Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-12 / 190. szám
4 NÉPÚJSÁG 1960. augusztus 12., péntek liiDstf Érdekes hazugság Nem győz örülni az ember embertársai találékonyságának, különösen, ha ezek a találékony szellemességek a politikai fejlődést is igazolják. Mert kérem, ugye volt meztelen szent, amely megjelent, aztán volt vas, majd gumimenyasz- szony, akik szintén megjelentek, aztán jött a háromnapos sötétség, amely nem jelent meg, — s ezek mind olyan politikai izék voltak. Ma már ezek nem lehetnek szenzációk, ma új kell és más. Például: orgia az irattárban ... ház, amely nem nyilvánvalóan nyilvános ... Kubicsek Tódorné, titkos kéjelgö... s a többi. Jó marhaságok ezek, lehet mondani, hallgatni, csámcsogni, rémüldözni, ájuldozni. S külön jó benne, hogy nem igaz, mert ha igaz lenne, nem volna érdekes. Csak a hazugság az érdekes a találékony szellemességek világában. Fejlődnek a rémhírek, csak kár, hogy még mindig együtt fejlődik vele jó néhány embertársunk ostobasága. (gy .. .ó) — A HATVANI járásban Ecséd község fiataljai érték el a legjobb eredményt az aratásban. Nagyrészt az ő lelkes munkájuknak köszönhető, hogy a hatvani járás el sóként fejezte be az aratást Heves megyében. Az ecsédi KISZ-fiatalok — csak kézzel — a község határában 127 katasztrális holdat vágtak le. — JÓL FIZETETT a gabona i terpesi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Az eddigi csépiéit eredmények alapján az őszi mza 13 mázsát ad holdanként, a tervezett 10 mázsás átlagterméssel szemben. — A MÁTRA VIDÉKI Erőműben a szocialista munkabrigádok patronálására bizottságok alakulnak, értékelik a mozgalom eredményeit, biztosítják az eredmények nyilvánosságát és a legjobb eredményt elérő brigádtago- gat népszerűsítik az erőmű dolgozói előtt. — NYOLCVAN hízott sertést iának át az Állatforgalmi Vállalatnak a poroszlói Haladás Vermelőszövetkezet tagjai az dén. A leszerződött sertésekből húszat már átadtak a vállalatnak, a többit az év hátralevő részében szállítják le. — A BUDAPESTI Hajtó műgyár egri telepének KISZ- fiataljai már most készülnek a névadó-ünnepségre. Az ellenforradalomban hősi halált halt Asztalos István nevét veszi fel a KlSZ-szerve- zet. Ezen az ünnepségen leplezik le a névadó szobrát a gyárban. — NAGY JÖVEDELEMRE számítanak a mezőszemerei Űj Világ Termelőszövetkezet tagjai az aprómag termesztésből és a vetőmagnak termesztett burgonyából. Az említett termények értékesítésével körülbelül 800 ezer forinttal gyarapodik majd a szövetkezet vagyona. A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyár dolgozni közül tizen kaptak üdülési beutalót a nyári szezonban, de váltásonként tizenhatan üdülhetnek a gyár bálatonlellei üdülőjében is. Az üzem dolgozóinak gyermekei közül nyolcán vettek részt kedvezményes üdültetésben, de az igények ennél jóval nagyobbak voltak, amelyet egyelőre a gyár szakszervezeti bizottsága nem tud kielégíteni. KÖZLEMÉNY Értesítjük azokat a személyeket, akik személygépkocsivezetői tanfolyamon akarnak részt venni, augusztus 19-ig jelentkezzenek az MHS megyei elnökségén, Eger, Kossuth Lajos utca 4. szám alatt. A tanfolyam díja kb. 700 forint. Kőműves József. MSH technikai előadó Filmfórum Fehér vér NDK-íilm műsora Bekölcén este 8 órakor: Elveszem a feleségem Néhány napja emlékezett a világ Hirosimára, arra a városra, ahol tizenöt évvel ezelőtt elszabadították az addig ismert legádázabb energiát, amely egyetlen villanással százezreknek oltotta ki életét. Hirosima, Nagaszaki, japán helynevek a tizenöt év alatt fogalommá váltak s figyelmeztetői az emberiségnek. A hidegháború azóta is folytatódik s napjainkban még gyilkosabb energiák születnek. Ezért tanulságos ez a Fehér vér című német film, amely az atomsugárzás okozta fehérvérűséggel, korunk egyik legégetőbb problémájával foglalkozik. Legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy tőkés miliőben mutatja be megdöbbentően az atomenegria pusztító hatását, egy kis család tragédiájába ágyazza be a kor nagy kérdését. A történet színhelye Nyu- gat-Németország. Ide érkezik vissza a különleges atomkiképzésről Manfréd von der Lohe őrnagy. A dúsgazdag após, Parochlitz bankár nagy estélyt rendez a megérkezés örömére. Az estélyen a fiatal őrnagy rosszul lesz, s arra gyanakszik, hogy a kiképzés közben sugárfertőzés érte. Gyanakvását a későbbi orvosi vizS' gálatok igazolják. így indul a film, amely vé gig hatásos, izgalmas marad. A nyugatnémet Bundeswehr is tudomást szerez az őrnagy betegségének okáról, de arra törekszik, hogy elhallgassa leplezze az ügyet, gyógyíttatás ra nem is gondol. A cél érdekében használják fel az apóst is, akit üzleti érdekei az atom felfegyverzéshez kötik. Közben a feleség, Eleonóra is — ki előbb orvostanhallgató volt — megtudja az igazságot férje menthetetlen, sőt gyermeke, akit szíve alatt hord, ugyancsak veszélyben forog. Eleonóra igyekszik mindent elkövetni a gyógyíttatás érdeké ben. A bonyodalmat még fokozza Zoltau professzorral való kapcsolata, akitől remélhető lenne ugyan á hatásos gyógyítás, de mivel békeharcos, és az atomkísérletek ellensége, ellensége egyben a nyugatnémet tőkéseknek is. Azonban kijátszva a hatóságot, sikerült Eleonórának férjét a profesz- szorhoz eljuttatni, aki nyomban megkezdi a reménytelennek látszó gyógykezelést. Eleonóra közben összeütközésbe Ö meg én = öregem, hát te még élsz? — csapott a vállamra, s olyan melegen nézett a szemembe, hogy egészen meghatódtam. — Még élek, öregem — csaptam én is a vállára és a lehető legmelegebben visszanéztem rá. — Emlékszel? — kérdezte és úgy nézett rám, hogy lelkesen mondtam: — Igen, emlékszem. — Na, látod, ezért szerettelek én mindig. Kitűnő volt a memóriád, most is megismertél engem, egy pillanat alatt, bár letagadhatatlan, hogy én is megismertelek — lelkendezett és csippentett egyet a szemével. — Igen, hát van memóriám, az van — válaszoltam szerényen és topogni kezdtem. Zavartalanul folytatta. — Különben még mindig olyan nagy sliffentyű vagy, mint voltál? Ne, ne is mentegetőzzél ... Megöregedni megöregedtél, de a szemed állásán látom, hogy nem riadsz ma sem vissza egy kis gazemberségtől. Nincs igazam ... hehehe? Ugye, hogy igazam van, előttem ne szégyellő magad... — Nem, dehogy szégyellem — biztosítottam őt teljes szégyentelenségemről. — Ne is... istenem, nem vagyunk egyformák. De téged ezer ember közül is felismernélek, s ha felismerlek, akkor rögtön eszembe jut, hogy sohasem riadtál vissza semmitől. Az ilyen típusú emberekből lesz az afrikakuta- tó, vagy a rabló- gyilkos. Nincs igazam... hehehe? Ugye, hogy igazam van? Te mire vitted? — hajolt bizalmasan közel hozzám és a szemében megértés vert tanyát. — Hát vittem, viszegettem valamire. .. Afrika-ku- taió nem vagyok, de... — Mennyit ültél? — vágott közbe és kicsit sajnálkozva, kicsit örvendezve ingatta a fejét. — Semmit — mondtam tömören. — Hiába, te mindig szerencsés fickó voltál — lelkendezett. — Azt irigyeltem tőled, mindig azt. hogy olyan kutyaszerencséd volt. S mondd, most mire készülsz, Kajevác barátom? — Megbocsáss. — de én nem vagyok Kajevác — mondtam szerényen, saját mivoltom biztos tudatában. — Nem te vagy a Kajevác — hűlc- dezett. — Nem, én nem vagyok Kajevác — mert tényleg nem voltam az. Néztük még egy pillanatig egy- i nást, aztán kölcsönös bocsánatkérés közben kezet ráztunk, biztosítottuk egymcsl nagyrabecsülésünkről és távoztunk. öt lépést tettem, mikor utánam szólt. — Én is becsaptam magát — én se vagyok Burbülya — mondta és megelégedetten felnyerített. (egri) Filmgyáraink jelentik A Pannónia Filmstúdióban befejezés előtt áll az Áruló című koreai film feliratozása. A filmet, amely a koreai népnek a megszálló japánok ellen vívott küzdelméről szól, augusztus 16-án ünnepi előadás keretében mutatják be a fővárosban. Szeptemberben tűzik műsorra a filmszínházak — ugyancsak magyar nyelvű felirattal — a Fekete-tenger lánya című színes, zenés szovjet filmvígjátékot és egy NDK—lengyel ko- produkciós filmalkotást, a Holtak bolygóját, amelynek utópisztikus története a Venus bolygó titkának felderítéséről szól. Megkezdték a filmgyárban Stanley Kramer A megbilincseltek című amerikai filmjének feliratozását is. EGRI VÖRÖS CSILLAG Fehér vér EGRI BRÖDY Nápoly aranya EGRI KERTMOZI Nyomorultak (n. rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fehér rénszarvas GYÖNGYÖSI PUSKIN ] A szultán fogságában HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mesterdetektív HATVANI KOSSUTH Mesterdetektív HEVES Hosszú az út hazáig FÜZESABONY Nincs előadás PETERVASARA Nincs előadás kerül családjával, akik csupán üzleti érdekből el akarják választani férjétől. Eleonóra hosszú utat jár be a film története során. Rádöbben arra, hogy férje mellett a helye, hogy az atomfegyverkezés, az atomkísérletek nem csupán kettőjük ügye, hanem az egész emberiségé. Hiszen a professzor szavaiból kiderül, hogy a kísérletek további folytatása egy idő múlva maga után vonja a teljes sugárfertőzést, tehát háború nélkül is elpusztulnak az emberek. Manfred, akit arra képeztek ki, hogy az emberiség százezreit, pusztítsa minden idők legádázabb fegyverével, a betegágyán — mondhatni halálos ágyán — ismeri fel, hogy rossz utat választott. Es figyelmeztet... Saját fiatal élete pusztulásával figyelmeztet, hogy egyrészt gondolkodjanak a tőkések azon, amit csinálnak, mert a puska visz- szafelé is elsülhet, a sugár rájuk is úgy hat, mint „általában” az emberre, de figyelmeztet arra is, hogy fogják le a népek milliói az esztelenül fegyverkezők kezét, ne engedjék, hogy tömegpusztító fegyverek tegyék bizonytalanná a holnapot, tartsák rettegésben az emberiséget. A film Harald Hauser televíziójátéka alapján készült, Gottfried Kolditz rendezésében. A probléma aktualitása maga is fokozza az érdeklődést, de a rendezés is felhasznál minden lehetőséget, amellyel hatni tud. A nézőteret végig feszült légkör uralja, de néha úgy érezzük, hogy a rendező nemcsak a művészet eszközeivel operál, hanem mintegy „kinyilatkoztatásként” hat olykor a mondanivaló. Nem szerencsés az újságírók meglehetősen ügyetlennek tetsző megrajzolása és az ún. alkotmányvédelmi szerv embereinek túlontúl balga bemutatása. A film ereje, értéke a fentiek ellenére hatásosságában, agitatív erejében rejlik. A színészek közül említést érdemel a már nálunk ismert Christine Lassar és Jürgen Frohriep, Eleonóra, illetve Manfréd alakítói. A fényképezésért Erich Gus- konak jár elismerés. Nagy Andor se Thomas mann évvel ezelőtt, 1910-ben öt évvel ezelőtt, 1955. augusztus 12-én halt meg THOMAS MANN, Nobel-díjas (1929) német író. Müveiben hű környezetrajzzal, s mély lélekábrázolással a polgárság hanyatlásának korát (Buddenbrook ház, A kis Friedmann úr) ábrázolja. lííres bibliai trilógiája: Jákob, József és József Egyiptomban. Esszéiben és beszédeiben mint a fasizmus ellensége nyilatkozott meg (Boldogság akarása, Németország én a németek*. Hazájából 1933-ban emigrálnia kellett. Utolsó írásaiban is lelkesen védelmezte a békét és a népek közti barátságot (Az antibolsevizmus. Napjaink butasága.) Thomas Mann 1875-ben született. napon született HEINRICH SUTERMEISTER svájci zeneszerző. Híresek Verdi, Richard Staruss és Puccini stílusára emlékeztető operái (Rómeó és Júlia, Raszkolnyi- kov, Niobe.) Érdekes találmányok, felfedezések A fénysugarak azon tulajdonságát, hogyha egyik közegből a másikba mennek át, irányukat meváltoztatják (fénytörés) iu. 50-ben KLEOMÉDESZ görög tudós fedezte fel. A PAPÍRT i. u. 100-ban már Kínában ismerték és Európába az arabok hozták be. Az első papírmalom 1389-ben a németországi Gleismühleben működött, az első síkszitás papiroskészítő gépet LOUIS ROBERT francia munkás készítette 1799-ben. FILM: Nápoly aranya öt történetet mond el a Nápoly áranya című olasz film, amelyben a legismertebb olasz művészeket látjuk viszont. A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be augusztus 12-től 13-ig és 16-tól 17-ig, a gyöngyösi Szabadság augusztus 18-tól 23-ig. JYl&zl a. pm'kbaiL — Emlékszel? — Emlékszem! A mozi előtt álltak és végignézték már a képeket kétszer is, a plakátot háromszor is, a fiú a zsebét négyszer is. Az utóbbi volt a világ legfeleslegesebb munkája, tudta, hogy nincs egy fillérje sem. Ha a zsebe valahogy önálló útra indulna, s bolyongása közben találkozna a Pénzzel, úgy mennének el egymás melett, mint két idegen. Sohasem látták egymást. Pénze a lánynak sem volt. Közös és megoldhatatlan tragédia, mert a film, a mozi takaró sötétje, a két óra összebú- jás, — csodálatos kincset és boldogságot ígért — volna. A mozi előcsarnoka lassan kiürült, néhá- nyan még sietve szippantottak a cigarettából, s aztán loholtak be az elsötétített terembei hogy végigkönnyezzék, végigi'Jgulják a minden idők legnagyobb szerelmét, amit eddig csak vásznon pergettek a mások szerelmére örökké éhes és a másokban magukra ismerni akaró emberek előtt. — Menjünk — sóhajtott fel a fiú. — Menjünk — mondta a lány beletörődve és megindultak egymás oldalán, kicsit keserű szájízzel, szívükben haraggal is, hogy ilyen ez az élet, s hogy miért ilyen ez az élet. A közelben kis park volt, messziről olyannak tűnt, mint egy hatalmas, borzas kutya, amely a sötétséget őrzi, — vagy őt a sötétség? Leültek egy padra. Egymás mellé, szorosan, mert a lány fázott, mert a lányok mindig fáznak egy kicsit, hogy odábújhassanak valakihez egy kis meleget és egy kis boldogságot érezni. — Tudod mit, mégis moziba megyünk? — szólalt meg hirtelen a fiú. — Moziba? Miből? — kerekedett el a lány szeme. — Itt megyünk moziba... itt — mondta nyomatékkai a fiú. — Itt nem lehet moziba menni — sóhajtott lány. — Dehogynem... Figyelj csak. Ott előttünk van a vászon, érted? Ez a pad páholy, ahol csak ketten vagyunk. A lámpák kialudtak, mefogom a kezed ... igy... S most nézd. látod... ott a vásznon peregni kezd a film. I Ugye, hogy látod? A lány nem látott semmit, de azt mondta', igen, látom. És a fiú halkan, inkább susogva, mint suttogva, mesélni kezdte a film történetét, amely egyszerű volt és örök, két emberről szólt, akik fiatalok voltak és szegények, szerették egymást és egy alkalommal, amikor moziba akartak menni, annyi pénzük sem volt kettőjüknek, hogy a legolcsóbb jegyei megvegyék. Ilyen szegények voltak. A történet, mint halkan csobogó patak folydogált tovább és már a lány is látta a filmet, ott a vásznon, amelyet a fantázia feszített ki, két öreg fa dereka közé, s bezárta a szemét is, hogy jobban lássa, mint történik a csoda: találnak egy teli erszényt, nagyon... nagyon sok pénzzel, de a pénz hamis, a rendőrség el akarja fogni őket, míg végül kitudódik, hogy csak találták, de nem hamisították a töméntelen pénzt. Továbbra is szegények maradnak, de megszabadulnak a becstelenség vádjától, s bebizonyosodik előttük, hogy a pénz azért mégsem minden... és valahogy így, ilyen egyszerűen bonyolódott a mese, ott a kis park padján, a fiú száján. — Érdekes volt a film? — kérdezte végül isfio fiú. — Nagyon, olyan érdekes volt, hogy hallgatnám még egy kicsit... Meséld tovább, jó? — kérlelte a lány. — Nincs tovább, eddig van a film... Majd holnap, holnap este egy másik moziba megyünk ... Minden este elmegyünk moziba. Jó lesz? A lány boldogan bólintott. * — Emlékszel? — kérdezte a férfi. Az asszony bólintott, kicsit mosolyogva, kicsit elgondolkodva: igen, hogyne emlékezne. Aztán hirtelen eszébe jutott valami. — Jó, hogy mondtad ezt a régi dolgot. Megvetted a színházbérletet? — Hű, elfelejtettem... Mindig kimegy az eszemből — tárta szét a karját bocsánatké- rően. — Elfelejtetted ... elfelejtetted ... Rád nem lehet semmit se bízni. Végül nem kapunk jó helyet, miattad — duzzogott az asszony és közben arra gondolt, hogy mégis megveszi azt a fekete bársony kisestélyit. Drága, de szép és a színház, az mégse mozi. Oda elegánsan kell mennie egy nőnek. Gyurkó Gí :a
