Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

4

NEPOJSAG

1960. szeptember 29., csütörtök

ti mm

— ÜJ HELYISÉGBE költözött a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal. A Lánchíd pesti hídfőjénél (V., Roosevelt tér 5—6.) a korszerűen berendezett iroda várja Budapest vendégeit. Tel.: 380— 581., 180—609. Színházjegy:

181—109. Szobaszolgálat: 180—201., 381—106. Információ: 382—061.

— KARÁCSON DOH két új, ötven férőhelyes, növendék- marha-istállót adnak át rendeltetésének. Az egyik épületet a Vörös Hajnal, a másikat pedig a Dózsa Termelőszövetkezet vette birtokába. Mindkét istállóba hamarosan bekötik az állatokat.

— A NEGYEDIK negyedévben 30 000 forintot fordít az Egri Városi Tanács a város területén levő munkás- szállások karbantartására, felújítására az idei módosított községfejlesztési tervek végrehajtása során.

— EZ ÉVBEN is megkezdődnek az ismeretterjesztő előadások a hevesi járás községeiben. Az 1959—60-as évben 650 ismeretterjesztő előadás hangzott el, ami hetvennel több, mint az azt megelőző években. Az idén ez a szám is növekedni fog.

— SZÍNVONALAS néphadsereg napi ünnepséget tartottak tegnap este a recski honvédségi tiszti klubban. Az ünnepségen felléptek a Bányászotthon színjátszói is.

— BEFEJEZIK a hét végén a cukorrépa szedését a boldogi Béke Termelőszövetkezet tagjai a 155 katasztrális hőid vetésükről. A répát a Hatvani Cukorgyárral kötött szerződés értelmében, teljes egészében a gyárba szállítják.

— a bányásznap előtt

alakult bányászzenekar rendszeresen próbál a recski Bányászotthonban. A zenekar tagjai azt tervezik, hogy a november 7-i ünnepségen önálló műsorral mutatkoznak be.

— SZEDIK a burgonyát a hevesi járás termelőszövetkezeteiben. A járás területén több mint 400 katasztrális hold burgonyavetésről átlagosan mintegy 60 mázsás holdankénti átlagtermésre számítanak, ami mintegy 2500 mázsa burgonya- termést jelent.

— MEGJELENT a kőbányák között folyó munkaverseny eredményeit közlő versenyhíradó legújabb száma. A kétoldalas kiadvány foglalkozik a recski és a tardosi kőbányák tervteljesítésével, a munkaverseny szeptember havi eredményeivel.

— A „TISZTA UDVAR - rendes ház”-mozgalom kiértékelése megyeszerte megtörtént. A mozgalom óriási eredménye lett az, hogy azok a házak, amelyek tulajdonosai beneveztek a mozgalomba, a továbbiakban is arra törekednek, hogy a kiértékelésen kapott tábla mögött valóban tiszta udvar, rendes ház álljon.

— A FINOMSZERELVÉN Y- GYÄRI nőbizottság három küldötte tapasztalatcserén volt a Magyar Optikai Művekben és az Alumíniumáru- gyárban. Tapasztalataikat főleg a nők érdekében fogják hasznosítani.

— A DOBÖ TÉRI park megőrzésére az I-es számú Általános Iskola úttörő-csapata 4— 6-os csoportokat szervez és őrségben vigyáznak arra, hogy ez az új létesítmény ne szenvedjen károsodást rakoncátlan gyerekektől és a közvagyont nem becsülő felnőttektől.

— AZ EGRI JÁRÁS kul- túrotthonainak vezetői elkészítették az őszi, illetve téli műsortervet. A tervet folyó hó 29-én közösen tárgyalják meg az Egri Járási Tanács művelődésügyi osztályán.

iMkÄAÄÄAAAAAAAAA

Füzesabony és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, Füzesabony,

Baross u. 6. sz. alatt levő kisvendéglőjéhez

VENDÉGLÖ-VEZETÖT

keres nagyobb gyakorlattal. Útiköltséget felvétel esetében fizetünk.

A harmadik esztendő...

Az egri kelemen László Irodalmi Színpad terveiből

Gyorsan telik az idő. Még fülünkbe csengenek a két évvel ezelőtti viták: legyen Egerben irodalmi színpad, szükség van-e rá, s vajon lesz-e közönsége? Sokan szóltak mellette, s ellene is. Voltak derűlátók és kétkedők. Közben alakult, szerveződött a színpad, s két esztendővel ezelőtt ünnepélyesen felgördült a függöny. Lenn, a nézőtéren az irodalom barátai néma csendben itták a szavakat, a nagy költők gondolatait.

S ezzel az első előadással eldőlt a vita.

Két éve ennek. Azóta tizenkét műsorral lépett a közönség elé az egri Kelemen László Irodalmi Színpad. Néha hullámzott az előadások színvonala, s ugyanígy a közönség érdeklődése is.

Ezekben a napokban a harmadik évadra készülnek az irodalmi színpad berkeiben.

Milyen lesz a műsorterv', mit ígér közönségének az irodalmi színpad? — Ezzel a kérdéssel kerestük fel Kozaróczy Józsefet, a színpad rendezőjét, s az ő tájékoztatása alapján számolunk be az 1960—61-?s évad terveiről, elgondolásairól.

Kezdjük egy újítással.

Ebben az évadban nemcsak hivatásos színészek tolmácsolják az írók, költők szavait, hanem a közönség elé lépnek az iskolák és üzemek legjobb szavaiéi, színjátszói is.

Az ország csaknem valamennyi irodalmi színpada öntevékeny csoportokra épül, így van ez megyénkben Gyöngyösön és Hatvanban is. Csak éppen Egerben nem.

Ebben az évadban Egerben is bekapcsolódnak az üzemek, iskolák szavaiéi, színjátszói és kellő szakmai irányítással készülnek a műsorokra és két önálló estet rendeznek az irodalmi színpad keretében.

Ok tolmácsolják a januárban műsorra kerülő összeállítást, amelyhez klasszikus művekből válogatják a legjobb részletet. Második műsorukkal márciusban lépnek a közönség elé s keresztmetszetet adnak az orosz és szovjet irodalom gyöngyszemeiből.

Sok haszonnal járó kezdeményezés lesz ez a módszer itt Egerben is. Az irodalmi színpad így havonta tarthat egy- egy műsort, a színészeknek több idejük marad a felkészülésre és a színpadhoz, szerephez jutnak — s emellett tanúinak — a színjátszó csoportok tagjai.

Érdekes és gazdag műsort ígér az irodalmi színpad további programja is, amelyet a színház művészei tolmácsolnak. Október 17-én József Al- tila-esttel nyitja az irodalmi színpad az 1960—61-es évadot.

Novemberben rendezik meg a modern írók estjét. A modern, haladó írói törekvéseket akarják bemutatni a szocialista és nyugati írók művein keresztül. Lehet, hogy műsorra kerül Ionescu Székek című egyfelvonásos műve is.

Decemberben ismét tanúi lehetünk egy újdonságnak. Az irodalmi színpad életében először operával lépnek a közönség elé a Gárdonyi Géza Színház művészei. A zenés irodalmi összeállítások mellett Gluck A rászedett kádi című egyfelvonásos vígoperája kerül műsorra.

Nagy érdeklődésre tarthat számot a februári műsor is. Ez — ha sikerül — egy nagyszerű terv első fejezete lesz. A baráti népek összefogásának gondolatából készül ez a műsor,

MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Október 2-án délután 5 és 7 órai kezdettel:

Emberi sors (szovjet)

Október 2-án délelőtt 11 órakor matiné:

Ügyetlen kapus

EGRI VÖRÖS CSILLAG

Az Ki ff el-torony árnyékában EGRI BRÖDY Nincs előadás EGRI KERTMOZI Szegény gazdagok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Diadalmas olimpia GYÖNGYÖSI PUSKIN

Kenyér, szerelem és . . . HATVANI VÖRÖS CSILLAG Virrad

amelyet megrendeznek másmás összeállításban, az elkövetkező esztendőkben is. Címe; Dunának, Oltnak egy a hangja... Az első műsort— a februárit — a pozsonyi írók állítják össze, a szlovákiai magyar és szlovák irodalom legjobb- jaiból. Reméljük sikerül ez 3 szép elgondolás és még az is. hogy az egri irodalmi színpad Pozsonyban is bemutatja műsorát.

Az áprilisi műsor lesz talán a legnehezebb összeállítás. Ezt a bemutatót a Kortárs szerkesztői rendezik, és a mai magyar irodalomból állítják ösz- sze.

A májusi könyv napi műsor zárja majd az irodalmi színpad évadját.

Szólni kelj még arról is, hogy évközben sor kerül két iroual- mi est rendezésére. Heves megyei írók műveiből, s ha sikerül, egy műsorát a budapesti irodalmi színpadon bemutathatja a Kelemen László Irodalmi Színpad.

Eddig a tájékoztatás. Mit tehetünk még hozzá e nagyszerű tervhez? Csak annyit; várjuk, hogy a harmadik esztendőben is felgördüljön a függöny és a szép tervekből valóság, s nagy- nagy siker legyen ...

(márkusz)

HEVES

Nincs előadás FÜZESABONY Gyávaság PÉTERVÁSÁRA Nincs előadás

Egerben este 7 órakor: ŰRI MURI

Hevesen este 7 órakor:

BEKOPOG A SZERELEM

1960.

SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK:

30 évvel ezelőtt, 1930-ban e napon halt meg ILJA REPIN

szovjet festő, a múlt századvég legjellemzőbb orosz mestere. Erőteljes színezésű, realista ’ modorú képeivel az akkori nyugati művészeti irányúja Repin: Ilajóvonlatók a Volgán. zatokkal szemben az

orosz népi hagyományok felé fordult. Szereti az idegrázó témákat (Rettegett Iván és fia), néha a humort (A propagandista letartóztatása), a történelmi jeleneteket (A zaporozsei kozákok ultimátumot írnak a szultánnak). Egyik legjellemzőbb képe a Hajóvontatók a Volgán.

400 évvel ezelőtt, 1560-ban e napon halt meg WASA GUSZTÁV svéd szabadságharcos vezér, majd király, a hazáját megszállva tartó dánok elleni függetlenségi harc vezetője.

Szeptember 29-e A MAGYAR NÉPHADSEREG NAPJA, emlékezésül a Velencei-tótól, északra, 1648-ban e napon a Pákozd és Sukoró-hegy között lezajlott csatára. Ez a csata, melyet Móga János főparancsnok 15 ezer és Jo'lasics horvát bán 28 ezer főnyi serege között alig 13 óráig tartott, a hazaszeretet, a hősies önfeláldozás, s nép és hadsereg egybekováesolódásának ragyogó jelképe lett. A gyalogság és tüzérség együttműködése révén Jellasics támadása összeomlott, a bán fegyverszüneti kért és Mór irányába visszavonulva, elhagyta az ország területét.

FILM;

4s Eiffel-torony árnyékában

A filmben egy munkáscsalád élete, egy apa drámája tárul elénk. A film főszerepét Jean Gabin játssza.

A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház szeptember 29-től október 5-ig mutatja be.

»,iiininminininiwniiimiwii»immwi»“»minunmuimt«inn«m

............ mihi ....................................................................................

A n

agy Gajári enyhe fötalst érzett. Házi laboratóriu- lának szellőzetlensége kissé [bágyasztotta és fáradtan for- atta nagy műve, az ultravízió dó csavarját. Két napja már került fognia Sidney, New ork és Tokió műsorát is. Közén egyéb érdekes tapasztalaikra tett szert. Időnként egy ülönös állomás futott be, nem ídta megállapítani, hogy honét. Képek jelentek meg a ké- iülék ernyőjén, de sem érteltét, sem eredetét nem tudta ibogozni. És a legfurcsább

olt, hogy amint rögzíteni

karta, nyomban elmosódott, lár ott tartott, hogy a világ- rből, valahonnét az emberi ímeretlenség homályából,

setleg régmúltból visszaverő- ő sugarak tolakodnak elő és zöknek meg a készülékéből, íegyvennyolc órája nem aludt gy szemhúnyást sem. Fényké- ezett, jegyzetelt, valószínű- jgszámításokat végzett. Egyszer csak arra rezzent fel, ogy már percek óta nem gon- ol semmire, szinte nyitott zeniekkel alszik. Ekkor jött ie a fia és így szólt:

_ Papa, ugye elmehetek

án

colni?

Ez a kérdés azért volt fe- ettébb fontos a fiú számára, nert még csak most közeleg a agykorúsági határidőhöz, en- lek következtében nem bír inálló jövedelemmel, lévén itolsóéves gimnazista.

A papa beleegyező emgede- ye némi zsebpénzt is jelen- ett, amely nélkül sem turmix- a, sem limonádéra nem ül- íetne le a „Liliom” nevű csör- ;őhely asztalai közé.

Gajári fáradtan bólintott, je- ezve, hogy beleegyezett. Amint izonban fia kifelé indult, egy lillanatra felocsúdott révede- :éséből és szigorú atyai kiko- .éseket tett.

— Édes fiam, legutóbb is ti- ienkét újságcikkben tették izóvá, az ifjúság nem éppen ■nindennapi küllemét. Olvasom, hogy a vendéglátóipar

SZEMES PIROSKA:

Gajári fia

dolgozói élen járnak annak megakadályozásában, hogy olyan fiatalurak jelenljenek meg az ötórai teákon, akik, hogy úgy mondja: fittyet hánynak a hagyományos férfiviseletnek, fekete, vagy piros, ördögi színekben rémisztgetik a jámbor emberiséget. Én nemcsak tudós, de atya is vagyok, így kötelességemnek érzem,

nőtthöz illő aneugot ölthetsz magadra és indulás előtt bejössz hozzám vizitelni...

A fia savanyúan bólintott. El volt rontva a napja. Mit ér az egész ötórai tea, ha nem öltözködhet fel „rendesen”, ahogy a többi. Viszont jólnevelt fiatalember létére belátta, nem tehet semmit. Annál inkább sem, mert a zsebpénz

hogy megvédjelek mindenféle kilengéstől és inzultustól, nem akarom, hogy kellemetlen perceket szerezz magadnak, ezért azt mondom: nuku csöves nadrág, piros ing! Csak feinagyban függött az atyai szigortól. Készséges szófogadást mutatva, távozott, hogy megfelelő öltözékben majd ismét megjelenjék apja előtt.

Gajári, már az utóbbi órákban többször elkalandozott figyelemmel forgatta művét, néha ernyedten engedte el tollát, mégsem hagyta abba a munkát. Tovább keresgélt a készüléken. Maradék energiáját megfeszítve hunyorgatott a képernyőre, s amikor ismét sikerült rákapcsolni arra a bizonyos, ismeretlen adóra, valósággal elszállt belőle a fáradság. A legcsodálatosabb módon most nem tűnt el a kép, hanem egyre élesebb lett, míg végül egy falu képe bontakozott ki, majd premierplanban nádas, rétek, gulyákkal, vad erdőségek... Az idő őszies, a lomb hull, néha forgószél kavarta fel az avart, odasuhintott vele egy csoport emberhez, akik gubában álltak, pontosan olyanokban, amilyeneket már csak néprajzi gyűjteményekben lehet látni. Egy nagybaju- szos, tatárképű vitte a szót, csodálatosképpen tökéletesen meg is értette, hogy mit mond és egyáltalán nem lepődött meg ezen.

— Márpedig nem engedjük, hogy fiaink hivalkodjanak! Megtiltjuk a csúcsos tetejű kalapot!

A többiek egyetértőén bólogattak.

— Megtiltjuk a nagykarimás kalapot is! Micsoda csikós az, aki többet ad a fejére, mint a csikajára. Aki guba helyett cifraszűrt terít magára, az hasonló ama betyárnépséghez, amely piros posztóval mintáz- tatja a szűrét! Tennünk kell valamit, hogy fiainkat ne lehessen összetéveszteni a betyárokkal!

Az egyik gubás felhúzta a vállát, s valami ilyesfélét dünnyögött, ha Gajári jól értette :

— Antul tán nem kötnek

még lovat a fiaink, ha cifraszűrt terítenek magukra...

Gajári jegyezte a beszélgetést, és izzadt, mert szerette volna a mozgást is megörökíteni. Igazán sajnálta, hogy nincs kéznél a filmfelvevő gépe. Röviden jegyzett tehát, így: vad vitatkozás, lovas közelít, a szóvivő öreg erre:

— Lám! Ez is olyan, mint a múltkori betyár, aki elhajtotta a marhákat.

Gajári verítékezett. Most már nemcsak azért, mert mindent meg akart jegyezni a látványból, hanem: a lovasban saját egyszülött fiára ismert. Rá is kiáltott nyomban, hogy „Gyuri!” Aztán szégyenkezve lesütötte a szemét, hiszen, hogy is lenne a fia, amikor ez a világűr valamelyik állomásán, talán régmúltból visszavetődve érkezik el hozzá. Viszont a lovas ujján ott az a kis vágás, pontosan olyan a Gyurié is, még a tavasszal sikerült egy politechnikai órán behasítania. Sikerült, hát persze, mert lehetett volna belőle nagyobb baj is. Nyugtalankodni kezdett. Dühösen pislogott a nagy- bajuszúra, már nem is jegyezte hangos kitöréseit. Nézte a lovast, akinek cifraszűre piros mintásán kanyarodik a vállára, és hetykén üli a paripát, nagykarimás kalapja alatt mosolyog a töhbieken.

Ekkor nyílt az ajtó.

— Papa, így jó lesz? — kérdezte Gyuri, tisztes, sötétkék öltözékében.

Gajári rémülten rácsodálkozott és bólintott, majd tárcája után nyúlt.

— Nesze, fiam... De ha gondolod, ha kedved van ... vedd fel nyugodtan azt a cifraszűrt ... Ha betyárnak néznek, hát legyen. Én tudom, hogy nem vagy az.

Gyuri nagyot nyelt és azt gondolta: ..Szegény papa, de fáradt... Csak azt tudnám, mit akar a cifraszűrrel? ...”

n V?*

V