Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-29 / 230. szám
2 N EPÜJSAG 1960. szeptember 29., csütörtök t Éles vita után az általános ügyrendi bizottság szavazattöbbséggel elutasította a Kínai Népköztáraaság ENSZ-jogai érvényesítésének napirendre tűzését a napirendre való felvétele mellett fog szavazni. Ceylon küldötte a kérdés napirendre tűzése mellett foglalt állást, ugyanezt tette Jugoszlávia képviselője is. Románia küldötte kifejtette, hogy az ENSZ éveken át ragaszkodik ama fikcióhoz, amely megakadályozza a kínai nép törvényes kormányának megjelenését az ENSZ-ben. Maga Herter amerikai külügyminiszter jelentette ki, hogy leszerelési egyezmény esetén a Kínai Népköztársaságot is meg kellene kérni, hogy csatlakozzék az egyezményhez. Most ugyanez a Herter olyan utasítást ad küldöttségének, hogy ellenezze a kínai ENSZ-képvi- selet rendezésének megtárgyalását a közgyűlésen. Ez teljesen tarthatatlan — mondotta Románia küldötte. Nagy-Britannia képviselője azt mondta, hogy Anglia elismeri a Kínai Népköztársaságot, de az ENSZ-tagság rendezésének jelenlegi megtárgyalása kárt okozna. Semmi jó nem származnék belőle és a légkört megmérgezné, feszültté tenné, ha most vitát kezdenének róla, ki képviselje Kínát az ENSZ-ben. Panama a kérdés napirend-, re tűzése ellen foglalt állást, Bulgária mellette, s végül Zorin szólalt fel ismét és azt mondotta, hogy Nagy-Britannia álláspontja rendkívül különös. Nagy-Britannia képviselője azt állítja, hogy a kínai kérdés megtárgyalása azért nem időszerű, mert ez megmérgezné és feszültté tenné a légkört. Ha jól emlékszem — mondotta Zorin — Nagy-Britannia képviselője megszavazta az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzését. Pedig a magyar kérdés megtárgyalása is a kedélyek felizgatásához, a légkör feszültté tételéhez vezetne. Nagy-Britannia állásfoglalásának valódi oka az, hogy úgy látszik, nem mer ellentmondani az Egyesült. k Államoknak, Ezután szavazásra került sor. Az amerikai küldött kérte, hogy az ő ellenjavaslatának adják meg az elsőséget. Ezt az ügyrendi bizottság többsége megszavazta. Az érdemi szavazás során 12-en szavaztak amellett, hogy a kínai ENSZ- képviselet rendezésének problémáját ne vegyék fel a napirendre, heten szavaztak a kérdés napirendre tűzése mellett: o Szovjetunió, Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Ceylon, Irak és Szudán képviselője. Egy küldött Líbia delegátusa — tartózkodott a szavazástól. Az ülés figyelemre méltó jellegzetessége egyébként az volt, hogy az Egyesült Államok és a csangkajsekísták képviselőjén kívül senki sem támadta a Kínai Népköztársaságot. Hruscsov találkozása Koirala nepáli miniszterelnökkel NEW YORK (TASZSZ): Nyiktta Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője, a szovjet ENSZ-küldöttség rezidenciáján kedden találkozott Koirala miniszterelnökkel. a nepáli küldöttség vezetőjével. A baráti beszélgetés a két kormányt közösen érdeklő kérdésekről folyt. (MTI) ■ !■ eU'Zrnmmmm. New Yorkban kiadták Hruscsov beszédét NEW YORK (TASZSZ): A Cross Current kiadó nagy példányszámban megjelentette Hruscsovnak az ENSZ-közgyű- lés 15. ülésszakán mondott beszédét. A brosúra, amelyet a New York-i kiadó hozott forgalomba, tartalmazza még a gyarmati rendszer megszüntetéséről szóló szovjet nyilatkozat-tervezetet. az általános és teljes leszere'ési szerződés alaptételeit, valamint a Szovjetunió kormányának leszerelési nyilatkozatát. (MTI) képviselője válaszolt. Hangoztatta, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak érvényesítése egyike a legsürgősebb kérdéseknek. A Kínai Nép- köztársaság kormánya a kínai nép egyetlen képviselője — hangoztatta Zorin. — Távolléte a hidegháború következménye, s aláaknázza az ENSZ tekintélyét. Az Egyesült Államok ^.okokat” talál, hogy ne engedjék be az ENSZ-be a Kínai Népköztársaság képviselőjét, azt állítja, hogy a Kínai Népköztársaság „méltatlan a felvéteire”. Ha ezt a kérdést elemezzük, megállapíthatjuk, hogy hétfőn az egyik latinamerikai állam képviselője — Zorin Castrót értette ezen —, hasonlókat mondott az Egyesült Államokra és mégis tagja az ENSZ-nek. Nem érdemes a példákat sorra venni — mondotta Zorin. — Az igazi ok, amely miatt az Egyesült Államok ellenzi ennek a kérdésnek a megtárgyalását az, hogy egy második szocialista nagyhatalom jelenléte az ENSZ-ben kellemetlen lenne neki. Az iraki küldött hangoztatta, hogy semmiképpen sem lehet indokolni, miért akarják kizárni a világ legnagyobb lakosságú országát az ENSZ-ből. Ezt a habozást semmiképpen sem lehet megokolni. Eljött az idő — mondotta Irak képviselője —, hogy szembenézzünk a realitással. Ha különböző vélemények is vannak ebben a kérdésben, annál inkább meg kell tárgyalni a problémát a közgyűlésen. Szudán képviselője is hasonló érveket hangoztatott. Kijelentette, hogy ő is a kérdésnek kapuját iág előtt •zgyűlétén két az amerikai hatóságok léptettek életbe több küldöttség mozgásának korlátozására. Nasszer elnök kifejezte reményét, hogy az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszaka, mint a béke ülésszaka vonult be a történelembe. Ugyanakkor rámutatott, hogy a világ előtt álló sokrétű problémákat nem lehet a közgyűlés ülésszakának rövid Ideje alatt megoldani. Mégis abban reménykedünk — mondotta Nasszer —, hogy itt kedvezőbb légkör alakul ki és megtörténik az első lépés az előttünk álló problémák megoldása felé. Hangsúlyozta ezután Nasz- szer, hogy annyi államfő és vétető személyiség jelenléte a közgyűlésen lehetőséget ad a béke ügyét szolgáló erőfeszítésekre. Nem hiszem, hogy népeink megbocsátanak nekünk, ha elmulasztjuk ezt a lehetőséget és nem mozgósítjuk erőinket a lehetőség legjobb kiaknázására. A továbbiakban Nasszer hangsúlyozta, hogy a gyarmati uralom alól felszabaduló minden államnak gazdasági függetlenségre kell törekednie. Beszéde befejezésében Nasz- szer emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt, 1955-ben az afrikai és ázsiai országok bandungi értekezlete határozatokat fogadott el. amelyek kimondták az embereit egyenlőségét fajta és bőrszínre való tekintet nélkül, követelték a gyarmati rendszer gyors felszámolását, fürdették a leszerelés szükségességét, valamint a nukleáris fegyverek gyártásának és kísérletezésének betiltását. Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke kijelentette, hogy a bandungi elvek világszerte széles támogatásra leltek és hogy a közgyűlésnek el kell Jogadnia eme elveket, mint a népek egyöntetű akaratának kifejezését. Nasszer utolsó szavait nagy tapsvihar fogadta. A szovjet küldöttség, élén Nyikita Hrus- csowál, állva tapsolt. Ezzel véget ért a közgyűlés kedd délelőtti ülésé. A délutáni ülés folytatta az általános vitát. (MTI) a NEW YORK (MTI): Polgár Denes, az MTI különtudositója jelenti New Yorkból: Kedd este. New York i idő szerint háromnegyed 9 órakor az ENSZ általános ügyrendi bizottsága megtárgyalta a napirendi javaslat utolsó pontjait. Nagy vita fejlődött ki annál a kérdésnél, vajon felvegyék-e a napirendre a Szovjetunió által javasolt pontot, a Kínai Népköztársaság ENSZ- képviseletének problémáját. Az Egyesült Államok képviselője kifejtette, hogy ellenzi a kérdés napirendre tűzését. Nem azért — mondotta Wadsworth amerikai küldött —, mert az Egyesült Államok ellenzi a Kínai Népköztársaság társadalmi rendszerét. Hiszen az Egyesült Államok szerint — mondotta — minden államnak joga van megválasztania, milyen rendszerben kíván élni. A Kínai Népköztársaság magatartása az — mondotta az amerikai küldött —, amely miatt az Egyesült Államok ellenzi a kérdés megtárgyalását. Wadsworth a koreai úgynevezett „agressziót, Tajvan „fenyegetését”, valamint a tibeti kérdést sorolta fel. Az Egyesült Államok küldötte ellenjavaslatot terjesztett be, amelynek első pontja szerint az ENSZ ügyrendi bizottsága visszautasítja a Kínai Nép- köztársaság felvételére irányuló javaslatot, második pontja szerint pedig ezen az ülésszakon nem vitat meg semmiféle olyan javaslatot, amely kizárná Tajvan képviselőjét az ENSZ-ből és felvenné az ENSZ-be a Kínai Népköztársaságot. Az Egyesült Államok képviselőjének szavaira Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ■ eg az ENSZ Dlépköztársa ta Nasszer az ENSZ kü mus arra kényszerült, hogy új eszközök után nézzen céljai elérésére. Szuez után — mondotta Nasszer — az imperializmus már ingadozott, hogy agresz- sziót, vagy a visszavonulást válassza. Az imperializmus ingadozásainak ez az időszaka különösen az iraki népi felkelés idején vált nyilvánvalóvá, midőn az iraki nép talpra állt, hogy megszabadítsa hazáját a külföldi befolyás alól. Láttuk, hogy az imperializmus miként összpontosította dühtől tajté- kozva, hadseregeit és flottáit. Később azonban azt is láttuk, miként volt kénytelen számolni a valóság kérlelhetetlen té- nyeivel, s ezért tétovázott és nem tudta, mitévő legyen az óceánon túlra küldött hadseregével és flottáival. Midőn pedig Kongóban kirobbantak a legutóbbi események, szemtanúi voltunk, miként próbálta az imperializmus felhasználni a szuezi leckét. „A legnagyobb veszély, amely a kongói nép fölé tornyosult — s ez bennünket is fenyeget — abban rejlik — mondotta Nasz- szer —, hogy az imperializmus spanyolfalként próbálja felhasználni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, s így akarja leplezni igazi céljait.” Ennek az imperialista manővernek két áldozata van: a kongói nép és az Egyesült Nemzetek Szervezete. Az Egyesült Arab Köztársaság küldöttségének vezetője leleplezte a gyarmatosítók kongói mesterkedéseit, majd a továbbiakban a palesztlnai arab menekültek kérdésével foglalkozott. Ezután az EAK elnöke élesen elítélte Franciaországot, mert még mindig folytatja a gyarmati háborút Algéria népe ellen. Az ENSZ szerepéről szólva, Nasszer kijelentette: Megengedhetetlen egye« nagyhatalmak ama törekvése, hogy e nemzetközi szervezetet a maguk hidegháborús eszközének használják feL Az EAK elnöke elítélte azokat a rendelkezéseket, amelyebi tagja részt vett Novotny- nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének fogadásán. A fogadáson megjelent Hruscsov szovjet miniszterelnök és a népi demokratikus országok vezetői, nagyon sok ázsiai és afrikai állam ENSZ- delegációjának vezetője, Cyrus Eaton, a közismert amerikai nagyiparos és felesége, a sajtó nagyon sok képviselője. Az újságírók, természetesen, megint körülvették Hruscsovot és számtalan kérdést intéztek hozzá. A szovjet kormányfő kedvesen, tréfálkozva válaszolt, de a nyugati újságírók nagy bosszúságára, semmi olyant nem mondott, amiből következtetni lehetne a Szovjetuniónak a közgyűlésen teendő további lépéseire. A csehszlovák fogadás után Kádár János Nehru indiai miniszterelnökkel szállására hajtatott, ahol részt vett a Nehru által adott vacsorán. A vacsorán magyar részről Sík Endre külügyminiszter is részt vett. Ott volt Hruscsov szovjet miniszterelnök, a népi demokratikus országok vezetői, Castro kubai miniszterelnök, az ázsiai és afrikai országok delegációinak vezetői és számos külügyminiszter más országokból is. A vacsorán szívélyes baráti beszélgetés folyt Kádár Jánosnak egyébként igen nagy publicitása van az amerikai sajtóban. A nagy amerikai lapok, mint a New York Herald Tribune és a New York Times, napról napra fényképeket és cikkeket közölnek a magyar ENSZ-delegáció vezetőjéről, közük programját és azt, hogy kikkel találkozott. (MTI) Nyissák c a Kínai — moodol NEW YORK (TASZSZ): Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, a közgyűlés általános vitájában beszédet mondott Az EAK küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy minden országnak a lehető legnagyobb méretekben ki kell vennie részét az ENSZ munkájából. —- Az ENSZ kapuja álljon nyitva mindennemű megkülönböztetés és fanatizmus nélkül — mondotta —, e nemzetközi szószéknek valóban tükröznie kell a népek vágyait. Éppen ezért — hangsúlyozta Nasszer —, felhasználom az alkalmat, hogy megismételjem az Egyesült Arab Köztársaság óhaját: nyissák meg az ENSZ kapuit a Kínai Népköztársaság előtt. Népünk nem tudja elképzelni, miért maradnak zárva a kapuk a föld lakosságának egynegyede előtt. A legnagyobb nyíltsággal teszem fel ezt a kérdést. Azért cselekszem így, mert az a véleményem, hogy az ENSZ egész jövője, és ezzel az egész emberiség békés fejlődésének jövője is komoly megpróbáltatás előtt áll. Nasszer ezután megjegyezte, hogy az ENSZ jelenleg válaszút előtt áll, majd rátért a gyarmati rendszer új formáinak leleplezésére. Négy esztendővel ezelőtt — mondotta — az afrikai kontinens tanúja volt annak, hogyan semmisül meg a gyarmati rendszer, most azonban az imperializmus új formáiba ütközik. A szuezi agresszió a leplezetlen imperializmus temetője volt. Ma Kongóban álcázott imperializmussal van dolgunk, amely nem riad vissza attól sem, hogy rejtett céljai elérésére az Egyesült Nemzetek Szervezetét felhasználja. Szueznek az ázsiai és afrikai felszabaditó mozgalmak szempontjából az a jelentősége, hogy annak a korszaknak a végét jelzi, amelyben az imperialista erők hadseregeket mozgósíthattak a felszabadító mozgalom legázolására. Ez a fegyveres követelózések végét jelentette, s utána az imperializgyarország kis ország és az is tény, hogy mi száz évvel hát- rábbról indultunk el, mint más, fejlett országok. Mégis, 15 év alatt 80 év mulasztásait pótoltuk. pedig közben még hibákat is elkövettünk. Mi Magyarországon azt valljuk, hogy az élet nemcsak a pénzből áll. Otthon, ha valaki az utcán sir, akkor a szembejövők megkérdezik, hogy mi baja van. Ha valaki bajban van, mindig számíthat embertársai segítségére. Minálunk. törődnek egymással az emberek.” Kádár Jánosnak ezeket a szavait óriási taps fogadta. „Üdvözöljük önöket, az önök családtagjait, barátait, minden magyar barátunkat. Nagyon jól tudjuk — mondta befejezésül Kádár János —, hogy az Amerikában élő magyarok nagy többsége rendes ember.1’ Ezután közvetlen, baráti, beszélgetés kezdődött Kádár János, valamint a magyar ENSZ-delegáció más tagjai és a vendégek között. Az asszonyok azt mondták, „reméljük, az Egyesült Államokban is él közismert humorával”. Kádár János erre azt válaszolta, hogy nagyon szívesen, bár most nem humorizálni jött a magyar küldöttség, hanem dolgozni. Többen kérdezték, hogy mit vár a magyar delegáció az ENSZ-közgyűléstől. Kádár János azt válaszolta, hogy o világot nem egy nap alatt teremtették. A világ képét sem lehet egy nap alatt, azaz ezen az ENSZ-közgyűlé- sen megteremteni. De egy bizonyos, a útláp még jobban meg fog győződni arról, hogy a kommunisták békét akarnak és erejük is van ahhoz, hogy a békét biztosítsák. Ezt az Egyesült Államokban is tudják, és most méginkább meg fogják tudni. A látogatás végén a vendégek és az ENSZ-delegáció tagjai poharat ürítettek a magyar nép sikerére. A látogatás után Kádár János és az ENSZ-delegáció töbdet adott az ísztvevő szocialista tőinek tiszteletére W. Gomulka, A. Novotny, G. Gheorghiu-Dej. Kádár János, T. Zsivkov, M. Shehu. N. Pod- gomi), K. Mazurov, A Gromi- ko, L. Reantu. A. Rapacki, V. David, S. Vojtek, Sik Endre, K. Lukanov, B. Shtylla. L. Pa- lamarcsuk. K. Kiszeljov és mások. (MTI) jelentés Idi napjáról, készek vagyunk ennek elébe menni.” A leszerelés kérdésére válaszolva Hruscsov azt mondta, hogy ei keU fogadni a leszerelés szovjet megfogalmazását, és a Szovjetunió el fogja fogadni az ellenőrzés nyugati megfogalmazását. Az egyik tudósító megkérdezte Hruscsovot. hogy a Szovjetunió miért ragaszkodik a főtitkári tfsztség megszüntetéséhez. Hruscsov azt válaszolta, hogy az ENSZ megalakítása óta eltelt 15 évben sok változás történt a világon. Megnőtt a szocialista országok tábora. A hajdan elnyomott gyarmatok független országokká váltak. „Miként lehetséges, hogy mindössze 500 millió embert képviselő nyugati hatalmak ráparancsolják akaratukat az egész világra? — kérdezte Hruscsov. A dolog lényege nem Hammarskjöld személye, maradjon meg Hamarskjöld, de mi a magunk emberét javasoljuk, cs a semleges országok ugyancsak a saját emberüket javasolják.” A beszélgetés végétért. A tudósítók megköszönték Hruscsov figyelmét és sikereket kívántak neki. Ugyancsak kedden Hruscsov részt vett Uruguay állandó ENSZ-képviselőjének fogadásán. (MTI) NEW YORK (MTI): Az MTI külön tudósító ja jelenti New Yorkból: Megható jelenet játszódott le kedd délután a New York-i magyar ENSZ-missziónak a 75. utca 10 szám alatti székházában. Amerikai magyaroknak mintegy 40 képviselője jött el, hogy köszöntse Kádár Jánost, a magyar ENSZ-küldöttség vezetőjét és személyében a magyar népet, s a Magyar Nép- köztársaság kormányát. A küldöttség nőtagjai valóságos vi- rágözönnel halmozták el Kádár Jánost. Kijelentették, hogy szeretetük jeléül hozták a virágokat. Az egyik asszony megjegyezte: „Soha nem gondoltuk volna, hogy New Yorkban fogjuk önt üdvözölni.” A küldöttség szóvivője röviden üdvözölte Kádár Jánost. „Érzéseinket akarom tolmácsolni — mondotta. — Mi, amerikai magyarok úgy nézünk az ország vezetőire, mint hazánk megmentőire. Jó érzés nekünk, hogy hosszú, amerikában töltött évek után köszönthetjük önt, s ön által az egész magyar népet.” Kádár János láthatóan meg- illetődve válaszolt. „Kedves vendégeink — mondta —, vagy nem is tudom, hogy szólítsam önöket. „Munkástársak”. — hangzott a küldöttségből. „Hát kedves munkástársak, nagyon köszönöm, hogy eljöttek, köszönöm a kedvességüket. Az otthoni dolgokról nem akarok sokat mondani, mert hiszen önök közül többen jártak ezen a nyáron Magyarországon, s talán jobban tudják, mik az otthoni hírek. Egy bizonyos és ezt önök is láthatták, hogy otthon, Magyarországon is lehet élni, sőt talán jobban lehet élni, mint az Egysült Államokban. Itt, az Egyesült Államokban úgy látom, dolgozni jól lehet, de azt hiszem, hogy élni jobb minálunk. Az ENSZ-ülés- szakra mi azért jöttünk, hogy mindenki megismerje o mi álláspontunkat. Ez meg is fog történni. MaUruscsov ebéi ENSZ ülésszakán ri küldöttségek vezet NEW YORK (TASZSZ): Szeptember 27-én, az ENSZ- közgyűlés délelőtti ü’ése után Hruscsov szovjet kormányfő ebédet adott az ülésszakon résztvevő szocialista küldöttségek vezetőinek tiszteletére. A szívélyes. baráti légkörben lefolyt ebéden jelen volt TASZSZHruscsov kec NEW YORK (TASSZ): Hruscsov kedden részt vett Antonin NovotnynaJc, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének fogadásán. A testvéri légkörben lezajlott to- gadáson jelen volt még W. Gomulka, Gh. Gheorghiu-Dej, Kádár János, T. Zsivkov. K. Mazurov. N. Podgomij, A. Gro- miko, V. David, A Rapacki, A. Bunaciu, Sík Endre, K. Duka- nov, D. Palmarcsuk és K. Kiszeljov. A megjelentek tapssal fogadták Hruscsovot. A szovjet kormányfő néhány perc a'att belekerült az amerikai és külföldi újságírók gyűrűjébe. Az egyik amerikai újságíró megkérdezte Hruscsovot, hogyan értékeli Gomulka javaslatát, amely szerint a J gyhatalmak ne adjanak nukleáris fegyvert szövetségeseiknek. Hruscsov az válaszolta, hogy a Szovjetunió maga is ezt javasolta. Ez egyben azt is jelenti. hogy jó szövetségeseink vannak — fűzte hozzá. A tudósítók közül valaki ismét felvetette a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdését. itBármilyen sötét legyen is az éjszaka — válaszolta Hruscsov okvetlenül felvirrad a hajnal. Az amerikaiak okos emberek és megértik ezt. Mi, a magunk részéröl mindenkor Amerikai magyarok köszöntötték Kádár Jánost A magyar küldöttség részt vett Novotny köztársasági elnök fogadásán
