Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-12 / 190. szám

1960. augusztus 12., péntek NÍPOJSAG Régi egri házak között N< II. T egutóbbi város-sétánk AJ alkalmával megemlé­keztünk a Bajcsy-Zsilinszky utca emlékeiről, érdekességei­ről. így jutottunk el a Dobó István térig, amelynek a jelle­géről, kialakulása körülmé­nyeiről előző cikkünk beveze­tőjében tájékoztattuk olvasóin­kat. Most tehát eltekintünk at­tól, hogy a tetet, mint város- építési egységet, még egyszer tanulmányozzuk, hanem mind­járt rátérünk az egyes itt ta­lálható létesítmények és azok történetének ismertetésére. A Dobó István tér és a Baj- csy-Zgilinszky utca sarkán áll a városi tanács nagyméretű épülete. A török uralom elmúltával a városházát még nem a mostani helyén, hanem a Széchenyi ut­ca 12. sz. telken találjuk. Csak a Rákóczi-szabadságharc után, 1714-ben fogtak hozzá Eger polgárai, hogy a régi városi fő­tér (a mai Dobó István tér) délnyugati sarkán új, az akko­ri idők szemlélete szerint te­kintélyes városházát építsenek. A munkálatok eléggé elhúzód­tak, így pl. a „Justitia” — Igaz­ság — Singer János Mihály ál­tal faragott szobrát csak 1738- ban helyezték el az épületen. (Ez a szobor most a Kossuth Lajos utca 6. számú ház fő­homlokzatát díszíti, ahová 1959-ben került az eltűnt ere­deti szobor helyébe.) A XVIII. századi városháza egyébként — a megmaradt fényképek tanú­sága szerint — egyszerű, hival­kodó részletek nélküli, sima homlokzatú barokk épület volt, amely azonban tömegénél, ará­nyainál fogva kifogástalanul harmonizált a téren található egyéb korabeli alkotásokkal. 1898-ban bontották le, hogy megépítsék helyette a város Igazgatásának új hajlékát. fém is kell nagyon szak­értőnek lenni, hogy bár­ki megállapíthassa: az új vá­rosháza épülete egyáltalán nem illik bele a régi tér han­gulatába. A késő-eklektikus nyugtalan homlokzat, tömeg­kialakítás - ha önmagában vé­ve nem is volna helytelen kon­cepció — rendkívül zavarja az egyik legszebb magyarországi terünk egységes megjelenését. ' A Dobó István tér kiemelke­dő alkotásai a városháza mel­lett következő nagy művészi értékű volt minorita templom és rendház. Mai sétánk alkal­mával ismét csak utalunk arra, hogy ezek nevezetességeit, tör­ténetét a Népújság egy régeb­bi számában már ismertettük, így tehát most nem kívánunk velük külön foglalkozni. Jellegzetes, nagyobb polgár­ház a teret nyugatról, a Marx Károly és Alkotmány utcák között határoló „Forst-ház”. Valamikor, a XVIII. század eléjén itt is kisebb, különálló épületek állottak, amíg össze nem vásárolta őket egy gazdag egri iparos: Forst Antal üve­gesmester, és 1760. táján fel nem építette a mostani emele­tes épületet. (Forst Antal mes­ter uram egyébként 1750-1752- bén a város főbírája is volt.) A házat a legutóbbi években res­taurálták, eltávolítva a tér és utcák felőli homlokzatokról a később helytelenül oda felra­kott bolt-portálokat, és helyre­állítva a külöiiösen szép udva­ri árkádíves folyosókat. A tér északi oldalán álló " épületekről aránylag keveset tudunk. Mindig meg­volt itt a templommal szemben beérkező mai — a templom válószínű tervezőjéről elneve- zétt — Gerl Mátyás utca, amelynek azelőtt „Meszes köz”, a XVIII. században pedig — alighanem az itt működött „Angyal” vendégfogadó miatt — „Vidám utca” volt a neve. Az északi oldali házak az 1700-as években jómódú né­met, és főleg rác, meg görög kereskedők tulajdonában vol­tak, így pl. a jelenlegi Állami Áruházat „Teutscher-ház”-nak emlegetik az egykorú iratok, a mostani tejpresszó helyén állott igen régi kis emeletes ház pe­dig (már a Commissio Neo- acquistica idején is szerepel!) másfél évszázadig görög keres­kedőké (pl. a nevezetes Sharpe Cyrill szenátoré) volt. Érdekes a térre nyúló Gerl M. u. 2/a. számú ház története is: ez volt az 1874. évi nagy tűzíg a „Fleisch-Haus”, azaz „húsos­ház”, magyarul: itt voltak a mészárszékek. A térnek ez az északi ház­sora az idők folyamán jófor­mán teljesen átépült: így a presszó épülete és a patakparti ház végeredményben egészen újak, a köztük levő, zöldre szí­nezett romantikus stílusú épü­let sem régebbi, mint a XIX. század utolsó negyedé, de vég­eredményben szerencsésen nem térnek el az egész környe­zet jellegétől. Mielőtt elbúcsúznánk a Do­bó István tértől (bár a pata­kon túli rész is Dobó tér, de oda most nem megyünk át), még egy-két dolgot szeretnénk megemlíteni. Az egyik az ottani híd története. 1715-ben még kis fahíd szolgálta itt a forgalmat, míg az 1731. évben Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint — szép, boltozatos kóhidat nem emel­tek a helyére. A hidat és a csatlakozó patakpartfalat 10 szobor díszítette. A híd az 1878. évi nagy árvíz alkalmával any- nyira megrongálódott, hogy, — sajnos — le kellett bontani. Az új híd 1948-ban épült. A tér közepén álló szobor: Dobó István és az egri várvédő hősök szobra nem régi alkotás. A hírneves magyar szobrász: Strobl Alajos készítette 1906- ban, a költségeket hazafias adakozásból teremtették elő. Végül néhány szót a tér most folyó átrendezéséről. A terület a történelmi idők folyamán so­hasem volt nagy fákkal teleül­tetve, — mint ahogyan most mondanánk: „parkosítva”, ami érthető is, hiszen általában pi­ac céljaira szolgált. Az ilyen értelmű új kertészeti munkák ezért nem lehettek indokol­tak, de különben Is a magas, sűrű fásítás a tér egységét, a műemléki épületek takarásá­val megbontotta volna. A pi­ac azonban pár évtizede meg­szűnt és a siváran ható téren az odaszokott gépjárművek vá­sári zűrzavara valóban meg nem engedhető helyzetet te­remtett. Ezen hiányosságok megszüntetése érdekében me­rült fel a tér átrendezésének a gondolata. Az elgondolás fo­lyományaként — a budapesti Kertészeti Főiskola által — készített tervek helyesen egyeztetik a különféle kívánal­makat: a széleken kisebb zöld- és vízfelületek adnak a térnek mozgalmasságot, míg a terület közepe szabadon marad, de a burkolatot beépített, elütő színű sávok élénkítik. A ren­dezéssel kapcsolatban kíván­juk megoldani a tér hangula­tos 'világítását is. M ai városnézésünket még egy — a Bajcsy-Zsi­linszky utcához és a Dobó tér­hez csatlakozó — kis utca és környékére terjesszük ki. Ez az észak felé futó Zalár József utca (egy XVIII. századi tér­kép — ismeretlen okból — .Oroszlán utca” néven emle­geti) az egri belvárosnak egy ugyancsak jellegzetes útvona­la. Itt is találunk érdekes, régi házakat, mint például az Al­kotmány utca és Zalár József utca sarkán álló emeletes épü­let, a Dobó István tér 1. sz-hoz hasonló, szép, árkádos udvar­ral (az utcai homlokzatot most restaurálják), vagy a Zalár Jó­zsef utca 3. sz. öreg lakóház. Az utóbbivá! szemben, a mai húsospiac helyén a XVIII. szá­zadban még állott a „Bischöf­liches Breihaus”, azaz, püspöki sörház, ami annál érdekesebb, mert a bortermelő Egerben nem ez volt az egyetlen ilyen „üzem”, hiszen a káptalannak is volt sörfőzdéje a mai Lenin- udvar északnyugati sarkában, a „császári serház” pedig a megyeház melletti, kelet felől szomszédos telken működött. Az utolsó terület, amit mai sétánk alkalmával még meg akarunk nézni, a „Halaspiac”: Az amerikai olvasók újab­ban „praliné-regényeket” vá­sárolhatnak. Az utcai árusok­nál kapható „limonádé”-regé- nyek ugyanis magas áruk mi­att nem voltak elég kelendőek. Ezért újabban a könyv hátlap­iára sztaniolos csomagolásban 6—10 pralinét erősítenek, hogy „megédesítsék” vele a könyv okozta esetleges bosszúságot. Nem lenne egyszerűbb jobb könyveket kiadni? az egykori „Generális tér” és környéke. Mind a „Generális tér”, mind az ott volt régi pa- takhíd: a „Generális-híd” he­vét a Zalár József utca 11. sz„ jelenlegi iparitanuló-iskola épülettől, a „Generális ház”-tól nyerte. A ftevezett épület helyén — mint ahogyan általában más telkeken is — a XVIII. százád e’ején kisebb épület iUött. 17S3. december 9-én vásárol­ta meg az ingatlartt Eger váro­sa az Enezinger Családtól „ ... Nyolc Száz, id est 800 Rhenes Forintokon és Hat Körmötzi Aranyon...” Az első időben — amíg 1754-bén el nem készült a mai Dobó Gimnázium nagy, kétemeletes háza — a jezsui­ták használták Oktatási célók­ra. A mai egyemeletes épületet a váfos 1760—1762-ben emel­tette, tábornoki lakásnak, mert úgy látszik, akkoriban a város kötelessége volt az itteni ka­tonai parancsnok részére szál' lást biztosítani. Az épületet az elmúlt években stílszerűen helyreállítötták, és különös örömünkre szolgál, hogy az iparitanuló-iskola vezetősége a műemléket nemcsak gondoz­za, de — szép belső festések, a tanulók által készített művészi kovácsoltvas tárgyak elhelye­zése, kis történeti múzeum 'é- tesítése utján — tovább díszí­ti, fejleszti, irányt mutat ezzel a fiatalságnak régi értékeink megbecsülésére és a helyes ha­gyományokon alapuló, új alko­tásók szeretetére. A „Generális tér” északi oldalán, a mintegy 30 évvel ezelőtt lebontott egykori gőzmalom helyén, a török időkben érdekes puskaporma­lom állott. Régi ismerősünk, Evlia Cselebi török utazó így emlékezik meg róla: „Bárutkháne erődítménye. Ezt az 1068. évben (török idő­számítás szerint!) Kőprüli építtette, mivel Köprüli Mo­hammed pasa az ejáletben so­káig vili volt, s az ellensé­geink mind ez után a vár útin vágyakoztak, ez okból építtette ezt a bárutkhánet. Három re- keszű s mindegyik rekeszen öt mozsara, magyar szerkezetű kerekekkel ellátott malmok vannak benne, melyeken elbá- mul az emberi ész. A MakJa vize hajtja. Négyszögletű épü­lete hat tornyú, vaskapus, erős vár, melynek kerülete ötszáz lépés ... Négy oldalról víz ve­szi körül, s hidakon kell be­menni ... éjjel-nappal fekete puskaport készítenek itt, mivel a várban sok kell...” A különleges épület még a török idők után is fennállott, a Comissio NeOacquistica fel­sorolása is megemlékezik róla. 1691. július 31-én, éjjel 2 óra­kor ismeretlen okból felrob­ban, romba dőlhetett, de még a XVIII. század folyamán is a helyére épült két kis lakást, mint „salétromos ház’’-at idé­zik. Dizony, az elmeséltek óta sok víz elfolyt a „Makla” patak kanyargós med­rében. De nem árt néha elgon­dolkozni a régi történeteken, hogy még jobban megismerjük, megszeressük szép városunkat, Egert, és ez adjón nekünk erőt, kitartást az új Egerért foly­tatott küzdelmünkben, igyeke­zetünkben. (Hevesy Sándor) Akik kimaradtak a% egyetemről HÓVÁ JELENTKEZTÉL, — mikor lesz a felvételi? — Érett­ségi után tele volt a város, az ország ezekkel a kérdésekkel Ez foglalkoztatta az újonnan érett fiúkat és lányokat egy­aránt. sőt a szülőket is. Jöttek a felvétel izgalmai, a bizonyta­lanság: igén, vagy nem? Bi­zony nagyon soknak ez állt a papírján: „Helyszűke miatt ki­maradt”. Elkeseredett 18 éves arcok. Beszélgessünk ezekkel a „tanácstalan” fiatalokkal, akik talán nem is olyan tanács­talanok. Az egri Dobó Gimnázium volt tanulója Bereczky Zsolt. Nézzük hová jelentkezett? — A szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemre jelentkeztem. Július 4-én volt a felvételi, ami, érzésem szerint, jól sike­rült. — Felvettek? — Nem. helyszűke miatt ki­maradtam. — Miért pont az orvosi pá­lyát választottad életcélodul? — Azért, mert az édesapám is orvos, és kicsi korom óta megszerettem apám foglalko­zását. Egyszer én is szeretnék embereket gyógyítani, mert az nagyon szép dolog. — Tehát jövőre újra meg­próbálod? — Igen, egy év múlva újra próbálkozom. — És addig? — Addig dolgozni megyek a szarvaskői bányához, megke­resem saját eltartásomhoz a pénzt. így a szüleimnek rám már nem lesz gondjuk. BERECZKY ZSOLT már megtalálta a helyét, de nézzük a lányokat. Ludányi Gabriella az egri Szilágyi Gimnáziumban vég­zett. — Te hová jelentkeztél? — Képzőművészét! Főiskolá­ra jelentkeztem, felvételim augusztus 3-tól majdnem két- hétig tartott. Sajnos, rengeteg jelentkező volt, keveset vettek fel és helyszűke miatt sokan kimaradtak, közöttük én is. Megnéztük Ludányi Gabri­ella néhány munkáját, így nem is kérdezzük, miért pont ezt a pályát választotta. A rajzok szépek, ügyesek és reméljük, jövőre itt is sikerülni fog. — Mert ugye. te is megpró­bálod még egyszer? — Igen, újra megpróbálom, addig is az Operaház díszlet- tervezője mellett fogok dol­gozni. — Reméljük, egy év alatt so­kat fogsz tanulni Pesten és jö­vőre talán te leszel az egyik esélyes A MÁSIK LÁNY szintén a Szilágyi Gimnáziumban vég­zett. Szentpéteri Gizella gé­pészmérnöknek készült. Ezt a szakmát általában fi* úk szokták választani, te mi­ért pont ezt a pályát szeretted meg? — Nagyon szeretem a mate­matikát. fizikát, általában a reáltárgyakat. Először ez kész­tetett rá, másodszor pedig ép­pen azért, mert ezen a pályán nagyon kevés nő van. És szép­nek. érdekesnek tartom. Saj­nos, nem vettek fel engem se­— Nagyon váratlanul ért? — Igen. mert az ösztöndíjas társadalmi szerződésemet is megcsináltam a Lakatosáru- gyárral. — Most. hogy nem sikerült, mit fogsz csinálni? — Dolgozni fogok a Finom- szerelvénygyárban és jövőre én is a jelentkezők között te­szek. A matematikát ég fizikát kedvelő lány után beszélges­sünk egy fiúval is. aki szintén a reáltárgyakhoz vonzódik. Winker Péter . is a Dobó Gimnáziumban érettségizett. — Hová jelentkeztél? — Debrecenbe, matematika­fizika szakos tanárnak. A fel­vételim nekem is sikerült, de mégsem lettem egyetemista. — Ki szerettette meg veled a tanári pályát? — Édesanyám szintén peda­gógus. de ő földraj z-történe­lem szakos. A matematikát és fizikát apám szerettette meg velem, aki könyvelő a? Építőipari Vállalatnál. — Most hová mégy dolgoz­ni? — A Térképészeti Hivatalhoz és ha megszeretem ezt a Pá­lyát, nem biztos, hogy jövőre újra jelentkezni fogok az egye­temen. NÉGY DIÁK a sok kima­radt közül. Talán sikerül ne­kik jövőre, talán nem. Bizto­san megtalálják helyüket az életben, mint sok más érettsé­gizett fiú, vagy lány, hiszen várják őket a hivatalok és munkapadok. illés Éva Elkészült Európa első részletes tektonikus térképe A térkép az összes európai országok, továbbá egyes afri­kai és ázsiai államok 150 leg­kiválóbb geológusának kollek­tív munkájával jött létre. A tudósoktól kapott anyagot szovjet szakemberek állították össze, N. Satszkij akadémikus és A. Bogdanov professzor ve­zetésével. Az 1:2 500 000-hez léptékű térképeket a Nemzetközi Geo­lógus Kongresszus 1956-ban Mexikóban rendezett 20. ülés­szakának határozata alapján készítették el. A térkép is­merteti a földkéreg gyűrődé­seinek korát, a rétegek kiala­kulásának körülményeit, köl­csönhatásukat, stb. A 16 nagy Ívből álló, össze­sen körülbelül 6 négyzetméter nagyságú új tektonikus térkép készítésénél ugyanazokat az elveket alkalmazták, mint a Szovjetunió tektonikus térké­pénél, amelyet a Brüsszeli Vi­lágkiállításon Grand Prix-vel tüntettek ki. A térkép készíté­se során először állították ösz- sze Anglia, Franciaország, Csehszlovákia és több más or­szág területének részletes tek­tonikus térképét. Európa tektonikus térképét a Nemzetközi Geológus Kong­resszus 21. ülésszakán fogják bemutatni, amelyet ez év augusztusában Koppenhágában rendeznek meg. Százados — lovon i 17,50 frank A párizsiak, persze, főleg a sznobok önérzetét lényegesen emeli, ha fogadásokon, vagy Még mindig a lochnessi szörny A skóciai Loch Ness vizében tartózkodó és időről időre, állí­tólag, felbukkanó „szörny” vagy 30 éve foglalkoztatja az emberék képzeletét. Az oxfordi és cambridgei egyetem harminc biokémikus hallgatója elhatározta, hogy végére jár ennek a sokat vita­tott „szörnynek”, amelyet hi­tetlen tudósok szerint csak azok látnak meg, akik túl sok skót wiskyt fogyasztottak. Az egyetemi hallgatók anya­gi eszközöket gyűjtenek egy víz alatti televíziós berende­zéshez, amelynek segítségével végleg el akarják dönteni a vi­tát: özönvíz előtti plesiosaurus tartózkodik a skóciai Loch Nessben, vagy pusztán képzel­gésről van szó. Felfújható iskola Egy angol ejtőemyőgyár Li­béria kormányától rendelést kapott egy mintegy 300 tanuló befogadására alkalmas, felfúj­ható iskolaépület tervezésére és előállítására. Az iskolaépü­letet különleges anyagból ké­szítik, motoros szivattyúk se­gítségével egy óra alatt felállít­ható, illetve felfújható. A meg­lepő konstrukciójú épületet Li­béria gyéren lakott, nehezen megközelíthető vidékén akar­ják felállítani és időnként más-más helyre szállítják. KEVESEN dicsekedhetnek megyénkben azzal, hogy ka- tasztrális holdánkértt 7,7 má­zsa mákot termeltek. Pedig vannak ilyertek, mégpedig a megye egyik legkisebb, az alig valamivel több mint 300 hol­das terpesi Rákóczi Termelő­szövetkezét tagjai. Kiváló eredményük értékét növeli az is, hogy nem férfi a mezőgaz­dász, hanem ezeket a teendő­ket egy alig néhány éve gaz­dálkodó fiatal lány, Kálmán Izabella látja el. Nem találom szükségesnek most részletesebben foglalkoz­ni egyéniségével, hisz már az is dicséretre méltó, hogy ilyen fiatal kora ellenére vállalta a termelőszövetkezeti vezetés ezernyi göndját, problémáját. Nem riad vissza a nehézségek­től és érti szakmáját, azt bizo­nyítják a már eddig is lemér­hető eredményei. — Az aratást már el is fe­7,7 mássa mák lejtjük lassan — mondja —, s a csépléssel is hamarosan végzünk a szövetkezetben. Előreláthatólag — a próba- cséplések alapján — őszi búzá­ból meglesz holdanként a 13— 14 mázsás átlagtermés, a terve­zett 10 mázsával szemben, pe­dig a vegyszeres gyomirtást nem is tudtuk elvégezni, csak kézzel gyomláltunk. MINT MÁR EMLÍTETTEM, a mákból több mint 7 mázsás átlagtermést értek el. Igaz, hogy csak 2,5 holdón termel­tek, de jövőre majd többre szerződnek, azt akarják meg­cáfolni, miszerint Terpesen nem lehet mákot termeszteni, jó termést értek el, s ebben nagy szerepet játszik az a tény, hogy nem sajnálták tőle a trá­gyát, 200 mázsa istálló-, ősszel egy mázsa foszfor-, tavasszal pedig 0,5 mázsa nitrogén-trá­gyát adtak neki. Jó termést várnak a 3,5 hold dohányról, amelynek törését már megkezdték. De szerződött burgonyájuk, ame­lyen a bogár elleni védekezést szinte kifogástalanul végezték el, is jól fizet majd. Kedvez­ményesen megkapták a 30 szá­zalékos növényvédőszer ár- visszatérítést is. A cséplés be­fejezése után az eddigi kiváló eredmények alapján munka­egységenként kiosztanak a tag­ságnak 2,5 kiló árpát és 1 kiló búzát. Általában a férfiak 5— 8, míg az asszonyok 3—4 má­zsát kaptak előlegként. NEM KÉSLEKEDNEK a tar­lóhántással sem, hiszen tud­ják, hogy a nagy termések el­érésének ez az egyik alapfeltéte­le. S ahol azelőtt ökrösfogatok­kal, elmaradt agrotechnikával művelték a földet, most lánc­talpas traktorokkal szántva egyengetik a boldog jövőjük barázdáit. Vincze János estélyeken a házigazda a híres köztársasági gárda egyik tag­jával lepheti meg a vendége­ket. A hivatalos lapban most je­lent meg az új árjegyzék, amely szerint 13 új frankot kell fizetni egy százados 8 órás megjelenéséért (hétközna­pi egyenruha, gyalog). Ha a vendéglátó ünnepi egyenruhá­ban óhajtja a gárdistát, — fe­hér nadrág, aranyozott sisak, fekete forgóval — akkór 16 frankot kell fizetnie; ha a szá­zados lovon érkezik, ez 17,50 frankba kerül, a díjszabás rang szerint változik. Törzsőrmester ünnepi egyenruhában 11,50 frank, őrmester 10,60 frank. Egyszerű gárdista potom 6 frankba kerül. Sportrendezvé­nyeknél mérsékelt díjszabás érvényes, a százados ebben az esetben csak 10 frankba kerül. A gárdisták „bérlésének” előfeltétele persze a parancs­noki engedély. Az engedélyt viszont csak akkor adják meg, ha a rendezvényen, vagy esté­lyen a kormány valamely tag­ja is részt vesz. Napóleon kortársa A szárazföldi óriásteknős valamikor az egész világon el­terjedt állat volt. Némelyik sú­lya elérte a 225 kg-ot és gyak­ran több száz évet is megélt. Óriásteknősök ma már csak a déi-amerikai Galapagos szi­geteken élnek nagyobb szám­ban. Az ember nemcsak ízletes húsáért, hanem páncéljáért is vadászta ezeket az állatokat. A Galapagos szigeti óriásteknő­sök sorsa is meg van pecsétel­ve. Ugyanis valóságos kis víz­tárolót hordanak a teknőjük alatt és mivel a szigetek telje­sen víztelenek, a matrózok rendszerint a teknősöktől ra­bolják el „vízkészleteiket”. Egy ilyen óriásteknőst, ame­lyet Isznafannak neveznek, 250 évvel ezelőtt a Galapagosz szi­getekről Szent Ilona szigetére vittek. Isznafan tehát már Szent Ilonán volt, amikor Na­poleon ott töltötte élete utolsó éveit. Isznafan 2 méter hosz- szú állat, testsúlya meghaladja a 2000 kg-ot. Pralinéval édesített „limonádé"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents