Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

t

NEPOJSAQ

I960, október 21., pcr'-k

»I

Es jobb lenne

Olvasom az, újságban, hogy egy francia tevés-osztag katonája több szaharai nyelvjárásra lefordította Saint-Exupéry: ,.A kis herceg” című könyvét Ez adta az ötletet, amely alapján, szerény véleményem szerint, ném is lenne bolondság ezt, rendszerként mindenütt kötelezően bevezetni. Az újonc felveszi a katonaruhát, s a könyvtáros-őrmester a kezébe nyom egy könyvet — természetesen idegen nyelvűt —. vavírt, ceruzát. Ha hazája nyelvének legalább három nyelvjárására tökéletesen lefordította e művet: leszerelhet.

Éz jobb lenne, mint a fegyver, amit még ma a kezükben larfanak. S hasznosabb is mindnyájunkra ... (w)

— OKTÓBER 25-ÉN Keie- cSenden a helyi Hazafias Népfront-bizottság ülést tart. Napirenden szerepel a termelőszövetkezet megszilárdításával kapcsolatos teendők megtárgyalása.- ÜJ, 50 FÉRŐHELYES szarvasmarha-istállót építettek a makiári Béke Termelőszövetkezet tagjai. Az új épület készítése közel négyszáz- ezer forintba került, a szövetkezetiek ebből 170 000 forintot saját erőből biztosítottak. A hideg idő beálltával már be is kötik az állatokat új helyükre.

— A VIRÁGZIK A HARS című 3 felvonásos darab bemutatására készülődik a verpeléti művelődési ház színjátszó gárdája. Az előadást nagy érdeklődéssel várják a község dolgozói.- KÉT ERŐGÉPET vásárolt már az idén a tavaly alakult kerecsendi termelőszövetkezet. A két gép, a bejáratás után, valamennyi munkában nagy segítséget nyújt a szövetkezetieknek. Jelenleg messzemenően ki tudják használni a két gép teljesítményét a szövetkezetben a talajmunkák elvégzésénél, és a szállításnál jelentős segítség munkájukhoz.

— A TARNASZENTMÄ- RIAI tanácsháza új vaskerítése elkészült. Az elmúlt szombaton adta át az építő vállalat. A kerítés a községi költségvetés terhére hatezer forintba került.- HATVANNYOLC SERTÉST vásároltak még kezdéskor az elmúlt évben alakult fiatal, dormándi Új Élet Termelőszövetkezet tagjai. A megvásárolt sertéseket hizlalásra állították be, s jelentős súly-, többlettel, valamennyit átadják az Állatforgalmi Vállalatnak.

. — AZ ELMÚLT oktatási é_vben 32 politikai előadássorozatot tartottak Egercsehi- báhyatelepen. Az előadássorozaton 5342 hallgató vett részt.- HARMINC ÉV statisztikája szerint Mátraháza és Kékestető még az őszi és téli hónapokban is lényegesen több napfényt kap. mint az ugyanilyen magasan fekvő többi klimatikus gyógyhely.

'línóny vctpok

Bozorg 4laris

A rózsák és csalogányok országa

„A rózsák és csalogányok országa” — Irán, a mesés Perzsia. A címben van egy kis gúnyos mellékzönge. ironizáló mellékíz, legalább annyi, mintha húsz évvel ezelőtt könyv jelent volna meg Magyarországról, a hárommillió koldus országáról, „A tejjel-mézzel folyó ország” címmel.

Iránról gyakran hallottunk az utóbb: időben, de nagyon keveset rózsáiról és csalogányairól, inkább olajáról, az olaj támasztotta gazdasági, társadalmi harcokról, katonai puccsokról. palotaforradalomról. Valóban, ezt a klasszikus kultúrával rendelkező országot az olaj tette a politikai botránykrónika állandó színhelyévé. a „fekete arany”, amely „Irán szerencsétlenségévé” vált, ahogyan az egyik XX. századi politikus mondotta. „Az olaj olyan, mint a vér. Gyakorta nehéz megkülönböztetni, hol szűnik meg folyni a vér” — írja elégikusan a szerző.

Az olaj... Minden bajnak ez az oka... mert baj, probléma rengeteg van ezen a legendás földön, ahol apró gyermekek szövik a világ legértékesebb iparművészeti remekeit, a perzsaszőnyegeket, s a falvak éhező népe sáskát és füvet eszik. A szerző idézi egyik tartomány főkormányzójának nyilatkozatát: .....több mint ezer ember

ar

ra kért, hogy akadályozzam meg a... hegyekben petét rakó sáskák tervezett mérgezését... Kötelezték magukat, hogy begyűjtik és elfogyasztják az ösz- szes sáskát.” Az ámuló kormányzónak még azt is elbeszélték a szerencsétlenek, hogy a sáska az ő szokásos táplálékuk, s pillanatnyilag van is egy kis tartalékuk belőle. — Ezeket olvasva, az a benyomásunk támadhat, mintha felnőtteskedő gyerekek ízetlen játékának lennénk tanúi. Pedig ez is egy iráni mozaik.

Az olaj... Valóban csak az olaj az oka mindennek? Hisz ez a fekete arany — a modern technika nélkülözhetetlen nyersanyaga, olyan érték, amely gazdaggá tehet népeket, országokat, s minden esetben boldoggá: aki rendelkezik vele. Ez igaz, az olaj valóban gazdaggá, boldoggá teszi a külföldi tőkéseket, a hazai

(Kossuth Könyvkiadó)

komprádor burzsoáziát, de nyomorulttá, szegénnyé. hajlotthátúvá, koravénné a sok millió iráni dolgozót, a feketearany bányászait.

De a szerző, aki maga is aktív politikus, megmutatja azt

Olexa kiplers

is, hogyan szerveződnek, nőve kednek azok az erők, amelyek az olajat, a nyomor okát a boldogság forrásává változtathatják, hogy e nagymúltú föld valóban a „rózsák és csalogányok” országa legyen.

fi nyilaskereszt árnyékában

(Szlovákiai Politikai Könyvkiadó)

A szlovákiai fasizmus rémtetteit ismerteti a 130 oldalas kis könyvecske. A szerzők célja, saját bevallásuk szerint: konkrét példákkal szemléltetni „...a fasiszta rendszer kegyetlenségeit és ideológiáját, a másik oldalon viszont jelezni... a haladó és demokratikus erők hősi harcát, amelynek élén az illegális kommunista párt tagjai álltak, és akik közül sokan életüket áldozták fel ebben a harcban”.

A népszerűsítő, ismeretterjesztő formában megírt munka írói vázlatosan bemutatják az európai fasizálódás folyamatát, gyökereit, s elég részletesen taglalják a magyar fasizmus kibontakozását. Rámutatnak arra, hogy annak idején a világmértékben megnyilvánuló, dühödt kommunistáéi- lenesség, a fasiszta agresszo- rok felbátorítása szükségszerűen vezetett az emberiség eddigi legnagyobb katasztrófájához, a második világháborúhoz, s a föld egy részén a leg- szömyűbb uralom, a fasiszta diktatúrák megteremtéséhez.

A szerzők ismertetik a magyar fasiszták szlovákiai tevékenységét, működését, megerősödését, a kassai viperafészek kialakulását és rémtetteit. De leírják a „másik oldalt” is. Megmutatják, hogy voltak, akik „emberek maradtak az embertelenségben”, s felvették a könyörtelen harcot a fasiszta bitorlók ellen.

Róluk, az ellenállókról, a partizánokról is beszélnek a szerzők, hiszen nagy részükről már csak azok a fák és kövek szólhatnak, amelyek tanúi voltak küzdelmeiknek, harcos életüknek és hősi haláluknak.

A könyvben ismertetett borzalmas gaztettek elkövetőinek jó része a Csehszlovák Köztársaság bírósága előtt felelt bűneiért. A magyar hatóságok is méltó helyre juttatták a fasizmus vérgőzös megszállottjait. De „valahol Nyugat-Németor- szágban” ismét menetelnek a gyilkosok, fasiszta jelszavakkal, fasiszta zászlókkal, élükön fasiszta miniszterekkel. Ezek ellen írták könyvüket a szerzők, hogy felrázzák és emlékeztessék az emberiség sorsáért, jövőjéért aggódó milliókat.

Krajczár Imre

1360. OKTOBER 21., PÉNTEK: ORSOLYA

170 évvel ezelőtt, 1790-ben e napon született ALPHONSE DE LAMARTINE francia romantikus költő és politikus, az 1848-as kormány külügyminisztere. Lírájára a búskomorság jellemző, a Tó című .költeményét magyarra többen lefordították. Jelentős prózai müve: A #- rondisták története. Lamartine 1869- ben halt meg.

2C0 évvel ezelőtt. 1760-ban e napon született KACSUSIKA HOKUSZA1

japán festő. Művészetére a pillanatot megörökítő, vázlalszerü ábrázolásmód jellemző, amellyel a későbbi impresszionistákra volt hatással. Fő művei: A hullámok. Lerajzolt ötletek. 100 tájkép A Fuji- ALPHONSE DE LAMARTINE San-ról című sorozat. Hokuszai

1869-ben halt meg.

155 évvel ezelőtt, 1805-ben e napon halt meg HORATIO NELSON angol tengernagy. A francia flotta felett Abukirnál. főleg azonban az egyesült francia—spanyol flottán Trafalgarnál aratott győzelme egy évszázadra biztosította az angolok tengeri uralmát. Nelson a trafalgari csatában esett eL

113 évvel ezelőtt. 1843-ben e napon halt meg NTKOLOZ BRA- T ASZ VILI grúz költő, a grúz irodalom egyik reprezentánsa. Műveit az élet és a természet inspirálta: ő vezette be először a grúz irodalomba a realista megfigyelés módszerét. (Gondolatok a Kúra folyó partján, A rossz szelleme). Főműve: Georgia sorsa. Bratasz- vlli 1817-ben született.

ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK, FELFEDEZÉSEK:

300 évvel ezelőtt, 1660-ban e napon született GEORG STAHL német természetkutató, a XVII. században a természettudományban ■ általánosan elfogadott ún. FLOGISZTON-ELMÉLET (mely szerint a testekből égés alkalmával különleges, láthatatlan anyag, az ún. flogiszton válik ki) bevezetője.

Dél-Amerika kontinense és a Tűzföld közti MAG ELLÁN-SZQ- ROST 440 évvel ezelőtt. 1520. október 21-én fedezte fel FERNAO DE MAGELLAN portugál tengerész, aki az 585 km hosszú tengem szorost 5 hajójával és 239 emberével S8 nap alatt hajózta át és jutott el nyugat felől elsőnek a Csendes-óceánba.

300 éve született

Georg Ernest Stahl, a kémia nagy úttörőié

A XX. század egyre elő- kelőbb helyet elfoglaló tudománya, a kémia, azokra az ismeretekre is támaszkodik, amelyeket az ember ősidőktől kezdve az anyagi világra vonatkozóan összegyűjtött. Évezredekig hiányzott azonban az a rendszerező elv, amely tudománnyá emelte volna a kémiai ismeretek halmazát.

Évezredek tapasztalatát használták ugyan fel a különböző iparok, mint a kohászat, a szappanfőzés, valamint az orvosi gyakorlat is, de nem tudták, mit s miért tesznek, mi magyarázza a tapasztalt változásokat. Volt kémiai elmélet is, ez azonban az ún. alkémia, elszakadt a gyakorlattól, egyben elszakadt a valóságtól is. Misztikus ködbe burkolt tudásukat arra használták fel, hogy keressék azt az állítólagos „bölcsek kövét”, amely mindent, amihez csak hozzáér, megnemesít, arannyá változtat. A legegyszerűbb kémiai változásban is földöntúli hatalmak megnyilvánulását vélték megtalálni.

Ebből a helyzetből vezette ki a kémiát a 300 évvel ezelőtt, 1660. október 21-én született Georg Ernest Stahl, a nagy német tudós. Nagyon helyesen állapítja meg róla Engels, hogy a Stahl által megteremtett elmélettel, az ún. flogisz- ton-elmélettel szakadt el a kémia a sötét alkémiától, s vált önálló tudománnyá.

Igen különös az a szerep, amit a flogiszton-elmélet a kémia fejlődésében játszott.

IV1 i is ez a flogiszton-elméJ-TJ- let? A 150 évvel ezelőtti „Hasznos Mulatságok” című folyóiratban így olvashatjuk: „Stahl azt mondta ... hogy minden gyúlható testben tűz elementum (phlogiston) vagyon, melynek kibontakozása meleget és világosságot állít elő.” Ez az elmélet tehát azt mondotta, hogy minden éghető anyag végeredményben vegyü- let, az egyik összetevője ennek a vegyületnek a flogiszton, a másik összetevője pedig az az anyag, amely az égés végén keletkezik belőle. Eszerint a kén, vas, stb., összetett testek, amelyek kénsavból és flo- gisztonból, illetve vasrozsdából és flogisztonból épülnek fel.

70 évnek kellett elmúlnia, míg kiderült, hogy a valóság éppen a fordítottja ennek, az oxigén felfedezése után Lavoisier kimondhatta, hogy az égés nem a flogiszton felszabadulása, hanem az oxigénnel való egyesülés, s a vas, kén, stb., tovább nem bontható anyagok, elemek, a vasrozsda, kénsav pedig az oxigénnel való egyesülés eredményeképpen létrejött vegyületek.

Amiért kora dicsőítette Stahlt, tévedésnek bizonyult tehát. Igen érdekesen viszont egy másik elmélete kora tudósainak ellenvetéseit váltotta ki, s ez vált inkább időállóvá. Mai szemmel történő értékelésénél éppen ennek az elméletének megalkotása teszi szemünkben különösen nagygyá ezt a német tudóst:

IT óra felfogásával szemberv szegülve, hirdette, hogy a természet (natura) és a lélek (anima) nem két egymás mellett levő, egymástól függetlenül létező, de egymásra ható valóság, hanem a kettő természetes egységet képez. Az ő természetszemléletében a test és szellem nem ellentétként jelentkezik tehát, hanem különbségük egy magasabbrendű egységben oldódik fel. Ellenfelei sokszor vetették Stahlnak szemére, hogy a lelket és az „állati test”-et gyakran nem választja el élesen egymástól, hanem olykor még felcserélve is alkalmazza ezeket a fogalmakat.

Nem is kell különös filozófiai műveltség ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy Stahl a modern, dialektikus materializmus egyik előfutárjaként tisztelhető.

Stahl világosan látta, hogy az emberi szellem az anyagitól függetlenül nem létezhet, s ha nem is látta egészen világosan, hogy az eszmei az anyagitól függ, tehát az anyagié az elsőség, mindenesetre összehasonlíthatatlanul nagyobb az a távolság, amely az idealista lélekfogalom és Stahl elmélete között van, mint amennyit a mi modern természetfelfogásunk és Stahl felfogása között találhatunk.

A dicsőített, de tévesnek

^ bizonyult flogiszton-elmélet és az ócsárolt, s kellő mértékben csak ma értékelhető természetfilozófiai nézetei egyaránt úttörők voltak, előkészítették a kémia és a filozófia további fejlődését, mai fejlettségére való emelkedését. Hálával és elismeréssel emlékszünk tehát három évszázad távlatából a tudomány e nagy úttörőjéről.

Dr. Szókefalvi-Nagy Zoltán, a TIT tagja

A

AMMRAI

EGRI VÖRÖS CSILLAG Normandia—Nyeman EGRI BRODY

A próba íolytatódik GYÖNGYÖSt SZABADSÁG Légy boldog, Irina GYÖNGYÖSI PUSKIN Fűre lépni szabad HATVANI VÖRÖS CSILLAG Alázatosan jelentem HATVANI KOSSUTH Katonaszív HEVES

x;A Sas tengeralattjáró FÜZESABONY Nincs előadás PßjrERV AS ARA Nincs előadás

musora :

Egerben este 7 órakor: . ;

BEKOPOG A SZERELEM Bianco-bérlet)

Eg-erbaktán este 7 órakor:

Jubileum — A mennyetjart iliúr

csát kérték ld. Kipróbált mód-= szereket alkalmaztak, a leg-| drágább orvosságokat rendel-? ték számára — mindez azon-j. ban hiábavaló volt. Nem tud-| iák Claude Eatherlyt másf gondolatra bírni, emlékezeté--: bői a megtörténteket nem tud-| ták kitörölni, lelkiismeretéte nem tudták elaltatni.

„Hirosima hőse* ; veszélyes as államra |

Állapota egyre rosszabb lett. 5 Gyakran őrjöngött és összetört! mindent, ami keze ügyébe ke-| rült. Es amikor átkozni kezdte? a kormányt és mindazokat,! akik ismét atombombákat! akarnak ledobálni, és akik őtf tömeggyilkossá tették, „Hiro-| sima hőse” az államra veszé-p lyes egyénné vált, akit örök? időre el kell zárni a külvilág-? tói. |

Rácsozott kocsiban hagyta éli Claude Eatherly az éjszakai leple alatt a gyógyintézetet. A = New York államban levő St § Innocente elmegyógyintézetbe? szállították. Alig lépte át a| kaput, acélbilincseket helyez-l tek csuklójára... p

„Ezt keli tennünk, nehogy^ kikaparja a szemeit...” —I mondta az egyik ápoló és vál-| lát vonogatta. |

„Hirosima hősét” később a? texasi Wátso elmegyógyinté-? zetbe szállították át. Itt már? csak egy egyszerű szám lett§ belőle: A—29 465”. |

(Folytatjuk.

gást hallott, ordítani kezdett: Jönnek! Bombát dobnak! Segítség! Segítség! Ledobják...” Esténként üldözési mánia fogta el. Éjjel úgy érezte, hogy a japánok, foguk között késsel settenkednek a ház körül, keresik őt, hogy meggyilkolt

Claude Robert Eatherly őrnagy, hirosimai repülóútja után 14 évvel később, mint a texasi Watso őrültek házának A—29465 számú lakója.

testvéreik kínhalálát megbosszulják.

Híres ideggyógyászok tanácécóval. Lelkiismerete ébredezni kezdett. — Kérdezte, miért kellett az atombombát a háború végén ledobni? — Kérdésére nem kapott megnyugtató választ.

Azután gyűjteni kezdte mindazt, amit az elpusztult városról írtak. Látott eredeti fényképeket emberekről — akiknek arca eltorzult a borzalmas égési sebektől. Olvasta a szemtanúk vádló jelentéseit és megtudta, hogy a robbanás után egy folyó forró vize gyermekeket sodort el. Megtudta, hogy tizenkét év elteltével a japán anyák ezrei torzszülötteket szültek ... Érezte, hogy minden kétségbeesett anya, aki torz gyermeke ágya mellett zokogott, minden tanácstalan apa, őt, Claude Eatherlyt átkozza mindörökké...

A holtakról álmodott, látta a gyermekeket a forró vízben. „Ne dobd a bombát... a gyermekek ... nem... elégnek ...” — sikította félig eszelősen.

Az amerikai légierő elbocsátotta az őrnagyot és idegszanatóriumba küldte. Ott rejtély előtt állottak: órákon át meredt Eatherly öntudatlanul maga elé, majd hirtelen felugrott. Ha a távolból motorzúV.

Lewis emlékezett mindenre, amit eleinte csupán érdeklődéssel, később megrázó részvéttel olvasott Claude Eatherly pilótáról. 1945. augusztus 6-án Eatherly őrnagy bombázógépével felbukkan a japán Hirosima város felett. Mit sem seit- ve pillantottak fel az emberek az idegen repülőgépre. A város nem volt megerősítve és még sohasem bombázták. — Miért, is féltek volna egyetlen géptől. Másodpercekkel későbt a védtelen város egy lángtenger volt, 240 000 ember elégett, szétzúzódott, megcsonkuit Eatherly őrnagy megkapta a legmagasabb amerikai kitüntetést — a „Katonai Keresztet’ 240 000 elégett, szétroncsolt megcsonkított emberért, előlegül további 60 000 radioaktív fertőzöttért, akik hosszú betegeskedés után pusztultak el Amerikába visszatérve Clau- de-t és legénységét egyik ünnepélyről a másikra vitték, elárasztották őket ajándékokká! és forgatták a „Hirosima hőse’ című filmet.

Eatherly őrnagy lelkiismerete

Hamarosan azonban torkig S lett Eatherly őrnagy az égési