Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

NÉPÚJSÁG 1960. november 24., esÜtírtSfc limit Gyors segítség Reggel van, nyolc őrá lesz néhány perc múlva. Az egri Hadnagy utcából idős néni for­dul be a Kertész utcába, s ké­zen fogva, futtat maga mellett egy kisfiút. Előtte két munkás­ember lépked komótosan, le­het, hogy éppen munkából ha­zafelé. A néni megszólal mögöttük: — Ugyan, kérem, tessék már adni egy bicskát, ha van. En­nek a csepp gyéreknek otthon felejtettük a tolltartóját, csak ez az egy kihegyezetten ceruza volt a táskájában, hegyes ce­ruza nélkül meg nem mehet ez iskolába ... A férfiak szó nélkül kutatni kezdenek zsebeikben. Néhány pillanat alatt előkerül a bics­ka, s mikor már hegyes a ce­ruza, mindhárom felnőtt elége­detten folytatja útját. Gyorsan segítettek egy kis iskolás ba­ján .,. (w) — 186 ÚJ LAKÓHÁZ épült az elmúlt néhány év alatt Atkáron. Ebből 114-et a köz­ség termelőszövetkezetének tagjai építették, részben tel­jesen saját erőből, részben pedig építési kölcsönökkel fedezve a kiadásokat. — MEGYÉNK üzemeinek technikai színvonala javult Az elmúlt három negyedévben több mint 150 millió forintot ruháztunk be üzemeinkbe. — NAGY ÉRDEKLŐDÉS­SEL várja Petőfibánya kö­zönsége a december 4-én ven­dégszereplésre érkező Magyar Állami Népi Együttest. Az együttes tagjai két előadás­ban mutatják be ezredik fel­lépésük alkalmával összeállí­tott műsorukat.- A SZAKSZERVEZETEK Heves megyei Tanácsa leg­utóbbi ülésén határozatot ho­zott arra vonatkozóan, hogy december 31-ig minden üzem­ben készítsenek műszaki intéz­kedési térveket a munkafolya­matok megszervezése, a ter­melés költségeinek csökkenté­se, a minőség megjavítása ér­dekében. Ezeket a műszaki in­tézkedési terveket a műszaki vezetők — 1961. március 1-ig — vitassák meg a dolgozókkal, kérjék a dolgozók tanácsát, se­gítségét a feladatok megoldá­sához, s ezeket a javaslatokat építsék be terveikbe. — KÖMLŐ KÖZSÉGBEN rendszeressé váltak a hétvé­gi disznótoros vacsorák. Eze­ket felváltva rendezik a köz­ség kít földművesszövetkeze­ti italboltjában.-ÜGY TERVEZIK Besenyő- telken, hogy 120—130 ezer fo­rintos beruházással, kő-burko­lattal vonják be a Rákóczi ut­cát. Azért szeretnék mielőbb elvégezni ezt a munkát, mert a termelőszövetkezetek jármű­vei ezen az úton jutnak ki a határba. A terv végrehajtása a községi tanácsülés határoza­tától függ. . . — CSEREMŰSORT tervez az egri szövetkezeti bizottság j színjátszó csoportja és a Bu­dapesti Vegyianyag Szövet­kezet színjátszó csoportja. Előreláthatólag a budapes­tiek december első felében látogatnának Egerbe, míg az egriek januárban egy esztrád- műsorral viszonoznák a láto­gatást.- A KOM POLT I Üj Baráz­da Tsz-ben statisztikai adato­\kat állítottak össze. Ebből ki­tűnik, hogy a tagság átlagos életkora 58 esztendő. Elgondol­kodtató ez az adat. Bizonyára a jelenlegi bajok forrása itt keresendő. — 1400 MÉTER HOSSZÚ villanyhálózat épült Besenyő- telken községfejlesztési alap­ból. A 270 ezer forintos be­ruházásból egyúttal 37 darab villanylámpát is vásároltak, hogy ezzel is javítsák a köz- világítást. — HÁROMFELVONÁSOS színmű bemutatására készül a Heves megyei KISZÖV egri szövetkezeti kultúrotthonának színjátszó csoportja. A színját­szó csoport művészeti veze­tője Fekete Alajos színművész, a Gárdonyi Géza Színház tag­ja. A darab bemutatójára de­cemberben kerül majd sor. Tárgyalások folynak a szinját- tzó csoport vidéki szereplései­től is­Mai arab elbeszélők (Európa Könyvkiadó) . Huszonnégy író negyvenkét elbeszélését adja közre az Eu­rópa Könyvkiadó a Mai arab elbeszélők című kötetben. A különböző pártáilású, világné­zetű mesterek művei, igaz, hogy kissé szűk, de százszínű keresztmetszetét adják a mai arab társadalomnak. Kilenc elbeszélést olvashatunk a két arab „írófejedelem”, Mahmud Tejmur és Mohammed Tej- mur tollából. írásaik monda­nivalója kristálytiszta. Tömör, szinte egyetlen epigrammába összefoglalható. Műveik mé­lyén ott feszülnek a mai arab társadalom ellentmondásai. A képmutató, az orvosok önzet­lenségéről szónokoló orvos és a gyógykezelés hiányában nyomorultul elpusztuló be­teg, a menyegzőjét ülő pa­sa és a haldokló kocsis, a lelketlen kereskedő és a ron­gyait pénzzé tevő munkanél­küli, az igazság nevében ítél­kező hatalmasok, és szeren­csétlen jogfosztottak, a komp­rádor üzletemberek és a skor­pió-szedők, a (jelen urai és a jövő várományosai között. „Abdának nem volt pénze”,... „küldj egy vagy két lírát” ... így kezdődik és folytatódik az elbeszélések jó része. Talán kissé keresettnek, modorosnak tűnik, hogy rögtön az első- második mondatból hihetetlen szegénység derül ki, de ez hoz­zátartozik az arab írók lényeg- retöréséhez: a mondanivaló velején kezdik műveiket. Napjaink arab irodalmának legfőbb célja: eljutni a töme­gekhez, a tömegek közkincsé- vé lenni, mint az Ezeregyéj­szaka korának irodalma. Az arab világnak a törté­nelmi fejlődés során bekövet­kezett differenciálódása eltá­volította egymástól a népet és az irodalmat, az írástudókat és a közönségét. A nép, a klasszikus arab irodalom fő­hőse nem tudta követni az írókat a modorosságból emelt elefántcsont-tornyok, a tartal­matlan szépségek régióiba. A XX. század új feltétele­ket teremtett az arab iroda­lomnak. Az írók, akik a lakos­ság legkülönbözőbb rétegeiből kerültek ki, bent élnek, a nem­zeti felszabadító küzdelmek harci zajában, az arab népe­ket lázbahozó, demokratikus forradalmak küzdelmeiben. A jelen harcos eszméi lüktetnek könyveikben. A művek hősei a forradalmak és függetlensé­gi harcok egyszerű részt ve­vői, szürke közkatonái. Az arab olvasó korát, kora leve­gőjét és önmagát találja meg a mai arab irodalomban. Ahogy kikovácsolódik a füg­getlenségükért harcoló arab népek szolidaritása, egymásra talál nép és irodalom is. Ezt az egymásra találást dokumen­tálja a magyar olvasó előtt az a kötet. A nemzeti független­ségükért folyó harc vezérli egy táborba Juszuf Adrusz, Adu Abu, Sahab, Halik Amin Zaki, Mihail Naujme és a Tejmu- rok hőseit. Ez a tábor kisöpör­te a francia és angol elnyo­mókat, demokratikus fejlődés útjára vitte a gyarmatokat. A jövő várományosa ez a tábor, mert a munkát, a kenyeret, az emberi életet kereső népek megtalálják a szocializmus út­jait is. . (A mai arab irodalommal kapcsolatos legfontosabb tud­nivalókat Katona Tamás váz­latos tanulmánya és jegyzetei ismertetik meg az olvasóval.) Krajczár Imre Bem utat ko so 11 a hevesi irodalmi színpad A Hevesi Művelődési Ház Irodalmi Színpada mutatkozott be az elmúlt napokban őszi ver­sekből, őszi hangulatú dalokból összeállított műsorával „Tün­döklő ősz” címen. A műsort jó irodalomesztétikai érzékkel válogatta össze Guba Béla és Grúz Károly, s hogy a hevesi­eket érdekli az előadások ilyen fajtája, azt mutatta a közel 200 főnyi ünnepélyesen felöl­tözve megjelent hallgatóság is. A művelődési ház és a pe­dagógusok összefogását hirdeti a bemutatkozó előadás. Arra enged következtetni, hogy ahol ilyen szeretettel és igyekezet­tel állítanak hajlékot a maga­sabb igényű kulturális rendez­vényeknek, ott megvan a mag, amelyből felcseperedhet az erős fa. Ahol 200 embert ér­dekel a költészet, a prózai írá­sok és a dal, ott tovább kell fejleszteni a jó kezdeménye­zést. Mert akarat, igyekezet és jószándék kétségtelenül jelle­mezte a hevesi irodalmi mű­sort. Jellemezte, mert arra tö­rekedett a rendezőség, hogy még külsőségeiben is kifeje­zést adjon a tartalomnak. Mégis van ennek az első EGRI VÖRÖS CSILLAG Arcnélküli város EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Légy Jó mindhalálig GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Normandia—Nyeman HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az ordító egér HATVANI KOSSUTH Megfelelő ember HEVES Nincs előadás / PETERVÁSÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Bum a katona műsora Egerben, este 7 órakor: I i barom a kislány (Kisfaludy bérlet) Szihalmon, este 7 órakor: Jubileum — Mennyetjárt ifiúr. előadásnak egy másik oldala is. Annak ellenére, hogy a műsor határozottan tetszett a hevesieknek, hogy jó volt a válogatás, egy kis hiányosság mégis mutatkozik. Nem elég a jószándék, az ügy szeretete, vannak dolgok, amiket nem lehet megoldani egy-két apró­ság figyelembevétele nélkül. Így például szem előtt kell tar­tani azt/ hogy az irodalmi színpad előadása nem egyenlő verses, zenés összeállítással. Ha már irodalmi színpadról beszélünk — s jó, hogy életre hívta ezt a Hevesi Művelődési Ház — akkor meg kell terem­teni a kellő felkészülés lehe­tőségét ahhoz, hogy valóban kielégítse a magasabb irodal­mi igényeket, a válogatás s az előadás egyaránt. Mert egészé­ben kielégítő és jó volt, rész­leteiben volt néhány hiba. De most nem az a perdöntő, hogy ki és mit nem adott jól elő, hanem egyedül az, hogy ezt a nagyon jó kezdeményezést a még jobb kialakítás és tovább­fejlesztés felé lendítsük. Hevesen, ahol évekkel ez­előtt, sőt még egy évvel ez­előtt sem lehetett arra gondol­ni, hogy irodalmi színpad ad­jon műsort, ahol alig lehetett — ahogy mondani szokás — „valamit összehozni” — ott feltétlen csak pozitívah lehet értékelni a pedagógusok, a könyvtár és a művelődési ház összefogását. Lehetőségként említhetjük meg, hogy egy-egy irodalmi színpadi előadásra a Gárdonyi Géza Színház előadóművészei közül is meghívhatna a mű­velődési ház néhányat. S ak­kor a gondosabb előkészületek, a gondolat értéke, a válogatás szépsége és az előadás művé­szete együttesen szolgálja majd azt a célt, amit a műve­lődési ház és a lelkes kollektí­va maga elé tűzött. Ádám Éva fü ALEKSZANDR SZUVOROV 1960. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK: JÁNOS 230 évvel ezelőtt, 1730. novem­ber 24-^én született . ALEK- SZANDR SZUVOROV, a láng- t eszű orosz hadvezér. Az 1787— ( 92-es harcokban a törökök, majd 1799-ben a Napoleon elleni há­borúkban Észak-Olaszország harcterein a franciák felett ara­tott győzelmeket. Ez utóbbi had­járatban zajlott le az orosz had­sereg egyedülálló teljesítménye, az Alpok Szt. Gotthárd-hágó- ján való átkelés. * 90 évvel ezelőtt, 1870-ben, e . napon halt meg COMTE DE LAUTRÉAMONT (Isidor Dunca- ne) dél-amerikai származású' francia költő. Bizarr kölíemé* nyel hatottak a legújabb kpi? francia költőkre. ÉRDEKES TALALM ANY OK ÉS FELFEDEZÉSEK: A KOKSZNAK A VASÉRCE LÖÁLLITASNAL VALÓ FEjLHASZ- NALASÁT 225 évvel ezelőtt. 1735-ben alkalmazta először. ABRAHAM DARBY angol vasiparos. Eljárásának lényege az v-ft. a nyers vasat kokszporral elegyítette és így annak kellő széntartalmat adott. a növény- és Állatvilág rendszerezését 225 évvel ezelőtt, 1735-ben CARL VON LINNÉ svéd botanikus vezette b£. Minden fajnak kettős nevet adott: az első a nemzetség, a második a faj kifejezésére szolgált. A növényeket ivarszerveik (porzó és termő) száma és alakja szerinti osztályozása ma is használatos. A TELEVÍZIÓ — a rágcsálók ellensége Megfigye­lések sze­rint a tele­vízió készü­lék a rág­csálók egyik legjobban bevált ellen­sége. A patkányok és egerek valósággal menekülnek azok­ból a lakásokból, ahol televí­zió készülék működik. Nem valószínű, hogy a rág­csálók azért menekülnének, mert a modern zene kévésbé tetszik nekik, mint a monda­beli hammelni patkányfogó fu­volája. Még kevésbé hihető, hogy a transzformátor zaja idegesíti az állatokat. A tudó­sok arra a következtetésre ju­tottak, hogy az egerek és pat­kányok rendkívül érzékenyen reagálnak még az egészen gyenge röntgensugarakra is, amelyek az emberre nézve tel­jesen ártalmatlanok. DÜRRENMATT SIKERE ARGENTÍNÁBAN ,T=P A Buenos- Aires-i Ast­ral színház­ban bemu­tatták Dür­renmatt „Az öreg hölgy látogatása” c. darabját. Az argentin sajtó nagy ünnep­lésben részesített« a svájci írót. A KÜLVÁROSI — az egri lajosvárosi — iskola arról is nevezetes, hogy tizenkét neve­lője közül tíz nő és valamennyi katonás erélyességgel végzi 270 emberke között nevelői mun­kálkodását. Az enyhe őszi napon, itt-ott vendégmarasztaló sárban te­szünk látogatást a VII. számú Általános Iskolánál, ahol egy barna, kedvesarcú fiatal tanár­nő, anyai gondoskodással sé­táltatja a folyosón élsős aprósá­gait. Az igazgatót keresve helyes­bít, mivel az iskolát igazgatónő irányítja, és készséggel igazít el az igazgatói iroda felé. Itt Huszták Lajosné pedagó­gus fogad, aki szintén fiatal, úgy is mint asszony, úgy is mint igazgató, de már tele ter­vekkel és még több, kifogyha­tatlan ambícióval. * így beszél: — Az a kirívó megkülön­böztetés, hogy a külvárosi is­kolákba csak parasztszülők gyermekei jártak, már régen megszűnt. Nálunk is, minden foglalkozási ágazatban dolgoz­nak a tanulók szüléi: munkás, paraszt és értelmiségi foglalko­zásúak. — Milyenek a tanulmányi. i eredmények? Iskola a külvárosban AZ IDÉN VÉGZETT 28 fő­ből 24 tovább tanul középisko­lákban, egy jeles tanuló a mis­kolci villamosipari és egy Bu­dapesten, az Ásványolajipari Technikumba jár. Ezek a szá­mok is mutatják, hogy a tanul­mányi eredmények jók. Vagy például matematikából a ti­zenegy egri iskola közül az ötö­dik helyen állunk. Persze ab­ban a családban, ahol a szülő keveset foglalkozik a gyerekkel, ott megmutatkoznak a hiányos­ságok. De sok szülő képesítés hiányában nem is tud lényeges segítséget nyújtani az oktatás­ban. Ilyen esetekben a tantes­tület tagjai segítenek. j — Folyik-e politechnikai ok­tatás? — Ez kifejezetten nincsen, ellenben vannak szakkörök, ahol mind mezőgazdasági, mind ipari vonatkozású gya­korlati munkákat ismertetünk meg és közösen a tanulókkal végzünk. Így Kálmán Miklós tanár, igazgatóhelyettes vezeté­sével és irányításával munka­brigádokat szerveztünk és az iskolában felmerülő munkákat folyamatosan, heti 1—2 órás foglalkoztatásban elvégezzük. Ugyanez, van mezőgazdasági vonatkozásban. Bakos Aladár tanár vezetésével, az iskola 200 négyszögöles gyümölcsösében végzik el a tanulók a soron kö­vetkező munkákat. A gyerekek szeretik ezeket a foglalkozáso­kat és szívesen vesznek azon részt. Általában szeretik a ta­nulók, ha szép tiszta az iskola és azt maguk is rendbe teszik. — Dolgoznak-e a szülői munkaközösség tagjai? — OSZTÁLYONKÉNT ala­kultak szülői munkaközösségek és teljes létszámmal dolgoznak, hasznos tanácsokat adnak, szí­vesen segítenek mindenben a szülők és amellett áldozatké­szek. A legnagyobb hiba, hogy nincs az iskolának kultúrter­me. A munkaközösségek már vállalták egy megépítendő kul­túrterem anyagának a hely­színre való fuvarozását is, csak megvalósulhatna a régen hiá­nyolt kultúrterem. Most, tervbe vettük egy klubhelyiségnek a létrehozását, amely kettős célt szolgálna: egyrészt a szülők számára, ahol televízió lenne és kulturális tevékenység foly­na, másrészt az úttörőknek ál­landó otthonául szolgálna. A kultúrházzal már egyezkedett az iskola, hogy adjon anyagot (bábszínház, berendezés, stb.) és az iskola megszervezi az elő­adásokat, ad közönséget, de ez ideig nem tudott még segíteni. Az Iskola patronálóival is hasonlóképpen állanak. Az egyik patronáló az Egri Bútor­gyár, amellyel szocialista szer­ződést is kötöttek. Ez azt jelen­tené, hogy a bútorgyáriak ad­nának segítséget az iskolának tanulmányi kirándulásokra- és elvégeznék az iskolában az esetleg felmerülő famunkákat. Az iskola ezt a segítséget kul­turális vonatkozásban adná vissza. v A másik patronáló az ÁVESZ, amely bizonyos vil- lanyátszerelési munkálatokat végezne az iskolának. Az iskola legközelebbi prog­ramja a munkaközösségekkel munkás- és értelmiségi talál­kozót egybehívni, ahol a gver- mekekkel találkozva a közle­kedés szabályait fogják meg­beszélni. MEGELÉGEDETTEN távoz­tunk a VII. számú iskolából, ahol ennyi sok fiatal pedagó­gus végzi odaadó nevelő-- munkáját, a jövő emberének kialakítását és hisszük: nem is rosszul. Okos Miklós ELIZABETH TAYLOR HOSSZADALMAS BETEGSÉGE A londoni Pinewood-stú- dióban meg­szakadtak az „Antonius és Cleopatra” cí­mű film felvé­telei, miután a címszerepet játszó Elizabeth Taylor betegségéről kiderült, hogy hónapokig tartó kezelést igényel. A filmszínésznö gö­rögországi nyaralásakor ún. „máltai lázat” (Brucellózis) kapott és az angol orvosok megállapítása szerint legalább , 3 hónapig nem léphet fel. SZOVJET KÖNYVKIÄLLlTÄS KÖLNBEN Andrej Szmimov bonni szov­jet nagykö­vet a közel­múltban nyi­totta meg a kölni vásár nagy csarnokában rendezett szovjet tudományos- műszaki könyvkiállítást. A ki­állítást a német—szovjet kul­turális egyezmény keretében rendezték meg, azon mintegy 2500 orvosi, műszaki, közleke­dési, kézműipari, mezőgazdasá­gi és természettudományi tár­gyú mű kerül bemutatásra. Nem hiányoznak a rakétákról, űrhajókról, és űrhajózásról szóló legújabb szovjet művek sem. ‘ ­CSEH GYŐZELEM A MESTERHEGEDÜKÉSZÍTÖK HEGEI VERSENYÉN A francia- országi Lie- geben meg­rendezték a mesterhege- dűkészítők versenyét. A versenyen, amelyen olasz, fran­cia, svájci, angol, szovjet, bulgár, len­gyel, nyugat- és keletnémet hangszerkészítők vettek részt, az összes aranyérmeket Cseh­szlovákia nyerte. ÜJ ÉNEKESEK A METROPOLITAN OPERÁBAN A New Y,ork-i Met­ropolitan a következő évadra hat új szólistát szerződtetett. A Metropo­litan új tag­jai Lorenzo Testi olasz baritonista. Nikola Nikolov bolgár tenor, Leonard del Ferro amerikai tenorista, Jane Rhodes párizsi. Gabriella Tucci római és Lucille Kailer amerikai szopránénekesnök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents