Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-14 / 243. szám
4 NEPOJSAG I960, október 14., né«lek Közösségi ersés — Nincs benne semmi közösségi érzés! — pattog egy alig 10 éves gyerek, amint társaival ballag az egri nagytemplom mögött. Bevallom, érdekelt a nagy szavak eredete és megkérdeztem a gyereket, miért és kire mondja ezt, s egyáltalán érti-e amit mond? — Tessék elképzelni, hogy az egyik osztálytársunk hármasra felelt. Meg is érdemelte, még tán a kettest is. Erre ahelyett, hogy leült volna, még elkezdeti murizni, hogy így meg úgy, nem érdemelte meg a rossz jegyet. Mindenki mondta, hogy megérdemelte, de ő csak fújta a magáét, és még a szünetben is azt mond- te nekünk — mutat hármukra —, hogy nem érdekeljük mi 6t, neki az a fontos, hogy az ő jegyei jók legyenek! — Ahelyett, hogy tanulna és javítaná az oszlályátlagot —- jegyezte meg egyikük. Megnyugodva lépdeltem tovább. Ezek a gyerekek már jó nevelök kezében vannak! (á) — ŰJ, SZÁZFÉRÖHE- LTES hizlaldát adtak át 12-én az átányi Dózsa Termelőszövetkezetben. Emellett a sertések számára új fiaztató is épül, amely a tervek szerint, egy hónap múlva készül el. — HETVENÖT SERTÉS hizlalására kötött szerződést az 1961. évre az egerszalóki Vörös Csillag termelőszövetkezet. A verpeléti Dózsa Tsz 130 hízottsertést ad át az államnak a jövő esztendőben. — EGY ESZTENDŐ alatt 9-ről 48-ra szaporodott a komlói Petőfi Termelőszövetkezet sertéstörzsállománya. A törzstenyészetben a szövetkezet részben, mangalica, részben fehér hússertés anyakocákat vásárolt. — MEGKEZDTÉK a szüretet a Hevesi Állami Gazdaságban. Jelenleg az ezerjó szüretelése folyik, utána az olasz- rizlingre és a pozsonyi fehérre kerül sor. Azért szüretelnek szigorúan fajtánként, mert a borok túlnyomó többsége exportra kerül. — A PARÄDSASVÄRI Üveggyárban ünnepélyes KISZ-taggyűlésen jutalmazták meg azokat a fiatalokat, akik példamutatóan vették ki részüket a társadalmi munkákból. Az ünnepélyes alkalomból hat értékes üvegtárgyat osztottak ki a KISZ- tagok között. — KEDDEN DÉLUTÁN 5 órakor Egerben, a városi nőtanács és a TIT rendezésében nők klubdélutánját tartották meg a TIT-klubban. Ez alkalommal Kácsor Jánosné, a városi pártbizottság titkára ismertette az ENSZ 15. ülésszakát. Ilyen klubdélutánt ezután minden hónapban rendeznek, legközelebb november 8-án, ugyancsak a TIT-klubban. — MEGKEZDTÉK- az őszi vetést a szűcsi Bajza József Termelőszövetkezetben. Először az árpa vetését fejezik be, majd a becsávázott őszi búza kerül a jól előkészített talajba. EGRI VÖRÖS CSILLAG Háború és béke (I.—II. rész) EGRI BRODY Hüvelyk Matyi GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Elloptak egy villamost GYÖNGYÖSI PUSKIN Az Eiffel-torony árnyékában HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nápoly aranya HATVANI KOSSUTH Áru Katalóniának HEVES Fényes esküvő FÜZESABONY Nines előadás PÉTERVASÁR.A Ma utoljára Egerben este 7 órakor: BEKOPOG A SZERELEM (Vorösmarty-bérlet) Gazdag anyagot gyűjtöttek az egri képzőművészek az idei nyáron * ry pn o 7 I képzőművészek AZ EGRI J legtöbbje a tanév ideje alatt oktat, az általános iskolától a főiskoláig minden fokozatban. Évközben a szabad idő nagy részét a művészetnek szentelik, de a témakeresés és az anyaggyűjtés ideje mégis csak a nyár: családdal, vagy anélkül elindulnak az országban és külföld felé, hogy a frissen látott tájak, emberek, jelenetek élménnyé, mondanivalóvá halmozódjanak, alkotássá érlelődjenek. Az élmény perceiben, óráiban a lényeget közelítik meg a festők ecsetjeikkel, felvázolják a hangulat, a táj rájuk gyakorolt varázsát, hogy itthon, az őszi-téli hónapok alatt kiérlelt művészi alkotásokká nemesedjenek, a nyári hevületben és a meglátás izgalmával észrevett tájak, emberek, jelenetek. JAKUBA JANOS, | giai Főiskola tanára. Munká- csy-díjas, az alábbiakban válaszolt érdeklődésünkre: — A Balaton mellett táboroztam sokáig a nyáron. Szeretem a magyar tengert, hangulatát. Színeit sokszor igyekeztem már felrakni a vászonra, az idén is a balatoni tájak tanulmányozásába mélyültem el. — Remélem, hogy ott készített vázlataimból jó alkotások lesznek az őszi hónapok alatt. BERENCZNÉ SAÁR ZSUZSA z elmúlt nyárról és művészi ejlődéséről így nyilatkozott: — A táj és az ember dialek- ikus kapcsolatával igyekeztem oglalkozni. Tájakon dolgozó mbereket, állatokat ragadtam aeg a képzeletemmel és az esetemmel és az embereket taffázsfigurákként használom a tájban. Balatonkörnyé- :i tsz-ekben néztem körül és nnan származik néhány vázatom. — Igyekeztem kifejezni, mit d a szocialista társadalom az embernek, a gyermekeknek és azt is, hogy az emberek mit tesznek a szocializmusért. — Megoldásban a jelenségszerűtől a lényegszerűséghez szeretnék közelíteni: úgy érzem, forrongásszerűen kerestem az „új” formát, illetve az ,új” tartalom és forma kapcsolatát. — Az öthetes nyári szünet alatt harmincöt képet festet tem. Hogy ebből a közönség a tárlaton mit fog látni, az a zsűrin múlik majd. nem a magyar tengerNAGY ERNŐ hez ment inspirációkért. Azt mondja: — A tokaji művésztelepen töltöttem két hetet a nyári szünidő elején. A Bodrog melletti kőbánya vontatói érdekeltek. Tokaj egyik érdekes motívuma a komp: ezen szekereket és teherautókat vontatnak. Sok apró megfigyelés szülte kompozíciómat. Ahogyan a kompra várnak, ahogyan a komp indul — mindmind érdekes élményanyag. A tokaji szőlőhegyek frappáns hátteret kínáltak munkáimnál. A Bodrog és a Tisza vizének játékos futása is megragadta képzeletemet. A szénakaszálókról készített vázlataimat a tél folyamán szeretném nagyobb méretben feldolgozni. Rajzszakos levelező-hallgatókkal voltam Nyírbátorban. A Balatonhoz csak a nyár derekán jutottam el, Tihany és Balatonakarattya között dolgoztam: a strandolókat, a tájat, a halászokat és a munkát figyeltem a festői helyeken. Az őszi kiállításra elsősorban tokaji képeket viszek. További terveiről érdeklődve megtudjuk, hogy februárban barátjával. Király Róbert szobrásszal közösen akar kiállítást rendezni alkotásaiból. aki ugyancsak az KISZ-táborban munkálkodott Badacsonyban három hétig. — A balatoni levegő, a balatoni környezet mindig nagy hatással van rám — mondja Gergely Pál. A Balaton és környéke ezer változást tud mutatni növid idő alatt annak, aki érti a magyar tengert és ismeri színeit, változékonyságát. Egy egész kiállításra való anyagot gyűjtöttem össze a három hét alatt, öt olajfestményem, húsz akvarellem és öt grafikai munkám készült el. Témák: líraiak is. epikusak is. drámaiak is, a Balaton, az ifjúság életéből, mivel a Balatonon a fiatalok társaságában töltöttem időm nagy részét. A nyár további emlékeiről faggatom még Gergely Pált, aki az eddigiekhez hozzáteszi még: — Zagyvaszántón, az Aranykalász Tsz-ben is töltöttem egy hetet baráti meghívásra. A falu átformálódó életéből vettem néhány kompozícióm témáját. Külön élmény volt számomra, ahogyan a parasztok érdeklődtek munkám iránt, hiszen köztük voltam, előttük vittem vászonra a látottakat. Volt olyan is a tsz- tagok között, aki sokáig önfeledten nézte munkámat és amikor azt mondtam neki, hogy ezt ő is meg tudná csinálni, ha tanították volna rá, kiderült, hogy a színekről és a formákról igen egészséges és talpraesett véleménye van. Tehetséges a mi népünk, érdemes mindenkivel foglalkozni. GERGELY PÁL, Egri Pedagógiai Főiskolán tanít, a nyarat értékes vándor - j lásokkal töltötte el. Először egy 1030. OKTÓBER 14., PÉNTEK: BEATRIX 120 évvel ezelőtt, 1640-ben e napon született DM1TRIJ PISZA- ROV, az orosz felvilágosodás egyik képviselője, irodalomkritikus és publicista, aki írásaiban a Romanovok uralkodásának bukásáért és Darwin természettudományos tanai elterjesztéséért harcolt. 27 éves korában halt meg és 6 évet a Péter Pál erőd börtönében töltött. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban e napon zúzta szét a Vörös Hadsereg támadása Vrangel fehérgárdista seregét Kahovkánál. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban Ismerte el a Szovjetunió a független Finnországot és engedte át neki Pecsenga jeges-tengeri kikötőt. 1944-ben e napon szabadult fel teljesen a fasiszta megszállás alól Ukrajna. A NÉHÁNY I nyilatkozatból ___z............. * konnvu követkö nnyű következtetni a tartalomra: művészeink az új keresését összekötik a mai élet mai problémáinak, embereinek megismerésével és megismertetésével. Az őszi egri tárlat — merjük remélni — az egri képzőművészekről ezt fogja bizonyítani — a szavak után a képekben, alkotásokban. (farkas) CURD JÜRGENS, a híres nyugatnémet színész ezentúl filmproducer és rendező lesz. Első filmje — A ketrec — forgatókönyvét Claude Mauriac írta, témája a Jaccaud genfi ügyvéd ellén indított és nagy port felvert bűnper. Jürgens második filmjét Ceylonban forgatja. Címe: Garanda-i kaland. •k JAN WERICH korunk Eal- staffjáról készít filmet, amelyben szabadon dolgozza fel Shakespeare Falstaff-motívu- mát. A filmet Jiri Trnka rendezi, főszerepét Jan Werich játssza. KAZIMIERZ BRANDYA regénye alapján készült forgatókönyvből készít Sámson címmel közös prodiikciójú filmet a lengyel Radr és Droga filmcsoport. Rendezője Andrzej Wajda, operatőre pedig Woj- cik. •k AZ AMERIKAIAK legsikerültebb filmvígjátékai azok, amelyekben saját gyengéiket figurázzák ki. Ilyen az összeesküvés akadályokkal című film is, amelyet Guy Hamilton rendezett. Főszerepeit Vera Miles és George Sandere játsz- | sza. Közös összefogással televíziót vásároltak Kisfüzesen,.. Valamikor istenhátamögötti községnek nevezték Kisfüzest, ezt a pétervásári járásban levő kis falut, mert nem jutott el oda a kultúra, a haladás fénye. Az elmúlt napokban új fény költözött a faluba, hogy a hosz- szú téli esték unalmát elűzze, megjelent a Kultúrház tetején a közös összefogásból vásárolt televíziókészülék antennája. A falu apraja-nagyja dolgozott azért, hogy végre a falu-1 Kovács Bertalan összébbhúzta magán kabátját. A hideg őszi szél felborzolta kabátja prémjét. Szélesszalagú kalapját megigazította és felállott. Most látszott meg, mennyire meggömyesztette vállát a munka és az idő. Hatvan felé járt. Bár haja még feketén csapzott ki a (kalap alól, az éles sasorr alatt őszes bajusz kanyarodott. A hideg hajnalban ott állt, szőlője szélén; arccal a pincéjének. A nap most kezdte ostromolni az eget, pirosán jött felfelé a domb mögül. A Szépasszony- völgyben itt is, ott is, mozgolódás látszott. Az ősz ezernyi színe a rőt fényben és harmatban villogni kezdett. Még egy pillantást vetett a dúsfürtű tőkékre, mintha fakóbarna szemével mégegyszer végig akarná simogatni azokat, s átballagott pincéjéhez. Mióta az asszonyt szélütés érte, maga végzett mindent. Nyáron történt, dologidőben, s azóta béna jobboldallal, néma szájjal fekszik a konyhában. Szomszédja, a jólelkű, de szapora beszédű Szidi néni vigyáz rá, eteti, meg tisztába teszi, ha kell. Gyerek nincs. Egyetlen fiuk még tízéves sem volt, mikor megfulladt. Torokgyíkja volt, későn hozták az orvost. Berci bácsi már alig emlékszik rá. Azóta egyedül élnek a Szalóki úti kis házikóban, és kettesben kötötték, töltötték, meg permetezték a két holdacska szőlőt, mely nehezen termette meg a mindennapit. Berci bácsi szombat esténként berúgott, csendesen itta borát és elaludt a pince előtti magafaragta kőpadkán, csupán a hajnal borzolta életre. Vasárnap meg ünneplő csizmát, kékgombos fehér inget vett fel és keskeny karimájú fekete kalapot. Ebbe ment ki a szőlőbe. Mert ez volt az Istene, a teremtője, az éltetője. Tavaly elverte a jég. Egész télen krumplin éltek, amit a sorok között termesztett. Az idén úgy látszik, a Szőlőisten feléje mosolygott, nemhiába járt vasárnaponként a tőkék között levett kalappal. Nem volt jég. Eső is volt megRégi arcokt Harminckettőben történt... felelő időben, és csak annyi, hogy langy permetként locsol- gatott éjszakánként, duzzadt tőle a bogyó. A nap pedig áldott melegével cukrozta. Olyan termés ígérkezett, mint évek óta soha! Ekkor érte Rozit a szélütés. Az öreg Kovalkovits doktort hívta ki hozzá. Konflison jött, megnézte a beteget és azt mondta, kár bevinni az Irgal- masokho'z, nem tudnak ott segíteni rajta. Pestre kell menni vele, a klinikára. Ott talán visszaadják az életnek. Berci bácsi hallgatott. Tavalyi bor nincs, nem is volt. Miből vigye? A doktor szavak nélkül is értette őt. Megveregette a vállát. — Várhat vele Berci bácsi, szüret utánig itthon is kibírja. Azóta maga vigyázza a szőlőt, egyetlen szem sem veszhet kárba. Sok lesz, jó lesz, olyan, hogyha kiforr, még az érsek is megnyalhatja a szájaszélét utána. Éjszaka, mióta érik, ő maga van kint, nappal meg a pincéjét készíti elő. Kénezi a hordókat, mossa, súrolja a taposókádat, szóval van mit csinálnia. Még a szombat esti borocskáról is lemondott, mert sokba lesz az a klinika... ★ A hordó nem volt elég arra, hogy a sok szőlőlét befogadja! Más sem tudott adni, hogyan is adhattak volna? Egész Eger városa lucskos volt a sok musttól. Annyi termett, hogy a pincék nem tudták befogadni és a kádárok éjjel-nappal dolgoztak. Szerencsére, Permai kádár, a Diófakút utcából, jóembere volt, adott neki tíz hektót, hozómra. Februárra ígérte, hogy kifizeti. A két magyarról majd ötven hektó folyt be a pincéjébe október végére. A szíve repesett, mikor végigjárta a hordósort. Akkor este egy kicsit be is csípett. Nem annyira a musttól, inkább az örömtől. — No, Rozi, ne félj, nem sokáig nyomod már az ágyat! Meg a kereplőd is majd csak helyére billen. Üzentem egy emberrel Gombos úrnak, Pestre. Megjön a jövő héten, megveszi a bort, aztán megyünk fel... — kicsit sokat beszélt, csak úgy magának, hisz asz- szonya mozdulni sem tudott, csupán fáradt szemével nézte öregjét. — De nem adom ám ingyen! Megkapok érte 30 fillért! Sok pénz az Rozi! Permait is kifizetem — gondolkozott. Eladjam mindet? ... Nem! Hagyok vagy tíz hektót. Negyven hektó is nagy pénz, 1200 pengő. Telik az orvosra, meg az adóra, még marad is. Ládd-e Rozi, megérte, hogy úgy vigyáztam rá, ne félj, nem vitt el abból senki egy szemet se... Megvan ... bent van már ... — bóklászott Berci bácsi, s arcán a jól végzett munka ritka mosolyával aludt el, ott a dikón. ★ Gombos úr tényleg lejött. Pesti volt, bornagykereskedő. Olyan pincéje volt Budán, hogy egyik-másik hordóhoz létrát kellett támasztani. Kicsi, vékony ember, sárga bőr lábszárvédővel, meg nagykockás kabáttal. Kezében olyan félig lovaglóostor, félig sétapálca. Minden évben lejött Egerbe, szüret után vagy két héttel, megvette a félig kész borokat, azután, úgy januárban, kezdett szállítani, mikor már kiforrt. Délfelé ért hozzá, Berci bácsi kalappal kezében fogadta. — No, öreg, hallom van egy kis bora. — Volna tekintetes uram, meg az asszony beteg, azután kéne a pénz. Bementek a pincébe, az öreg lement az ágba a gyertyával. Felhozta a mustrát. Kétféle volt. Gombos úr megnézte a színét, jobbra-balra dőtögette a poharat, aztán lassan, csem- csegve belenyelt a borba. Kínos három-négy perc telt el. Berci bácsi lopóval kezében várta a választ. Az meg mégegyszer megforgatta a szájába, bevett még egy kortyot, aztán hirtelen kiköpte. — Vinkó. Berci bácsi felkapta a fejét.. Tudta, hogy ócsárolni fog, ez a Gombos, de ez azért sok. Hogy az ő bora: vinkó! — No-no ... — mondta volna tovább is, de Gombos úr nem engedte. — Vinkó! Nem bor, 8 fillér. Amaz nem értette, megkérdezte. — Hogy mondta? Nyolc fillér? — Két részben. Fele most, fele márciusban — folytatta könyörtelenül Gombos. — De uram! Nyolc fillér? Annak is csak a fele most? Miért viccel? — Nem vicceltem. Nyolc fillér. Annyi a bor, hogy talán még így is ráfizetek. — Pesten a kocsmába egy pengőért mérik, oszt csupa víz. Ahhoz magának semmi köze. — csattant fel Gombos. — Az én időm drága! Nyolc fillért mondtam, ha kell; kell, ha nem; Isten áldja! Az öreget elfutotta a méreg. — Inkább kiöntöm! Gombos gúnyosan elhúzta a száját. — Ontse ki, fürdesse meg benne az asszonyt, hátha kigyógyul. De ezt már futtába mondámért az öreg levágta a lopót, ezer darabra tört, és felkapta a sarokban levő baltát. — Nyolc fillért mondtál te pernahajder, az én boromra azt mered mondani, hogy vinkó? Megállj, mert szétvágom a fejed! — rohant volna az öreg utána, de akkorra Gombos messze járt a fekete konflison ... ★ Visszaballagott a pincébe. Leült és két tenyerébe fektette forró fejét. Bajsza lekonyult, kalapját a sarokba dobta s fekete haját markolászta. Azután leakasztotta a lopótököt a nak legyen televíziója. A M* szisták Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című vígjátékát adták elő és a bevételből 1500 forintot adtak a televízióra. Az úttörők tsz-földjének termése, a tanács 800, a tsz 700 forintja is közös televízió vásárlását segítette elő. A kultúrotthon vezetősége megígérte, hogy mire megvásárolják a készüléket, addigra beszerelik az antennát, (—ács) szegről és kihúzott a legközelebbi hordóból egy kancsóra valót. Csak úgy, a kancsóból vedelte. A kancsó kiürült. Megtöltötte. Ült és gondolkozott. Nyolc pengő egy hektó. Az egész pincéje, az egész éve, az egész élete 400 pengőt ér. Hisz a hordók többe kerültek! És az asszony? — Megtöltötte a kancsót. — Vele mi lesz? Ki adja vissza neki az életet? Ott fekszik bénán, tehetetlenül, várja a borból a gyógyulást. Éjszaka is, nappal is azért vigyázott? Újra töltötte a kancsót. Tántorgott. Nyolc fillér ... az asszony ... Meg a hordók! Ott vannak ni! Ott, sorba! Röhögnek rajta. — Ne röhögjetek... az anyátok! — De azok a félhomályban csak röhögtek. Kiitta a maradékot. Megállt középen, szétvetett lábakkal. Tőle féllépésre a balta. Lehajolt érte, jobbkezébe fogta. — En-gem? en-gem röhögtök? mi, meg Rozit? Nyolc fillérért?... — és dongó lépé- átekkel rohant a hordók felé, hogy ott irtózatos ütéseket mérjen rájuk. — Nesztek! nesztek! hogy pusztultatok volna a tőkéteken! ... — vágta, reccsentette be a hordókat, szilaj, irtózatos erővel. A hordók teste megnyílt, egyik a másik után, s öinlött a félig forrt bor, tajtékozva, hatalmas tócsákat képezve * pince sujkolt földjén. Egy pillanatra megtorpant. A baltát még egyszer odavágta élével az egyik hordóba, majd kirohant a sötét estébe... Ment, tántorgó léptekkel* háza felé, a Szalóki útra. Á konyha ajtaját hirtelen robajjal vágta ki és odaesett felesége ágya mellé. Megragadta a tehetetlen asszonyt és ordított: — Gyere, Rozi! kimosom a betegséget belőled! Borral! Gyere! Megfürdetlek! Az asszony némán nézte, nem tudott szólni. Kovács Bertalan fekete haja ezen a délutánon megszürkült. Bobkó Gyula
