Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-07 / 211. szám

4 NÉPÜJSAG 1960. szeptember 7., szerda Több fényt í Petöfibányán a bányásznap­ra, a két telepet összekötő z'JO méteres alagútban kigyulladta neonfény. Csupán ez a tény — a neon- világitás — még semmi külö­nöset nem jelent. Nap mint nap, országszerte, egyre gyor­suló ütemben folyik az elavult izzólámpák kicserélése, az egészségesebb, szebb és gazda­ságosabb világításra. Ami mi­att ez a kis esemény mégis szót érdemel, inkább a tények jelképessége. Újabb fény, na­gyobb fény Petőfibányán — a bányásznapra. Mert a szén. a fény forrása. A szenet a bányászok adják az egész országnak. Egyre több és egyre jobb szenet. Csupán azért, hogy terjedjen a fény. Terjedjen az országban, nem­csak a lakásokban, de az em­beri tudatban is. Terjedjen a fény, a világnak abban a felében is, ahol ma még sötétség van, s ott is, ahol a hajnal dereng. Több fényt, egyre több fényt akarunk. Bányászok, ez tőletek is függ! (gmf) — JÓ TERMÉSÁTLAGOT ért el a káli Március 15-e Tsz kertészete. A tsz-tagok a 45 katasztrális hold paradicsom- területről ötezer métermázsa termést, a hatezer négyszögöl paprikaterületről pedig 250 métermázsa termést szedtek le eddig.- A MEGYE KISZ alap­szervezeteinek a járási bizott­ságokon hétfőig, szeptember 5-ig kellett elkészíteni a jövő évi költségvetést. Említésre méltó a pétervásári járás ter­ve, ahol jórészt társadalmi munkával új, nagy jelentőségű KISZ-székházat akarnak épí­teni. — MEGKEZDTÉK az őszi árpa vetését a boldogi Béke Termelőszövetkezetben. A vetésen kívül jól haladnak a cukorrépaszedéssel is, s már jelentős mennyiséget adtak át a Hatvani Cukorgyárnak.- A JUBILEUMI bányász­napon értékes ajándéktárgy- gyal jutalmazta meg a Recski Ércbánya igazgatója a bányász kultúrotthon színjátszó cso­portját. akik a mai témájú da­rabok, jelenetek előadásával hozzájárultak a dolgozók szo­cialista neveléséhez. — Havonta 15 forint előle­get fizet tagjainak a káli Március 15-e Termelőszövet­kezet. A tagok jó munkájá­nak köszönhető, hogy mun­kaegységenként 50 forintot vehetnek majd a zárszám­adáskor fel.- Ü J KÜ LFÖLDI gépet használnak a Mátravidéki Ál­lami Erdőgazdaságnál a fa ki­termelésénél és azok szállításá­nál. Az új gép könnyen kezel­hető, bárhol -felszerelhető és a legmélyebb szakadékból is könnyedén szállítja a méteres fahasábokat. — JÓ KAPCSOLATBAN van a termelőszövetkezetek­kel a Kompolti Kísérleti Gazdaság. A környék számos tsz-e termeli az ott kikísérle­tezett vetőmagot, többek kö­zött a komlói, káli, a kompol­ti és a tiszanánai termelőszö­vetkezetek. KÖZLEMÉNY Egerben találtak egy vilá­goskék gyermekkabátot. Gaz­dája a szerkesztőségben átve­heti. EGRI VÖRÖS CSILLAG Az ordító egér EGRI BRODY Ütött az óra EGRI KERTMOZI A béke völgye GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Megtört a jég HEVES Láthatatlan kötelék FÜZESABONY A béke első napja PETLRVASARA A nercbunda Az őszi évad műsorából: A Hüvelyk Matyi Színes, magvarul beszélő amerikai film Ki ne emlékeznék gyermek­korunk kedves mesealakjára, az egy tenyérben elférő pöt­tömnyi legény kére: Hüvelyk Matyira. A Hüvelyk Matyi, a Grimm-testvérek legszebb me­séinek egyike, bejárta az egész világot; mindenütt ismerik. George Pal, a magyar szárma­zású filmrendező, aki a har­mincas években vándorolt ki Amerikába — ismert sztárok­kal és bábukkal vászonra vit­te ezt a közismert mesét. Emlékezzünk csak... Élt egyszer egy becsületes, sze­gény favágó, Jonathan, akinek a felesége, Anna, kétségbeeset­ten és hiába várta, hogy gye­rekük szülessen. Végülis az er­dő királynője megajándékozta őket egy gyermekkel, Matyi- val, aki nem nagyobb, mint apja hüvelykujja. A kisfiú ked­véért a gyermekszoba játékai megelevenednek, amikor a gyermek egyedül van velük .. Matyi életét izgalmas kalan­dok fenyegetik, két gazember meg is akarja, őt vásárolni, hogy segítségükre legyen az államkincstár kirablásánál... A fiúcska először megmenekül előlük, végül is a két tolvaj megkaparintja Matyit és ra­bírja a lópásra ... Hogy mi lesz a vége? Ha nem emlék­szünk rá, érdemes felfrissíte­tem, ha pedig nem olvastuk érdemes megnézni! A nagyigényű, hatalmas pro­dukció, amelynek különleges­sége, hogy a történetnek esz­mei mondanivalója is van, mégis egészen meseszerű, te­Tűz volt a demjéni fúrási mező 92-es kútjánál Hétfőn reggel fél hétkor tü­zet jeleztek az egri tűzoltó al­osztálynak. Égett a demjéni fúrási mező 92-es kútja. Az egri tűzoltó alosztály tíz perc alatt a helyszínre érkezett és két fecskendő közvetítésével, hab- és ködsugarak alkalma­zásával, harminc perc alatt el­oltották a tüzet. A tűz kelet­kezését elektromos rövidzárlat okozta. hát a felnőtteket és gyermeke­ket is egyformán érdekli. A kép színes, gazdag kiállítása és az egészen újszerű fényképé­szeti megoldások bizonyára meglepik a nézőt. A főszerep­lő, Hüvelyk Matyi ugyanis normális méretű emberek kö­zött erősen kicsinyített alak­ban jön-megy, táncol és ka­landozik; a filmben így van íz bemontírozva, ami rendkívül eredeti vizuális hatást kelt. Mint már mondottuk, a me­se varázslatos világát ismert színészek elevenítik meg a filmvásznon. A címszereplő: Russ Tamblyn. Kaliforniában született 1936-ban. Édesapja Edward Tamblyn, már vissza­vonult, híres New York-i szí­nész. A kis Russ örökölte apja tehetséget, mór ötéves korá­ban színpadra lépett, mikor a helyi moziban „önálló” elő­adást tartott. A mozitulajdo­nos elragadtatva figyelte játé­kát és azt tanácsolta édesapjá­nak, hogy neveljen fiából is színészt. Volt mór énekes, ak­robata és táncos, de igazi szen­vedélye — a film. A két gazembert, akik a kincsestár kifosztására akarják felhasználni Hüvelyk Matyi kicsinységét, két ismert, ki­tűnő színész, Peter Sellers és Terry-Thomas játssza. Sellers, akinek Az ordító egér-ben nyújtott- hármas tel­jesítményét volt alkalmunk látni és megcsodálni. —, ezúttal ismét kitűnő figurát je­lenít meg. Gazembere ostoba, mint a sötét éjszaka, gonosz, kapzsi és erőszakos —, tehát valódi, tiszta mesefigura, a „rossz” tisztaképletű megtes­tesülése. — Sellers, akit ko­rábban még a Meztelen igaz- ságr-ban is láttunk, egyébként 1925-ben született és már fia­tal korában komoly színészi sikerei voltak epizódszerepek­ben. Neve lassan egyre ismer­tebbé vált és ma már a leg­népszerűbb komikusszínész. Az elmúlt évben megkapta a „leg ­jobb angol színész” elnevezésű értékes díjat is. Terry-Thomas méltó partne­re Sellernek. Szintén a Mezte­len igazság-ban láttuk először, jóllehet, már évek óta híres és népszerű film- és TV-sztár az angol képernyőn és filmvász­non. Először 1930-ban szere­pelt a rádióban, majd ezt kö­vették a televízió-sorozatok, amelyekkel megalapozta hír­nevét. Természetesen, ez az ér­deklődés magára vonta az an­gol filmgyártók figyelmét is. Száz szónak is egy a vége: a kitűnő, látványos, zenés mese­film nagyszerű élményt és kellemes szórakozást nyújt felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt. Érdemes megnézni! (murai) Ülést tarlott a KPVDSZ megyei bizottsága A KPVDSZ megyei bizott­sága szeptember 2-án ülést tartott, ahol első napirendi pontként megtárgyalta a mun­kaverseny állását és a kiváló vállalatok helyzetét. Az előter­jesztés komoly vitát eredmé­nyezett. Általános vélemény volt, hogy a megyei tanács kereske­delmi osztálya és a MÉSZÖV politikai osztálya csak a munka­verseny kiértékelése idején foglalkozik kellően a munka­verseny szervező, illetve irá­nyító tevékenységével. A szak- szervezetek nem mindenütt állnak még hivatásuk azon magaslatán, hogy a gazdasági vezetőket, s ezen keresztül a dolgozókat rendszeresen tud­nák mozgósítani a munkaver­seny elvi és gyakorlati alapjai­nak megvalósítására. Hiányosságként vetődött fel az is, hogy a szocialista mun­kabrigádokat a kereskedelem­ben még nem készítettük kel­lőképpen elő, nem adtuk meg nekik a kellő segítséget a szer­vezésre vonatkozóan. Vannak ugyan kezdeményezések, mint pl. a verpeléti földművesszö­vetkezetnél. de ezt szélesebb körben kellene mozgósítani. Végül a társadalombiztosítás kérdéseiről tárgyalt az ülés. Szacsuri István, MB-titkár. í I960. SZEPTEMBER 7., SZERDA: REGINA 90 évvel ezelőtt, 1870-ben e napon •zületett ALEKSZANDR KUPRIN irosz író, a kritikai realizmus ?yik jelentős képviselője. Elbeszé- seinek és rövid regényeinek lár- :vát a katonai életből és a fejlő- lésben levő orosz kapitalizmus vi- ígából vette (Ribnyikov törzskapi- íny, A párbaj. Éjjelt őrségváltás.) 50 évvel ezelőtt. 1910-ben e napon iáit meg HOLMAN HUNT angol •stő, aki korának akadémikus síi­tával szemben a korai olasz mes- rek ecsetvezetésére jellemző, az í. prerafaelita stílust alkotta meg. lövészetét a tárgyválasztás sok- ildalúsága (európai és keleties táj­képek, szimbolikus müvek) jellem­ALEKSZANDR KUPRIN zik. 1905-ben megírta emlékiratait Is. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban e napon nyitották meg Taskentben a közép-Ázsiai egyetemet. Szeptember 7-e BRAZÍLIA FÜGGETLENSÉGI NAPJA: 1822­ben e napon szabadult fel az ország a. portugál gyarmatosítók jár­ma alól. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK A KONZERVDOBOZ ez évben 150 éves. Napoleon 12 ezer frank pályadíjat tűzött ki annak, aki az élelmiszereket korlátlan ideig tárolni tudja. A pályadijat Nicolas Appert nyerte meg, aki főzéssel és egyidejű légelvonással 8 hónap után még élvezhetőén tudta az élelmiszereket tárolni. A császárnak nem sok haszna volt a találmányból: hadainak kő- és agyagedényekben kellett volna a konzervet szállítani. A bádog-konzervdobozra vonatkozó szabadal­mat az angol Peter Durand 1810-ben kapta meg. Jelenleg a világon évi 50 milliárd konzervdobozt gyártanak, s a legújabb gépek ter­melése másodpercenként 0 doboz. FILM: Fapados szerelem A Máriássy házaspár legújabb filmje egy fiatal tanítónő szerelméről és a becsületéért folytatott küzdelemről beszél. A film címe: Fapados szerelem. Főszereplői: Krencsey Mariann és Zenthe Ferenc. A filmet az egri Vörös csillag játssza szep­tember 8—14-ig és a hatvani Vörös Csillag szept. 22—27-ig. ROBOG a Balt-Orient ex­pressz veled, a belföldi utazó­nak szokatlan gyorsasággal zúgnak el a távirópóznák mel­letted, a hajnal párái függö- nyözik az ablakot, vajon, ha nem tudnád, merre röpít a vonat, csak úgy kitekintenél az ablakon a környező világba, megállapítanád-e, hogy nem dunántúliak azok a dombok, amott nem a Sió vize csillog, s ez a magas ég nem hazád tá­jait borítja hajnali kékkel? Tavaly, a moszkvai gyorson úgy találtam, a felületes szem szinte Kijevig rossz kalauz len­ne — a táj az Alföld, a faluk fehérek, a házak cserepesek. De most az első falu felriaszt: nem Orosházára utazol! A há­zak emeletesek, meredek tető­vel, a tetőn ablakok, mögöttük — szinte látod — piciny szo­bák s valahogy rend van a táj­ban, innen, a magas töltésről úgy érzed, mintha játékország­ban futnál, olyan szabályos és élettelen minden. Hiába vársz meghitt falukat — csak kis vá­roskák vannak, s ha tíz ház is — mind emeletes. Az utak nyílegyenes ezüst sávok. Au­gusztus vége — a rozs még aratatlan. ★ AZ ÉLET azonban gazda­gabb, mint a felületes megfi­gyelő hinné, aki a táj arcában azonnal a nemzet vonásait ku­tatja. Az Elba völgyében ka­nyargó vonatunkra a termé­szet a hold kévéivel ontja a csodát. Lent, valahol mélyen a folyó hallgat, csak néha tük­rözi hátán a fölé tornyosuló sziklák éles íveit. A fenyőer­dők fölött ezüst felhőt szór a holdfény. Lovagvárak tornyai magasodnak feketén a csúcso­kon. Íme, a német romantika élmény anyaga! Modern ex­presszünk szikrákat ontva, mintha a múlt idők felé fúrná bele magát az éjbe. Hegyek, csúcsok egymás vállán és gyö­nyörű erdők. A „szász Svájc”. Svájcot még nem láttam. Le­het, hogy ennél is szebb? Jegyzetsorok az NDK-ról KELET-németországi utam- ban két élmény tett rám kü­lönösen mélyebb hatást. Az egyik, a német városok törté­nelmi atmoszférája, ennek a kitűnőéin iparosodott, ’ magas fokon civilizált népnek hagyo­mánytisztelete, amely a neon­lámpák alatt gondosan meg­őrzi a céhes ipar reklámjait, a remek veretű cégéreket, — amelynek polgárai a XII. szá­zadban épült házakban lak­nak —, ahová azonban köz­ponti fűtés, hideg-meleg víz van vezetve, s az évszázados falak közt a római olimpia TV- közvetítésén szurkol az ifjú­ság. Hegyeket mozgatnak meg, de nem bántják a középkori eredetű városaik girbe-görbe utcáit. Az autóbánon 100 kilo­méteres sebességgel zúg a for­galom, de a városokban macs­kaköveken kapaszkodik az ak­kumulátoros targonca, s ódon árkádok alatt parkol a sokszí­nű robogók végtelen sora. Legnagyobb városaikban sem tapasztaltuk a nagy váro­sokra olyan jellemző unifor- mizálódást. A modern európai városokat reklámjaik, kiraka­taik, hölgyeik divatja már-már jobban jellemzi, mint törté­nelmi objektumaik. Az NDK városaiban a rohamos szocia­lista fejlődésben persze már nem a múlt dominál, de vala­hogy a kultúra folytonossága, szerves fejlődése fejeződik ki a régi városképhez igazodó új építkezésekben, a neonok gótbetűs cirádáiban (s szinte még a kecses női divatban is). ★ ÉS MENNYI emléke az eu­rópai történelemnek, kultúrá­nak! Amit nálunk a tatár, tö­rök, német, belső viszály fel sem engedett építeni, vagy többszörösen lerombolt, az itt szinte érintetlenül mentődött át a mába. Mit is idézzek fel hirtelen? Wartburg várának román boltozatait, a dalnok­versenyek hangulatát (Walter von der Vogelveide, Wolfram von Eschenbach altdeutsch nyelvű verseit a vár falán), a gótikus katedrálisok félhomá­lyát, amelybe szinte belezsong Bach fúgáinak hangpatakja? Goethe házának klasszicista nyugalmát, a Zwinger rokokó pompáját (Rafael Madonnájá­nak kifej ezhetetlen, meleg fenségét?). „Ezen a szószéken prédikált Luther...” „Ezeken a mezőkön és dombokon folyt a népek csatája...” A történelem itt világméretű. A magyar, a végek fia itt meghatódik és fo­ga közt kiszűr egy irigy, bele- nyugvó sóhajtást. ★ S AZ ÖDÖN kapuívek mö­gött, az ősi „Hof”-ok árkádjai alatt nagyszerű bőségben csil­lognak a kirakatok, nyüzsög a „vásár”. A német városok tör­ténelmi panorámája mellett a másik, — a turista mohó sze­mei elé tolakodó élmény — a hatalmas árubőség, a pazar vá­laszték. Bizony, mi magyarok ehhez még nem vagyunk hoz­zászokva. Fantasztikus változatosság áruban, árban egyaránt. Ruha, méteráru, táska, villamossági cikkek, háztartási felszerelé­sek, szerszámok, turistaholmik, dísztárgyak, és ki tudja felso­rolni, milyen cikkek terén. Sokszor találkozunk a fejlett ipar olyan tömegproduktumai­val, mint például a hatmárkás zsebóra, amelynek igen tekin­télyes külseje van, és ha a ve­vő kifogja, nevetséges össze­gért (24 forint) kap egy évekig jó zsebórát. A németek kifogyhatatlanok az ügyes, praktikus megoldá­sokban, szervezésben, újítások­ban. Kezdjük a minden ma­gyar által elátkozott hálózsák­kal, amelybe művészet bele­bújni és artisztikus kibújni belőle (de párnát, lepedőt, pap­lant helyettesít egy darabja). A pincérek egyetlen — több rekeszre osztott tányéron tá­lalják a húst, „szaftot” garní- rungot és savanyúságot. A vil­lamoskalauz előre kezelt je­gyeket ad és a nyakában függő gépezetből gombnyomásra pö- työgteti a markodba a vissza­járó phennigeket. öreg néni botra támaszkodik, de a botot kis kerekeken tolja maga előtt, és nehéz bevásár­lószatyrokat akaszt rá. A ma­mák egyedül tolják a gyer­mekkocsit magas lépcsőkön is, mert egy szerkezet kis sítal­pakat enged ilyenkor a kere­kek közé. Automatán vehetsz bélyeg­től kezdve körömreszelőig igen sok mindent, s az automata vissza is ad a pénzből (nekem például zlotyit adott. Talán lengyelnek nézett? Ügy lát­szik, még a német ipar sem elég tökéletes). Automata őrzi a kerékpárt, s uram bocsá’, automata nyitja a vécét is (még elgondolni is rossz — ha nincs az embernél 10 phennig). ★ NEM IGAZ, hogy a német nők tomposak, „nem adnak magukra”. Sőt, nagyon csino­sak akarnak lenni, és néha si­kerül is nekik. A nyári divat igen kecses, fiatalos, van va­lami modernesített rokokó báj benne. A papucs kötelező érvényű, a szoknyák habos műanyag­ból, pasztell színűek, igen rö­videk és „elállóak”. Változatos színekben bordás kötésű, nagy­galléros kardigánt hordanak még a német hölgyek, akik, ha olyan szép alakúak lennének, mint a magyarok, igen csino­sak lennének. Irigylendő né­met férfiak! Nagy a nőtöbb­ség Németországban. A lányok azonban nagy kedvvel táncol­nak egymással, s nyugodtan mutatkoznak egyedül mulató­helyeken. A német férfi elké­nyeztetetten nézi, hogyan tán­col tíz pár nő a parketten, s hogyan ül még egyszer annyi partner nélkül az asztaloknál, — unottan hívja a pincért és fizet. Az állam is gondoskodik a társtalanokról. A szörnyű pusztítást szenvedett Drezdá­ban a hatalmas, gyönyörű új városrészben kis összkomfortos lakásokkal külön házat építet­tek, amelyet vénkisasszonyok és agglegények laknak. Közö­sen. 87 vénkisasszony és három agglegény! Nagyszerű dolguk van. Eszükben sincs nősülni. ★ AZ NDK-BAN valahogy az a benyomása az embernek, mintha egy kellemes, kényel­mes, nagyon rendben és tisz­tán tartott lakásban vendéges­kedne. És a vendéglátók? A német emberek? Az ember nehezen szabadul bizonyos előítéletektől: Ez a rendesen öltözött, szép váro­sokban lakó német munkás, akit a közlekedés kényelme, áruházak bősége vesz körül, s legszívesebben saját otthonát gazdagítja, villamosítja, mo­dernizálja, első pillanatra kis­polgárnak tűnik. De vigyáz­zunk! A szocializmus viszo­nyai között ez csak látszat. A kispolgárnak a munka robot, a munka örömét nem, csak hasz­nát nézi, házát pedig várnak építi a külvilággal szemben. A mai német embernek pedig legfontosabb a munkája. Náluk különösen megtanulhatjuk, hogyan kell a munkát komolyan venni. A munkába, kitartáson kívül komoly szakértelmet és nagyszerű pontosságot ad. S az eredményeik is bámulatosak. A segédmunkás is öntudattal dolgozik, s nem nyugszik, míg nem teszi célszerűbbé munká­ját. Minden gondos munka egyaránt megbecsült. Komoly, fegyelmezett, alko­tó emberek. S egyáltalán nem ridegek. Űj ismerőseink köny- nyes szemmel búcsúztak tő­lünk. Magyarországról még elég keveset tudnak. De ha megismernek, nagyon meg tudnak szeretni minket. Vass József, Hat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents