Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

1960. szeptember 30., péntek NEPŰJ8AG * Hz iskolareform-tervezet célkitűzésűit helyeseljük, minden erüfeszítésre készek vagyunk . megvalósításukra I A* Egerben megtartott megyei nagyaktiva-gyűlésen elhangzott hozzászólások Szerdán reggel 9 órakor Egerben, a Szakszervezti Szék­ház nagytermében ült össze a megyei nagyaktíva, hogy . ta­nácskozzék az iskolareform­tervezet téziseiről. Amint már lapunk tegnapi számában beszámoltunk, a vi­taindító előadást Papp Sándor- né, a megyei tanács VB-elnök- helyettese tartotta meg. Az elő­adás után elsőnek Darvas Undor, főiskolai tanár kért szót. Hozzászólásában rá- A korszerű műveltség tartal- mutatott arra a tényre, hogy mát keresve, rámutatott arra szocialista társadalmunk épí- Darvas elvtárs, hogy ennek tése, fejlődése következtében meghatározása az egfik legne- nálunk egyre inkább összefo- hezebb kérdés. A középiskoiá- **“ “ ink tantervi anyagátvizsgálva, néhány adattal illusztrálta a jelenlegi helyzetet. Hangsú­lyozta, hogy a tananyag meny- nyisége és a korszerűség fogal­ma nem áll egyenes arányban egymással, inkább a fordított arány a jellemző, összehason­lításul a gimnáziumi fizika tankönyveket állította szembe az egyetemi fizikai tankönyv­vel. Míg az előbbiek 741 olda­lon foglalkoznak a fizikával, az egyetemi tankönyv oldalai­nak száma 596. Nyilvánvaló, hogy a kisebb lapterjedelmű egyetemi tankönyv nyújtja a korszerűbb ismereteket. — Mi tehát a korszerű is­meretanyag? — tette fel a kér­dést Darvas elvtárs. — Néhány jellemző vonását keressük meg. Ügy gondolom, hogy a korszerű ismeretanyagnak, ko­runk színvonalán, az alapvető ismereteket, legjelentősebb eredményeinket kell tartal­maznia, minden részletezés nélkül. Ez az ismeretanyag szorosan kapcsolódjék a gya­korlati élethez: a termeléssel és konkrét gyakorlattal. Ter­jedelmére vonatkozóan az « lényeg, hogy megértése és el­mélyítése túlterhelés nélkül elsajátítható legyen. Nyelve­zetében feltétlenül alkalmaz­kodjék a megfelelő életkorhoz. Az elmélet és a gyakorlati is­meretek skáláját olyan arány­ban tartalmazza, amilyen arányban szerepet játszik a szocialista társadalmi rend építésében. Ezután közül egyre többen látják be a tanulás szükségességét. — Az a véleményünk, hogy a politechnikai oktatást csak az üzemekben tartsák, mert itt minden munkás egyúttal okta­tó is. Ebben a munkában job­ban kell támaszkodni az üze­mek KISZ-szervezeteire. Mert a fiatalok jobban megértik egymást egymás között, és a mi fiatalságunk olyan többsé­gében, hogy nyugodtan tá­maszkodhatunk rájuk a nagy dolgok megoldásában. A mi fiatalságunk többsége becsüle­tes fiatal, akik együtt halad­nak a párttal a pártért. Kameniczky Onts!, sz egri Bornemisza Gergely Iparitanuló Intézet igazgatóin nódik a fizikai munka a szel­lemi munkával. Az, amit mi eddig általános műveltségnek mondtunk, tulajdonképpen szakműveltség, ami lényegé­ben könyvből sajátítható el. — Iskoláink eddig a könyv iskolái voltak, ma már a mun­ka iskolái lesznek. A dolgozók közül tízezrek léptek be az is­kolákba: a kul túrforradalom tette őket diákokká. Most eza- ket a volt diákokat az iskola- reform teszi majd tanárokká. És ezt a „tanári” munkát vé­S ;ezzék majd lelkiismeretesen, elélősséggel, elvhűséggel. Koncz Lajos, a Füzesabonyi Járási Tanács VB-elntikhelyettese lépett a mikrofon elé. Gondo­latainak sorát azzal nyitotta meg, hogy az iskolareform megvalósításában méltán tá­maszkodhatunk eddigi ered­ményeinkre. Már az elmúlt évben is tettünk azért lépése­ket, hogy az iskolát közelebb vigyük az élethez. A különbö­ző üzemek szívesen nyújtottak segítséget a gyakorlati oktatás bevezetéséhez, ezt a segítségét még tovább kell fokoznunk a jövőben. Majd a továbbképző iskolák tevékenységével foglalkozott. Helytelenítette azt az intézke­dést, amelynek értelmében a falusi továbbképző iskolákban csak öthónapos a tanítási idő, a városiakban pedig ugyanak­kor tíz hónap. A körülménye’^ úgy kívánják, hogy egysége­sen, a mindenütt tízhónapos ta­nítási idővel működjenek a to­vábbképző iskolák. Pásztor Józsefné, a Szil szülői munkaközi! hozzászólásában a középiskolai diákok helyzetével, életkörül­ményeivel, tanulmányi ered­ményeivel foglalkozott. Kriti­kái megjegyzéseket fűzött a középiskolai tanulók magatar­Madarasi Gyula, a Haitd mint az üzemi KISZ-S2ervezet titkára mondotta el tapaszta­latait, a KISZ-szervezet véle­ményét a politechnikai okta­tásról. Üzemükben a Dobó Gimná­zium diákjai vesznek részt a gyakorlati oktatásban. Elmon­dotta, hogy az első napokban nem nagy örömmel fogadták a munkások a diákokat, a diákok is inkább érdekes játéknak tartották a gépeket, a szerszá­mokat, de a későbbiek során Sajnálatos körülménynek tartja azt is, hogy a gimnáziu­mok tanárai általában nem is­merik az általános iskolák kö­vetelményeit és ez a megálla­pítás fordítva is érvényes. Jó lenne, ha a különböző iskolák tanárai közelebbről megismer­kednének egymás munkájával. Még mindig meglevő, bár nem jellemző tünet, hogy az iskolát végzett fiatalok egy ré­sze idegenkedik a gyakorlati munkától, a kisebb beosztást „rangon alulinak” tartják, In­kább az íróasztalhoz ragasz­kodnak, min t hogy brigádveze­tők legyenek a tsz-ben, vagy csoportvezetők az üzemekben. Éppen ezért tartja jelentősnek a KISZ-szervezetek tevékeny­ségét, mert a KISZ-szervezet a munkára való nevelés haté­kony lehetőségét tudja bizto­sítani. ágy! Erzsébet Gimnázium isségének elnöke tásához, életfelfogásához, a szakközépiskolát végzett fia­tadok szakmai műveltségéhez, a fiatalok és az idősebbek vi­szonyához, ímflgyár szerelőlakatosa, rendeződött minden. Megle­pődtek azon is a munkások, hogy a gyakorlati oktatásban részt vevő 80 diákból 65 akart orvos lenni. Ma már megvál­tozott ez az arány, a legutóbbi beszélgetés során már csak há­rom diák érzett vonzalmat az orvosi pálya iránt. Az üzemi dolgozók ima már örömmel segítik a diákokat a gyakorlati munkában, de ez a hatás fordított is: a munkások az iparitanuló-képzéssel foglal­kozott. A? iparban bekövetke­zett forradalmi jelentőségű változások a felszabadulás után szükségessé tették a szakmunkásképzés döntő jelle­gű átalakítását, illetve meg­szervezését. Ma országosan mintegy 120 000 ipari tanulót neveinek, de ennek a számnak a második ötéves tervben még jelentősen tovább kell emel­kednie. Dienes József, i Györfi Gábor, a U munkásainak I Győrfi elvtárs egyben a poli­technikai oktatás szakoktatója is, A hatvani Bajza Gimnázi­um tanulói közül 46-an vesz­Dr. Némedi Lajos, a a MÁB elnöke, felszólalásá­ban a tananyag és korszerűség, valamint a felsőoktatás né­hány problémájával foglalko­zott. — A tananyag korszerűsíté­sét minden iskolában együtt és egyszerre kell megoldani, a túlterhelés megszüntetésével — emelte ki Némedi elvtárs. Bár a túlterhelés nagyon vi­— Nemcsak a szakmai kép­zés színvonalát kell emelnünk — mondotta Kameniczky elv­társ —, hanem a tanulók poli­tikai nevelését is. A fizikai munka megbecsülését általá­nossá kell tennünk. A fizikai munka ma már nem „áldozat”. Szólott arról az egészséges, gyümölcsöző kapcsolatról is, amely az iparitanuló-intézet és a Gárdonyi Gimnázium között alakult ki. asesztergályos, a Dobó Gimnázium politech­nikai oktatásának szakoktató­ja, a középiskolákban folyó szakmunkásképzéssel foglalko­zott. Helyesli azt a törekvést, hogy az érettségi bizonyít­vánnyal együtt adjunk lehető­séget a diákoknak arra, hogy szakmunkás-bizonyítványt sze­rezzenek. Miután a heti egy napon folyó gyakorlati okta­tást kevésnek tartja, javasolja, hogy vezessék be a középisko­lákban a szakköri foglalkozást is azokból a szakmákból, ame­lyeknek gyakorlati' oktatása folyik. látravidéki Erőmű [épviseletében nek részt a gyakorlati oktatás­ban az erőmű különböző műhe­lyeiben. A szakmát, amellyel meg akarnak ismerkedni, a ta­nulók maguk választják ki. Az üzem minden segítséget megad ahhoz, hogy a gimnázium diák­jai minél alaposabban megis­merkedhessenek a maguk áltál választott szakmával. örömmel közölte, hogy a gya­korlati munka során egyetlen baleset sem fordult elő. Na­gyon jó a kapcsolat a gimná­zium és az üzem között. A szakoktatókat az Iskola meg­hívja az értekezletekre, hogy ott elmondhassák véleményü­ket a diákokról, de részt vesz­nek a szülői értekezleteken is, hogy a szülőket is tájékoztas­sák a diákok gyakorlati mun­kájáról, az ott elért eredmé­nyekről. A pártszervezet is ellenőrzi a diákok szakoktatását. főiskola igazgatója, szonylagos dolog. A szocialista társadalmi rend építése nagyon sok ismeretanyag birtoklásét teszi szükségessé. És erőfeszí­tések nélkül nem születhetnek meg jó eredmények. Éppen ezért, az ismeretanyag bizto­sítása, rögzítése a módszer kérdését veti fel. Meg kell ta­lálnunk az új, korszerű, szocia­lista pedagógiai módszereket, amiknek segítségével megszün­tethetjük a tanulók túlterhelé­sét. Mert a pedagógia tudomá­nya nem fejlődött eléggé a2 is­meretanyaghoz képest. A felsőoktatási intézmények kérésével foglalkozva arra mutatott rá dr. Némedi Lajos, hogy a pedagógiai főiskola fel­adata a kommunista szakem­bereik képzése az általános is­kola felső tagozata részére. Te­kintettel arra, hogy az új főis­kola szervezése lényegében egybeesett az iskolai reform- tervezet megszületésével, a főiskola már most rálépett ar­ra az útr$, amit a reformter­vezet megjelöl. Ebben az okta­tási évben szervezte meg a fő­Az iekMarefónrn-tétvezet té­ziseiről tanácskozó nagy aktív a gyűlésen Papp Sándomé, a megyei tanács VB-elnőkhelyél­tese tartotta meg a vitaindító előadást iskola a pólitechník&i Oktatás tanszékét. Fokozni kívánják kapcsolataikat az üzemekkel, a tsz-ekkel, el akarják érni, hogy a főiskola hallgatói éven­te 7—8 hónapot töltsenek el gyakorlattal. A reformtervezet fokozot­tabban igényli a világnézeti é3 politikai munkákat. Nemcsak a hallgatókat, hanem a főisko­Ursitz József, a Máfrs Tröszt fi először a hazafiasságra való neveléssel foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy csak a mar­xizmus—leninizmus talaján áll­va, lehet igaz hazafiságra ne­velni. Helyesli azt a követel­ia tanárait is érinti ez az igény, A fenti cél érdekében tovább kell fokozni a főiskola életében a szakmai és politikai vitát, amely a szakon belüli politikai nevelés egyik eszköze; amely­nek célja a kommunista er­kölcs tulajdonságaival rendel­kező szakember kialakítása éppen a szocialista társadalmi rend építése érdekében. vidéki Szénbányászati mérnöke ményt, hogy az Iskolákat köze­lebb kell vinni az élethez. A fiatalok ne csak a termelési javakat akarják maguknak megszerezni, hanem ismerjék meg a termelési folyamatot, az előállítás útját is. Ismerjék és becsüljék meg ezt a tevékeny­séget. maguk is vegyék ki ré­szüket a termelési munkából. A termelékenység állandó nö­vekedése a korszerű technika alkalmazását igényli. A korsze­rű technika pedig sokoldalúan képzett, művelt szakembere­ket tételez fel. A munkások látják ezt a "helyzetet, ezzel magyarázható az a tanulási kedv, ami a tröszt munkásai körében egyre inkább terjed. A különböző tanfolyamokon 519 fő fokozza szakismereteit, 259-en tanulnak az általános Iskola osztályaiban, 13 egyete­mi és főiskolai hallgatójuk van, a technikumot pedig 118 mun­kás végzi jelenleg. Fontosnak tartja a tanulók szabad idejének biztosítását, hogy módjuk legyen pihenésre és szórakozásra Is, de ez ne je­lentse azt, hogy most már az elsődleges a ázórakozár. Olyan embereket neveljünk, akik ké­pesek lesznek a szocializmus további építésére. A megyei nagyaktíva tanács­kozásán felszólalt végezetül \ Rappay Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság ágit. prop. osztályának vezetője. — Az iskolareform-tervezet­ről országos vita folyik most. Ennek a vitának egyik állomá­sa a mostani, Egerben megtar­tott nagyaktíva ülése Is. A páft a reformtervezet megvalósítá­sához az egész ország segítsé­gét kéri, kéri a széles dolgozó tömegek véleményét. Felada­tainkat a VII. pártkongresszus szabta meg, amely rámutatott arra, hogy a szocializmus alap­jainak lerakását, a szocializ­mus építését meg kell gyorsíta­nunk. Meet Is ennek a célnak az érdekében cselekszünk, amikor az iskolareform tézisei­ről tanácskozunk. Az oktatási reformnak az a célja, hogy a gazdasági élet fejlődésének meggyorsulásával egy időben az emberek tudatában is gyor­sabb átalakulás menjen végbe. Nem a reformtervezet felada­tainak a sorrendje a döntő, ha­nem ezeknek a feladatoknak az egysége; enélkül az egység nélkül nem tudjak a korszerű iskolát kiépíteni. A fiatalok magatartásával kapcsolatban kialakult vitához a következőket fűzte hozzá Rappay elvtárs. — Feljegyeztem magamnak, hogy erről a kérdésről szólnom kell, de Madarasl elvtárs állás- foglalása ebben a kérdésben felmentett attól, hogy részlete­sebben foglalkozzam az el­hangzott véleménnyel. A mi véleményünk az, hogy fiatal­jaink általában jól dolgoznak, jól tanulnak, ha van, aki szer­vezze őket. — Tanárainknak arra kell törekedniük, hogy ne csak ok­tassanak, hanem neveljenek is - folytatta tovább Rappay elv­társ. — Az oktatás és a neve­lés egységét kell megvalósita- niok. Oktatni talán könnyebb. Nevelni nehezebb. A szocialis­ta embert, a közösségi embert kell kialakítanunk. — a nevelésben egyik köz­ponti kérdés maguknak, a pe­dagógusoknak a nevelése — mutatott rá Rappay elvtárs. — A pedagógusokat segíteni, tá­mogatni kell abban, hogy szo­cialista-materialista világnéze­tük kialakuljon. Nem bosszan­tani akarunk azzal, hogy ta­nulj marxizmust, az életünk körülményei igénylik ezt; az életről, a munkáról, a társada­lomról, az emberről másként kell gondolkoznunk. Rappay Gyula elvtárs hozzá­szólásával a nagyaktíva vitáját lezárták. Papp Sándomé, a megyei tanács VB-elnökhelyet- lese összefoglalójában az el­hangzott javaslatokat, észrevé­teleket helyesnek tartotta, és ígéretet tett arra, hogy azokat a reformbizottsághoz továb­bítja majd. A megyei nagyaktiva mun­kája gyümölcsözően hozzájá­rult ahhoz, hogy az iskolare­form-tervezet minél hatéko­nyabban, minél tökéletesebben a megvalósulás útjára lépjen.

Next

/
Thumbnails
Contents