Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-16 / 193. szám

1960. augusztus 16., kedd NtPtJ JSAG A X. va suta snap ünnepségei megyénkben Eger Szombaton este Egerben, a MÁV szakszervezeti kultúrott­hon kerthelyiségében tartották meg a tizedik vasutasnapot. Az ünnepségen Kácsor János- né, Eger város párt-végrehajtó bizottságának titkára tartott ünnepi megemléKezést. — Az egri fűtőház dolgozói az első félévben teljesítették az élüzemszintet. amiért vezér­igazgatói elismerést és a vele­járó pénzjutalmat megkapták- Tervüket 116 százalékra telje­sítették. Különösen lelkiisme­retesen dolgoztak Rapcsák Fe­renc, Fodor István. Szaicz Isft ván mozdonyvezetők, valamint Nagy Imre, Lázár László fű­tők és Hegedűs Sándor ifjúsági brigádja — mondotta többek között A továbbiakban a második ötéves tervben a vasútüzemre háruló feladatokról beszélt. — Az egyre emelkedő ipari ter­melés mind több és nagyobb forgalmat kíván, amely mind nagyobb és nagyobb feladato­kat ró a vasutasokra. Megnöve­kedett feladatok természetesen megkövetelik a vasút korszerű­sítését. De mindezek a vasuta­sok áldozatos munkája nélkül nem valósíthatók meg. Az ünnepi beszéd után ki­osztották a kitüntetéseket. Két fűtőházi dolgozó érdemes vas­utas kitüntetést, többen pedig kiváló dolgozó oklevelet és a velejáró pénzjutalmat kapták. A forgalomnál öten kaptak ki­váló dolgozó jelvényt, 14 en pedig kiváló dolgozó oklevelet. Összesen 31 ezer forintot osz­tottak ki a dolgozók között ju­talom címen. Ezután közös va­csorán vettek részt, amit reg­gelig tartó tánc és szórakozás követett. Füzesabony Már-már veszély fenyegette a szombati vasutasnapi ünnep­séget Füzesabonyban, mert a hirtelen feltámadt szél eső­cseppeket sodort a földműves- szövetkezst kerthelyiségében gyülekező vasutasok arcába. De inkább csak ijesztésként hatott az eső, mert 5 őrára ki­derült. s a melengető augusz­tusi napsugár szikrázva tört meg a vasutasok mellére tűzött kitüntetéseken. Az ünneplő vasutasok között láttuk Bíró József elvtársat, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, amint beszélgetett a kitüntetett dolgozókkal A központi ünnepség Tóth Jánosnak., a csomóponti párt- bizottság titkárának bevezető szavaival kezdődött, majd Hor­váth Ferenc, az MSZMP járási bizottságának titkára üdvözöl­te a vasútállomás dolgozóit. Beszédében, a többi között, ezeket mondta: — Minden év augusztusának második vasárnapján az ország népe a vasút dolgozóit köszön­ti, akik forró nyárban és a je­ges télben egyaránt elvégzik munkájukat a mozdonyokon, a teherkocsik fékállásán és az ál­lomások forgalmi irodájában. A kékfuhás hadsereg min­dennapi hőstettei, a kötelesség teljesítése biztosítja az ország vérkeringését, személy- és áru­forgalmát. A vasutasok megbecsülését mutatja az is, hogy minden évben, az Országház kupola- csarnokában adják át a párt és a kormány vezetői a szocia­lista építés vasutas hőseinek, a nép elismerését jelentő ki­tüntetést. A füzesabonyi állomáson is Geda István, Perge Sándor for­galmi szolgálattevők, Ficsor Sándor kocsimester egy bri­gádban dolgoznak, és az első félévben 108,9 százalékra 'tel­jesítették tervüket és elnyer­ték a szocialista munkabrigád címet. Szabó János váltóőr. Tóth Gábor külső forgalmi szolgá­lattevő, Lassú István oktató- tiszt „kiváló dolgozó“’ okleve­let kapott. Az ünnepi beszéd további részében Horváth elvtárs be­szélt még a felszabadulás utáni helyzetről. a jövő építő felada­tairól, a füzesabonyi vasútállo­más korszerűsítéséről. Az ünnepi beszéd után Tan­ner János állomásfőnök emel­kedett szólásra és a jubileumi vasutasnap alkalmából a kima­gasló munkát végző vasutasok között jutalmat osztott ki. Az állomás öt dolgozójának mel­lére tűzte fel a kiváló munkát jelző vörös csillagot, nyolcán kaptak „kiváló dolgozó” okle­velet és huszonegyen pénzju­talmat. A vasútállomás dolgozóinak összesen 13 600 forint jutalmat osztottak ki. A kultúrműsorból kiemelke­dő műsorszámként a füzesabo­nyi dalárda bemutatkozását le­het említeni. A kultúrműsor végére már a felszolgálók vették birtokukba a kerthelyiségiet és a. közelgő vacsora illata foglalkoztatta a megjelenteket. A jó erős pör­költ után, sárgásán gyöngyöző bor is került az asztalra és a Az egri kacsa.. • Hetek óta rendkívüli izga­lomban él a város. Utcán, kapuk alatt, press zóasztalok mellett suttogják, terjesztik a „hirt”. A rendkívüli izgal­mat egy nem kevésbé rend­kívül fantáziadús egyén kel­tette, aki „megbízható forrá­sokra” hivatkozva, útjára in­dította e szennyes áramla­tot... Nyilvánosházat leplez­tek le Egerben! — ez a ha­zugsághír magva. Egyes „bennfentes” személyek azt is tudni vélik, hogy a ház me­lyik utcában van. Több hete az álhfr elindult a maga kiszámíthatatlan és a józan ész törvényeivel hom­lokegyenest ellenkező útjára. Nosza, felújjongott az egri „aranyifjúság”. Csámcsogva emésztették ezt a .kacsát”, feléjpelyegték, kJ tudja hány­szor és terjesztették tovább. A hazugság pedig egyre na­gyobb hullámokat vetett. lát­ott elhangzott ugyan egy-egy hitetlenkedő, vagy a híresz­telés komolyságát kétségbe­vonó vélemény, de ahogyan ez már lenni szokott: az em­berek nagy része Jámborul hitelt adott e legképtelenebb hazugságnak. Sőt, ml több!! Már odáig fajult a dolog, hogy most már neveket emlegetnek, szemé­lyeket kevernek ebbe a csep­pet se tiszta ügybe. Ez már felháborító és un­dorító dolog! Honnan veszik egyes — enyhén szólva! — meggondolatlan személyek azt a bátorságot maguknak, hogy más, becsületes embe­rek nevét piszkolják, emberi hitelét rontsák?! Mert ez a hír nem igaz, magvas hazug­ság csupán. Kegyetlen és em­bertelen hazugság! Aminek sürgősen gátat kell vetni. Mart már az egri hóstyák ve­réb« is efitt csicsergik. Ez a „nyilvánosházj mese”- járvány. Népszerű járvány... Mert más városokban Is fel­ütötte fejét hasonló kacsa, de hamar ki is múlt — az emberek nem beszélnek többet róla. Eger klímája kedvezőbb az ilyesmik szá­mára, itt különös tenyészetek virulnak. Egyáltalán nem di­cséretes ez városunkra nézve. Persze, mindennek az emberi ostobaság, a jámborok hiszé­kenysége az oka. Mert, ha másképp lenne, nem ronta­nák a város levegőjét, nem füllesztenék romlottságukat a város falai között olyan pletykafészkek, amelyek ezt az undok kacsát is útjára in­dították. Mert nem becsüle­tes, józan szándékú emberek ötlötték ki ezt a két hete te- keredő, ártatlan embereket behálózó „legendát”. Ez más emberek lejáratása, ember­társaink megrágalmazása és ez törvénybe ütköző cselek­mény! — ez az ocstnány ha- zugságözön hétköznapjaink esztétikumának megrontásá­ra, az emberi együttélés meg­rontására jó! S aki ezt akar­ja, lehet-e jószándékú em­ber?! Nem! Az ilyen emberek ügye — bírósági ügy. Mint ahogyan orvosi ügy a beteg­ség kórokozójának elpusztí­tása. Patáky Dezső további munkasikerekre ürí­tették első poharukat az ün­neplő füzesabonyi vasutasok. Hatvan Vasárnap délelőtt fél tízkor zsúfolásig megtelt a hatvani MÁV kultúrotthona. Ünnepi köntöst öltött ez alkalommal a vasutasok kedvéit szórakozó­helye. Friss virág illatozott a színpadon, amikor visszatért a szovjet hősi emlékművet meg­koszorúzó küldöttség és az ün­nepség elnöksége elfoglalta he­lyét a díszemelvényen. Felcsendült a MÁV szimfo­nikus zenekarának hangszere­in a Himnusz, majd Szuromi István, a szakszervezeti' bizott­ság titkára nyitotta meg az ünnepséget. Pöttömnyi óvodások külön­böző színű, nagy virágcsokro­kat hoztak és megható kedves­séggel mondtak köszönetét a vasutas „néniknek és bácsik­nak” az átvirrasztott sok-sok éjszakáért, kedves kis versek­kel üdvözölték a váltókezelő­ket, a mozdonyvezetőket, a for­galom és a vasút minden dol­gozóját. Megköszönték, hogy az év minden napján, a nap minden órájában és percében becsülettel ellátták a szolgála­tot, vigyáztak az utasok életé­re. idejében rendeltetési állo­másra szállították a kenyeret, a tüzelőt és mindazt, amire szüksége vah kicsinyeknek, na­gyoknak. Az úttörők trombitája har­sán t, általános iskolások tűzpi­ros szegfűket szórtak az ün­neplő ruhába öltözött vasuta­sok sorai közé. Rabecz Lafos, Hatvan város párttitkára ünnepi beszédében mindenekelőtt köszöntötte a derék vasutasokat. a pártbi­zottság. a tanács és a város dolgozóinak nevében elismeré­sét fejezte ki első féléves mun­kájukért. Külön megemléke­zett a vasutas dolgozók felesé­geiről és a vasutas édesanyák­ról, akik szeretettel, meleg ott­honnal és ízletes koszttal vár­ják haza a munkában eltörő­dött vasutasokat. Igyekezze­nek nyugalmat és pihenést biz­tosítani számukra, hogy frissen állhassanak munkába, ha is­mét szólítja őket a kötelesség. Részletesen emlékezett meg az egyes szolgálati ágazatok ki­emelkedő munkateljesítményé­ről. a legjobbakat név szerint dicsérte. Az ünnepi szónok rá­mutatott arra. hogy a munkafe­gyelem milyen különös fontos­ságú ebben a szakmában, mert az emberek százainak életét bízzák naponként a vasutas dolgozókra — fejezte be ünnepi beszédét Rabecz elvtárs. A szakszolgálati főnökök név szerint szólították a kitün­tetett vasutas dolgozókat, meg emlékeztek arról, hogy szomba­ton délután a parlamentben két hatvani vasutas kormány kitüntetésben részesült, a hat vanj ünnepség során pedig so­kan nyerték el a kiváló dolgozó jelvényt. oklevelet, mások pénzjutalmat kaptak és soron kívüli előléptetésben része­sültek. A sok kitüntetést nem tud­juk egyenként felsorolni, most csak azt említjük meg, hogy a legkisebb létszámú részleg: a MÁV Villamos Vonalfelügye­lőség harmadszor teljesítette az élüzemszintet, most vezér- igazgatói kitüntetésben része­sültek, egy kiváló dolgozót és két rendkívüli előléptetésben részesültet köszönthettek és 12-en pénzjutalmat kaptak. Ebéd után a zenekar és kul­túrműsor szórakoztatta a hat vaniakat és vidám bállal Zá rult a X. vasutasnap. Unaloműző szanatórium „Unaloműző sza­natórium"-nak ne­vezik az amerikai Denverben azt a furcsa intézetet, ahol a „betegeket" csekély kétezer dollár ellenében általában kétheti „kúrának?’ vetik alá. A borsos kezelé­si díj elleniben az orvosok igazi ame­rikai módon szok­tatják le „betegei­ket" az unatkozás­ról: éjszakánként kísértetek riogat­ják őket, szörnyű viharokat szen­vednek el, majd gengszterek elra­bolják és coivbo- jok mentik meg a „fásult" pácien­seket; alighogy magukhoz térnek az egyik rémület­ből, már másik vár rájuk. A leg­gyakoribb az ál­arcos rablótáma­dás. Az „unalom­űző” szanató­riumba kizárólag „lelki depresszi­ókban” szenve­dőket vesznek fel. Az orvosok ga­rantálják, hogy két hét alatt teljesen kigyógyulnak a fá­sultságból és há­lásak lesznek a sorsnak, hogy az izgalmas közjáték után ismét vissza­térhetnek régi „egyhangú” éle­tükhöz. Koronglövőkkel a Mátrában (A képes riport folytatása az 1. oldalról) Kétszeresére emelkedett a látogatók száma Egerben A külföldről érkezők száma évről évre emelkedik és a nyá­ri hónapokban legnagyobb a látogatottság. Ez év első felé­ben 3100 külföldi látogatott Egerbe. Ez a szám több mint kétszerese az elmúlt év hason­ló időszakában érkezett ven­dégek számának. A látogatók általában szóvjet, lengyel, né­met turisták voltak, de szinte a világ minden tájáról érkez­tek az idei nyáron vendégek Egerbe. Az idén még cgaknem kétezer külföldi érkezésére számít az egri Idegenforgalmi Hivatal. A kis fülkében már elhelyezkedett a korongdobó. Egy hú­zás és már repül is a kötöng... Magyar Béla, az egyik legjobb lövő. kapja puskáját és a repülő korong egy pillanat alatt szétfröccsen a levegőben. Telitalálat! Este, az edzés után aztán összegezik az eredményt, kinék volt több találata. Az edzés eredményesnek bizonyult és há tovább is így haladnak, bizonyára a Magyar Vadász korong­lövő-bajnokságon is az elsők között lesznek. ; tlJIIHIIItlIllllllllllllllllltlHIIIIIIIIIIMIIltlIIIIIMllllllllllllllllüllllülllInltttHlitttltlIIHII'llllHllllllllllllllllllltltllllllllllltlIIIIIIIIIIIUIlUillllllllüllllllllUflulüliltlIlltlIiInllllül llltiil .l'ill'lilini ili'l'ÍIHIÜIItlIIIMIIt A bíró megigazította | parókáját, kettőt kop- | pantott a kalapáccsal i és az őrök bevezették a | vádlottakat. 1 A farkast. Lesunyt I pofával. | A tigrist. Gőgös és | magabiztos horkanás- | sál. » A hiénát. Értelmet­= len tekintettel.- A farkas égnek tar­| tóttá az orrát, úgy vár- I ta a tárgyalást, mintha | szimatolna valamit, I most szelíd kutya képe | volt, ártatlan, mint a i pásztor hűséges terelő l barátja. | A tigris behunyta a | szemét, fejét két man- | csára ejtette, mint va- í lami nagyra nőtt macs- ? ka, s apró kurrogása l úgy hangzott, mintha | ölbéli kedves dorom- ? bolna, kitől csak az | egerek félnek, talán | már azok se. i A hiéna aprókat | cuppogott, mint valami l Őrökké éhes öregem- I bér. i Gyilkossággal vádol­ta őket a bíró. Védtele­nek és ártatlanok gyil­kosságával, a hiénát bűnrészességgel, mert belefalt az áldozatok ottmaradt testébe, mert ott ódalgott a két gyilkos mellett állan­dóan, mintegy ezzel is ösztökélve őket az újabb ölésre és egyben igazolást is adva, hogy ölni hasznos dolog, mert sokan látják hasznát. — Mit tudtok, ti bű­nösök mentségetekül felhozni? — kérdezte a bíró. A farkas így szólt: — ö, bíró, minek ne­kem a mentség? Far­kas vagyok, arra szü­lettem, hogy öljek. Ezt te is tudod. És mindig a leggyengébbét öltem meg, ezzel is tisztítva, erősítve a fajt. Vég­eredményben is, ha meggondolod, nem ís büntetést, de kitünte­tést érdemelnék. A tigris így szólt: — Mióta tigris van a világon, mindig ölt. Azért tigris. Rendkívül nevetséges dolog, hogy engem idecitáltatok és kedvem volna, hogy ne is válaszoljak ostoba kérdésetekre. A madár repül, a hal úszik, a tigris öl... Ez a világ rendje ... A hiéna így szólt: — Hogy én bűnös? Nagyon kérlek benne­teket, ne mondjatok nekem ilyet, mert üvöl­tésre fakadok. Meg­eszem, amit ők meg­hagynak, miért volna ez bűn... felelősség. En csak élek belőlük, de én semmit nem csi­nálok. A sas, mert ő volt a bíró, újból megigazítot­ta parókáját, amely ' nagy figyelésben csőré­re csúszott és töpren­geni kezdett. A hallga­tóság, őzek és szarva­sok, madarak, békés kószáiét a végtelen er­dőnek, mezőnek, izga­tottan lesték, hogy és mint dönt a bíró. A fészkükre, fiókáikra, a nagy -természet békés csendjére gondoltak és a bírót figyelték, aki két kiterjesztett szár­nyára támaszkodva a döntés felett gondolko­dott. A farkas még min­dig az ég felé tartotta orrát. A tigris gőgös és ma­gabiztos horkanással várta az ítéletet. A hiéna remegett és cuppogott tovább, mint valami örökké éhes öregember. És akkor a bíró, a sas megszólalt. — Kihirdetem az íté­letet a farkas, a tigris és a hiéna ügyében. Meghallgattam, amit mondtak és meggon­doltam, amit mondok. Igazuk van. A farkas azért farkai, a tigris azért olyan surranó léptű és erős, hogy öl­jön. Voltaképpen rtéfeifc küldetésük van, hogy a . földön elszaporodó teremtményeket megti­zedeljék, ezzel több jussön az életben ma­radiaknak és csak azók maradjanak életben, akik a leggyorsabbak, legerősebbek. Márpe­dig, ha ők ártatlanok, miben vádőltattak, ár­tatlan a hiéna is, aki csak részt kap hűséges kíséretéért a szerzett zsákmányból. *Ez a döntésem. tgy szólt a sas és suhanó szárnyakkal tovaszállt, hogy meg­találja saját zsákmá­nyát, mielőtt a farkas, vagy a tigris odaérne, hátuk mögött a kullogó hiénával. , Gyurkó Géz*

Next

/
Thumbnails
Contents