eredetileg talán nem is gondoltak volna arra, hogy a VIII. osztály befejezése után lesz még valami közük régi iskolájukhoz. Minden úttörőmegmozdulásban részt vesznek. Gyűjtenek papírt, vasat, hulladékot, könyveket árusítanak, saját boltocskájuk van a földművesszövetkezet felügyelete alatt, és az Ezermester őrs kispajtásai lelkesen készülnek — s jó helyezéseket érnek el — a különböző kiállításokon. Éppen nagyszünet volt, amikor ott jártunk, s az úttörőszobában kinyitott az úttörőbolt. Vezetője mit sem törődik a vendéggel, csak a társait szolgálja ki, s aztán gondos számolással elrakja a napi bevételt. Feltűnt az, hogy nem a csapatvezetőnek adja oda a pénzt, hanem maga teszi el. Kérdésemre így válaszolt a csapatvezető: — Teljesen önálló a nyolc gyerek, aki ezt a kis boltot önállóan kezeli. Maguk számolnak el, maguk veszik át az árut, és két év alatt egyetlen fillér hiány nélkül végzik a munkájukat. Ennek a boltnak köszönheti egyik tanítványunk — Molnár Károly —, hogy megtalálta azt a pályát, amit legjobban szeret, a helyi földmüvesszövetkezeti boltba ment el tanulónak. Az önállóság, a megbízhatóság kialakítása mellett anyagi haszna is van ennek az árusításnak, mert a jutalékot a nyári táborozásra tesszük el. A folyosón tábla hirdeti az iskola olimpiai eredményeit, amelyet az úttörőszervezet tizenötéves évfordulója tiszteletére indítottak. Egy másik helyen szavalatok, prózai írások, felolvasások zaja szűrődik át a falon. Próbálnak a gyerekek az irodalmi rajössze- jövetelre. Másutt a zárt ajtók mögött Télapóünnep meglepetései formálódnak. S mikor délután négy órakor benyitottunk az úttörőszobába, tizenkét fiú elmélyült munkáját zavarta meg a látogatás. Az Ezermester őrs kukoricaháncs-kötegek között ülve küszködött a lábtörlő-készítéssel, egynéhányan Télapót öntöttek gipszből. Készülnek az ajándékok, a sáros faluban keresett lábtörlők, s a pajtások boldog tervezgetéssel szövik gondolataikat a nyári táborozás örömeiről. Mert egyiknek sem jutott eszébe, hogy saját magára gondoljon, csak a közös pénz, a közös szórakozás érdekli most őket. S a lábtörlők árából együntetúen szavazták meg az összeget, ami egyik társuk „detektoros rádiójának” elkészítéséhez szükséges. Mert az Ezermester őrs minden tagjának van már ilyen saját alkotású vevőkészüléke! Az udvaron most sár van. Ki gondolná, hogy hónapokkal ezelőtt még hepehupás használhatatlan terület volt a helyén? De a gyerekek összefogtak, és mintegy háromezer forint értékű társadalmi munkával, sportud vart létesítettek az iskolához tartozó telek bői. Tavaly Gulyka Katalin „kiváló úttörő' kitüntetést kapott. A raj- és őrsi összejövetelek fegyelmezetten, meghatározott programmal — felnőtt vezető nélkül is — lezajlanak. A Pajtás újság 150 példányban jár, de kevés. Az úttörőszobában folyóiratok és napilapok olvasásába merült gyerekek ülnek. Sorolhatnánk még néhány dolgot, amit gyerekek csinálnak, ami az ő eredményük. És mégis az tűnik fel az eredmények, a tervek mögött, hogy az irányítás, a foglalkozások tervszerű, fegyelmezett munkája a háttérben maradó csapatvezető eredménye. Mert a gyerekek csak akkor tudnak jó munkát végezni, ha arra valaki megtanítja őket. A becsületesség becsületes embereket nevel, a rendszeretet rendre szoktat, a fegyelmezettség fegyelmet követel. Es Szalai Miklós ilyen ember. Nem beszél a munkájáról, hanem dolgozik, minden szabad idejét a csapatotthonban. a sportpályán tölti, s a gyerekek érzik, hogy nemcsak a kötelessége, hanem a gyermek és az úttörőmozgalom iránti szere- retete viszi őt közéjük. Adám Éva Egerben egyetlen benzinkút működik. A háború után, amikor kevés jármű közlekedett, ez elegendő is volt. De az utóbbi években rohamosan szaporodik a gépjárművek száma. Hosszú sorokban állnak a tankolásra váró tehergépkocsik, autók és motor- kerékpárok a Líceum mögött. Pár éve itt épült az autó- buszmegálló. Nagy a forgalom, kicsi és szűk a hely. A várakozó taxik is két sorban állnak néha. Nem vitás, meg kell szüntetni ezt a benzinkutat és a követelményeknek megfelelő, modern, új kutat kell építeni. Igen ám, de hol? Az ÁFOR minden áron a jelenlegi helyén akart maradni. Amikor meggyőzték arról, hogy ez lehetetlen, akkor a színházzal szembeni teret kérte. Bontsák el a szobrot, szüntessék meg azt a parkot és legyen benzinkút, bent a város szivében. Ez, lehet, hogy kényelmes lett volna az autósoknak és a kútkezelőnek, de olyan sok parkunk van, hogy a kettő—három közül egyet az első szóra megszüntessenek és mire nagy nehezen a TEFU-t kiköltöztetik, nagyméretű benzinkutat és a vele járó motorberregést, dudálást, bűzt és szennyet hozzanak a színház, a szálloda és a fürdőváros nyakára? Igazuk volt azoknak, akik tiltakoztak ellene. De nézzük a fejleményeket. Pár nappal ezelőtt a Kővágó- téren, a volt felnémeti vámnál kezdték meg a kútépítési. Négy, egyenként 25 ezer literes tartályt fektetnek le a földbe. benzint, keverékei, szuperbenzint és gázolajat fognak mérni. Modern, előregyártóit elemekből, műanyag és alumínium burkolatból kezelőfülkét építenek, beton- burkolatú utat kell létesíteni, kandeláberek és neonfény fog világítani. Az épület még ebben az évben elkészül. Szép és modern lesz a benzinkút, eldugni tehát nem kell. Különben is Felnémet egyesül Egerrel, tehát ebben az irányban terjeszkedni fog a város. De nézzük csak, mit jelent a gyakorlatban az, hogy a város északi felére építik a benzinkutat. A rossz nyelvek szerint, alig akad Európában város, ahol aránylag annyi figyelmeztető és tiltó jelzőtábla lenne, mint Egerben. Az évszázados utcák szépek, de oly szűkek, hogy alig oldható meg itt a közlekedés. Időlegesen valamit segített az egyirányú forgalom, de ez nem mondható végleges megoldásnak. Házak lebontásával, hidak, terelő új utak építésével, a patak lefedésével kívánják megoldani az átmenő forgalmat. A szükség sürget, tenni kell valamit, de ehhez soksok millió forint kellene. Tehát várni kell. A város északi peremén építik az új benzinkutat. Tehát mindazokat a jármüveket, amelyek a város másik részén parkíroznak, vagy innen Budapest, Verpelét, Füzesabony, Heves felé indulnak, tankolás miatt végigutaztatják a rendkívül szűk főutcán, majd visszafelé a még szűkebb és kacskaringós terelő utakon. Ezzel legalább duplájára emelik a város most is alig elviselhető forgalmát. Nyilvánvalóan torlódásokat, fokozott baleseti veszélyeket, port és piszkot okoz a feleslegesen megduplázott forgalom. A város déli részén, a ke- recsendi úton bonyolódik le a forgalom nagyobb része. A BELSPED-teleptől a gépállomásig elegendő szabad tér található itt. Semmi akadálya sem lenne itt az építkezésnek. Külön érdekessége a dolognak az, hogy a távlati tervek szerint a jelenlegi gépállomás és a közelében építendő új TEFU-telep mellé építeni akarnak majd egy második benzinkutat. De ki tudja, hogy mikor lesz erre pénz. Nem ésszerűbb lenne most a kerecsenül úton megépíteni azt és majd ha elkészül az új terelő útrendszer, kialakul Eger és Felnémet között az új városkép, akkor esetleg meg lehetne építeni a Kővágó-téren, vagy környékén a második benzinkutat. Az elmondottak alapján nem értünk egyet a beruházás engedélyezésével. Nem értjük, hogy a városi tanács, a rendőrség, az egészségügyi szervek és mindazok, akiknek a helykijelölésbe beleszólásuk volt, miért és hogyan engedélyezhették ezt a meggondolatlan beruházást. Meg kellene vizsgálni, hogy nem lehetne-e megálljt parancsolni. Talán még nem késő. Dr. Fazekas László Moszkvai szállodák 1961-ben Moszkvában, a Vörös tér közelében megkezdik a Szovjetunió legnagyobb, 3400 szobás szállodájának építését. A 12 emeletes óriási épületben nagyszerűen berendezett üzleteken kívül 3000 férőhelyes hangversenyterem is lesz, . 600 tagú kórus, vagy zenekar Í elhelyezésére alkalmas dobogóval. Az épület műszaki terveiben két, 1600 férőhelyes filmszínház is szerepel. A luzsnyiki stadion közelében építik fel a „Szputnyik” szállodát, főleg külföldi turisták és versenyzők számára. Az 1967-es moszkvai világ- kiállítás megnyitásáig a szovjet főváros számos más helyén is épülnek szállodák.
