Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-13 / 216. szám

2 NÉPŰJS 46 1960. szeptember IS., kedd Nagyok Eger múltjából.. Csíky Sándor „Azt hiszi a zsarnok, hogy rideg váriba Szörnyű kínzásival megöli a lelket, Am de csatlakozand számításiban, Eltörpül lelkének sötét homályába, Nem tudja felfogni, hogy üldözésivel a honfi érzelmét nem tudja hűteni..." A hanglemez OKTAT, NEVEL, SZÓRAKOZTAT! Több ezer hanglemezből válogathat t ' Az Egri Állami Áruház újonnan megnyílt önkiválasztó HANGLEMEZ OSZTÄLYÄN! Nyitva: reggel 8-tól este 6-ig. — Szombaton Is! Csökkentsék százezer fővel a koreai fegyveres erőket PHENJAN (TASZSZ): Koreai hírügynökségi jelen­tések szerint a Mincsu Csoszon című lap hétfői számában köz­zétette Pák Mun Gjunak, a legfelső népi gyűlés elnöksége titkárának cikkét, amelyben a szerző felhív az észak- és dél­koreai hadsereg összesen 100 ezer fővel való csökkentésére. A fegyveres erők ilyen mér­vű csökkentése — mutat rá a cikkíró — hatalmas jelentősé­gű lenne a két országrész vi­szonyának megjavításában, valamint Dél-Korea gazdasági életének normalizálásában. Pák Mun Gju hangsúlyozza, hogy az észak- és dél-koreai hadsereg összesen százezer fő­vel való csökkentése megvaló- ' sítható. A Koreai Népi DemokratiKus Köztársaság a maga részéről hajlandó nyolcvanezer fővel csökkenteni néphadseregét. (MTI) Idő,járás, jelentés Várható időjárás kedd estig: Ke­vés felhő, eső nélkül. Több órás napsütés. Reggeli párásság, helyen­ként köd. Mérsékelt keleti szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden 20—24, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 5—10 fok között. Távolabbi kilátások: A hét köze­pén az évszakhoz képest meleg idő. (MTI) m tóttá, hogy az ő küldöttsége képviseli törvényesen a kongói népet és az ENSZ-nek is el kell fogadnia ezt a tényt. A megfigyelők valószínűnek tartják, hogy Hammarskjöld Bomboko küldöttségének meg­bízólevelét óhajtja elfogadni, azaz ismét szembehelyezkedik a kongói nép többségének tá­mogatását élvező Lumumba- kormánnyal. ACCRA: A ghanai kormány — jelenti a Reuter — vasárnap élesen bírálta, hogy az ENSZ teljesen törvénytelenül, beavat­kozik Kongó belügyeibe és Lumumba kormányával szem­ben az úgynevezett Ileo-kor- mányt támogatja. Utasították Ghana állandó ENSZ-küldöttét, hívja fel az Egyesült Nemzetek figyelmét, hogy a kongói parlament mind­két háza megállapodott a sta­tus quo fenntartásának szüksé­gességében. Ghana indítványozza, hogy az ENSZ segítse a központi kormányt a rend helyreállítá­sában, adjon pénzügyi és ka­tonai támogatást Lumumba kormányának. Ghana erélyesen tiltakozik Franciaországnál azellen, hogy a volt Francia-Kongóban en­gedélyezték Kászavubu rádió­beszédének közvetítését. Mint ismeretes, a volt Francia-Kon­gó külügyeit Franciaország irányítja. A DPA arról ad hírt, hogy Botszio ghanai földművelés- ügyi miniszter, Nkrumah meg­bízásából Leopoldville-be uta­zott, hogy megpróbáljon köz­vetíteni az egymással szemben álló Lumumba és Kaszavubu között. Mint a Reuter közli, a gha­nai kormány nyilatkozatban határolta el magát Alexander tábornoktól, a ghanai haderők angol vezérkari főnökétől. Alexander tábornok a közel­múltban az angol sajtónak nyi­latkozott a kongói helyzetről, kijelentette, nem bánná, ha Lumumbát elmozdítanák tiszt­ségéről. A ghanai kormány kijelen­tette, nem ért egyet a tábornok állásfoglalásával. LEOPOLDVILLE E héten megkezdődik a kon­gói hadsereg megszervezése. Eddig az úgynevezett Force- Publique tartotta fenn a ren­det az országban. Most Kettani tábornokot, a marokkói ENSZ- csapatok parancsnokát bízták meg ütőképes, korszerű had­sereg megszervezésével. Kettani kijelentette, hogy a közeljövőben három zászlóal­jat és több ejtőernyős egysé­ge állítanak fel. Hozzátette. a hadsereg meg­szervezését csak úgy vállalja, ha az ENSZ kenetén belül tör­ténik meg. ELISABETHVILLE Katangai „kormánykörök­ben’1 nagy megelégedéssel fo­gadták, hogy az ENSZ hatósá­gai lépten-nyomon gátolják a központi kormány munkáját, megakadályozzák az ország egyesítését. A Csőmbe-féle „belügyminisztérium” tisztvi­selője Iájelentette, hogy az ENSZ-csapatok által elrendelt tűzszünet valójában egyértel­mű Katanga független állami létének de facto elismerésével. Csőmbe „miniszterelnökségi hivatalának” egy szóvivője pe­dig nyíltan arról beszélt, hogy az ENSZ-hatóságok egyáltalán ném kívánják Lumumbát és örülnének, ha Kaszabuvuval tárgyalhatnának. A szóvivő elégedetten hangoztatta: „Az ENSZ végre, úgy látszik, kezd hozzánk hasonló nézeteket vallani a kongói helyzetről.” LONDON: A hétfői angol lapok részben szintén a pártütő Kaszavubu- klikk mellett foglalnak állást A konzervatív Daily Teleg­raph válságot emleget és azt állítja, hogy ez a válság csak szélesedik, ha a kongói katonai vezetők nem fordulnak szem­be Lumumbával. A lap köve­teli, hogy Hammarksjöld bírja rá az Egyesült Államokat a be­avatkozásra. A Daily Herald sürget, nyer­jék meg a független ázsiai és afrikai országokat, hogy Kon­gót helyezzék az ENSZ gyám­sága alá. A lap szerint a kon­gói nép „még nem érett meg a függetlenségre”. A Scotsman nyíltan hangoz­tatja, hogy az ENSZ-csapatok- nak kell véget vetniök a Kon­góban dúló harcoknak, sőt biz­tosítani kell, hogy az ENSZ hatalmat gyakoroljon a törvé­nyes kongói kormány felett, „Az események azt mutatják, hogy az ENSZ-nek nyíltan be kell avatkozni Kongó „bel­ügyeibe”. (MTI) JVÜVV YURK (MTI): Héttőn este, magyar idő szerint nyolc órakor, a Biztonsági Tanács is­mét összeül a kongói helyzet megvitatására. Ezen az ülésen már részt kell vennie a kongói küldöttségnek is. Mint a nyugati hírügynöksé­gek megjegyzik, valószínűleg heves vita lesz majd arról, hogy melyik küldöttségnek ad­ják meg a részvételi jogot, a törvényes kongói kormány de­legációjának, vagy pedig az Ileo-féle „ellenkormány” kép­viselőinek. A diplomáciai megfigyelők nyilvánvalónak tartják, hogy a Szovjetunió és Lengyelország képviselője a törvényes kor­mány küldötteinek részvételét kívánja majd, az amerikaiak viszont feltehetően az ország egységét megbontó Kaszavubu híveinek akarnak majd széket biztosítani. Mindkét küldöttség útnak indult New Yorkba. Lumumba küldöttei repülőgépen Leo- poldville-ből Brazzaville-be utaztak, itt akartak átszállni a New Yorkba tartó Sebana-gép- re. A Brazzaville-i hatóságok (volt Francia-Kongó) azonban nem engedélyezték a kongói küldöttség gépének leszállását, így annak vissza kellett for­dulnia. Mint a Reuter közli, a küldöttség valószínűleg két­órás késéssel érkezik majd meg az ENSZ székhelyére. Bomboko, a törvényes kor­mánnyal szembenálló „Ileo-kor- mány” külügyminisztere — a New Yorkba tartó másik kon­gói küldöttség vezetője — va­sárnap Brazzaville-ben nyilat­kozott újságíróknak. Azt állí­Jelentések Kongóból lágháború előkészítése. A nyugat-európai országok­ból a nagygyűlésre érkezett antifasisztákhoz és volt ellen­állási harcosokhoz szólva Ulbricht kijelentette, hogy az NDK területéről soha többé nem fognak háborút indítani az európai népek ellen. Ulbricht utalt rá, hogy az NDK kormánya felhívással fordult az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakához, hozzon létre megállapodást a németországi leszerelésre vonatkozó intézke­désekben. A berlini nagygyűlésen fel­szólalt több külföldi küldött­ség vezetője is. (MTI) után, a militaristák és a revans hívei magukhoz ragadták a ha­talmat Nyugat-Németország- ban. Hitlerhez hasonlóan, terü­leti követeléseket hangoztat­nak. 15 évvel a második világ­háború befejezése után hitle­■ rista tábornokók olyan emlék- i iratot szerkesztettek, amelyben Nyugat-Némétország teljes mi­■ litarizálását és stratégiai : atomfegyverekkel való ellátá­sát követelik. ■ Walter Ulbricht hangsúlyoz- . ta, ha Adenauer Kelet-Porosz­■ ország, Erhard pedig Felső- • Szilézia bekebelezését sürgeti, ■ mindenki előtt világos, hogy ez '■ nem más, mint a harmadik vi­BERLIN (TASZSZ): A fa­siszta terror áldozatainak nemzetközi emléknapja alkal­mából vasárnap nagygyűlés volt a berlini August Bebel té­ren. A teret és környező utcá­kat több tízezren töltötték meg. Ezerszám jöttek el nyugat-ber­lini lakosok is, akik a hábcftús propaganda és a nyugat-berli­ni revanstalálkozók beszünteté­sét követelő táblákat hoztak magukkal. A nagygyűlésen Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának elsőtitkára mon­dott nagy beszédet. Rámuta­tott, hogy most, 15 évvel a má­sodik világháború befejezése Wolter Ulbricht beszélt a berlini dolgozók nagygyűlésén Így ír ettől Csíky naplójában 1869. szeptember 28-án: „Reg­geli 9 órakor... társaimmal el- mentem a Lyceumba az össze­írást (azaz beíratást) végbevin­ni, de mivel ... ide nem adták a kulcsokat, jelentést tettünk az ellenállásról a közigazgatási tanácsnál, mely mellénk a ka­pitányt, hat hajdút, lakatost... rendelvén, ezekkel a Lyceum­ba mentünk és ott mind a négy iskola ajtaít felnyitottuk és a táblákat azokról leszedetvén átfördíttatjuk. Magunk pedig az összeírást délelőtt is, után is folytattuk” Ugyanekkor' városi kezelésbe vették a Vereskúti és Mária utcai, valamint a „Há­rom Farkas” iskolákat. 1870-re ugyan visszaperelte az egri papság az iskolákat, de Csiky haladó és radikális szelleme sugárzik e forradalmi tettből! Sokat tett a városnak vasúttal való összeköttetéséért is. Kos- suth-szakállas, magyar ruhás, csizmás alakja réme volt Eger reakciós köreinek — el is ne­vezték később az egri papok „egri tigris”-nek! öregségére sem vált tehetetlenné, el-ellá- togatott régi harcai színterére, a parlamentbe. 1890-ben ezt ol­vassuk egy helyi lapban: „Vé­gighallgatta az egész ülést és az átkos kormányt onnét fent- ről is olyan töretlenül ellen­őrizte, amint ahogyan odalenn cselekedte a régi időkben, ami­kor Csíky Sanyi—Patay Están testvérpár mindennapos sze­replője volt még a magyar po­litikai arénának”. 87 éves korában halt meg az „egri tigris”, — gyászjelenté­sén nem tüntették fel rangját, tisztségeit, volt érdemeit, csu­pán e három szót: „Eger város polgára”. NEM JELLEMEZHETJÜK életét jobban, mint az 1865-ös választás alkalmával a város polgárai tették egy képviselő- házi előterjesztésükben: „...az ő rendíthetetlen hazafisága, a szenvedések, megaláztatások, s üldöztetések, tűz, vas és halál próbáját oly nemesen kiállotta: hogy emiatt — hitünk szerint — tisztelettel hajlanak meg előtte jellemes politikai ellen­felei is, mert van egy emberi tulajdonsága, mely minden egyéni nagy tulajdonságnak koronája, mely előtt meghódol az elvetemültség is, s ez: a ren­díthetetlen hazaszeretet”. Sugár István ALIGHOGY KISZABADULT a fogságból, tovább folytatja harcát Egerben a nép szabad­ságáért. A város lakossága bál­ványozza. 1860-ban megvá­lasztják a város polgármeste­rének. 1861-ben pedig ismét képviselőjükké teszik az egri­ek. 1865-ben, 1869-ben és 1872- bert ismét elküldi Eger lakos­sága az országgyűlésbe. A leg­hevesebb volt a harc 1865-bén, amikor az érsekség jelöltjével, Vavrik jogtaftárral mérte össze erejét. Indult még a választá­son egy Kormos Béla nevű ügyvéd is. Az érseki aula min­den követ megmozgatott Vav­rik érdekében, illetve Csíky el­len, a megvesztegetéstől az itatásig és erőszakig. A városi választási bizottság a titkosság mellett foglalt állást, ami csak még jobban vadította a papi pártot. Kikből is állott a papi párt? így vall erről egy kora­beli okmány: „... papszolgák­ból, hivatalnokokból, s megfé­lemlített adósok, iparosok, s kereskedőkből, szóval nem függetlenekből...” így szólt a Csíky-párt fehértollassainak kortesdala: „Ő a jellem példaképe! így isméri Eger népe, Nem víheted erre-arra, Nem hoz szégyent a magyara!” A választás fényes sikert hozott a magyar függetlenségi politika bátor harcosának: Csiky: 1143, Kormos: 188 és Vavrik: 9 szavazatot kapott. Fanatikus szabadságszerete- tétől sarkallva, azon néhány képviselő közé tartozott Csíky, aki nem szavazta meg a Deák­féle kiegyezést! Az országgyű­lés legszélsőbb baloldalát kép­viselő kicsiny csoport legmoz­gékonyabb képviselője az egri Csíky Sándor! Mindig a legha­ladóbb, legradikálisabb állás­pontot képviselte! CSfKY KEZDEMÉNYEZE- SERE 1869-ben államosították az egri katolikus népiskolákat! A városi képviselőtestületben kiharcolta 46:24 arányban az ún. közös iskola felállítását. A papok, amint Csíky naplójában leírta, uszítani kezdtek az álla­mi iskola eszméje ellen: „ ... Otterhallik jár a Szálába a községi iskolák ellen aláírá­sokat gyűjteni, azon kérdéssel: akar-e keresztény lenni, vagy zsidó, erre gyűjti az aláíráso­kat”. Amikor nem adták át a papok a líceumbeli iskolát, karhatalommal elfoglalta azt. Eger Vátós Tanácsa végre­hajtó bizottságának követke­ző ülése elé egy javaslat kerül, amely indítványozza, hogy Csiky Sándor elhanyagolt eg­ri sírját és síremlékét hozzák rendbe. Nem mulaszthatjuk el tehát az alkalmat, hogy ne ismertessük meg városunk e nagy fiának életével és mű­ködésével olvasóinkat, annál is inkább, mivél áltálában nem ismert, pedig utcát is neveztek el róla. 1805-BEN SZÜLETETT, szé­kely eredetű családból. A ta­nulni vágyó, tehetséges ifjú a jogi pályát választotta és ügy­véd lett. A fiatal ügyvéd ha­mar bekapcsolódik a város po­litikai életébe. — Az egyre élénkülő nemzeti függetlenségi törekvések egyik leghangosabb egri hangadója. Elszánt ellen­sége az osztrákok elnyomó tö­rekvéseinek és a katolikus egyház szinte korlátlanul érvé­nyesülő jogainak. Folyt a vá­ros régi és nagy felszabadulási pere, hogy Eger városát fel­szabadítsa az egri érseki föl- desuraság jobbágyi alávetett­sége alól és a várost a szabad városok sorába iktassa. E harc a század első felében életre- halálra folyt és ennek a fel­szabadító mozgalomnak Csíky volt ezekben az években leg­elszántabb katonája. Neveze­tes volt szereplése az 1839-es városi tisztújításon is, amikor az érsek csalással hozott be egy korrupt városi vezetősé­get. Az ekkor kirobbant heves ellenzéki harc zászlóvivője Csíky, akit ez ügyből kifolyó­lag még az érsek-földesúr íté­lőszéke elé is akartak hurcol­ni és csak a Helytartótanács mentette meg a lefogatástól. Egész élete alatt, de kivált a szabadságharc előtti időszak­ban, állandó harcot folytatott az érsekség és káptalan erő­szakoskodásai és túlkapásai el­len. Amikor kibomlott a szabad­ságharc zászlaja, Csíky ott volt az első sorokban, — őrnagyi rangban. 1848—49-ben első al­kalommal képviselte Eger vá­rosát az országgyűlésen —, mint Kossuth fanatikus híve. A nagy harc során mint kor­mánybiztos is tevékenykedett. De nemcsak a harc dicsőségé­ből vette ki a részét, hanem követte Kossuthot egészen Aradig. A világosi fegyverleté­tel után hatalomra tört Bach- rendszer előbb családi vagyon­káját zárolta, később pedig hadbíróság elé állította. A pes­ti Űj-épületből került azután Csiky az ausztriai Kufstein várbörtönébe. A hadbíróság előbb halálra ítélte Csíky Sán­dort és csak később enyhítet­ték az ítéletet 6 évi várfogság­ra. Kegyetlen, embertelen sor­sa volt a hírhedt börtön cellá­jában. így ír, egy 1853 elején kelt levelében feleségének, Egerbe: „... szabadon eget tsupán négy ízben, s az alatt mind öszve hat rövid órákig engedtetetf’ meglátni, .,a többi időm a toronyban külön fog­ságba zártan, egyedül kínlód­ván által...” De nem tört ösz- sze a fogság évei alatt. így ír a börtön homályos cellájában: Kísérletek Petőfibányán mányos ipari kutatások ma­gukban foglalják még a fém- támmal biztosított fejtések kialakítását. Erre azért van szükség, hogy támmentes hom­lokot biztosítsanak a fejtések­nél a Dombassz-kombájn kí­sérletek bevezetéséhez. Ezek a kísérletek, a tudomá­nyos ipari kutatások program­ja azt igazolja, hogy a tervek teljesítésének pillanatnyi érde­ke nem homályosítja el a tá­volabbi jövő céljait sem, a tröszt műszaki kollektívája gondol a holnapra is. De azt is bizonyítja az a kísérletsoro­zat, hogy a legfőbb cél az em­beri munka könnyítése, a fi­zikai erőfeszítés minimumra csökkentése: éppen az ember érdekében. AZ IGAZ, hogy a lignit nem tartozik a legfontosabb szén­féleségeinkhez, de a vegyipar fejlődésével még igen komoly tekintélyt vív majd ki magá­nak. És ez nincs is olyan messze. Ma még elégetjük a hőerőművek kazánjaiban, hogy villamosenergiát nyer­jünk ezen az úton. De holnap a vegyiipar fontos nyersanya­gává válik: a kátrányszárma- zékok kifogyhatatlan forrásá­vá. És akkor — néhány év múlva — igen sok lignitre lesz szükségünk. Ezért folynak a kísérletek, ezért született meg a tudomá­nyos kutatások programja Pe- tőfibányán. G. Molnár Ferenc 1963-ig. Csupán a fedűvíz le- csapolására vonatkozó kísérle­tek határidejét jelölték meg 1965-re. Ezzel a problémával az országos szerveken kívül a Petőfi altáró műszaki kollektí­vája is meg akar birkózni. Ugyanígy „házi” megoldást ke­resnek a fedűvíz lecsapolására vonatkozólag olyan módon, hogy a fedűvizet a fúrólyukak segítségével vezetnék el. A Pe- tőfi-altáró műszaki gárdája gyürkőzött neki a több szele­tes fejtési mód megoldásának is, amit 1965-re szeretnének megtalálni. A FEJTÉSRE vonatkozóan a központi szervek tervében sze­repel a vastagtelepes, többsze­letes fejtés, 1962-es határidő­vel. Erre a kísérletre a Bányá­szati Kutató Intézet vállalko­zott. Tekintettel arra, hogy egyik legfontosabb művelési mód a külszíni fejtés, a tröszt erre is sok gondot fordít. Sze­retnének egy külfejtési szelet­fejtőgépet létrehozni. Egy fej­tési jövesztőgép kialakítása is benne szerepel még a prog­ramjukban a következő három év távlatában. A réselési munkák elvégzésére is beállí­tottak kísérleteket kétéves tartamra. A tröszt a kutatóintézettel karöltve, bányatűzjelző beren­dezés megszerkesztését is tervbe vette. Az artézi víz ní­vójának süllyesztését az orszá­gos szemtok kísérletezik ki 1961-től 1963-ig. Ezek a tudo­amikor a Matravidéki Szénbányászati Trösztnél jár- < tunk Petőfibányán, és érdek­lődtünk a terv- és statisztikai osztály vezetőjénél, Sípos Tamás mérnöknél az elért eredmények és a további ter­vek iránt, a tervteljesítés és a tervezés számadatain túl, ér­dekes fejlesztési programról is hallottunk. Kiderült, hogy a tröszt terü­letén a Bányászati és Kutató Intézet, az Országos Földtani Intézet, de maga a tröszt mű­szaki gárdája is tervszerű kí­sérleteket folytat, egyfelől új­fajta munkafolyamatok és fejtési módok kialakítása érde­kében, másfelől a különböző bányagépek felhasználhatósá­ga és újfajta gépek megszer­kesztése érdekében. A kísérleteket évi ütemezés­ben végzik él, zömmel 1961-től

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents