Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-19 / 273. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960, november 19,, szombat Legyünk előrelátók ... Az őszi esőzések nyomán esupasár járdák már bőséges tapasztalatot adtak az egri em­bereknek arra vonatkozóan, hogy melyik utcában lehet va­lamennyire, s melyikben nem lehet egyáltalán közlekedni, ha esik az eső. Sajnos, a legtöbb járdán annyira felgyülemlett az elmúlt hetekben a sár, amit sohasem tisztítanak le, hogy a járható utcák száma mind ke­vesebbre zsugorodik. Ez azonban figyelmeztető a közeledő téli időszakra. Ideje lenne most már végre hathatós intézkedéseket tenni a járdák tisztántartására, s legföként a külvárosi utcákban, ahol a ház- tulajdonosok azt hiszik, a jár­daépítésért csak harcolni kel­lett annak idején, a meglevő betonutakat azonban tisztán- tartani már nem az ő köteles­ségük. (w) — AZ ELMŰLT ÉVBEN érdekes módszerrel tartották meg a könyvnapot a gyön­gyöspatai úttörök. Egyik va­sárnapon felosztották egymás között a községet, egész nap járták a falut, és estére 1500 forint értékben adtak el könyveket. — A SELYP/ Cukorgyárban Szerdán megbeszélést tartottak a párt-csoportvezetők, műveze­tők és műszakiak. Az új beru­házás, a J-diffúzió beindulása sok problémát okoz. Munka- beosztás és szervezési ügyekben több ember véleményét kell meghallgatni és utána nyom­ban dönteni, cselekedni kell. — AZ EGRI Vegyesipari Vállalat már teljesítette 1960. évi tervét. November hónap közepéig az évi tervezett ter­melési értéken felül 238 000 forint többletnyereséget ér­tek el. — AZ EGRI I. (Homok ut­cai) Téglagyárban is harcolnak a létszámtúllépés ellen. Július, augusztus hónapokban 1 fő megtakarítást tudtak elérni. Az utóbbi hónapokban ez a szám már elérte a hármat. — A HEVES MEGYEI KISZÖV november 26-án nagyszabású Katalin-bált rendez, melyre a szövetkeze­teken kívülálló kisiparosokat is elvárják. December hónap­ban disznótoros vacsorát, a fiatalság részére KISZ-bált és rendszeres össztáncokat szerveznek. — AZ ECSÉDI népfront-klub helyiségében működő községi könyvtárat már az első alka­lommal sokan felkeresték. A továbbiakban minden hétfőn tart nyitva az 1200 kötetes könyvtár, amelynek vezetője, Pelyhe Flórián nevelő, lelke­sen fogott hozzá a könyvkultú­ra terjesztéséhez. — AZ EGRI Szövetkezeti Kultúrotthonban november végén vagy december hónap elején nyitják meg a szövet­kezeti kisiparosok könyvtá­rát. A könyvtár megnyitásá­nak időpontja attól függ, megérkezik-e a könyvszek­rény, amelyben a könyveket elhelyezhetik majd. — A BESENYÖTELKI Köz­ségi Tanács ma ülést tart. A tanácsülés a termelőszövetke­zetek állattenyésztésének prob­lémáival foglalkozik. A napi­rendi pont előadója Vadnai László VB-elnök lesz. A ta­nácsülésen képviselteti magát a Magyar Pamutipar, amely­nek dolgozói a községet pat- ronálják. — AZ Ü J GAZDASÁGI ÉVBEN növelik a pillangó­sok vetésterületét a hevesi járás termelőszövetkezetei­ben. Erre mindenekelőtt az állatállomány miatt van szükség. A pillangós növé­nyek vetésterülete jövőre mintegy 20—21 százalékkal lesz nagyobb az ideinél. — AZ ABASÁR1 Művelődési Házban nagy sikernek örven­denek a televízió-adások, ahol a hatalmas, modern nagyter­met minden alkalommal telje­sen megtöltik a látogatók. Kü­lönösen azóta kedvelt a szóra­kozás ezen formája, mióta a kékesi reléállomás közreműkö­désével jó a vétel. Id. Markó Károly (1791-1860) A magyar nemzeti képző­művészet fejlődésének megin­dulásával kapcsolatban szok­ták emlegetni idősebb Markó Károly nevét. Bár művészpá­lyájának nagy része Olaszor­szágban folyt le, festészetünk kibontakozásának történetében mégis számolnunk kell tehet­ségével. A múlt század elején a ha­zai képzőművészet kedvezőt­len feltételek között alakult. Ha sor is került nagyobbará- nyú megbízatásra, azt a meg­rendelő főpapok, főurak kül­földről behívott művészeknek adták ki. A magyar tehetsé­gek csak külföldön számíthat­tak megélhetésre, sikerre. A hazai képzőművészeti termés ilyen mostoha körülmények között meglehetősen primitív, kezdetleges és csupán a napi szükségletre készült festmé­nyekből, durván faragott egy­házi figurákból állott. 1818-ban, 27 éves korában került fel Pestre. Schédel Fe­renc, a későbbi Toldi Ferenc atyja — Markó nagybátyja, rokoni szeretettel fogadta há­zába a fiatal festőt. Képessé­geinek fejlesztése szempontjá­ból azonban nem sokat jelen­tett Pest. Igényesebb művészi oktatás nem volt, csupán egy pár műkereskedés jelentett egyetlen lehetőséget arra, hogy műbarátokat, pártfogókat is­merhessen meg és képeit ér­tékesíthesse. Pártfogói segít­ségével 1822-ben Bécsbe ke­rült, a képzőművészeti akadé­miára. Nehéz időket élt át Bécsben. Egyik kortársa a nyomor elleni állhatatos küz­delméről ezt írta: „A lakásán tájképeket festett műkereske­dők számára, másolóiak meg arcképeken dolgozott, estéit az akadémia könyvtárában töl­tötte irodalmi és művészeti tanulmányokkal, éjjel pedig jó rézmetszetek nyomán rajzol- gatott”. Tíz esztendőt töltött Markó Bécsben. Bécsi tartóz­kodását megszakítja egy rövi- debb magyarországi útja. Táj­képeihez tanulmányokat ké­szít hazai vándorlásaiban. Fel­tehető, hogy ebben az időben festette tájfestészetének egyik EGRI VÖRÖS CSILLAG Tacskó EGRI BRÖDY Ma utoljára GYÖNGYÖSI PUSKIN Arcnélküli város GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A Fekete-tenger lánya HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fűre lépni szabad HATVANI KOSSUTH Tacskó HEVES Rózsák az államügyésznek PÉTERVÁSÁRA Hely a tetőn FÜZESABONY A cirkusz lánya MUNKÁSOTTHON MOZI műsora. November 20-án, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Égrenyiló ablak November 20-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: Jégkirálynö Egerben este 7 órakor: három a kislány (Madách-bérlet) Dormándon este 7 órakor: Jubileum — A mennyetjart tfiur remekét, „Visegrád” c. képét. Régi vágya sikerült, midőn 1832 tavkszán eljuthatott Olaszországba. A húszas évek vége felé már Bécsben is jó- nevű mester volt, de Rómá­ban rövid idő alatt a legelsők közé került. Az olasz festők között keresetté, becsültté vált. Lakott Rómában, Pisa mellett és Firenzében. Firen­zében az akadémia tanára lett. Itt nagyszámú tanítvány sereglett köréje, ifjú honfitár­sai közül Ligeti Antal, Molnár József és Kovács Mihály. Markó Károly életművének egésze elsősorban tájképfesté­szetének tekinthető. Tájképeit hangsúlyt ad a középtérnek, ahova alakokat, cselekményt állított a művész, majd a köd­be vesző háttér alkotja a har­madik réteget. Túlnyomó több­ségükben természeti élményen alapulnak a képek, de felépí­tésükben a 17. századi francia tájfestő, Claude Lorrain kom- pozíciós felfogását tükrözik. (Szüret, Campagnai táj, Dian­na a vadászaton.) Markó Károly műveinek harmadik csoportját lezárt hátterű erdőábrázolásai alkot­ják. Markóra e műveiben ösz­tönzőleg hatottak a 17. századi holland mesterek eljárásai. Romantikus felfogású erdő­részletekben főleg a nép életé­ből vett jelenetek, mint rozsét hordó asszonyok, halászok, kecskepásztorok, földművesek és aratók népesítik be festmé­nyeit. Életművének utolsó szakaszában készült egyik leg­nagyobb méretű és legnépsze­rűbb képe, a „Halászok”. Ké­pességei itt szinte összegezik mindazt a mesterségbeli tu­dást, amely hosszú, szorgalmas működése során kialakult ben­ne. Művészetének megítélésé­ben szinte közhellyé vált őt a természet túlzott szépítésével vádolni. Markó jóformán min­dig meglevő tájakat festett, s ezzel való kapcsolata bensőbb, őszintébb, mint társainál. In­kább a hangulat ünnepélyes­sége, palettájának melege te­szi képeit idealizáltakká. Táj­festészetében a realizmus ki­fejező eszközeihez nem tudott eljutni, de egész életművével a magyar nemzeti festészet di­adalmas elindulásához tarto­zik. Hazai alkotása olyan élő volt, hogy egy sor magyar ta­nítvány és követő (Ligeti An­tal, Telepy Károly, Keleti Gusztáv, Molnár József, ifj. Markó Károly, Markó Ferenc, Kovács Mihály, Mészöly Géza) pályájának elindítására is ele­gendő volt. A 19. század má­sodik felében kivirágzott klasszikus nemzeti festésze­tünk mesterségbeli tudásához idősebb Markó Károly is segí­tett az alapokat lerakni. Gergely Pál TACSKÓ Nyugatnémet film lásznak. Caesaré, a jóképű rendőr, fürge kis robogóján vi­szi-hurcolja a bakfist, nagy- nagy szerelem miatt. SCAMPOLO ÉGBŐL poty- tyant kislány, egy távoli férfi itt horgonyzó jachtján él, hogy a hajót el ne lopják. Mindenki barátja és ismerőse Ischia szi­getén. Scampolo a fürgekezű, kikötői gyerekek védelmezője, a dinnyetolvajlás ürügyén az önző és nagyképű felnőttek­kel szemben, de harciasán és hihetetlen helyzetben meg­mondja a magáét a hatóság előtt is. Scampolo úgy jár, sér­tetlenül és fensőbbséges biz­tonsággal a férfiak körül, mintha sosem lenne asszony- nyá, vagy mintha semmit sem tudna a „veszélyről”, amely le­selkedik rá. Pedig Marietta, az ötgyermekes mosodás-asszony nagy bölcsességgel és jóindu­lattal beszéli meg ezeket a vi­lágrengető kérdéseket Scam- polóval. Costa úr, az ismeretlen épí­tészmérnök, Franca csapdájá­ban szenved, a gazdag Sabine is vágyódik a mackókülsejű és tehetséges tervező után, de a dolgok — a forgatókönyvírók primitívségéből eredően — átlátszó trükkök és fordulatok után úgy alakulnak, hogy Scampolo, azaz Tacskó táncol a miniszterrel, Caesarevel, a szerelmes rendőr megmenti a postán rekedt és a pályázati terveket tartalmazó csomagot, elviszi a nápolyi építésügyi minisztériumba; a bírálóbizott­ság éppen a már beérkezett pályamunkákat vizsgálgatja, amikor megjelenik Tacskó, az­az Scampolo a ládával. Magán­kihallgatást kér és kap és viszi a pálmát, a folyosó bambán és a szerelemtől búskomor Costa úrnak, a mérnöknek, akit az ischiai bakfis emel fel szerel­cselekményekkel, emberi ala­kokkal, történetekkel teszi ele­venné. Tárgykör szerint mű­vei négy irányban foglalha­tók össze: mitológiai, bibliai, történeti staffáge-alakokkal megfestett tájak és olasz élet­képmegoldással párosított ter­mészet megfigyelések. Korai képein a földrajzi nevezetes­ségeket örökítette meg. E nemben legszebb alkotása a „Visegrád”, amely a hazai táj megfogalmazásának első nagy­igényű alkotása. A valóság tiszteletének a győzelme ez az eszményesítő táj festészet fe­lett. Műveinek második csoport­ja a staffáge-alakokkal díszí­tett tájképeinek sorozata. Ezeknek kompozíciója hármas rétegezésű. A sötét előtér A NYUGATNÉMET filme­sek vállalkoztak arra, hogy a Dario Niccodemi által már Shaw után szabadon vígjáték­ká feldolgozott témát, a Tacs­kóvá átoltott Pygmaliont szé­lesvászonra vigyék. Méghozzá színesen. A szélesvászonra vi- vés és a színek különösebben nem ártottak volna a Scam- polóvá vedlett Tacskónak, még az ellen sem lenne különösebb kifogásunk, hogy a Niccodemi által Rómába helyezett és le­játszatott eseményt leküldjék Ischiába: bizonyára azt akar­ták a jószándékú és üzleti szellemmel megáldott nyugat­német filmesek, hogy kellemes és hasznos vígjátékot adjanak a közönségnek. A zenét a szer­ző fülbemászó olasz dallamok­ból rakta össze és a mozaikok a tenger hullámaival csobog­tak volna a fülünk táján, ha folyton közbe nem szól a for­gatókönyv írója és tenyeres­talpas, tipikusan német, szen­timentális és avult filozófiája, így történik ez akkor, ha a shaw-i gondolatot egy olasz szerző megírja vígjátéknak és ebből a pergőnyelvű, hab­könnyű, de sikeres színpadi műből a németek átszabással megint valami újat szeretné­nek kicsikarni. És kétszeresen hamis ebben a filozófiában az az elképesztő dramaturgiai megoldás, hogy a lány, a fő­hős akkor kezd bölcselkedni, amikor az eseményeknek to­vább kellene futniok. Scampolo tizenhétéves bak- fis. Többször kérdezi a tükör­től és az emberektől, szép-e ő, csinos-e ő? Közben a néző tá­jakat láthat, a kéklő tengert, Ischiát, amely ott fekszik tör­ténelmével és építészeti érde­kességeivel Nápoly, Capri és Sorrento szomszédságában. Még halászok is akadnak a filmben, akik — bizony! —■ ha­1960. NOVEMBER 19., SZOMBAT: ERZSÉBET Ma 60 éves ANNA SEGHERS né­met írónő, a szocialista realizmus képviselője, a német írószövetség elnöke. A Hitler-fasizmus elől , Franciaországba, majd Mexikóba emigrált. Nyolc regényt és művészi kifejező erejű novellákat írt. Né­hány művét idézzük: a zsarnokság feletti diadalt hirdető Hetedik ke­reszt, a Kelet- és Nyugaí-Német- ország dolgozóinak típusait felvo­nultató Döntés, a Sut. Barbaral ha­lászok lázadása, A holtak nem vé­nülnek 85 évvel ezelőtt, 1875-ben e napon született MIHAIL KALINYIN szovjet államférfi. A szocializmus ügyéért fél évszázadon át har­colt,, 1912-ben a párt Központi Bizottságának tagja, 1917-ben a Prav­da szerkesztője, 1938-tól 1946-ig a Szovjetunió államfője, Tver vá­rosát 1931-ben Kalinyingrádnak nevezték el. 155 évvel ezelőtt, 1805. november 19-én született FERDINAND LESSEPS francia diplomata és vállalkozó, mérnök, aki 1859-69-ig a 166 km hosszú Szuezi-csatornát építette. 1879-ben a Közép-Ame- rtkát átszelő Panama-csatorna építésére részvénytársaságot alapi- 1 tott, amely csődbe került. 1887-ben kiadta emlékiratait. 120 évvel ezelőtt, 1840-ben e napon született ALEKSZANDR KOVALEVSZKIJ orosz biológus. Kimutatta a hasonlóságot a több- 1 sejtű állatok fejlődésében és e munkássága révén az embriológia (élő sejtek csírái fejlődésével foglalkozó tudományág) megalapítója lett. 100 évvel ezelőtt, 1860-ban e napon halt meg id. MARKÖ KA­ROLY festő, javarészt Olaszországban élt, ottani tájképeit a szi­gorú klasszicista szerkesztés jellemzi. Néhány itthoni képe közül híres a Visegrád című. 1 30 évvel ezelőtt, 1930-ban e napon az ÚJPESTI PAMUTIPAR- gyár munkásnői sztrájkba léptek a Bedó-rendszer bevezetése el­len, a sztrájkhoz több budapesti textilgyár munkásai Is csatlakoz­tak. i Még a próbákon történt. Gyuricza Ottó éber szemmel fi­gyelte a „Három a kislány” szereplőinek mozgását, mert: — Nagyon fontos ám ennél a darabnál a stílusos mozgás, hi­szen a hosszú ruha, az árnyas kalapok, a férfiakon a frakk, egészen más mozgást követel­tek meg a maguk korában, mint ahogyan a mai ember jár, meghajol, egyáltalában — mo­zog. Sokat olvastam, tanulmá­nyoztam a kort, amíg összeállí­tottam a darabban előforduló mozgást és táncokat. Egyéb­me és szíve erejével a társada­lom magasságaiba. Mekkora naivitás, és micsoda szirup! Azért adom elő ilyen részle­tesen és a bakugrókat kihegye­ző történeti vázat és lélektani bukfenceket, azért ismertetem, mert ez a művészet hamis vá­gánya, még akkor is, ha a film szórakoztat, s ha a filmet ki­tűnő művészek neve ékesíti. ROMY SCHNEIDER nem­csak híres, szép, de tehetséges művész is, aki — sokszor a rendező szándéka ellenére — többet ad játékában, mint amit a film szerzői megírni ké­pesek voltak. Bájos bakfis, és azokat a jeleneteket is az él- vezhetőség határán belül tart­ja, ahol az írók és a rendező messze ^1 vetik a józan szer­kesztés és a hitelesség mércéit. Paul Hubschmidt a darab férfisztárja. Morgós mackó ez a mérnök, játéka kilóg a víg­játék keretéből.' Franca Párisi és Peter Carsten megfelelnek a rendezői elképzelésnek. Vik­tor de Kowa, a harmincas évek nagy német sztárja kitű­nően oldja meg feladatát, de a giccsen sem ő, sem a többi­ek nem tudnak segíteni. Alfred Weidemann már a bevezetőben jelzi, hogy semmi komolyat nem akar. Színes rajzai valóban úgy mosolyog­nak ránk, mint egy vásári tor­ta mézes-mázas teteje. E sorok írója csalódottan jött ki az egri moziból, mert a film tájfelvételei nem tudták feledtetni, felidézni még ke­vésbé azokat az emlékeket, amelyeket rövid egynapos ná­polyi utazása alatt gyűjtött. Pedig a filmnek kiváló eszkö­zei lehettek volna a rohamo­san fejlődő Nápoly és az azúr­kék tenger bemutatására. Ha már ennyire ragaszkodott eh­hez a kerethez. Farkas András ként pedig az a véleményem, hogy a mozgása is meghatá­rozza az ember egyéniségét, temperamentumát. Mert más a daliás Schober mozgása, más kell, hogy legyen a félszeg, csendes Schubert egész megje­lenése. ★ Fábián Józsefről tavaly, a „Luxemburg grófjá”-ba való beugrásakor derült ki, hogy ko­moly énekes szerep megoldá­sára is alkalmas. Most Szabadi Józseffel kettős szereposztás­ban játssza Schubert szerepét A művelthangú fiatal színész rendkívül szerény, s most hogy a színház megbízta ezzel a szereppel, kellő tisztelettel, • a megformálandó alak iránti szeretettel készül a szereplésre. Reméljük, ez is úgy sikerül majd, mint a tavalyi beugrás. ★ Szabadi József már évek óta énekel Egerben. Mégsem tudja sok ember, hogy nem jegyezte el magát a színpaddal végle­gesen. Egyéni törekvése és cél­kitűzése saját szavai szerint: — Célom az, hogy dal- és oratórium-énekes legyek. Én ezt szeretném megvalósítani, végleges művészi pályámnak ezt akarom választani. Azért is áll nagyon közel hozzám Schubert alakítása, mert dalait nagyon szeretem, s szívesen éneklem. Megszerettem ugyan a színpadot, de elképzelésemet ennek ellenére nagyon szeret­ném megvalósítani, mert akkor még több időm s módom lesz arra, hogy énekművészetemet tovább fejlesszem. ★ Sprok György időnként pesz- szimista hangulatba esve, csen­des türelmetlenséggel nézte a főpróbát. A „hallgató fül” nem állhatta ezt szó nélkül, s meg­kérdezte: — Mit lát a rendező, s főleg mit vár? ^ — Nagyon egyszerűen azt látom, sikerült elérnünk, hogy a darab kedves hangulata ke­rekedjék a giccs lehetőségek fölé, s bár Schubert nem egé­szen ilyen volt, mint ahogy a szövegkönyv ábrázolja, mégis az az érzésem, hogy muzsiká­ján keresztülszűrve a próza hiányosságait — tudunk adni valamit abból a korból, ame­lyikben a nagy dalköltő élt, s ahogyan élt. Hogy mit várok? Izgalmas estét a magam szá­mára! — tette hozzá még ne­vetve, mert folytatódott a pró­ba. Ezek szerint nem- is volt pesszimista?! (á)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents