Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-09 / 239. szám

4

NEPŰJ8Ad

1960. október 9., vásárnál»

lll&sfl

Kincs rá szükség ?

Hatvanban, a város szinte Valamennyi forgalmasabb pontján plakát hirdeti az egri Gárdonyi Géza Színház új darabját, Kertész Imre: Bekopog a szerelem című zenés vígjátékot. A plakát mindent megmond, részletesen felsorolja a szereposztást, feltünteti a rendezőt, s a többi közreműködő nevét, csak egyet nem közöl a hatvaniakkal, hogy ezt a nagy érdeklődéssel várt zenés vígjátékot mikor, s hol fogják bemutatni? Vagy talán nincs is rá szükség, mert már bemutatták, vagy be sem fogják mutatni?

De akkor miért ragasztották ki a plakátokat? (p. e.)

— TELEVÍZIÓRA gyűjtik pénzüket a karácsonyi úttörők. Részben takarékossági mozgalommal, részben pedig a termelőszövetkezetekben végzett munkájukkal segítik elő a gyűjtést.- AZ ÜDÜLÖELLATÓ Vállalat a város téli élelmiszerrel való ellátása érdekében több vagon zöldségféle tárolását vállalta, eddig már 19 vagon burgonyát és egy vagon vöröshagymát raktározott el.

— NAGYRÉSZT végeztek a silózással a hevesi járásban. A gépállomás silókombájnjai állandóan dolgoznak, bogy a takarmány minél előbb verembe kerüljön.- A VAMOSGYÖRK1 Kossuth Termelőszövetkezet tagjai már törik a kukoricát. Mintegy S0 vagon termés elhelyezéséről kell gondoskodni. A biztonságos tárolás érdekében a közelmúltban hozzáfogtak egy 25 vagonos góré építéséhez, aminek a tetőzése most folyik. A saját erőből készült létesítménnyel, tárolási gondja a szövetkezetnek nem lesz.

— 160 HOLD ŐSZI ÁRPÁT vetett el a boconádi Petőfi Tsz. A napokban kezdték el vetni az őszi búzát is. Október végére végezni akarnak az őszi vetéssel.

— A NŐT AN ÁCS és a szülői munkaközösségek ez évi tervei között szerepel az. hogy a megye három városában SZTK- tagokból megszervezik az ellenőrző csoportot, mely hivatva lesz arra, hogy a tiltott helyeken ellenőrizze a fiatalok megjelenését, az egyéb helyeken pedig állandó ellenőrzésükkel biztosítsák a megfelelő viselkedést.

— NEGYVEN ANYAKOCÁT vásárolt a szűcsi Bajza József Tsz. A sertések részére most épült a 40 férőhelyes új sertésfiaztató.

— A HATVANI Konzervgyár szakszervezeti bizottságának és a nőtanácsnak 3 mosógépe és egy porszívógépe van, ami nagyban megköny- nyiti a dolgozó asszonyok munkáját, hiszen egyszerűen feliratkoznak az igénylők listájára és a kért időben megkapják a közös háztartási gépet.

Sikert hozott az évad második színházi bemutatója, a Bekopog a szerelem című zenés vígjáték is

EGRI VÖRÖS CSILLAG

9—'10: Fűre lépni szabad EGRI BRÖDY

9—10: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG

9- én: Ma utoljára

10- én: Szombattól hétfőig GYÖNGYÖSI PUSKIN

9- én: A holtak bolygója

10- én: Az elcserélt fénykép HATVANT VÖRÖS CSILLAG

9- én: Elloptak egy villamost

10- én: Megmentett nemzedék HATVANI KOSSUTH

9- én: Ingovány

10- én: Nincs előadás HEVES

9- én: A szél

10- én: Érettségi után FÜZESABONY

9—10: Egrenyíló ablak FETERVASÁRA

9- én: öngól

10- én: Ninc6 előadás

műsora,

Egerben délután 3 és este 7 6: BEKOPOG A SZERELEM , íBérletszünet)

Pelsőtárkányban e6te 7 órakor: Jubileum, A meonjetjart iílűr

U a bekopog a szerelem, az mindig kisebb-nagyobb bonyodalmakat okoz. Ebből a jól bevált receptből indultak ki az egri Gárdonyi Géza Színház új bemutatójának, a „.Bekopog a szerelem” című zenés vígjátéknak szerzői.

Egész biztos nem az „időjárás” az oka, hogy az utóbbi években a könnyű műfaj mezején csak gyenge, vagy csak közepes termésre számíthattunk. Ilyen igény, jó közepes darab, ez a most bemutatott zenés vígjáték is.

Angyalföldi hajóépítő munkásokat mutat be Kertész Imre, a vígjáték írója. A cselekményt két szálon bonyolítja. Az egyik jó és igaz, a másik erőltetett, s még csak nem is igaz.

Egyetértésben és a négy Kerekes. az apa, Feri, öcsi és Kati, mindaddig, amíg be nem kopog hozzájuk a szerelem. Itt kezdődik a bonyodalom. A férfiak — ahogy ők mondják — nem nősülhetnek^ hiszen vigyázni kell Katira, a lányt pedig szinte ki sem engedik otthonról, nehogy szerelmes legyen valakibe, mert ha esetleg férjhez megy, ki főz a három Kerekesre. Ez a szituáció adja a vígjáték egyik fonalát, soksok ötlettel és humorral fűszerezve.

A cselekmény másik szála már erőltetetten hat e vígjátékban. Nem szerencsés dolog, hogy a három Kerekes szinte a munka szabotálóinak képében tetszeleg két felvonáson keresztül és a harmadik részben csupán a szerelem változtatja meg a maradi elgondolást.

A négy Kerekes szerelmi

problémái, szembeállásuk a nyersmodorú fiatal mérnökkel, éppen elég vígjátéki bonyodalmat adtak. A szabotálási szituáció felesleges volt, azért is, mert nincsenek kellőképpen jellemezve a vígjáték munkásalakjai, Ezzel adós maradt az iró.

A vígjáték zenéjét Horváth Jenő szerzetté. Mai életünk tempóját, hangulatát kifejező muzsikát írt. Zenéje kedves, egy-két szám talán még maradandó is lesz. (A két öreg dala: Járom az utam, a macskaköves úton, a pletykaszám és A házasság a kocsi kezdetű dal.)

Ennyit a darabról, szövegről, zenérőL

U írom órán keresztül ül- tünk a nézőtéren, tapsoltunk sokat, nevettünk, s nagyszerűen szórakoztunk.

Horváth Árpád rendezőig irányítása nyomán jól pergő, humorral teli előadást kaptunk. A rendezés, nagyon helyesen, a szerelmi botrányokat, Kerekesék benső életét hangsúlyozta, s az érzelmekre ható jelenetek jól váltották egymást a bohózat! elemekkel. Több jó rendezői ötlet nyomán hangzott fel a nevetés, s külön dicséretet érdemelnek az .ebédfőzés, a prémium és a második felvonás gyorsan pergő veszekedési jelenetei;

Az egyik rendezői elgondolás ellen azonban hadd emeljünk mégis kifogást. A harmadik felvonás végjelenetében az öreg Sziklait nem lett volna szabad a régi népszínművekre emlékeztető kocsisruhába bújtatni.

' A szereplők nagyszerűen ko- médiáztak, élvezték szerepeiket, s ahol az írónak már nem tellett a humorból, ott megtoldottak néhány lépéssel.

Az öreg Kerekest Fekete Alajos. Feri fiát Kanalas László alakította. Újat ugyan nem adtak, de jól ismert humorukban. szellemes játékukban nem csalódtunk. Külön meglepetés volt Csapó János öcsi alakítása. Az eddig csak nehezebb fajsúlyú szerepeket alakító színész, új oldaláról mutatkozott be —, mégpedig sikerrel. Gyerekesen vidám, zsörtölődő, szerelmes legény volt öcsi szerepében.

A néhány hónap! szünet után örömmel láttuk ismét színpadon Stefanik Irént, Kati alakítóját. Egy-egy szívhez szóló jelenetét megkönnyezte a közönség, majd egy más jelenetben vidám játékáért, humoráért kapta a megérdemelt tapsot.

A cselekmény szálait, mint **egy jó házasságközvetítőnő — úgy gombolyította Piroska néni, azaz Ruttkai Mária. Ismerjük komédiázó kedvét, s ebben a vígjátékban is szinte robbanásszerűen hatott egy-egy színpadra lépése. Különösen jó volt az első felvonás főzési, és a harmadik felvonás veszekedési jelenetében.

Antal László, a nyers modorú. fiatal mérnököt vitte színpadra. Ahogy színházi nyelven mondják, feküdt neki a szerep. Jó érzékkel váltott a kioktató hang és az érzelmes jelenetek között.

Czeglédy Sándor kedves melegséggel játszotta az öreg nyugdíjas munkás szerepét. Alakításának legszebb része, a harmadik felvonás kettőse volt: a két öreg dala. A két szerelmes lányt, Irént és Csö- pit Varga Edit és a most bemutatkozó Dallos Szilvia alakította. Varga Edit naiv, kislá- nyos alakításával, s jó táncszámaival aratott nagy sikert, míg Dallos Szilvia határozott, kissé katonásan pattogó hangjával ügyesen formálta meg a szerelemre vágyó tornatanárnőt. Bemutatkozása sikerrel

járt.

Szólni kell még a táncszámokról, amelyek Gyuricza Ottó munkái, ötletes volt a számok horoszkópja, s mindegyiknek volt tartalma, meséje is. Különösen kiemelkedő az első felvonás Kati, öcsi kettőse, a prémium-tánc és a harmadik felvonás kocsistánca.

Egyszerűségükben is jók és újszerűek voltak a díszletek, s méltán arattak nyíltszíni tap' sot. Ezért Szabó Lajost, a díszlettervezőt illeti dicséret. A jelmezeket Rácz Ilona és Ná- dassi Géza tervezték. Horváth Jenő zenéjének tolmácsolását dr. Valentin Kálmán vezetésével jól oldotta meg a zenekar. (Az ütőhangszerek erősek.)

összefoglalva: a vígjáték szerzői nem támasztottak valami nagy igényt darabjukkal szemben. — Mégis adtak újat is. Bővítették a vígjátékok témakörét, új területre, munkáskörnyezetbe ágyazták a cselekményt. A darab rendezője és a Gárdonyi Géza Színház művészei ötleteikkel, bő humorukkal sikerre vitték az évad második bemutatóját is.

Márkusz László

(Foto: Kiss Béla)

CAMILLE SAINT-SAENS

126 évvel ezelőtt, 1835-ben e napon született CAMILLE SAINT- SAENS (ejted: Szén Szánsz) francia zeneszerző, a romantikus színezetű, akadémista stílus művésze. Hatásos szimfóniákat, hangversenydarabokat, számos operát írt, a Sámson és Delila című operája világsikert aratott.

IS évvel ezelőtt, 1945-ben e napon halt meg FELIX SALTEN osztrák író és színikritiküs. Színdarabja: A másik partról, regénye a Burg- theater, leghíresebbek azonban állatregényei : Bambi története, Bambi fiai, Perri, Bambi kalandjai, melyekből 1942-ben Walt Disney színes Hímet írt. 1938-ban hazájából a hitleristák elől mene- külnis kellett.

110 évvel ezelőtt, 1850-ben e napon született GERSTERN KALMAN építész. Leghíresebb műve a budapesti Deák-mauzóleum.

40 évvel ezelőtt, 1020-ban e napon végezték ki LÉVAI OSZKÁRT, a proletárdiktatúra szolnoki városparancsnokát.

200 évvel ezelőtt, a hétéves háború folyamán, 1760-ban e napon az orosz csapatok elfoglalták Berlin városát.

1960. OKTOBER 10., HÉTFŐ

85 évvel ezelőtt, 1875-ben e napon halt meg TOLDY FERENC irodalomtörténész. Munkáival (Magyar költészet története), a magyar irodalomtörténeti tudomány alapjait fektette le. Jelentős érdeme, hogy az ő német nyelvű munkái ismertették meg a külfölddel első ízben irodalmunkat.

165 évvel ezelőtt, 1795-ben halt meg a Martinovics-féle összeesküvés egyik részese. SZENTJÓBI SZABÓ LÁSZLÓ költő, az osztrák önkény kufsteini börtönében.

30 évvel ezelőtt, 1930-ban e napon kezdődött el RÓZSA RICHARD és társai politikai perének főtárgyalása. A- per valameny- nyi vádlottját az ellenforradalmi bíróság 6úlyos börtönbüntetésre ítélte.

cA ItQizw-íiuptlxb mitxw

Fütty Kázmér olyan szerényen osont be a szobámba, mint egy árnyék és olyan szerényen telepedett le a székre, hogy mindketten könnyekre fakadtunk.

— Azért jöttem — suttogta —, hogy ne írjon rólam. Rólam ne, mert én egy rendkívüli szerény ember vagyok — adta elő jövetele célját.

— Dehát én nem is akartam írni magáról — mondtam meglepve, mert eddig tényleg, eszembe sem jutott, hogy Fütty Kázmérról egyetlen szót is írjak.

— Fütty széttárta karjait, mint mártír a kereszten:

— Ismerjük ezt... ajaj, nagyon ismerjük... Nem akar és a végén mégis ír. Értse meg, én olyan, de olyan szerény ember vagyok, mint ahogy maguk, újságírók szokták írni azokban a riportokban, hogy aszt- mondja ... valahogy így ... Szerény ember, arra kér, ne írjak róla ... Szóval én egy ilyen szerény ember vagyok és arra kérem, hogy ne írjon rólam... Sőt, azt is elmondom, hogy mit ne írjon meg rólam... Ennyivel igazán tartozom maguknak, nem?

— Kétségkívül

— helyeseltem és közben Fütty Kázmér szerény fejét néztem,

amely körül csil-1 lógni kezdett a glória. Nagyon szerény glória volt, el kell ismernem.

— Hát akkor ide figyeljen... Ne írja meg rólam, hogy nélkülözhetetlen vagyok a vállalatnál és mindenki szeret. Ne írja meg azt sem, hogy a mostani újításom tizenhétmillió forintot hoz az államnak, s azt se, hogy most kaptam három kormány- és négy miniszteri kitüntetést. Igen... megvan... azt se

írja meg, hogy lelkesen és önfelál- dozóan tanítom a fiatalokat és megtakarított • filléreimből most vettem meg a kék Mauru- tiust, lévén szenvedélyes bélyeg- gyűjtő. Az sem fontos, hogy rendszeresen házi agi- tációra járok, hogy részt vettem a szövetkezetek szervezésében és példás családi életet élek, amellett, hogy utálom a rumot és legkedvesebb italom a tiszta vízzel kevert szódavíz ... Értse meg, én szerény ember vagyok, ne írja meg mindezt, sőt, egyáltalán ne írjon, írjon másokról, a kevésbé szerényekről...

— Megígéremt suttogtam köny- nyes szemmel, meghatott hangon és megcsókoltam lábanyomát, amikor szerényen kiosont a szobából.

Nem is írtam meg. Ha már ilyen szerény!

(egri)

iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^í*

ÚJABB MAGYAR FILMET mutatott be az egri Vörös Csillag filmszínház. A fűre lépni szabad írói (Bacsó Péter és Szász Péter) a filmvígjáték alapmotívumát abból az 1945- ből származó politikailag akkor is nagyon sokat mondó margitszigeti figyelmeztetőből vették: szabad fűre lépni. Vígjátékot írtak mai emberekről, mai fiatalokról, a társadalmi és lélektani változásokat bizonyos mértékig tükröző emberekről, akik a mindennapi életben, kanyargós utakon kerülnek el addig a félmegoldásig, amit a film utolsó kockáin az apa így fogalmaz meg: jó, jó, szeressétek egymást, ahogy tudjátok, de az egyetem elvégzéséig ne házasodjatok ösz- sze! Eddig a tanulságig — ösz- szeköltözik két csalid, a társbérlet áldásai mindkét fél nyakába zúdulnak. A híres egyetemi tanár bensőséges tegező viszonyba kerül a négyesztendős Károlykával, akit saját ágyában ringat el, célzatos meséjével. Ez a két kiemelt pont csak jelzi a vígjáték anyagát.

Juli, az egyetemi tanár lánya otthagyja a családi házat, mert csak az apja neve és állása miatt akarják felvenni az egyetemre. Elmegy vidékre és ott is felismerik az egyetemi

FILMFÓRUM

Fűre lépni szabad

Magyar film vígjáték

felvételnél. Lali, a szerelmes szakmunkás, életre-halálra és szerelemre éhesen követi a talpára álló lányt, hogy aztán a bonyodalmak közepén jellegtelenné váljék. A szentimentális változások között passzívvá válnak Juli és Lali és a bölcs mondásokat osztogató atyai kegyre némán bólintanak;

SZABAD FŰRE LÉPNI, de talán így mégsem. A vígjátékhelyzeteket halmoz anélkül, hogy a darab figurái, jellemei vígjátékiak lennének Olyan erkölcsi igazságok kimondásának az igényével lép fel a film, amihez nem jól válogatta ösz- sze írói eszközét. Mert akárhogy is oldotta meg ebben a filmben a rendező, az operatőr a magá feladatát, bármennyire is kitűnő színészek játszanak ebben a filmben, az eszmei tartalom megoldatlan maradt. A forgatókönyv önmaga igénye alatt áll. Egyes részletekben reális szemléletű a darab két írója. Dr, Kéri Antal nem volt és nem lehetett vígjátéki figura. Tele munkával, karrierje csúcsán is csak az alkotás érdekli. Lakásadási ígéretét nem hisszük el; Ami ebből a kabaréötletből folyik, az nem igaz és dr. Kéri is vergődik az írók kelepcéjében. Felesége, a kétszeres Kossuth-díjas művésznő úgyszintén. Kárász sokszor nem tud mit kezdeni saját meggyőződésével sem: pedig az írók szellemesen szólaltatják meg.

A RENDEZŐ, Makk Károly

ezzel a vígjátékkal nem tudott sokra menni. Mintha érezte volna a vígjátéki helyzetek szuszogását, az összes epizód- szerepeket élvonalbeli színészekre 'osztatta ki, akik villanásnyi feltűnésükkel (Szabó Ernő, Psota Irén, Fónay Márta, stb.) adnak újabb lökést a cselekménynek.

Sokszor „lép a fűre” a film akkor és úgy, amikor és ahogyan még a szatíra jogán sem szabad. Az anyakönyvvezető és az irodájában lefolytatott jelenetsor pedig több a kritikánál. Ez hibái Országosan becsült emberek semmiféle idegállapotban és semmiféle vígjátéki jogcímen nem engedhetik meg maguknak azt, hogy az anyakönyvvezető ajtaját lezárják (az anyakönyvvezető hatóság, az államhatalom képviselője!)

LEHET VITATKOZNI azon, hogy a film részletértékei tompítanak-e annyit a film egészének hatásából, hogy vígjátéki szórakozásnak fogjuk fel a kétórás játékfilmet. A mai fiatalság hibái és vajúdásai ellenére sokkal bonyolultabb és igazabb, töprengőbb életet él, sokkal felelősségteljesebben gondolkodik önmaga és mások felől, mintahogyan a film írói ezt megírták.

Páger Antal, Tolnay Klári, Makiári Zoltán nagy rutinnal fonják, bogozzák a szálakat a fiatalok körül és nem rajtuk múlik, hogy nagyobb és maradandóbb jellem! alkotást nem nyújthatnak.

Polónyi Gyöngyi főiskolás még. Bájos arcával és nőies megjelenésével hat a szivekre. Tordy Géza Lalija rokonszenves jelenség lenne, ha az adott helyzetekben szóhoz engedné jutni a dramaturgia. Tirpák sofőr szerepében Sinkovits Imre a legélethűbb.

Farkas András

*