Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-23 / 276. szám
a népCjsAg 1960. november 23., szerda Landler Jenő A magyar munkásmozga- lom története időben nem nyúlik vissza századokra, de az aránylag rövid idő alatt kiváló embereket mondhat magáénak. Közülük való Landler Jenő, kinek emléke előtt hajtjuk meg fna a munkásmozgalom vörös zászlaját, születésének 85. évfordulóján. 1875. november 23-án született, s életében nagy hazai változások tanúja. Születésekor még a magyar munkás- mozgalom izmosulását éli. s alig néhány évtized múltán a magyar munkásság 1919-ben, szovjet példa nyomán, megteremti a magyar kommünt. Landler polgáremberként indult, de végül a kommunisták mellett kötött ki és maradt élete végéig. Vajon mi tette képessé Landler Jenőt arra, hogy a munkásosztály szószólójává váljék? Elsősorban az, hogy felismerve a társadalomban levő igazságtalanságokat, az elnyomottak mellé állt. Politikai pályáján szociáldemokrataként indult el, s innen jut el a marxizmusig. Nagy szerepe volt a századeleji nagy munkássztrájkok megszervezésében. Elég csak az 1904-es nagy vasutasperre és az 1906-os fővárosi villamosvasúti dolgozók sztrájkjára gondolni. Az első világháborút közvetlenül megelőző években vezetőszerephez jut a szociáldemokrata pártban szervezkedő baloldal körében. A KMP-hez, még mivel ekkor nem értette meg az önálló proletár osztálypolitikáért harcoló forradalmi munkáspárt feladatát — nem csatlakozott, továbbra is ellenzékben maradt a szociáldemokrata párton belül. Igaz kommunistává a Magyar Tanácsköztársaság tapasztalatai fejlesztik. A Tanácsköztársaság alatt fontos funkciókat tölt be. Egy időben belügyi népbiztos volt. Nagy szerepet vállalt a proletárdiktatúra egyes kongresszusain a helyes irányvonal kialakításában. Kiállt többek között a szigorú pártvezetés és a proletárdiktatúra létjogosultsága mellett. Rámutatott — amit többen akkor nem láttak helyesen — a mezőgazdasági munkásság megnyerésének fontösságára. A Tanácsköztársaság utolsó napjaiban, amikor az ellenforradalmi erők már nyíltan a porondra léptek és a proletárdiktatúra eltiprásán mesterkedtek, Landler határozottan kiállt a tudatos prole-i tárpolitika, a Tanácsköztársaság fenntartása mellett. A Tanácsköztársaság bukása után, amikor a különböző „forradalmárok” levetették álarcukat, Landler magatartása a bécsi emigrációban ismét forradalmáréhoz méltó volt. Hogy a vállalt feladatoknak eleget tehessen, elméletileg is igyekszik a kommunista mozgalomhoz hozzánőni. Ebben az időben a nemzetközi munkásmozgalom fő kérdése az új. forradalmi típusú kommunista pártok szervezése volt. Landler az erre irányuló mozgalomnak egyik vezéralakja. Szóban és írásban magyarázta a demokratikus centralizmust, az önként vállalt vasIgazságszolgáltatás a berbereknél Az Atlasz-hegységben élő berber törzseknél különös szokás dívik a gyilkosságok megtorlásával kapcsolatban. Ha valakit meggyilkolnak, a rokonságának jogában áll meggyilkolni a gyilkos családjának egyik tagját. De ha az áldozat rokonsága nem egy családtagot tesz el láb alól, hanem mindjárt kettővel végez, a második gyilkosság már „jogtalan”. Ezt azonban nem újabb „viszontgyilkossággal” kell kiBefejezés előtt állnak az építkezések a horti Petőfi Tsz-ben Hruscsov és Kékkőién beszéde a finn köztársasági elnök tiszteletére adott ebéden NATO fegyvercsörtetését és katonai készülődéseinek zaját, a Balti-tenger hullámai elhozzák azt hozzánk Nyugat felől Hruscsov kifejezte meggyőződését, hogy az észak-európai országok politikájának eredményeként ez a térség távol tartja magát a katonai és politikai cselszövényektől és a provokációktól. A szovjet kormány minden erejét latba veti, hogy erősítse és fejlessze jószomszédi kapcsolatait a skandináv államokkal. Hruscsov megállapította, hogy Finnország elnöke és kormánya konstruktív politikát folytat az észak-európai népek közötti bizalom fenntartása és megszilárdítása javára. Kekkonen elnök beszédében rámutatott a szovjet—finn baráti kapcsolatok sikeres fejlődésére. Kekkonen emlékeztetett arra, hogy Hruscsov legutóbbi látogatása alkalmával Helsinki japán választások hogy a nép egyre er a semlegess TOKIO (TASZSZ): Az Asahi című lap szemleirója a japán parlamenti választások eredményéről megállapítja: „El kell ismerni, hogy még jobban megnövekedtek az Egyesült Államokkal kötött biztonsági szerződés ellen fellépő erők. A nép mind erőteljesebben követeli a semlegességi politikát.” A tokiói rádió hírmagyarázója kijelentette: „A japán nép a háború borzalmain okulva, egyre jobban hajlik a semlegességi politika felé, amelyért Kiutasították a Szórj ÁUamok moszkrai légi MOSZKVA (TASZSZ). A szovjet külügyminisztérium közleményt adott ki arról, hogy a szovjet hatóságok fel szólították az amerikai diplomatát, hogy negyvenyolc órán belül hagyja el a Szovjetunió területét zetei pedig a kommunista pártot támogatták, így már 1945— 46-ban sikerült számos demokratikus intézkedést végrehajtani és visszaszorítani a Kisgazdapártot az illető város, vagy falu életében. A kommunista, szociáldemokrata és parasztpártok közötti együttműködés természetesen nem általános jellegű és nem is jellemző az egész fejlődési szakaszra, de mindenesetre az első években a Szociáldemokrata Párt igyekezett a jó együttműködést fenntartani a kommunista párttal. A Szociáldemokrata Párt egri vezetősége 1945. január 14-én egy elvi nyilatkozatot fogadott el, amelyben kimondotta, hogy a „munkásságot érintő minden kérdésben közösen járt el a kommunista párttal...” Ez aj két párt közötti jó viszony a nemzeti bizottságon belül is éreztette hatását és különösen a szakszervezeteknek a nemzeti bizottságba való bevonása fenn- ut®n komoly eredményekre Is vezetett. A Gyöngyös és Vidéke c. kisgazdapárti lap még 1946 végén a munkáspártok közötti nagy egyetértés miatt siránkozik. „A gyöngyösi nemzeti bizottságnak — írja a lap — 24 tagja van. Ezek közül a szakszervezetek bevonása után 12 lett kommunista vagy szociáldemokrata, a többi három párt egyenlő arányban osztozott a megmaradt 12 tagságon. Amikor aztán divattá lett az, hogy a munkáspártok minden fontosabb esetben a pártfegyelem nevében kötelezték nemzeti bizottsági tagjaikat az egyöntetű szavazásra, akkor az agilisabb kommunista párt ragadta magához a vezetést’. (Folytatjuk.) kiben hangsúlyozta, a Szovjetunió nemcsak békét akar a két ország között, hanem barátságot is. „Mi is azt akarjuk” — jelentette ki Kekkonen. — Mi, finnek — mondotta büszkék vagyunk arra, hogy milyen sok jó született közös erőfeszítéseink nyomán országaink viszonyában. Közös határvonalunk, amelyen évszázadokon át bizalmatlanság és nyugtalanság honolt, ma a béke határává vált. Kekkonen megjegyezte, a békére törekvő finnek aggodalmat éreznek amiatt, hogy Észak-Európában a békés fejlődést valami megzavarja. A finn köztársasági elnök emlékeztet Albert Scweitzer- nek, az ismert Nobel-díjas, vallásos gondolkodónak, zeneművésznek és orvosnak e szavaira: „Korunk nagy vezetői közül csak Hruscsov harcol őszintén a békéért, magának a békének a kedvéért”. (MTI) kifejezésre Juttatták, iteljesebben követeli égi politikát a szocialista párt küzd. Ezért növelhette a szocialista párt 23-mal alsóházi mandátumainak számát.” A japán sajtó megállapítja, hogy a demokratikus erőknek — a szocialista pártnak és a kommunista pártnak — a választások eredményéből ítélve, most több a híve, mint két évvel ezelőtt. A szocialisták több mint 10 770 000, a kommunisták pedig több mint 1 400 000 szavazatot szereztek. (MTI) ^unióból az Egyesüli attaséjának helyetteséi A közlemény elmondja, hogy Macdonald őrnagy másfél évet töltött a Szovjetunióban és ezalatt számos utazást tett kémkedés céljából. Többször kísérletet tett, hogy behatoljon katonai és hadüpari objektumok területére. Illetékes szovjet szervek megállapították, hogy Macdo- nald^őrnagy. alighogy a Szovjetunióba érkezett, tevékenyen bekapcsolódott az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége mellett működő légi attasé apparátusának felderítő tevékenységébe. Az őrnagyot tetten érték, amint Kurgán városába utaztában katonai létesítményeket fényképezett. A szovjet külügyminisztérium akkor figyelmeztette: Mac- donaldot, hogy megengedhetetlen kémkedési munkát végez a Szovjetunióban. Mégis — állapítja meg a továbbiakban a szovjet külügyminisztériumá közlemény — az amerikai légi attasé helyettese ezután is gyűjtötte a felderf+5 jellegű értesüléseket és ismét több utazást tett ennek érdekében. A közlemény elmondja, hogy október 18-án katonai őrjárat tartóztatta fel Macdonaldot Harkov környékén, egy katonai alakulat állomáshelye és egy hadiüzem közelében. Macdonald ekkor azt hajtogatta, hogy ő külföldi turista, aki ártatlanul utazgat a Szovjetunióban és most Harkov „nevezetességeivel“ kívánt megismeg- kedni. A fenti tényekkel kapcsolatban a szovjet külügyminisztérium tiltakozást jelentett be az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségénél, és újból felhívta figyelmét arra, hogy a nagykövetség személyzetének és a katonai attasék apparátusának e cselekményei tűrhetetlenek. (MTI) Időjárás jcleu lés Várható időjárás szerda estig: Felhős idő, sok helyen, főként az ország déli felében, eső, a magasabb hegyeken havazás. Mérsékelt keleti, délkeleti, a Dunántúlon már megélénkülő északnyugati—északi szél. Helyenként köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 7-11, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 fok között. (MTij közigazgatási, államhatalmi szervek létrehozatalánál is jelentős szerepük volt a nemzeti bizottságoknak. A nemzeti bizottság ad utasításokat a megyei és városi hatóságoknak gazdasági vagy kulturális ügyekben, számos esetben a nemzeti bizottságoknak küldik be az üzemi bizottságok jelentéseiket, panaszaikat. Természetesen a nemzeti bizottságok jelentőségét a polgári pártok is felismerték és megindult a küzdelem a nemzeti bizottságokon belüli vezető szerep megszerzéséért. A községi nemzeti bizottságok megalakulásánál már éles küzdelem folyik az egyes pártok között A gyöngyösi nemzeti bizottság kisgazda tagjai pl. nem akarják elismerni a megyei nemzeti bizottság fennhatóságát. A Kisgazdapárt több községi szervezete nem akar belenyugodni a nemzeti bizottságok paritásos összetételébe és 50 százalékos, vagy legalábbis jelentős számú többséget kívánnak maguknak a nemzeti bizottságokban. Egerszóláton pl. a Kisgazda- párt azt követelte, hogy 8 tagja legyen a nemzeti bizottságban, a többi párt 5 tagjával szemben. Poroszlón még március végéig sem tudott létrejönni a nemzeti bizottság, mert a Kisgazdapárt egymaga 12 embert akart oda beküldeni. annyit, mint a másik két működő párt, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt együtt. Vf ivql a megye legtöbb helységében a Polgári Demokrata Párt nem jött létre, a Parasztpárt és Szociáldemokrata Párt helyi szerveNAGY JÓZSEF: A kommunista párt harca Heves megyében a szocialista forradalom győzelméért társak! A rabbilincsek lehullottak. Saját sorsunk felett magunk határozhatunk. Csak egy út van: végezni a kapitalizmus, a feudális reakció, a fasizmus kizsákmányoló politikájával. Egyedül a Magyar Kommunista Párt hivatott arra, hogy a munkások, dolgozó parasztok és szellemi munkások demokratikus Magyarországát felépítse”. A kiáltvány a továbbiakban felhívja a lakosságot, hogy költözzék fel a pincéből, takarítsa el a romokat és kezdjen hozzá a termelő munkához. Első perctől kezdve a kommunista párt a segítője a megalakuló demokratikus közigazgatási szerveknek, de a kommunista párt hívja harcba a dolgozókat akkor is, amikor a reakció igyekszik a termelőmunkát megbénítani, pger november 30-án sza- badult fel a német megszállás alól és december közepéig a kommunista párton kívül már megalakult a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazda- párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt szervezetei. Ezek alakították meg megyeszerte a nemzeti bizottságokat, a Függetlenségi Front helyi szerveit. Bár a nemzeti bizottságokat paritásos alapon szervezték meg, melyben minden párt egyenlő számú küldöttel képviseltette magát, mégis, a nemzeti bizottságokban a kommunista párt vezető szerepe szinte az első perctől kezdve érvényesült. Egerben kommunista volt a Nemzeti Bizottság elnöké, s ez már önmagában is jelentős befolyást biztosított a pártnak. A kialakuló új, demokratikus maga mellé tudta állítani a dolgozó tömegek többségét és szétzúzta a proletárdiktatúrával szemben álló reakciós polgári erőket. lennek a harcnak voltunk tanúi a jelzett időszakban Heves megyében is. Ez a harc több vonalon folyt és a harcnak az a formája került mindig előtérbe, amelyik legalkalmasabb volt az ellenség szétzúzására. Az adott keretek között, természetesen, nincs lehetőség arra, hogy akár csak megyei viszonylatban is, teljes részletességgel megnézzük ennek a küzdelemnek a lefolyását, csupán arra vállalkozhatunk, hogy a fontosabb állomásait nézzük annak a korszaknak, amelynek a lezárulásával Heves megyében is szilárdan a proletariátus kezébe került az állam vezetése. A hatalomért folyó harc éppúgy mint országosan, lényegében Heves megyében is a fel- szabadulás tényével vette kezdetét. Abból a kábultságból, amelyet a háború és a hadszíntérré válás kétségtelenül jelentett a lakosságnak, elsőnek a kommunisták és a kommunista párt tért magához. A felszabadító szovjet csapatok barátként jöttek hazánkba, ezt a tényt azonban elsőnek a kommunisták ismerték fel és éppen ezért, szükségszerűen a kommunistái: álltak az élére a demokratikus élet megteremtéséért folytatott küzdelemnek is. A kommunista párt már közvetlenül a felszabadulást követő napokban megalakította szervezeteit és kiáltvánnyal fordult Eger és a megye lakosságához: „Magyarok! Munkások.' ElvI. A vöroshadsereg hősies ^ harca következtében 1944 őszén megyénk lakossága megszabadult a német és magyar fasiszták uralmától. 1944 decemberében megteremtődtek a demokratikus élet feltételed és csupán a magyar népen múlott, hogy kíván-e, tud-e élni a szabadsággal, amelyet sok ezer szovjet katona vére biztosított számára. Ma már világos mindenki előtt, hogy népünk élni tudott a szabadsággal és a kommunisták vezetésével mind a politikai, mind a gazdasági életben sikerült felszámolni a kizsákmányolok hatalmát és megkezdeni a szocialista társadalom alapjainak a lerakását. 15 évvel ezelőtt azonban ez korántsem volt ilyen világos. Kétségtelen ugyan, hogy a vöröshadsereg felszabadító harcának felmérhetetlen jelentősége volt népünk életében és további harcaiban, de a kommunista pártnak nem hullott ölébe a hatalom, hanem a polgári és kispolgári pártokkal és irányzatokkal vívott küzdelemben kellett megteremteni a proletár- diktatúra előfeltételeit. Hosszú és szívós harc volt ez és részleteiben nem is jelentett mindig egyenes vonalú fejlődést. Átmenetileg nemegyszer vissza kellett vonulnia a pártnak, hogy aztán megerősödve, újult erővel támadhasson. A fejlődés egészét tekintve azonban már felszabadulásunk első percétől megvolt a lehetőség a proletárdiktatúra megvalósítására. A kommunista párt kezdettől fogva részese volt a hatalomnak és részben a kormányon belüli, részben a kormányon kívüli politikájával állandó befolyást tudott gyakorolni az ország életének az irányítására. 1945-tól 1948-ig a kommunista párt rendkívül következetes és józan politikával egyenlíteni, hanem egy fiúgyermeket kell ajándékozni a sérelmet szenvedett családnak. Az „ajándékozás” úgy történik, hogy a gyilkos köteles feleségét, nővérét, vagy leányát az áldozat legközelebbi férfi rokonának kölcsönadni és mindaddig otthagyni amíg nem szül fiúgyermeket. Így állítják helyre a szembenálló családok számbeli egyensúlyát. Munkaegységszámítási tanfolyamok A Hevesi Járási Tanács az egész járás területén szorgalmazta az ezüstkalászos tanfolyamok szervezését, de a vezetők gondoltak azokra a községekre is, amelyekben ezüstkalászos tanfolyamok beindítására nincs mód. Ezekben munkaegységszámítási és közisme-' réti tanfolyamok szervezésére kerül sor, amelyek négyhóna- pos időtartamúak. fegyelem szükségességét, az illegális és legális kommunista pártokhoz. Landler az emigrációban leszámol az egész szociáldemokrata ideológiával, de ugyanakkor kíméletlenül leszámol saját múltjának és a magyar proletárforradalomnak egyes szociáldemokrata hibáival is. Az ő nevéhez fűződik az első szálak felvétele az emigrációba szorult magyar kommunista pártvezetőség és a Magyarországon dolgozó illegális kommunista csoportok között. Pártépítő és szervező munkája közben állandóan figyelemmel tartotta a fő feladatot: a proletariátus diktatúrájáért folytatott harcot. Állandóan figyelte a magyarországi eseményeket, akciókat szervez a hazai horthysta bíróság elé került elvtársak megmentésére. Ez az állandó, heroikus harc aláásta egészségét és viszonylag korán, életének 53. esztendejében, 1928-ban sírba vitte. Földi maradványait a moszkvai Kreml falába helyezték el a nemzetközi munkásmozgalom többi kiváló hőse mellé. Emlékét híven őrizzük, ezt bizonyítja az ez évben megjelenő válogatott beszédeinek és Írásainak kiadása is. Szecskó Károly Egy hónappal ezelőtt fejezték be a 20 vagonos magtár építését a horti Petőfi Termelőszövetkezetben. Jelenleg 50 férőhelyes, szabadtartású növendékistálló építése folyik. A 80 000 forintos munka a hét végére készül el. Ugyancsak az utolsó simításokat végzik a műút és a szövetkezet tanyáját összekötő új kövesút építésén is. Az út megépítése 200 ezer forintba kerül. Még ebben az évben 40 ezer forintos beruházással, 20 férőhelyes sertésfiaztatót építenek a szövetkezet dolgozói. MOSZKVA (TASZSZ): Azon az ebéden, amelyet hétfőn a szovjet kormány adott Urho Kekkonen finn köztársasági elnök tiszteletére, Hruscsov, a szovjet miniszter- tanács elnöke és Kekkonen beszédet mondott. — Ezek a találkozók — mondotta Hruscsov — akár Moszkvában, akár Finnországban kerül rájuk a sor, egyre közelebb hoznak bennünket egymáshoz, a szovjet—finn jószomszédi kapcsolatok fejlődését szolgálják. Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy a finn köztársasági elnök moszkvai látogatása alatt folytatandó tárgyalások, amelyeken a szo- jet—finn együttműködés fontos gyakorlati kérdései kerülnek szőnyegre, „eredményesek lesznek és újabb lépést jelentenek a Szovjetunió és Finnország barátságának fejlesztésében.” A szovjet kormányfő kifejezte azt az óhaját, hogy a „Szovjetunió és Finnország között kialakult szívélyes politikai légkör terjedjen át a Svédországhoz, Norvégiához, Dámához és Izlandhoz fűződő kapcsolatainkra", Ez igen hasznos lenne a béke és a nemzetközi feszültség enyhülése szempontjából. Hruscsov megállapította, hogy a Szovjetunió és a skandináv államok között nincsenek leküzdhetetlen ellentétek, majd hangsúlyozta, hogy megvannak az objektív feltételek ahhoz, hogy ez a térség kívül maradjon a nemzetközi feszültség övezetén. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió megértéssel fogadja Finnország, Svédország és a többi skandináv állam békeszerető köreinek törekvését, amelynek célja az északeurópai államok békés együttműködésének fejlesztése. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy bizonyos államok (kísérleteket tesznek a nyugalom megsértésére a Balti-tenger övezetében és Skandináviában. Kivehetően halljuk a
