Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-23 / 276. szám

1960- november 33,, szerda NÉPÚJSÁG 3 Az illetéheseh figyelmébe Hatvani panasz Amikor a kistelekiek pana­száról hallottam, egyik ismerő­söm szavai jutottak eszembe: „a közlekedés a dolgozók szol­gálatában áll!” — és most hadd tegyem hozzá: már ahol! Kis­telek Hatvan amolyan külvá­rosa, mintegy 30—40 család lakja. A hatvani MÁV-állo- tnástól talán egy fél kilométer. Hatvanból sok dolgozó jár nap mint nap Kistelekre. Jár, a szó szoros értelmében, mert nem utazhat, pedig közlekedik autóbusz Kisteleken, áthalad Boldog felé, de nem áll meg, nincs megálló. És a kisteleki­eknek is gyalogolniok kell, ha be akarnak jönni a városba, legalábbis az állomásig, vagy Boldogra, ahol autóbuszra szállhatnak. Gimnazisták és ál­talános iskolások, munkába igyekvő és hazatartó nők és férfiak várják hónapok, évek óta, hogy legalább egy feltéte­les megállót létesítsen a 34-es AKÖV Kisteleken és akkor el­mondhatnánk: a közlekedés a 34-es AKÖV egész területén a dolgozók szolgálatában áll! ___________ R. Mű velődni, tanulni akarnak a KISZÖV dolgozói is Szerdán délután az egri Szö­vetkezeti Kultúrotthon kis­tanácstermében önképzőköri alakuló gyűlését tartotta a KISZÖV. Az önképzőkört azzal a céllal hívták életre, hogy a szövetkezet dolgozóit tájékoz­tassák az őket érdeklő tudomá­nyos, művészeti, festészeti és zenei kérdésekről. A vállalat vezetői azt tervezik, hogy az önképzőköri foglalkozásokon hanglemezbemutatókat, film­vetítéseket rendeznek majd, s részt vesznek közös képtár­látogatáson is. A szakelőadáso­kat meghívott előadók tartják. 600000 forint községfejlesztésre „Jó érzés az év végén arra gondolni, hogy ez az esztendő sem szaladt el felettünk nyom­talanul”. Marton József elv­társ, a nagyrédei tanács VB- titkára mondotta ezeket a sza­vakat. Miről van hát szó? Nem egyébről, mint a községfej­lesztési tervek teljesítéséről. Kezdjük mindjárt a járdaépí­tésnél, ami minden embernek szívügye, különösen ebben a sáros időben, amiben most va­gyunk. Ez az egy létesítmény önmagában véve is olyan szá­mottevő dolog, amelyre bár­melyik község méltán lehetne büszke. A több mint három kilométer járdaszakasz éppen olyan korszerű, akár a többi, két ember fér el rajta egymás mellett, a közepe domború, a szilárdsága jó. Egyetlen szép­séghibája az, hogy mindenki ezen szeret kerékpározni és sem a rendőrség, sem a tanács nem tesz ellene semmit. Pe^ig az elmúlt évben komoly bal­eset volt emiatt. A járdásítás- ra egyébként 200 000 forintot fordítottak, amiből a társadal­mi munkára 50 000 forint esik. Az utak felújítására 70 000 forintot költöttek el, és ha már itt tartunk, hadd mon­dom meg, hogy most folyik a Rákóczi út szélesítése, ami nem kevesebb, mint 350 000 forintba kerül. Jelentős szerepet töltenek be azok az előkészületek is, amelyek a parkosítás érdeké­ben folynak. Ezen belül ki kell emelni a kultúrház kör­nyékének a rendezését, ahova sétautakat, táncteret és szökő- kutat terveztek be a község vezetői. Ami a jövő évi terveket il­leti, szintén figyelemre méltó­ak. Be akarják fejezni a falu teljes villamosítását és felépül az új autóbuszmegálló is. Eb­ben az épületben kap majd helyet a fodrászüzlet, amely­nek a méreteire és berendezé­sére jellemző, hogy a KIOSZ nem kevesebb, mint 50 000 forinttal járul a költségekhez. Úgy véljük, az év végén el­mondhatja a községi tanács, hogy 1960-ban ismét gazda­gabbak lettünk. Erki János Ni okozta a fréjusi gátszakadást Az 1959. december 2-i ször­nyű fréjusi gátszakadás okai­ról hivatalos vizsgálatok foly­nak. A katasztrófa, amely né­hány perc alatt több mint 400 halálos áldozatot követelt, — hat szakértő geológus és mér­nök megállapítása szerint — nem a gát tervezőjének Coine mérnöknek hibájából követke­zett be. A szakértők kimutat­ták, hogy a gát építésénél szá­mítási, vagy kivitelezési hiba nem történt, ellenben helytele­nül ítélték meg a talaj összeté­telét: a szikla-réteg, amelyre a gátat építették, nem bizonyult elég szilárdnak. A szakértő bizottságot köz­vetlenül a katasztrófa után a törvényszéki vizsgálóbíró ne­vezte ki. A 300 oldalas jelen­Onkiválasstó rendszer as egri Állami Áruház cipőosztályán Nemrégiben nyitotta meg az egri Állami Áruház a modem, Önkiválasztó műszaki-, üveg- és porcelánosztályát. Szebbé, tágasabbá és ízlése­sebbé vált az áruháznak ez a része, s most ismét egy új színfolttal gazdagodott az áru­ház. A cipőosztályt rendezték át ugyancsak szépen, ízlésesen, ömkiválasztóvá. A hosszú, szí­nes állványon az áruházban kapható cipők láthatók, a ve­vő ezekből maga választja ki a neki megfelelő fazont és az eladótól már csak a lábmére­tének megfelelő számot kell kérnie. Visszatértek Varsába a szovjet csapatok által megmentett lengyel királyi jelvények A varsói szovjet nagykövet­ségen meleghangú ünnepség keretében adták át a lengyel kulturális minisztérium képvi­selőinek azokat a műkincseket és történelmi emlékeket — II- Ágoston és III. Ágoston len­gyel királyok királyi jelvénye­it, — amelyeket a hitleristák a varsói Nemzbíi Múzeumból el­raboltak és Németországba szállítottak. A szovjet csapa­tok Németországban megmen­tették a lengyel királyi jelvé­nyeket és az azonosítási és res­taurálási munkálatok elvégzése után visszaadták Lengyelor­szágnak. A műkincsek között szerepel az 1697-ból való aranyozott ezüst, cseh drágakövekkel ki­rakott királyi korona, drezdai mesterek munkája. ZTső, szél, köd, J-j napsütés — november... kö­zeledik a tél. Amo­lyan csalja, jákat kopaszító időjárás. Csak néhány ár­tatlannak látszó rongyos felhő szökken az égen, az óvatosabbak mégis esernyővel indulnak otthon­ról. Biztos ami biz­tos — mondják — november van már! Még ugyan az átmeneti kabát divatol, de már porolgatják a té­lit Az új kenyeret ígérő mag legtöbb helyen földbe ke­rült már. Az élés­kamrákban kato­nás rendben sorol a tarka befőttso­kaság. A TÜZÉP- telepeken megnő­November vekedett a forga­lom, s itt-ott még van protekció is... Az utcákon keve­sebb dolga akad a tisztaság őreinek is. Néha felélénkül az őszi szél és el­hordja a szemetet, mert még akad az is, pedig egyre több a szemét- gyűjtő. A hirdető­oszlopokon és a házak falain egy­re több a plakát, biztos jele novem­bernek. jMost már kedveltebbek a melegebb szórako­zások. Bizony ki­haltak a parkok is. Déltájt akad még ugyan egy-két kis­mama, aki az egy­re szűkülő nap egyetlen sugarát sem szeretné gyer­mekétől eltékozol­ni, s néhány órára olykor kimerész­kednek az időseb­bek is. De este! — Este kihaltak már a kis padok, s nem suttog vallomás a fűz alatt. Néhol már a padokat is behordták s a csu­pasz betonoszlo- pocskák néma őr­ként világítanak a ködös éjszakába. Mert sokszor köd van már, leomló, fehéren szürkés palást ölel körül várost, falut, ta­nyát és eltakarja a vándorló holdat, ha olykor lepil­lanthat még a sá r­ga Földre. November. Tel­nek a napok. Eső, szél, köd, napsü­tés ... közeleg a tél. (röczey) tést, annak végső formájában januárban fogja tanulmányoz­ni a törvényszék, és ennek nyomán döntik el. hogy lehet-e szó személyes felelősségre vo­násról. Smkmtöi Kartus Irén, Erdőtelek: Az autóbuszbérlettel kapcsolato­san közöljük, ha valóban indokolt a bérlet, mert munkahelye csak busszal közelíthető meg, akkor kérje annak elintézését az egri MA VAUT illetékeseitől. ★ Érsek Gyula, Eger: Megkaptuk levelét, amelyben pa­naszolja, hogy illetményéből, min­den ok nélkül, levontak 80 forintot. Ebben az ügyben megkeressük az illetékeseket és a kivizsgálás ered­ményéről értesítjük. ★ Kiss János, Eger: A Földművesszövetkezeti Orszá­gos Tervkivitelező Vállalattal kap­csolatos panaszát továbbítjuk. Kér- jük. míg az eredményről értesíteni tudjuk, várjon türelemmel. ★ Mester Sándor, Hatvan: A házvásárlással kapcsolatban kö­zöljük. hogy az Országos Takarék- pénztár kislakás-építésre ad köl­csönt. Készpénz-házvételre' nem. Ilyenformán a levélben említett há­zat megvásárolni nem tudja. ★ Fekete Mihály, VB-elnök, Apc: Kérjük, hogy a jövőben a tudósí­tásait, különösen, ha eseményről van szó, közvetlen az esemény után küldje meg szerkesztőségünknek, hogy azt idejében tudjuk közölni. A legutóbb beküldött írását a fenti okok miatt, sajnos, már nem tud­juk közölni. ★ Rozgonyi István, Hevesvezekény: A beküldött dolgozatokat ilyen formában felhasználni nem tudjuk, de alkalomadtán felkeressük az elvtársakat és a levélben foglaltak­ról nagyobb cikket írunk. rmi Az előadó meg­rendült boldogság­gal figyeli, hogyan jegyzik szavait, amelyek múlha­tatlanul szüksége­sek a szerencsé­sebb előrehala­dáshoz, — hogyan jegyzik a hallga­tók, Ez igen. Ezért érdemes beszélni, ezért érdemes ten­ni és cselekedni: gondolatai papírra rögzítődnek, elkí­sérik hallgatói út­ját mindenhová, érdemes szólni és beszélni. Elérkezik a szünet, s az elő­adó izgatott reme­géssel lépeget od/i az asztalokhoz, hogy saját szemé­vel is meggyőződ­jön, mit és meny­nyit js-'-’eztek az értekezlet részve­vői, A vázlatos sta­tisztika a követke­ző: nagy fülű nya­lat rajzolt 2, nya­lat fül nélkül 3, elefántot két pál­mával 1, paprika­jancsit 8, házat, földszintest 2, há­zat, emeleteset 6, női aktot 3. Műszaki és fizikai dolgozók EZEKBEN AZ ÖRÄKBAN fejezi be évi termelési tervét a XII-es akna, amely azt jelenti, hogy év végéig még sok ezer tonna szén kerül majd a fel­színre. Ez a dicséretes teljesít­mény bizonyítja, hogy a fizi­kai dolgozók és a műszakiak összefogása a legnagyobb aka­dályokat is el tudja gördíteni a siker útjából. Mert voltak akadályok, többek között a bányatűz, amely ez év szep­tember végéig teljes egészében megbénította az északi szén­mezőt. Vessünk néhány pillantást a tervmutatók alakulására, mert így nyerhetünk teljes képet. A vágatkihajtási tervet, évi vi­szonylatban mérve, 85,6 száza­lékra teljesítették. Év végére itt sem lesznek hibák, bár az elővájási csapatok munkájá­ban, fegyelmében az utóbbi időben lazaság tapasztalható. A vállalásokhoz képest túlságo­san gyenge a teljesítmény, amelyet nem írhatunk kizáró­lag az energia-kiesés és az anyagellátás rovására. Dicséret talán egyedül Kranczicz- k i Imre F—4-sel dolgozó elővájási csapatát illeti, akik vállalásaikat, a nehézségek el­lenére is, teljesítették. AZ IMPORT BÄNYAFA felhasználását 99,8 százalékra teljesítette az üzem, a szél- deszka-felhasználást pedig 86,5 százalékra. A fatelep tekinté­lyes mennyiségű, fejtési célra alkalmatlan deszkát vágott a kirabolt ócskafából. De nem szabad elhallgatnunk, hogy a fa-felhasználásban még több ezer forintot tudtunk volna megtakarítani a népgazdaság számára, ha a munkahelyeket még pontosabban ellátnák megfelelő méretű fával. Igaz, a beállított szállítási felvigyá­zók ezen a téren sok problé­mát megoldottak, és az ő fe­gyelmezett, körültekintő mun­kájukon múlik, hogy a még meglevő lazaságok megszűnje­nek. A ROBBANÓANYAGBÓL a tervezettnek mindössze 88,4 százalékát használták fel. Di­cséret illeti az 51—52-es front kollektíváját, akik a figyelem­reméltó termelési eredményeik mellett, a múlt hónap folya­mán több mint 500 kilogramm robbanóanyagot takarítottak meg. A front eredményei más téren is jelentősek, és a szocia­lista frontbrigádnak ugyancsak igyekeznie kell, hogy év végé­re, ez a lelkesen törekvő kol­lektíva, nehogy elragadja tőlük a pálmát. Utoljára hagytam az energia- és a kalóriaterv mu­tatószámainak ismertetését, mert mindkét tényező ugyan­csak ,,gyenge pontja” az üzem­nek, A tíz tonnára tervezett wmEmm A kocsmázó apróságok azaz, hogy nem is annyira ők. hanem szüleik, akik maguk­kal viszik hétköznapokon, vagy vasárnap, a parányi, alig 2—4 éves csemetéiket a szórakozóhelyekre. És nem is nap­pal, hanem az esti, nem ritkán a késő esti órákban is. Akár­melyik szórakozóhelyre betoppan az ember, mindenütt talál az asztalok körül csetlő-botló apróságokat, akik bámész sze­mekkel nézegetik az egyre virágosabb kedvű felnőtteket, hallgatják a sokszor egyáltalán nem gyermekfüleknek való adomákat. Megunva a bámészkodást, nyűgösen húzódnak anyjuk­hoz, bele-belekóstolva a sörös-, boros-, sőt nem ritkán a ko­nyakos- vagy pálinkáspoharakba. És ezen nem ütköznek meg, sem a szülők, sem az asztaltársaság, sőt, kedveskedve biztat­ják: igyál csak, jaj de édes kis pofa vagy... Pedig nem is annyira édesek, szánalomra méltók ezek a kis gyerekek, akik megsápadva az éjszakázástól asszisztál­nak a szülők szórakozásánál. Nincs is semmi helyük ott a vendéglőben, szórakozóhelyeken. Sokan azt mondhatják erre, jó, jó, de minden szülő, kivált ha fiatal, szeretne néha szó­rakozni, s nincs kire hagyni a gyereket. Bármennyire ia igaznak látszik a kifogás, mégsem az. Mert ha végképp nincs kire hagyni, még mindig helyesebb dolog lemondani a szó­rakozásról, mint kitenni a gyereket az éjszakázásnak, mert az egészségtelen, nem beszélve arról, hogy a szórakozóhe­lyek légköre sem éppen nevelő hatású. Van egy törvényünk, amely szerint tizennyolc éven alu­li fiatalokat nem szabad szórakozóhelyeken szeszes itallal ki­szolgálni. Van egy sor iskolai szabályzat, amelynek értel­mében iskolás korú gyermekek ezekre a helyekre még kísé­rővel sem mehetnek el. Nem lehetne valami hasonló rend­szabályt hozni a kicsikkel kapcsolatban? — az ő érdekük­ben? (békési) Egy adminisztratív dolgozó műszaki, újítása A SELYPI Cukorgyárban mindenki idegeskedett. Patkó Istvánné aznap már ki tudja, hányadszor jelentette, hogy a csomagolóban nem ha iád a munka, mert gyakran elpat­tan a cérna. Újra be kell fűzni, így naponként 600 zsák sem kerül a helyére. A művezető magyarázta, hogy csak óvato­san bánjanak a fonallal, akkor nem hurkolódik és nem szakad olyan könnyen. De ezt csak megnyugtatásként mondta. 6 maga sem nagyon bízott ben­ne, hogy a hazai cérnákkal si­kerüljön a zsákok levarrása. A kereskedélmi osztályveze­tő „ette a kezét”, nem halad­tak a görög exporttal. Pedig a külföldi megrendelő kívánságá­nak pontosan eléget kell tenni. Ettől függ az exportterv telje­sítése és a gyár becsülete. Komjáti Gábor belső ellenőr órákat töltött a zsákvarrógép mellett. Nézte, figyelte, hogy dolgozik a masina, mit kellene azon változtatni, hogy a hazai cérnával is rendesen dolgoz­hassanak az asszonyok. Valaki rá is szólt: — Nem írógép az, Karcsi! Ugyanis gyerekkora óta ér­deklik a gépek, csak úgy szó­rakozásból, vagy szükségből többször megjavította már az- a tervér! energiamennyiséget 13,6 száza­lékkal lépte túl az üzem. Van tehát javítani való év végéig ezen a téren bőven és szépí­teni lehet ezen a számon, ha a szalagok és kaparok üres já­ratait minimálisra csökkentik. E százalék alakulását befolyá­solta az északi mezőnek a tűz miatti széttagoltsága is, ame­lyet a keleti főszállítóvágat megnyitásával a közeljövőben megoldanak. A kalóriaterv tel­jesítése száz százalékon alul van. Itt talán hivatkozni le­hetne a túl szigorú követel­ményekre, de akkor feladnánk elveinket, és siker esetén nem éreznénk annyira a nehéz problémák megoldása utáni örömet. A kemény feladatok ösztönöznek a még kemé­nyebb munkára. Végezetül vizsgáljuk meg, hogy az önköltség hogy ala­kult. Az önköltség tényszáma 231,31 forint volt (egy tonna után), amelyet az üzem 225,34 forintra (egy tonna) teljesített. A tervezett összegnek az üzem tehát csak 97,4 százalékát hasz­nálta fel. amint LATJUK, a bányá­szok, a könnyen kijavítható hibáktól eltekintve, lelkes, megfeszített munkával készül­nek a 3 éves terv befejezésére. Az elért siker biztosítéka az 5 éves terv jó kezdésének is. — ez — irodában a számológépet Is. KOMJÄTI Károly egy-két este még gondolkodott, speku­lált. aztán a gépműhelyben fel­kereste Petró István esztergá­lyost. Elmondta, hogy a faspul- nira egy kúpot kell eszter­gálni. Majd egy csészét eszter­gáltak alumíniumból, annak belső részét rúgős szerkezettel látták el. Kónuszos aljat ké­peztek ki. aztán kipróbálták a szerkezetet. ök maguk sem akartak hinni a szemüknek. Simán, szépen dolgozott a zsákvarró-gép. Az újítási napló 2057 es téte­le alatt csupán rövid bejegy­zést találunk Komjáti Károly újításával kapcsolatosan. Ok­tóber 6-án érkezett be a javas­lat. de ma már használják, a csomagolóban el sem tudnák képzelni nélküle a munkát. Napi 600—800 zsákkal szemben most már 2000—2400 zsákot varrnak be naponta. Patkó Ist­vánná és Hegyi Istvánné, meg a többi asszony a csomagoló­ban egyöntetűen vallják, hogy jobb és sokkal kényelmesebb igy, védőspulnival a munka. — Persze az is fontos, hogy most többet keresünk. Ugyanis napi 25 vagonos teljesítmény felett egyszázalékos prémiu­mot kapunk vagononként. El­sősorban mi látjuk hasznát, ha jól halad a munka, ha .nem kell a cérnával, a géppel ’baj­lódnunk. Nagyon hasznos do­log volt ez az újítás. Komjáti Károlyt most is * nagyiroda egyik kicsiny helyi­ségében találtuk meg. Asztalán nincs egyetlen műszer, rajz, vagy ehhez hasonló. Szinte cso­dálkozik. hogy honnan tudha­tunk az ő újításáról. Pár pil­lanat múlva már lelkesen be­szél róla. — Tudja, a kényszer, a szükség sok mindenre ráviszi az em­bert. Láttam, hogyha nem se­gítünk gyorsan, akkor nem tel­jesítjük az exporttervet, nem tudnak keresni a csomagoló­munkások. Valakinek meg kel­lett csinálni ÉLÉNK KÉK szeme kisfiú­sán nevet, mintha egy jól si került csínyt mesélne. Aztán kérésünkre iratokat, hivatalos számításokat vesz elő. Ezekből kitűnik, hogy a második varró­gépkölcsönzés napi 50 forint, a gépkezelő órabére, a korábban ténylegesen bekövetkezett zsákszakadás a kampányban 28 ezer forint megtakarítást jelent. Az írások csak ezeket tartalmazzák. Nem esett sző a- naponként több órás munka­időveszteségről, a termelési ki­esésről. és az exportterv nem teljesítése miatti károkról. Pedig erre is gondolni kell. Az újítás bevált. Megküldték a javaslatot már Szerencsre is, bizonyára szerencsét hoz ott is. Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents