Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

1960. szeptember 21., szerda / NEPOJSAG Őszi gondok, téli tervek a füzesabonyi Petőfi Tsz-ben gépek zugasatol I han­_______________________. g o s a füzesabonyi határ. Ameddig csak az emberi szem ellát, mindenhol az eleven és lükte­tő élet, a szorgalmas munka lázában ég az egész környék. Az egyik erőgép a földet szánt­ja, a fürge Zetorok a betakarí­tásban segédkeznek, de dolgo­zik a silókombájn is, munká­ban van minden lófogat és tal­pon van minden épkézláb em­ber. — Rengeteg a tennivalónk — mondja Barta András elvtárs, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke —, mert az őszi veté­sektől egészen a cukorrépa be­takarításáig, minden gond és baj egyszerre szakadt a nya­kunkba. Valóban, ha széjjeltekin­tünk ebben a nagy, több mint 3 és félezer holdas gazdaság­ban, láthatjuk, hogy mennyi munkát kell elvégezniük, mi­lyen nagy feladatokkal kell még az idén megbirkózniuk a szorgalmas és derék szövetke­zeti tagoknak. Az erőgépek már az aratás ütán hozzáláttak a szántások­hoz, jelenleg is négy traktor szánt, de ahogyan a szövetke­zetiek mondják, még ez is ke­vés. Legalább 7—8 gépet vár­nak még a gépállomástól, hogy a vetést időre befejezhessék. Itt rögtön fel is tűnik, meny­nyire jól gépesített gazdaság a füzesabonyi Petőfi, öt saját gépük van, a gépállomás egy Sz—80-ast és egy DT-traktort adott még a szántáshoz, de a közeli napokban még két Be- lorusszt, három körmöst, egy T—28-ast és három szállítógé­pet bocsát a szövetkezet ren­delkezésére. Az időben megkezdett szán­tás-vetéseknek meg is van már az eredménye, mivel szépen zöldellik a 80 hold őszi árpa, s a késő ősz beálltáig tovább fej­lődik, megerősödik. Kellően elkészültek és hozzáláttak az őszi vetések munkálataihoz is. A jövő esztendőben 760 hol­don termelnek majd kenyérga­bonát, s ebből 50 holdon olasz, 20 holdon pedig szovjet búzát vetnek. Dolgoznak a trakto­rok, elegendő pétisó és szuper­foszfát kerül a földbe, s így a szakszerű és jó talaj előkészí­tésben sem mutatkozik hiány. S a vetőmag? Azzal sem lesz baj, mert a szomszédos állami gazdaságból már megkezdték 860 mázsa fémzárolt minőségi gabona cseréjét. Minden felté­tel adva van tehát, hogy a kö­zeli napokbon jó talajba ke­rüljön a jövő való. évi kenyérnek A SZÖVETKEZET egyik ______________brigád já nak sok elfoglaltságot ad a takarmánybetakarítás. Most hordják be 140 hold szénater mését, ezenkívül most folyik a kaszálás, gyűjtés és betakarí­tás 320 hold lucernatábláróí. A brigád munkája különben igen fontos, mert munkájuk a télre való felkészülés, igen je­lentős mozzanata. A szövetke­zet udvarán és az istálló kör­nyékén 15 hatalmas takar­mánykazal rhagaslik már az ég felé, ez mintegy 60—70 vagon- nyi menyiség. A mostani beta­karítás után pedig még több lesz, még tovább gyarapodik a télirevaló. Ha már a téli takarmányok­nál tartunk, említsük meg a silókészítők munkáját is. A sok jószágnak bizony sok ta­karmány kell télire, s ezért most 115 hold silókukorica ter­mését kell gödörbe lefojtani­uk. Ahogyan a gép vágja a si­lókukoricát künn a földeken, az emberek odabenn olyan ütemben készítik a silót. A munka zöme még itt is hátra van, mert idáig még csak 20 hold termését vágták le, amely­ből 500 köbmétert silóztak be. A szövetkezet tagságának igen nagy örömére, az idén is rendkívül szép és gazdag bur­gonya- és cukorrépatermést ta­karíthatnak be. Az ötvenhol- das burgonyatáblájukon meg­kezdték a nyári rózsa-fajtájú krumpli szedését, s ebből hol­danként a 100 mázsát is meg­haladja a termésátlag. De ez a szép eredmény még mind el­törpül a Margit-típusú vető­mag-burgonya termésátlaga mellett, amelyből 32 hold van. A próba-szedések alkalmával egy-egy bokor alól egy kiló 32 deka krumpli került elő, úgy­hogy a holdankénti átlag itt is eléri, sőt túlhaladja a 120 má­zsát. Ez a szövetkezet a régi híres cukorrépatermelő gazdaságok közé tartozik. Az idei gazda­sági év is bebizonyította ennek az állításnak az igazát, mert a 115 holdas, kitűnőnek mutat­kozó cukorrépatermés az idén is tovább öregbíti hírnevüket. A szakemberek becslése sze­rint 180 mázsa lesz a holdan­kénti átlag, de lesznek olyan részek, ahol 200 mázsát is ad egy hold. Igen sok munkát is jelent majd a répaszedés és a szállítás, mert ezzel csaknem egyidőben a kukoricatörés ide­je is elérkezik. A háztájival Könyvespolct RANDÉ JENŐ i Szputnyik New York felett Az ismert nevű rádióripor- tér, Randé Jenő, amerikai él­ményeiről számol be riport­könyvében, amelyet a Móra Ferenc Könyvkiadó nemrég je­lentetett meg. A könyvnek minden bizonnyal jelentős kö­zönségsikere lesz. A Szputnyik New York fe­lett című riportkönyv huszon­két lazán összefüggő riportot tartalmaz. A szerző nem ösz- szefüggő eseménysort beszél el, a riportok mégis nagyobb egy­séggé állnak össze, felvázolják a mai amerikai ifjúság képét, amely minden sokszínűség el­lenére elsősorban a betegség színfoltjait mutatja. Randé Jenőt nem a szenzá­cióhajhászás vezette könyve megírásában, ezért bátran és helyesen feldolgozta azokat az adatokat is (a nagyobb szám­ban levő személyes élmény mellett), amelyek úgyszólván közismertek, ha az amerikai ifjúságról van szó. Riportköny­vében nem is annyira a mai amerikai ifjúságot jellemző epizódók, hiteles történetek hatnak újszerűén — bár a szer­ző ismert témákról is tud ér­dekesen és újszerűén írni —, hanem inkább az a törekvése fogja meg az olvasót, hogy a riport műfaj keretei között igyekszik , bebizonyítani az amerikai ifjúság magatartás­beli, erkölcsi vonásainak tár­sadalmi eredetét. S ezt a tö­rekvését nagyrészt siker is ko­ronázta. Az önzés, a kiúttalan­ság érzése, az erőszakosság, a nemi szabadosság, az ifjúkori bűnözés, stb. nem általában jellemzik az ifjúságot, nem ál­talános kortünetről van szó, hanem ezek a negatív jelensé­gek, a gazdaság, a civilizáció kényelme és a bizonytalan lét, a munkanélküliség, a nyomor- negyedek végleteit felmutató amerikai kapitalizmus rend­szeréből, lényegéből fakadnak. A szerző szemléletesen tárja elénk ezeket az összefüggése­ket, ezért hatnak újszerűén és meggyőzően. Amerikáról írván a mi ifjú­ságunk lebeg a szeme előtt, helyesebben ifjúságunknak az a része, amelynek illúziói van­nak az amerikai életformát il­letően, s vágyódik utána, vagy utánozni igyekszik. Randé Je­nő felelősségérzettől áthatva segít könyvével eloszlatni eze­ket az illúziókat és tévhiteket. Nem festi a valóságosnál söté- tebbre az amerikai ifjúság éle­tét és jellemző tulajdonságait. Gyakran szólaltat meg ameri­kai tekintélyeket, akiket egyál­talán nem lehet kapitalizmus- ellenességgel vádolni. A szputnyikok óta a gondol­kodó amerikaiak előtt sem ti­tok, hogy az amerikai iskola és nevelés válságban van, s le nem tagadható fogyatékossá­gokkal küszködik. Melegen ajánljuk az olvasó figyelmébe ezt a színes, de gondolatokban is gazdag ri­portkönyvet. Mihalik László együtt 700 holdról kell letörni és elszállítani a kukoricát, ami szintén újabb gondot jelent. BŐVEN AKAD MÉG mun­________________ka a ke rtészetben is, ahol még sok a szedésre váró paprika, szé­pen fejlődik a másod vetésként elvetett uborka, betakarításra vár a téli káposzta. Ezekután könnyen elképzelhetjük, mi­lyen szervező és irányító mun­kát kell elvégezni a vezetőség­nek, mennyi teendő vár még a szövetkezet öt brigádjára, amíg megoldódnak az őszi gondok, amíg felkészülten, minden munkát elvégezve várhatják a telet. Bartha elvtárs elmondja, hogy a téli időszakban sem akarnak és nem is fognak tét­lenkedni, mindig találnak munkát, s minden embert tud­nak foglalkoztatni. A téli ter­vek közé tartozik a hasu- rakötés. A kertészetnek jövőre is több ezer méter hasurára, melegágyi takaróra lesz szük­sége, s mindezt a télen készíti el a tagság. A 18 hold rozsve­tésből 13 holdnak a szalmáját külön félretették erre a célra. De nemcsak a hasurát fonják meg télen, hanem elkészítik a melegágyi kereteket, javítgat­ják a kocsikat, lószerszámot, a vető- és kisebb munkagépe­ket. Igen sok munkát ad még télre a szalmaszállítás, ekkor hordják szét a fogatok minden tag udvarára a szalma járandó­ságot. A fogatok és szállítóesz­közök másik része a trágyaki­hordást végzi a tél folyamán, amikor is mintegy 100 kataszt- rális holdra, holdanként 200 mázsa istállótrágyát kell ki­szállítani. Sok munkaerőt leköt és fog­lalkoztat télen az állatenyész- tés, a mindennapos takar­mányelőkészítés, szecskázás, többek között 50 vagon kuko­rica lemorzsolása. De nemcsak munkával, hanem pihenéssel, szórakozással és tanulással is bővítik a téli programjukat a szövetkezet tagjai. Közülük igen sokan beiratkoztak az ál­talános iskola levelező tagoza­tára, ahol a hiányzó hetedik es nyolcadik osztályos tanulmá­nyaikat fejezik be. A szövet­kezet külön ezüstkalászos gaz- datanfolyamot is indít, erre is minden bizonnyal szép szám­mal akadnak jelentkezők. A tagság egy része pedig pártok­tatásban vesz részt, ezenkívül különböző tanfolyamokon, sze­mináriumokon bővítik, gazda­gítják tudásukat, eddigi isme­reteik tárházát. SZÉP TERVEK EZEK és hasznosak, s most már raj­tuk, a szövetkezet tagjain és vezetőin múlik, hogy mindezt megvalósítsák. Mert ez mind- annyiuk közös érdeke, s az egész közösség látja majd a hasznát, élvezi gazdag gyü­mölcseit. Császár István Látogatás a megyei tüdőgondozó intézetben A NAPOKBAN 1930-BÓL származó „Eger’* újságok ke­rültek a kezembe. Belelapoz­tam, s a február 28-i számban ez döbbentett meg: „Az 1927- ben kerekszámban 20 000, 1928- ban 19 000 ember halt meg gü- mőkórban... Eger halálozási viszonyai rosszabbak az orszá­gos átlagnál.” Egy januári számból megtudjuk. hogy „... vármegyénkben a halálo­zási arányszám aránytalanul magasabb, 19 %” Előkerestem a Központi __ Statisztikai Hiva­tal 1938. évi kötetét, ott pedig azt találtam, hogy még ekkor is több mint 14 ezer magyart vitt el a tuberkulózis, melyet gúnyosan el is nevezett a világ „Morbus Hungaricus”-nak, magyar betegségnek. Felkerestem tehát a megyei tüdőgondozó intézetet, hogy tá­jékoztassuk olvasóinkat a mai helyzetről. Dr. Patakfalvy Ist­ván igazgató-főorvos nagy el­foglaltságából csak nehezen tud időt szakítani az interjúra. — A gümőkór elleni küzde­lem egészen speciális — mond­ja —. négy szakaszra oszlik. Az első és igen fontos: a megelő­zés. Ezt a BCG-őltások kiter­jesztésével éri el elsősorban egészségügyi szolgálatunk. A megbetegedett egyének felku­tatása. azaz szűrése a követke­ző feladat. Az itt betegeknek találtak azután a legkorsze­rűbb gyógykezelés alá kerül­nek gyógyintézeteinkben és kórházainkban. Nem hagyha­tom azonban említés nélkül, a gümőkór elleni küzdelemről szólva, a rehabilitációt, azaz a gyógyultaknak megfeleld mun­kakörben való újbóli munkába állítását. Meg kell azonban mondanunk, hogy ezen a téren még sokat kell tennünk. — Milyen eredményeket ér­tek el a tüdőgondozó intézetek a felszabadulás után? — kér­dem. — TERMÉSZETESEN igen jelentősek az eredmények, hi­szen egészségügyünk óriásit fejlődött. Megyénkben jelen­leg 317 orvos — közte 12 tüdő- szakorvos — van. 10 ezer lakos­ra majdnem 10 orvos jut. ez a szám a múltban ali-alig érte el hetet! Míg 1938-ban 18 ezer ember halt meg az országban tüdővészben, addig 1959-ben ez a szám 3100-ra csökkent! Tíz­ezer lakosra számítva ez 3,2. Megyénkben ez a szám 3,3, Egerber 3,2. Gyöngyösön 2,5, Hatvanban 1,8. Minden leple­zés nélkül meg kell monda­nom, — folytatja a főorvos —, hogy a hevesi járásban a leg­rosszabbak a számszerű ered­mények. Itt 100 ezer lakos kö­zül 6 egyén halt meg TBC- ben. De a megbetegedések szá­ma is lényegesen kisebb a régi világban észlelteknél. 1959 végén megyénk területén 4900 beteg volt nyilvántartásba vé­ve. Az eredménnyel nem lehe­tünk még természetesen meg­elégedve, mert az az országos és a vidéki átlag felett áll. He­ves megyében azonban 1954-ig nem volt főfoglalkozású tüdő­szakorvos. — ekkor állították be tüdőgondozó intézeteinkbe a szakorvosokat. Ma már az egri intézetben fS 3 tüdőszakorvos működik. Az utóbbi két évben álltak szolgá'atba a Calmett- védőnők. Megyénkben 10 tevé­kenykedik. Ezek munkaköre a megelőző munka keretében, a BCG-oltások elvégzése. — A jó eredményekben ré­sze van annak a bölcs egész­ségügyi rendelkezésnek is, hogy 1953-ban kötelezővé Isit téve az újszülöttek BCG-oltása, 1958-ban pedig a korhatárt már 20 évig emelték fel. igen he­lyesen. NÉHÁNY PLASZTIKUS számadatot kérek Patakfalvy doktortól, mely hűen tükrözi a tüdőgondozó intézetek mun­káját. — A Heves megyei TBC-inté- zetek 1959. évi forgalma óriási volt — meghaladta a 135 ezret! A múlt évben az intézetek or­vosai 17 393 munkaórát dolgoz­tak! Mintegy 4 ezer Röntgen- felvétel készült megyénkben. Megemlítem — mondja —> hogy az országban 1959-ben 182 ezer Röntgen-felvételt ké­szítettek. Heves megyében a. múlt évben közel 75 ezer szű­rővizsgálatot folytattak le a szakorvosok. Érdekes adat áll rendelkezésünkre: 1944-ben. az akkori egri tüdőgondozó inté­zetben egész év alatt csupán 38 családlátogatást végeztek. Ez­zel szemben 1959-ben Egerben 2108 alkalommal fordultak meg az intézet orvosai és asz- szisztensnői családoknál. Me­gyei viszonylatban ez a szám 8153. — Bár az országos eredmé­nyek nemzetközi viszonylatban is értékesek — folytatja a TBC- gondozó intézet főorvosa —. de nem lehetünkmegelégedveezek- kel az eredményekkel. Tovább kell fejleszteni és teljesebbé tennünk a megelőző munkát. A közelmúltban megjelent kor­mányrendelet értelmében a BCG-oltást kiterjesztjük egé­szen 30 éves korig! Népi álla­munk az új rendelkezés értel­mében teljesen ingyenessé tet­te minden magyar állampolgár részére a gümőkóros megbete­gedéssel kapcsolatos minden vizsgálatot és kezelést, termé­szetesen a kórházi ápolást isi Így valósul meg ezen a téren a népbiztosítás eszméje. Azok a tbc-betegek pedig, akik sok- gyermekesek. és alacsonyjöve- delműek, a társadalombiztosí­tás nyújtotta táppénzen túlme­nően, még anyagi támogatást t* fognak kapni. Az 1961. január 1-én életbe lépő rendelet azon­ban a lakosság részére nyúj­tott jogokon túlmenően, köte­lességeket is előír. Így. kötele­ző a szűrővizsgálatokon való részvétel, kötelező a betegség gyanúja esetében az orvosi vizsgálat is. Sőt, indokolt eset­ben a fertőző beteget kórházi gyógykezelésre lehet kötelezni! Mindezek a rendelkezések a közösség érdekében, a betegség felszámolása céljából történ­nek Beszélgetésünk közben több­ször kihívják a szobából Patak­falvy doktort. Amikor érdek­lődöm oka felől, megtudom, hogy az egri intézet új. hatal­mas. legmodernebb típusú Röntgen-készüléket kapott és mintegy 8—10 ezer forint érté­kű társadalmi munkában, épp most süllyesztik a földbe a szükséges kábeleket. Megtud­juk, hogy ebben az évben ün­nepli a világ orvostársadalma Koch Róbertnek, a TBC-baci- lus felfedezője halálának 50. évfordulóját, így hát az inté­zet fejlesztése, legméltóbb el­ismerése a „nagy orvos” mun­kájának. MIKOR TÁVOZOM a me­gyei TBC-gondozó intézetből, mint rossz álom, felrémlik előttem dr. Szundy Károly ki­rályi tanácsosnak, a Maigyar Iskolaszanatórium Egyesület igazgatójának Egerben, 1930 január elején mondott tragikus mondata: ... Mértékadó orvosi körök véleménye szerint az eg­ri középiskolások 30 száza'éka magában hordja a tuberkuló­zis csíráit. Mi lesz velük...?” Az úri Magyarország „Mor­bus Hungaricus”-át azonban egyre hatalmasabb csapások­kal száműzi népi államunk és, mint Doleschall Frigyes egész­ségügyi miniszter mondotta: „Az új kormányrendelet nagy­jelentőségű lépés a TBC elleni küzdelem továbbfejlesztésé­hez. .. feladata, eredménye pe­dig belátható időn belül a tü­dővész felszámolása!” Sugár István Társadalmi űrök a Dobó téren Alkotmányunk ünnepére szépült meg a Dobó tér Eger­ben. A vár méltóságos körvo­nala a háttérben. Dobó István ércbeöntött, lendületes alakja az előtérben, s körül az impo­záns épületek: igényelték a dísztér létrehozását. Akkortájt ott nyüzsgött a város minden rendű és rangú lakosa az építkezések idején. Vagy részt vett a munkában, vagy csak megállt a járda szé­c4z élet kő-nzemáldiCL Érzékeny és bomlé­kony szerves vegyü- letek. tartósításának legtökéletesebb mód­ja az utolsó másfél évtizedben kifejlesz­tett jégszublimációs szárítás, más néven liofilizálás. E mód­szer egyesíti a gyors­fagyasztás és a szárí­tás minden előnyét, hátrányaik nélkül. Az első lépés a szá­rítandó anyag igen gyors megfagyasztá- sa. Hirtelen, erős le­hűtéskor a víz akként dermed meg, hogy megfagyasztása köz­ben nincs ideje nagy kristályokat alkotni. Az ilyenkor keletke­ző jég éppen ezért nem roncsolja össze a száraz anyag szer­kezetét. A viz lassú megfagyása esetében a keletkező jég tér­fogata kilenc száza­lékkal nagyobb, mint a vízé volt. De ha a megfagyás gyorsan történik, a térfogat­növekedés a megfa­gyás sebességének arányában kisebb. A fagyott termékben mind a száraz, mind az oldott szilárd al­katrészek pontosan olyan elosztásban he­lyezkednek el, mint a friss anyagban. A második lépés­ben e rögzített szer­kezetű fagyasztott anyagot olyan edény­be helyezik, amely­ben a nyomás a ter­mészetes légnyomás­nak, az atmoszférá­nak egymilliomod- nyi része, vagyis ahol szaknyelven szólva, nagy vákuum van. Ezen az alacsony nyo­máson a jég elpáro­log, „elszublimál”, anélkül, hogy közben vízzé olvadna. (Ha­sonlóan, mint a kám­for, amely szabad le­vegőn szilárd hal­mazállapotból köz­vetlenül gőzzé ala­kul át.) A visszama­radó száraz anyag el­oszlása, szerkezete, kémiai összetétele pontosan olyan, akár a friss anyagé. Csu­pán az a különbség, hogy ahol a termé­szetes anyagban víz volt, ott a száritott- ban lyuk van. E termékekben semmiféle nedves­ség nem marad visz- sza, ezért légmente­sen zárt állapotban, évekig minden válto­zás nélkül tárolha­tók. Víz hozzáadásá­val percek alatt rege­nerálódnak, vagyis, visszaalakulnak ugyanazzá a termék­ké, amelyből kiindul- tunk. Ezzel az eljárással először gyógyászati rendeltetésű készít­ményeket: átömlesz- téshez szolgáló vér­szérumot, vérplazmát tettek tárolhatóvá, majd különféle egyéb anyagok (így sztrep- tomicin, anyatej, stb.) tartósítására alkal­mazták. Élelmisze­reket biológiai érté­kük teljes megőrzése mellett lehet konzer­válni e módszerrel. Az utóbbi években kitűnt, hogy ez az el­járás alkalmas még egyes élő sejtek, sőt, élő sejtekből álló szö­vetek huzamos ideig tartó konzerválására is. Az így készített termékek regenerá­lás után tovább él­nek. A sebészeti gyakor­latban nőttön nő az így tárolt, átültetésre szolgáló szöveteknek, csont-, ér, bőr-, stb. darabkáknak a fon­tossága. Ennek az eljárás­nak az alkalmazásá­val nem csupán az ilyen kényes anyagok tárolása oldódott meg, hanem még az is kiderült, hogy a liofilizált szövetek regenerálás után élő szervezetbe ültetve könnyebben és gyor­sabban beépülnek, mint a friss állapot­ban átületett szöve­tek. lén és félórákig szemlélte: hogyan alakul át a sívár tér, hogyan ölt új ruhát, hogyan szépül ezzel is a város — Eger, amelyre oly büszkék a lakói, amelynek híre oly messzire el­jutott már a nagyvilágban. Most nem akarunk azzal foglalkozni, hogy mivel érte el Eger ezt a hírnevet. De azt már kicsit furcsa volt látni, hogy azok az egriek, akik oly büszkék a városukra, nem min­dig tettek meg mindent azért, hogy a város ragyogjon a tisz­taságtól, virágai mindig üde mosollyal nevessenek vissza a csodálkozó, elfogódott idegen szemre. Így volt ez az újjászületett Dobó térrel is. Volt és vannak olyanok, akik könnyen eldob­ják itt az összegyűrt papírt, a csutkát, minden zavar né'kül átsétálnak a gyepen, telehaji- gálják a vízmedencét és meg­pihennek a virágágyak szélén. És amennyire . örvendetes, hogy éppen a fiatalok, az egri I. számú általános iskola út­törő; vállalták el a Dobó tér rendjének őrzését, éppen annyira elgondolkodtató is: hát a felnőttek? Ha látsz fehér karszalagos úttörőt a Dobó téren, aki sze­retettel óvja a szépet, a tiszta­ságot, a városunk rendjét, légy rá büszke és segítsd ebben a munkában: te se légy felüle­tes! És ti. a többi fiatalok, kö­vessétek az I. számú általános iskola úttörőinek pé'dáiát, akik elvállalták. hogy órás váltással, reggeltől estig őrköd­nek a Dobó téren, hogy az valóban szép és tiszta marad­jon. Kristóf László elvtárs, a városi tanács elnökhe'yette'e kezdeményezését az egész vá­ros tegye magáévá. (G. M. F.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents