Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-28 / 255. szám
1980 október 28,, péntek nEpcjsag 8 Heélerdő ' > i ~0. ■ i rwP. L..W' r ■> . f ■-> • . yo'r.. • • m. gfjP- ■ .' . i Ip* t Élettartama hosszú. Tűzálló. Persze, akad hátránya is: a tárnok viszonylag súlyosak, nehezek, költségesek (a tárnokát Nyugat-Németországból importáljuk!) és javításuk nehézkes, lassú, időbe tartó. Mindemellett az acéltárnok használata gazdaságos, mert értékes faanyag megtakarítását eredményezi — amely szintén drága importanyag. A tapasztalatok szerint az acéltámok 6—8 hónap alatt „kikeresik" az árukat, a rájuk fordított összeget, s utána már tényleges megta- ■'ritást hoznak. Milyen megtakarítást hoz a ámok alkalmazása Szarvaskőben? Bányafából megtákarítanak havonta 30 köbméternyit (s talán többet is). Egy köbméter bányafa 640 forint. A megtakarítás összege havonta 20 000 forint. Tonnánként 5 forinttal olcsóbban tudnak termelni a szarvaskői bányászok, mint a régi, fa-biztosítású fejtés mellett. . Említettük, hogy az acéltám drága importanyag, Nyugat- Németországból szerezzük be ezt az értékes anyagot. Honnan volt hát lehetősége ennek a kiskapacitású üzemnek, hogy — ha kísérleti időre is, de — acéltámokat szerezzenek a frontfejtésre. Az Egercsehi Bányaüzem adott tárnokát a szarvaskői bánya részére. Azért volt erre lehetőség, mert az Egercsehi Bányaüzem jó munkája következtében a témvesz- teség mindössze egyetlen darab volt — tehát felmérhetnen kevesebb, mint a betervezett veszteség; s az így megtakarított tárnokból a szarvaskői bányának is tudtak átadni jelentős mennyiséget, beépítésre. AZ altarói folyosón ló vontatja a hosszú csillesort. Avult és primitív ez a szállítási mód! Lent a bánya mélyén, az 58-as frontfejtésben pedig korszerű biztosítás mellett dolgoznak a bányászok. Primitív szállítás és korszerű, modern termelés ... Micsoda kontraszt!! Ez a kettő, most még nagyszerűen megfér egymás mellett. Persze, nem sokáig, A visszamaradt, túlhaladott szállítási mód később kerékkötője, hátramozditója lesz a termelés menetének; a nagy mennyiségű termelvény kiszállítását nem győzi majd a ló. Különösen akkor nem, ha jövőre sor kerül a 60 méter homlokszélességű front beindítására. Pataky Dezső NAGY JELENTŐSÉGŰ esemény híre vonzott bennünket a szarvaskői szénbányába. „Az 58-as frontfejtésen — kísérletképpen — bevezették az acél- támos biztosítást.” Ballagunk lefelé a mélybe, az altárói folyosón. Ezernyi zaj ölel körül bennünket a hegyek gyomrában. Néha roppannak az ácsolatok, pattan a száraz szén, s az ereszkék sötétjében csillék motoznak. l ó húzza a csilléket. A közeledő üresek hasából visszakong a kerekek víg kattogása, a tá volodók barát koznak a csenddel: csak néh; csikordulnak i kerekek, talán terhükkel dicsekednek. A légáramlat meg- dűti lámpáink lángját, s az egyhangú „szélben” sercegve panaszkodik a láng. Mindez megszokott, a bánya hétköznapi szavához tartozó. A csendtől egyedül a sötétség nagyobb ide- lent. Mintha fekete bársonynyal bélelték volna ki a vágatokat. Apró fénybogarak tépik, lyuggat.ják ezt a „bársonyt”, megvilágítva a távolba vesző némán menetelő, fehéren sorakozó ácsolatokat. A vágat öblösödik, eltátja a száját — apró fénypontok tűnnek élénkbe a végtelen feketeségből. Bányászok munkálkodnak a fény világánál, az acél- támú fronton. Idáig hallani a fejszék hangját. Tóth Józsi bácsi csapata most baltázza szét a gerenda-kalickákat, amelyeket a tárnok felszerelése végett ácsoltak össze. A tárnok összeszerelése már megtörtént. Áll az acélerdö. A tartóoszlopokon hidegen csillan a fény. Keményen, csattanva sújtanak a fejszék a kalickák gerendáira, s a visszhangot harsogtatja, felerősíti a bánya. Feszülnek a bőr alatt bújó izmok rostjai, verejtékezik a homlok. És egyre fogy a kalic- ka. A kalickák szétszedése után már minden nyomás az acélivekre összpontosul. Biztoi\em maradtak egyedül A társadalmi segítség szép példáját adták a Pető- fibányai Szénbányászati Tröszt bányászai. Vállalták., hogy a szűcsi bányaszerencsétlenségnél áldozatul esett bányászok családjainak félbemaradt családiház-építke- zéseit befejezik. A tröszt vezetősége is minden segítséget megadott a munka folytatásához. Eddig már mintegy 150 000 forint értékű munkát végeztek el az árvák és özvegyek megsegítésére. A fiatalok is segítettek: KlSZ-brigádokat alakítottak és társadalmi munkában állították elő az építkezési anyagólét: Petöfibá- nyán több, használaton kívüli felvonulási épületet lebontottak, a téglákat építkezéshez előállították és az anyagszállításban is közreműködtek társadalmi munkában. Az építkezések és re- vonálások befejezéshez jutottak, melynek során például Belkovics Gergely családjának teljesen felépítették új családi házát, amelynek a hősi halált halt bányász csak az alapjait tudta lerakni. Ugyancsak befejezték Koczka Jánosné, Trombitás Andrásné és Bolla 1st- vánné családi házának renoválását is. (ka) Széleskörű vitában alakították ki az ismeretterjesztés 1960—61. évi irányelveit A Művelődésügyi Minisztérium széleskörű vitában alakította ki az 1960—61. évj ismeretterjesztés Irányelveit. Meghallgatták valamennyi érdekelt társadalmi szerv javaslatait, s összegezték az elmúlt évek tapasztalatait is. A megvizsgált időszak mérlege kedvező képet mutat. A szakszervezetek gondosabb szervező munkájának eredményeként egy év alatt ötszázzal nőtt azoknak az üzemeknek, intézményeknek a száma, ahol az ismeretterjesztést átgondolt terv szerint végzik. Az előadás- sorozatok csupán az Ipar! munkások köréből három és félmillió hallgatót vonzottak, egymillióval többet, mint az előző évadban, örvendetes az is, hogy 250 újabb munkásszállás kapcsolódott be az ismeretterjesztésbe. A falvakban új színt jelentettek az úgynevezett értelmiségi brigádok, azok a jogász, mezőgazdász, közgazdász, stb. csoportok, amelyek a falvakat felkeresve a legkülönbözőbb kérdésekről tájékoztatták a lakosságot. Ugrásszerűen megnőtt a hallgatóság száma a termelőszövetkezetekben és a közös gazdálkodás útját járó kői« ségekben. Egy-egy előadáson nemegyszer 150—200, vagy még ennél is több ember van a teremben. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megháromszorozta a falvak népének tartott előadások számát Ugyancsak háromszorosára nőtt az általános és középiskolák esti és levelező tagozatára beiratkozott parasztemberek száma, s a megvizsgált Időszakban elérte a negyvenezret A kidolgozott irányelvek az ország minden részébe eljutnak és valamennyi népművelő számára hozzáférhetővé, köz- kinccsé teszik az elmúlt évek munkájából leszűrt tapasztalatokat. Az ismeretterjesztés új irányelvei kimondják: ebben az évben az egyik legfontosabb feladat, hogy a műszaki ismeretterjesztés megkapja méltó helyét a kulturális nevelő munkában. A munkásakadémiák ma már meghonosodtak az egész országban. Alapvető formájuk, amikor az akadémia egy üzemhez kapcsolódik, de jól beváltak, s a jelek szerint jelentős fejlődés előtt állnak a lakosság számára rendezett sorozatok is. Tárlatnézés közben VAN, AKI SZERETI, van, aki szereti és érti is, és van, aki nemcsak szereti és érti, de alkotó módon képes véleményt formálni a képzőművészet alkotásairól. Szerénytelenül elmondhatom, hogy e sorok írójára csak az első megállapítás az érvényes: szereti a szépet, a képet, a gondolatok, érzések vonalakba, színfoltokba öntött megnyilatkozásait. Ezek után jogosnak tűnik a kérdés, akkor miért akar éppen olyan írni a Heves megyei képzőművészek őszi tárlatáról, aki a szép szeretetén még nem jutott túl, s nem is biztos, hogyan lesz tovább? Védekezésül . csak annyit: kevés a szakértő, sok a néző. Nem a „szakértők” tiszteletre méltó, de végeredményben is nem túl népes táborának készültek ezek az alkotások sem, mint ahogy egyetlen alkotás sem, hanem általában a szépet értő emberek számára. Nos, ha hivatlanul is, kéretlenül is, talán az ő nevükben is néhány benyomást erről a tárlatról, ★ Az első, ami kétségkívül megragadja az embert, belépve a terembe, a kiállított képek, festmények nagy száma, különösen, ha azt is tudjuk, hogy itt lényegében egy nyár, alig néhány hónap termése sorakozik a nézők szeme elé. örvendetes termékenység, örvendetes, hogy életünk, napjaink szépsége milyen termékenyítőén hatott a megye képzőművészeire. Közelebbről szemlélve, azt is meg lehet állapítani, hogy nemcsak a témaválasztás gazdagsága, a nagy munkakedv írható a pozitív oldalra, de az a törekvés is, amely a kifejezés egyszerűségét, lényegszerüségét és nem utolsósorban frisseségét illeti. EGY ESZTENDŐVEL eznyon szeretném, ha esténként valaki várna, s ha egy gyerekem is lehetne legalább. Szóval, ne is haragudjatok érte, én ezt nem bírom tovább. Visszamegyek Szabolcsba, ott nagyobb az ismeretségem, majd csak akad egy asszony, aki... Többet nem hallottam a beszélgetésből, mert kerestek. Gondolhatod, milyen kíváncsian vártam a fejleményeket. Hanem bizony nem sokat tudtam meg az egész ügyről, mert az a brigádon belül maradt. Csak később, amikor már lezárult minden — és milyen nagyszerűen —. csupán akkor bámult el mindenki. Az egész történetet, illetve a folytatását is maga Supka mesélte el a lagzin. P ál tehát menni akart, otthagyni mindent, gyárat, barátokat, a brigádot, a vasárnapi ebédeket, a körösi horgászatot. legényszállást, mindent. S megy is, ha a brigád többi tagjának nem nőtt volna annyira a szívéhez Gál. A szabolcsi hegesztőt azonban nagyon megszerették, szinte testvérükké fogadták, és sehogy sem bírták elképzelni nélküle a brigádot. Tudod, hogy van, ezek a munkásbarátságok erősebbek az atombombánál is, ha szívükbe fogadnak valakit, acélvámál biztosabb helyen vagy! És Gált. szerénysége, jó munkája révén beengedték ebbe az acélvárba! A három agglegény összedugta a fejét, napokig tárgyaltak maguk között a Gál problémájáról, s végül is megszülé- tett a döntés: Gálnak asszonyt kell keresni, méghozzá a környékről, nem szabad elengedni a brigádból. Formális tervet készítettek. Supkának — tekintettel arra, hogy az új bérházaknál lakott — az új bérházak rengetegében kellett asszony után nézni. Kovácsnak a Deák utca és környéke, Kenéznek maga a gyár jutott, mint asszony utáni vadászterület. Gondolhatod, mindenkinek feltűnt, hogy elmaradnak a műszak utáni sakkcsaták Suplte és Kovács között. Kenéz pedig hol az egyik, hol a másik szabad asszonyka meliett tűnik fel, műszak közben. Megindult a suttogás, találgatás, vajon mi is történt az „agglegény klubban”? Természetesen a munka ment, mintha mi sem történi volna, pedig mind a három agglegény kisiklott megszokott életrendjéből. A „terv” szerint egy hónap alatt, tehát június e’sejére asszonyt kellett találnia, így aztán Supkáéknak ugyancsak kellett járni a „vadászterületet'’. A „keresés” megindulása után két hétre ültek össze az agglegények Kenéz különbejáratű, bútorozott szobájában. Ahogy Supka beszélte, kellemes, májusközepi vasárnap volt, a nyitott áb’akon át tiszta kék sugárzással mosolygott rájuk az égbolt. A házigazda, Kenéz, hogy ünnepélyesebbé tegye az összejövetelt. hatalmas csokor orgonát biggyesztett az asztal közepére, a poharakban szelíden pirosló bor mellé. Kenéz csikós házikabátban volt. Kovácson sötét ruha feszült, Supka — mivel szolgálatból jött egyenesen ide — munkásőri egyenruhájában üldögélt az asztal mellett. Supkának jó kedve volt: — No, fiúk, mi az eredmény? Azt mondtuk, két hétig nem beszélünk az asszonykeresésről, megy mindenki a maga útján. Bandi, te mit végeztél? Kovács felhajtott egy pohár bort, mosolygott, pattintott az ujjaival: — Olyan asszonyt találtam, fiúk, hogy... ajaj... tőlünk a negyedik házban lakik. Tiszta, rendes, szőke, és mindössze 30 éves. Szoba-konyháé lakása van. esküszöm, a Gál a szerencse fia. Gyönyörű négyéves kislánya van. A férje bányász volt, három éve szerencsétlenül járt, azóta özvegy. A nővérem mutatta be. Aranyos teremtés, fiúk! A nővérem aat Az utolsó művelet az acéltámok beépítése után... Lázár János a gerenda-kalicka „rablását” csinálja, Azután mulasztanak. Előkészületben van egy 60 méteres frontfejtés megkezdése, azt már szeretnénk acéltám- mal művelni. Persze, erre csak ■ jövőre kerülhet sor, a mostani kísérlet eredményétől függően. 18 MÉTERES SZAKASZON áll az acélerdő az 58-as fron- ; ton, vastag telepben. A szénfal , vastagsága: 1 méter 70 centi. A kaparószalag már üzemkész állapotban vár a szénfal mel- i lett. Omlik innen a szén. Naponta 8—9 vagon termelésre számítanak. Az acéltámos1 -biztosítás ip' legkorszerűbb biztosítási mód a bányászatban. A munkabiztonság szinte száz százalékos. Az itt dolgozó bányászok több bért kapnak, s az acéltámokkal i gyorsabb és termelékenyebb is : a munka. Előnye a biztosítás- j nak, hogy hagy szilárdságán ; felül — kis szerkezeti vastagsá- ‘ ga miatt — helyigénye kicsi. sítószerkezetek elemei, a csavarok, hevederek, kengyelek és saruk, szilárdan tartják a rettentő terhet, a 60—80 méter vastagságú földtömeget. — Egyhónapos kísérleti időre szereltük be az acéltámokat — mondja Simon Sándor elvtárs, a bánya fiatal mérnöke. — Mit várunk a kísérlettől? Elsősorban azt, hogy beválik nálunk is ez a korszerű biztosítási mód. Ha beválik, a bánya más szakaszain is bevezetjük az acéltámos biztosítást. előtt, éppen e lap hasábjain — a kétségtelen eredményeket elismerve — jó néhány elmarasztaló szót kellett ejtenünk az annak idején megrendezett őszi tárlatról. Ne hánytorgas- suk most a múltat, az akkori hibákról árulkodjanak a ma eredményei: kétségtelen leszámolás a befeléfordulással, mai életünk mind intenzívebb befogadása, s alkotói kivetítése, derűs, ugyanakkor reális optimizmus, friss életszemlélet — ta’.an ezek jellemzik legjobban e sorok írója szerint a kiállítás eszmei tartalmát. Nagy Ernő képei ennek a fejlődésnek talán legtipikusabb kifejezői, nemcsak technikájában, de témaválasztásában is gyümölcsöző hatással volt rá az idei nyár. Szilágyi Elek továbbra is, de most már magasabb szinten, áldoz a mindennapi munka szépségeinek, ha ezeknek a szépségeknek dinamikája nem is tükrözi mindenkor a valóság tempóját. Megkapóak Jakuba János levegős. derűt sugárzó képei, azok között is talán leginkább a Szüretelők, amely nemcsak a munka szépségét, de egy kitűnő festőművész könnyed technikáját is hirdeti. Érdekes színfoltjai a tárlatnak Tróján Marian József linóleum-metszetei, Tilles Béla- rajzai, különösen az Alvó nö, festményei már kevésbé sikerültek, túlságosan anyagszerű- ek, helyenként iskolásak, a belső átélés hiányzik belőlük. Gádor Kálmán csendélete, (Birsalma, kancsóval) üdeségé- !vei hat. ; Igen örvendetes az is, hogy az ország, a megyetájainak vászonra vetítése sem jelent valamiféle idillikus szemléletet, menekülést az „érintetlen’“ természetbe. a ma szembenézni való .problémái elől. Talán itt a legnagyobb a fejlődés az elmúlt evekhez képest: belső művészi áté’ések, a természet, hazánk szépségei iránti nagy csodálattal nyúltak a festők, Soár Zsuzsa, Kastaly János és a többiek is, a Bükk, a környező vidék, Vagy a Balaton szépségeit megörökítő ecsethez. ★ ' A szakember minden bizonynyal több, s intimebb. nem annyira nyilvánvaló szépséget ,is felfedez majd ezen a kiállításon, s természetszerűleg több negatívumot is, amelyet megfelelő elemzéssé] kell tovább adni és tudomásul venni a megye képzőművészeinek. Most, hogy lényegében az optimizmus hangján íródott ez a tárlatnéző. annak nem annyira az óvatosság az oka, mind sokkal inkább az az őszinte együttérzés, hogy sikerült tovább jutni, hogy képesek és tudnak előrehaladni a mi megyénk festői, képzőművészei is. (gy...ó) zét. ha hozzámegy. Én nem is' tudom, hogyan kallódhat el férfi nélkül egy ilyen nő! Persze. nem vugi-bugizik — nem vonaglik, mint egy keleti táncosnő... — Tán szórakozni Is voltatok? — Az ügy érdekében én mindent megtettem, Bandikám. A „Hámor”-ban voltunk! Én a Verát ajánlom! — Talán meghallgatnátok engem is — mondta Supka. s mosolyogva kocogtatta meg a poharat. — Hogy úgy mondjam, jó a fiatalasszony is, meg a Vera is, de azt nem vettétek számításba, hogy Gál falusi ember volt. parasztember, akinek a lelke még mindég a búzatáblák felett bolyong. Falusi asz- szony kell neki. ha maga városivá is vedlett. Én találtam meg a párját! Szántónénak hívják és a Petneházi út környékén lakik. Kétszoba-kony- hás saját háza van! Igaz, hogy negyven éves, özvegy, gyermektelen. de nem néz ki harmincötnek. Menyecske a javából! Az édesanyám olyan örömmel mutatta be, mintha legalábbis én nősülnék. Igaz, hogy ő is átvedlett már városi nővé — varrónő különben —, de mindig a krumpli- meg a kukoricakapálásról, meg a hizlalásról beszél. Olyan két hízónak valója van most is, hogy testvérek között is megér háromezret. Gál úgy kigöm- bölyödik nála egy év alatt, hogy meg se ismerjük. Ej, fiúk, ha látnátok: az arca olyan, mint a rózsa, a szemei ragyog- nak, főnyeremény a Gálnak, ; istenemre mondom... Amikor 1 megsimogattara a kezét — no. 1 nem komolyan —, csak úgy... (Folytatjuk.) : lesz Gálnak! Na, mit szóltok hozzá? — No-no — emelte fel karját Kenéz —, nem tudom, mit fog szólni Gál a gyerekhez. Nekem az a véleményem, ne menjünk a szomszédba asszonyért, amikor nálunk bent a gyárban lány is akad. Igaz, hogy huszonnyolc éves, de lány! Különben Ismeritek, a Tóth Vera! — Savanyú teremtés! Cavanyú az eszed tok- ^ ja — bökött a Supka domborodó hasán fityegő revolvertáskára Kenéz - komoly. csendes nő. Kétszer voltam náluk, ha látnátok, olyan könyvtára van, hogy le a kalappal! És tele a lakásuk csipkével, térítővel. Mind maga horgolta! Mintha a volt menyasszonyomat láttam volna. Aranyat ér ez a nő! Gál összeteheti a két kemondja, nincs „párja”! Pedig ha ő egyszer azt állítja! Nincs a világnak olyan nyomozója, aki megbízhatóbb információt adhatna efféle ügyekben. Természetesen dolgozik, pontosan jár munkába, és csinos... négyszer voltam nála. uzsonnát t adott. Szóval... ideális felesége
