Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-27 / 228. szám
4 népcjsag I960, szeptember 27., kedd tíiSStr Minek? Nem haragszom a kerékpárosokra, — csak a rendezőkre, meg azokra, akik megengedték, hogy a rendezők éppen vasárnap rendezzenek. Vasárnap, Egerben, háztömbkörüli kerékpárversenyt, amelynek még az a mentsége sem lehet. hogy országos, hogy nagy jelentőségű, hogy ... Mentsége nincs, de átka volt. Ezrek és ezrek átka. akik az ország minden tájékáról érkeztek vasárnap délelőtt a megyeszékhelyre, látni, pihenni, szám szerint vagy ötezren és reggeltől délutánig lényegében kizárattak a város fő- és számos mellékutóá járói. Minek ebben a szűk városban, vasárnap délelőtt háztömbkörüli kerékpárverseny? <— ó) — AZ IDÉN újra működnek a műkedvelő csoportok a hevesi járásban. Az elmúlt évben 32 ilyen csoport tevékenykedett. amelyek közül a kiskörei érte el a legmagasabb színvonalat. ŰJ HELYISÉGBE költözött a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal. A Lánchíd pesti hídfőjénél (V., Roosewelt tér 5—6) a korszerűen berendezett iroda várja Budapest vendégeit. — Tel: 380-581, 180-609. - Színházjegy 181-109. Szobaszolgálat: 180-201, 381-106. Információ: 382-061. — 309 HOLDRÓL takarították be a silókukoricát a hevesi járásban. Ezenkívül folyik a többi takarmánynövény betakarítása is a gépállomás silókombájnai segítségével. — KERÍTÉST építenek az egri Lenin úti szeméttelep köré. A munkálatokat még ebben az évben, 20 000 forintos beruházással elvégzik. — MEGKEZDTÉK a siló- zást a szűcsi Bajza József Termelőszövetkezetben. A silókombájn a múlt hét végén kezdte meg a betakarítást, a silógödröket pedig a bányadózer segítségével ásták ki. — AZ EGRI Városi Tanács a hitközségtől megvásárolta az izraelita templomot. A templom belső átalakítási munkáira az idén már nem kerül sor, mert az illetékesek még nem döntötték el, milyen célokra használják fel az épületet: snortcsarnokot, vagy koncerttermet helyeznek el benne. — ÁTÉPÍTIK a karácsondi kultúrházat. Az OTP 180 000 forint hitelt adott az átépítéshez és azonkívül a falusiak; társadalmi munkával is segí-| tenek. | — FÖLDMUNKÁKAT vé-= geznek Egerben, a Mindszenti§ Gedeon utcában, 40 000 forin-z tos beruházással. A földműn-i kákát november hónapban? végzik el a városi tanács át-; karbantartó részlegének mun-r kásái. § BARTÓK BÉLA 1881—1945 SZEPTEMBER 26-ÄN volt 15 éve, hogy Bartókot sok szenvedésétől megváltotta a halál. De alkotásai, szelleme, itt van közöttünk. Ö, aki a zenészek között kora legmerészebb újítója volt, aki biztos tudattak mert teremtve formálni, felfedezni, s minden új kísérlete ma már célt ért. Igaz, őt sem kímélték meg a bátor emberek keserű tapasztalatai. Mint minden nagy lángelmének, neki is tűrnie kellett, hogy küldetését betölthesse. De állta a harcot, s 15 évvel halála után már minden kultúrnép meghajtja az elismerés zászlaját nemzetünk nagy géniusza előtt. Az egyházi zenét kivéve, lángelméjének sokaldalúsága a zeneművészet minden ágára kiterjed, beleértve a virtuoz- ságot is, hiszen korunk egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Mégis, az alkotó- művész jelentősége nagyobb. Egyesíti egyéniségében a korszak kérdés-feltevéseit, s azok legmesszebbjutó megoldásaival. Művészete csodálatos ellentétek komplexuma: túláradó és eruptív, ugyanakkor szigorú és zárkózott. Távol áll minden szentimentalizmustól, de tele van mély humanizmussal. Forradalmi, s hódító mozdulattal gázol át a világ vadonján. Rombol, hogy a romokból új épületet emeljen. De sohasem aprózza el önmagát. Lelkében érzi az elementáris erőket, melyek a külső világ képében körülveszik. Legelső olyan mestere a most szükségszerűvé lett zeneművészetnek, aki nemcsak megérezte a világ felfordulását, de tökéletes formában közölni is tudta mindazt, ami most kialakuló korunk szellemének lényege. Bartók és elődei között tehát nem fokozati, hanem lényegbeli különbség van, s ezért nem érthetik meg azok, akik csak a modern zene túlzott felfokozásának tekintik művészetét. NYOLCÉVES KORÄBAN kezdet komponálni. művészetét három periódusra oszthatjuk. Az elsőben — a fiatalkoriban — még Richard Strauss és Liszt Ferenc hatása érezhető, nyelvében még a múlt századi magyar műzene tradícióinak folytatója., Életének döntő fordulatát jelenti a magyar népzenével való megismerkedése. Ember- feletti munkásságát ezjsn a téren Kodály Zoltánnal 1905 ben kezdi meg. Ezzel egyúttal alkotó munkásságának második szakaszába lép. Az ősrégi,- nyugateurópai kultúráktól érintetlen melódiájukban és ritmikájukban páratlanul gazdag népi zenekultúrák megmutatják számára az utat önálló, autochton műzenei nyelv kialakítására. Utolsó stílusperiódusa a bachi formaépítkezés zárt kontinuitásához való közlekedésben nyilvánul meg. A kontrapunktikus stílus nagy mestere, aki az új korszak harmóniáját hosszú időre megteremtette. Bartók művészete korfordulót jelent. Benne az egyszerű nemesség és mély miszticizmus Beethovenre emlékez tét, akinek formaalkotása éppúgy korszerű vetület, mint Bartóké, azzal a különbséggel, hogy míg Beethoven betetéző művész, addig Bartók megnyitó. S az ilyen korfordulós géniuszok titka, hogy a kor, melyben élnek, egyszeriben készen kapja tőlük azt, amit keresett. Mindaz tehát, amit a semmiből értékké á’modott, örökre az emeriség kincse marad. Útmutató művész. akinek eredményeit utódai fogják kiszélesíteni és végleges k’asz- szicizmussá növelni. Csodálatos jelentősége abban található, hogy a po’gári berendezkedés haldoklása idején szóla’ta- tott meg új hangot, s a népi anyag nem a maga primitívségében, hanem csupán a maga egészséges magvető mivoltában került a formaalkotás kohójába. származására nézve nemzeti, jelentőségében nemzetközi Bartók művészete. Gyárfás Győzőné, az Egri Pedagógiai Főiskola tanára 4 káli gimnáziumi lílSZ-szervezel hírei A káli gimnázium KISZ- szervezete a KISZ-kongresszus tiszteletére az osztály KISZ- csoportok között kongresszusi tanulmányi versenyt hirdet. A versenyben legjobb eredményt elért KISZ-csoportokat értékes könyvvel és vándorzászlóval jutalmazzák. Az ünnepélyes vezetőségválasztó taggyűlést 1960. október 4-én tartják meg a gimnáziumban a KISZ-tagok. ** Az iskola KlSZ-szervezeté- rek színjátszói és szavaló! megkezdték próbáikat a tavaszi Hámán Kató kulturális seregszemlére. Jégbomba" hullott az égből Szeptember 9-én, a svájci Jura-hegység környékén, Ot- tendorf faluban különös esemény verte fel a békés vidék csendjét. Az emlékezetes napon egy parasztasszony ballagott hazafelé a mezőn. Egyszerre a napsugaras, derült ég- Alkotó- j bői különös hangokat hallott, Tanácstagok segítsége az iskoláknak Az új oktatási reform végrehajtásából jelentős feladato- tat vállaltak magukra Eger város tanácsának tagjai. A munkás-paraszt származású tanulók tanulmányi eredményeinek emelése érdekében részt vesznek az iskolák családlátó- gatási munkájában, s mint tapasztalt szülők segítik ezt a munkát. A kommunista tanácstagok az úttörőmunka társadalmi színvonálának emelése érdekében tevékenyen részt vesznek az iskolai úttörőmozgalom munkájában, az úttörő- csapatok irányításában, az őrsi és egyéb megmozdulásokban. Azokban az iskolákban, ahol a politechnikai oktatást bevezetni még nem lehet, a tanácstagok részt vesznek a szakkörök létrehozásában és vezetésében, átadva termelési és élettapasztalataikat, segítik megismertetni a tanulókkal a korszerű mezőgazdasági és ipari termelési lehetőségeket, üzemek és gazdaságok támogatásának bevonásával. olyasfélét, mint amikor éles fütyüléssel bomba közeledik a föld felé. Néhány másodperc után látta, amint egy nagy, fehér fénylő tárgy zuhan le nagy robajjal vagy 50 méternyire a községi legelőtől. A megrémült parasztasszony fellármázta a falut és nagy óvatosan megközelítették a különös „bombát”. Kiderült, hogy a lehullott, körülbelül 30 kilós, hatalmas jégdarab 26 centiméteres tölcsért vájt a földbe, majd több darabra hasadt. A falusi öregasszonyok javaslatára a „mennyekből” hullott jég egy darabkáját bevitték a templomba és megmutatták a plébánosnak. A pap nem bízva a jég mennyei eredetében, a gyorsan olvadó jégdarabot üvegbe helyezte, s későbbb ezt a vizet a mülhauseni helyi lap szerkesztőségének tanácsára átadták a davosi lavinakutató intézetnek megvizsgálásra. I960. SZEPTEMBER 27., KEDD: ADALBERT 85 évvel ezelőtt. 1875-ben e napon született GRAZ1A DELADDA, Nobel-díjas olasz írónő. 75 évvel ezelőtt, 1885-ben e napon nyílt meg a Harkovi Lenin Politechnikai Intézet elődje. 835 évvel ezelőtt. 1575-ben halt meg Sárospatakon BALSARÁTI VITUS JANOS, az első nagytudományú magyar orvos. A gyógyítás mellett a pestis niegelőzéscnek és a sebek gyógyulásának problémájával foglalkozott. Fennmaradt a Magyar Chirirgia, A seb gyógyulásának mesterségéről irt négy könyvek című müve. Balsa- ráti Vitus 1529-ben született. Érdekes találmányok, felfedezések: ' 135 évvel ezelőtt. 1825-ben e napon adták át a forgalomnak az angliai Stockton és Darlington között épült vasútvonalat, a világon az első személy- és áruszállításra szolgáló vasutat. 205 évvel ezelőtt, 1755-ben e napon született JOSEPH PROUST francia kémikus, a szőlőcukor felfedezője és a modern atomelmélet elóíutárja. Gondolatok ° PÉNZRŐL „Több lelket végzett ki a tompa pénz, mint ahány testet az éles kard.” (Walter Seoul Gorkij: Ha egy gyereknek az ételébe egy kis rezet kevernek, megakasztják a csontok fejlődését és törpe marad. Ha pedig arannyal mérgezik meg az emberi lelket, hát a lelke marad vézna, nyomorék és fakó. ★ Wilde: A fösvény ember megőrzi a pénzt, de elpazarolja az életét ★ Luther: Aki azt állítja, hogy az uzsora vétek, annak pénze nincs — de aki azt állítja, hogy az uzsora nem vétek, annak lelkiismerete nincs. ★ Seneca: Ami szükségtelen, az még egy fillérért is drága. ★ Jókai: Az üres tárcának oly kijózanító kámforillata van. ★ Franklin: Az ember sokszor gavallérabb ha kevés a pénze, mintha tele a zsebe. Talán azért, hogy ne lássák, hogy szegény. ★ Dumas fils: Ajándékozz pénzt, ne kölcsönözz! Az ajándékozás csak hálátlanokat szül,, a kölcsönzés ellenségeket. ★ Eötvös: Nem az boldogít, amit bírunk, hanem a meggyőződés* hogy amit bírunk, azt megérdemlettük. Színes televízió Japánban A japán postaügyi minisztérium engedélyt adott tíz televízió társaságnak, hogy műsoraikat színes televízióval közvetítsék. Japán ezáltal, az Egyesült Államok és Kuba után, a világ harmadik országa lett, ahol a színes televíziót a normális adásoknál bevezették. Tokió utcáin televízió-készülékeket állítottak fel, hogy a lakosságnak bemutathassák az érdekes újítást. Július óta körülbelül ezer színes felvételre alkalmas televízió vevőkészüléket adtak el Japánban. EGRI VÖRÖS CSILLAG Alázatosan jelentem EGRI BRODY Virrad EGRI KERTMOZI Don Juan (színes francia film) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mozart GYÖNGYÖSI PUSKIN Rangon alul HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fapados szerelem HATVANI KOSSUTH őfelsége kapitánya HEVES Hegyen, völgyön FÜZESABONY Gyávaság PÉTERVÁSARA A törvény — az törvény Egerben este 7 órakor: ŰRI MURI (Bianco-bérlet) Szűcsiben este 7 órakor: BEKOPOG A SZERELEM l D ELETELLETT jókora I u idő, amíg végül, nem is 1 olyan régen, megtudtam az I igazságot, nagyanyám végre = megmagyarázta, hogy miért ? voltunk mi hosszú esztendőkön | át olyan földhözragadt sze- = gényemberek. Magam is meg- | próbáltam ugyan e nyomorgás I nyitját megtalálni és közgaz- ‘ dasági tételek, társadalom- tudományok révén már azt ^ mertem remélni, hogy sejtem I a dolgot,, azonban nagyanyám, • aki több mint 80 esztendős, “mindezekre csak legyintett: ~ — Az én apám rontott el 1 mindent, az volt a hibás ... 2 A nagyanyám apja — tehát- g dédnagyapám — igen homá* lyosan él az emlékezetemben, I ugyanis, amikor meghalt, t nyolcéves lehettem és addig is I ritkán találkoztunk. No, meg • ki tudta, hogy miatta kell fol- ' tosan járni, sőt, ami leginkább ’ zavart, a jóllakottság érzését ■ ritkán következő ünnepekre 1 halasztani. Azt ugyan hallot- tam emlegetni, hogy nyakas ? paraszt volt, de ez többnyire- akkor hangzott el, amikor ? öcsémet csépelték, úgymond,- azzal a szándékkal, hogy kive2 rik belőle az öreg természetét. ■ Sosem ragadott meg a dolog. 2 Nekem is jutott valaki az 1 őseim közül, akinek káros ha- = gyományait üldözték belőlem.- Ha jól emlékszem, valami tor- = kos, felületes, fantáziázó roko- ; nőm volt. Ma is tagadom, hogy * örököse vagyok: ; No, de menjünk tovább. MiÄ per után nagyanyám családunk lezüllésének okait felfedte, apámhoz fordultam némi ellenőrzés végett. — Azért nyakas ember lehetett az öreg nagyapánk — mondtam, mire apám elnevette magát. — Az öreg Rácz? Ez így nem is kifejezés ... Még kilencven esztendős korában is meg akarta pofozni a hatvanöt éves fiát. ÜGYÜTT NEVETTEM apámmal: — Akkor mégiscsak igazat beszélt a nagyanyám. MegmonddSn egész őszintén: volt idő, amikor rendkívül kellemetlenül érint, amit most megtudtam. Mert, hogyisne ... Hangoztatom itt a szegényparaszti származást, és íme, kiderült, hogy a dédnagyapám kulcsár volt a Hajdúságban egy nagybirtokon. Elmondta nagyanyám, és a szavaiból olyasmit vettem ki: amolyan hajcsárparaszt lehetett az öreg, előbb valamivel, mint a századforduló. És a restellni való vén tökéletlen ... Megszolgálhatott érte, hogy alkalmát lelte, mert bizony, jókora részt hagyott magának a birtok jövedelméből, vagyonos emberként mondott le a tisztéről. Tizenkét hold földet szerzett. Az tudja, aki benne élt, hogy ez nagy csodának számít. Egy olyan ősnek, aki saját erejéből ennyire vitte, alapvető, hogy a háziáldásba foglaltassák a neve egy parasztcsaládnál. Déd- nagyapámnak mégis úgy emlegették a nevét, hogy közben — mint már mondtam —, legfeljebb gyereket vertek..: Igaz viszont, hogy az öreg Rácz megszerezte, de el is úsztatta a vagyont..: — Végtére is buta, ügyetlen gazda lehetett — mondtam a nagyanyámnak, ő azonban szívósan védelmezte: — Neked lenne annyi eszed, mint az öregnek volt... A vén Ráczra sok mindent rámondták, de hogy buta volt, azt soha senki. Nem akadt olyan gazda az egész Ondódon, mint ő volt. Nekünk volt a legszebb tanyánk a Perec-dűlőben. Csupa nagy fák közt állt a ház, és az udvar végében, az egyik fán, eper termett. Nyáron mindig berúgtak tőle a kacsák, csak úgy dülöngéltek. Aztán, ha kihajtotta az öreg a négy lovát, csak úgy. forgolódtak a népek utána.;. ITT HOSSZAN elgondol- kozott nagyanyám, majd némi szünet után megszólalt: — Hanem hát más baj volt .:. a hóbortok ... mert hát hóbortos ember volt az öregapátok ; .. Ahogy ezeket a szavakat kiejtette, mindjárt láttam, hogy valóban okos ember tévelygéséről van szó, nem pedig balga együgyűségről. A kijelentés színe nagyon hasonlított ahhoz, ahogy nagyanyám általában az új, általunk korszerűnek nevezett dolgokat kezeli. És dédnagyapám hóbortossága is abból vette eredetét, hogy mintagazdaságot akart az ondódi tanyavilágban. Nagyanyám ezt úgy fogalmazta meg, hogy az öreg Rácz úgy járt, mint az egyszeri gyerek, aki túl akart tenni az apján, aztán a nadrágja látta kárát. Mint kiderült, alighogy otthagyta az uradalmat, mindjárt eladott a tizenkét holdjából hat holdat és ebből a pénzből akarta felszerelni gazdaságát, pontosan úgy, amint azt a korábbi szolgálati színhelyén látta. — Az urakkal akart versenyre kelni — fejtegette nagyszülém, mint valami lehetetlen képtelenséget. —* A paraszt maradjon paraszt... hányán figyelmeztették... De nem, neki vetőgép kellett... Ha szemléletesek akarunk lenni, a vetőgép abban az időben körülbelül annyit jelentett, minthogy most repülőgépről permeteznek. Ritkaság volt, és inkább csak nagygazdaságokban használatos. A paraszt a nyakába kerítette a zsákot, ment a szántáson és kézzel szórta a magot. így vetettek. Dédnagyapám talán az első hajdúsági parasztként emlékezetes, aki szóba állt a budapesti gépgyár ügynökével és belement, hogy vetőgépet vesz részletre, a budapesti bankon keresztül. Először még maga az ügynök sem akarta elhinni, hogy sikerült az alku. A TULAJDONKÉPPENI katasztrófa — amit nagyanyám szerint később csaladunk csaknem valamennyi tagja megsínylett — akkor következett be, amikor a gyár eleget tett a kötelezettségének és útnak Indította a gépet. Ha meggondolom, talán egyetlen könnycseppem sem gördül egész életemben a foltos nadrágom miatti szégyenemben, ha jobbak a dédnagyapám korabeli útviszonyok, ugyanis az utak állapota és a későbbi nincstelensé- günk között —, mint kitudódott — szoros összefüggés van. A vetőgépet Debrecenben, a nagyállomáson pakolták le, és innen egy szekérhez kötve tette meg az utat az ondódi tanyáig. Fekete föld az arra, és akkoriban éppen kiszáradt, akár a beton, így a szekérkeréknek sima út jutott, ám köbül, amit nedves állapotban a lovak dagasztottak, olyan volt, mint valami hegyvonulat, tetején megannyi szeszélyes sziklakúppal. Ugrált, csalingázott a gép a szekér mögött. Elképzelhető, hogy 15—20 kilométeren keresztül mit használt ez a szerkezet lelógó, finom csöveinek. Húzta, tépte, törte és hajlította a berendezést az összeszáradt sár és mire a tetthelyre ért, a fém szinte összegubancolódott. Dédnagyapam amikor meglátta, majdnem gutaütést kapott. Állítólag ez az emlékezetes beszélgetés zajlott le közte és a szállító fuvaroslegény közt: — Mi ez, te? — kiáltott megdöbbenve az öreg.
