Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-14 / 243. szám
1960. október 14., péntek NÉPÚJSÁG s Kétszáz asszony a répaíöldön Tanulnak a bányászok mért gyorsan szeretnének végezni munkájukkal. Talán éppen ezért nem né• •. még a nyugdíjasok is kijöttek segíteni. regeinek az ég felé, hanem csak tisztogatják szorgalmasan a répákat, amelyeket eke fordított ki nem sokkal előbb a földből. így hirtelen ránézésre lehetnek vagy kétszázan, répából? — évődik egy másik asszony, aztán többen szakszerű magyarázatba kezdenek: — Mert azt mondják, hogy már így meg lehet állapítani, milyen lesz a cukor. Akkor jó, ha nehezen jön ki a répa a földből... Pereg a szó az asszonyok nyelvén, de kezük egy pillanatra sem áll meg. Előttük már nagy halomba “gyűlik a megtisztított répa, mögöttük sokasodnak a kiszántott sorok is, nem lehet tehát megállni — csak úgy, „menetközben” társalogni, tréfálkozni. — A bükkszenterzsébeti Petőfi Tsz tagjai vagyunk —, mondják érdeklődésünkre szinte kórusban, aztán gyorsan válaszolnak a következő kérdésre: összesen 53 holdon termelt ebben az évben cukorrépát a tsz, s ebből ez a tábla 13 holdas. — Ma reggel kezdtük el itt a munkát, s szeretnénk is hamar végezni, mert vár a répa a másik helyen is ... A fiatalabb korú asszonyoktól néhány méterrel távolabb idősebbek szorgoskodnak. A beszélgetés csak akkor akad meg egy pillanatra, amikor arról érdeklődünk — tudva, hogy az idősebbek nem egyszer főzték már le az ifjúságot munkában, munkabírásban —, melyik csoport dolgozik gyorsabban. — Hát ... mi már nem bírjuk olyan nagyon a munkát — hangzik az óvatos válasz az öregektől. — Mi meg azt mondjuk, ■ f : lii á-.\ : W.. .vő."'-- • .'.v .wjMÍ Hegedűs bácsi hires ember itt Bükkszenterzsé beten. tyás —, kell a jókedv, azt valljuk, hogy ezen a nagy területen munka közben ne fáradjon el olyan hamar az ember. Amint tovább beszélgetünk, kiderül, hogy Hegedűs bácsi híres ember itt Bükkszenter- zsébeten. Nemcsak azért, mert a községi tanácsnál ellátja az elnökhelyettesi teendőket, s itt a közös gazdaságban is mindig lehet számítani munkájára, hanem azért is, mert az elmúlt évben ő volt az első, aki a község egyéni parasztjai közül aláírta a belépési nyilatkozatot Nem kérdezzük, hogy bevált-e számítása. Szükségtelen. Ott, ahol kétszáz asszony szorgoskodik vidám jókedvvel a földeken, csak eredményes, s mindenki számára megfelelő lehetett már az első közös munkával töltött esztendő is... Irta: Weidinger László. Fényképezte: Kiss Béla. ... kezük egy pillanatra sem áll meg. Mit olvashatunk a petöfibányai általános iskola úttörőcsapatának munkatervében Legfontosabb feladatok egyike az úttörőcsapatok munkatervének összeállítása. Ezeknek a munkaterveknek konkrétan le kell szögeznie az évi tennivalót, meg kell szabni a határidőket és meg kell nevezni a felelősöket. Amikor ez megvan, akkor jön a munkaterv megvalósítása, aminek azért meg kell mondani — csak a jó munka terv az alapja. Ha a feladatok világosak, akkor a megvalósítás is köny- nyebb. Ilyen munkatervet olvashattunk a petöfibányai csapatnál. A munkatervbe benne van minden, amit egy esztendő alatt meg lehet és meg kell valósítani. Benne van a tizenötös mozgalom néhány szép példája, így például a 15 facsemete elültetése, tizenöt könyv vásárlása, 15 munkaóra vállalása, 15 román és szovjet pionírral összeköttetés teremtése és a többi. Komoly munkát igényel a munkatervbe beiktatott harmadik próbára való felkészülés, ami tartalmilag és politikailag készíti elő az utolsóéves úttörőket a KISZ-tagságra. Ugyanezt a célt szolgálja a forradalmi nyomolvasók munkája tartalmának megváltozása is, amely a párt és a KISZ segítségével megkeresi a régi úttörőket, akik az ő útjukat egyengették valaha, s ma már dolgozói társadalmunknak. Az ő példájuk nyomán igen sok hasznos tapasztalatra tehetnek szert az úttörők. A nemzeti és politikai ünnepeinkre való felkészülés is szerepe] a csapat munkatervében, amely az elgondolások szerint valóban szép, keretet ad majd az ünnepélyeknek, az ünnepélyes csapatgyűléseknek. Komoly gondot fordít a munkaterv arra a munkára, mely ^az ifivezetők bevonását illeti a csapatmunkába. Ez azért is fontos, mert ha sikerül jól megszervezni az ifi vezetők gárdáját, akkor a gyermekek elszigeteltsége valóban megszűnik, és a társadalmi szervezetekbe szervesen bele fog tartozni az úttörőszervezet Petőfibányán is. Nem feledkezik meg a munkaterv a sport és kulturális munkákról sem, s egyik nagy előnye a tervnek — reméljük, a végrehajtásnak is —, hogy éppen annyit vesz fel megvalósításra, amennyi a gyermekek életkori sajátosságainak és iskolai munkájának megfelel. iá) VALAHOGY most ritkábban látogatott a kocsma Petőfibányán. Részeg, gajdoló bányászok helyett aktatáskás bányászok sietnek kora délután, vagy már este, végig a telepien az iskplába, vagy éppen az iskolából. Tanulnak Petőfibányán. tanulnak az egész trösztnél, tanulnak nemcsak a fiatalok, de az öregek is, mint valami csodálatos vírus, úgy terjedt el rövid három esztendő alatt a tudniakarás láza a trösztnél is. a telepen is. A tröszt személyzeti osztályán számadatokat is közölnek, s ezek a számok rendkívül megkapóan, örvendetesen tükrözik a tudás igényét, de azt is, hogyan akarják a felelős szervek kielégíteni ezt az igényt. Ebben az évben például 246 ember tanul az általános iskola felső tagozataiban, olyanok, akiket azelőtt a tanulás helyett korán munkára fogott az élet. Az ötéves tervben egyébként a tröszt bányászainak 60 százaléka elvégzi a 7. és 8. általános iskolát. Gimnáziumban 18-an, különböző technikumokban 105-en tanulnak, s érdekes itt megemlíteni, hogy két esztendővel ezelőtt talán tíz olyan bányász akadt az egész tröszt területén, aki technikumba járt. EZ A KÉT ÉV a nagy változások ideje volt, nemcsak azért, mert egyedül Petőfibányán százan fejezték be a nyolc általánost, hanem azért is, mert valósággal mozgalommá vált a tanulás. Hogy három-négyszáz ember tanulása miért lenne mozgalom? Nos, valóban, ennyi ember talán még „nem váltaná meg a világot”. De ha hozzávesszük, hogy a különböző szakmai tanfolyamokon, amelyeken a mesterség korszerűbb technikáját, magasabb szintjét lehet elsajátítani, majd kettőezer ember tanul — akkor azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy tömegméretű mozgalom ez a javából. amely a megváltozott, modern telep lakóinak gondolatvilágát is megváltoztatja, „modernizálja”. Külön megkapó, hogy az általános iskola felső tagozataiba Petőfibányán, asszonyok is járnak. Háziasszonyók, akik azért tanulnak leginkább, hogy segíteni, ellenőrizni tudják majd gyermekeiket, feloldva ezzel egy konfliktust, amikor a szülő képtelen figyelemmel kísérni gyermeke tanulását, — mert az, mint általános iskolás, többet tud, illetőleg tudhat. Hajnalban kelnek ezek az asszonyok, hogy ellássák férjüket, gyermekeiket, s egésznapi otthoni munka után, ülnek be az iskola padjaiba, hogy tanuljanak — elismerésre méltó tett ez. AZZAL KEZDTÜK, hogy valahogy nem olyan zsúfoltak a kocsmák most, mint régen, s rögtön azzal folytathatjuk, hogy helyette az iskola termei zsúfoltak, ahol késő estig fényes ablakszemek mögött tanulnak a bányászok. S ez a tanulás már most lemérhetően érezteti hatását s'zámos olyan, látszólag nem „lenyűgöző” tényben, minthogy a parkok tiszták és • gondozottak, mint minjimwi I Hogy szerettem! ! Nehéz volna azt leir- ! ni. Mindenre képes j lettem volna, hogy megvédjem, tenyeremből etettem, megsimogattam és boldoggá tett, ha két gyönyörű szemével hálás tekintetet vetett rám önzetlen jóságomért. Hogy szerettem? Nehéz volna ezt elmondani. Ha szomorúnak láttam, képes lettem volna furcsa táncfigurákat lejteni előtte, hogy felvidítsam. Ha láttam, hogy szomjas, magam itattam és ha kellett volna, ölemben ringattam volna álomra. Hogy szerettem? Odaadóan. Nem,_ nem volt beteg, de ha észre vettem volna, hogy valami baja van, hogy valami titkos kór bántja csodálatos testét, magam gyógyítottam volna, csakhogy ismét egészséges legyen. Nagyon, nagyon szerettem. Hogy szerettem? Párolt káposztával. Szép hízott kacsa volt a lelkem, méltó a szeretetne. (— ó) denütt, maga a petöfibányai la* kótelep is. Abban, hogy ami még nem fordult elő eddig, az idei bányásznapon már nem került sor vitára, ahol az öklöké lett volna a döntő szó; s talán leginkább abban, hogy a guruló könyvesbolt egyetlen nap alatt majd húszezer forintot forgalmazott. A könyvesbolt ott vert sátrat a felolvasóban, ahonnan indulnak és ahová megérkeznek a sichtából a bányászok. De csak onnan lehetett tudni, hol a bolt, hogy ott álltak a legtöbben, mert látni nem lehetett a kíváncsi és vásárolni akaró bányászok gyűrűje miatt. A TERVEK, amelyekről már röviden szóltunk, nem kisebbek az ötéves terv első évében sem, hogy tanulhassanak, művelődhessenek a bányászok. November elején munkásaka- dimiát szerveznek Petőfibányán, ahol 14—15 előadás keretében a legfontosabb bel- és külpolitikai, sőt gazdaságpolitikai kérdéseket vitatnak meg a résztvevők. 17 különböző üzemi tanfolyamon majd kétezer bányász tanulhat tovább, hogy jobb szakmunkás legyen, s így, többet termelve, többet is keressen. Emelkedik az állami oktatásban résztvevők száma — és végső fokon tovább emelkedik a tröszt bányászainak átlagműveltsége, szakmai tudása. Egésznapi, nem éppen köny* nyű munka után tanulni — nagy dolog, nem kis megerőltetés. De vállalják a bányászok! Tisztelet és megbecsülés érte. (gy . 6) Olvasó ankót pedagógusoknak Október 17-én a Köznevelés című pedagógus szaklap olvasó ankétot rendez Egerben, ahol megjelennek a Köznevelés munkatársai. Az ankéton a pedagógusok elmondják észrevételeiket, javaslataikat, amely azt a cél szolgálja majd, hogy a lap színvonalasabb, igényesebb legyen. Ez az ankét lesz hivatva arra, hogy a pedagógusok közöljék a lap munkatársaival igényeiket, milyen nevelési és oktatási problémákat, tanácsokat, tapasztalatokat szeretnének olvasni — esetleg írni —, a Köznevelés című folyóiratban.- IGEN NAGY formaimat bonyolít le Egerben az OTP mellett levő tejivó. Naponta 2500-an is megfordulnak ifi, ez az üzletnek 6000 forint be« vételt jelent. Naponta átlagban 700 liter tej és 100 liter kakaó fogy el. A tárgyalóteremből Ha statisztikát készítenénk a közúti baleseteket előidéző okokról, kimutatható lenne, hogy a legtöbb baleset a gépjárművezetők felelőtlen szeszfogyasztása miatt adódik. Bár javult a helyzet, még mindig előfordul, hogy egyes gépjárművezetők elfeledkeznek a KRESZ és a büntetőtörvénykönyv tiltó rendelkezéseiről és italfogyasztás után ülnek a volán mellé, vagy vezetés közben fogyasztanak italt és ezáltal veszélyeztetik a közlekedés rendjét. ★ M. I. traktorvezető hajnali 4 óráig sörözött az egyik mulatságban s fél 6-kor mégis ráült gépére. Lőrinci községben ösz- szetalálkozott egyik barátjával, aki indítványozta, igyanak meg egy féldecit. Az átmulatott éjszaka után a már illu- minált állapotban levő M. I. nem sokáig kérette magát. Bementek egy italboltba s ott 2—2 féldeci pálinkát fogyasztottak, majd ezt a másik vendéglőben is megismételték. Es M. I. mintha mi sem történt volna, ezután tovább vezette gépét, bár érezte, hogy az ital gőze a fejébe szállt. A rendőrség szerencsére észrevette. A tárgyaláson a büntetlen előéletű fiatalember töredelmesen beismerte bűnösségét. Most nem történt baj, de történhetett volna! Közlekedés rendjét veszélyeztető bűntett miatt a járásbíróság főbüntetésül két hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és mellékbüntetésül 500 forint pénzbüntetésre ítélte. ★ Egy könnyes arcú asszony és édesanya panaszolja a szomorú történetet és büntető eljárást indít férje ellen. K. I. ebédidőben tért haza családjához és felszólította féleségét, azonnal készítsen neki ebédet. Az asszony kötelességét teljesítve, melegíteni akarta az ételt, amikor férje minden ok nélkül — csak mert ideges volt, ahogy mondta — hajánál fogva a konyha kövezetére te- perte, ütlegelte és összerugdosta. A gyerekek anyjuk segítségére siettek, de az apa őket is megverte. Az asszonynak végül mégis sikerült a szomszédba menekülni, s értesítette a rendőrséget. A férj a tárgyaláson tagadni próbált, de a bizonyítékok súlya alatt ő maga is részben beismerte tettét. Teljesen józan állapotban, idegességében bántalmazta családját. Es nem az első esetben, habár eddig nem volt ellene büntetőeljárás. A járásbíróság könnyű testisértésben és feltűnően durva becsületsértésben mondta ki bűnösnek és 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte. ★ A bíróság asztalán fekszik B. J. aktája is. Az iratok elárulják, többszörösen büntetett egyén. Most lopással vádolja az ügyészség. H< gy is történt? Egy óvatlan pillanatban besurrant K. J. hatvani lakásába, s a szobában levő szekrényből, a magával hozott zsákba rakta a két idős ember ruhaneműit. Nem válogatott. Zsákjába került a télikabát, a fekete férfiöltöny és női sző« vetruha, de amikor a több ezer forint értékű ruhával szökni próbált, elfogták. A járásbíróság jogerősen 3 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Dr. Rőczey Odón hogy mindenkor dolgoznak annyit a korosabbak is, mint mi. Tavasszal is, amikor a répát kapáltuk, mindig itt voltak velünk. S nemcsak a maguk sorát tisztították meg a gaztól, hanem sokszor visszamentek segíteni azoknak, akik néha lemaradoztak. Nem is volt itt semmi hiba — szólal meg Utassi Csáki Sándorné. — S most sincs, mert még a nyugdíjasok is kijöttek segíteni. Majdnem mind itt van. — Meg azért is, mert ha már fáradtak vagyunk, Utassi néni felvidít egy-két jó viccel — nevetnek a fiatalabbak. — Azért is nevezték el „csúfolódónak .. — A, nem tudok én most már vicceket — szabadkozik az idős asszony, de azért nem kell sokáig kérni, s máris csattan a nevetés egy jó tréfája után. A vidám hangok néhány percre megállítják a távolabb ekékkel szorgoskodó férfiembereket is. Egyikük, Hegedűs Mátyás közelebb jön: — No, mi az. asszonyok, már megint a t.rma járja? — mondja messziről, egy kis haragot színlelve, de ő sem állja meg sokáig nevetés nélkül. — Ezernyolcszázhatvan hold szántóterülete van a szövetkezetünknek — mondja az imént érkezett férfi, Hegedűs Máhosszú késekkel a kezükben szorgoskodva. Fejükön sok színű kendők. — Segítséget mindig szívesen fogadunk — kiáltanak felénk már messziről a fiatalabbak, amikor megpillantanak. — Vagy talán nem segíteni akarnak, hanem azt megtudni, milyen lesz a cukor ebből a A bukkszenterzsebet korüli lombok mögött egyre komo- -abban gyülekeznek az esőfelhők. Nem kell sok idő hozta, hogy megnyíljanak csator- < iái. Kell az eső az őszi vetésekre, de nem nagyon hiányuk az asszonyoknak, akik a cözségen keresztül futó út nellett cukorrépát szednek,
