Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

I960. szeptember 28., szerda N EP 0 JS AG 8 A nemzetközi finnugor kongresszus részvevői Egerben A KÉT KÉK IKARUSZ hosszú teste besuhant a Kos­suth Lajos utcába. Kíváncsi szemek kémleltek ki az abla­kon, de kíváncsiság tükröződött a fogadáson megjelentek arcán is. Vajon kik érkeztek hoz­zánk. városunkba? A Magyar Tudományos Aka­démia nemzetközi finnugor kongresszusa záróakkordjaként a rendező szervek két kirán­dulást iktattak be a vendégek programjába. így látogattak el Egerbe is. Nálunk, mint isme­retes. nem ritka a vendég. Nap mint nap, a kirándulók százai, ezrei keresik fel Egert, s ez a szám vasárnaponként, ünnepnapokon megsokszorozó­dik. Megszokott kép tehát az idegenek érkezése, bármilyen járműn utaznak. bámilyen nyelven beszélnek is. Erre a két autóbuszra most mégis olyan. mintha többen figyelnének, mintha más lenne, nagyobb érdeklődést keltene. Valahogy úgy érezzük, itt folytatódik az akadémiai kong­resszus városunk műemlékek koszorúzta falai között. Nem jött el Egerbe valamennyi kong­resszusi küldött. Különösen sajnáljuk, hogy a szovjet dele­gáció hazautazott a kongresz- szus szigorúan vett programja Után. AZ AUTÓBUSZON a mesz- sze földön ismert vár előtt Áll­tak meg. Egymás után jelen­nek az ajtóban finn, magyar, mongol, kínai, német ... arcok. Előbb finn nyelven köszöntik őket, majd német nyelven fo­lyik az egri vár történetének ismertetése. A küldöttek közül sokan most járnak először vá­rosunkban. de számos olyan vendég is akad. aki még ha­zánkban sem volt. P. Raxnla egyetemi tanár, finn akadémikus is azok közé tartozik, akik először léptek ez alkalommal hazánk földjére. A finnugor nyelvészettel fog­lalkozók természetszerűleg a magyar nyelvet is tanulmá­nyozzák. Ravila professzor is igen szépen beszél magyarul. Nevét és munkáit világszerte ismerik a szaktudománnyal foglalkozók. Hasonlóan ismert név nálunk is W. Steinitz né­met és R. Austerlitz amerikai professzor, illetve kutató, kik­nek munkássága eddig is nagy­mértékben egyengette a finn­ugor nyelvészet útjait. Jóleső érzés tölti el a ven­déglátót. látva az arcokon, hogy mindaz, ami a vendégek szeme elé tárul, megnyeri tet­szésüket. Kattannak a fényké­pezőgépek. új és új képekben örökítik meg szűkebb pátri­ánk gyönyörű tájait, utcáit, há­zait, és nem utolsósorban la­kóit. Közben a vendégek között felfedezzük a finnugor nyelvé­szet magyarországi képviselői­nek egy csoportját is. Itt van­nak dr. Lakó György, dr. Kál­mán Béla, dr. Hajdú Péter pro­fesszorok is. E. ITKONEN, finn akadémi­kus. egyetemi tanár ez alka­lommal negyedszer jár hazánk­ban, de első ízben látja Egert. Szinte feleslegesnek tűnik, mégis feltesszük a kérdést: hogy tetszik városunk? A vá­lasz egyetlen szócska: nagyon. S aztán folytatódik a beszélge­tés. A derűs arcú finn pro­fesszor szorgalmasan érdeklő­dik városunk múltja, történel­mi nevezetességei iránt. A vár már ismerős számára, bár so­hasem látta. Mint megtudjuk, olvasta Gárdonyi regényét, amely már évekkel előbb megjelent finn nyelven is. S most örül. hogy az „egri csil­lagok” nyomdokain jár. A világ különböző oi'szágai- ból érkezett finnugor nyelvé­szek ismerkednek, barátkoz­nak, itt Egerben. A fő beszéd­téma maga a város, de beszél­nek egymás munkájáról, sőt, mint szakmai kérdés elő-elő- bukkan, mint beszédtéma, a kongresszus is. Dr. Kálmán Béla egyetemi tanártól, a kong­resszussal kapcsolatban érdek­lődünk. Elmondja többek kö­zött, hogy igen zsúfolt, de na­gyon hasznos volt ez a nem­zetközi találkozó. A szaktudo­mány képviselői számára le­hetőség nyílt a közvetlen ta­pasztalatcserére. Különösen nagyszámú delegáció érkezett a finnektől, akik külön repülő­gépen 42 tudóst, fiatal kutatót küldtek el erre a kongresszus­ra. Sajnálatos azonban, hogy a skandináv országok tudósai nem képviseltették magukat. A kongresszus tudományos jelentőségét hangsúlyozza az a tény, hogy határozatba foglal­ták a jelenlevők az Acta Ura- lia című folyóirat, illetve ta­nulmánygyűjtemény megjelen­tetését és elhatározták, hogy bizonyos időközökben újra és újra találkoznak. A SOK-SOK ELŐADÁS szá­mos szakproblémát tisztázott. Az előadók beszámoltak tudo­mányos kutatásuk eredmé­nyeiről. Növeli azonban a kongresszus jelentőségét az a tény is — és ezt többen hang­súlyozták —, hogy a néhánv együtt töltött nap alatt barát­ságok szövődtek. A barái szá­lak szövögetése i'tt Egerben is folytatódott, ezen a kirándu­láson, de folytatódott a mai nap is, amikor a csoport a magyar tengert, a Balatont ke­reste feL Nagy Andor Segítséget vár egy pusztai KISZ-szepvezet A bányászok művelődésének otthona Egy nagy városnak is díszé­re válna Petőfibánya hatalmas épülettömbje — a művelődési ház. 1953-ban adták át rendel­tetésének. Azóta több átalakí­tást végeztek el benne, a cél­szerűségnek megfelelően. Felkerestem Varga István elvtársat, aki 1957-től irányít­ja a művelődési ház munká­ját Először az új idény tervei­ről érdeklődöm. Sok volna mind felsorolni azt a számta­lan művelődési és szórakozási lehetőséget, amit a művelődé­si ház nyújt majd. Mégis: nézzünk néhányat! A művelődési ház egyik büszkesége a bányászzenekar, amelyre nemcsak Varga Ist­ván, hanem az egész telep büszke. Most alakult meg újra a gyermekszimfonikus-zene- kar. Működik egy tánccsoport. A technikai szakkörök igen nemes szórakozásként: köny- nyen elsajátítható technikai ismereteket nyújtanak a ser-i dültebb ifjúság és az általános! iskolások számára. Az általános iskolások tanu-f lási lehetőségét, a felkészülést? segíti a művelődési ház, több! tanulószoba létrehozásával,? ahol a nevelők irányításával! készülnek fel a tananyagból a? gyerekek. A felnőtt dolgozóki oktatása érdekében három! munkásakadémia indul azok! számára, akik állami oktatás-«! ban nem vesznek részt: bá-? nyász, gépipari és villamossá-! gi szakon. = Tervbe vett, s bizonyára! megvalósuló cél, a dolgozók? természettudományos és világ-f nézeti képzését szolgáló 16 elő-| adás, a megyei TIT-előadókf közreműködésével. Ez az elő-? adássorozat szeptember végén| kezdődik, és ettől kezdve mi -.-! den szerdán este 6 órakor hall*I hatják az érdeklődők az elő-! adásokat. ? A felnőttek részére még sza-| bés-varrás és szőnyegszövő? tanfolyamot is szerveznek. Al művelődési ház vezetősége ez-i zel kapcsolatban várja a do!-| gőzök javaslatait. — Nem én akarok valamit? rákényszeríteni a dolgozókra,! ők igényeljék a kulturális fej-? lődést, persze a lehetőség ha-| tárain belül — mondja az? igazgató. I Bizonyos fokú szomorúság-* gal mondja el Varga elvtárs,I hogy a színjátszó csoport mű-; ködését be kellett szüntetni, mert fenntartása nem volt cél­szerű. A színjátszók, a darab­választás és a közönség között összeférhetetlenség keletke­zett, s ez volt az oka a felosz­latásnak. Elsődleges cél: olyan szakköröket, szakcsoportokat létrehozni, s segíteni, amelyek célratörő munkájukkal az egész közösséget szolgálják. Ilyen csoportnak látja Varga István igazgató az irodalmi színpadot is, amely sajnálatos baleset fplytán, az elmúlt évi megalakulás után csak rövid ideig működött. Most minden körülmények között elősegíti, sőt szorgalmazza annak újbóli megalakulását, működését. Re­méli, hogy a november 7-i ün­nepélyen az újjáalakult Petőfi Sándor Irodalmi Színpad si­kerrel mutatkozik majd be. Tervbe vette egy képzőmű­vészeti szakkör működtetését is, a rajzosok számára. A sok szép tervhez bizony pénz is kell. Felteszem a kérdést: anyagilag hogyan bírja ezt a művelődési ház? Megnyugtató választ kapok. A művelődési ház terveihez szükséges anya­gi bázis biztosítva van. Az évi költségvetés 80 százalékát a mozi fedezi. Bár a mozi láto­gatottsága némileg csökkent, mégis ez a legnagyobb fede­zet. A látogatottság csökkené­sét a telepen levő majdnem 300 televízió-készülékkel lehet magyarázni. Pedig a mozi mű­sorát, a jó filmellátást a szak­szerveztek mozi- és filmköz­pontja biztosítja, legtöbbször elsőhetes filmekkel! A tervek megvalósíthatók, s Petőfibánya dolgozóin múlik, hogy a kulturális lehetősége­ket felhasználva, a művelődé­si ház eredményesen munkál- kodhassék. Földi Gyula PÉLYTÖL JÖ NÉHÁNY ki­lométerre van Akolhát-puszta, a magyar tanyavilág egyik jel­lemző központja. Ezen a ta­nyán sok ember él és dolgo­zik. Sok? Ez talán kicsit túl­zás, hiszen a közel 70 család azért mégsem fedi a szó értel­mét, „sok”. De akik itt vannak, mind megtalálták a közös utat, termelőszövetkezetben dolgoznak. A fiatalok is meg­alakították egy évvel ezelőtt a KISZ-alapszervezetet, saját, önálló szervezetüket, hogy dol­gozzanak, művelődjenek és úgy formálják az életüket, mint a többi, hozzájuk hasonló fiatal. És mégsem így történt. Nem így alakult a helyzet. Nem úgy, ahogyan elképzelte'-, helyeseb­ben mondva, ahogyan elkép­zeljük a KISZ-fiatalok életét, munkáját. Miért? Ennek van néhány külső és belső oka. Legelső és legfontosabb ta­lán az, hogy a fiatalok teljesen tájékozatlanok olyan kérdé­sekben. amelyek a szervezetet, a szervezet életét és a mun­kát illeti. A tanya elég messze esik Pélytől, az első nagyobb településtől, így az emberek tudatának formálása is nehe­zebb dolog. Az itteniek még egy kicsit benne élnek abban, hogy látástól vakulásik dol­gozni kell és ez az élet egyet­len értelme. Ügy tűnik, hogy a fiataloknak nincsenek vá­gyaik, elgondolásaik. Ha az ember elbeszélget velük, arra a következtetésre jut, hogy a fiatalok — bár KXSZ-tagok — mégsem jutottak még el oda, hogy egy nagy cél érdekében közösen dolgozzanak. El van­nak foglalva saját kis, szűk életükkel, munkájukkal. Bár a munkájuk sem olyan, hogy bízvást rá lehetne mondani — „életpálya”. Nem, mert csak munkakönyves besegítő tagok a termelőszövetkezetben. Ezt nem lehet életcélnak nevezni. Ha pedig jövőjükről érdeklő­dünk, csak vállvonogatás rá a válasz. EZÉRT NEM LEHET csak őket hibáztatni. És azért sem, hogy nem akarnak tanulni, nem akarnak részt venni a tsz munkaegységszámítási tanfolyamán, hogy nem tudnak összegyűlni egy színdarab megrendezéséheA hogy húzó­doznak a társadalmi munká­tól. Nemcsak ők a hibásak. Még idősebb korban is elkél a felvilágosító munka, az irá­nyító szó, hát még itt, a pusz­tán, ahol két tanítónő és egy párttitkár — aki egyben tsz- főkönyvelő is — azok az em­berek. akik tudnak foglalkoz­ni a fiatalokkal. Igen ám, de nekik hivatásukon, hivatalu­kon túl még ott a 70 család gondja-baja. Azt hiszem, megmondhat­juk végre nyíltan, hogy ide az erősebb KISZ-szervezetek se­gítsége kell. Pélyről, Hevesről, Egerből kell segítői, hogy ma­gukra találjanak, hogy meg­értsék azt, mit jelent KISZ- tagnak lenni, hogy tudatosan is tudomásul vegyék, ml az a KISZ-munka. Ebben feltétlen segítséget kell adni az akolhát- pusztai fiataloknak. Beszélget­ni kell a 12 KISZ-taggal, kü- lön-külön is, és együtt is. KISZ-iskolára, traktoros tan­folyamra kell küldeni néhá­nyat, mert nekik most sokkal gyorsabban sokkal többet kell tanulni, gyarapodni, mint a városi, vagy falusi fiataloknak; Meg kell tanulni, hogy a KISZ nemcsak „bált” rendez, hogy nemcsak gyűlést tart, amin a felolvasott brosúrán túl azt sem tudják, miről vitatkozza­nak. A TANYAVILÄGBAN, ahol az írástudatlanságot sikerült felszámolni, ahol kultúrházat építettek az emberek, ott nagyon nagy szükség van ar­ra, hogy a fiatalok világos fej­jel, célratörő akarattal vegyék át az öregek helyét. Adóm Éva A faiélesztő alkalmazása: a helyes borkezelés alapja A hazai és külföldi szakiro­dalom és a gyakorlat egybe­hangzó megállapítása szerint É borok minősége, fejlődése és kezelhetősége nagymértékben a helyes erjesztési körülmé­nyektől függ. Az erjedés zavar­talan lefolyását faj élesztők al­kalmazásával biztosíthatjuk. A fajélesztő egyfajtájú, jó tulajdonságú, tisztatenyészetű borélesztőt jelent. Használatának előnye az, hogy elnyomja a mustban élő vadélesztőket és zavartalan, teljes kierjedést biztosít. Vagyis a must erjedése gyor­sabban indul meg, a káros mikroorganizmusok nem tud­nak kifejlődni, illetve mire el­szaporodnának, az addig kelet­kező alkohol életműködésüket akadályozza. A fajélesztővel, tehát irányítottan erjesztett must tökéletesen erjed ki és mivel a használatban levő faj- élesztők mind jól ülepedő faj­ták, ezáltal a bor gyorsabban tisztul és hamarabb lesz pa­lackéretté. Az ilyen bor a bőr­betegségekkel szemben is el- lenállóbb. A bor minősége te­hát javul. A törkölyön való erjesztés­kor (vörös bor készítésnél) a bor nagy felületen érintkezik a levegővel, a fertőzés nagy­mérvű lehet, gyakori az ecete­7. speciális erjesztési és bor­kezelési eljárások esetében (hi­deg és hűtött erjesztés, tank­erjesztés, sherryzálás, stb.) A fajélesztővel végzett er­jesztés tehát a helyes borkeze­lés alapja, szervesen kapcsoló­dik a további borkezelési mű­veletekhez és együttesen ered­ményezik a borok minőségé­nek javulását. A fajélesztő beszerezhető: Szőlészeti Kutató-Intézet, Bu­dapest, II., Hermái oltó u. 15. sz. alatt. A megrendelt faj­élesztőt utánvét, postán kül­dik. Egy adag fajélesztő ára 15 forint, amely elszaporítva 1—200 hl must kierjesztésére is elegendő. A megrendelést célszerű a szüret előtt kb 2 héttel eszkö­zölni, hogy az anyaélesztő helyszínen történő elszaporítá- sához elegendő Idő álljon ren­delkezésre. Az utánvéttel szál­lított küldemény mellé az in­tézet pontos használati utasí­tást is mellékel. Szőlészeti Kutató Intézet Budapest II. Herman Ottó u. 15. sz. „Gondolkozó kamera" a kölni fotókiállításon Szeptember 24-től októbei 2-ig rendezik meg Kölnben a / A termelési tanácskozás már másfél órája fo­lyik, de az üzemrész munká­sai most sem tudnak többet, mint mielőtt idejöttek. Arról van szó ugyanis, hogy a ta­nácskozáson a főmérnök is­mertette: a minisztérium úgy kívánja, hogy az üzemrész új termék gyártását kezdje meg. Ez persze, mint minden új gyártmány bevezetése, kisebb- nagyobb döccenőkkel járhat, de bíznak a munkások tehetsé­gében, akaratában, a műszaki gárda hozzáértésében és segí­teni tudásában, és a siker nem marad el. Mikor a főmérnök befejezte, felállt az egyik fiatal munkás és a következő kérdést tette fel: — Az új gyártmány beveze­tése mennyiben befolyásolja a tervezett nyereséget, biztosít­va lesz-e a tervezett 18 napi keresetnek megfelelő nyere­ségrészesedés? Mióta a kérdés elhangzott, a tanácskozás egy helyben to­pog, a főmérnök válaszában már kitért a kongói helyzetre és a nemzetközi békemozgalom elért sikereire, szólt a mező- gazdaság szövetkezetesítéséről és a közelgő szüretről, beszélt az üzem kulturális lehetőségei­ről is, a legutóbb bemutatott új magyar filmről és a labda­rúgó olimpiai válogatott vere­A bátorság hiányzik ségéről, de egy dologra még nem adott választ. Mennyiben befolyásolja az új gyártmány bevezetése a tervezett nyeresé­get, biztosítva lesz-e a terve­zett 18 napi keresetnek megfe­lelő nyereségrészesedés? Üzért nem jut előbbre az értekezlet, ezért izzad a főmérnök homloka az erőlkö­déstől: mit mondjon ezeknek az embereknek, hogyan terelje el figyelmüket erről a kényel­metlen kérdéstől, mert bizony könnyen elképzelhető, hogy a 18 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedésből nem lesz csak tizenhat. Igaz, hogy ha jól sikerül az átállás, 20—22 napi nyereséget is fizethetnek, de ő olyant nem tesz, hogy ilyesmit ígérjen, hogy aztán, ha valami közbejön, őt rán­gassák elő. Himez-hámoz hát, egymás után süti el általános frázisait, de a hallgatóság türelmetlen, izeg-mozog, egymás között be­szélgetnek, olyan is van már, aki kiment. Míg aztán segítség érkezik. Középen egy kar emelkedik a levegőbe és feláll egy idősebb szaktárs. A főmérnök név sze­rint, nemcsak látásból ismeri az „öreg szakit”, tudja, hogy már vagy harminc éve itt dol­gozik az üzemben. Vajon mit akar az öreg, gondolja, de mindenesetre jól jött, legalább múlik az idő. gyorsan megtud ja, az öreg nem *várat sokáig. Mi­kor elül a zsibongás, elkezdi mondani az öreg: — Nézzétek, elvtársak, nem kell ezen ennyit rágódni! Ha a népgazdaság érdeke úgy kí­vánja, nekünk meg kell csi­nálni az új gyártmányt. Ez a lényeg. Az is biztos, hogy j, megcsináljuk. Hogy mi lesz a nyereségrészesedéssel, az meg rajtunk múlik. Ez is lényeg- Az biztos, hogy ha egyesek to­vábbra is úgy dolgoznak, mint eddig, akár új gyártmánnyal, akár régivel, sehogy se lesz meg a 18 nap. (És egymás után sorolja fel, hogy a kettes gép alatt állandóan tócsában áll az anyag, hogy nem jól vannak edzve, törnek a kések, meg, hogy elég gyakran üresen jár­nak a gépek). Nézzétek — foly­tatja tovább —, ebben az üzemben már gyártották vala­mikor ezt a gyártmányt. Van­nak itt, velem együtt jó néhá- nyan, akik már csináltuk ezt. Ha jól megszervezzük az átál­lást és normálisan dolgozik mindenki, 20—22 napi nyere­séget is kaphatunk, ha meg el­fuseráljuk, nem lesz még 14 se. Szóval, rajtunk múlik. Nem vagyunk gyerekek, mindany- nyian tudjuk, hogy mit csiná­lunk. Csak ezt akartam mon­dani — fejezi be és leül. Es érdekes, amíg az öreg be­szélt, nem zsibongott a haliga- ; tóság, csak néha hangzott el egy-egy mofgás, vagy nevetés,[ amikor egynéhány dolgot „ki­szúrt” az öreg, akik kimentek, j azok is visszaszivárogtak. Leg- j többen egyetértettek és egyet i mást még hozzá is raktak az; előzőhöz, hogyan Is kellene j megszervezni az átállást. A főmérnök is másról be- ■ szélt aztán a további- i akban, mint amiről az előző- | ekben. A termelési tanácsko- ! zás után pedig büszkén me-: sélte az igazgatónak a tapasz-; taltakat: jól sikerült a terme- i lési tanácskozás, lehet ezekkel [ az emberekkel előrehaladni, | ha őszintén, nyíltan beszélnek! velük. Mert ezek már nagykő-1 rűak! Ha csak ennyi eredménye ■ lett volna Is a tanácskozásnak, j hogy a főmérnök erről meg- \ győződött, már ez is „kifize-1 tődő”. ; Papp János ' „Photokino. 1960” elnevezésű, nemzetközi fényképészeti és filmkiállitást. A kiállításon be­lmutatott újdonságok közül a [legnagyobb érdeklődésre a [„gondolkozó kamera” számít- ;hat, amely teljesen automati­kusan készít felvételeket. [ A nyugatnémet fényképipat [egyébként' egyre gyorsabb ütemben átáll az automatikus fényképezőgépek gyártására, hogy ellensúlyozza a hatalmas [versenyt, amelyet a japán és [az NDK-készülékek jelentenek a piacon. Az automatikus fény­képezőgépek, amelyek két év­vel ezelőtt még 600 márkába kerültek, ma alig több mint 200 márkáért kerülnek forga­lomba. 1400 éves mesterséges [ szigetre bukkantak Angliában Az észak-angliai Loch Lac- hanban egy vízierőmű építési munkálatai során mesterséges szigetre bukkantak, amelyről megállapították, hogy 1400 év­vel ezelőtt épült. Az ásatások során két épület maradványai, valamint fából és kőből ké­szült tárgyak kerültek elő. sedés. Fajélesztő alkalmazásá­val ez a veszély is sokkal ki- ’sebb. Előnye még a fajélesz­tőknek, hogy a bor jellegét nem változtatja meg, ellenben mivel tökéletesebb és egyenle­tesebb erjedésen ment keresz­tül a must, a bor jellegzetes zamatanyagainak kifejlődése is tökéletesebb lesz. Csak jajélesztő alkalmazásá­val biztosíthatjuk az alábbi esetekben a must zavartalan kierjedését: 1. a szőlőtermés egészben, vagy részben rothadt, pené­szes. Ebben az esetben a ter­mést előzetesen válogatni és a mustot nyálkázni is kell; 2. a must cukortartalma a 22 mustfokot eléri, vagy meg­haladja; 3. a mustot sűrített musttal javították; 4. a must erjedése megakadt, áterjesztéskor, új ráérj esztés­kor; 5. a must kénessavtartalma magas (kénessavtűrő fajélesz­tő); 6. az erjedés körülményei nem megfelelőek (hideg pince);

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents