Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

4 NEPÜJSAG 1960. szeptember 30., pénlíS Hiába minden... Hiába az erőfeszítés a gyor­sabb, megfelelőbb kiszolgálás­ra az egri üzletekben. Hiába szakosították most is a cipő- boltokat. amely szerint a jövő­ben férficipőt csak a Sándor Imre utcában, női topánkákat pedig a Széchenyi utcai üzlet­ben lehet vásárolni. A férfia­kat mégsem lehet leszoktatni arról, hogy a főutcai boltba járjanak — méghozzá vásárol­ni. Nem életük párjának, ha­nem a női cipők közül is saját maguknak. A Tisza Cipőgyár­ból érkezett hetven forintos kis könnyű félcipőket veszik na­gyon sokan. Hiába tehát minden, a sza­kosításra való törekvés és a nők igyekezete, hogy divat te­rén mindenképpen lepipálják a férfiakat. Nem hagyjuk ma­gunkat, még előlük is megvá­sároljuk a cipőt — ha nem is megy fel a lábunkra ... (w) — ÜJ HELYISÉGBE köl­tözött a Fővárosi Idegenfor­galmi Hivatal. A Lánchíd pesti hídfőjénél (V’., Roose­velt tér 5—6.) a korszerűen berendezett iroda várja Bu­dapest vendégeit. Tel.: 380— 581., 180—609. Színházjegy: 181—109. Szobaszolgálat: 180—201., 381—106. Informá­ció: 382—061.- SZORGALMASAN DOL­GOZNAK az egy esztendeje alakult szűcsi Bajza József Tsz tagjai. Az ősziek folyamatos betakarítása mellett megkezd­ték az őszi búza vetését. A Nö­vényvédő Állomás csávázó gé­pei segítségével először megfe­lelően előkészítették a magot a vetéshez. — TELEVÍZIÓ készüléket vásárolt az Egri Városi Ta­nács a tanácstagi szobába. A televízió készülék, s annak tartozékai 10 123 forintba ke­rültek. — AZ EGRI Városi Tanács nagy gondot fordít a, helytör­téneti hagyományok, műem- lékjellegű épületek ápolására. Az 1960. évi módosított köz­ségfejlesztési költségvetés a IV. negyedévben 10 000 forint felhasználását irányozza elő e célokra. — a községfejlesztési tervek végrehajtása során. — MÉG EBBEN az évben sor kerül az autóbuszmegál­lók útburkolására Egerben. Az útburkolás munkálatait október hónap második felé­ben kezdik meg, 15 000 forin­tos beruházással. — BEVEZETIK a központi fűtést az Egri Városi Tanács épületének szobáiba, s ezzel egyidejűleg a tanácsterem fel­újítási munkáit is elvégzik. A fűtőberendezések felszerelését és a tanácsterem felújítását 100 000 forintos beruházással csinálják. — KISZ-VEZETÖSÉGVÁ- LASZTÓ ülést tartottak a hét elején Karácsondon. Az új vezetőség feladata, hogy előkészítse a KlSZ-szerveze- tet a kongresszusra.- HÁROMEZER négyzetmé­ter járdát építettek az idén Karácsondon. A járdát hideg bitumenes eljárással készítet­ték, így olcsóbb költséggel, 60— 70 forintos négyzetméteren­kénti ráfordítással tudták meg­építeni. A községben ezenfelül több utat építettek át, több ut­ca kapott új burkolatot, s min­dennek megvalósításához a község lakói jelentős társadal­mi munkával járultak hozzá. — BŐVÍTI állatállományát a hatvani Béke Tsz. A jövő évben 20 tenyészüszőt vásá­rolnak középlejáratú hitelből és saját erőből. _ NÉGYTANTERMES álta­lános iskolát építettek Halmaj- ugrán. A többmillió forint ér­tékben készült, korszerűen fel­szerelt új iskolában már folyik szeptember elsejétől a tanítás. Egerben este 7 órakor: ŰRI MURI (Bianco-bérlet) • Füzesabonyban este 7 órakor: BEKOPOG A SZERELEM az egri műemlékvédelmi kiállításon <560. SZEPTEMBER 30: JEROMOS 30 évvel ezelőtt, 1930 szeptembe­rben halt meg ABRAM ARHIPOV .zovjet festő. A színek kitűnő, de­koratív világosságával festett élet­képei, paraszt portréi egy egészsé- :es, örömökkel teli világot tükröz­tök. Kiváló pedagógus, az új fes- őgeneráció nevelője volt. Néhány iellegzetes műve: Beteglátogatás, A ;ág eltűnt, Mosónők, Vasöntöde munkásnői. Arhipov 1862-ben szü­letett. 85 évvel ezelőtt. 1875-ben e napon született SZERGEJ SZERGEJEV- CENSZKIJ szovjet író. Háborús re­gényei (Brusszilov áttörés, A sze- vasztopoli út), a hősiesség eposzai. Késő este, Gyilkossági kísér­let című regényei, a Szív nem felejt című novellás kötete kiváló emberábrázolásaival tűnnek ki. 15 évvel ezelőtt, 1945-ben e napon tartotta meg együttes válasz­tói nagygyűlését a kommunista és a szociáldemokrata párt a bu­dapesti Hősök-terén. Érdekes felfedezések: Közép-Amerika legkisebb és legsűrűbben lakott országát, a Csendes-óceán partján fekvő SALVADORT, 435 évvel ezelőtt, 1525- ben PEDRO DE ALVARADO spanyol tengerész fedezte fel. Az országot a spanyolok gyarmatukká tették és uralmuk alól Salva­dor 1821-ben szabadult fel. Grönland és az észak-amerikai Baffin-föld közti DAVIS-szo- rost JOHN DAVIS angol tengerész fedezte fel az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba vezető ún. északnyugati átjáró után kutatva, 375 évvel ezelőtt, 1585-ben. Egyik, későbbi útja során ugyancsak ő fedezte fel a FAIKLAND-SZIGETEKET. FILM: Ellogitak egy villamos! Olasz filmvígjáték, Aldo Fabrizi játssza a film főszerepét. A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be szeptember 30-tól október 5-éig. Gimnázium nyílt Pétervásárán Látogatás A VASÄRNAP megnyílt kiállítás keltette érdeklődés egyre szélesebben gyűrűzik — felkerestük tehát, hogy ezúton is tájékoztassuk olvasóinkat, annál is inkább, mivel ilyen jellegű kiállítás még nem ke­rült nálunk megrendezésre. A Pedagógiai Főiskolának, Eger legszebb műemlék épüle­tének dísztermében, egymás mellett, hosszú sorokban felál­lított tablók fényképein feltá­rul országunknak műemlékek­ben való pazar gazdagsága. A műemlékvédelmet népi rend­szerünk is komoly anyagi és erkölcsi támogatásban része­síti, mert hiszen a messzi, múlt századaiból fennmaradt, kü­lönböző építészeti stílusú épü­letek nem gazdáik feudális voltát idézik elsősorban, ha­nem részben az építészek, épí­tőmesterek és különböző iparo­sok és művészek tehetségét és művészetét — részben pedig az emberi munka magasrendű­ségét reprezentálják. A kiállítás két részből áll. A nagyobb részben meglehetősen bő kép tárul szemünk elé, az országszerte folyt, illetve folyó műemléki, helyreállító és ál­lagmegóvó munkálatokról. E munkákból derekasan kiveszik a részüket az Országos Műem­léki Felügyelőség építésvezető­ségei — közöttük, nem utolsó­sorban az egri, amely a sok többi között az egri várban végzi a munkákat. Itt a közép­kori püspöki palota és a cso­dálatosan szép, gótikus folyosó helyreállítási munkálatai foly­nak Kozák Károly régész és D é c h y Mihály mérnök-ter­vező vezetésével. Jólesett látni a kiállításon is, hogy a műem­lékvédelem terén milyen érté­kes munkát végzett Eger váro­sa is, ahol például a Széchenyi és Kossuth utcák házainak ta­tarozása során valósággal újjá­születtek ezek az eddig elha­nyagolt épületek. LÁTJUK MÄTYÄS KIRÁLY messzeföldön pazar pompájú palotájának részleteit, köztük A Magyar Nemzeti Bank a közeljövőben átcsoportosítja a minisztériumok, országos főha­tóságok felügyelete alá tartozó állami vállalatok egyszámláit, újrarendezi a számláknak a bankfiókok közötti elosztását. A Nemzeti Banktól kapott tá­jékoztatás szerint a tervezett intézkedés egyrészt a vállalati számlák összevonását, ezenfe­lül Budapesten a bankfiókok szakosítását is eredményezi. Ennek célja, hogy egységeseb­bé tegyék a vállalati pénz- és hitelgazdálkodással kapcsola­tos bankmunkát és megszilár­dítsák az összehasonlító elem­zés és a központi irányítás elő­feltételeit. a díszudvart, és a híres kutat, amelyről feljegyezte a króni­kás, hogy ünnepélyes alkal­makkor, bort csorgatott magá­ból. A történelmi múltat idé­zik a nagyhírű várak, amelyek helyreállítási és állagmegóvási munkálatai, különösen az utóbbi esztendők során hoztak szép eredményeket. A XIV. századi siklósi, a kőszegi Juri- sich, a XV. század elejéről származó gyulai, a XVII. szá­zadi sümegi, a XIV. századból eredő nagyvázsonyi és kisvár- dai, de nem utolsósorban a bu­dai vár műemlékvédelmi épí­tészeti helyreállítási munkála­tainak eredményeit tükröző képek sok nézőt vonzanak. Felelevenedik azokon a képe­ken is a messzi múlt és mű­vészete, amelyek Sopron, Pécs, Győr, Veszprém és Buda enyé­szettől megmentett épületeiről adnak plasztikus képet. Ezeken mérhető le igazán a műemlék- védelem nagyszerűsége és fon­tossága. Sokan állják körül a híres, soproni, középkori zsi­nagóga feltárásáról és helyre- állításáról készült fotókat. Ezen műemlékünk európai vo­natkozásban is páratlan értékű és érdekességű. Véleményünk szerint igen helyesen jártak el a kiállítás rendezői, amikor bemutatták a múltból még itt- ott fennmaradt és védelem alatt álló ipari épületeket, mint amilyenek még itt-ott lát­ható a szélmalmok és vízimal­mok és a népi, gazdasági épít­kezés néhány szép példái. Jólesett látni, hogy a műem­léki helyreállítás után, a Esz- terházyak híres fertődi kasté­lya ma kutatóintézetnek, és mezőgazdasági technikumnak ad szállást, hogy a noszvaji, XVIII. századból származó, Fellner Jakab építette kastély­ban KSZKB-tagok üdülnek, — hogy a péceli Ráday kastély is, a szakszerű és nagy áldoza­tokat követelő restaurálás után, a vasutas szakszervezet tagjainak szolgál utókezelő kórházul. Figyelembe veszik azonban, hogy a megyeszékhelyeken kí­vül is számos gazdasági cent­rum alakult ki, ezért Ajkán, Baján, Dorogon, Gyöngyösön, Hatvanban, Komáromban, Komlón, Mosonmagyaróvárott, Nagykanizsán, Ózdon, Pápán, Sátoraljaújhelyen, Sopronban, Sztálinvárosban, Tapolcán, Vá­cott és Várpalotán továbbra is vezetnek tárcavállalati számlá­kat. A számlák áthelyezéséről és az ezzel kapcsolatos teendőkről a Magyar Nemzeti Bank rész­letesen tájékoztatja az érdekelt számlatulajdonosokat. (MTI) Érdekes része a kiállításnak az a képanyag, amely szembe­szökően dokumentálja műem­lékvédelmünk sikereit, mint amilyen a kőszegi, úgynevezett „lábas ház” és egynéhány bu­dai háznak valósággal az isme­retlenségből való rekonstruá­lása. A komoly tanulmányokat igénylő munkálatok eredmé­nyeként, sok emberöltő után, valósággal újjászülettek ezek az épületek, amelyek ma büsz­keségei művészettörténeti érté­keinknek. SZÍNES FOLTJA a kiállítás­nak az a néhány népi kézi­munka is, amelyek arany és színes fonallal készült, úgyne­vezett „egri” hímzést, poroszlói eredetű, XVII. századból szár­mazó „török” f és „magyar” hímzést mutatnak be. Pár szép darab, az ötvös- és fémmun­kások keze munkáját dicséri. Érdemes megnézni a mesteri kelyhek mellett, a makiári XVII. századi talpas poharat és a csizmadia céh tulajdonát képező XVI. századból fenn­maradt talpas serleget is. A kiállítás befejező részében betekintést kaphat a látogató a készülő Heves megyei mű­emléki topográfia munkálatai­ba is. Ezek a művek a Magyar Tudományos Akadémia repre­zentatív művészettörténeti for­ráskiadványai, amelyek hely­rajzi alapon dolgozzák fel az ország művészeti emlékeinek értékállományát. Az Eszter­gomról, Budapestről, Sopron­ról és környékéről, valamint Nógrád megyéről szóló kötetek már megjelentek, a megyénk­ről szóló kötetek nyomdai ha­tárideje 1961. december 31. A munka igen szerteágazó, mert a legkülönbözőbb levéltárak­ban és szakirodalomban való kutatás mellett, a helyszíni fel­mérés, felvételezés és leírás csak kis részét képezik a tudo­mányos munkának. E munká­latok révén Heves megye ingó és ingatlan műemlékeinek fel­kutatása megtörtént, illetve a közeli jövőben meg fog történ­ni, meghatározzák a művészeti emlékek korát és stílusát, de a kapcsolatos történeti adatok is feltárásra kerülnek. A kiállí­tott eredeti levéltári okmányok is ízelítőt adnak a művészet- történeti kutatás eme érdekes ágáról. A KIÁLLÍTÁST végigszem- léive, megállapíthatjuk, hogy valóban helyesen járt el az Egri Műemlékbizottság és az Országos Műemléki Felügyelő­ség, amikor Egerben, a műem­lékekben oly gazdag városban mutatta be a páratlanul érde­kes anyagot. A kiállítás októ­ber 9-ig marad nyitva és re­méljük, még sokan tesznek lá­togatást, hogy bővítsék tudá­sukat, ismereteiket. Hétfőn ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuját a megye első vidéki levelező gimnáziuma Pétervásárán. Az általános iskola osztály- termében gyülekeztek a hall­gatók, a vidéki gimnázium el­sőévesei, szám szerint hatvan­egyen. A Pétervásári Járási Tanács dolgozóinak és a Pétervásárán lakó hivatali dolgozóknak szer­vezték ezt a gimnáziumot, A tanárok Egerből járnak ki minden hétfőn. A Szilágyi Er­zsébet Leánygimnázium taná­rai vállaltak védnökséget a gimnázium felett és már a megnyitón öt tanár jelent meg, köztük Újvári Ottó, a gimná­zium igazgatója is. Kovács Bertalan, a járási ta­nács elnökhelyettese nyitotta meg a rövid ünnepséget, majd Újvári Ottó tartotta meg év­Sugár István Szakosítják a Magyar Nemzeti Bank fiókjait Vidéken szintén végrehajta­nak kisebb mérvű központosí­tást a bankmunka színvonalá­nak emelése érdekében. Szep­tember 30-án mintegy hetven, a minisztériumok felügyelete alá tartozó ipari és kereske­delmi vállalat számláját helye­zik át a jelenlegi járási fiók­tól a megyeszékhelyi fiókhoz. MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Október 2-án, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Emberi sors (szovjet) Október 2-án, délelőtt 11 órakor matiné: ügyetlen kapus EGRI VÖRÖS CSILLAG Az Eiffel-torony árnyékában EGRI BRODY Elloptak egy villamost EGRI KERTMOZI Szegény gazdagok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Diadalmas olimpia GYÖNGYÖSI PUSKIN Kenyér, szerelem és ::: HATVANI VÖRÖS CSILLAG Virrad HATVANI KOSSUTH Ma utoljára HEVES A nagy kék országút FÜZESABONY Nincs előadás pétervasAra Nincs előadás cA l(xdúJ Dőlteim, Mikor már heted­szer kértem újra be­bocsátást és nyolcad­szor üzent aranyos­nak aligha nevezhető, de annál csúnyább titkánöjével a Nagy Személyiség, — há­zon kívül vagyok, ke­mény és végzetes el­határozás ült a szí­vemre. Ügyem fon­tos, — nekem. S ezért az ügyért kész va­gyok mindenre, még a halálra is. Ezek után pontban éjfél­kor, amikor a nagy­templom órája félel­metesen kongja el a tizenkettőt, fehér le­pelben, kaszával a vállamon, amint az egy rendes halálhoz illik, odatoppantam a Nagy Személyiség ágyához. Aludt. Fenséges ar­ca, most meglehető­sen gyűrött volt, és horkolt, hogy a két cserép virág, amely a lakást volt hivatva díszíteni, halkan, ösz- sze-összekoccant, nem lehet tudni, nem a rémülettöl-e. — Eljöttem érted! hörögtem halálhan­gon és megráztam a vállát. — Eridj a fenébe — morogta és a má­sik oldalára fordul. — Eljöttem érted, én vagyok a Halál — hörögtem most egész hangosan. A Nagy Személyi­ség ijedten ült fel az ágyban, elsikította magát és dadogva kérdezte: — Te jó atyaúris­ten, kicsoda maga ... Mit akar... Házon kívül vagyok ... aka­rom mondani... itt­hon vagyok __ Hé, mi t bolondozik itt. — Én nem bolon­dozom, te pillanatok múlva csak volt földi halandó... Kaszám­mal suhintok és visz­lek a másvilágra — mondtam és lassan leemeltem a kaszát a váltamról. Most már fehér volt, kezével ijedten kapott a torkához és csak ezt tudta hajto­gatni: „Ne még... ne még... jaj, ne még!" — És miért ne még? — kérdeztem, hogy lássa, olyan ha­lál vagyok, akivel azért lehet okosan beszélni. Felcsillant a szeme, láttam, hogy okot, ürügyet keres, mert élni akar. — Tetszik tudni, Halál kartárs ... izé... nem is tudom, hogyan hívjam Sok, ajaj, rendkívül sok a dolgom.... Itt van például, itt van... igen, Puszpáng Al­fonz ügye ... Holnap délelőtt kell elintéz­nem szegény szeren­csétlen panaszát... Legalább addig vár­jon, csak addig, hogy ez a Puszpáng haló­poromban is áldjon és dicsérjen. — Rendben van — mondtam boldogan, hogy eszébe jutottam —, Puszpáng Alfonz kedvéért holnap dél­előttig várok. Holnap 11 órakor jelentke­zem az irodádban — suhintottam egyet a kaszával és tánclépé­sekkel, hogy libegés- nek tűnjék, kioson­tam a szobából. Másnap 11 órakor jelentkeztem a Nagy Személyiség irodájá­ban. A titkárnő meg­kérdezte: — Ki keresi, ké­rem? — Mondja nyugod­tan, hogy a Halál — feleltem fensőbbsége- sen. — Igen, tehát Ha­lál kartárs keresi, rögtön megnézem, bent van-e a Nagy Személyiség — mond­ta és elment megnéz­ni az ajtó mögé, hogy bent van-e. Egy pil­lanat múlva már jött is vissza és kedves könnyedséggel mond­ta: — Sajnálom, ké­rem, házon kívül tar­tózkodik ... (egri) nyitó beszédét, amelyben be­szélt a múlt rendszer oktatási lehetőségeiről és az új gimná­zium megalakulásáról. — Hetenként egy alkalommal találkoznak itt a tanácsi és a községi dolgozók, hogy minél nagyobb tudással végezzék na­pi munkájukat, s őszülő fejjel is újabb és újabb ismereteket szerezzenek — fejezte be az ünnepi beszédét az igazgató. Nehéz feladatra vállalkoztak a gimnázium tanulói, hiszen a napi munka mellett, komolyan kell tanulni és sok hallgatónak igen körülményes a beutazás az előadásokra. A járás legtávolabbi közsé­geiből is., jelentkeztek a veze­tők ebbe a gimnáziumba. Kiss Lőrinc bodonyi VB-elnök, Kiss Jánosné, szajlai VB-titkár is ott szorongott á padban a meg­nyitó napján. Gecse István, az általános is­kola igazgatója szólt még a hallgatókhoz és aztán a vidéki gimnázium két osztályában megkezdődött a foglalkozás. Hatvanegy hallgató szerez magasabb képesítést az új gim­náziumban, 61 dolgozó hajol ezután este a nyitott kémia-, magyar-, vagy éppen a törté­nelemkönyv fölé, hogy többet tudjon, nagyobb értékű embe­re legyen a munkájának. (— ács)

Next

/
Thumbnails
Contents