Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

Virág Károly: A PÄRTOKTATÄS ELSŐ NAPJAK Füri József: SZÜRETELJÜK LE MIELŐBB A SZŐLŐT. MADARAI HÍREK — SPORT Őszi vásár Hatvanban (Kiss Béla képes riportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 249. szám Ara 50 fillér 1960. október 21., péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESI)! JETEK! Más ez a péntek Látszólag olyan nap lesz, mint a többi, de 12 000 em­ber számára vészit szürke­ségéből, ünnepélyesebb lesz, nagyobb jelentőségű a töb­binél. Ezen a napon szerény külsőségek között, de szi­lárd elhatározással, tizen­kétezer ember kezd hozzá — zömében kommunista —, I hogy nem új, de még so­kak számára kevésbé is­mert, szép és hasznos tudo­mány elsajátítását, a marxizmus—leninizmus ta­nulását kezdje meg. Fontos tehát e mai nap Szatmári József hatvani propagandista számára, aki félezernyi társával alapos előkészületek után ezen a napon lép az előadói emel­vényre, hogy átadja tudá­sát, ismereteit, a marxiz­mus—leninizmust elsajátí­tani akarók számára. Lényeges ez a nap a több, mint tizenegy és fél ezer­nyi ember számára, akik különböző fokon ismerked- | nek meg e naptól kezdve a 1 szocializmus építésének tu­dományával. Tanulnak bi­zonyítani, tanulnak érvelni, a marxizmus—leninizmus tudományának fegyverével bánni, eligazodni a politi­kai életben, helyesen érté­kelni a világ eseményeit, s elsajátítani mindazt, amit a ! gyakorlati élet ezernyi problémája követel. Mert a gyakorlatra nevel a marxiz­mus. Minden betűje, sora azt szolgálja, hogy a kom­munisták — megismerve a klasszikusok tanításait — iránytűként használják azt a gyakorlati életben, eliga­zodjanak a kétfrontos harc fontos kérdéseiben, hogy biztosítani tudják általa a szocializmus építésének 1 meggyorsítását. Azt szolgálja ez a párt­oktatási év is, hogy az em­berek — s elsősorban a kommunisták — megismer­jék cselekedeteik rugóját, el tudják dönteni: mi a leg­fontosabb a gazdasági, a politikai életben, tudják: mit miért kell tenniük, hogy felismerjék, mi aka­dályozza a munkát, a gyor­sabb előrehaladást. Azt szolgálja, hogy tudatos le­gyen a cselekedet, hogy a dolgozó nép soraiba jutva, anyagi erővé váljék a tudat. Sokat ér a gyakorlat, de még többet, ha azt a kom­munista elv vezérli. Nagyra becsülendő az érzés, de fon­tosabb, hogy tudományos módon bizonyíthassuk iga­zunkat, hogy tudatosan vé­gezzük mindennapi mun­kánkat. Egyre több ember ismeri ezt fel, ennek bizonyítéka az is, hogy az idén több ezerrel szaporodott a párt­oktatásban részvevők szá­ma, s további ezreknek kel­lett javasolni, hogy a tö­megszervezeteknél induló politikai oktatásban vegye­nek részt. Ezen a pénteken tehát minden eddiginél nagyobb i érdeklődés közepette kezdik ! megyeszerte a marxizmus— 1 leninizmus tudományának i elsajátítását. Ezért más ez \ a péntek, és ezért jelent többet jó néhány ezer em­ber számára. Más ez a péntek, mert a kommunisták ezreiben vált i tudatossá Leninnek híres mondása, újabb ezrek ér- 1 tették meg előrehaladásunk . egyik fontos feltételét, tisz- i tán látni a feladatokat, el- | sajátítani a marxizmust, a leninizmust, Lenin szavai­val élnek: tanulni, tanulni, tanulni... Csecsemőotthon épül as egri Petőfi utcában Hamarosan kedvező változás lesz tapasztalható majd Eger bölcsődei, napközi otthoni el­látásának terén. A férőhelyek bővítése mellett a közeljövő­ben megkezdik egy új cse­csemőotthon építését is a vá­rosban. Az ÉM Heves megyei Állami; Építőipari Vállalat mérnökei; és szakemberei csütörtökön; megjelentek az új szociális lé- • tesítmény kijelölt helyén, a; Petőfi utcában, s megtörtént a I helykijelölése az épületnek. A hagyományos nagy őszi vásárt az idén is megrendezték Hatvanban. A kétnapos vásárban már az első nap több ezren lepték el a sátrakat a látogatók, s a bő árukészlet­ből válogattak. Képünkön: Kép es Lukácsné boldogi lakos függönyt vásárol. (Folytatása az 5. oldalon) £ A^^^AAAAA/WVWV^A^A^A/WWWWWVVVVVWVA\A\VW^A\^AA/V^^^^A^A/WWV^AA^VA^AWAV^AA^WVWVvVV*^ A IS. ülésszak első szakaszára az nyomta rá bélyeghogy az áj, a haladó harcolt a régivel, az idejétmúlttal N. Sz. Hruscsov beszéde a moszkvai dolgozók október 20-i nagygyűlésén az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség munkájáról MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kila Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön Moszkvában nagy­gyűlésen számqlt be az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszakán rész­vevő szövjet küldöttség mun­kájáról. Beszédének elején hangsú­lyozta: — Ha megkérdezik tőlünk, érdemes volt-e elutaznunk New Yorkba, erre az ülésszak­ra, minden fenntartás nélkül kijelenthetjük, nemcsak érde­mes, hanem szükséges is volt. Ma már az egész világon elis­merik, hogy a közgyűlés mos­tani ülésszaka rendkívül nagy­jelentőségű. A szovjet kormány szük­ségesnek tartotta, hogy az ülésszakon megtárgyalják a jelenkor leginkább ha­laszthatatlan és életfontos­ságú problémáit. Ügy gondoltuk, hogy az ENSZ- közgyűlés munkájában a leg­fontosabb beosztású államfér­fiaknak kell részt venniök. Az Egyesült Államok kormánya és szövetségesei' megpróbálták le­járatni ezt az eszmét, de — ahogy önök is tudják — ku­darcot vallottak. Álláspontun­kat valamennyi szocialista or­szág forró támogatásban része­sítette, és ez az álláspont nagy visszhangra és megértésre ta­lált számos ország kormánya részéről. Az Egyesült Államok elnöke, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália miniszterelnöke és néhány más szövetségesük — attól tartva, hogy elszigetelődik — kénytelen volt, ahogy mon­dani szokás, menetközben át­állni, és nagysietve részt vett az ülésszakon. Mint ezt a világ közvélemé­nye is helyesen értékeli, a közgyűlés 15. ülésszaka a legegyetemesebb nemzetközi találkozó volt azok közül, amelyeket a mo­dern történelem valaha is is­mert. Ezen az ülésszakon több mint harminc ország államfője, kormányfője és vezető állam­férfija vett részt. Az ülésszak elé sok, nagyon fontos nemzetközi problémát terjesztettek megvitatás végett. A Szovjetunió küldöttsége javasolta, hogy tárgyalják meg az olyan halasztha­tatlan kérdéseket, mint az általános és teljes leszere­lés, a gyarmati rendszer felszámolása és valameny- nyi nép és ország függet­lenségének biztosítása, az Egyesült Államoknak más államok rovására elkövetett agresszív cselekményeit, vala­mint azt, hogy meg kell váltom tatnunk az ENSZ végrehajtó szerveinek felépítését. Az ülés­szak napirendjére felvették ezenkívül azt a kérdést, hogy helyre kell állítani a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli tör­vényes jogait, továbbá az algé­riai kérdést, és sok más problé­mát is. Az a tény, hogy a szocialista országok küldöttségei részt vet­tek az ülésszak munkájában, mégpedig úgy, hogy e küldött­ségek élén az illető országok vezetői álltak, valamint, hogy sok más ENSZ-tag ország is ál­lamfői, illetve kormányfői szinten képviseltette magát, je­lentős eredményekkel járt. Az ENSZ-közgyűlés hatalmas üléstermében óriási érdeklő­déssel és figyelemmel hallgat­ták végig a jelenkor több ki­magasló államférfiénak felszó­lalásait. Nagy hatást kellettek a szocia­lista tábor országaiból érkezett küldöttségek vezetőinek beszé­dei, így Antonin Novotny elv­társnak, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökének, Wladyslaw Gomulka elvtárs­nak, a lengyel küldöttség veze­tőjének, Gheorghiu-Dej elv­társnak, a román küldöttség vezetőjének, Todor Zsivkov elvtársnak, a bolgár küldöttség vezetőjének, Kádár János elv­társnak, a magyar küldöttség vezetőjének, Mehmet Shehu elvtársnak, az albán miniszter- tanács elnökének beszéde. Az ülésszakon felszólalt N. V. Podgornij elvtárs, az Ukrán SZSZK küldöttségének és K. T. Mazurov elvtárs, a Belorusz SZSZK küldöttségének vezető­je. Ezek a felszólalások az egész földön úgy ismerete­sek, ípint az. új. igazságos, a népek .boldogságát és felvirágzását megteremtő világ hangja. E felszólalások egyúttal kér­lelhetetlenül elítélték az impe­rialista gyarmattartó világot, amely belekapaszkodik min­denbe, ami idejét múlta, amit elítélt a történelem, azt a vi­lágot, amely a békét és a né­pek biztonságát fenyegeti. Nagyon elősegítette a béké­ért és a népek gyűlöletét ki­váltó gyarmati rendszer fel­számolásáért vívott harcot Kwame Nkrumah ghanai el­nöknek, Sekou Touré guineai ejniikneky. - Sukarnonalc, Indo- 4é^a'JeliipkéneÍE; Dzsávaharlal Nehru, irfdia miniszterelnöké­nek, Gamal Abdel Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének, Norodom Sziltanuk kambodzsai államfőnek és a többi független állam képvise­lőinek hozzászólása. Mély hatást tett Fidel Cast­ro kubai miniszterelnöknek, a kubai nép hős fiának nagysze­rű beszéde. Más államférfiak felszólalásaiban is számos konstruktív javaslat hangzóit el. Az imperialista világ képvi­selői, a gyarmati rendszer vé­delmezői sokszor nyíltan, de gyakran leplezett módoii ■min­dent elkövetnek, hogy védjék pozícióikat, megtartsák állá­saikat. És, mint ahogy önök tudják, az ülésszakon néha olyan csaták zajlottak le, ami­lyeneket születése óta nem is­mert ez a nemzetközi szerve­zet. Az ENSZ-közgyűlés 15. ülés­szakának első szakaszái’a az nyomta rá a bélyegét, hogy az uj, a haladó harcolt a régivel, az idejétmúlttal, mindazzal, ami akadálya az új fejlődésének és növekedésé­nek. N. Sz. Hruscsov ezután rész­letesen elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseit és a szovjet küldöttségnek az ENSZ-köiz- gyűlés 15. ülésszakán kifejtett tevékenységét. A világban az ENSZ meg­alakulása óta végbement vál­tozásokról szólva kijelentette: — Ezekre a változásokra legelsősorban az jellemző, hogy felnőtt a szocialista országok hatalmas tábora. Ma a szocializmus zászlaja alatt több mint egymil- liárd ember él és dolgozik. A szocialista világrendszer létrejötte döntő jelentősé­gű az egész emberiség sor­sára nézve. A szocialista országok nem­csak, hogy megszülettek, ha­nem gyorsan meg is erősödtek, megvédték forradalmi vívmá­nyaikat és kimutatták, hogy fölényben vannak a tőkés rendszerrel szemben a gazda­ság, az életszínvonal, a tudo­mány és a kultúra fejlesztésé­ben. A szocialista országok ve­zetnek a termelés növelésének ütemében, a világűr meghódí­tásában, az atomenergia békés felhasználásában. Bennünket, kommunistákat azzal vádoltak, hogy az erő­szak hívei vagyunk, hogy az embereket csupán a hatalom megszerzésére tudjuk mozgó­sítani, hogy lábbal tiporjuk az egyén szabadságát, de képte­lenek vagyunk alkotni, ipart, mezőgazdaságot szervezni. Ma az egész világ tudja, hogy ott van igazi szabadság, ott fejlődik gyorsan a népgaz­daság és a kultúra, ahol a nép győzedelmeskedik, ahol a tár­sadalom szervezetének új rendszere jut diadalra, vagyis ott, ahol a szocializmus győz. A szovjet kormányfő a to­vábbiakban rámutatott, hogy az elmúlt tizenöt év alatt hatalmas változások történtek a gyarmati világban is. Gyarmatbirodalmak dőlnek össze, sőt mondhatnók, hogy össze is dőltek, s most már csak a törmelékük recseg-ro- pog. Ázsiában megszabadult a gyarmati elnyomástól India, Indonézia, Burma, Ceylon és több más ország. Napjainkban rendkívül viharos erővel sza­badulnak fel Afrika népei. Af­rika sokat szenvedett népei végre emberi jogokat nyerhet­nek. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezeket a nagy nemzet­közi változásokat. Amikor a második világháború után megalakult az Egyesült Nem­zetek Szervezete, az Amerikai Egyesült Államok volt’ a világ ura. Ez az ország volt a leg­gazdagabb, gazdaságilag a leg­erősebb. Valószínűleg ezért ^öntöttek úgy, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetének székhelyét az Egyesült Álla­mokba tegyék. Földrajzilag ez igen sok nehézséget okoz, nem is szólva arról, hogy az Egye­sült Államokban uralkodó vi­szonyok egyáltalán nem segí­tik elő egy nemzetközi szerve­zet rendes tevékenységét. Ka most kerülne sor az ENSZ székhelyének megválasztására, akkor az afrikai népek, a né­gerek aligha egyeznének beie, hogy olyan országba helyezzék a világszervezetet, ahol a né­gereket emberszámba sem ve­szik, a legszigorúbb faji meg­különböztetést alkalmazzák ve­lük szemben, sőt olykor még meg is lincselik őket. A nemzetközi életnek ezek a tényezői, mint annyi más is, azt példázzák, hogy eljött az átértékelésnek, a legfontosabb világproblé­mák újszerű megoldásának ideje. N. Sz. Hruscsov ezzel ösz- szefüggésben utalt arra, hogy amikor az ENSZ megalakult, helyesen határozták meg leg- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents