Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-09 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Aachenben Gyöngyösi sikerek AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 213. szám Ara 50 fillér 1960. szeptember 9., péntek Tízéves a véradó mozgalom .Köszönöm élek...!” Csak ennyit tudott a műtét után köszönetül mondani a diósgyőri fiú, akinek meg­mentésére az egész ország megmozdult. Fá jdalmas mű­téttel adtak a fiúnak eleven bőrt, hogy megmentsék az életnek. Az eset, majd a rádió hullámain közvetített riportdráma sokakban fel­tette a kérdést: vajon én megtettem volna? Sokkal többet is megtesz az igazi ember, ha arról van szó, hogy embertársát mentse, hogy a halál elé áll­jon, ha kell, saját élete árán is. Emlékezzünk a szuha- kállói bányászok megmen­téire, akik semmivel sem törődve, megfeszített mun­kával siettek társaik segít­ségére. Nem egyedülálló esetek ezek, S talán most, ezek után, térnénk vissza a tu­lajdonképpeni évforduló­hoz, a tízéves véradó moz­galomhoz. Célját már min­denki ismeri. Sok ezren vették igénybe áldásos se­gítését, sok életet mentett meg a vér. Am annak elle­nére, hogy a tízéves ered­ményeket és a tízéves jubi­leumot ünnepélyes keretek között ünnepelte meg a Me­gyei Vöröskereszt és a vér­adó állomás, mégsem lehe­tünk elégedettek. Ebből, a mi mozgalmunkból, hiány­zik az a meggyőző erő, az a tudatos emberszeretet, ami­re pedig önkéntelenül gon­dolunk, ha véradókról esik szó. Miért nincs henne ez a társadalmat mozgató erő? Azért, mert nem minden véradó, csak nagyon-na- gyon kevesen adják vérü­ket önzetlenüL Angliában, Franciaországban a véradás ingyenes. Az is volt. Ben­nük több a hazafiság? Több az önzetlen emberszeretet? Nem hinnénk. Azok a szo­cialista emberek, akik éle­tüket kockáztatják, ha em­bertársukról, vagy üzemük­ről van szó, nem valószínű, hogy azért adják pénzért a vérüket, mert arra rászorul­nak. Talán, ha a Vöröske­reszt, mint illetékes szerv, többet foglalkozna a vér­adókkal, többen is lenné­nek, s jobban megértenék, mit is jelent az ő vérük a gyógyászatban. Mert nem elsősorban pénzről van itt szó. Hanem arról a végtele­nül egyszerű dologról, hogy ha az ember valamit önzet­lenül, emberszeretetből tesz, annak ezerszer több a haszna. Az ingyenes vér­adás országszerte, de me­gyénkben is elég ritka. A véradó kör tagjai, a mozga­lom vezetői jó példával jár­nak elöl azzal, hogy maguk teljesen ingyenes, rendsze­res véradók, s ezzel mintegy utat mutatnak nálunk is a mozgalom új iránya, új út­jai felé. Mindenki szeretet­tel és tisztelettel fordul a véradók felé, de a mozga­lom hiányosságait még ak­kor sem szabal elhallgatni, ha egy kicsit ünneprontók vagyunk. 1960-ban, egész évben, a tízéves jubileum jegyében zajlik a véradó állomás munkája. Talán a jubileu­mi esztendő olyan eredmé- j nyekkel zárul majd, ami' válóban megfordítja a moz­galom irányát, s egyre job­ban előtérbe kerül a cél, amelynek érdekében sok százan kaocsolódnak majd bele ebbe az igazán embert jellemző, emberért, életért való mozgalomba. Vándorkiállítás az iskolákban A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya 45 darabból álló népművészeti vándorkiállítás anyagát állította össze. Ez a kiállítási anyag az iskoláknál kerül bemutatásra egyhetes forgással. A kiállításon bemu­tatják a tanulóknak azokat a ritka népművészeti kincseket, amelyek hazánk egyes vidékei­ről most már közkinccsé vál­tak. Először az egri VI. számú iskolában láthatják a tanulók, ahol dr. Berencz Jánosné ta­nárnő rendezi a kiállítást. Megyeszerte megkezdték a silózást , Az állatok minél több,s vál­tozatosabb takarmányozására a termelőszövetkezetek bősé­gesen vetettek takarmánynö­vényeket. A takarmánygabo­nán kívül télen zöldfélékre is szükségük van az állatoknak. A múlt héten megyeszerte hozzáfogtak a silózáshoz, és már 1243 katasztrális holdról be is takarították a silónak- valót. Gonoskodnak arról, hogy a zöldféle minél változa­tosabb és jól bevermelt legyen. öt első dijat nyert Nyugat-Németországban, az aacheni nemzetközi lovasversenyen a Gyöngyösi Állami Méntelep ötösfogata: a két Plútó, a két Favory és Incitátó. Farkas András: HOGY MINDENÜTT A MŰVELTEBB EMBEf ÉPÍTSE A HOLNAPOT ★ Pataky Dezső: GÉPEK ÉS EMBEREK BIZTOS ALAPOKON ALL IPARFEJLESZTÉSI PROGRAMUNK SZAKEMBER UTÁNPÓTLÁSA ★ RÓMAI OLIMPIÁRÓL JELENTJÜK Kádár János vezetésével elutazott iVetr Yorkba a magyar EÍSSZ-küldöttseg Kádár János allamminiszter vezetésével csütörtökön eluta­zott Budapestről a Magyar Népköztársaság küldöttsége, amely .részt yesz az ENSZ-köz- gyűlés XV. ülésszakán. A delegációt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fe­hér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Marosán György, Ne­mes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságá­nak tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP po­litikai bizottságának póttagjai búcsúztatták. Részt vett a bú­csúztatáson a minisztertanács számos tagja, a politikai és társadalmi élet sok vezető sze­mélyisége, továbbá a buda­pesti diplomáciai testület szá­mos vezetője. Végrehajtó bizottsági ülés a füzesabonyi járásban Csütörtökön tartotta végre­hajtó bizottsági ülését a Füzes­abonyi Járási Tanács. A napi­rend első pontja a kisiparosok és a kisipari termelőszövetke­zetek munkájával foglalkozott. Megvitatták azt, hogy mi­lyen módon lehetne jobbá ten­ni a lakosság száméra a szol­gáltatást. Foglalkozott a végre­hajtó bizottság az elért ered­ményekkel is, de feladatokat is jelölt meg a ktsz-ek és kis­iparosok számára. Második napirendi pont a mezőgazdaság előtt álló őszi munkákkal, a munkák beindí­tásával és a folyamatosság biz­tosításával foglalkozott. Szerdán délután 4 órakor ünnepélyes tanévnyitóval kezdte meg az új oktatási évet Egerben a marxista—leninista esti egyetem. A nagy előadó­teremben összegyűlt hallgatók előtt Bíró József, a Heves me­gyei Pártbizottság titkára mon­dott bevezetőt, rámutatva ar­ra, hogy az MSZMP VII. kong­resszusa többek között a poli­tikai képzés fontosságát is hangsúlyozta, s ennek meg­valósításáért tevékenykedik az esti egyetem. Az egyetem ön­ként jelentkező hallgatóinak sikeres, jó munkát kívánt és a megyei pártbizottság nevében az új oktatási évet megnyi­totta. Ezután dr. Földi Pál, az egyetem igazgatója szolt a hallgatókhoz. Hangsúlyozta, hogy megyénk már a VII. pártkongresszus irányelvei nyomán, a szocializmus alap­jainak -lerakását-tény egében megvalósította, hiszen ,a mező- gazdaság szocialista , átszerve­zését majdnem egészében be­fejeztük, de ez újabb feladatok elé állít bennünket, .hiszen erő-, síteni, szilárdítani, fejlesztem, gyorsítani kell a szocializmus építését, nemcsak a gazdasági életben, hanem a kultúrában és ugyanakkor az emberek tu­datában. Ezt a célt szolgálja az esti egyetem, amelynek hallgatói nemcsak párttagok: pártonkí- vüliek is vannak közöttük. Mi­után a hallgatók önként vál­lalták marxista—leninista is­mereteik fejlesztését, ez az ön­kéntesség egyúttal azt a köte­lességet is magával vonja, hogy tanulmányaikat lelkiis­meretesen, eredményesen vé­gezzék. A hallgatók hetenként egy alkalommal vesznek részt osz­tályfoglalkozáson, negyedéven­ként beszámolót, félévenként pedig vizsgát tesznek a kije­lölt időben és a kijelölt vizs­gabizottság előtt. Mindez egy­úttal arra is mutat, hogy a felkészülés alapvető módszere az egyéni tanulás. Az osztály­foglalkozásokon a nyitókérdé­sekre egy-egy hallgató felszó­lítás után ad választ, majd az osztály tagjai mondhatják el, véleményüket a feltett kérdé­sekre vonatkozóan. Mindig a gyakorlatban vizsgálják meg az elveket, a gyakorlat próba­kövén, de a szűk prakticizmus mellőzésével. Az esti egyetem hallgatói évi 24 nap tanulmányi szabad­ságra jogosultak, éppen úgy, mint egyéb egyetemek és főis­kolák esti tagozatainak hall­gatói. Az osztálybeosztás ismerte­tése után a marxista—leninis­ta esti egyetemen megkezdőd­tek az előadások. Az egyes osztályokban Btró József, dr. Földi Pál, Kácsor Jánosné ‘‘S dr. Borai Emil tartják az elő­adásokat. Az esti egyetem mar negye­dik éve működik megyénkben. Munkájával hatékonyan segíti elő azoknak az elveknek, cél­kitűzéseknek megvalósítását, amelyeket pártunk VII. kong­resszusa jelölt ki. Több mint 2600 vagon gabonát adtak át a tsz-ek w Rendeső és szereplők as Uri muriról Még néhány nap és kígyói­nak a színházi fényszórók fé­nyei, ismét felgördül a füg­göny és művészeink tolmácso­lásában, a világot jelentő desz­kákon, felhangzanak a halha­tatlan sorok... Móricz-darabbal, az Űri mu­rival kezdi az évadot az egri Gárdonyi Géza Színház. A próbák már befejezéshez köze­lednek, többé-kevésbé készek a figurák, csupán csiszolásra szorulnak, és legfeljebb a fel­vonások ritmusa döcög még néhol. Ezeket a napokat a várako­zás izgalma telíti. És csupán találgat mindenki: színész, díszletező, igazgató, világosító és a többiek: milyen lesz a siker... A tegnap esti, próbaközi szü­netben a rendezőtől és három színésztől kértünk véleményt a darabról és a szerepekről; RENDEZŐ: Horváth György. — A dráma a dzsentri-rend haláltáncát vetíti és rendezői felfogásom is ezt akarja ér­vényre juttatni. Cselekménye a millenniumi időkben játszó­dik, de a szerző a Horthy-Ma- gyarországról mondott ítéletet. Mintegy bizonyítja, hogy a meglevő társadalmi állapotok­ra kell jönnie egy tűzvésznek, amely mindent elpusztít, fel­perzsel mindent, amelyet az Idő pusztulásra ítélt. Célunk, hogy az író szavait, gondola­tait a lehető legszenvedélye­sebben mondjuk el. Izzania kell a drámának ..; — Milyen feladat az Űri muri bemutatása? — Véleményem szerint nem­zeti színjátszásunk nagyjai, te­hát a Bánk bán, a Csongor és Tünde, s Az ember tragédiája mellett a legnagyobb darab. Bonyolult, mert nem követi a szokásos dramaturgiai formá­kat. Belül, a külszín alatt forr az emésztő szenvedély ... ESZTER: Kovács Mária. — Gonddal készültem fel a szerepre, s ennek nagyon egy­szerű a magyarázata. Az alak nagyon szép és érdekes, s nem akarok kevesebbet nyújtani, mint amennyit ki lehet hozni a szerepemből. — Játszott már Móricz-da- rabban? — Nem, még soha. De na­gyon érdekel, szeretem Móri- ezot, szeretem regényeit, elbe­széléseit és nagyon szeretem színműveit is. Érdekesek, új­szerűén hatnak, mások, mint amit megszoktunk. Szeretem a szerepem is, de — félek tőle. LETENCZEY: Rassy Tibor. — Ezzel az alakítással mu­tatkozom be az egri közönség­nek, így különös lelkiismere­tességgel tanulmányozom. Egyébként nem szoktam ilyen szerepeket játszani, túlnyo­móan operettekben léptem fel. A figura érdekel, annál is in­kább, mert Móriczot én is sze­retem. Sőt, hadd mondjam, örülök, hogy játszhatom az Űri muriban. SZAKHMÄRY ZOLTÄN: Kárpáthy Zoltán, — Meg kell jegyeznem, hogy életemben sem voltam még falusi lakodalomban, vagy disznótoron. A falu életét leg­feljebb a budapesti mezőgaz­dasági vásárról ismerem. Most képzelhető, hogy a Horthy- korszak dzsentri-társadalmáról mennyit tudok: csupán amit olvastam róla. Közvetlen él­ményanyagom nincs. így ját­szani veszélyes, de elárulha­tom, nagyon érdekes feladat. Négy vélemény, s ebből ki­tűnik, hogy a közönségen kí­vül mások is kíváncsian vár­ják a bemutatót.* Rendező és színész egyaránt... (sz) Ahhoz, hogy most elmond­hatjuk, ^hogy. a. megye 94 szá­zalékra teljesített^ felvásárlási tervéi, hozzájárul' a tsz-tagok jó munkája és , a bőséges, jó termés is. Kenyérgabonából 21Ó0 vagont adtak' el a terme­lőszövetkezetek a felvásárlók­nak, takarmánygabonából . pe- • dig 511 vagont. Ha a felvásár­lás továbbra is ilyen jó ütem­ben halad, a megye hamarosan 100 százalékra teljesíti harma­dik negyedévi idényíelvásárlá- si tervét. Balesetelhárítási vizsga — sok száz fiatal érdekében A Munkaügyi Minisztérium és a megyei tanács munka­ügyi osztálya általános óvó­rendszabályokkal és balesetel­hárítással kapcsolatos vizsgát tartott kedden a MŰM kereté­be tartozó érdekeltek részére. A vizsgát le kellett tenni minden igazgatónak, helyettes­nek, tanműhely vezetőnek és azoknak, akik ütemekben a fiatal szamunkástanulókkal gépek mellett foglalkoznak. Az általános óvórendszabályok és balesetelhárítási ismeretek birtokában természetesen, sok­kal kevesebb baleset fordul elő, ha az oktató, a fiatalokkal foglalkozó nevelő tudja maga is, és tudatosítani tudja tanu­lóiban is azokat a körülmé­nyeket, amelyeknek figyelem- bevételével az életre szóló na­gyobb vagy kisebb, de a mun­ka menetét zavaró baleseteket el tudják kerülni. Komoly eredménye ennek a 185 helyett, 305 vagon A megye felvásárlói hétfajta növény felvásárlását zárták le. Termelőszövetkezeteink jól dolgoztak az idén: naponta több vagon zöldségféle érke­zett a felvásárlóhelyekre. Egyes növényfajtákból a ter­vezettnél jóval többet takarí­tottak be a tsz-ek, így termé­szetesen többet tudtak értéke­síteni is. Például vetőmagbor­sóból 185 vagon volt beüte­mezve, és 305 vagont termel­tek. Ugyanígy lencséből, a ter­vezett 13,5 vagon helyett 17,5 vagonnal adtak át. vizsgának az, hogy az igazga­tók és helyettesek, akik ugyan eszmei irányítói az iskolának, maguk is megismerték az új védekezési eszközöket, s ami­kor az üzemet, vagy tanmű­helyt látogatják, az esetleges hiányosságokra hamar rá tud­nak világítani, ami ugyancsak a jobb, balesetmentes tanulást és munkát eredményezi. l£L Megyénkben egy nagy je­lentőségű tanácskozáson személy szerint megbírálták az egyik műszaki beosztású elvtársát, mert munkáját felületesen végezte el. A bírálat hasznos, szüksé­ges, de — így igaz —, nem kellemes. Gyarló emberi tu­lajdonság ez ma még. A bí­rálatot ugyan vissza is lehet utasítani, meg is lehet cá­folni, ha a tények valóban tények. Amikor viszont valaki el­lenérvként csak arra hivat­kozik, hogy ö ismeri Marx, Engels, Sztálin és Lenin munkáit, tehát ebből, sze­rinte, logikusan az követ­kezik, hogy nem tévedhet, keserű ízzel hallgatjuk ezt a „védekezést”. A marxizmus—leniniz­mus klasszikusait ismerni jó és kötelességünk is. Hi­báinkat velük takargatni, enyhén szólva: felelőtlen­ség. (G) Tanévnyitó Egerben a marxista- leninista esti egyetemen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents