Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

% NfirtfJSAG I960, november Í2„ kedd Nemzetközi szemle Az új elnök és a „baljóslatú motorzörgés Az amerikai elnökválasztás látványos küzdelmének finise még javában tartott, amikor a Times „Baljóslatú motorzör­gés” című cikkében illúziók nélkül rámutatott az amerikai gazdasági élet pangására, amely helyenként már a veszedelmes visszaesés méreteit öltik. Két amerikai közgazdász, Reder és Tarshis professzorok megálla­pításai alapján rideg nyíltság­gal tárta fel a lap: az amerikai gazdasági élet legutóbbi ered­ményei nagy csolódást okoz­tak. nemcsak az egyes ipar­ágak kapacitása lanyha: 55:75 százalékos, hanem sivár kilá­tásai vannak a különféle tar­tós fogyasztási cikkek iránt mutatkozó keresletnek is. Az utóbbi időkben egyre kevesebb az építkezés, a gyáripari beru­házások messze elmaradnak az 1957. évi szint mögött. Végül a lap idézve a két amerikai köz­gazdászt, megállapítja: az ame­rikai gazdasági élet kocsijában a motor baljóslatúan zörög és ha el akarják kerülni, hogy teljesen leálljon, át kell állí­tani az állami kiadások és adók tebességváltóját. Azóta az elnökválasztás el­dőlt. Kennedy vonult be a Fe­hér Házba, olyan időkben, amikor az Eisenhower—Nixon politika csúfos veresége világ­szerte megtépázta az Egyesült Államok tekintélyét és az amerikai gazdasági életnek az a bizonyos „baljóslatú motor­zörgése” egyre hangosabb, fi­gyelmeztetőbb. Kennedy vár­ható politikája ma még kérdő­jel és a nyugati sajtó legellent- mondóbb találgatásainak tár­gyát képezi. Az amerikai hidegháborús körök, monopolisták kétségte­lenül mindent elkövetnek, hogy továbbra is aranypórázu­kon tartsák a kormányt. Sok függ attól: Kennedy mennyit akar és tud lazítani ezen a pórázon, mennyire ismerte fel elődjének hibáját, amikor az nem bírt megszabadulni az egyre terhesebbé és veszélye­sebbé váló fegyverkezési haj­szától, mert politikájának centrumába a haladás, a szo­cialista országok elleni vak gyűlöletet állította. Ma már kétségtelen, hogy a szocializ­mus feltartóztathatatlanul ter­jed, a szocialista országok jó­léte, fejlődése fokozódik, s a jövő a szocializmusé, függetle­nül az óceánon túli politikusok véleményétől és tetteitől. A ha­ladás nem kéri ki sem a Wall­street urainak, sem a Nixonok- nak jóváhagyását, az is mind­inkább kétségtelenné válik a fegyvercsörtetők táborában is, hogy a szocialista országok, a vilájg békeszerető népeivel együtt, olyan erőt képviselnek, amely nem engedi kirobban­tani a háborút, ha pedig mégis háborút kényszerítenének ki az agresszív háborús gyújtoga­tok, az számukra az öngyilkos­sággal lenne egyenlő. Ilyen kö­rülmények között a józan ész diktálja, hogy Kennedy szakít­son az Egyesült Államokat vi­lágszerte népszerűtlenné tevő vétkes és oktalan fegyverke- eési hajszával, hidegháborús, a szocialista országok vak gyűlö­letét központi kérdéssé tevő politikájával, hiszen ez a poli­tika juttatta csúfos kudarcra Eisenhower—Nixon irányvona­lát. Milliók munka nélkül Az emberiség világszerte — köztük az amerikai nép is — békét, nyugalmat, teremtő munkát akar. Együttműködést, jó kapcsolatokat az államok és népek között. A két rendszer­ben élő népek hasznos versen­gését a termelés, a kultúra, az életszínvonal, az általános jó­lét emelésének területén. Sok függ attól, hogy Kennedy mennyiben tudja levonni az amerikai politika kudarcainak tanulságait. Mennyiben igyekszik a pusz­tító fegyverek előállítására, vagy mennyiben akarja a tá­maszpontok fenntartására köl­tött milliárdokat a saját népe és az elmaradott országok né­peinek javára fordítani. Mert teendője éppen elég lenne ezen a területen, ha figyelembe ve­szi, hogy az utolsó hónapban 200 000 ember került az utcára az USÁ-ban, ma már több mint három és fél millió az ameri­kai munkanélküliek száma, de az amerikai munkaügyi mi­nisztérium véleménye szerint ez a szám februárra 5 300 000- re emelkedik. Ugyanakkor az amerikai kereskedelem égető problémákkal küzd. A Com- mertial and Finantial Chro­nicle című amerikai folyóirat megjegyzi, hogy számos ameri­kai áru ma már nem bírja el a konkuirenciát a világpiacon. Az amerikai turbógenerátor 900 000 dollárba kerül, míg a nyugatnémet csak félmillióba. Az NSZK 80 000 dollárért ad el önindítós motorokat, az ameri­kai ipar ugyanazt csak kétsze­res áron tudja szállítani, Ang­lia fontonként 11 centért szál­lít szerkezeti acélt, külföldi megrendelésekre, az Egyesült Államok 15 centért. Válság és hanyatlás De az egész amerikai gazda­sági élet a hanyatlás jeleit mutatja — állapítják meg az amerikai és nyugati lapok, közgazdasági szakemberek egy­aránt. Hoeffding New York-i közgazdász például szabályos recessziónak nevezi az ameri­kai gazdasági élet „mozdulat­lanságát”, ami azonban ma már inkább fokozatos lefelé csúszásnak felel meg. A kon­junkturális helyzet borúlátó megítélése — írja többek kö­zött — sok tápot kapott a gaz­dasági élet vészhíreiből. Az ipari termelés mutatószáma a júliusi 110-ről 107-re esett, a nyersanyagok és tőkejavak tex-melése szeptemberben a legmélyebbre süllyedt. A társa­dalmi össztermék negyedévi értéke hárommilliárd dollárral csökkent. Meglepetést keltett a lakásépítés ütemének csökke­nése is. Tekintettel a bizony­talan gazdasági helyzetre, a la­kosság korlátozza a vásárláso­kat és pénzét takarékba teszi. A vásárlási kedv lanyhul. A lakosság bizalma a borús hely­zetben csökken. A legnagyobb ezer iparvállalat 1960 második negyedévében csupán 2,3 mil­liárd dollárt szavazott meg új beruházásokra, ami 11 száza­lékkal kevesebb, mint egy év­vel előbb. Egyes iparágakban a csökkenés jóval meghaladja ezt az átlagot. A gépkocsiipar például 19 százalékkal szállí­totta le beruházási tervét. Ag­gódva figyelik az árukészletek leépítését is, ami július óta tart. Hasonló pesszimista hangot üt meg a The Economist cikk­írója „Lefelé sodródva” című írásában. „Az amerikai gazda­sági élet ipart szektora egyre gyöngül — állapítja meg. — A munkaügyi minisztérium jelen­tése szerint 530 000 gyáripari munkás vesztette el állását február óta. A foglalkoztatott­ság a gyárakban az utolsó négy hónapban mélyen az év ezen szakaszában várható szint alá esett és a heti munkaórák szá­ma is csökkent. Nem váltak be azok a remények, hogy a sza­badságidő leteltével a kiske­reskedelmi eladások száma megnő: ehelyett az őszi hóna­pokban alacsonyabbak voltak, mint augusztusban és április óta állandóan csökkennek. A kormány becslése szerint a ter­melés a harmadik negyedév­ben is esett.” Szembeszökő jelensége az el­múlt hét nemzetközi esemé­nyeinek az a riadalom, ame­lyet az amerikai válsághírek keltettek a nyugati világban. Főleg Bonnban és Londonban észlelhető aggodalom, az ame­rikai elkésett takarékossági in­tézkedések kapcsán, hogy mi­lyen terheket hárít át a kato­nai kiadásokból Washington szövetségeseire, ami Bonnban és Londonban természetesen újabb adóemeléseket tesz szük­ségessé. Menekül a pénz Kicsaieer, a kitűnő tudós és író ■ írja „Ez az üzlet megszű­nik” című, a kapitalizmus vál­ságjelenségeit boncolgató vi­lághírű művében, hogy: „A tőkés világban a pénz a legér­zékenyebb szeizmográf. Ahon­nan a tőke menekül, ott hosz- szú, mély, szinte reménytelen válság következik." Az Egye­sült Államokból most vádor­#» útra kelt a pénz. Az USA vi­lágpiaci helyzetének gyengü­lése, az amerikai fizetési mér­leg növekvő hiánya, s az ame­rikai aranykészlet ebből adó­dó csökkenése súlyosan meg­rendítette a bizalmat a dollár­ban. Ugyanakkor Svájcban egy hónap alatt egymilliárd frank összegű menekülő tőke áramlott be. Nem új jelenség ez: ha valami megakad, ha va­lahol válságjelek mutatkoz­nak, a tőke elrejtőzik Svájcba és ottmarad, amíg valahol nem adódik új alkalom a gyors és könnyű profitszerzésre. Az amerikai recesszió idején már előfordult ez. Most csak a pénz történelme ismétlődik. Ilyen körülmények között, az eljátszott amerikai tekin­tély, az egyre növekvő népsze­rűtlenség és a válságjelek nyo­masztó légkörében kerül a Fe­hér Házba Kennedy. A szocialista tábor fényes sikerei Ugyanakkor a szocialista tá­bor fényes sikerek sorát éri el. A szovjet hétéves terv az ipa­ri termelésben kitűzött 8,6 szá­zalékkal szemben 11 százalék­kal növekedett. Az építkezés csodálatos lendülettel halad. Határidő előtt két évvel üzem­be helyezték a 625 ezer kilo- wattos kremencsugi vízierő­művet. A háború óta eltelt 16 évben a Szovjetunió ipari ter­melése évente átlagosan 10,7 százalékkal növekedett, szem­ben az USA 1,8 százalékos nö­vekedésével. A Szovjetunió­ban nincs munkanélküli, s nemsokára valamennyi mun­kás és alkalmazott áttér a hét — illetve hatórás munkanap­ra. Ezek a sikerek tették lehe­tővé a rubel aranyértékének megváltoztatását, aminek dön­tő jelentősége van a nemzet­közi kereskedelmi forgalom­ban. De jelentős eredménye­ket értek el a szocialista vi­lágrendszerbe tartozó többi ál­lamok is. Es ez a siker nem átmeneti jelenség, nem ideig- óráig tartó pénzkonjunktúra, hanem a szocialista rendszer fölénye, amely egyre diadal­masabban bontakozik ki. Le­győzhetetlen marad még ak­kor is, ha az a „baljóslatú mo­torzörgés” elhallatszik végre a Fehér Házba is és eszébe jut­tatja az új elnöknek, hogy az esztelen fegyverkezésre fordí­tott milliárdokból mennyi meg­oldható feladat lenne, mennyi mindent lehetne orvosolni az amerikai nép gazdasági bajai­ból, ha végre a rendszerek versengését nem az emberiség kárára, hanem javára igye­keznének fordítani az óceánon túl is. Hz állammal sertéshizlalási szerződést kötök takarmány-támogatást kapnak Az aszálysújtotta területek termelőszövetkezetei számára nyújtott takarmány-támogatá­son túlmenően az állam takar­mány-támogatást ad mindazon termelők részére, akik 1961 harmadik negyedévnek végéig az állammal sertéshizlalási szerződést kötnek. Mint az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságán tájékoztatásul közölték, ez az intézkedés a háztáji és egyéni gazdaságok hízottsertés áru­termelését segíti hathatósan. A takarmány-juttatási akciót az egész ország területén igénybe vehetik a termelők, s az a me­gyék takarmánytermésétől füg­gően — a rendelkezés szerint — minden leszerződött hízott­sertés után 1,5—2,5 mázsa. Már az első napokban nagy érdek­lődés nyilvánult meg az új szerződéskötési lehetőségek ki­használására. Számos helyen máris csökkenés ’mutatkozik a süldőfelkínálásban. Az egyéni és a háztáji gaz­daságok hízottsertés áruterme­lésének fokozásával párhuza­mosan az illetékes szervek gondoskodtak arról, hogy mi­nél több süldőt állíthassanak hízóba a termelők, továbbá, hogy a kocatartás, a malacoz- tatás változatlanul biztonságos jövedelmet adjon. Ennek érde­kében a süldők állami szabad­felvásárlási árának alsó hatá­rát — amelynél a termelő ke­vesebbet nem kaphat — fehér hússüldök esetében 15,5, a hús- jellegű és mangalica-süldők esetében pedig 14.5 forintban állapították meg kilogrammon­ként. Ugyanakkor az állam ré­szére szerződéssel lekötött sül­dők mindenkor egy forinttal magasabb kilónkénti áron: fe­hér hússüldőket legalább 16,5, húsjellegű és mangalicasüldők­nél pedig 15,5 forintos áron kerülnek felvásárlásra Ezek a védőárak megfelelő biztonságot adnak a termelőknek ahhoz, hogy kellő számú kocát tart­hassanak, rendszeresen fialtas­sanak, és a saját gazdaságuk­ban meghizlalt sertéseken kí­vül a jelentkező szaporulat egy részét jó haszonnal, előre garantált áron értékesíthessék. Az állatforgalmi vállalatok folytatják az ez év derekán megindított és igen népszerűvé vált, hitellel támogatott koca­kihelyezési akciót, amelybe olyan háztáji és most már egyéni gazdaságok is bekap­csolódhatnak, amelyek a lehe­tőségeikhez képest még kellő számú kocával nem rendelkez­nek. Ennél az akciónál a hitel­ben kapott és tenyésztésbe ál­lított koca ellenértékét a ter­melő az első szaporulatból há­rom süldővel törleszthet!, tehát az első ellés után a törlesztésre leadott három süldőn belül megmarad a koca és annak hármon felüli szaporulata. Az eddiginél lényegesen kedvezőbbek és ösztönzőbbek a feltételek a termelőszövetkeze­tek által a háztáji gazdaságok­ban, közös takarmányból adott támogatás mellett megszerve­zett sertéshizlaláshoz. A terme­lőszövetkezeteket ugyanis a a szerződésre leadott sertések minden kilója után 1,2 forint lebonyolítási díj illeti meg, ab­ban az esetben, ha a termelő- szövetkezet a közös készletéből állami felvásárlási áron leg­alább egy mázsa takarmányt ad a termelőszövetkezeti tag részére szerződéses hizlalásra. A bonyolítási díj független az átadásra kerülő sertések szá­mától, tehát azt egy sertés le­adása esetén is megkapják a termelőszövetkezetek. Ez a bo­nyolítási díj egy-egy sertés után 130—150 forint, az összeg felhasználásáról a közgyűlés dönt, minden megkötöttség nelküi. További előny a terme­lőszövetkezetek számára, hogy az így leszerződött és meghiz­lalt sertés is beleszámít a kö­zös gazdaság száz holdra eső áruértékesítési tervteljesítésé­be. Ugyancsak kedvező feltétele­ket állapítottak meg a terme­lőszövetkezeti tagok részére a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése és a borjúszapomiat megtartásának és felnevelésé­nek ösztönzésére. A termelő­szövetkezeti tagok a háztáji gazdaságaikban szerződésre felnevelt, 130—160 kiló súlyban átadott elsőosztályú növendék­marháért kilogrammonként 13, a 161—200 kilósért, 12. a 201— 250 kilósért 11, a 251—300 kilós súlyban átadott növendékekért pedig 10,5 forint szerződéses felvásárlási árat kapnak. (MTI) MOSZKVA (MTI). Vrho Kekkemen, a Finn Köz­társaság elnöke, a szovjet kor­mány meghívására hétfőn reg­gel hivatalos látogatásra, Moszkvába érkezett. Kekkonen elnököt útjára e'kísérte Karja- lainen kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter, Ajtio, a finn parlament első alelnöke. Paa- sio, a parlament külügyi bizott­ságának elnöke, valamint több más hivatalos személyiség. Az elnök különvon ata hétfő reggel érkezett meg Moszkvá­ba. Moszkva ünnepi díszbe öl­tözött leningrádi pályaudvarán több százan gyűltek össze, hogy köszöntsék a Finn Köztár­saság elnökét. Megjelent a fo­gadáson Brezsnyev, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének e'nöke. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, valamint a szovjet kormány számos más vezető személyisége, a szovjet politi­kai és gazdasági élet igen sok képviselője. Kekkonent elsőnek Hruscsov és Brezsnyev köszöntötte. A két ország himnuszának el­hangzása után Kekkonen el­nök. a szovjet vezetők kísére­tében ellépett a díszszázad arc\ vonala előtt, majd köszöntötte a fogadására megjelenteket. A pályaudvar előtti téren össze­gyűlt sok száz moszkvai szívé­lyes fogadtatásban részesítette a Finn Köztársaság elnökét. A pályaudvaron N. Sz. Hrus­csov és Urho Keikkonen mon­dott beszédet. Hruscsov beszédében kije­lentette: őszinte megelégedés­sel, szívből jövő örömmel kö­szönti Moszkvában Kekkonen elnököt, a szovjet nép jó barát­ját, A Szovjetunió népe, kor­mánya mély megelégedéssel fogadja a látogatást, annál in­kább, mert tudja, hogy a finn —szovjet viszony megjavításá­ban Kekkonen elnöknek igen nagy szerepe volt. Hangsúlyoz­ta, a szovjet nép örül annak, hogy a szomszédos Finnország­gal mindinkább megszilárdult a bizalom, a barátság légköre. Tudja, hogy a finn nép is ha­sonló megelégedéssel fogadja ezt a tényt. A szovjet-finn kalocsaiatok jó példát nyújta­nak az egész világnak a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett Közkegyelem T ANKARA (AP): A török kormány bejelentette, hogy közkegyelemben részesít 25 000 elítéltet. Közkegyelemben ré­szesítik például azokat, akiket gyilkosság miatt életfogytigla­ni börtönre ítéltek: ezek bün­tetését 24 évre szállítják le. Az Diem kegyetlenül te&xámol ellenfeleivel HANOI (Új Kína): A szal- goni államcsíny kudarca után a Ngo Uinh Diem-klikk ke- gyetlen bosszút áll ellenfelein, A legutóbbi néhány nap alatt Diemék több száz titkos­rendőre nagyszámú letartózta­tást foganat "■sított a főváros­ban és vidéken. Több mint 20 ismert dél-vietnami politikust tartóztattak le. Börtönbe ve­tették Tran Van Van volt gaz­dasági minisztert. Tran Van Do volt külügyminisztert és Tran Van Huong volt szaigoni polgármestert. A rendőrség öt lapot betiltott, mert a lapszer­kesztők az államcsíny idején közölt cikkeikben bírálni me­részelték Ngo Dinh Diem kor­mányát Szaigonbói érkező jelentések szerint Diem megparancsolta biztonsági szerveinek, hogy rendezzenek széleskörű tiszto­gatást a hadseregben is. (MTI) Raul Castro beszéde HAVANNA (MTI): Mint a Reuter és az ADN jelenti, Ra­ul Castro, a kubai fegyveres erők minisztere vasárnap be­szédet mondott. Éles szavak­kal ítélte el az Egyesült Álla­mok fegyveres fellépését » guatemalai és nicaraguai nép ellen. Megállapította, hogy az amerikai fegyveres beavatko­zás a kubai forradalom ellen is irányul. kémeket az Egyesült lat-Németországban Néhány nap múlva Stenpek- Kaminskit egy 18 tagú csoport­tal együtt Amerikába vitték, ahol kilenchónapos intenzív kémkiképzés kezdődött. Sten- pek-Kaminski a .kémakadé­mia” elvégzése után ismét az NSZK-ba korült, ahol egy har­madik névre, Josef Schmidt névre kapott igazolványokat 1954-ben tiszt lett, majd „sem­legesebb” beosztásba került: sportújságíró lett az NSZK-ban élő lengyelek számára Mann- heimben megjelenő lapnál... Egyik feladata az volt, hogy az NSZK-ba érkező lengyelek kö­zül ügynököket szervezzen az amerikaiak számára. 1959-ben Stenpek utasítást kapott az amerikai felderítő­szolgálat összekötőjétől, hogy látogassa meg a lengyelországi Rzezsov városában élő rokonait Lengyelországi tartózkodásakor nagy mennyiségű kémanyagot gyűjtött, amelyet az állambiz­tonsági szervek meg is találtak nála. Hamarosan bíróság előtt felel tettéért. íme, így végző­dött egy „kémakadémiát vég­zett diplomás” amerikai ügy­nök története. (MTI) Moszkvába érkezett Kekkonen finn köztársasági elnök élésére — állapította meg a szovjet miniszterelnök. Hruscsov beszéde végén hangsúlyozta. Kekkonen-nek látogatása során újból a’kalma lesz arra. hogy meggyőződjék, a szovjet nép őszinte barátsá­got táplál a finn nép iránt, s a szovjet emberek, akik békés, alkotó munkával vannak elfog­lalva. békét akarnak. ..Szilárd meggyőződésein, hogy az ön látogatása tovább szilárdítja szomszédos országaink barátsá­gát és együttműködését” — mondotta Hruscsov. Kekkonen elnök vá'aszbe- dében rámutatott: a Szovjet­unió és Finnország barátsága állandóan erősödik, szilárdul. A kölcsönös bizalom, az őszin­te barátság az egész világnak bebizonyítja, hogy a társadalmi rendszer különbsége nem lehet akadálya a baráti kapcsolatok fejlődésének. Tolmácsolta a szovjet népnek, a szovjet kor­mánynak a finn nép üdvözle­tét. Hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek lelkesedéssel dolgoznak a boldog jövőért ős fő céljuk a béke biztosítása. Kekkonen elnök befejezésül köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. A Finn Köztár­saság elnöke ezután Hruscsov és Brezsnyev társaságában gép­kocsival szállására indult. (MTI) Hogyan képezik ki a államokban és Nyu! VARSÓ (MTI): A lengyel ál­la mbiztonsági szervek részletes tájékoztatást adtak a nemrégi­ben elfogott W. Stenpek ame­rikai kémről. A nyilvánosságra hozott tények képet adnak az amerikai felderítő szolgálat ki­terjedt nyugat-németországi hálózatáról, a kémek kiképzé­séről és megbízóik módszerei­ről. Stenpek a második világ­háború alatt Németországban tartózkodott és a háború befe­jezése után is ott maradt. Az NSZK-ban került kapcsolatba az amerikai felderítő szervek­kel, amelyek egy München környéki amerikai kémiskolá­ba küldték. Itt Anton Ka- minski-nek „keresztelték”. örökországban amnesztiából kizárják viszont a török valuta- és adótörvé­nyek ellen vétőket. Két hónapon belül ez a má­sodik közkegyelmi rendelet Törökországban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents