Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-20 / 222. szám
1960. szeptember 20., kedd NEPÜJSAG 8 A gyöngyösi szüret a kollektív munka ünnepe volt (Folytatás az 1. oldalról) csak hiszünk abban, hogy megakadályozható egy új és mindennél borzalmasabb háború Dr. Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke beszél ftz ünnepi nagygyűlésen. kirobbantása, hanem mindent megteszünk annak érdekében, hogy a háború borzalmai ne sújthassák az emberek millióit. Dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke ünnepi beszédét a következő gondolatokkal zárta be: — Gyöngyös városának és környékének dolgozó népe azért dolgozott a most záruló gazdasági évben olyan nagy szorgalommal, mert tudja, hogy munkájának eredménye nemcsak egyéni jólétét teremti meg, hanem hozzájárul országunk erősödéséhez, mely a szocializmus táborában a béke védelmét támogatja. Amit a mai napig végzett Mátraalja szorgalmas népe. azért dicséret. e'ismerés és köszönet jár. Növeljük még tovább eredményeinket a jövőben, gyarapítsák ’’jövedelmüket az üzemek és a tsz-ek, hogy még többet nyújthassunk a munkáskezeknek, amelyek mindent előteremtenek. És ebben az esetben még vidámabb lesz a gyöngyösi szüret. Kiállítások, helikopter, tűzijáték A nagygyűlés részvevői, a Városba érkező turista-vendégek ezrei, déltájban a különböző kiállításokat tekintették meg, amelyet már az előző nap megnyitottak. Az egészségügyi, foto-, grafikai, ki mit gyűjt- kiállítást a Mátra Múzeumban Raft Miklós, a városi tanács VB-elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy most nemcsak ünneplésre gyűltek össze a gyöngyösiek, a vendégek, hanem azért is, hogy felmérjék az eddigi fejlődést. A termekben kiállított anyagok azt mutatják, hogy nemcsak a szőlőhegyen jár sikerrel a gyöngyösiek munkája, hanem más területen is. A nagy népszerűségnek örvendő kiállításon Szmolnik István művészi fafaragásait igen sokan csodálták meg, sok nézője volt Fehér Miklós művészi fotóinak, valamint Kerek Ferenc több mint tízezer darabból álló gyufa-címke gyűjteményének. A másik kiállítóteremben Gyöngyös város és a járás mezőgazdasági eredményeit láthatta a nagyszámú látogató. A rendezők alig győzték eligazítani a sok érdeklődőt, s már az első napon több mint ezren nézték meg a Városi Művelődési Házban rendezett kiállítást, ahol a termelő- szövetkezetek és egyéni gaztól az óriási szőlőfürtökig, az erdészeti látnivalóktól a Hatvani Konzervgyár ízléses kiállításáig, bőven válogathattak a látnivalókban. Válogattak is, s tek, hurka és egyéb ínyencfalat várta őket. Néhány méterrel odébb a pincegazdaság borai enyhítették a szomj at és fáradságot. A sokféle látnivaló a város különböző részeibe csalogatta a több mint tízezres ünneplő tömeget. Az első napon a kiállítások látogatása, a nagysikerű előadás a szabadtéri színpadon, ahol Jókai: A kőszívű ember fiai című háromfelvonásos színművét adták elő a Miskolci Nemzeti Színház művészei, a helikopter-bemutató, a lovas- verseny, a Dimitrov-kerti tűzijáték, mind megannyi érdekes látnivalóként szolgált. Vasárnap látnivalói Vasárnap reggelre zenés ébresztővel keltek a gyöngyösiek és kilenc órára ellepte az utcákat a sok ezres tömeg. Megérkeztek a vendégek is, s tíz óra után már a Dimitrov-kert fái alatt várták a nagygyűlés kezdetét. A tűző Nap ellenére is, sokan vettek részt a nagygyűlésen, de akkor lehetett igazán látni, hogy mennyien összejöttek a környező községekből, s az ország más vidékeiről, mikor kezdetét vette a délutáni, több órás, színes, vidám szüreti felvonulás. Erről bővebben kell szólnunk. A felvonulás mottója a vidámság volt, mégis a gazdag menet nemcsak a szüreti hangulatot árasztotta, de szinte bizonyságtétel volt a mezőgazda- sági nagyüzemek mellett. Vidám emberek, gépek és gépek, közös öröm, ének és tánc, móAz egri honvéd helyőrség zenekara vidáman fújta a talp- alávalót, de a nagyrédei menyecskék táncba vitték a zenekar tagjait is, s mint e képen látható, a karmestert, Auth Henriket is. t ka és újból csak vidámság, ezt tükrözte a több órás menet. íme, néhány epizód, szín belőle: Patkó-csattogás veri fel az utca zaját, amely már eddig is nagyobb volt a szokottnál, hiszen a felvonulás már megkezti egy pompázó népviseletbe öltözött kislány. Nevetés zúg végig az út két oldalán, öreg bohóc csetlik-botlik a „porondon”, kis négerlány vonul, óriási szőlőprizmát hoznak a legények. Ez már a gyöngyösiek menete. Igen, ez a régi kép... a kardokon citrom, s jönnek a kínálók. Idei, új mur- ci! kiáltanak fel, az újdonságot látva a gyöngyösi termelőszöa nézők megjegyzik: milyen jól megy a diáksapka a saroló kapákhoz. Üjabb prizmák, kocsik, lovasok, szűcsi lakodalmasmenet, tánc az úton, a tribün előtt, bohóc lézeng a menet szélén, s egy szellemes fotós-paródia következik, s ezt már nem lehet harsány nevetés nélkül nézni. Jönnek a gyöngyöspataiak! kiáltják a szélen állók. Ezt Vidámság, lelkesedés, jókedv jellemezte az egész felvonulást. vetkezet tagjainak kezében. De már újból a tribün felé fordul a figyelem, előtte táncolnak a gyöngyösi fiatalok, újabb kínálók érkeznek, tánc és bor, víg nótaszó. A tribün vendégei megkóstolják a gyöngyösi szövetkezetek borát. Az ember szeme káprázik a sok látnivalótól, s miután újabb szíves kínálások esnek — a bortól is. Itt minden a szőlőről, borról, örömről mesél. Az I-es számú általános iskola kis diákjai óriási palackkal vonulnak fel, s mi más lenne ehhez a stilszerű kíséret? — a kislányok fej dísze — pohár, ötletes a kicsik menete, balonok- ból, óriási szőlőfürtöt alakítottak, a néző aggódva figyeli, mikor röpíti őket magasba a nagyméretű, lebegő „szőlőfürt”. Aztán poni-fogat érkezik. A kocsin kád, s a kádban szőlőtaposó gyerekek. Felelemeglátják a többiek is, mert két „nagyasszony” jön a szélen, több mint két és fél méter magasak, és a bábu rongykeze dédelgetve ölelgeti a sikoltozó nézőket. Nagy a sikerük. Á gyöngyössolymosiak követik őket. Sok elismerést kapnák, de a figyelem a legnagyobb létszámú felvonulók felé fordul. Szőlőskert Tsz — olvassuk össze a lovagok homlokára rakott betűkből. Aztán a község Hevét kialakító táblákAzt mondják, ez már nem* csak gyöngyösi szüret. A menet már eddig is meggyőzően bizonyította, hogy itt többről van szó. Itt az egész Mátraalja ünnepel. De nézzük csak; Valami zavar támadt a zenekarnál. A karmesteri pálca csárdás ritmusát diktálja Auth Henrik, a komoly katona sebesen pörög, táncra ragadta egy nagyrédei menyecske. Aztán a zenekar került sorra. Itt már nincs rendje, módja semminek, itt csak vigasság, öröm, tréfa van. A vendégek derülnek. Az út két oldalán alig lehet visszatartani a tömeget. A jókedv igen ragadós. A nagyrédeiek megbabonázták a sokezres nézőközönséget. Legszívesebben együtt vonulnánk velük tovább. De nem lehet, újabb látnivalók várnak. A Domoszlói Állami Gazdaság menetét kell figyelni és a gyönívöshalászi- akat. Hallgassuk csak: érces hang száll a tribün felé. Köszöntik dr. Münnich Ferencet, a kormány elnökét. Rázendít a zenekar, és száll a rigmus hangja. „...Ezt a szőlőt ajándékba hoztuk. Minden évben így szokott ez lenni, elnök elvtárs, tessék elfogadni.” Münnich elvtárs örömmel fogadja el tőlük az ajándékot, s ekkor már nem lehet feltartóztatni a nézőket, elözönlik az utcát, részt vesznek a vígasságban, úgyhogy a táncoló gyöngyöshalásziaknak alig tud utat nyitni a rendezőség. Az öröm most már mindenkié. És vége is a színpompás menetnek, a helikopter is lepihent, miután jó néhányszor má- zsányi virágszirmot szórt az ünneplő közönségre. S miként a helikopter hintette a virágszirmokat, úgy hintette szét a menet a jókedvet, bizakodást, s mikor vége volt a nagy felvonulásnak, ez a jókedv megmaradt késő éjszakáig a szabadtéri színpad előadásán, az utcabálon, megmaradt a sátrak, pavilonok, kiállító termek között, úrrá lett az utcákon, betöltötte a várost, s elvitték magukkal az emberek szerte az országba a szüreti ünnepség, a gyöngyösi emberek jóhírével együtt. Mindenki egyetérthet, aki részt vett e szórakozást nyújtó, gazdag élményt adó ünnepséEz a hatalmas szőlőfürt piros léggömbökből termekészült. dálkodók díjnyertes terme- miután elfáradtak, betértek a nyeit láthatták. nagyfügedi Dózsa Tsz laciA harminc mázsát adó búzá- konyhájára, ahol frissen sülA felvonulás egyik hatásos színfoltja Nagyréde tsz-köz- ség parasztjainak felvonulása. A község lakói közöl több mint ezer ember halad a szőlő fürtökből kirakott névtábla után. i dődött, elhaladt a gyöngyöshalászi Petőfi Tsz lovasgárdája. Az út két oldalán több mint tízezren szoronganak, hogy egyetlen látnivalótól se maradjanak le. Üjabb patkócsattogás és jön a híres ötösfogat, a gyöngyösiek egyik büszkesége, aztán lovasok, árvalányhaj leng a fiatalok kalapján. A tribün előtt a fotósok veszik pergőtűz alá a népviseletbe öltözött gyöngyöshalászi lányokat, fent az emelvényen Münnich elvtársat csókkal köszönvenedik itt a szüret minden mozzanata. Most a szőlőkötöző lányok érkeznek a tribün elé. Aztán a menet bájos részvevője, egy pöttömnyi emberke huszárnak öltözve vezeti a III-as számú általános iskola menetét. A lányok ruhája szőlőlevélből. Az apró huszár kato- sásan tiszteleg Úszta elvtársnak, majd fellép hozzá az emelvényre, hogy „katonadol- gokról” tárgyaljon. A figyelem máris a Vak Bottyán gimnázium diákjaié, s Jaj, de érdekes! Ilyet ritkán lát az ember, még Gyöngyösön is, csupán egyszer egy évben, s a vidám felvonulás nemcsak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is tetszett. ból megtudjuk, hogy a felvonulók nagyrédeiek. Csillog a gyöngy a lányok pártáján. Húzzák a zenészek, jön a lakodalmas menet. A legszebb menet, amit eddig láthatott a sokezres közönség. A nagyrédei menyecskék úgy táncolnak, énekelnek a kocsin, hogy majd felfordul velük. gén, dr. Münnich Ferenc elvtárssal, a kormány elnökével, aki a következőket mondotta a gyöngyösi szüretről: „Csak gratulálni lehet a nagyszerű felvonuláshoz. Sokkal szebb, mint a múlt évi volt. Gyöngyös egységesebben ünnepli a szüretet, amely most már a kollektív munka ünnepévé vált”. (KISS BÉLA felvételei)
