Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-27 / 228. szám

1960. szeptember 27., kedd NÉPÚJSÁG 3 Néhány nappal a szűre! megkezdése előtt Ez a kifejezés ma már tulaj­donképpen nem pontos, mert a szüret lassan két hete megkez­dődött a gyöngyösi borvidéken. Csak éppenséggel nem a bor­nak való szőlőt szedik egyelőre a termelőszövetkezetek tagjai, hanem a finom, mézédes cse­megefajtákat, amelyek ládákba kerülnek, s a szerződések alap­ján hosszú export-, vagy rövi- debb belföldi útra indulnak az átvevőhelyekről. Az „igazi”, nagy szüretre azonban még csak most készü­lődnek a tsz-ekben. Mindenütt úgy, ahogy a termés megkí­vánja. Az egy esztendeje mű­ködő új közös gazdaságok kő­éül talán Szűcsiben, a Bajza József Tsz-ben a legnagyobb a készülődés. Itt azonban — ahogy a tagok el­mondták —, sajnos, nem a vár­ható nagy termés miatt, hanem azért, mert az 540 hold szőlő nagyon sok darabban terül el a határban. — Nagyon kis termést hoztak az idén szőlőink — mondják a szövetkezetben. — Munka azon­ban lesz velük bőségesen, már csak azért is, mert olyan sok helyen fekszenek. De azért ez már a kisebb baj, a fontos az, hogy a nagyobbat sikerült meg­oldanunk. Ez a pince és hordó problé­ma volt. Ugyanis mintegy 3600 hektoliter mustra számíthat­nak, s ebből nemrégen még 100 litert sem tudtak volna el­helyezni. A földművesszövet­kezet és az Állami Pincegazda­ság azonban a fiatal termelő­szövetkezet segítségére sietett. A vállalat által bérelt, földmű­vesszövetkezeti tulajdonban le­vő pincét átadták a közös gaz­daságnak, teljes felszerelésével együtt. Van ebben beton kád, cementhordó, fahordó annyi, hogy elegendő négyezer hekto­liter bor számára is. A többi felszerelést meg hat darab hat- hektós és két darab négyhek- tós prés képezi, s ez ugyancsak éppen elegendő a zavartalan munkához. A szőlőt — amelynek nagy szüretje október 10. táján kez­dődik —, ha kell, a termelőszö­vetkezetnek háromszáz tagja is szedheti, ezen kívül rendelke­zésre áll a gazdaság 27 foga­ta is. A felkészüléssel tehát nincs baj, a gyenge termés miatt a kedvük sem ment el a terme­lőszövetkezeti tagoknak a sző­lőtermeléstől, mert negyven holdnyi új telepítés alá már megforgatták a földet. Minden­ki nagy izgalommal várja a szüret megkezdését itt Szűcsi­ben. A kukorica miatt is. amelynek törését eddig nem kezdhették el, mert a július 23-ig tartó szárazság miatt ez a növény elmaradt a fejlődés­ben, s a jelek szerint éppen akkorra érik be, amikor meg kell kezdeni a szőlő szedését. Ha ez így lesz, mit tesznek a Bajza József Tsz-ben? — A munka akkor sem fog ki rajtunk, — vallják. — Min­den erőt mozgósítunk, s egy­szerre, egy időben végzünk mindenképpen jó eredmény­nyel mindkét munkával. Az „idősebb” tsz-ek közül az atkári Úi Életben már nincsenek ilyen gondok. Kiss Béla, szőlészeti agronó- mus azt mondja: — A könnyebbség és a gyor­sabb munka kedvéért, minden szüreti munkában részt ve­vő tagnak kijelöltük területét, amelyen le kell szednie a sző­lőt. De más tekintetben is tel­jesen felkészültünk. Kijavítot­tuk az edényeket, kitisztítot­tuk, átfestettük a hordókat, még az abroncsokat is rendbe­hoztuk, kijelöltük a négy szál­lító kocsit. Ennyi elegendő, mert a szőlőkhöz közel van a feldolgozó hely, tehát nem lesz fennakadás a kevés szál­lítóeszközzel sem. A tagok ebben a tsz-ben gyenge közepes termésre szá­mítanak. Négyszáz holdnyi szőlőterületükről 3000 hektoli­ter mustot várnak, amelyből szerződés szerint 609 hektoli­tert az Állami Pincegazdaság­nak adnak el. S mi lesz a töb­bivel? — Annak elhelyezése nem okoz gondot — hangzik a sző­lészeti agronómus válasza. — Salgótarjánban, Vácott és Bu­dapesten van italmérésünk, 5 mindhárom helyen nagyon kedvelik már termelőszövetke­zetünk borait. Az idei termés minőség szempontjából elég jónak ígérkezik. Csemegesző­lőnk 18,5, olaszrizlingünk a próbák alkalmával 19,2, a muskotály pedig 24—26 cukor­fokos volt. Kell-e ennél több ahhoz, hogy biztosra vehes- sük: kiváló boraink lesznek 1960-ban? Most már tehát csak a mun­ka megkezdése van hátra, s a tervek szerint erre is sor ke­rül, méghozzá a közeli napok­ban, szeptember 29-én. A szü­reti munkában az idén is nagy hasznát veszik a nagy becsben tartott, nagy teljesítményű szőlőzúzónak, darálógépnek, amelyet az elmúlt esztendei Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon nyert a tsz éppen sző­lőjével, boraival, — méltán. (w. !.) Illetékesek figyelmébe Mikorra épül fel a sxihalmi Kossuth Tsz fiaxíatója A szihalmi Kossuth Terme­lőszövetkezet tagsága szerző­dést kötött az egri Építőipari Ktsz-szel egy fiaztató felépí­tésére. A szerződés értelmében a ktsz-nek az épületet szep­temberre kellett átadnia, a szö­vetkezet kocaállományánál Ugyanis á hónap végére vár­ható a szaporulat. A szövetke­zet tagjai azonban hiába vár­iak az építőkre, mert szeptem­bernek ugyan már a vége felé járunk, de az építők a vállalt határidőre még az anyagot sem szállították ki. Hiába sürgették az építőket. Most aztán nagy gondban vannak, mert a kocák „betart­ják a határidőt”, — s a szövet­kezet tagjai még szükségmeg­oldásokat is alig találnak el­helyezésükre. — deák — Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Ézsiás Klára, Sárközi Ildikó, Fentor Mária Magdolna, Horváth Anna Mária, Takács Irén. Bogdán József, Pál Ferenc, Váczi Zoltán, Dudás Ferenc, Palócz Pi­roska, Szajkó Gábor, Györfi Mik­lós, Szabó Erika, Kurják Mária Te­rézia. Házasságot kötöttek: Lummer Il­lés—1Tőzsér Anna, Kolozsvári Ist­ván—Török Irén, Ocskó József— Maler Ilona, Szénás! János—Valik Erzsébet. Meghalt: özv. Gyetván Jánosné (Siraki Anna.) .owm monvimf HlÉ ,, A ti ^ jp BADEri {AumU.Ms} 'sS n 0c:mb#€ itpéé: Az Újságírók Nemzetközi Együttműködési Bizottságának felhívására ez év október 18—22. között kerül sor Bécs-Bá- denben a II. Újságíró Világtalálkozóra. A bizottság párizsi irodája ebből az alkalomból levelező-lapon bocsátotta ki Jean Effelnek a találkozóra készült karikatúráját. Mr. Smith bevásárol 2 lány 1 fiú ÁLTALÁNOS JELENSÉG | megyénkben is, hogy meg­élénkült a KlSZ-szervezetek- ben az élet. Ez mindenekelőtt magyarázható a most folyó ve­zetőségválasztásokkal és azzal a készülődéssel, amellyel ifja- ink várják a kongresszust. Elmúlt a nyár és sok KISZ- szervezetünk igen komoly si­kerekkel, eredményekkel áll­hat elő. Mindenekelőtt a me­zőgazdasági munkák végzésé­re gondolunk, de természete­sen azokra a fiatalokra is, akik gyárakban, üzemekben végez­tek derekas munkát a KISZ zászlaja alatt. Ezúttal Egercsehi bányate­lepre látogattunk el, ahol két lánnyal és egy fiúval beszél­gettünk az ifjak életéről, a szer­vezet munkájáról. És most övék a szó: Kárpáti Ilona: Annak idején, mint úttörő kerültem át az if­júsági szervezetbe. Régi ki- szesnek számítok és így jól is­merem az itteni életet. Meg kell mond-nöm, hogy nálunk, itt, a bányatelep KlSZ-szerve- zetében nem megy minden a rendjén. De először arról hadd szóljak, amivel elégedet­tek lehetünk. A termelésben a kiszeseink derekasan megáll­ják helyüket. Jól, eredménye­sen dolgoznak KlSZ-brigád- jaink és nem kell szégyenkez­nünk a termelési eredmények láttán. Ha több termelésről, felajánlásról van szó, fiatalja­ink mindig készen állnak és dolgoznak is becsülettel. Ez tehát a jó. arr.it mondhatok. A baj az, hogy igen-igen gyen­ge a szervezeti életünk, a kul- túrmunka. Elmondhatom, hogy a sporton, a zenekaron és a tánccsoporton kívül semmi kulturális rendezvény nincs, és ami a Lgszomorúbb, ha ilyeneket kezdeményez a ve­zetőség, nem is jönnek el a fia­talok. A múlt hetekben egy színdarab betanulását tervez­tük, de ebből se lett semmi, mert nem vállaltak szerepeket és meg kell mondani, hogy kü­lönösen a fiúk azok, akik ki­húzzák magukat minden kö­zös megmozdulásból. Stanczel Klára: Vezetőségi tag vagyok, leányfelelős. És meg kell mondanom őszintén, hogy annak ellenére, hogy szervezetünknek mindene megvan, amire csak szükség van, mégsem kielégítő a mun­kánk, Egyetlen példát: Leg­I KISZ-szerveset nya vezetősége vizsgálja meg a dolgokat, hívja össze tanács­kozásra a KISZ-szervezet ve­zetőségét és közösen próbálja­nak megoldást találni a meg­oldatlan kérdésekre, segíteni a bajokon. Különösen fontos most ez a vezetőségválasztó taggyűlés előtt, amikor a tagság olyan vezetőséget állíthat az élre, akikben bízik és akiktől a ve­zetés megjavítását várja. Ne hagyják őket teljesen magukra, hanem velük együtt működve, segítsék túl a szer­vezetet a nehézségeken. Az egercsehi bányatelep szorgal­mas fiataljaihoz erős, tettre- kész, élénk szervezeti életet élő KISZ-tagság illik és mind­ez egy kis törődéssel, segíteni- akarással meg is oldható. Szalay István ötletesnek kell lenni, külö­nösen, ha mások költségére akarunk élni. Ezt tartotta Gor­don Duff angol fiatalember is, aki munka nélkül akart jól él­ni. Sikerült is, majdnem két évig egy nem mindennapi öt­letből megélnie. Duff mindenekelőtt felvette a Smith nevet. Londonban minden harmadik vagy negye­dik embert igy hívnak és ép­pen ez volt az ötlet lényege. A névváltozás ugyanis rövidesen komoly bevételi forráshoz jut­tatta a fiatalembert. Az ál-Smith felkereste a leg­nagyobb üzleteket, áruházakat, és udvarias mosollyal közölte, hogy Mr. Smith csomagjáért jött. Es lám, meg is kapta! Majdnem minden üzletben elő volt készítve a csomag vala­milyen Mr. Smith számára. Csak a legritkább esetben kér­dezték meg a jómodorú kül­dönctől, hogy melyik Mr. Smithről is van szó. Többnyi­re leemelték a csomagot a VvAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ Színes fogsor a divat A napokban egy párizsi mozi előtt elájult egy fiatalasszony, mert egy férfi rámosolygott: az illetőnek zöld fogai voltak! A párizsi sajtó közli, hogy ameri­kai mintára már Párizsban is bevezették a színes fogpótlást. A divathölgyek rövidesen vö­rös-, zöld-, kék-, lila-, narancs- színű és rózsaszín fogsorok kö­zött válogathatnak. Divatban marad az ezüst- és aranyszínű fogsor is — állítják a fogszak­emberek. utóbb a vezetőségi ülésre mindössze négyen jöttek el, de a mintegy százhúsz tagú KISZ- szervezetünkből a taggyűlésen sincsenek jelen húsz-huszon­ötnél többen. Igen sajnálatos dolog ez, amely nem kis mér­tékben befolyásolja a vezető­ségválasztó taggyűlésünk idő­beni megtartását is. | A BAJOK OKA] sendő, hogy a titkárunk hóna­pokig iskolán volt, és csak nemrég tért vissza. Lehet, hogy így van, habár azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy azok a fiatalok, akik a nyár fo­lyamán táborban voltak, szin­tén nem törődnek a KISZ- szel és nem akarják, vagy ta­lán nem is tudják előbbre vin­ni a dolgokat. Pedig tudjuk, hogy vannak szervezetek, ame­lyek sokkal gyengébb körülmé­nyek között, sokkal jobban dolgoznak, mint mi. Nekünk a bánya mindent megadott ed­dig is, ezután is megad, csak dolgoznunk kellene, élni a le­hetőségekkel. Valamit tenni kellene, mert jelenleg rosszul mennek nálunk a dolgok, nincs szervezeti, kulturális élet. Hídvégi Ernő: A KISZ-titkár barátja vagyok s minden ügy­ben segítek neki, amiben csak tudok. Valóban bajok vannak minálunk a szervezeti és a kul­turális élettel. A bányában, a termelésben rendben megy minden, de kulturális életünk nem megfelelő. Én úgy érzem, a tagságban van a hiba, nem a vezetőségben. Igaz, hogy én a múlt hetekben elvállaltam egy szerepet, de azóta se néz rám senki, nem is érdeklődnek, és úgy tudom, nem lesz a darab­ból semmi. ★ íme, így nyilatkozik két leány és egy fiú az egercsehi bányatelep KISZ-szerveze tő­ből. És ha ők ezt mondják, akkor minden bizonnyal ez is az igazság, hiszen mindenek­előtt olyan fiatalokkal váltot­tunk szót, akik ismerik a szer­vezet életét, hosszabb ideje él­nek itt és szeretnék, ha virág­zó KISZ-élet lenne Egereseim­ben is. NEM AKARUNK RECEPTET adni a KISZ-munka megjaví­tásához, csupán néhány ta­náccsal szolgálnánk. amit esetleg meg lehetne szívlelni. Mindenekelőtt azt javasoljuk, hogy a pártszervezet és a bá­A Tökmag Töltő Tröszt, — népszerű nevén: Tö-Tö-Tö, minden fontos vezető szemé­lyisége ott nyüzsgött most a vezérigazgató körül. A kiszi­várgott és kellőképpen ellenőr­zött rémhírek szerint vészek és tragédiák szörnyűsége 'úszott a levegőben, és a fenti vészek és tragédiák a Tö-Tö- ;Tö vezető személyiségeinek a nyakába készültek lezuhanni. I A nagy körültekintéssel megszervezett jelen értekez­let csupán az alkalmat szol­gáltatta a lecsapáshoz. És mindezt előre • megfontolt ;szándékkal készítette elő a Vezérigazgató. Egy pillanatig lsem csodálható tehát, ha a Inépszerű Tö-Tö-Tö vezető sze­mélyiségeinek nyüzsgő hada Imost kissé kényelmetlenül fe­szengett, az egysoros, három­gombos, olaszos szabású mun­karuhában, amiket két évvel ezelőtt azért rendszeresítettek la vezető személyiségek részé­re. hogy az íróasztal alattomos, 'leheletvékony, szürke porréte­gétől megkíméltessék szűkös ■négyezer forintos keresetük­éből vásárolt kimenő-ruháikat ! (utóvégre a prémium és a nye­reségrészesedés rongyos, évi étíz-, tizenkétezer forintja kell éaz autóra, ugyanakkor a né- •pes és eléggé gyakori külföldi ; delegációk előtt ne kelljen .szégyenkezniök amiatt, hogy a >Tö-Tö-Tö még egy valamire­való munkaruhát sem tud biz­tosítani a nyüzsgő vezető sze- ; mély iségek részére. Elég kelle­metlen már az a sajnálatos kö­rülmény is, hogy a gépek mel­lett dolgozó munkások csupán szürke overálban vannak, és naponta csak háromszor kap­nak egy-egy szendvicset, egy üveg vitacolával, mert, sajnos, többet nem bír el a tröszt, mi­vel minden erőt a terv teljesí­tésére kell összpontosítani, utó­végre az elmaradás nem na­gyon jelentős, még csak 40 százalékkal kevesebb, de az elmúlt évben ilyenkor ennél is gyengébb volt. Szóval: takaré­koskodni kell, és nyilván ott érdemes takarékoskodni, ahol a legnagyobb összegekről van szó: a Tö-Tö-Tö majd tízezer munkásánál. A már előbb említett, kiszi­várgott és kellőképpen ellenőr­zött rémhírek azt is vélték tudni, hogy most is hasonló jellegő, nagy fontosságú intéz­kedések készülnek. Ezért az összehívás, ezért a nyüzsgés. És valóban... — Minden erőnkkel a taka­rékosságra kell törekednünk, kedves, vezető személyiségű munkatársak! — dörögte a vezérigazgató mély hangon. És a következő intézkedése­ket hozta: 1. Azonnali hatállyal meg kell szüntetni a különböző in­dokolatlan díszvacsorákat, díszebédeket, dísztízóraikat, díszfeketézéseket (a mérhetet­len mennyiségű duplákra gon­dolt ekkor a vezér), a díszki­rándulásokat, utóvégre a mű­No, persze, a takarékosság! szaki értekezletet nemcsak a Balaton partján, vagy a Mát­ra kies lankáin lehet megtarta­ni... és még egy csomó egyéb „díszt” is felsorolt a fenti gon­doktól elnehezült tekintetű ve­zér. A nyüzsgő vezető személyi­ségek kebeléből mély sóhaj tört elő, mely meglebbentette a csipkefüggönyöket az abla­kokon. Ugyanis mélyen átevez­ték a komoly szavak indokolt­ságát. 2. Minden erőnkkel a tsz-ek megerősítéséért kell küzde- nünk, ezért megengedhetet­lennek tartjuk, hogy a vezető személyiségek, a patronálás ürügyén, „előállítási áron” sze­rezzenek be hízott sertéseket és kevésbé hízott baromfikat a Tö-Tö-Tö által támogatott tsz-ektől, és a külföldi delegá­ciókat sem illik ezentúl a tsz- ekbe számos liternyi mennyi­ségű borkóstolásokra repre­zentációs célzattal felvonultat­ni, különösen elítélendő ez olyan esetben, amikor a kül­földi delegáció csupán kétta­gú, de a vezető egyéniségek nyüzsgő, kísérő hada három Pobjeda és négy Volga kocsit tölt meg. Ilyen esetben a sofő­röknek különösen tilos repre­zentatív vacsorát és reprezen­tatív jellegű teli demizsonokat adatni. Ojabb mély sóhaj, ami újabb mély átérzést jelképezett. — Takarékoskodni kell, ve­rvvvvvvvvvvvvvvvwvvVVWAWVW zető munkatársak! — röppent fel kecses ívben a végső ösz- szegezés a vezérigazgató ajká­ról. — Mától kezdve ez mind­annyiunknak a legszentebb kötelessége. Senki sem ellenkezett. Ekkor a vezéri titkár, mint egy végszóra, két gépírónő tár­saságában a színre lépett, és kisüsti barackpálinkát, vala­mint szilvóriumot és konyakot kínált körül a vezető szemé­lyiségeknek, a lányok pedig gőzölgő feketét és sonkásszend­vicset hordtak szét. A cigaret­ták mellé, sajnos, szivart elfe­lejtettek felszolgálni. A vezéri titkár lelkiismeretét még egy mulasztás nyomta, amit töre­delmesen, férfiasán bevallott, mert meggyőződéssel hirdette az önkritika jelentőségét: — Bocsánatot kérek, az ebéd egy órát késik. Mivel napidí­jat nem tudunk adni, a vezető kartársak kénytelenek lesznek töltött borjúhússal megeléged­ni. Ugyanis a borjú lába vélet­lenül eltört, véletlenül abban a tsz-ben, amit a Tö-Tö-Tö patronál. Érdekes: most sem tiltako­zott senki. Még építő jellegű kritikát sem mondtak a vezéri titkár súlyos mulasztását illetően, mert most az egyszer nagylel­kűnek óhajtott lenni. Hogy mondta a költő? „Milyen szép dolog, hogy ma már Nem történik ilyen lárma...” En nem is tudom: honnan a csodából szedtem mindezt! G. Molnár Ferenc polcról és gyanútlanul átadták a jólöltözött férfinek. Ha nem volt félretéve semmiféle cso­mag Smith úr számára, akkor a fiatalember könnyedén meg­jegyezte, hogy „nagybátyja", vagy unokatestvére nyilván, tévesen adta meg a címet. Gordon Duff trükkje kiváló volt: ezt bizonyítja az árulista is, amelyet a fiatalember gon- , dósán vezetett. A listán betű­rendben feljegyezte, hogy mi mindent sikerült megkaparin- ’ tania. Duff, természetesen, a leg­több árcikket azonnal értékesí­tette. Olyan jól megélt, hogt elegáns lakást rendezett be éi egy bájos fiatal lányt vett fele­ségül, akinek fogalma sem volt férje „munkakörérői". Egy ízben azonban az ál- Smith „Mrs. Smith” számán félretett kosztümért jelentke­zett egy áruházban, de a pénz­tárosnő, aki régebben úri ditxn üzletben dolgozott, felismerte és ezzel véget ért Gordon Duf] aranyélete ... Valamennyi lon­doni Smithnek kő esett le t szívéről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents