Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

4 nepdjsag I960, szeptember 28., szeres III Dili Máris eredményes a kezdeményezés — Bácsi, kérem! Ne tessék papírt dobni a vízbe! — hang­zik a figyelmeztetés, az egri Dobó téri parkban. — Micsoda? — húzza fel a szemöldökét az alig 20 eszten­dős „bácsi". — Mit akarsz, prücsök? — Én nem vagyok prücsök, hanem a pajtásaimmal őrzöm a teret és a szökökutat! — vá­laszol öntudatosan a gyerek. A „bácsi" egy darabig nézi. hogy a kis úttörő hogyan igyekszik a papírt kihalászni, aztán letérdel a szökőkút pe­remére és sikeresen kiemeli a gombócot. — És most mit kezdjek ve­le? — néz szelíden a kisfiún# — Ugye, nem tetszik hara­gudni, de tessék a legközeleb­bi szemétládába dobni! A párbeszéd alatt az áruház előtt üldögélő diákok egyike gyorsan lehajol és az imént el­dobott kukoricacsutkát sietve, lopva a fali ládába dobta. íme, igy védik a gyerekek azt a parkot, amit nemcsak ők, hanem a felnőttek is kaptak ' (A) — HEVES MEGYE több is­kolája kapott az idén új tan­termi felszerelést, bútorokat, szemléltető eszközöket. Leg­utóbb Szúcsra, Felsőtárkány- ba és Egercsehibe érkeztek meg az új bútorok, A közeli napokban befejezésre kerülő szarvaskői háromtantermes iskola is nagyobbrészt új tan­termi és szertári felszerelést kap. — SOK HASZNÁT VETTÉK az elmúlt esztendők során a hangoshíradónak Karácsondon. A baj csupán az volt. hogy a község külső részeiben eddig nem működtek hangszórók. A községi tanács épp ezért most 50 000 forintot fordít a hangos­híradó hálózat bővítésére, s ezentúl a községet érintő napi hírek közlésén kívül rendsze­resítik a politikai tájékoztató­kat, ..Szív küldi’’ műsorokat. — TIZENHÁROMMAL bő­vült az egri járás nevelőinek száma az új iskolai évben. Ez annál is nagyobb jelentőségű, mert az újonnan érkezett pe­dagógusok elsősorban a kis, illetve a részben osztott isko­lákhoz kerültek. — NYOLCEZERHETVEN­ÖT HOLD FÖLDET szán­tottak már fel az új vetés alá a hevesi járásban az elmúlt he­tekben. A termelőszövetkeze­tek tagjai a jól előkészített föl­deken megkezdték a vetést is. Eddig 150 holdon vetettek őszi búzát, 530 holdon rozst és 398 holdon őszi árpát. — ÜJ FEKTETŐKKEL bő­vitették az egercsehi bányate­lepi óvodát. A bővítés azért nagy jelentőségű, mert igy több bányászcsalád adhatja be óvodába gyermekét. — SAJÁT BERUHÁZÁSOK ALAPJÁN is nagymértékben gyarapodik a karácsondi Dózsa Tsz. Az ezzel kapcsolatos ter­vek keretében a közös gazdaság tagjai most, a szüret előtt 10 fakádat vásároltak. — KÖZEL másfélmillió fo­rintot fordítanak 1961-ben az egri járás községi útjainak felújítására. Ezeken a mun­kákon felül még több kilomé­ter új út épül a járásban. — BEFEJEZTÉK az őszi árpa és rozs vetését a hatvani Béke Tsz-ben. A tsz tagjai ezután hozzáláttak a silótakarmány betakarításához, vermeléséhez, s ezzel a munkával is néhány nap múlva végeznek. — ELKÉSZÜLT Demjén községben az egy tanterem­mel bővített iskola. A tante­rem bővítése mellett az épü­lettömbhöz egy szertárt és egy csukott folyosót is építet­tek. A bővítés közel 300 000 forintba került. Vita as iskolareformról A diák, a szülő és a politechnikai oktató hozzászólása Országszerte nagy érdeklő­désre tarthat most számot az iskolareform kérdése. Legtöbb embert úgy érinti a dolog, mintha személyes ügye lenne, szívesen, behatóan foglalkozik a megjelent tervezettel, s a többség azt is érzi, olyan lesz néhány év múlva az iskolák tananyaga, tanulási rendje, amilyenné a termékeny vita teszi majd. Éppen ezért peda­gógusok, szülők, sőt a középis­kolás diák is szívesen foglalt állást ezekben a nagyon fon­tos kérdésekben. A módszer, az első tartalmi változások in­kább a pedagógusokat érdekli, de a tartalom új formája már a kívülállókat is vitára, vagy helyeslésre készteti. Így dol­gozó népünk széles rétegét ér­dekli a tervezet azon pontja, amely szerint: „ ... az iskolai oktató-nevelő munkát köze­lebb kell hozni az élethez...” Ez az elv egyöntetű helyeslés­sel találkozik mindenfelé. De túl azon, hogy ez az elméleti tétel vonatkozik minden tan­tárgy, minden tudomány át­adására, elsősorban mégis a politechnikai oktatás az, ami­re ez esetben gondolunk. Er­ről az új oktatási formáról kérdeztünk meg néhány diá­kot, szülőt és oktatót. 4. diákok: Koltai István, Iglódi Ferenc és Bartsch Erzsébet már má­sodévesek, a hatvani Bajza Gimnáziumban. Második éve járnak iskolába, úgy, hogy a hét egy napján (szerdán), a Mátravidéki Erőműben gya­korlati munkán vesznek részt. Velük beszélgetek először. — Mit szóltatok, amikor a gimnáziumba iratkozva meg­tudtátok, hogy hetenként egy napon gyárban fogtok dolgoz­ni? — Mi ezt tudtuk jó előre — válaszolja Iglódi Ferenc. Ez egy kicsit válogatott osztály, olyan tekintetben, hogy ide mind olyanok kerül­tünk, akik valamilyen techni­kumból kimaradtunk — foly­tatja Bartsch Erzsébet. — Mi mindannyian örömmel vettük tudomásul a heti egy gyakor­lati napot. — Milyen szakmákat tanul­tok? — Vasipari, motorszerelő, elektroműszerész, kémiai labo­ráns — veti közbe Patkó György tanár. — Iskolai munkátokat nem! zavarja az üzemi munka? — A munka? — adja vissza! a kérdést Koltai István — in-! kább elősegíti. Először is azért,] mert a kémiában, fizikában] tanult folyamatok sok esetben] előttünk zajlanak le, így vilá-] gossá, érthetővé válik a papi-] ron sokszor oly bonyolult do-] log. Másodsorban tanáraink! összehangolták gyakorlati kép zésünk menetével az anyagot.] így például sok olyan orosz! szakmai szót tanultunk az el-j múlt év orosz-óráin, amelyek; nincsenek ugyan előírva, de á műhelyben jó hasznát vettük.j — Egy baj azért van —j mondja Bartsch Erzsiké —, mi ugyanis humán tagozaton va-j gyünk és két nyelvet is tanú-! lünk, pedig elsősorban több fi­zikára, kémiára, matematiká­ra lenne szükségünk. — Különben milyen érzés alkotni? — Az a legnehezebb a vilá­gon! — lelkendezik a kislány, mu sora Egerben este 7 órakor: OKI MURI (Bianco-berlet) miközben elkísér édesanyjá­hoz, a KERAVILL dolgozójá­hoz, akinek szintén kiváncsiak vagyunk a véleményére. — Tudják milyen nagy élmény volt az nekem, mikor segítet­tem az új házunk villamosítá­sában a nyáron és a saját ma­gam készítette csavarhúzóval erősítettem fel a konnektoro­kat — meséli büszkén. — Jaj, én meg is halnék, ha irdába kéne bepenészedni — teszi még hozzá tizenhatévés lelkei- dezéssel. A kislány rajong a munká­jáért. A szülő: Es édesanyja, neki mi a vé­leménye? — En, kérem, most tartok magam is a negyedik szakmá­nál. Szerettem mindig megta­nulni az újat, most kereske­delmi dolgozó vagyok. Nagyon örülök annak, hogy olyan idő­ben jár a gyerek iskolába, amikor van ez a politechnikai oktatás. Csak tanuljon meg mindent, amit lehet! — mond­ja Bartsch mama. — Mint lányos mama, nincs kifogása lányának az üzembe végzett munkája ellen­— Semmi. Ez ostobaság len­ne. Meg aztán olyan munkát végez, amihez finom kéz kell: elektroműszerész. S ha esetleg mérnök akar lenni, ahogy ter­vezi, mennyivel könnyebben el fogja sajátítani a nehéz tu­dományokat, ha van már va­lami köze az elektromos szak­mához is. De most már cúl *zon, hogy én lányos mama vagyok, még van mondaniva­lóm. Főleg a fiúkra gondolok itt. Általában azok a fiúk, akik szakmát választanak az érett­ségi után — de politechnikai képzés nélkül —, éppen mire felszabadulnak, mehetnek ka­tonának. így, hogy politechni­kai képzést kapnak, tanulóide­jük lerövidül, hamarabb be­állhatnak a termelő munkába és hamarabb keresethez jut­nak. Ez is szempont, s a szülők szempontjából nem is rossz. As oktató: Mit mond Györfí Gábor mű­vezető, a gyerekek szigorú, de rajongott mestere, az erőmű­ben? — Milyen a gimnazisták AZ EGRI VÁROSI TANÄCS évről évre erősödő iramban fokozza tevékenységét, amely­nek az a célja, hogy a város, különösen annak stílusban egy­séges és értékes központja, a látogatók számára művészi lát­ványt jelentsen, a vános lakói­nak pedig örömet afelett, hogy művészi kivitelű és egészséges házakban laknak. A város ez évi csinosítási programjában szerepelt — töb­bek között — a Széchenyi ut­ca egyik szakaszának — a Fog­lár utca és a Bródy Sándor ut­ca közötti házaknak — a fel­újítása, illetve rekonstrukciója. A tervezők lelkiismeretes munkával arra törekedtek, hogy a házak homlokzatát a barokk stílus ízléses hangsú­lyozásával állítsák vissza az eredetinek megfelelően: nem egy homlokzatot meg kellett szabadítani azoktól a század­végi, szecessziós ráaggatásoktól, amelyek eltakarták a házak valódi homlokzatát és jelleg­telenné, semmitmondóvá tet­ték az utcaképet is. A hat épületből álló utcarész helyreállításával kapcsolatban megkerestük a tervezőt, Nagy Pétert, aki évtizedek óta fog­lalkozik az egri barokk-épüle­tekkel. Az idős tervező elme­séli, hogy a házak eredeti hom­lokzatának helyreállítása nem megy minden nehézség nélkül, mert évtizedek folyamán olyan változtatásokat eszközöltek az átépítők, amik már szerkezeti, vagy más okok miatt nem mó­dosíthatók. Nemcsak a tervezőnek, de velünk együtt a k:vitelezőnek, és általában a szakemberek­nek is az a helyreállítási mun­ka tetszik a legjobban, amit a Bródy Sándor utca sarkán levő épületen kellett végezni. A ház élénk barokk színekben, vado­hozzáállása a munkához? Nem tekintik esetleg játékos sza­badnapnak? — Mit? Játékos szabadnap? — háborodik fel Gábor bácsi. — Azt nem, kedvesem, ezek a gyerekek komolyan veszik a munkát, komolyan hallgatják az oktatást, van akaraterejük és a műhelygyakorlat alatt ki­fogástalanul viselkednek. Ezt jólesett hallani egy olyan embertől, aki 45 éve szakmun­kás, aki 10 éve van az erőmű­nél és azóta is oktatási felelős. — Különben nagyon komoly lépés a politechnikai képzés bevezetése az iskolába — mondja Györfi Gábor. — Ko­moly dolog, mert a tanulók is komolyan veszik. Itt valóban megismerkednek az élettel, a termelőmunkával, látják, hogy a betűből, a tudományból ho­gyan lesz egyik helyen kala­pács, másik helyen energia. — Mi a véleménye Györfi elvtársnak a diákokról? — Igen nagy odaadással ké­szítik a jegyzeteket. Olyanok ezek a jegyzetek, mintha nem is gimnazisták, hanem valóban szakmunkásnak készülő fiata­lok készítették volna. Hiány­zás nincs. Innen egy gyerek sem akar hiányozni, s a mun­kájuk olyan, hogy néhány év múlva komoly felszerelést biz­tosítanak majd iskolai tanmű­helyüknek. ★ Ismét nyilatkoztak néhá- nyan. És végül hadd tegyem még hozzá azt, hogy ez a 46 gyereket számláló osztály bu­kásmentesen végzett az első nehéz esztendővel. Hozzátarto­zik még az is, hogy a félévi 3,2 átlagot év végére 3,62-re emel­ték. Ez azért mégis jelent va­lamit. Jelenti azt, hogy a mun­ka jó hatással van a tanulásra, s egyáltalában a diákokra. Je­lenti azt is, hogy a diákok szí­vesen kapcsolódnak ki az ál­landó szellemi munkából, s a kikapcsolódás lendületet ad a további tanuláshoz. Jelent azonkívül még sok­sok nehézséget, sok olyan dol­got is, amely még nem jó, de ami még nyitott, vitatható, sőt erősen vitatott kérdés. Meg­nyugtató választ ezekre úgyis csak akkor kapunk, ha az or­szágos vita eredményei alapján az illetékes szervek kidolgoz­zák a végleges formákat. Adám Éva 5S0. SZEPTEMBER 28., SZERDA: VENCEL 65 évvel ezelőtt, 1895-ben e napon balt meg LOUIS PASTEUR írancia biológus és bakteriológus. Az erje­dési folyamatok vizsgálata közben 'edezte fel, hogy e folyamatokat •gysejtű gombák és baktériumok okozzák. Kutatásai révén a mikro­biológia megalapítójává lett. Nevé­hez fűződik több fertőző betegség kórokozójának, a védőoltás mód­szerének, különösen pedig a ve­szettség elleni védőoltó anyag fel­idézése. ö alkalmazta először a oasztőrözés”-nek elnevezett eljá- ást, amellyel a folyadékok felme- igítése révén azokat mentesíteni • ehet a kártékony baktériumoktól. 65 évvel ezelőtt. 1895-ben e napon halt meg VERES PÁLNÉ, a női. egyenjogúság harcosa, a magyár nőnevelés úttörője. A nők részére követelt foglalkozásokat, a Né­zetek a női ügy érdekében című röpiratában jelölte meg. Életcél­jául tűzte ki egy nőnevelő intézet megalapítását, melynek „célja lesz odahatni, hogy a nőknek alapos képzésre alkalom nyújtassék és a vagyontalanoknak ón fenntartásukra pályák nyittassanak.” lt»64-ben e napon alakult meg az I. INTERNACIONAlÉ. LOUIS PASTEUR A kés alatt • •« Az ember gya­nútlan modorral, amellyel a kötele­ző borotválkozás előtt beül a fod­rászhoz, kilesve azt a pillanatot, amikor is csak 5— 6 embert kell ki­várni, szurkolva, hogy azok a sze­rencsések, akik megelőztek —, ne­hogy hajat vágas­sanak, vagy túl­zásba vigyék szé­pítést műveletei­ket, s fél szemmel ügyelve, nehogy valamelyik élel­mes későnjövő megelőzze az em­bert. De sorsát senki nem kerüli el, mert egy kis krém és habozás, máris kés alá ke­rül az ember, aki önkéntelenül is le­hunyja a szemét, hisz ezt az időt legjobb átaludni. De a váratlan kérdések, amelye­ket felém irányí­tottak, hirtelen felriasztanak eb­ből az álominger­ből. A kérdések egyre sűrűbben röpködnek: „Mi­kor nyit a szín­ház?’’ „Milyenek lesznek az új ta­gok?" „Milyen lesz az évad műsora?" Ösztönös ref­lexszel nyitom ki szememet és hála a tükröknek, ame­lyekben számtalan példányban tükrö­zik vissza a falon elhelyezett színhá­zi plakát, egyből felelek az első kér­désre, mert sikerül a puska és rögtön leolvasom a dátu­mot. És máris fe­nik a kést és ne­kem a másik kér­désre kell már fe­lelnem. (Kényes kérdés, mert hát honnan is tud­nám.) „Lelkesedve jöttek ide”, mon­dom, bizonytala­nul gondolkodva a következő monda­ton és ösztönösen kivágom magam, „ha a függöny fel­megy. minden el­válik” (ezen túl lennék, de a kés máris a nyakamon van és felelnem kell a harmadik kérdésre). Megné­zem a tükörből a kés kezelőjét, köz­ben látom, hogy magam is habfe­hér, sápadt va­gyok. És legszíve­sebben megkér­ném az illetőt, hogy tegye le a kést, üljünk le egy feketére és meg­próbálom megér­tetni, hogy nem­csak a Csárdás­királynő jelenti a színházat, B. Shaw legalább olyan szellemes, mint bármelyik zenés vígjáték szerzője és Shakespeare, meg a többiek, akik irodalommal mulattatnak, mind érthetők, hisz csak — de felszissze­nek, azt hiszem, kissé bevágtak és megkönnyebbül­ten felsóhajtok, nem törődve a stift csípésével és a többi kérdésre is önkéntelenül bólo­gatok. (Bekrémez- tek. bevúdereztek, olajoztak.) Fizetek és meg­könnyebbülten tá­vozom. PÁSZTOR II megújuló egri barokk házakról beszél a tervező és az építő EGRI VÖRÖS CSILLAG Alázatosan jelentem EGRI BRODY Virrad EGRI KERTMOZI Don Juan (színes francia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Rangon alul HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH őfelsége kapitánya HEVES Hegyen, völgyön "FÜZESABONY Gyávaság petervasara a törvény — az törvény film) natúj ruhájában ragyog hetek óta, és az egriek és idegenek egyformán gyönyörködve né­zik a harmonikus, szép hom­lokzatot. Erről a házról és a rekonstrukciós munkáról a tervező, Nagy Péter, az aláb­biakat mondja: — Az egyemeletes barokk épület rekonstrukciós munkái­nál a szerencsés véletlen is segített nekünk. Az 1725-ben épült sarokház sok-sok stílus­törő átalakításon ment keresz­tül, de megtaláltuk az épület­nek mintegy hatvan év előtti fényképét, amelyen az eredeti barokkhomlokzat látható. A régi fénykép felhasználásával kezdtem hozzá a tervezési munkához és minden törek­vésem az volt, hogy a házat eredeti alakjában láthassuk. — AZ EMELETI RÉSZEN a kőkereteket meghagytuk és ki­egészítettük. A földszinti ré­szen a régi nyílásokat befalaz­tatok, és az emeleti nyílások tengelyében új ablakokat, aj­tókat alakítottunk ki és ezek kőkeretet kaptak. — A tetőzeten is kicseréltet­tük a terméspalafedést és mű­palát alkalmaztunk. A színe­zést úgy terveztük, hogy a töb­bi homlokzathoz viszonyítva, az utcaképbe a stílusnak meg­felelően illeszkedjék be a sa­rokház. — Meg kell említenem, hogy a Tanácsi Építőipari Vállalat vezetői megértették a kényes kiviteli munka fontosságát és a jó szakmunkásaikat állítot­ták rá a rekonstrukciós mun­kák elvégzésére. Lájer Jó­zsef építésvezető személyes ér­deme is, hogy a Széchenyi ut­cai sortatarozás jól sikerült és a belváros egy fontos szaka­sza eredeti szépségében emel­heti ennek a látogatott Bükk- alji városnak idegenforgalmi értékét is. Megkerestük Lájer Józsefet is, a Tanácsi Építőipari Válla­lat építésvezetőjét, mondja el azokat az érdekességeket, ame­lyek különösen a Bródy Sán­dor utca 1. számú ház rekon­strukciójánál szakmai szem­pontból felmerültek. Lájer Jó­zsef érdeklődésünkre az aláb­biakban válaszolt: — Az idei, Széchenyi utcai sortatarozási munkák közül valóban a Széchenyi utca és a Bródy Sándor utca sarkán levő egyemeletes épület rekon­strukciója a legérdekesebb. Az épület sarka műszakilag is ér­dekes megoldást kívánt: ki kellett váltani a földszinti részt, amely értéktelen és sta­tikailag is kifogásolható volt. Ezt a kiváltást négy szakasz­ban végeztük el. — A TERVE3ÖI UTASÍTÁ­SOK MELLETT kényes dol­gunk akadt az épület tengelyé­nek a megkeresésével is: új pilléreket kellett beállítanunk, és azokhoz képes kellett az aj­tók és ablakok helyét megálla­pítanunk. Gondos alapozást kellett készítenünk, az épüle­ten található szobrász-munká­kat meg kellett újítanunk. A barokképület asztalosmunkáit, a földszinti és emeleti részen egyaránt, a barokk stílnek megfelelően el kellett végez­nünk. — Sokszor előfordult, hogy a szakmai tapasztalat és az eg­ri barokk épületek ismerete segített bennünket munka köz­ben. A tervezés időszakában sok akadály nem látszott, a homlokzatot takaró vakolat­rétek az épületnek komoly fo­gyatékosságait fedte. Ilyenkor a tervező, Nagy Péter és He- vesy Sándor, városi főmérnök együttesen segítettek a problé­mák megoldásában. — Jelentős eredménynek tartom, hogy az épület Bródy utcai homlokzata végre stílus­ban is teljes összhangba ke­rült a Széchenyi utcai homlok­zattal. — Az épület színezésében és különösen a szobrászati mun­kák kivitelezésénél nem nél­külözhettük Hevesy Sándor szakértelmét és irányítását. Az ő érdeme, hogy ez a kis saroképület művészileg kifo­gástalan megoldást nyert, és a belvárosnak egyik szép pont­jává lépett elő A VÁROSI TANÁCS JE­LENTŐS összegeket fordított a sortatarozásra. Ezt a prog­ramot a következő években is folytatni kívánja. Nemcsak csinosodik a város, nemcsak az idegenforgalom javára szólnak ezek a rekonstrukciók, hanem elsősorban önmagunk javára, a magunk örömére, gyönyör­ködtetésére. Az építőipar szor­galmas és ízléses munkája nagy távlatokat nyit: új házak építése, és a régiek megszépí­tése egyformán az élet gazda­godását jelenti. Farkas András

Next

/
Thumbnails
Contents