Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-28 / 229. szám
4 nepdjsag I960, szeptember 28., szeres III Dili Máris eredményes a kezdeményezés — Bácsi, kérem! Ne tessék papírt dobni a vízbe! — hangzik a figyelmeztetés, az egri Dobó téri parkban. — Micsoda? — húzza fel a szemöldökét az alig 20 esztendős „bácsi". — Mit akarsz, prücsök? — Én nem vagyok prücsök, hanem a pajtásaimmal őrzöm a teret és a szökökutat! — válaszol öntudatosan a gyerek. A „bácsi" egy darabig nézi. hogy a kis úttörő hogyan igyekszik a papírt kihalászni, aztán letérdel a szökőkút peremére és sikeresen kiemeli a gombócot. — És most mit kezdjek vele? — néz szelíden a kisfiún# — Ugye, nem tetszik haragudni, de tessék a legközelebbi szemétládába dobni! A párbeszéd alatt az áruház előtt üldögélő diákok egyike gyorsan lehajol és az imént eldobott kukoricacsutkát sietve, lopva a fali ládába dobta. íme, igy védik a gyerekek azt a parkot, amit nemcsak ők, hanem a felnőttek is kaptak ' (A) — HEVES MEGYE több iskolája kapott az idén új tantermi felszerelést, bútorokat, szemléltető eszközöket. Legutóbb Szúcsra, Felsőtárkány- ba és Egercsehibe érkeztek meg az új bútorok, A közeli napokban befejezésre kerülő szarvaskői háromtantermes iskola is nagyobbrészt új tantermi és szertári felszerelést kap. — SOK HASZNÁT VETTÉK az elmúlt esztendők során a hangoshíradónak Karácsondon. A baj csupán az volt. hogy a község külső részeiben eddig nem működtek hangszórók. A községi tanács épp ezért most 50 000 forintot fordít a hangoshíradó hálózat bővítésére, s ezentúl a községet érintő napi hírek közlésén kívül rendszeresítik a politikai tájékoztatókat, ..Szív küldi’’ műsorokat. — TIZENHÁROMMAL bővült az egri járás nevelőinek száma az új iskolai évben. Ez annál is nagyobb jelentőségű, mert az újonnan érkezett pedagógusok elsősorban a kis, illetve a részben osztott iskolákhoz kerültek. — NYOLCEZERHETVENÖT HOLD FÖLDET szántottak már fel az új vetés alá a hevesi járásban az elmúlt hetekben. A termelőszövetkezetek tagjai a jól előkészített földeken megkezdték a vetést is. Eddig 150 holdon vetettek őszi búzát, 530 holdon rozst és 398 holdon őszi árpát. — ÜJ FEKTETŐKKEL bővitették az egercsehi bányatelepi óvodát. A bővítés azért nagy jelentőségű, mert igy több bányászcsalád adhatja be óvodába gyermekét. — SAJÁT BERUHÁZÁSOK ALAPJÁN is nagymértékben gyarapodik a karácsondi Dózsa Tsz. Az ezzel kapcsolatos tervek keretében a közös gazdaság tagjai most, a szüret előtt 10 fakádat vásároltak. — KÖZEL másfélmillió forintot fordítanak 1961-ben az egri járás községi útjainak felújítására. Ezeken a munkákon felül még több kilométer új út épül a járásban. — BEFEJEZTÉK az őszi árpa és rozs vetését a hatvani Béke Tsz-ben. A tsz tagjai ezután hozzáláttak a silótakarmány betakarításához, vermeléséhez, s ezzel a munkával is néhány nap múlva végeznek. — ELKÉSZÜLT Demjén községben az egy tanteremmel bővített iskola. A tanterem bővítése mellett az épülettömbhöz egy szertárt és egy csukott folyosót is építettek. A bővítés közel 300 000 forintba került. Vita as iskolareformról A diák, a szülő és a politechnikai oktató hozzászólása Országszerte nagy érdeklődésre tarthat most számot az iskolareform kérdése. Legtöbb embert úgy érinti a dolog, mintha személyes ügye lenne, szívesen, behatóan foglalkozik a megjelent tervezettel, s a többség azt is érzi, olyan lesz néhány év múlva az iskolák tananyaga, tanulási rendje, amilyenné a termékeny vita teszi majd. Éppen ezért pedagógusok, szülők, sőt a középiskolás diák is szívesen foglalt állást ezekben a nagyon fontos kérdésekben. A módszer, az első tartalmi változások inkább a pedagógusokat érdekli, de a tartalom új formája már a kívülállókat is vitára, vagy helyeslésre készteti. Így dolgozó népünk széles rétegét érdekli a tervezet azon pontja, amely szerint: „ ... az iskolai oktató-nevelő munkát közelebb kell hozni az élethez...” Ez az elv egyöntetű helyesléssel találkozik mindenfelé. De túl azon, hogy ez az elméleti tétel vonatkozik minden tantárgy, minden tudomány átadására, elsősorban mégis a politechnikai oktatás az, amire ez esetben gondolunk. Erről az új oktatási formáról kérdeztünk meg néhány diákot, szülőt és oktatót. 4. diákok: Koltai István, Iglódi Ferenc és Bartsch Erzsébet már másodévesek, a hatvani Bajza Gimnáziumban. Második éve járnak iskolába, úgy, hogy a hét egy napján (szerdán), a Mátravidéki Erőműben gyakorlati munkán vesznek részt. Velük beszélgetek először. — Mit szóltatok, amikor a gimnáziumba iratkozva megtudtátok, hogy hetenként egy napon gyárban fogtok dolgozni? — Mi ezt tudtuk jó előre — válaszolja Iglódi Ferenc. Ez egy kicsit válogatott osztály, olyan tekintetben, hogy ide mind olyanok kerültünk, akik valamilyen technikumból kimaradtunk — folytatja Bartsch Erzsébet. — Mi mindannyian örömmel vettük tudomásul a heti egy gyakorlati napot. — Milyen szakmákat tanultok? — Vasipari, motorszerelő, elektroműszerész, kémiai laboráns — veti közbe Patkó György tanár. — Iskolai munkátokat nem! zavarja az üzemi munka? — A munka? — adja vissza! a kérdést Koltai István — in-! kább elősegíti. Először is azért,] mert a kémiában, fizikában] tanult folyamatok sok esetben] előttünk zajlanak le, így vilá-] gossá, érthetővé válik a papi-] ron sokszor oly bonyolult do-] log. Másodsorban tanáraink! összehangolták gyakorlati kép zésünk menetével az anyagot.] így például sok olyan orosz! szakmai szót tanultunk az el-j múlt év orosz-óráin, amelyek; nincsenek ugyan előírva, de á műhelyben jó hasznát vettük.j — Egy baj azért van —j mondja Bartsch Erzsiké —, mi ugyanis humán tagozaton va-j gyünk és két nyelvet is tanú-! lünk, pedig elsősorban több fizikára, kémiára, matematikára lenne szükségünk. — Különben milyen érzés alkotni? — Az a legnehezebb a világon! — lelkendezik a kislány, mu sora Egerben este 7 órakor: OKI MURI (Bianco-berlet) miközben elkísér édesanyjához, a KERAVILL dolgozójához, akinek szintén kiváncsiak vagyunk a véleményére. — Tudják milyen nagy élmény volt az nekem, mikor segítettem az új házunk villamosításában a nyáron és a saját magam készítette csavarhúzóval erősítettem fel a konnektorokat — meséli büszkén. — Jaj, én meg is halnék, ha irdába kéne bepenészedni — teszi még hozzá tizenhatévés lelkei- dezéssel. A kislány rajong a munkájáért. A szülő: Es édesanyja, neki mi a véleménye? — En, kérem, most tartok magam is a negyedik szakmánál. Szerettem mindig megtanulni az újat, most kereskedelmi dolgozó vagyok. Nagyon örülök annak, hogy olyan időben jár a gyerek iskolába, amikor van ez a politechnikai oktatás. Csak tanuljon meg mindent, amit lehet! — mondja Bartsch mama. — Mint lányos mama, nincs kifogása lányának az üzembe végzett munkája ellen— Semmi. Ez ostobaság lenne. Meg aztán olyan munkát végez, amihez finom kéz kell: elektroműszerész. S ha esetleg mérnök akar lenni, ahogy tervezi, mennyivel könnyebben el fogja sajátítani a nehéz tudományokat, ha van már valami köze az elektromos szakmához is. De most már cúl *zon, hogy én lányos mama vagyok, még van mondanivalóm. Főleg a fiúkra gondolok itt. Általában azok a fiúk, akik szakmát választanak az érettségi után — de politechnikai képzés nélkül —, éppen mire felszabadulnak, mehetnek katonának. így, hogy politechnikai képzést kapnak, tanulóidejük lerövidül, hamarabb beállhatnak a termelő munkába és hamarabb keresethez jutnak. Ez is szempont, s a szülők szempontjából nem is rossz. As oktató: Mit mond Györfí Gábor művezető, a gyerekek szigorú, de rajongott mestere, az erőműben? — Milyen a gimnazisták AZ EGRI VÁROSI TANÄCS évről évre erősödő iramban fokozza tevékenységét, amelynek az a célja, hogy a város, különösen annak stílusban egységes és értékes központja, a látogatók számára művészi látványt jelentsen, a vános lakóinak pedig örömet afelett, hogy művészi kivitelű és egészséges házakban laknak. A város ez évi csinosítási programjában szerepelt — többek között — a Széchenyi utca egyik szakaszának — a Foglár utca és a Bródy Sándor utca közötti házaknak — a felújítása, illetve rekonstrukciója. A tervezők lelkiismeretes munkával arra törekedtek, hogy a házak homlokzatát a barokk stílus ízléses hangsúlyozásával állítsák vissza az eredetinek megfelelően: nem egy homlokzatot meg kellett szabadítani azoktól a századvégi, szecessziós ráaggatásoktól, amelyek eltakarták a házak valódi homlokzatát és jellegtelenné, semmitmondóvá tették az utcaképet is. A hat épületből álló utcarész helyreállításával kapcsolatban megkerestük a tervezőt, Nagy Pétert, aki évtizedek óta foglalkozik az egri barokk-épületekkel. Az idős tervező elmeséli, hogy a házak eredeti homlokzatának helyreállítása nem megy minden nehézség nélkül, mert évtizedek folyamán olyan változtatásokat eszközöltek az átépítők, amik már szerkezeti, vagy más okok miatt nem módosíthatók. Nemcsak a tervezőnek, de velünk együtt a k:vitelezőnek, és általában a szakembereknek is az a helyreállítási munka tetszik a legjobban, amit a Bródy Sándor utca sarkán levő épületen kellett végezni. A ház élénk barokk színekben, vadohozzáállása a munkához? Nem tekintik esetleg játékos szabadnapnak? — Mit? Játékos szabadnap? — háborodik fel Gábor bácsi. — Azt nem, kedvesem, ezek a gyerekek komolyan veszik a munkát, komolyan hallgatják az oktatást, van akaraterejük és a műhelygyakorlat alatt kifogástalanul viselkednek. Ezt jólesett hallani egy olyan embertől, aki 45 éve szakmunkás, aki 10 éve van az erőműnél és azóta is oktatási felelős. — Különben nagyon komoly lépés a politechnikai képzés bevezetése az iskolába — mondja Györfi Gábor. — Komoly dolog, mert a tanulók is komolyan veszik. Itt valóban megismerkednek az élettel, a termelőmunkával, látják, hogy a betűből, a tudományból hogyan lesz egyik helyen kalapács, másik helyen energia. — Mi a véleménye Györfi elvtársnak a diákokról? — Igen nagy odaadással készítik a jegyzeteket. Olyanok ezek a jegyzetek, mintha nem is gimnazisták, hanem valóban szakmunkásnak készülő fiatalok készítették volna. Hiányzás nincs. Innen egy gyerek sem akar hiányozni, s a munkájuk olyan, hogy néhány év múlva komoly felszerelést biztosítanak majd iskolai tanműhelyüknek. ★ Ismét nyilatkoztak néhá- nyan. És végül hadd tegyem még hozzá azt, hogy ez a 46 gyereket számláló osztály bukásmentesen végzett az első nehéz esztendővel. Hozzátartozik még az is, hogy a félévi 3,2 átlagot év végére 3,62-re emelték. Ez azért mégis jelent valamit. Jelenti azt, hogy a munka jó hatással van a tanulásra, s egyáltalában a diákokra. Jelenti azt is, hogy a diákok szívesen kapcsolódnak ki az állandó szellemi munkából, s a kikapcsolódás lendületet ad a további tanuláshoz. Jelent azonkívül még soksok nehézséget, sok olyan dolgot is, amely még nem jó, de ami még nyitott, vitatható, sőt erősen vitatott kérdés. Megnyugtató választ ezekre úgyis csak akkor kapunk, ha az országos vita eredményei alapján az illetékes szervek kidolgozzák a végleges formákat. Adám Éva 5S0. SZEPTEMBER 28., SZERDA: VENCEL 65 évvel ezelőtt, 1895-ben e napon balt meg LOUIS PASTEUR írancia biológus és bakteriológus. Az erjedési folyamatok vizsgálata közben 'edezte fel, hogy e folyamatokat •gysejtű gombák és baktériumok okozzák. Kutatásai révén a mikrobiológia megalapítójává lett. Nevéhez fűződik több fertőző betegség kórokozójának, a védőoltás módszerének, különösen pedig a veszettség elleni védőoltó anyag felidézése. ö alkalmazta először a oasztőrözés”-nek elnevezett eljá- ást, amellyel a folyadékok felme- igítése révén azokat mentesíteni • ehet a kártékony baktériumoktól. 65 évvel ezelőtt. 1895-ben e napon halt meg VERES PÁLNÉ, a női. egyenjogúság harcosa, a magyár nőnevelés úttörője. A nők részére követelt foglalkozásokat, a Nézetek a női ügy érdekében című röpiratában jelölte meg. Életcéljául tűzte ki egy nőnevelő intézet megalapítását, melynek „célja lesz odahatni, hogy a nőknek alapos képzésre alkalom nyújtassék és a vagyontalanoknak ón fenntartásukra pályák nyittassanak.” lt»64-ben e napon alakult meg az I. INTERNACIONAlÉ. LOUIS PASTEUR A kés alatt • •« Az ember gyanútlan modorral, amellyel a kötelező borotválkozás előtt beül a fodrászhoz, kilesve azt a pillanatot, amikor is csak 5— 6 embert kell kivárni, szurkolva, hogy azok a szerencsések, akik megelőztek —, nehogy hajat vágassanak, vagy túlzásba vigyék szépítést műveleteiket, s fél szemmel ügyelve, nehogy valamelyik élelmes későnjövő megelőzze az embert. De sorsát senki nem kerüli el, mert egy kis krém és habozás, máris kés alá kerül az ember, aki önkéntelenül is lehunyja a szemét, hisz ezt az időt legjobb átaludni. De a váratlan kérdések, amelyeket felém irányítottak, hirtelen felriasztanak ebből az álomingerből. A kérdések egyre sűrűbben röpködnek: „Mikor nyit a színház?’’ „Milyenek lesznek az új tagok?" „Milyen lesz az évad műsora?" Ösztönös reflexszel nyitom ki szememet és hála a tükröknek, amelyekben számtalan példányban tükrözik vissza a falon elhelyezett színházi plakát, egyből felelek az első kérdésre, mert sikerül a puska és rögtön leolvasom a dátumot. És máris fenik a kést és nekem a másik kérdésre kell már felelnem. (Kényes kérdés, mert hát honnan is tudnám.) „Lelkesedve jöttek ide”, mondom, bizonytalanul gondolkodva a következő mondaton és ösztönösen kivágom magam, „ha a függöny felmegy. minden elválik” (ezen túl lennék, de a kés máris a nyakamon van és felelnem kell a harmadik kérdésre). Megnézem a tükörből a kés kezelőjét, közben látom, hogy magam is habfehér, sápadt vagyok. És legszívesebben megkérném az illetőt, hogy tegye le a kést, üljünk le egy feketére és megpróbálom megértetni, hogy nemcsak a Csárdáskirálynő jelenti a színházat, B. Shaw legalább olyan szellemes, mint bármelyik zenés vígjáték szerzője és Shakespeare, meg a többiek, akik irodalommal mulattatnak, mind érthetők, hisz csak — de felszisszenek, azt hiszem, kissé bevágtak és megkönnyebbülten felsóhajtok, nem törődve a stift csípésével és a többi kérdésre is önkéntelenül bólogatok. (Bekrémez- tek. bevúdereztek, olajoztak.) Fizetek és megkönnyebbülten távozom. PÁSZTOR II megújuló egri barokk házakról beszél a tervező és az építő EGRI VÖRÖS CSILLAG Alázatosan jelentem EGRI BRODY Virrad EGRI KERTMOZI Don Juan (színes francia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Rangon alul HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH őfelsége kapitánya HEVES Hegyen, völgyön "FÜZESABONY Gyávaság petervasara a törvény — az törvény film) natúj ruhájában ragyog hetek óta, és az egriek és idegenek egyformán gyönyörködve nézik a harmonikus, szép homlokzatot. Erről a házról és a rekonstrukciós munkáról a tervező, Nagy Péter, az alábbiakat mondja: — Az egyemeletes barokk épület rekonstrukciós munkáinál a szerencsés véletlen is segített nekünk. Az 1725-ben épült sarokház sok-sok stílustörő átalakításon ment keresztül, de megtaláltuk az épületnek mintegy hatvan év előtti fényképét, amelyen az eredeti barokkhomlokzat látható. A régi fénykép felhasználásával kezdtem hozzá a tervezési munkához és minden törekvésem az volt, hogy a házat eredeti alakjában láthassuk. — AZ EMELETI RÉSZEN a kőkereteket meghagytuk és kiegészítettük. A földszinti részen a régi nyílásokat befalaztatok, és az emeleti nyílások tengelyében új ablakokat, ajtókat alakítottunk ki és ezek kőkeretet kaptak. — A tetőzeten is kicseréltettük a terméspalafedést és műpalát alkalmaztunk. A színezést úgy terveztük, hogy a többi homlokzathoz viszonyítva, az utcaképbe a stílusnak megfelelően illeszkedjék be a sarokház. — Meg kell említenem, hogy a Tanácsi Építőipari Vállalat vezetői megértették a kényes kiviteli munka fontosságát és a jó szakmunkásaikat állították rá a rekonstrukciós munkák elvégzésére. Lájer József építésvezető személyes érdeme is, hogy a Széchenyi utcai sortatarozás jól sikerült és a belváros egy fontos szakasza eredeti szépségében emelheti ennek a látogatott Bükk- alji városnak idegenforgalmi értékét is. Megkerestük Lájer Józsefet is, a Tanácsi Építőipari Vállalat építésvezetőjét, mondja el azokat az érdekességeket, amelyek különösen a Bródy Sándor utca 1. számú ház rekonstrukciójánál szakmai szempontból felmerültek. Lájer József érdeklődésünkre az alábbiakban válaszolt: — Az idei, Széchenyi utcai sortatarozási munkák közül valóban a Széchenyi utca és a Bródy Sándor utca sarkán levő egyemeletes épület rekonstrukciója a legérdekesebb. Az épület sarka műszakilag is érdekes megoldást kívánt: ki kellett váltani a földszinti részt, amely értéktelen és statikailag is kifogásolható volt. Ezt a kiváltást négy szakaszban végeztük el. — A TERVE3ÖI UTASÍTÁSOK MELLETT kényes dolgunk akadt az épület tengelyének a megkeresésével is: új pilléreket kellett beállítanunk, és azokhoz képes kellett az ajtók és ablakok helyét megállapítanunk. Gondos alapozást kellett készítenünk, az épületen található szobrász-munkákat meg kellett újítanunk. A barokképület asztalosmunkáit, a földszinti és emeleti részen egyaránt, a barokk stílnek megfelelően el kellett végeznünk. — Sokszor előfordult, hogy a szakmai tapasztalat és az egri barokk épületek ismerete segített bennünket munka közben. A tervezés időszakában sok akadály nem látszott, a homlokzatot takaró vakolatrétek az épületnek komoly fogyatékosságait fedte. Ilyenkor a tervező, Nagy Péter és He- vesy Sándor, városi főmérnök együttesen segítettek a problémák megoldásában. — Jelentős eredménynek tartom, hogy az épület Bródy utcai homlokzata végre stílusban is teljes összhangba került a Széchenyi utcai homlokzattal. — Az épület színezésében és különösen a szobrászati munkák kivitelezésénél nem nélkülözhettük Hevesy Sándor szakértelmét és irányítását. Az ő érdeme, hogy ez a kis saroképület művészileg kifogástalan megoldást nyert, és a belvárosnak egyik szép pontjává lépett elő A VÁROSI TANÁCS JELENTŐS összegeket fordított a sortatarozásra. Ezt a programot a következő években is folytatni kívánja. Nemcsak csinosodik a város, nemcsak az idegenforgalom javára szólnak ezek a rekonstrukciók, hanem elsősorban önmagunk javára, a magunk örömére, gyönyörködtetésére. Az építőipar szorgalmas és ízléses munkája nagy távlatokat nyit: új házak építése, és a régiek megszépítése egyformán az élet gazdagodását jelenti. Farkas András
