Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-28 / 229. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedves vendégek Egerben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 229. szám Ara 50 fillér 1960. szeptember 28., szerda 36 millió A takarékosság fontos népgazdasági és egyéni érdek. A saját javaival, értékeivel takarékoskodó ember általában takarékos munkahelyén is és gondosan bánik a közösség anyagi eszközeivel, pénzével, vagyonával. A takarékosságra való nevelés nálunk már az iskola padjaiban megkezdődik azzal, hogy a gyerekek forintonként összerakott takarékbélyegjeiből év végére kerékpár, vagy éppen egy kéllemesen eltöltött kétheti nyaralás lesz. Nálunk az ellenforradalom után különösen megnőtt a takarékbetétállomány és azóta is, évről évre emelkedik. Egyre több azoknak az embereknek a száma, akik pénzeiket takarékba helyezik, kamatoztatják és egy bizonyos idő után az összegyűjtött nagyobb összegből váltják valóra elgondolásaikat, terveiket. Az Országos Takarékpénztár megyei fiókjának közlése szerint Heves megyében jelenleg 46 ezer betétes van, és a takarékba helyezett összeg — szintén megyei viszonylatban — egyetlen esztendő leforgása alatt 36 millió forinttal emelkedett. E számok mindenekelőtt azt igazolják, hogy dolgozóink biztosan tudják, hogy a takarékba helyezett pénzüket jó helyre teszik, és tudják azt is, hogy az apránként félretett forintokból előbb-utóbb olyan tetemes összeg lesz, amelyből már nagyobb vásárlásokra is telik. A közgazdászok szerint egy állam pénzének stabili- } tását, gazdaságának erejét feltétlenül mutatja a takarékbetétek emelkedése, vagy csökkenése. A 36 milliós emelkedés egy év alatt, a mi viszonylatunkban nemvsak azt jelenti, hogy a dolgozók szilárdnak tudják gazdasági életünket, de azt is. hogy állandóan emelkedik a dolgozók életszínvonala. Mert különben nem ' volna lehetséges, hogy egyetlen esztendő alatt, egy aránylag olyan kis megye, mint a miénk, ilyen összeggel képes emelni takarékbetét-állományát. A takarékosság nálunk ma már népszerűvé vált. Nem kell hozzá külön agitáció, buzdítás, mert százak és ezrek váltanak takarék- betétkönyvet és helyezik el pénzüket az OTP-néL Mindez örvendetes jelenség, nem is beszélve arról, hogy a takarékoskodás, a betétben elhelyezett milliók a népgazdaság részére is igen nagy jelentőséggel bírnak, hiszen az állam a törvényes kamat ellenében, visszafizetésig, sok hasznos dologra fektetheti be a betétbe helyezett összegeket. Választmányi ülés as egri l-es számú Általános Iskolában Az egri I-es sz. Általános Iskola szülői munkaközösségi választmánya hétfőn este ülést tartott. Megtárgyalták az elmúlt év eseményeit, tapasztalatait, majd Gömböcz József igazgató az új tanév azon feladatait tárta a szülői munka- közösségi választmány elé, amelyek az év folyamán a szülőket érintik. Beszélt az iskolareformmal kapcsolatosan megváltozott feladatokról és elmondotta, hogy a következő tanévben nem anyagi segítségre van szükség, hiszen az úttörőcsapat maga 10 000 forint készpénzzel rendelkezik, hanem inkább arra kérte a szülőket, hogy az iskola külső, belső rendjének biztosításához, a tanulók jobb tanulmányi előmeneteléhez adjanak megfelelő segítséget. Bejelentette még, hogy szerdán, csütörtökön szülői munkaközösségi választások lesznek. FIDEL CASTRO FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS 15. ÜLÉSSZAKÁN ★ A DIÄKOK, A SZÜI ö ÉS A POLITECHNIKAI OKTATÓ HOZZÁSZÓLÁSA ★ A MEGÚJULÓ EGRI BAROKK HAZAKRÓL BESZÉL A TERVEZŐ ÉS AZ ÉPÍTŐ ★ Pataky Dezső: SZOCIALISTA BÁNYÁSZOK ★ SPORT Énekkar alakult Karácsondon A karácsondi emberek eddig egy kis irigykedéssel nézték kulturális versenyek, ünnepségek alkalmával a náluk vendégszereplő, vagy Gyöngyösön fellépő énekkarokat, maguk ugyanis mindeddig nem rendelkeztek kórussal. Körülbelül egy hete azonban idősebb és fiatalabb emberek kezdeményezésére ötven tagú énekkar alakult a községben. A gyöngyösi járás e legfiatalabb kórusa már meg is kezdte a próbákat, hogy a decemberben sorra kerülő művelődési otthon-avató ünnepségen szép műsorral mutatkozhasson be a község lakóinak. Befejezéshez közeledik a dohánytörés a füzesabonyi járásban Négyszázötvenhat holdon termeltek ebben az évben dohányt a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei. A holdanként nyolc—tíz mázsás termést adó dohánylevelek törését már régebben megkezdték mindenütt a közös gazdaságok, s így szaannak nagy része már a rítópajtákban van. A dohánytörés munkájával rövidesen végeznek minden termelőszövetkezetben. Az már most megállapítható, hogy az ez évi termés minősége mind a szabolcsi fajtából, mind a Virgíniából, nagyon jó. Gondozónőképző tanfolyam kezdte meg működését Egerben Szeptember 15-én, 35-ös létszámmal megkezdte működését Egerben a gondozónőképző tanfolyam. Ez a tanfolyam a tavalyitól eltérően, csak egyéves és a növendékek a tanfolyam elvégzése után nem kórházakba mennek, hanem bölcsődékbe. Az iskola átszervezése azért vált szükségessé, mert a termelőszövetkezetek fejlesztése nyomán a későbbiekben egyre több bölcsőde nyílik majd, ahol szükség lesz szakképzett gondozónőkre. Kedves vendégek jártak az elmúlt napokban Egerben. A nemzetközi finnugor kongresszus részvevői látogattak el a városba és megismerkedtek a megyeszékhely törtéi nelmi nevezetességeivel. Képünkön finn és kínai vendégek egy csoportja látható. (Foto: Kiss) 'aAAAA^V\AAAA^AA^AAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^SAAAAAAAAAAAAAAAAAA>NAAAAAAíV Dolgozók a gépipari technikumban A rohamléptekkel fejlődó technika megköveteli, hogy az üzemek vezetését kellően képzett mérnökök és technikusok lássák #. Az utóbbi években az Egér 'és környékbeli' vállalatok dolgozói között is mind nagyobb az érdeklődés a gépipari technikum esti tagozata iránt. Ez évben az egri 15-ik számú gépipari technikum esti tagozatára közel 120 dolgozó iratkozott be, hogy négy év múlva, mint szakképzett technikusok hagyják el az iskola ■ kapuit A műszaki rajztanfolyam iránt is nagy az érdeklődés, ezért a gépipari technikum vezetősége elhatározta, hogy a közeljövőben a felnőttek részére szakrajz-tanfolyamot indít. JCu köziig, iiacpg, ftéJAága A járásban elsők között dicsekedhetett a „termelőszövetkezeti község” címmel Kerekharaszt, a hatvani járás legkisebb községe. Hatvantól csupán egykét kilométer választja el, s a város széléről jól lehet látni az egymás mellett sorakozó csinos házacskákat. Farkas József, a községi tanács elnöke, szívélyesen fogadja a látogatókat. — A termelőszövetkezet jól működik — mondja, s ahogy elbeszélgetek vele, örömmel tapasztalom, hogy Kerekharaszt élete megváltozott. Van 200 személyes kultúrházuk, most tervezik ifjúsági klubhelyiség létesítését, és a termelő- szövetkezet társadalmi összefogása új sportpályát létesít majd. Az 1960-61-es tanévben most először létesült, 16 részvevővel, dolgozók iskolája is, akik az általános iskola VI. és VII. osztályait végzik el. Az iskola pedagógusai ismeretterjesztő előadásokkal segítik elő a lakosság kulturális felemelkedését. — Jó lenne, ha a hatvani irodalmi színpad egy-egy kis műsorával eljönne hozzánk! — jegyzi meg Farkas elvtárs. Így méginkább elmélyülhetne a kapcsolat a falu és a város között, fiataljaink is gyakrabban látogatnák a színpad előadásait Hatvanban. — Ezután az ifjúságról beszélünk újra. És amit hallok, jó érzéseket kelt bennem, mert különböző rendezvényeken, gyűléseken kívül is elbeszélgetnek az idősebbek fiataljainkkal, törődnek velük. Elmondják saját gyermekkoruk ezernyi keserűségét, beszélnek az átkos cselédsorsról és párhuzamot vonnak a múlt és jelen között. És a kis község fiataljai, ennek az önzetlen és épp az idősebb korosztály részéről megnyilvánuló jóakar atú és szeretetteljes politikai nevelés folytán, egyre jobban értékelik a kort, amelyben élnek. A szülők nem hárítják gyermekük nevelésének minden felelősségét a pedagógusokra, hanem maguk is részt vállalnak abból. Az ifjúság oktatása, szepre, jóra es igazra való nevelése Kerek- haraszton nem csuA pán napi 4—5 óráig tart, az iskola után folytatódik a szülői házban. Valóban, megvalósul a cél, hogy az ifjúság nevelése társadalmi feladat, az egész társadalom ügye. Jaloveczki István, a Hazafias Népfront helyi elnöke, különösen sokat tesz a fiatalokért, de sorolhatnám még azokat az eredményesen dolgozó termelőszövetkezeti tagokat is, — mert főleg azok laknak a községben —, akik példamutatóan hajtják végre feladataikat, nemcsak a szövetkezet gyarapítása, de az ifjúság fejlődése érdekében is. (R. 6.) Építkeznek a szűcsi Bajza József Tsz-ben A szűcsi Bajza József Termelőszövetkezet tagjai a soron levő őszi munkák elvégzése mellett nagy gondot fordítanak az építkezésekre, azok befejezésére. Jelenleg egy negyven férőhelyes sertésfiaztatót és égy Jipgyyeij, férőhelyes növen- dékmarha-istállót építenek, a. közös gazdaságban. A sertésfiaztató részben saját erőből készül, úgyhogy a szükséges munkákat maguk a termelő- szövetkezet tagjai végzik. A Bajza József Tsz tagjai mindkét épületet szeretnék még az ősz folyamán befejezni; hogy a terveknek ,megfele-' lően fejleszthessék állatállományukat Ünnepélyesen megnyitották a Műemlékvédelmünk 10 éve című kiállítást Egerben Vasárnap nyitották meg ünnepélyes keretek között Egerben, a Pedagógiai Főiskola dísztermében Műemlékvédelmünk 10 éve című kiállítást. A kiállítást Kocsmár János elvtárs, az Egri Városi Tanács VB-elnöke nyitotta meg. Kocsmár elvtárs előadásában méltatta a kiállítás nagy jelentőségét, rnajd arról szólott, hogy népi államunk esztendőről esztendőre egyre többet költ műemlékvédelmi célokra, felújításokra. Hangsúlyozta, hogy megyénknek 41* műemlék-épülete van. Egerben, a megye székhelyén jelenleg 57 műemléket, 107 műemlék-jellegű épületet és számos úgynevezett védett útvonalon fekvő építményt tartanak nyilván. Nem szabad szem elől téveszteni, — hangsúlyozta a tanács elnöke, hogy 1940-től, a felszabadulásig nem tatarozták a műemlékeket és az csak a felszabadulás után, pontosabban a műemlékbizottság megalakulása óta kapott erőteljesebb lendületet. Egerben néhány esztendő alatt 60 védett műemléken folyt teljes, illetve részleges tatarozás, amely a mai állomány mintegy 40 százalékát teszi ki. A jövő perspektíváiról szólva Kocsmár elvtárs elmondotta, hogy a következő időkben még szervezettebbé, még gazdaságosabbá igyekeznek tenni a tatarozásokat. Ezt az előre meghatározott, kellően megtervezett sortatarozások útján kívánják elérni. Eger műemlékeinek helyreállítása annál is inkább szükséges és fontos, mert e várost évente immár 400 000 idegen keresi fel, akik mindenekelőtt a történelmileg nevezetes műemlékekre kiváncsiak. A továbbiakban annak a reményének adott kifejezést, hogy a megnyitott kiállítást sok ezer dogozó tekinti majd meg. Nem panaszt — kérést tolmácsolunk. Nem panasz azért, mert Egerben mindenki jól tudja, milyen hatalmas munkát végeznek egy idő óta a városi közvilágítási hálózat korszerűsítéséért, fejlesztéséért az ÉMÁSZ dolgozói. Mégis, a Knézich utca lakóinak, s az arra közlekedőknek meglehetősen nehéz a helyzetük. Az egész utcában ugyanis mindössze három gyenge égő jelenti meglehetősen hosszú idő óta a közvilágítást, s ez sok veszélyt rejteget az utóbbi hónapokban megnövekedett forgalom miatt. A jelek ugyan arra mutatnak, hogy rövidesen itt is sor kerül a fénycsövek felszerelésére: az úttest mellett állnak a tartóoszlopok. a magasabb házakon üresen meredeznek a drótkötél felerősítésére szolgáló kampók. De ez még nem minden, jó lenne tehát, ha a világítótestek is mihamarabb a helyükre kerülnének — ez a kérés, s reméljük, teljesíthető. (w)
