Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

I960, november 24.. csütörtök NÉPÚJSÁG Szocialista iimnkaverseiiy az Egereseit! Bányaüzemben üzemünkben 1960-ra a ver­seny vállalásokat már január hónapban megbeszéltük. A vállalásokat a párt- éi a szak- szervezet és az Üzemvezetés Is megvizsgálta. Az üzemvezető­ség 1960-ra terven felül mind­össze 1000 tonna szén megter­melését vállalta. Azért ilyen .keveset, mert úgy nézett ki a kérdés, hógy a harmadik vagy a negyedik negyedévben a lej­tősakna üzemeltetése megszű­nik» s ennek helyére a függő- akna lép. S éppen e munkála­tok elvégzése miatt, nem vál­laltak többet. A vállalásoknál az üzemi bizottság is óvatos­kodott, hitelt adott az üzem­ijén szavalnak. Ez nem volt es az UB részéről mert a dolgozók alaposan rácáfoltak kételyei '.re. A vállalt 1000 tonna helyett 8000 tonna szenet termeltek bányászaink. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a dolgozók többet is tud­nának vállalni, mint eddig, de nincs elegendő biztosíték arra, hogy ezt a több vállalást telje­síteni is tudják. Miért? Mert a műszaki feltételek nem elég érettek üzemünkben. Az Egercsehi Bányaüzem­ben 350 körül van azoknak a száma, akik a termelékeny­ség növelésére vállalást tudtak tenni (kb. 350 ember dolgozik produktive a szénfalnál). A szénfalnál dolgozó bányászok vállalásaiban szerepel a tisz- tántermelés, az anyagtakaró- kosság, és egyéb olyan terv­mutatók, amelyek az üzem gazdaságos termelését segítik elő. Ebből adódik az is, hogy ezldálg üzemünknél több mint 12 896 tonna az a szónmennyi- ség, amelyet terven felül ter­meltek. A további vállalások olyan területen történtek (mint a szállítás, a munkafegyelem, anyagtakarékosság), amelyeket jelenleg konkrétan értékelni még nem tudunk. A szocialista munkaverseny sikereihez sokban hozzájárult a szocialista munkabrigádok jó és alapos munkája. E bri­gádok vállalásaiban sok olyan jó konkrétum van, amellyel a szocialista- munkaversenyt a magasabb formájára lehetett emelni. Ilyen volt többek kö­zött a minőség megjavítása, a technológiai fegyelem betar­tása, valamint a baleset nél­küli munkavégzés. Ezekhez a vállalásokhoz igazodtak a töb­bi munkacsapatók ’ vállalásai is, 6 el tudtuk érni azt, hogy a szocialista munkáverseny élő- Vé vált üzemünk munkahelye­in. Ennek eredménye legjobban abban mérhető le,hogy az Eger- dsehi' Bányaüzem 1960-ban már kétízben nyerte el »büsz­ke élüzem címet. Mostani eredményeink Is azt mutatják.■ harmadszor is nálunk marad ez a cím; bár az utóbbi idők­ben egyes tervmutató számok nem teljesítése rontotta az él- üzemi cím elnyerésének lehe­tőségeit. A szocialista munkaverseny eredményezte azt Is, hogy üzemünk az első félévben az egy tonna szén kitermelésé­nek önköltségi árát 13 forint­tal javította meg. Ez több mint 2 és félmillió forintot je­lentett népgazdaságunk szá­mára. Ennek az összegnek egy részét dolgozóink kapják nyereségrészesedésként. A szocialista munkavérseny értékelésében, az eredmények publikálásánál hiányosságok mutatkoznak üzemünknél. Pl. a dolgozók a termelési tanács­kozásokon nem mindig kap­nak. választ kérdéseikre az üzemvezetőségtől, s verseny­vállalásaikat sem a termelési tanácskozásokon teszik meg dolgozóink. Pedig ez lenne a helyes, a termelési tanácsko­zásokon keresztül biztosítani tudnánk a verseny nyilvános­ságát. A szocialista munkaverseny megjavítása — valamint az üzem előtt álló nehézségek, feladatok megoldása — érde­kében a tröszt a negyedik ne­gyedévre 20 000 forintot tűzött ki célul. Ezt az összeget csak akkor kaphatjuk meg, ha min­den feltételt — a termelé­kenység emelése, az önköltsé­gi tervmutatók betartása, a minőség megjavítása kalória szinten — teljesítünk. Termé­Bolondok a közigazgatásban A londoni Times közleménye szerint különös állapotok uralkodnak a fran­ciaországi Dijon környéki Aromas községben. Aromas polgármestere nemrégiben tilta­kozott az illetékes megyei prefek­tusnál amiatt, hogy tekintélyét rend­szeresen alássák a községi elme­gyógyintézet ápolt­jai. Franciaor­szágban ugyanis a törvény lehetővé teszi, hogy az el­megyógyintézetek ápoltjai is gyako­rolhassák szava­zati jog-ukat. Aro­más község 148 la­kójának vélemé­nyét községi ügyekben állan­dóan leszavazzák a községi elmegyógy­intézet bolondjai, akik ■ — ki tudja miért — ellenzék­be tömörülve min­den polgármeste­ri javaslatot meg­vétóznak. Külö­nösen bosszantó, hogy a bolondok Franciaország leg­különbözőbb vidé­keiről származnak és ezáltal a község ügyeit gyakorlati­lag „idegenek’ döntik el szetesen feltétele a jutalma­zásnak, hogy üzemünkben csökkentsük a balesetek szá­mát Is. Minden dolgozó érde­kelt tehát azért, hogy jobban és többet termeljen. Az Egeresein Bányaüzem jelenlegi tervteljesítése 103,3 százalékon áll. A továbbiak­ban arra van szükség, hogy feléméit tervünket — amely a negyedik negyedévben napi 74 vagont tesz ki — rendszere­sen teljesítsük, illetve túltelje­sítsük. A dekádról dekádra való egyenletes termelés biz­tosítja csak, hogy Egercsehi 1961-ben újból felsorakozzon az élüzemek közé. Utassi D. Mátyás UB-clnök. Ragasztással készült vasúti sínek A müncheni vasútépítési technikai főiskolán új eljárást dolgoztak ki vasúti síneknek egy különleges, ragasztóanyag­gal betonra való felerősítésére. Ezzel az eljárással, mint mondják, forradalmasítani le­het a sínek lerakatásának technológiáját. A vasúti síneket közvetlenül betonra erősítik fel, tehát fe­leslegessé válnak a talpfák és az egész alépítmény. ' Hamburgban a föld alatti vasútépítésnél kísérletképpen az új eljárást fogják alkal­mazni. Ha beválik, akkor pél­dául alagútépítésnél fél mé­terrel alacsonyabbra készülhet a tető, ami tetemes anyag- és időmegtakarítást jelent. Képek Albániából Ű) városnegyed az ősi Shkodra városában, amelynek lakói a törökök ellen vívott hőst harcaikkal beírták nevüket az albán nép történelmébe. Ebből a szőlőből készülnek a nehéz, édes albán boruk és a törkölyre emlékeztető ízű tüzes „ráki”. Falura ez Is elég ? A hevesi földmüvesszövet- kezet kultúrcsoportja évek éta járja a falvakat; műsorá­val sek kellemes órát, ende-. kezelés élményt nyújtott né­zőinek, a járás lakosságának* Nem ismerjük, a kis együttes szereplését, nem tudjuk, mi­lyen sikereket ért el mosta­nában. Gondoljuk, híven a csoport hagyományaihoz, ál­talában az idén is gondosan felkészültek előadásaikra. Mondom, általában. De te­het, hogy gyengén Is szere- pelgeítek, legutóbb például egy eléggé gyenge műsorukat láttuk. Komlón is bemutatkoztak a hevesiek, igaz, nem zsúfo­lásig megtelt kultúrterem­ben, de azért nem indokolt az az eléggé mérsékelt telje­sítmény, amit a kömlőiek ak­kor láthattak. Mondom, nem tudom, ho­gyan szerepel mostanában a hevesi földművesszövetkezet kultúrcsoportja, egy gyen­gébb szereplés miatt nem is tennénk megjegyzést... Be ahogy a csoport Vezetői és tagjai a balsikernek Is bele­ülő előadást mentegetni, ma­gyarázni Igyekeztek... az el­gondolkoztató ...............Tetszik tu dni, falun vagyunk. Tál ura ez is elég'*... Nem Ismerem behatóbban a csoport tagjait, nem ismerem felfogásukat a kultúrmunkáról. de annyi szépet, s jót hallottam a he­vesiekről, hogy ezt a meg­jegyzést, s ezt a felfogást méltatlannak tartom hozzá­juk. Méltatlan. Mert ha kultú­ráltan akarják szórakoztatni a közönséget. Igényesnek kell lenniök — Önmagukkal szem­ben is. Nincs igazuk abban, Hogy falura ennyi la elég, Heves járási székhely, s háromszor akkora, mint Komló, Buda­pest körülbelül kétszáZsZOf akkora, mint Heves. Mit szól­nának a hevesiek, ha főváro­si társulatok gyengén sike­rült műsoraikat „falura ez is elég" magyarázattal mente­getnék? Reméljük, a föld* múvcssz,övei kezeli kultúrcso- pórt legközelebbi szereplése és szerény, a közönséget nem sértő megnyilatkozásaik meg­adják érré a választ. S he­lyes választ adnak: ők is olyan műsorral fognak fel­lépni. amilyent elvárnak a Hevesre utazó véndégegy Út­testül. — Krajezár — Vécsey* völgy — Vécsey utca A tősgyökeres egriek tud­ják, hogy a Vécsey utca a Május 1 utcánál nyílik és a Tetemvárig tart. Jókora ka­paszkodó után bárki megta­lálhatja a keresett címet, Módja van kérdezgetni, hi­szen a Vűrállomásig csak a fiatalabbak tudnak „egy- szuszrá' felfutni. Igen ám, de a síneknél ket­téválik az út és a tréfásked- vü keresztszülők jóvoltából máris a Vécsey-völgyben ha­lad a gyanútlan járókelő, a Vécsey utca pedig éles ka­nyarral egészen másfelé vet­te az útját. A postás kézbesítőket gyak­ran váltják, így nem csoda, hogy a levelek és újságok egészen máshol kötnek ki, mint ahová címezték őket. A napokban történt, hogy egy beteg kisgyermeket gyorsan orvoshoz akarták vinni. Taxit rendeltek és közel félóráig várták a kapu előtt, mert az összecserélte o két utcát. A sok keresgélés miatt a gép­kocsivezető szitkozódott, az utas pedig tíz forint helyett negyvenet fizetett. Bizonyára sokan várják manapság a ézenet, Többen rendeltek a Vécsey utcából, meg a Vécsey-völgyből is. De az egyik családnál azt kér­ték, hogy csak a jövő héten hozzák, mert elutaznak, a nagymama meg nem bírja a kaputól behordani. Másnap mégis megérkezett a nagy ko­csi szén. Szegény idős néni szepegett, jajgatott, hogy ők későbbre kérték a tüzelőt, most azután mihez kezdjen vele. — Más meg a lábát lejárja, hogy hozzájusson a tüzelőhöz. Mi vissza is vihetjük, de a fuvart akkor duplán meg kell fizetni, a szenet meg leshetik — „agitál” a fuvaros. — El ne vigyék, lelkem, jaj, mit tegyek? — topogott az idős_ néjii, és dehogy 1$ értet­te, liogy más nevű megrende. löt. keresett a fuvaros. Késő éste a V écsey-völgyi ember rendőrrel kereste a szenét. Volt veszekedés, szit- kozódás és gyanúsitgatás bő­ven. amíg tisztázódott, hogy csupán tévedésből rakták le pár száz inéterrel odébb a szenet. Cifrább esetek is történtek már? Az lehet. Mindeneset­re jó lenne, ha a városi ta­nács elejét venné a sorozatos tévedéseknek, a szomszéd ut­cabeliek állandó torzsalkodá­sának. Milyen nevet adjanak a volt Türk Frigyes utcának? Azt talán kérdezzék meg s lakóktól. F. L. Fogják meg! Úgy látszik, ügyes tolvajok számára nincs lehetetlen. Legutóbb ellopták Gérard PjSLYEN a házőrző ku­___________ tyák már mesz­sz iről észreveszik az idegent. Egykönnyen fellármázzák a fél falut, az egész utcát. Ami­kor Túró Ferencné-éknél nyi­tom . az ajtót, a hűséges eb majd a kötelet tépi a'nagy „házőrzésben”. — Csendben légy már. menj a helyedre! — csillapítja a ne­kidühödt állatot az előkerülő asszony, s amikor megmondom szándékom és q behív a kony­hába,'a kutya ' is elcsendesül, megbékélve veszi tudomásul a történteket... Túró Ferencnéék kint lak­nak a falu végén, a Táncsics Mihály utca legszélső házában. Ilyenkor, este, gyenge, halvány lámpafény világít ab’akukból, s amikor belép az ember, a szemének meg kell szoknia a petróleumlámpa világosságát. — Sájnos. nálunk még csak ez van. de jövőre, ha minden úgy lesz. mi is bevezettetjük a villanyt — mondja szerényked­ve, magyarázólag az asszony és hellyel kínál, A meleg konyhában otthon találom az egész családot. Legbeszédesebb az asszony. 47 éves, de mozgása után ítél­ve. nem mondhatná senki több­nek harmincötnél. Pedig az el­múlt majd Öt évtized őt is megviselte, barázdát húzott ar­cára. Teleszórta haját dérrel a gond, a megélhetés nehézsé­ge. Alig voll 12 éves, amikor Megtaláltuk a számításunkat... cselédsorsra került. Édesapja, a sokgyermekes, földnélküli, nincstelen napszámos, őt is ha­mar cselédnek adta. Kénytelen volt. rriert kellett a kenyér, kellett a betevő falat. Abból pe­dig nemigen tellett mindenki­nek. amit — mint részes arató — keresett Fejér megye eldu­gott falvaiban, vagy tanyáin, grófok és bárók, kulákok ura­dalmában. éves koráig TIZENKILENC szolgáit a falu molnárjánál. Főzött, taka­rított, mosott. Apró leány-gyer­mekkorától kezdve nagylány- ságáig. Ekkor ismerkedett meg későbbi férjével. Nyár volt, csillagos este, amikor elhatá­rozták, hogy házasságra lép­nek és közösen próbálkoznak megbirkózni yz élettel. A házasélet lényeges válto­zást nem hozott. Több lett a gond, több lett a munka. Korán kellett kelni, mert férje mindig korán kezdte a munkát, ö volt a község pásztora, maga pedig új helyre járt be. Sallai László községi főjegyző úr lakására, ahol pontosnak kellett lenni, mert a méltóságé* úr elcsapja, ha a cseléd egyszer késni me­részelt volna. — Ez így nem mehet tovább - mondogatták esténként — s törték a fejüket, miként fordít­hatnák jobbra az életüket. — Menjünk Budapestre dol­gozni — aján’otta a férje — gyerekünk nincs, hátha sikerül egy házravalót megspórolni. 1936-ban fel is kerültek Bu­dapestre. Sikerült segédházfel­ügyelői állásba jutnia. Hatvan pengő fizetést kapott havon­ként, s ezért a pénzért egy há­romemeletes házat 'keüett nap mint nap rendbetenni. Ezenkí­vül a házfelügyelőinő kétszobás lakását is ő takarította. — Higgye el, „gürcöltünk”, dolgoztunk annyit, mint az ál­lat és mégsem értünk el sem­mi eredményt. Igaz, összerak­tunk egy kevés pénzt, de az e’ső férjem elitta az egészet. Egyszer hazajött Pélyre, ro­konlátogatásra. j. itt a falu kocsmájában, együltében vég­zett az „álmainkkal”. világháború A MÁSODIK _______________elvitte a fé rjét. Súlyos sérüléssel hozták vissza. a Dontól, s 1944 ben meghalt az egyik, pesti kórház­ban. — Súlyos csapás volt ez. Az élet mindig csali büntetett — meséli elgondolkodva. — Egy pengő nélkül tértem vissza fa­lumba. Apám háza telitalálatot kapott. 1946-ig albérletbe lak­tam. Eladtam minden moz­gathatót, hogy faanyagot tud­jak vásárolni. Kellett, mert a család két kezével építette újjá a rombadőlt házat — Bátyám: Kiss József, régi munkásmozgalmi ember, ö is­mertetett meg a párttal. így hamarosan, 1945-ben, párttag lettem. Azért léptem be a pártba, mert többé nem akarok senki­nek a cselédje lenni. Úgy is mondhatnám: ember akartam lenni! Gyorsan teltek ezután a na­pok, pörögtek az események. Földet kapott, s új lendülettel kezdett a munkához. 1950-ben másodszor is férjhez ment. Nagy változást a család éle­tében 1959 márciusa hozott. Ekkor léptek be az Aranyka­lász Termelőszövetkezetbe. Tavaly 600 munkaegységet szereztek. 21 mázsa búzát, 9 mázsa árpát, 6 mázsa kukori­cát, 7 mázsa takarmányt, 12 ezer forint készpénzt kaptak kézhez zárszámadáskor. Mint mond­ják: megtalálták számításukat a szövetkezetben. Sokkal keve­sebbet kell dolgozniuk, s a munka több haszonnal jár. A tavasszal például rendbe tud­ták tenni a házat, s most zár­számadáskor 20 mázsa búzát, 14 mázsa kukoricát, 8 mázsa árpát, 1 mázsa cukrot (’két részben), 60 kg rizst várnak. . — Nagyon jó] jött a nyáron, az aratás ideje alatt, hogy a szövetkezet 2 forintért me'eg ételt biztosított a dolgozóknak — mondja tovább az asszony. — Mindenki minden idejét az aratási munkák, a cséplés el­végzésére fordíthatta. Én az üzemi konyhán dolgoztam 14 hétig, mint szakács. Azután, hogy megszűnt az üzemi kony­ha. kikerültem ismét a női bri­gádba. Tízen dolgozunk egy csapatban. Jelenleg a cu­korrépa betakarítása folyik. A hét elején végzünk vele. Túró Ferencné az Aranyka­lász Termelőszövetkezet igaz­gatósági tagja, őt választották meg a községi nőtanács titká­rának is. Bekerült a pártveze­tőségbe — ezelőtt tíz évvel pe­dig a községi tanács végrehajtó bizottságába Megnövekedett a munkája, a község gondja, az ő gondja is lett. — De megbocsát, ugye? — néz rám kérőén — kenyeret sütök és sietnem kell. Ha nem ügyelek, hát könnyen odaég. léptekkel siet a kemencéhez, s KÖNNYŰ néhány pillanat múlva három gyönyörűen pirosra sült ke nyár jelenik meg, illata átjárja a szobát. Fazekas István Philipe sírkövét, özvegye sze­rint valószínűleg egy imádója cipelte el. Ennél is érthetetlenebb, hogy London keleti városrészében ki szerelt le és lopott el egy ma­gas gyárkéményt? A legfur­csább az egészben, hogy senki sem vette észre. Nem kisebb teljesítmény volt, hogy Tipperaryben iöbb mint 24 kilométer hosszúság­ban ellopták a vasúti síneket. Teljesen érthetetlen az is, mi­képpen tűnhetett el az egyik New York-i parkból egy hatal­mas, 750 kilogrammos gránit­szobor. Igazán elég nagy darab volt, mégsem látta senki a tol­vajt. Exterben a harangok sze­relmese ellopott egy harangot egy falusi templomból. Ezt a tolvajt elfogták és megbüntet­ték. De vajon mi késztette a furcsa lopásra? A legfurcsább eset Montreal­ban történt. Egy tolvajbanda egy nyolcemeletes, üresen álló lakóházban kezdte meg tevé­kenységét. Először elloptak minden belső berendezést, majd a csövekre, ablakokra, a téglákra és faburkolatokra ke­rült sor. De még ez sem volt- elég. Utoljára még a cement­padlót is feltörték és elszállí­tották! Furcsa szokása volt egy Nottinghám-i amatőr tolvajnak is: rágógumi au' .-.iákat sze­relt le. Hogy miért? Maga sem tudta megmondani. Valószínűleg a tisztaság volt a szenvedélye annak a texasi féri inak, aki betört egy házba, de kizárólag csak a fürdőká­dat lopta el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents