Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-07 / 211. szám

1960. szeptember 7., szerda NÉPŰJSAG s Äs Egri Faipari Vállalat új készítményei: Modern, ízléses hálószoba-garnitúrák - kombinált gyermek-szekrényágyak - étkezőasztalok - báromajtós szekrények AZ EGRI FAIPARI Vállalat fiatal, kis létszámú üzem... 100 munkás dolgozik itt, s közel kilenc munkás évre tekinthet vissza a vállalat. Készítménye­ik — közszükségleti termékek, festett hálószoba bútorok — az ország minden részébe el­jutnak. Termelésük az első hat hónap eredményeit tekintve: napi 10 hálószoba garnitúra volt. Hosszú évek óta festett hálószoba bútorokat készíte­nek. Ipari termelésünkre a ré­gebben oly jellemző mennyi­ségi szemlél it, a termelés min­den áron való növelése, e kis létszámú vállalat munkájában is jelentősen érvényesült, hát­térbe szorítva a minőséget. Ez elégedetlenséget váltott ki a fogyasztók körében, a belső áruellátásban is ... A vállalat­nál gyártott festett hálószoba bútorok iránti kereslet — a lakosság igényeinek növekedé­se következtében — csökkent. Mivel magyarázható ez a je­lenség? A bútorok festését a kiske­reskedelmi vállalatok vidéki bútorüzleteiben végeztették, tehát — nagy részben — kis­városokban, községekben, bá­nyatelepeken került sor a bú­torok festésére. Gyakran töké­letlenül csinálták ezt a mun­kát és a festékek sem voltak megfelelő anyagúak, a nedves­séget, a meleget nem bírták kellőképpen, s a bútorokon a legkisebb karcolások nyomai is megmaradtak. Persze, hogy senki sem vásárolta szívesen az ilyen bútordarabokat. EZEK A TÉNYEK, — s a lakosság növekvő igényének „nyomása” — arra késztette a vállalat vezetőit, hogy a ré­gebbi készítményekhez hason­ló, vagy annál olcsóbb kivite­lezésű árukat hozzanak forga­lomba. Olyan árukat, amelyek már a lényegesen magasabb igényeket is képesek kielégíte­ni, s a műszaki előírásokat be­tartva, az emberi esztétikum­nak is megfelelnek.. A vállalat műszaki vezetői az új bútorok alapanyagául — a műanyagot Választották. Tárgyalásokat folytttak a LIGNIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalattal és az ÉRDÉRT Vállalattal: biztosít­sák számukra az új készítmé­nyekhez szükséges bútoralap­anyagokat. Az Egri Faipari Vállalat jö­vőre már az osztrák „Funder” cég által gyártott poliészter réteggel bevont farostlemez­ből készíti új, ízléses, modern vonalú bútorait A poliészter réteggel bevont farostlemezek több mint 2Ó0 féle Sima pasz- tell-színben — illetve dió és mahagóni furnír-utánzatban készülnek, így kapják meg­munkálásra a vállalat munká­sai. A poliészter réteggel be­vont farostlemezek kiválóan alkalmasak bútorok készítésé­re. A belőlük készült termékek pótolni tudják a festett búto­rokat, sőt: szebbek, szemre is tetszetősebbek, jobbak és tar- tósabbak a festett bútoroknál. A poliészter réteggel bevont, farostlemezből készült bútorok víz-, tűz- és savállóak, a kar­colások, ütések nem hagynak látható nyomot a bútorok tes­tén. S ami legfontosabb: az új műanyagból készült bútor ik előállítási költsége 10 százalék­kal olcsóbb, mint a régebbi, a festett bútorok előállítási költ­sége. Két-három év múlva már a magyar ipar is elő tudja ál­lítani ezt az új bútoralapanya­got, s ez lehetővé teszi majd az új formájú és szerkezetű bú­tortípusok kialakítását, lehető­vé teszi majd a bútorok jobb minőségű kivitelezését, a vá­lasztékok bővülését. Az Egri Faipari Vállalat új bútorgarnitúráit, a poliészter réteggel bevont, farostlemez­ből gyártott új bútorok minta­darabjait kiállításon mutatták be a kereskedelmi szakembe­rek részére. A kiállítás sikerrel zárult: a szakemberek elisme­réssel nyilatkoztak az új anya­gokból készült bútorok minta­darabjairól, kisebb módosítá­sokat javasoltak csupán ... így tehát már jövőre megkezdhe­tik az új bútortípusok gyártá­sát a Faipari Vállalat műhe­lyeiben. TALÁLMÁNY IS született a vállalatnál... Az új bútor­darab neve: kombinált gyer- mek-szekrényágy. A talál­mányt tervezte és kivitelezte: a vállalat műszaki vezetője és művezetője. A kombinált gyermek-szekrényágy kétféle típusban készült: az első típus hát gyermek részére, 14—15 éves korig, biztosít kényelmes fekhelyet — beépített ágyne­műtartóval —, más változatá­ban tanulóasztalt és padot ké­pezhet. A második típus: egy gyermek részére készült, az el­ső típushoz hasonló nagyság­ban és kivitelben, de ebben a szekrény ágyban már könyves­polc, akasztós és polcos szek­rényrész és tanszertartó is van. Kétezer hálószoba garnitúra, ezer darab kombinált gyer­mek-szekrényágy, 2Ö00 darab háromajtós szekrény, 2000 ét­kezőasztal, 1000 zsúrasztal, 1000 íróasztal és 1000 virágállvány készül az 1961-es termelési év­ben. E bútorok mintatípusait mu­tatták be augusztusi kiállításu­kon. TÍZEZER DARAB különféle bútor előállítását tervezik jö­vőre. A bútorok legyártásához szükséges alapanyagok bizto­sítva vannak. Nem kell tehát sokáig várakoznunk az új for­májú, új típusú bútorokra. Bő­vül a bútorgyártás választéka. Sok-sok új bútor között válo­gathatunk jövőre. (P. D.) A mezőgazdasági gépek javítói között ELÉRKEZETT az ___________________őszi sz ántások ideje, s ilyenkor ugyancsak megszaporodik a tennivaló minden gépállomá­son. A Füzesabonyi Gépállo­más vezetőinek is szinte na­ponként okoz újabb és újabb gondot a gépek helyes elosztá­sa, nem kevés töprengést és utánajárást igényel az, hogy mindenhová jusson gép, hogy minden munkát el tudjanak végezni. Talán még sohasem szakadt a nyakukba annyi munka, mint az idén. A ter­vük szerint mintegy 6Ö ezer normálhöldnyi munkát kell el­végezniük az ősz folyamán, s természetesen, ennek zöme őszi szántás. A gépek egy része az apró- magcséplést és a silózást vég­zi, vagy éppen a betakarítási munkákban vesz részt, de a zöme már künn berreg a ha­tárban, hasítja a tarlót. Sok a szántanivaló, a termelőszövet­kezetek egyre több és több munkát igényelnek, s az is ter­mészetes, hogy ezt csak jól karbantartott, műszakilag biz­tonságos üzemeltetésű gépek­kel lehet elvégezni. Ezért ka­pott elsőrangú helyet és fontos szerepet az őszi munkák haj­rájában a gépműhely dolgozói­nak, a gépjavítók munkája. Itt, a gépállomás nagy szere­lőcsarnokában van a javítások központja,, mondhatnánk úgy is, a szíve. Itt tartózkodik Bar- kóczi György főmérnök, aki a javítási munkák parancsnoka. Kezébe futnak össze a szálak, s az őszi gépjavítások tervétől kezdve egészen a gyakorlati munkák végrehajtásáig min­denhol ott van, segít, irányít. Tőle tudjuk meg, hogy a 124 erőgép egy-két kivétellel jó és üzemképes állapotban végzi majd az őszi munkákat, sőt, még 10 új T 28-as típusú gép is belesegít, mihelyt megérke­zik. A gépek tehát jó állapot­ban vannak, az oka pedig az, hogy itt a javítás folyamato­san, tervszerűen történik. Egy- egy erőgép általában 1000 nor­málhold elvégzése után kap rendes nagyjavítást, de ha a traktorista jól kíméli és rende­sen karbantartja a gépét, ak­kor még ennél is ritkábban kell javítani. — Bizony, az ilyen rendes traktoristák sokat segítenek a szerelők gondjain — mondja Barkóczi elvtárs, s itt dicséret­képpen meg is említhetjük Kárpáti Ernő, Németh Imre és Szabó Béla traktorosokat, akik jó gazdái gépeiknek. Elsőként gépesítették az ügyvitelt A gépesítés mindenütt utat tör, — még az ügyvitelben és a könyvelési munkában is — bár az utóbbi téren kevés kezde­ményezés történt még hazánk­ban. Megyénkben pedig egyet­len vállalat található: az Északmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat, ahol teljes egészében gépesítették az anyag- és forgalmi könyvelést is. Havonta 87 ezer áramszám­lát kell pontosan és időre el­készíteni, ezért már tavaly munkába állítottak egy Mer­cedes S. R. 22. típusú könyve­lőgépet. A leolvasó könyvből beütik a fogyasztást, mellé az egységárat, aztán a gép auto­matikusan szoroz, összead, ki- lovattórát és forintot, egyénen­ként és községenként összesít. Az anyagkönyvelésben Lip­tai Sándor mintegy háromezer tétel könyvelését végzi el gép­pel, 140—160 munkahelyre gyűjti a költségeket. Legújabb típusú Astra 170-es gépe gombnyomásra ellenőrzi az adatok helyességét, a Beruhá­zási Bankkal idejében el tud­nak számolni és a főkönyvelő sem sürgeti mostanában az adatokat. Bár egy kis gyakor­lat után előbbre akarják hozni a könyvelési zárlat határidejét. A forgalmi könyvelésben nagy körültekintés és alapos előkészítő munka után ez év január elején tértek rá a Mer­cedes S. R. 22. típusú gép hasz­nálatára. Demcsik Pálné könnyed moz­dulatokkal kezeli az Írógép rendszerű könyvelőgépet, amely, a naplók függőleges összeadását, az analitikus és a főkönyvi kartonok egyenlege- zését pillanatok alatt végzi el és főleg sohasem téved ..; Az analitikus kartonokon történik az elsődleges könyve­lés, a főkönyvi kartonokon pe­dig a gyűjtött adatokat rögzí­tik, mindezt az írógép gyöngy­betűivel, tisztán és olvasha­tóan. Nincs indigó, reggeltől napestig tartó körmölés, sem „tyúkszem” az ujjakon. A gép a KÁLISZ összes költ­séghelyére adja a tételeket és az egyenleget. Naprakész álla­potban tartják a könyvelést és megbízható, pontos adatokat tudnak szolgáltatni a műszaki- gazdaság^ vezetők számára — és ez a fő. (F. L.) A NAGY MŰHELY a kopácsolás zajától hangos. Itt vár javításra egy Zetor, mellette egy Belorussz traktor, ehhez nem messze pedig egy körmös. Körülöttük serényked­nek az olajos, ügyeskezű javí­tó- és szerelőmunkások, akik szorgalmukkal, találékonysá­gukkal igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken, pótolni az anyaghiány által okozott hát­rányokat. — Bizony, anyag­hiánnyal küzdünk egyes alkat­részekből — mondják, s ilyen­kor mit is tudnak tenni? ösz- szedugják a fejüket, számítgat- nak, kísérleteznek, hogy vala­hogyan házilag az esztergagé­pük, a kovács és hegesztő szakmunkásaik segítségével ki­javítsák a gépet. — Milyen nehézségeink van­nak? — Már három hónapja ren­deljük és még most sem ka­punk szabályzó röpsúlyt a G— 35-ös javításához. Hiányunk van Hoffer főtengelyben, és az import gépekhez igen nehéz pótalkatrészt kapni. A Belo­russz traktorokhoz pl. nem kapunk hengerfej utánpótlást. Ügy segítünk magunkon, ahogy tudunk. Az UTOS-típu- sú gépek hengerfejeit alakít­juk át ehhez. Jóllehet, sok többletmunkát igényel, mert a marástól kezdve a szelepek fészkeinek süllyesztéséig sok átalakítani való akad rajta. A nehézségek közé tartozik még, hogy nem tudnak szög­vasat szerezni a kombájnok téli alábakolásához, hogy hiányzik még 4 szerelő, szük­ség volna jó szakemberekre. Az utóbbi dolgot tanulókép­zéssel próbálják megoldani, s évről évre nevelik az utánpót­lást. Tavaly 3 ipari tanulót szerződtettek, s az idén ismét felvettek hármat. Arról is meggyőződhettünk itt a szerelőmunkások között, hogy a Füzesabonyi Gépállo­más műszaki gárdája nem ad­ja fel a harcot a nehézségek láttán sem, mindig valamilyen találmánnyal, újítással igyek­szik áthidalni a nehézségeket. Legutóbb is született itt egy ilyen újítás. A szakemberek rájöttek arra, hogy a Hoffer- gépek íorgattyús csapágyai nem tartósak. Addig kísérletez­tek, amíg megpróbálták hasz­nált Zetor főtengely csap­ágyakkal pótolni ezt a fontos alkatrészt. A használt ólom- bronz csapágyat felújítva be­szerelték a hofferekbe, s azóta a gépek a körzeti szerelők és a traktoristák örömére, kifogás­talanul működnek. gazdasági hasz­nát nézve éven* AZ ÚJÍTÁS te 40—48 000 forint megtakarí­tást jelent ez csak ennél a gép­állomásnál. A gyakorlatban is kiállta a próbát ez az újítás, erről tanúskodik Tóth Benedek gépe, amely kifogástalanul dolgozik a Zetor-csapággyal, sőt, ennek még a régivel szem­ben az a nagy előnye is meg­van, hogy nem kell hetenként utána állítani. Megnéztük a javítás alatt lSvő gépeket. A nagy piros Belorussz éppen a szántásból jött, a káli határból. Elrom­lott az üzemanyag tápszivaty- tyúja, s most annak a javítá­sával, beállításával foglalkoz­nak a szerelők. A mellette le­vő körmös traktor főjavítást kapott. Mestere, Perge Béla elvtárs, talán már az utolsó csa csavarokat húzza meg rajta. Itt már csak a bejáratás van hát­ra, s utána ez a gép is szánta­ni indul valahová a mezőtár- kányi határba. S amint a ki­javított gépek elhagyják a mű­helyt, beáll helyükre a másik, a többi és folyamatosan így kerül nagyjavítás, karbantar­tás alá minden gép. Pár nap múlva két Zetor és újabb G 35-ös kap tervszerű karbantar­tást, s utána azok is munkába állhatnak. erőtlenül jönnek be ide a gépek, kezek, a ková- szerelők és BETEGEN, de a gondos csők, hegesztők, mérnökök számításai, munká­ja nyomán felújítva távoznak. Császár István Az „utolsó élő emberek' kalandjai Bud Boyd, a San Francisco Chronicle riportere, feleségé­vel és három gyermekével i.iBkiiuaiiiiiiiiBiiiiiBiiBiiiiiiiiiniiiaiiiiiiu",liuiiiiiiiiiBiiiiF«iiBiiitiiiiiiiaiiiiiaiiaiiiiiiiiBiiiiii!iiii»iiaiiiiii!iiiraininiiiiuaiiiiiBitiiiiiiitiiiiattiiiiii«iii iiuiiiiiiiiiiiiiiiciiiiwifiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiitiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiinriiiiiiiiiiiiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiini SZOCIALISTA fejlődésünk egyik jellemzője: a nagymérté­kű villamosítás. Bármerre is utazunk a megyében, minde­nütt látunk villanyszerelőket dolgozni. Felkerestük tehát a közelmúltban élüzemjelvényt nyert egri MEGYEVILL Vál­lalatot, hogy megismerked­jünk munkájukkal. — A 80—90 fővel dolgozó vál­lalat — mondja Deli István igazgató — első félévi tervét 106 százalékra teljesítette. De talán nem is az elért százalé­kos eredmény a döntő, hanem az a körülmény, hogy egy eset­ben sem történt határidőmu­lasztás. — Milyen jelentősebb mun­kák húzódnak meg a szép ered­mények mögött? Vaskos dossziék, kimutatá­sok kötegei kerülnek elő az asztalra. Megtudjuk, hogy _ a munkák súlypontja a fejlődő termelőszövetkezeteink építke­zéseivel kapcsolatos villamo­sítási munkák. Hol. merre, me­lyik tsz-ben? Az egerfarmosi és komlói Rákóczi, a sarudi Petőfi és Kossuth, a mezőtár- kányi, tarnabodi Ezüstkalász, a halmajugrai. nagykökényest Béke a besenyötelki Béke Út­ja, a" hevesi Petőfi, a nagyfü- gedi Dózsa, az ecsédi Vörös Csillag, a mezőszemerei Kos­suth. az erki Űj Barázda, a za- ránki és csányi Űj Élet, az új- lőrincfalvi Május 1. és Űj Élet termelőszövetkezetekben már végeztek a munkálatokkal. Most Tamamérán, Adácson és At káron folyik a munka. Mezőgazdasági vonalon még a Hevesi Állami Gazdaságban is A megye élenjáró villamosítói kösött folyt villamosítási fejlesztő munka. — HÁLÓZATBŐVÍTÉST — mondja dr. Polgári László fő­könyvelő — mintegy 4 millió forint értékben végeztünk a megyében! A számlakönyv lap­jairól egymás után sorolja fel a helységek nevét: Kisköre, Verpelét, Halmajugra, Erdőte­lek, Tamaméra, Hevesveze- kény, Kerecsenti, Egerfarmos, Egerszalók. Megtudjuk, hogy most Boconád és Köm lő köz­ségekben folyik villamosítási munkálat. A gyöngyösi 102 új bányászlakás és a hatvani kór­ház villamosítási munkáit is a MEGYEVILL szerelői végez­ték. Az iskolák villamosítási munkáiból is derekasan kive­szik a részüket és a többi kö­zött az egri és gyöngyösi nyolc­tantermes iskolánál, Demjén- ben, Halmajugrán. A gyön- gyössolymosi és az egerszalóki kultúrházban is ők végezték a munkát. A vállalat jó munká­ja nyomán a megye határain túl is szívesen veszik igénybe a MEGYEVILL szerelőit. A Borsod megytai Szénbányásza­ti Tröszt különböző bányáinál végeztek magasfeszültségű szénosztályozót és szénfelvo­nót üzemelő villamosítási mun­kát. — Legutóbb pedig a kékesi televízió-adó toronyvilágítását szereltük — mondja az igaz­gató. Megtudjuk, hogy a vállalat vízvezetékszerelési munkát is végez, egy nem túl nagy rész­legével. A vállalat kiváló munkája eredményeként a megyei ta­nácsi vállalatok közül tavaly a kongreszusi versenyben és az idei felszabadulási versenyben a II. helyet vívták ki. Amikor a vállalat kimagas- lóbb számszaki eredményei fe­lől érdeklődöm, a főkönyvelő elmondja, hogy a vállalat fej­lődését jól tükrözi a termelési érték növekedése: amíg 1952- ben, nem is teljes év alatt a termelési érték csak 1 865 000 forint volt. addig 1956-ban 5 480 000, 1958-ban 6 880 000 a folyó 1960. esztendőben pedig 17 millió forintot ér el. A he­lyes vezetés, a dolgozók önzet­len és öntudatos jó jó munká­ja az egy főre eső termelésben mutatkozik meg. Biz 1952-ben egy hónapra számítva csak 4570 forint volt. 1958-ban már 8300 forint, a folyó esztendő­ben pedig mintegy 14 000 fo­rintra rúg. A TAVALYI EREDMÉNYEK alapján az idén 24,5 napi nye­reségrészesedést kaptak a vál­lalat dolgozói. A MEGYEVILL tehát nyereséges vállalat — 1959-ben is mintegy 2 millió volt a nyereség. Űjabb kérdést teszek fel az igazgató elvtársnak, amikor a szakmai továbbképzés felől ér­deklődöm. — Tizenkét műszála dolgo­zónk közül — feleli — 4 műve­zetőt és 3 műszaki dolgozót a vállalat munkásgárdájából ne­veltünk. Két műszaki dolgo­zónk a villamosipari techni­kum levelező tagozatán tanul tovább. 21 segédmunkásunk részére pedig szakmunkáselő- képző tanfolyamot indítottunk, hogy kellő elméleti tudásra te­gyenek szert. A villamosszere­lés veszedelmes munka. Ho­gyan is állunk a balesetelhárí­tással? Elmondja az igazgató elvtárs. hogy a folyó év első félévében nem volt a MEGYE- VILL-nél baleset, pedig éven­te mintegy 1500 munkahelyen dolgoznak! Szellemes megol­dás az is, hogy magnetofonra veszik fel a balesetelhárítási oktatás szövegét, és azt gyak­ran játsszák a vidéki munka­helyeken. hogy a dolgozókba bsidegződjék a helyes maga­tartás. Az újítások terén sem ma­radnak el a MEGYEVILL vil­lanyszerelői. A TÖRZSGÄRDÄBÖL ki­alakítottak egy előszerelő mű­helyt, mivel még a budapestiek sem tudják vállalni villamos­elosztó berendezések gyártását kellő számban. Ezt most te­hát maguk végzik és még idáig nem merült fel semminemű kifogás a szerelvények ellen. Szüksége volt a vállalatnak egy darus kocsira, amelyet a hatalmas és nehéz oszlopok fel­állításánál vesznek igénybe. Sajnos, az efféle igen drága és nem volt rá anyagi fedezet. Komenczi Lajos főművezető, az építőipar kiváló dolgozója, csekély kétezer forint költség­gel egy, a honvédségtől kiselej­tezett Wippont alakított úgy át, hogy 1—I oszlop felállításá­nál 10—12 munkást pótol. — Hogyan állunk az után­pótlással? — kérdezem. — Egy oktató és egy idős szakmunkás végzi az utánpót­lás szakmai tanítását — mond­ja az igazgató elvtárs. 1959- ben 17 tanulója volt a válla­latnak, akik közül az idén 3 már végzett is. Az idén további három ipari tanulót szerződte­tett a MEGYEVILL. Társa­dalmi ösztöndíjasa L van a vállalatnak: Szabó László, aki elektromérnök-tanhallgató s az édesapja segédmunkás a válla­latnál. Az ösztöndíj révén biz­tosítja a MEGYEVILL a szak­emberszükségletét. A vállalatnál 2 építőipari ki­válódolgozó van -.Tóth Zoltán és Komenczi Lajos, két jelvényes kiváló dolgozó is: Vincze Fer­dinand és Kelepec József. Ezenkívül még 5 okleveles ki­váló dolgozó. Egy vállalat a sok közül a Heves megyei MEGYEVILL és mégis milyen tömören mutat­ja és illusztrálja új é’etünket, fejlődésünket. A MEGYEVILL szerelői jelentősen segítik nagyüzemi mezőgazdaságunk fejlődését, iskola- és lakásépí­téseinket, bányászatunkat, s hogy egyre több helyen gyul­ladjon ki a fény. SUGÁR ISTVÁN California egy puszta vidékére költözött, hogy megmutassa a televízió nézőinek, hogyan él­nek azok az emberek, akik | utolsóknak maradnak életben \ja Földön. Mindössze egy bal- 7 tát, néhány zsebkést, némi zsi- |nórt és sót vitt magával. | A televízió nézői estéről es­ti téré érdeklődéssel figyelték az 7,, utolsó életben maradottak” |kalandjait. Megcsodálták a ^bozontos szakállt növesztett friporter fáradságos munkáját, ■■felesége ötletes gondoskodását |családjáról és kiváltképpen az ^egzotikus szépségű, 15 éves ?Zsuzsanna leányzót, aki bájos I vadleánynak bizonyult és a ^körülményekhez méltán cse- íkély terjedelmű öltözéket vi- Iselt. | „Már nem bírunk tovább “füvön, halon és békán élni” — •jelentette Bud Boyd nyolcadik rriportja. A 11 napi tudósítás aszerint mindhárom gyermek |vérhasban megbetegedett. TNagy volt a részvét, ámde ek­ekor Edward Montgomery, a Ikonkurrens lap tudósítója, fel­ikerekedett, hogy kinyomozza 'az ismeretlen helyet, ahonnét |Boydék riportjaikat adták. | A konkurrens újságíró a tá- |bortűz mellett találta a csalá- |dot, amint vidáman falatozták •a korántsem fűből és békából ;álló vacsorájukat. Kiderült, .hogy bőven el vannak látva íkonzervekkel, tésztával, füs- Itölthússal, cukorral és szap­pannal. f A televízió-sorozat azonnal | megszakadt. Búd Boyd pedig "feljelentette konkurrensét — 'hitelrontásért.

Next

/
Thumbnails
Contents