Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. szeptember 21., szerda insu? — 1000 VÍZÁTERESZTŐ kútgyűrút és 24 ezer járda­lapot készít havonta a Káli Cementüzem. Az üzem tervé­nek teljesítésével nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a köz­ségi tanácsok községfejlesztési terveiket teljesítsék. — NÉVADÓ ünnepségre készülnek a Budapesti Hajtó- mügyár egri telepének kiszis- tái. A közeljövőben ünnepé­lyes KISZ-taggyűlésen leple­zik le a névadó mártírnak, Asztalos Jánosnak a szobrát a gyár parkjában.-JÓL MŰKÖDIK Kerecsen- den a gyermek- és ifjúságvé­delmi bizottság, amelynek fel­adata a rossz erkölcsi vagy anyagi körülmények között élő gyermekek és fiatalok felkuta­tása, állami gondozásba véte­lük javasolása. — Átalakítottak a pétervásári mozihelyiséget és ezzel a pétervásári járásban első helyen, szélesvásznú film­színház várja látogatóit. — SZEPTEMBER 17-ÉN az Egri Városi Tanács tanácsülést tartott, amelyen felmérték az általános iskolák elmúlt évi munkáját, s a tapasztalatok felhasználásával megjelölték az év feladatait, ezen belül az iskolareform kérdéseit tár­gyalták. — MINTA KlSZ-vezetőség- választó taggyűlést tartottak a siroki alapszervezetnél. A taggyűlésen megjelentek a környék alapszervezeteinek titkárai, kiküldöttek és a meghívott vendégek. — A NÉPHADSEREG nap­ján, szeptember 29-én, az Egri Állami Zeneiskola növendékei adnak hangversenyt a Dobó Laktanyában. — A KIOSZ adóközössége szeptember 25-én, délelőtt 10 órakor tartja évvégi közgyű­lését Egerben, a csoport járá­si helyiségében, Széchenyi u. 32. szám alatt. — 1500 KATASZTRÁLIS hold magyar búzát és kísérlet­képpen 80 hold szovjet búzát vetnek el az idén a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetben. A szövetkezetiek ezenkívül el­vetnek még 150 katasztrális hold őszi árpát, valamint 75 hold őszi keveréket az ősz fo­lyamán. — SZÉLESÍTIK az utat a Mátrában. Az éles fordulók és a keskeny utak sok bal­esetet okoztak már, különö­sen télen. Ezért az Útépítő Vállalat munkásai hozzáfog­tak az utak szélesítéséhez és az éles kanyarok levágásá­hoz, hogy még a hideg idő beköszöntése előtt végezze­nek a munkával. — GYORS ÜTEMBEN folyik a talajelőkészítés a hevesi já­rás tsz-eiben. A Tarnaszent- miklósi Gépállomás 73 szántó- és 70 univerzális traktorral, a Hevesi Gépállomás pedig 93 szántó- és 56 univerzális trak­torral végzi a munkát, de segí­tenek a szövetkezetiek is. A szövetkezetek 11 szántó- és 57 univerzális traktorja közül va­lamennyi részt vesz a munká­ban. — FOLYTATJÁK a híd­építő munkálatokat a Sírok— Recsk közötti útszakaszon. Az út korszerűsítésével öt na­gyobb vízáteresztő régi csa­tornát is átépítettek nagy te­herbírású hidakká. — TEHERAUTÓT vásárolt a nagyfügedi Dózsa Termelő- szövetkezet. Az új autót a kö­zelmúltban levizsgáztatták, s bejáratása után már igénybe veszik a szállítások gyors lebo­nyolítására. ÉGRI VÖRÖS CSILLAG A szultán fogságában EGRI BRÖDY Mozart EGRI KERTMOZI Aranyszimfónia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy kék országút HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Rangon alul HEVES Sortűz az égbe FÜZESABONY Rendszáma: H—8. PETERVASÁRA Üzenet érkezett Vita as iskolareformról Cicero, vagy Kossuth? Balett, vagy kalapács? Gondolatok az iskolareform-tervezetről VARTÚK. A megjelenése nem okozott tehát különös meglepetést. Az iskolareform szükségességét nem kell ma­gyaráznunk, igényét maga az élet vetette fel. Ha arra gondolunk, hogy a felszabadulás után csupán az általános iskolát teremtettük meg a mi szükségleteinknek megfelelően, majd később még a pedagúgusképzést szolgáló intézeteket, nemrég az új taní­tóképző akadémiákat, a többi iskolafajtát pedig az egyéb rossz emlékű örökségekkel együtt vettük át a Horthy-kor­szaktól, nyilvánvalóvá válik, hogy a gazdasági, társadalmi fejlődés törvényszerűen magá­val hozza majd az új, szocia­lista tartalmú és szervezettsé­gű iskolatípusok kialakítását. Az igaz, hogy a régi szerve­zésű iskolákat is megtöltöttük szocialista tartalommal — leg­alábbis fő vonatkozásaiban —, hogy sokat tettünk azért, hogy gyermekeink, ifjúságunk a mi társadalmi rendünk hasznos, jól képzett, pozitív tulajdonsá­gokkal rendelkező tagjaivá fejlődjenek, de közép- és felső- oktatású intézményeink mégis magukkal hordták, felesleges teherként a kapitalista múlt bizonyos maradványait. Mert az általános műveltség még többek tudatában a régi görög és latin klasszikusoknál kezdődött. Hogy ott kezdődött, az még nem lett volna baj, de sajnos: szerintük ott fejeződött be. Azaz: többet foglalkoztunk a régmúlttal, mint a közeli tegnappal és az izgalmas má­val. S bár a jövőre, gondol­tunk, de: akarva-akaratlanul kölöncöt cipeltünk magunk­kal. És az új iskolareform-terve­zet azért jelentős, mert végre rendet akar teremteni. Rendet a tartalomban és rendet a for­mában, a szervezésben. AMIKOR tartalmat mon­dunk: az ismeretanyagra gon­dolunk. Amikor formát, szer­vezést emlegetünk: a tanítási idő kereteire gondolunk. Arra a bizonyos 5+1-re, ami egyben tartalmat is jelent, hiszen ná­lunk — mái' frázisként hat — a tartalom megfelelő formát keres és talál magának. Nos, itt a lényeg, ami miatt egyesek kétkednek, mások örülnek. Mi a korszerű ismeret? Me­rül fel az egyik kérdés. És: miért akarunk mi gyerekmun­kát? — valahogy így a másik. Korszerű isméét? Bi­zony, látszólag nehez a felelet. De van egy ismérvünk, ami választóvízként hat: a mából kinövő holnap szükséglete. A mi társadalmi és gazdasági rendünk szükséglete. Fölösle­ges bizonygatnunk, hogy ez az igény feltételezi a régi görög és latin klasszikusokat is, de feltétlenül igényli a mi klas­szikusainkat is. Nem is akár­hogyan, hiszen a lényeg, vé­leményünk sz-rint: az arányon múlik. Többet a történelmi má­ból és kevesebbet a régmúlt­ból. Mucius Scaevola is nevel hazafiasságra, de Mező Imre is! Cicero szavain keresztül is tudunk szónoki művészetet ta­nítani, de Kossuth a miénk! És ha a humán műveltséget féltjük, miért csak az évszáza­dok mélyébe tekintünk? Ele­gendő, méltó helyet kapott nálunk a proletár-irodalom? Vagy ezen belül: az emigráci- ós irodalom? Akik csak 1848-at tartják a legszebb és a legdicsőbb tör­ténelmi napunknak, nem lát­ják 1919-et? Nem akarjuk mi a múlt értékeit kisebbíteni, azokra büszkék vagyunk, de méltó helyre akarjuk emelni a mi társadalmi rendünk gyö­kereit, kiterebélyesedését is; AZTÄN gondoljunk csak ar­ra: a zongora, a hegedű, és a műsora t Egerben este 7 órakor: ŰRI MURI (Blanco-bértet) Abasáron (honvédségi este 8 ó: BEKOPOG A SZERELEM balett — csupán kiragadott jelképek ezek — kizárják a motor, a villanyfúró és a gya- lupad ismerelét? Nem akar­juk mi önmagunkat igazolni, amikor azt mondjuk, hogy a művészetek gyakorlásának le­hetőségét mi teremtettük meg, mi tettük elérhetővé a proletár számára, aki az üzemek, a föld, a hatalom birtoklása mellett a kultúrát is sajátjának tudja. És meg lehet-e a balett a vil­lanymotor, a hegedű a gyalu- pad nélkül? Hogy teljesebb ember az ember: csak az egyikkel, vagy a másikkal, vagy mindkettővel együtt? Nem akarunk mi csak szak­munkásokat képezni az isko­lánkban, nem akarunk mi a gyakorlati oktatás során gyer­mekmunkát visszacsempész­ni új, gazdasági rendünkbe. Nemcsak Marx és Engels har­colt a serdületlen gyermekek termelőmunkába állítása el­len, minden erőnkkel küzdünk mi is ellene. Bizonyítsunk? Bizonyítsanak azok a szülők, akik érezték ennek következ­ményét akkor, amikor elvon­ták gyermekeiket a napi nö­vényápolási munka kedvéért az iskolától. Nálunk a munka az iskolai életben elsősorban pedagógiai kérdés. Mi a munkán keresztül akarunk nevelni. Nálunk a gyakorláti oktatás nevelési cél, nem pedig a javak előál­lítására való törekvés. Amíg az UNESCO azért küzd, hogy a kapitalizmusban meg­szüntesse az analfabétizmust, a legfejlettebb kapitalista orszá­gok pedig azért törekednek kvalifikált munkások kineve­lésére, hogy a bonyolult tech­nikai folyamatok jó kiszolgáló­ját biztosítsák maguknak, a profit érdekében, mi azért akarunk iskolareformot, azért akarunk még többet, jobbat és korszerűbbet nyújtani fiaink­nak, mert a dolgozó nép álta­lános műveltségét akarjuk emelni. A nép érdeke és nem a pénz, a haszon növelése ve­zet minket. Mi azért akarunk jobban ,s könnyebben dolgozni, mert az életet akarjuk szebbé és köny- nyebbé tenni. Nem Rockefel­ler, hanem a milliók érdeké­ben. Mi azért emeljük a technika színvonalát, hogy több időnk jusson Munkácsyra, Radnótira, Mozartra, és ha úgy tetszik: a mozira, a filmre, a sportra, a könyvre, a televízióra, az au­tóra. Nem a Morganoknak, ha­nem nekünk: munkásoknak, parasztoknak, értelmiségiek­nek. Az iskolareform valóságos történelmi igény és nálunk, a szocialista országokban merült fel ennek megvalósítása elsőd­legesen, de a kapitalista rend­szerben is folynak hasonló — tartalmában és céljában azon­ban merően különböző — kí­sérletek. Mert mi a valóságban is ostromoljuk a világmindensé­get: szputnyikjaink ott kava­rognak a világűrben, elérték a Holdat és azt is biztosra vesszük, hogy a mi győzelme­inknek sorozata nem áll meg. DE ENNEK előfeltétele — többek között — az iskolare­form helyes, eredményes meg­oldása is. Aki látja ezt a célt: új iskolarendszerünk kiépíté­sének aktív harcosává válik. G. Molnár Ferenc liVNEIV—ONNAN Kairóban törvényt hoztak, amelynek értelmében az EAK- ban 60 éven felüli férfi nem vehet feleségül 30 éven aluli nőket. Kivételes esetekben a bíróság engedélyt adhat a há­zasságra. Most már csak az a kérdés, miből állapítja meg a bíróság, hogy tényleg kivételes esetről van szó? ★ A napokban adott engedélyt a stockholmi bíróság, hogy egy 40 éves svéd férfi feleségül ve­hesse nála tíz évvel idősebb anyósát. íme: nézd meg a lányát, s vedd el az anyját; avagy: lá­nyát meglátni, az anyját el­venni, néhány év műve volt. Nem ismerik Jesse Jamest ? Érthetetlen, hisz a baptista pap fia népszerű ember híré­ben állt az amerikai Missouri államban. Népszerűségének egyik oka, hogy istenfélő és templomlátogató ember volt, előszeretettel énekelt zsoltáro­kat, nem dóhányzott és soha­sem káromkodott. Mindössze egy szenvedélye volt, de hát istenem, ki élhet szenvedélyek nélkül? Nem igaz? Jesse Ja­mes sem élhetett — bankrab­lás nélkül. Most emléktáblát lepleztek le szülőházán. Hiába, meg kell becsülni a haladó hagyomá­nyokat! ★ A Leopoldville-i sajtótudósí­tóknak feltűnt, hogy az Alber- tum-mozi sajátos összefüggést talál műsora és a kongói ese­mények között. Az összetűzé­sek kezdetén a „Négyszáz csa- pás”-t játszották, amikor a belgák kezdték elhagyni az or­szágot, a „Tolvajok szökése” című filmet, az első ENSZ- csapatok érkezésekor pedig a műsorra tűzött film címe ez volt: „Ó, miért oly későn...” Most .minden bizonnyal rep- rízként újból a „Négyszáz csa­pást” pergeti az Albertum- mozi. (egri) I960. SZEPTEMBER 21., SZERDA: MÁTÉ 220 évvel ezelőtt, 1740-ben e napon született IVAN LEPEHIN, orosz utazó és természettudós. A Volga mentére, az Uraiba, a balti államokba és Oroszország európai részébe vezetett expedíciókat, amelyek eredményét növénytani és állattani munkáiban foglalta össze. 200 évvel ezelőtt. 1760-ban e napon született IVAN DIMITRIJEV orosz költő, a szentimentalizmus jellegzetes képviselője. Müvei kö­zül szatirikus meséi, állatmeséi, balladái és népdalgyüjteménye emelkednek ki. 25 évvel ezelőtt, 1935-ben e napon halt meg V. GORJACSKIN szovjet tudós, a mezőgazdasági gépgyártás megújítója. 270 évvel ezelőtt, 1790-ben alakult meg KELEMEN LÁSZLÓ ve­zetésével az Első Magyar Színtársulat, amely 1790-től 1796-ig Pes­ten, majd vidéken működött. Kelemen egész vagyonát e célra ál­dozta és halála után. pártfogó hiányában, a színtársulat feloszlott. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban e napon jelent meg a csehszlovák kommunisták lapja, a RUDÉ PRAVO (Vörös Jog) első száma. 40 évvel ezelőtt alakult meg az URUGUAY KOMMUNISTA PART. Érdekes találmányok, felfedezések: 125 évvel ezelőtt, 1835-ben e napon született KARL EBERTH, né­met anatómus és bakteriológus, aki 80 évvel ezelőtt, Robert Kochal egyidejűleg, a tífusz kórokozóját felfedezte. A BERMUDA-SZIGETEKET 445 évvel ezelőtt, 1515-ben fedezte fel JUAN DE BERMUNDEZ spanyol tengerész. Az Észak-Ameri- kától keletre az Atlanti-óceánban levő szigeteken 1946 óta az USA flotta- és légitámaszpontokat rendezett be. FILM: Alázatosan jelentem Bóka László azonos című regényének alapján készült ez az új magyar film, amelynek főszerepeit Gábor Miklós, Uray Tivadar, Pálos György, Ruttkay Éva, Házy Erzsébet, Psota Irén, Szirtes Ádám alakítják. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház játssza szep­tember 22-töl 28-ig. w Uj városrész épül Gyöngyösön Gyöngyösön az utóbbi évti­zedben jelentős üzemeket léte­sítettek. A város lakosságának száma, ennek folytán csaknem tízezerrel növekedett, amellyel jelentősen nőtt a lakásszükség­let. öt éve kezdték meg a vá­ros délkeleti részén egy új vá­rosrész építését, ahol 1965-re mintegy 1200 lakás építését vették tervbe és több mint fél­ezer család kapott itt már kor­szerű lakást. Ez év során is mintegy 140 lakás átadására kerül sor: el­sősorban a Váltó- és Kitérő­gyár, a Szerszám- és Készülék- gyár és az Ércbánya dolgozói számára. Az új, többemeletes épületekben egy-, kettő- és há­romszobás, összkomfortos la­kások épülnek a korszerű igé­nyeknek megfelelően. Az új lakótelepen a városi igények­nek megfelelően jelentős köz­építkezést is kezdtek. Ez év szeptemberében egy új, nyolc­tantermes iskolát adtak át ren­deltetésének. Űj vízgyűjtő tele­pet létesítenek és kiszélesítik a vízszolgáltatás hálózatát az el­következő öt évben, mintegy 16 millió forintos beruházással. 1961-ben megkezdik az üzlet- hálózat építését az új város­részben: postaépület, gyógy­szertár, cukrászda és egyéb kommunális létesítmények szolgálják majd a dolgozók igényeinek kielégítését. (fca)- i> ■.:ii:■<:1.1■ hl.1:,1 .i■ :I,11:l'il.ni:*iI!III..111■ i:I:'.ll.l.-•<:lIul11iII.111:l .r .I::l.:l<.i■: ■:ii11■ ■ ■ ■ ■ l .ln L eglególia fővárosá­ban, Leglegopolisban felavatták Európa leg­nagyobb mütyürkeké- szitő üzemét, amely a világ legjobb mütyür- kéit készíti, a legkor­szerűbb technikával és a leggyorsabban. Az üzemet egyébként a legolcsóbban sikerült felépíteni, valamikor tyürkét neveltek abban az épületben, amelyben most egy mű-anyag- szárnyat épitettek és igy most már a tyürke és a mű összevonásából egészen olcsón, a legol­csóbban megoldható volt a mütyürkekészító üzem. Az ügy méltán kel­tett nagy, sőt legna­gyobb érdeklődést a szak és szaktalan em­berek, igy a sajtó köré­ben is. amely már he­tekkel, sőt hónapokkal előbb terjedelmes cik­kekben foglalkozott Leglególia eme legmo­dernebb üzemének lét­rejötte körülményeivel. Különböző számítgatá­A legmiityürkébb üzem sokat is végeztek az új­ságok, amelyek végkö­vetkeztetései azt voltak hivatva bebizonyítani, hogy a mütyürkekészí- iö üzem olyan olcsón dolgozik, olyan legol­csóbban, hogy lényegé­ben egyetlen poltúra befektetése nélkül (pol­túra Leglególia legkis- sebb pénzegysége), na­ponta ezer legleg érté­ket termel (legleg: Leg­lególia legnagyobb pénzegysége). Az újságolvasó em­berek, adófizető hon­polgárok legmegelége- dettebben dörzsölték dörzsölésre legalkalma­sabb kezüket, mond­ván: ez igen, ilyen üzemek kellenek ne­künk, semmi erőfeszí­tés, sok haszon. És ap­ró örömrivalgásba tör­tek ki únos-úntalan, amint hallgatták a rá­dió híreit, olvasták az újságok cikkeit és érté­kelték Leglególia mü­tyürkekészitő főigazga- tóságatósága legilleté- kesebbjének nyilatko­zatait. Lelki szemeik előtt hatalmas és im­pozáns, minden idők leghatalmasabb és leg­impozánsabb üzeme bontakozott ki, ahol ha­talmas gépsorokon, ez­rek és tízezrek gyárt­ják a mütyürkék száz­ezer tonnáit, jóformán egyetlen poltúra befek­tetés nélkül, s azt is látták, mint ólálkodnak kémek és irigyek, hogy ellessék, hogyan kell felépíteni a legnagyobb mütyürkeké szító üze­met, amely a világ leg­nagyobb mütyürkéit készíti. S elérkezett az ava­tás pillanata, amelyre Leglególia minden ré­széből összegyűltek a hivatalos, félhivatalos és hivatalnélküli meg­hívottak és hívatlanok, ott volt a Telegvízió, a Legrádió és a Legújsá­gabb újság mellett a többi is. Ott volt har­minckét szakember, negyvenöt főosztályve­zető, húsz osztályve­zető, ott voltak a har­sonások a legnagyobb harsonákkal, a szaká­csok a legkisebb no- kedlikkel, a legizlete- sebb csirkepörkölthöz, — ott volt mindenki, aki leginkább számí­tott, s ott volt minden, amit leginkább meg le­hetett enni. Csodálatos és a leg­feledhetetlenebb ünnep volt, olyan, amelyet csak Leglególiában le­het megtartani, ahol ■ mindig és minden ép­pen olyan tökéletesen haladt, mint a mütyür- kekészítő üzem építése, amelynek ugyan tizen­hétszer eltolták átadási határidejét, de ahhoz képest, hogy ezt meg lehetett volna tenni százszor is, igazán ez volt a legkisebb szám. ... es masnap az új­ságok csak egy hírt, a legkisebb hírecskét hozták Európa legna­gyobb mütyürkeké szító üzemének felavatásá­ról, s arról sem emlé­keztek meg, hogy 815- en voltak ott csak az ebéden, 937-en az uzso- nán, és 1614-en a va­csorán. A mütyürkeké- szítő üzemben ugyanis csak nyolcán dolgoznak és egyáltalán nem in­gyen készül a mütyür­ke, poltúrába került az előállítása és nem is gyárt sokat. Csak any- nyit, amennyi kell. Egyébként úgy tri­ezen a napon adtak at egy szerény, kis vacak, sok poltúráért felépí­tett traktorgyárat, ahol naponta ugyan ötven­ezer traktort készíte­nek, húszezer ember munkája nyomán, — de arról nem lett volna érdekes írni. Még egy van ilyen rajta kívül a világon. (gyurk#

Next

/
Thumbnails
Contents