Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-16 / 193. szám
2 NEPÜJSÄG 1960. augusztus 16., kedd Kongó, Kuba, Laosz... a világ balra tart! Herter aínerikai külügyminiszter a minap bizalmas beszámolót tartott a szenátus tagjainak. A tájékoztató után az egyik szenátor így jellemezte az információt: „Semmiképpen sem volt bátorító”, számot adott a világ forró pontjairól, beleértve Kongót, Kubát, Laoszt és La- tin-Amerikát Ami az utóbbi időben e három világrészben történik — Afrikában, Ázsiában és Dél- Amerikában —, valóban cseppet sem bátorító az imperialisták számára. Sok helyütt forrón ég a talpuk alatt a föld. A politikai földrengésjelző-készülékek a világ legkülönbözőbb tájairól jelzik: a világ balra tart! Az, hogy „balra” — persze nem mindenütt a szocializmust jelenti. Dél-Koreában például csak arról volt szó, hogy egy végsőkig tartó kompromittált reakciós kormányt egy remélhetőleg elfogadható kapitalista garnitúrával helyettesítsenek. De az elmúlt héten a világ figyelmének középpontjába határozottan és élesen anti- imperialista események kerültek. Harc Kongóért, hare Airlkáórt A legforróbb pont: Kongó. Ügyesebb gyarmatosító hatalmaknak sikerült a neokolonia- lizmus módszerével elérni, hogy „simán” függetlenséget adnak egy afrikai országnak, de ott maradnak bankáraik és politiki tanácsadóik, katonatisztjeik és megvásárolt fekete politikusaik a kulcspozíciókban. A helyzet így kényelmetlenebb, a kizsákmányolás nehezebb, de befolyásuk többé- kevésbé megmarad. Kongóban ez a módszer egyelőre nem vált be. A Süddeutsche Zeitung riportere leírja egy beszélgetését Kongó legnagyobb kereskedelmi vállalatának belga ügyvezetőjével. „Afrikanizáltuk a vállalatot — mondja a belga — kongói lett az igazgató és kongóiak az osztályvezetők.” A német tudósító a kongói igazgatóval akart beszélni, de a belga így válaszolt: „Nincs itt, a lakásomra küldtem, hogy a két macskámat megetesse.” Ez a neokolonializmus karikatúrája, de igaz történet és jellemző az új gyarmatosításra. Kongóban azonban nem elégedtek meg a macskák etetésével. Népe harcba kezdett, az afrikai népek támogatják, és már az a „veszély” fenyegetett, hogy az ENSZ megkerülésével afrikai csapatok verik ki a belga gyarmatosítókat Kongóból. Ez túl sok lett volna a függetlenségből, és az imperialisták a Biztonsági Tanácsban megszavazták a határozatot másodszor is. A belga hadseregnek ki kell vonulnia Kongóból. Hammarskjöld pénteken már bevonult kisebb ENSZ-egysé- gekkel Katangába is, amely el akar szakadni Kongótól, és eddig az ENSZ-csapatok bevonulását is megakadályozta. Csúnya, képmutató imperialista játék folyik Kongó körül. A belgák most nyíltan kimondják, hogy becsapták őket: azt ígérték, hogy az ENSZ segítségével biztosítják az imperialista befolyást a független Kongóban is, és ők is részt kapnak a zsákmányból. De Belgium itt tizedrangú szerepet játszik. Elsősorban az volt fontos, hogy Amerika az afrikai népek függetlenségének védelmezőjeként szerepelhessen, hogy ne engedjék a Szovjetunióhoz, igazi támaszukhoz közeledni az afrikai országokat. Többről van szó, mint a hatalmas és gazdag Kongóról: az imperializmus pozíciói forognak kockán egész Afrikában. Az ENSZ-csapatok megszállják Kongót, a belgák kivonulnak, Kongó függetlenségének tartalma, lényege körül azonban tovább folyik a harc, amely befolyásolja egész Afrika további sorsát De már a harc puszta ténye bizonyítja, hogy az új gyarmatosítás eszközei is gyengék az afrikai népek nemzeti függetlenségi harcával szemben. Az afrikai szabadságmozgalom magasabb színvonalra emelkedett, s a gyarmati hatalmak helyzete ma nehezebb, mint akárcsak egy esztendővel ezelőtt volt Az imperialisták most olyan várat ostromolnak Kongóban, amely egy évvel ezelőtt még az ő birtokukban volt Egy rejtélyes államé síny A legkevesebbet a világ „forró pontjai” közül Laoszról tudunk. Az a tény, hogy az 1954-es genfi egyezmény után, amely a hajdani Indokína francia gyarmatot felszámolta, és helyébe négy független államot (a két Vietnam, Laosz és Kambodzsa) állított, az amerikaiak már szerveztek egy államcsínyt Laoszban. Akkor a felszabadulásért küzdő Patet Lao erőit támadták meg, illegalitásba szorították, letartóztatták és üldözték a legjobb hazafiakat, végül megszegték magát a genfi egyezményt is, és Laoszt amerikai támaszponttá kezdték kiépíteni. Tavaly újból fellángolt a fegyveres harc a Patet Lao gerillái és az amerikabarát Slmsanitkormány között. Most azonban teljesen váratlanul a második laoszi ejtőernyős osztag századosa, Kong Le államcsínyt hajtott végre, elfoglalta a fővárost, míg a király és az amerikabarát kormány a vietnami határhoz közelebb fekvő Luang Prabang városban időzött. A Vientiane! rádió közölte az új laoszi vezetők programját. Ennek lényege: „Megvédjük a függetlenséget, a jogot, a szabadságot, a királyt és a vallást az idegen, amerikai betoloko- dóktól, akik rabbá tették a laoszi népet. Megszüntetjük a testvérháborút, amelyet a régi uralkodó klikk a Patet Lao erői ellen folytatott. Laosz legyen semleges ország, a külföldiek távozzanak innen, jó barátságot akarunk minden országgal, amely hasonlóképpen barátsággal közeledik hozzánk.” Politikailag nem gyakorlott. a „jő királyban” bízó, nem valamiféle kommunista program ez. De amerikaelle- nes, és ez 1 elég volt ahhoz, hogy Washingtonban már kijelentsék: nem ismerik el az új laoszi hatalmat, sőt a SEATO államainak tanácsát rendkívüli ülésre hívták össze, megtanácskozni: hogyan lehetne „megvédelmezni” Laoszt. Semmi kétség: Laoszban baloldali fordulat történt. Nem „kommunista összeesküvés” szülte, hanem az imperialistákkal szembeni jogos elégedetlenség robbantotta ki. Cukor ós korbács A harmadik forró pont: Kuba. hónapok óta vívja ez a kis ország a harcot az amerikai imperialisták fenyegetése ellen. Megszüntették a cukorbehozatalt Kubából, de ez nem használt, mert a szocialista országok megveszik Kuba gazdaságának alapvető forrását, a cukrot Az amerikaiak most az amerikai államok szervezetét mozgósítják Kuba ellen, azzal vádolván Fidei Castro kormányát, hogy elősegíti „a kommunista behatolást Amerikába.” A politikai fegyvert akarják ezzel Kubának szegezni, közben Panamában negyvenhat dél-amerikai katonai vezetőt hívott össze Bogart amerikai tábornok, hogy a kuba- ellenes katonai szankciókat megbeszélje velük. De Kuba maga mögöb érzi a latin-amerikai népek és a Szovjetunió támogatását. Az imperialisták újra és újra beleütköznek abba a puszta ténybe, hogy a Szovjetunió — van. hogy hatalmas és készségesen segíti a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket mindenütt a földkerekségen. R kémkedés az agresszorok fegyvere A Szovjetszkij Flot cikke MOSZKVA (TASZSZ): MiBorzalmas négergyükosság NEW YORK (TASZSZ): James Webb, akit az UPI hír- ügynökség jelentése „törékeny fehér fiatalembernek” nevez, a floridai Tampa városkában sétált és egy négerre lett figyelmes, aki autójában aludt. Webb hirtelen támadt ötlettel összekötözte a néger kezét és vékony műanyagból készült zsákot húzott a fejére. Ezután kéjjel figyelte az átlátszó zsákon keresztül a néger haláltusáját. NEW YORK (TASZSZ): A szovjet kormány ez idő szerint nem tartja célszerűnek a leszerelési bizottság összehívását és tiltakozik ellene — írja a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselete abban a levélben, amelyet Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához és Nervóhoz, a leszerelési bizottság elnökéhez hajlov ezredes „A kemkedes az agresszorok fegyvere" című cikkében a következőket írja: Az amerikai kormánykörök, amelyek az állami politika szintjére emelik a kémkedést, nem sajnálják a pénzt erre a sötét ügyre. Évente körülbelül 3 milliárd dollárt fordítanak a különböző külföldi felderítő szervek fenntartására, több mint 100 000 ügynökkel rendelintézett július 31-i levelében, valamint Hmscsovnak a Pravda kérdéseire adott augusztus 9-i válaszában kifejtette e kérdésben elfoglalt álláspontját. keznek a külföldi országokban, óriási összegeket költenek kémek beszervezésére, zsarolásra és vesztegetésre. Jelenleg Nyugat-Németor- szág a kémtevékenység melegágya. Több mint 400 amerikai, nyugatnémet és más imperialista kémközpont működik Nyugat-Németország területén. Az új háborúra készülő imperialista agresszorok minden eszközt felhasználnak, hogy értesüléseket szerezzenek a Szovjetunió és a többi szocialista ország katonai és gazdasági erejéről, különösképpen pedig a rakétafegyverekről, a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta egységeinek elhelyezkedéséről, fegyverzetéről és harci készenlétéről.” (MTI) fi Hubai köztársasági elnök televízió-beszéde A Szovjetunió ENSZ-képviseletének levele Hammarski öldhöz intézett. Ezt a levelet azzal kapcsolatban küldték Hammarskjöld- nek és Nervónak. hogy a Szovjetunió EN SZ-képviseletét a főtitkár augusztus 11-én táviratban értesítette: elhatározták. hogy augusztus 16-ra ösz- szehívják a leszerelési bizottságot. A Szovjetunió ENSZ-képviselete szükségesnek ítéli közölni, hogy a szovjet kormány a leszerelési bizottság elnökéhez HAVANNA (MTI): Dorticos kubai köztársasági elnök, vasárnap Havannában, a televízióban beszédet mondott. Bejelentette, hogy az állam hamarosan saját kezébe veszi a Mao Bay Mining Company amerikai nikkel- és kobaltvállalatot. Ez a legnagyobb magántulajdonban levő vállalat Kubában. Rajta kívül még csak a Nicaro nikkelgyár maradt amerikai tulajdonban a múlt heti államosítások után. A Pravda cikke a leszerelés problémájáról MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda hétfői száma közli A. L ukovec cikkét a leszerelés problémájáról. A földkerekség jóakaraté emberei — írja a szerző — teljes joggal állítják, hógy korunk legfontosabb és legidőszerűbb kérdése, amely döntő befolyással van a világ sorsára, a leszerelés. Az általános és teljes leszerelésnek a Szovjetunió benyújtotta konkrét és célravezető propramja forró helyeslésre és támogatásra talál a világ békeszerető népeinek körében. Ennek a programnak a megvalósításában reális utat látnak a békéhez, a biztonsághoz és a háború elhárításához. A nyugati hatalmak egészen másként közelednek korunk problémáihoz. Szavakban ők is a leszerelés mellett szónokolnak, de tetteik egészen másról tanúskodnak. Lehetetlen összeegyeztetni az amerikai imperialistáknak a leszerelésről mondott hangzatos beszédeit a fegyverkezési hajszával, külföldi katonai támaszpontok létesítésével és azzal a fenyegetőzéssel, hogy felújítják a nukleáris kísérleteket. Nyugat-Németországot — folytatja a cikk — rakétatámaszpontok hálója lepi el, atomfegyverekkel szereli fel magát és előkészületeket tesz a Bundeswehrnek atombomba hordozásra alkalmas amerikai Poláris-típusú rakétákkal történő felszerelésére. A világközvélemény — írja befejezésül a szerző — mind határozottabban emel szót a béke védelmében, a fegyverkezési hajsza ellen, és bármenynyire igyekezzenek az imperialisták, számolniok kell az embermilliók akaratával. (MTI) Dorticos nem közölte a vállalat államosításának időpontját, sem indokait. A továbbiakban hevesen bírálta a magánjellegű beruházásokat és hangsúlyozta, hogy a tervgazdálkodás az egyetlen módja az ipar fejlesztésének és a társadalmi haladásnak. Dorticos ezután élesen támadta az Egyesült Államok imperialista politikáját. Egy másik beszédében kijelentette, hogy hazája nem veszi figyelembe, ha az amerikai államok szervezete a jövő héten Kuba ellen foglal állást. Az elnök rámutatott, hogy az amerikai államok az Egyesült Államok ösztönzésére ültek össze, azzal a céllal, hogy ösz- szefogjanak Kuba ellen. Dorticos em’ékeztetett rá, hogy 1954-ben az imperialisták ugyanezt a taktikát alkalmazták, amikor előkészítették a guatemalai demokratikus rendszer megdöntését. COSTARICA: Raul Roa kubai külügyminiszter szombaton Costaricába érkezett, ahol kedden kezdődik az amerikai államok szervezetének értekezlete. A külügyminiszter kijelentette: „Nem vádlottként, hanem vádlóként jött ide." Az UPI közlése szerint az értekezlet egy hétig fog tartani és célja, hogy súlyos, egyesek szerint „végzetes csapást” mérjen Trujillo dominikai diktátor rendszerére, másrészt elszigetelje Latin-Amerikában Kuba „kommunistabarát poli+,-b-<Si,5+” ílUTn Gergely Budavárában rögtön Czeczey ura- mék házat kereste. Kicsit megdöbbentette a hideg fogadtatás, de legjobban az, amikor közölték vele, hogy Vicuska nincs otthon, — ő a királynő udvarhölgye lett. Gergely letörve, búsan ment el, útja a királynő kertje közelébe vitte, ahol nemsokára meglátta rég óhajtott Vicuskáját, aki, amikor észrevette, boldogan üdvözölte őt. Egész délután együtt voltak. Gergely felajánlotta ajándékul a visszautasította. Gergely szomorúsága nem tartott sokáig, mert ez az együtt töltött délután minden perce igazolta érzelmeit a leányka iránt. Amikor elbúcsúztak, már este volt, Vica odatartotta hamvas arcocskáját és csókkal váltak el egymástól, életükben először. (Folytatjuk) Gábor paptól kapott török talizmán-gyűrűt szerelme jegyéül. Víeus, bar udvariasan, dt
