Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

4

NÉPÜJSAG

199#. november 39., vasárnap

FSfF

Tömbhöz, seeej.,,

Újdonsült lakástulajdonosok keveredtek össze a Mecset Étteremben. Miről is folyna a szó, mint az új épületekben tapasztalható hibákról. Van téma bőven. Az egri Gólya utcai lakások nem valami fényesen sikerültek. A sok millió forinttal épült házak újabb és újabb „tatarozásra” szorulnak.

— Felpúposodott a parkettánk ...

— Leomlik a vakolat a plafonról és hetekig nem csinálják meg...

— Elvetemedik az ablak — sorolják a panaszt egymás szavába vágva.

Annyit emlegetik a plafonomlást és a Gólya utcai tömbházak egyéb hibáit, hogy a közelben dalolászó . atyafi eltéveszti az eredeti szöveget és igy remegleti borízű hangját:

— Tömbház, seeej, hogyha leszakad...

Mire a panaszkodó csoport egyik tagja odahívja inni, mondván:

— Akkor hat sorstársak vagyunk.

K. E.

— A KISZÖV MEGYEI VEZETŐSÉGE úgy határozott, hogy negyedévenként nyomdai előállítású újságot jelentet meg. Szövetkezeti Híradó címen. A 12—14 oldalas híradó első száma a bérezéssel, tervteljesítéssel, fegyelmi határozatokkal, az élenjárók népszerűsítésével, kulturális kérdésekkel és más szövetkezeti problémákkal foglalkozik majd.

— SZÁZ HOLDON TERMELT ebben az évben cukorrépát az erdőtelki Új Élet Termelőszövetkezet. A közös gazdaság tagjai a kedvezőtlen időjárás ellenére a répaszedést teljes egészében befejezték, sőt több mint ötven hőid termését el is szállították már a cukorgyárba.

<s—.’A DOMOSZLÓI KÖZSÉGI TANÄCS az idei községfejlesztési alapból 250 ezer forintos beruházással hengerelt műutat építtetett a Hunyadi, Lenin cs Sport utcákban. A hengerelt műút hossza meghaladja az 1800 métert.

— K1LENCSZÁZNEGYVEN

HOLD őszi búza vetését tervezték ebben az évben a Füzesabonyi Állami Gazdaságban. Az őszt munkák során azonban úgy határoztak, hogy még száz holddal több vetőmagnak való búzát vetnek el. A terven felüli vetésből negyven holdon Bánkúti 1201-es, 30—30 holdon pedig olasz és szovjet fajtájú búza kerül a földbe.

MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: November 20-án. vasárnap dél- után 5 és 7 órai kezdettel: Égrenyíló ablak

November 20-ón, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Jégkirálynő

EGRI VÖRÖS CSILLAG 20—21: Tacskó EGRI BRÓDY

20—21: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN

20—21: Arcnélküli város GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 20: A Fekete-tenger lánya 21: Szent Johanna HATVANI VÖRÖS CSILLAG 20—21: Fűre lépni szabad HATVANI KOSSUTH 20—21: Tacskó HEVES

20: Rózsák az államügyésznek ! 21: Hely a tetőn PÉTERVASARA 20: Hely a tetőn • 21: Nincs előadás FÜZESABONY

20—21: A cirkusz lánya EGRI BÉKE

20—21: A cirkusz lánya

műsora:

Egerben délután 3 és este 7 órakor: három a kislány

(Biancó-berlet, illetve berletszü- net>

Adácson este 7 órakor:

Jubileum — A mennyctjárt ifiúr

I960. NOVEMBER 20., VASÁRNAP: JOLÁN

50 évvel ezelőtt, 1910. november 20-án halt meg LEV TOLSZTOJ orosz Író. A Háború és béke (1865—69) a világirodalom egyedülálló regénye, utolérhetetlen jellemábrázolással megírt mű a kor freskója. s a múlt század elejének orosz élete keresztmetszetét nyújtja.

A Karenina Anna az egyik legnagyszerűbb társadalmi regény. A Feltámadás című művében a cári Oroszország állami, egyházi és gazdasági rendszerét bírálja.

„Tolsztoj az orosz parasztok miniólnak hangulatát tolmácsolja abban az Időben, amikor Oroszországban az idő már megérett a polgári demokratikus forradalom számára. Művel a világirodalomban az első helyet foglalják el.” (Lenin.)

35 évvel ezelőtt. 1925-ben e napon halt meg STEFAN ZEROM- SKI lengyel Író, kiváló elbeszélő (Mese. ami megtörténhetne. Rom és hamu).

1918-ban e napon alakult meg a KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI PARTJA.

15 évvel ezelőtt, 1945-ben e napon kezdődött meg Nümbergben a háborús főbűnösök perének tárgyalása.

I960. NOVEMBER 21., HÉTFŐ: OLIVÉR

85 évvel ezelőtt, 1875. november 21-én született XEVER DUN1- KOVSZKI lengyel szobrász. Nagyszerű alkotása az olsztynl fel- szabadulási emlékmű.

90 évvel ezelőtt. 1870-ben e napon halt meg KARL ERBEN cseh költő és történész. Virágcsokor című verskötete a cseh romantika kiemelkedő alkotása. Balladákat, népdalokat, meséket írt és nevezetesek orosz műfordításai.

Érdekes találmányok és felfedezések:

15 évvel ezelőtt, 1945-ben e napon halt meg FKANCIS ASTON angol fizikus. 1919-ben ő szerkesztette az első spektográfot (olyan optikai eszközt, amely egyes anyagok színképének fényképezésére szolgál.) O fedezte fel azt, hogy a legtöbb kémiai elem izotópokból áll. 1922-ben Nobel-díjjal tüntették ki.

A CSELEKEDETRŐL - A TETTRŐL

A derék ember egyedüli célja a nemes tett. (Kölcsey)

Sallustius:

Minden kiváló ember inkább akart cselekedni, mint beszélni.

Tertullián:

A szavak tettek nélkül csak szégyenünkre válnak. Széchenyi:

Az emberek nagyobb része inkább javasolni szeret nagy tetteket, mint gyakorolni azt.

Madách:■

Minden dolognak oly sok színe van,

Hogy aki mindazt végig észleli,

Kevesebbet tud, mint első pillanatra,

S határozatra jőni rá nem ér,

A Tett halála az okoskodás.

József Attila:

Bűnről fecseg, ki cselekedni gyáva.

Bauus:

Nem játék a világ! Látni, teremteni kell.

Dante:

... Mert ülve pámaszéfcben nem nyerhetsz hírt, se dunna közt lapulva,

És aki nem nyer hírt a földi létben, maga után nagyobb nyomát sem hagyja, mint hab a vizen és a füst a légben.

Kölcsey:

Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül.

«niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiaiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiia iiiiiii>iii>iiii>iiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii:iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiiuiiiaM

If erek ötven esztendeji immár, hogy Le' Tolsztoj, minden idők egyii legnagyobb orosz regényírój; meghalt. Az emberiség és a; orosz nép boldogságáért dobogó nemes szív megszűnt dolgozni. A világ megrendülve állt a nagy író holtteste fölött s ki-ki a maga módján igyekezett az emlékezet nemes háláját leróni. Részvétkifej ezc levelek és táviratok sora érkezett a jasznaja poljanai ház lakóihoz, s mire az agg mester hamvait az asztapovoj állomás épületéből hazaszállították, zarándokok sora álloti a világhírű Tolsztoj-ház udvarán. Eljöttek hívei — külföldiek s hazaiak egyaránt —, hogy még utoljára tisztelegjenek az emberiség óriása előtt, aki írói munkásságával homéroszi helyet vívott ki magának a világirodalomban.

Ma az egész emberiség Tolsztojra emlékezik, Tolsztojra az íróra, a művészre, a gondolkodóra, s az emberre, akinek kezéből ötven éve ragadta ki a halál a tollat. Micsoda óriás volt! Az ember úgy áll hatalmas életműve előtt, mintha kolosszális méretű építészeti remeket, vagy szobrot szemlélne, s első pillanatra nem is tudja belátni e nagyszerű alkotás széles távlatait. Jellemek, események, epizódok, tájleírások sorozata pereg le szemeink előtt, s mi állunk némán, meghatódva. Milyen hűségesen tükrözi ez az életmű a való életet!? Mennyi igazság, mennyi keserűség, bánat, öröm, lelkesedés, rajongás él lapjain!? S mennyi ellentmondás; mint Lenin mondja: egyenesen ki- áltóak: „Egyfelől itt van — egy zseniális művész, aki nemcsak az orosz életnek adta páratlan ábrázolását, hanem a világirodalomnak is elsőrendű alkotásait teremtette meg. Másfelől — egy földesúr, aki Krisztus bolondja. Egyfelől feltűnően erős, közvetlen és őszinte tiltakozás a társadalmi hazugság és csalás ellen — másfelől egy „tolsztojánus”, vagyis egy züllött, hisztérikus korhely, egy úgynevezett orosz intellektuel áll előttünk,

Még mindig az orosz nyelvtanion

Megyénkben az orosz nyelvtanfolyamok jelentőségét felismerve minden esztendőben többen kezdenek a nyelv tanulásához. Ebben az évben ez idáig 16 nyelvtanfolyam kezdte meg működését városainkban

hirdeti: „ne szállj szembe a gonosszal”. Megveti a vallást, az egyházat, a papokat, de ugyanakkor maga akar vallásalapító lenni; realista művész és életlátó, de ugyanakkor fanatikus Krisztus-rajongó is.

TV e hát mi akkor az érté- kés, az időtálló, az irodalomtörténeti patinát jelentő ebben az életműben? A válasz igen egyszerű lehet: mindaz, amit Tolsztoj, az íróművész alkotott; a Kozákok, a Háború és béke, az Anna Ka- renyina, a Feltámadás, a megrázó erejű elbeszélések sora, a színdarabok, egyszóval minden igazán írói Tolsztoj-alko- tás. Ez jelenti a világirodalmi szintet, a homéroszi magaslatot, Shakespearehez hasonló zsenialitását, az orosz kritikai

Szovjet vend

Az elmúlt napokban Ukrajnából harminc tagú turista-*' csoport látogatott Egerbe,

jelentkeznek amokra a megyében

és községeinkben, mintegy 250

hallgatóval. A jelentkezések azonban még nem zárultak le, még mindig sokan iratkoznak be a különböző típusú tanfolyamokra.

realizmus csúcsait, a lenini, a romainrollandi, stefanzweigi elismerést. És ebben benne van minden, amit Tolsztoj írói nagyságának emlegetésekoi magasztalni szoktak; a megdöbbentő erejű realizmus, a pompás lélekábrázolás s a mesteri kompozíció-teremtés képessége. Ezt látjuk együttesen három főművében (Háború és béke, Anna Karenyina Feltámadás); s külön-külör jelentkezve valamennyi irodalmi alkotásában.

Lev Nyikolajevics ötven éve meghalt. De itt maradt a mű amit hat évtizeden át kemény munkával, lelkiismeretességgel, vívódások közepette megalkotott s ez a mű él és elevenen hat ma is.

Amíg élt, hazája véres kezű bitorlóinak, a cároknak kormánya nem hagyott békét. Az egyház, az állam, a kormány- és liberális sajtó szinte egyként állott szembe nemes célú működésével. Nem kerülte el még az egyházi átok sujtását sem. Amikor meghalt, egyszerre változott minden. Az egyház papokat küldött, hogy Tolsztoj „megtéréséről” beszélhessen, a lapok pedig „kro- kodilus-könnyeket” ontva siratták el „a nagy írót”.

I!/! a egészen másféle a megemlékezés Tolsztojról. Főként hazájában, de mindenütt, ahol az emberek szeretik az igazságot. Ahogy Lenin mondotta, a „múltba merült a forradalom előtti Oroszország”, s Tolsztoj jövőbe mutató, nagyszerű hagyatékát átvette és gondozza az orosz nép; valóban „megmagyarázza a dolgozók ... tömegeinek az állam, az egyház, a föld magántulajdona tolsztoji kritikájának jelentőségét..

Lökös István, a TIT irodalmi szakosztályának titkára.

geh Egerben

amelynek tagjai gyári és erdő- gazdasági vezetők voltak. Az erdőgazdasági szakembereket az erdőgazdaságnál fogadták, ahol a találkozón a vendégek és vendéglátók szakmai kérdésekről beszélgettek. Az egész csoportot a Vöröskereszt városi titkársága látta vendégül, ahol megjelentek a Vöröskereszt megyei, járási és városi vezetői, majd a találkozó után a Vöröskereszt képviselőit a szovjet elvtársak hívták meg magukhoz vendégségbe.

Három a kislány

Egy sikeres bemutatóról

MÉG KÉT HETE SINCS,

hogy az egri Gárdonyi Géza Színház kollektívája ősbemutatót tartott Danek művéből és aratott osztatlan elismerést merész vállalkozásával, újszerűségével, ötletes rendezésével, díszlet-megoldásaival és nem utolsósorban művészi előadásával, s most ismét valami lázas türelmetlenség uralja a színpadot és nézőteret egyaránt. A premier túlfűtött hangulata.

Amikor olvastuk az éves műsortervet, úgy véltük, hogy a színház erejét meghaladó vállalkozást tűzött ki maga elé a Három a kislány bemutatásával. Ez az átütő sikerű este azonban meggyőzte arról a kétkedőt, hogy az egyre javuló prózai együttes mellé felzárkózik az énekes gárda is. Űj, igen tehetséges fiatalokkal gazdagodott színházunk, kiknek friss csengésű hangja feledteti a helyenként még megmutatkozó beszédtechnikai és mozgásbeli gyakorlatlanságot.

Közel öt esztendeje mutatkozott be a Gárdonyi Színház daljáték előadásaival. Mint ismeretes, akkor a János vitéz került színre. Erről a bemutatóról az egyik országos lap többek között a következőket írta: „Nehéz feladatra vállalkozott az egri Gárdonyi Géza Színház, amikor a János vitézt választotta első daljáték előadásának. A színház, lelkes kollektívája azonban olyan előadást produkált, amellyel méltán emelkedett a legjobb vidéki együttesek sorába.” S ha igaz ez a megállapítás a János vitéz bemutatásával kapcsolatban, sokszorosan igaz a Három a kislány esetében.

MAGA A MÜ NEM KIVAN

hosszabb elemzést, méltatást, hisz már nagymamáink is dú- dolgatták Schubert lehelet- finomságú, örökbecsű melódiáit és talán már őket is bosz- szantotta a librettó bántóan buta cselekménye. Azóta pedig már megkísérelték lefújni róla a port, megújítani, de a lényeg ugyanaz maradt. Szokványos operett-történet, melynek első felvonásában bemutatkoznak a szereplők, a II. felvonásban bonyodalom támad és a III. felvonás heppyenddel végződik. Itt azonban a költői igazságszolgáltatás következtében Schubert, az annyi jótulajdonsággal megáldott, szerény és nemes lélek nem nyerheti el Médike kezét, mert a muzsikával kötött egy életre szóló szerződést. A „csupajó” Médi a csélcsapságáról közismert bárónak lesz életpárja. A polgári világ publikumának ez a Schubert kellett és ez a megoldás. A kacagásunk is némi utóízzel vegyül, hisz a humor forrása legtöbbször a nyelvi komikumban rejlik (titok helyett totik, lakodalom helyett kalodalom, feleség helyett felesleg .: .).

Nem is a librettó, a cselekmény, a történet csalogatja a hallgatót, hanem Schubert muzsikája, melynek liraisága mindent feledtet. Már a nyitányban felcsendülő dallamok annyira ismertek, hogy az ember szinte dúdolni szeretné. A halhatatlan melódiák szerencsésen válogatott csokrával találkozunk. A dallamok szinte egy hallásra, valósággal be- leitatódnak az emberbe és ott zsongnak a fülben, a szívben szünet nélkül.

Sprok Györgynek, a mű rendezőjének nehéz feladat jutott ez alkalommal. Hisz e daljátéknak már megvannak a hagyományos rendezői koncepciói, melyeken módosítani alig lehet. A fiatal rendezőnek növelte feladatát a részben új szereplőgárda is, élén a primadonnával, kinek színészi pályafutása itt kezdődött el. Mindemellett Sprok György ügyesen oldotta meg feladatát, legfeljebb a III. felvonásban van még némi javítani való. Sok új ötlettel gazdagította az előadást (pl. az első felvonás fináléja stb.), s az egész együttes So- moss Istvánnal, a njásik dirigenssel pompásan fogta össze és irányította.

Somoss István, színházunk új karnagya is ezzel az előadással mutatkozott be az egri közönségnek. Az ő érdeme is, hogy a muzsikában annyira sikerült Schubertét, a mestert megszólaltatni. A karmester tudását dicsérik a szép kórusszámok és a zenekar nagyszerű szereplése Is.

MÉDI SZEREPÉBEN bemutatkozó Szabó Rózsa, ki — ha szabad így írni — színházunk felfedezettje, elsősorban kristálytiszta szopránjával aratott sikert. Játékán még van javítani való, de igen-igen komoly

ígéret. Magasfokú énekkultű- rája elragadtatott tapsokra késztetett.

Szabadi József méltó partnere Szabó Rózsának. Kitűnő lírai tenorja már megszokott és nagyon kedvelt az egri közönség számára. Játéka pompásan érzékelteti a librettista által alkotott félszeg szerelmest és önzetlen barátot, Schubertét.

Az együttesnek egyik kiemelkedő tagja Rassy Tibor, ki Tschöll papát alakítja, tengernyi humorral, ötlettel, szeretettel. Legfeljebb egy apró szeplőcskére kell felhívnunk figyelmét: ne feledkezzék meg koráról! Mozgása olykor any- nyira fürge, hogy képtelenek vagyunk elhinni hajlott korát. Az „Árva a ház...” kezdetű dalocska sikere most sem maradt el. Partnerével, Ruttkay Máriával (Tschöll mama) igen kedves, megható, majd Czeg- lédy Sándorral (Novotny) derűs, mulattató perceket szerzett számunkra (pl. a II. felvonás tükörjelenete!). Czeglé- dy Sándor ötletteli, művészi megformálású titkosrendőre sok-sok humor forrása volt.

Olgyai Magda Grisi szerepében a tőle megszokott életteli alakítást nyújtja, kellemes hangjával kedves élményeket kelt.

Edi és Hédi, azaz Szegő Zsuzsa és Mátyus Emília, valamint partnereik: Kanalas László (Binder) és Kleszó Imre (Bruneder) főleg ügyes játékukkal arattak megérdemelt sikert.

Antal László Schóbert, a költőt formálta meg igen ügyesen, bár báróságá ellenére mozgása helyenként kissé mesterkéltén hat.

A kedves humorú Fekete Alajos (Schwind) és a baráti trupphoz tartozó fiatal és igen tehetséges Fábián József (Vogl operaénekes), valamint Ambrus András (Gumpelwíeser) igen sok derűs percet teremtenek.

Részesei még a bemutató sikerének a kellemes hangú Kakukk Jenő, Herédy Gyula4 a házmesternét pompásan alakító Eröss Irén, Wébernét szinte karikatúrává formáló Kelemen Márta, valamint Horváth Ottó, Horváth Géza és mindazok, akiknek neve bár nem szerepel a plakátokon és a műsorfüzetben, de tehetségükkel hozzájárultak a bemu- tá,tó sikeréhez.

A jelmezek Rácz Ilona és Nádassy Géza, a díszletek pedig Szabó Lajos munkáját dicsérik. Gyuricza Ottónak, mint koreográfusnak ez alkalommal kevés szerep jutott.

SCHUBERT DAL.IATÉKA- NAK egri bemutatója ismét sikert hozott. A bemutató közönsége sok-sok nyiltszíni tapssal jutalmazta az együttest, majd az előadás végén helyéről felállva ünnepelte a szereplőket és hosszú tapsával köszönte meg ezt a maradandó élményt nyújtó estét.

Nagy Andor

aki nyilvános mellverdesés közben vallja: „én gonosz vagyok, hitvány vagyok, de iparkodom a magam erkölcsi tökéletesedésén; nem eszem többé húst és rizskotlettel táplálkozom.” És valóban, Tolsztoj egyrészről bírálja a feudális rendet, a kapitalizmus aljasságait, a cári kormány kegyetlenségét és erőszakosságát, leleplezi a bürokrata hivatalnokrendszert, küzd a kultúráért, a haladásért, a népért, az egész emberiségért; másrészről pedig fanatikusan

Lev Nyikolajevics Tolsztoj emlékezete