Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-11 / 189. szám

1#Ä0. MfcniítuS 11.. csütörtök NÉ#tJSÄG 5 Megtalálták számításukat a nagytályaiak kellene a férfiembernek is, ha másra nem, cigarettára. Ez igaz. Pénzelőleget eddig nem osztottak a Viharsarok Tsz-ben. Ennek is megvannak a maga okai. Az év elején egy közgyűlésen ugyanis mér volt szó a pénzelőlegről. Akkor a tagok ügy döntöttek, nincs rá szükségük. Kitartanak az első zárszámadásig. Ez az egyik ok. A másikat Garamvölgyi József mondta el. s ez azt jelenti, hogyha egy tsz-lag tud róla, akkor tudja a többi is. — Nincs arról szó — fűzte a szót —, hogy nem akarjuk tu­domásul venni az első eszten­dő nehézségeit. Tudjuk, hogy a vezetőség azt tartja: a tavaszi határosat alapján a tartozáso­kat egyenlíti ki először, s utá­na gondol pénzosztásra. De gondolhattak volna ránk Is. mondják most már megfeled­kezve saját döntésükről. Szóval, bármennyire tudják is a tagok, hogy az első eszten­dőben kénytelen-kelletlen ne­hézségekkel kell megküzdenie minden új termelőszövetkezet­nek, a „de" még mindig visz- szatér. ha a takarmányról, s a pénzről van szó. Ez érezhető ki elégedett, de mégis az év végét már alig vá­ró beszédükből, s e2én kell a jövőben segítenie a tsz vezető­ségének. Annyit már elértek, hogy a tagok Igazságosnak tart­ják a munkaegység előlegek szétosztását, — jövőre más­képp tervezik dolgaikat, s az első terményjövedelem láttán mind szívesebben dolgoznak a közösben. Most még tovább kell mennlök egy lépéssel. Szélesebb, körültekintőbb felvilágosító munkát kell végezni a tagok között. A Jelenlegi helyzetet megértetni, többet, részletesebben beszélni a jövőről, a tervekről, tenni­valókról. Ekkor válnak majd igazán elégedettekké a Viharsarok Tsz tagjai, csak így értik meg vég­képp, hogy az előleg más, mint a zárszámadás, amely minden bizonnyal beváltja a becsüle­tesen dolgozó tagok reményeit, s azt is, hogy a tervezett mun­kaegységet mindenki megkap­ja ugyan, de — egyszerre nem lehet. Ez a tsz vezetőségének, a pártszervezetnek következő feladata Nagytályán, amelyet, ha olyan sikerrel végeznek el, mint az aratás nagy munkáját, elmondhatják: mi valóban igye­keztünk meggyőző szóval is erő­síteni fiatal termelőszövetke­zetünket. Weidinger László Jövedelmező a magtermesztés és a kertészkedés OT CSÉPLŐGÉP *üg Me­község szérűin, Öt szorgalma nyo­zőtárkány cséplőcsapat mán gyűlik a zsákokba és mag­tárakba az idei termés. A* öt gép közül négy a termelőszö­vetkezetekben dolgozik, egy pedig az egyéni portákat járja. A községi tanácsnál kíszámí tottuk: napi 7—8 vagon büzát jelent a gépek teljesítménye, s amint egyre szaporodik az új élet, olyan ütemben halad a terményátadás, ügy telnek a magtárak. A község egyik legjelentő­sebb gabonatermelő szövetke­zetében, a Büzakalászban. szintén most van a nyári mun­kák dandárja. Folyamatosan csépel a gépállomás gépe. amelyhez maga a szövetkezet tagjai sorából állított ki csép­lőmunkásokat. — Még szerencse, hogy a gép is sokat segített rajtunk — mondják az emberek, ugyanis a kombájn 140 holdat vágott le aratás idején. Ez a szám azt jelenti, hogy mintegy IS va­gonnal kevesebb csépelni való­juk maradt a szövetkezet tag­jainak. De ettől függetlenül, így is maradt elég tennivaló. Min­dennap elcsépelnek ISO—160 mázsa büzát, de hátra van még a zab is, közben pedig állandó gondjuk a terményátadás, a szállítás. A szövetkezet annak idején nyolc vagon búza átadá­sára kötött szerződést a Ter­ményforgalmi Vállalattal. Jól­lehet ez a vetésterületükhöz mérten nem sok, de most úgy határoztak, hogy minden feles­leges és többletgabonát átad­nak. Mintegy 4—5 vagont tesz ki ez a többlet, ennyit visznek még a szerződésen felül a ter- ményforgalmlnak. Ha a szövetkezet portáján és raktáraiban széjjel nézünk, látható, hogy nemcsak búzából, hanem a többi terményekből is bőven termett, sok kerül át­adásra. Az egyik helyen öt és fél vagon sörárpa vár elszállí­tásra. Ehelyett cserében rendes takarmányárpát kapnak majd. A közelmúltban szállítottak el csaknem 400 mázsa borsót, át­adásra vár 10 mázsa mák, s ez az utóbbi 22 ezer forint jöve­delmet hoz a szövetkezetnek. A GONDOS TSZ-TAGOK még a mákgubót is összegyűj­tötték, hisz a 10 mázsa gubó is 2000 forint bevételt jelent. Az idén többek között a lenmag termesztésével is megpróbál­koztak, s ez a kísérletük is si­kerrel járt, s most 21 mázsa termés várja az átadást. A Magtermeltető Vállalattal ré­pamag termesztésére Is szerző­dést kötöttek. Jóllehet 20 szá­zalékos fagykár érté a kiülte­tett dugványrépákut, mégis jó magtermés várható. A répa­mag cséplését egyébként igen érdekes, és sajátos módon old­ják meg. Kinn a földön kéyék- be kötve és kupacokba rakva áll a levágott répamag, szárá­val együtt. Ezt kombájnnal fogják tlcsépelnl, mégpedig úgy, hogy a gép lassan halad majd a kévék sorai között, s eközben rakják, etetik bele a levágott szárat. Fontos és bőséges bevételi forrása lesz most is a Búza­kalásznak a lucernamag-ter- mesztés. A község ugyanis régi híres lucernamag-termesztő múlttal rendelkezik, s most ez a szövetkezet is kihasználja az adottságokat. A második ka­szálásból 20, a harmadikból pedig IS holdat hagytak meg magnak, s mindkét tábla igen sokat ígér. — Holdanként közel 2 mázsa lucernamagra lehet számítani — mondja a szövetkezet elnö­ke. — Egy-egy mázsa lucerna­magért S800 forintos átvételi árat fizetnek, s ha 60 mázsa termésünk less, az több mint 200 ezer forintot hoz a közös kasszába. A mezőtárkányi Búzakalász tagsága jól tudja, hogy nem­csak a magtermelés, hanem a kertészkedés is hasznos és jö­vedelmező. A tavasszal öntöző­gépet vásároltak, a Laskó pa­tak vízéből locsoltak, s nem is maradt el az eredmeny. Az idén 5 holdon paprikát, négy holdon paradicsomot termel­tek, s többek között még 8 hold dinnye, 2 hold káposzta és 2 hold fürtös uborka termése vár eladásra. A MÉK-nek a közeli napokban szállítottak *1 100 mázsa paprikát és paradi­csomot, ezenkívül Mezőtár- kány. Egerfarmos és Mezősze- mere piacaira is eljut a termé­sük. A tsz tagjai egész nyárén ét ellátják a környéket zöld­ségfélével, $ a napokban a dinnye szedéséhez is hozzálát­nak. A dlnnyefőldön 8—10 ki­lós, hatalmas, zöldhéjú görög­dinnyék híznak, s az érlelő nyári napok hatására nemso­kára szállíthatók lesznek. szál­NAP MINT NAP ___________________. lítják a terményt, a zöldséget a Búza­kalász Tsz portájáról, s ahogy szaporodnak a mázsák és tel-' nek a vagonok, úgy szaporodik a bevétel, a közösség jövedel­me. A szövetkezet tagjai most már joggal elmondhatják, hogy az idén is jó jövedelemhez ju­tunk, mert Ismét sokat léptünk előre, Igazi árutermelő nagy­üzemi gazdasággá fejlődtünk. A szövetkezeti megye gazdálkodásának első féléves tapasztalatairól tárgyaltak Heves megye mezőgazdasági szakemberei A Heves megyei Tanács értekezletre hívta össze Egerbe a megye vezető mezőgazdasági szakembereit és a járási, városi tanácsok me­zőgazdasági osztályvezetőit, ahol Vajda Lászlónak, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezetőjének . beszámolója alapján értékelték Heves me­gye termelőszövetkezeti átala­kulásának első féléves tapasz­talatait. A megyében ez idő szerint 199 termelőszövetkezet 43 600 családtaggal, 47 761 taggal mű­ködik. 372 381 hold közös terü­leten, ebből 209 000 hold a szántóterület. A nagyüzemi gazdálkodás széles lehetőségeit bizonyítja, hogy egy közös gaz­daságra általában 1364 ka- tasztrális terület jut. Ez évre csaknem tízmillió munkaegy­séget terveztek be a termelő- szövetkezetek, amelyből ez ideig — az első félévben — 4,5 milliót használtak fel. A párt és a szakigazgatási szervek felvilágosító munkája nyomán a termelőszövetkeze­tek döntő többsége kezdettől fogva jól állt a munkához. En­nek eredménye, hogy a soron levő mezőgazdasági munkákat legnagyobbrészt idejében elvé­gezték. Az aratást több mint egy héttel előbb fejezték be a megyében, mint az előző évek bármelyikében. A kapásnövé­nyek ápolásánál — a kedve­zőtlen időjárás miatt — mu­tatkozott kisebb lemaradás, amelyet a jő munkaszervezés­sel nagyrészt sikerült pótolni. Kenyérgabonából mintegy 20 százalékkal többet adnak a közös gazdaságok az állami felvásárlásra, mint az elmúlt évben, az egyéni gazdálkodás idején. A termelőszövetkezetek a be­tervezettnél magasabb termés­átlagot is az államnak adják át. A tlszanénai Petőfi Terme­lőszövetkezet például 30 va­gonnal teljesítette túl gabona­eladási tervét. — A szarvasmarha-tenyész­tés éves tervét globálisan már a félévben 80,3 százalékra tel­jesítette a megye. A baromfi- tenyésztés éves tervét a félév fvégére 200 százalékban túltel­jesítette. i A termelőszövetkezetek ^többségében sikerült a Jó ^munkaszervezést biztosítani. |Hat-nyole főből kialakították la brigádokat és a munkacsa­patok hatvan—százhúsz főt ké­peznek. f A megye mezőgazdasági ^szakemberei megelégedéssel ál­llapították meg, hogy a szövet­kezett gazdálkodás első évében jjis az árutermelést több terüle- |ten túlteljesítik az elmúlt évek fegyéní gazdálkodásának ered- fményeivel szemben. | (ka) | A világ legnagyobb gépcsoportja I Szverdlovszkban, az Ural- ividék legnagyobb elektromos ^gépgyárában, a Kínai Népköz- társaság megrendelésére befe­jezték egy 150 ezer kilowatté* fhldrogenerátor építését. Ilyen | teljesítőképességű gépcsopor­tot először építettek a világon. I A Huangho folyón épülő |elektromos vízierőmű számára |hét ilyen gépcsoportot készít a égy ár. í Már készítik a szibériai éKrasznojarszk vízierőműve Iszámára az ennél is nagyobb •teljesítményű generátorok tef- Iveit is A tervek alapján ké­jszülő gépeknek félmillió kilo |watt kapacitásuk lösz. Találtak e sírokban nyílhegye­ket és lószerszámot is. Az igen gyér számú vezetőréteg jel­lemzője, hogy mind vagy lo­vas, vagy gazdag lószerszámos temetkezéssel volt elhantolvat A leletek dél-oroszországi sztyeppéi kultúra jeleit viselik magukon. A vezetőréteg tag­jainak sírjaitól is elkülönült két sír, amely igen gazdag le­letanyagával tűnt ki. A két sír közül az egyikben egy 12—13 éves fiatal fiú. a másikban egy nő, karjában kisgyermekével feküdt. Mindkettő a vezetőré­tegből került ki. A fiú sírjából előkerült egy levélalakú, sze­gecsekkel díszített ezüst tar­solylemez, amelyet kizárólag a vezetőréteg féríitagjai viseltek. E sírok is lova* temetkezések­kel voltak kapcsolatban. — Említésre méltó — mond­ja Szabó János régész —. hogy a társadalom egyes rétegének tagjai egymástól élesen elkü­lönülten temetkeztek, sőt az uralkodó osztály tagjai közül is határozottan kiváltak az utóbb említett vezetőréteghez tartozók. Nem volt tehát * honfoglalók társadalma olyan egységes és egyforma Jogokkal felruházott, mint azt eddig hit­ték! AZZAL A JÖLE8Ö érzés­sel távoztunk az egri Dobó Ist­ván Múzeumból, hogy a Tlsza- nánán talált kora honfoglalás­kor! temető valóban országos Jelentőségű adataival Heves megyére irányítja régészeink és honfoglaláskori társadalom- történészeink figyelmét. Sugár istxfán Országos lelentitségű régészeti lelet Tiszanánán az egri múzeum régésze. — Helytelen tehát az a múltban feltételezett elmélet, hogy a honfoe'alásban részvevők egyenlő társadalmi helyzetűek voltaki A társadalmi elkülönü­lés a temetkezés helyében is megnyilvánult. A három társa­dalmi réteg egymástól elkülö­nülten temetkezett. A TÁRSADALOM legalsó rétegét alkották a rabszolgák, akiknek sírjai a temető legszé­lén feküdtek. A sírok teljesen leletanyagmentesek voltak — egyetlen tárgy sem volt a sír­ban található! A csontvázak zsugorított helyzetben voltak a sírban. A honfoglalás előtti korszakban ilyen oldalt fekvő, alvó helyzetben, felhúzott lá­bakkal és behajlított karokkal temették el a hullákat. Ebben a korban azonban ez a helyező- dés már nem az alvó embert példázza, hanem a rabszolga­ságot, a teljes alávetettséget fejezi ki, mivel kezeit lábaival összekötötték. A következő osztály tagjai­nak sírjai kerültek elő legna­gyobb számban. E sírokba ételt is tettek, legtöbbször sertés­combot. Avar—szláv kultúra hatását tükröző leletanyag is előkerült — viseleti anyagok formájában. Pl. hajkartka, egyszerű fülbevaló, vaské*. dűlőben igen értékes adatok birtokába jutott a magyar ré­gészeti tudomány — mondja Szabó János. — Egy kora hon­foglaláskori temető került fel­tárásra. Amíg eddigi ismere­teink szerint 1—1 ilyen temető csak 20—25 sírból állott, addig Tiszanánán 32 sírt tártunk fel a Nemzeti Múzeum régészével, Dienes Istvánnal. Vélemé­nyünk szerint itt több sír is lehetett, de azok a homokbá­nyászás közben tönkrementek. Ez a legnagyobb honfoglalás­kor! temető a korai időkből Magyarországon! Említésre méltó, hogy a sírok csaknem egyharmada gyertneksír volt, a legtöbb gyermeksírban 1-2-3 éves gyermekek voltak elte­metve. Ez a körülmény már magában véve is ritka — saj­nos azonban, még az okát ed­dig nem sikerült megfejteni. Amikor az ásatások orszá­gos jelentősége felől érdeklő­döm, régészinformátorom el­mondja, hogy Tiszanánán mód és lehetőség volt betekintést nyerni a honfoglalás korának társadalmi tagozódásába, amely igen kevéssé ismert te­rület. Régészetiig is bebizo- nyósódótt, hogy a honfoglalás korai szakaszában l& legalább három társadalmi réteg külö­nült él — mondja Szabó János, MEGYÉNK FÖLDJE gazda­gon rejti magában múltunk emlékeit, s a földmunkák so­rán, s kisebb jelentőségű lele­tek mellett, a közelmúltban igen jelentős, országos érdek­lődésre számot tartó régészeti leletanyagok kerültek nap­fényre. Hírét véve a dolognak, felkerestük az egri Dobó Ist­ván Múzeum régészét, dr. Sza­bó Jánost, aki részt vett a nagy jelentőségű ásatásoknál, hogy tájékozódjunk a Tiszaná­nán talált hon foglalás kori lele­tek jelentőségéről. Szabó János elmondja, hogy már 1958 során, a tls2anánai Vörös Csillag Termelőszövet­kezet cseh-dülőbeli homokbá­nyájában, a munkák során előkerültek olyan leletek, ame­lyek eredményeként ásatáso­kat folytatott a helyszínen a Magyar Nemzeti Múzeum ré­gésze, Dienes István is. Ekkor két sír került feltárásra. Em­lítésre méltó, hogy az egyik sírban, karjaiban kisgyerme­két tartó nő volt eltemetve. A sírban gazdag lószerszámokat is elhelyeztek a gyászolók. Az ekkor megindult ásatások több sírt nem találtak. Később azon­ban, a homokbányászat során, még mintegy 3—4 sír került elő, amelyek leletanyaga tönk­rement. 1959 őszén, amikor a bánya tovább terjeszkedett, az ekkor napvilágra kerülő régészeti le­letanyag indokolttá tette, hogy meginduljon a rendszeres ása­tás. — H62ANANA községtől 4-5 kilométernyire levő Cseh­kÖZÖs földet nem egy esetben három ember művelje. Nehezen ment itt a közös munka megindulása Légió­ként a tapasztalathiány, az is­meretlentől való rettegés miatt Sokan azt mondták: — Aláírtam a belépési nyi­latkozatot. odavan már minde­nem. Jövőre nem lesz kenye­rem, mert eladtam a földemet Jószágomat, s a magam függet­lenségét is — s késleltették a közös munka megindulását, ahogy csak lehetett. Most meg mindenütt tele a padlás, s a Viharsarok tagjainak szivét ez a tudat mintha felmelegí­tette volna. Ma mér ott tart a vezetőség, hogy néha sa'amoni ítélettel kéU igazságot terem­teni, ki, hova menjen dolgozni. Az emberek egymás elől akar­ják elkapkodni a munkalehe­tőségeket. S közben legtöbben úgy be­szélnek, mint Ruzsinszkíék. az előlegben kapott terményről, amely megtöltötte a padláso­kat. A kerékgyártó műhelyben a „mesternek” és segítségének, Hernádi Ferencnek és Garam­völgyi Józsefnek egyszerre áll meg kezében a szerszám: — A terményelőleg? Azzal nincs hiba... — Én tizenöt mázsa körül kaptam búzát, — mondja Her­nádi Ferenc, — Én tizenkét mázsát vittem haza előlegosztéskor — mond­ja Garamvölgyi József. Falusi László és Pozsonyi Márton ugyancsak megelége­detten beszélnek. Egyikük 20 mázsa búzát, másikuk 18-at vitt haza előlegosztáskor. Ezzel tehát nincs hiba senkinél, aki az elmúlt év októberétől becsü­lettel dolgozott. Munkaegysé­gei után megkapta bőséges ter­ményelőlegét. De... Mégis van de. Garamvölgyi József azt mondja: — Minden rendben van, de kevés a takarmány a tehén­nek, pedig az sokat jelent a családnak is, biztosítja a fölös­leges tej eladása után a min­dennapi bolti pénzt. Hernádi Ferenc csatlakozik: — Nekünk is ez a gondunk. A takarmány. Háztáji jószág­nak megmaradt egy törzsköny­vezett tehenünk, borjával. A növendéket leszerződtük, s most a kis bíkaborjút is. De lassan nem lesz mivel etetni. Pozsonyi Márton legfőként a pénzt fájlalja: ­— Még nem osztottak pénz­ben egy forint előleget sem Pedig hát a boltba mindennap- A férjem épp most ment el, * tsz-irodán van valami dolga, azt akarja elintézni ha »»ár egys2er az cső miatt a földökén úgysem lehet dolgoz­ni — mondja Ruzslnszki Antal- ♦te. de azért a kérdésre ma­ga is szívesen válaszol.- Hogy érezzük magunkat a Viharsarok Tsz-ben? Jól. Nincs nekünk semmi bajunk. Dolgo­sunk a földeken, amit kel!... Ez náluk természetes. Ru- zsinszkí Antal számára ugyan­is a föld mindig egyat jelentett a munkával. A felszabadulás előtt, amikor az egri érsekség hatalmas tábláin aratott mér gyerekem­berként, később, amikor jutta­tott négy és fél holdját művel­te, s most, amikor mint tsz-teg Indul el otthonról reggelen­ként. A családi körben ezért sokszor esik szó arról, hogy ez most mégis milyen más. Igaz, az egri érsekségnek is hatal­mas táblái, földterületet vol­tak Itt a határban, s a tsz Is 1600 holdon gazdálkodik, de a Viharsarok földjei azért má­sok. Az égés* falu népe szá­mára termik a kenyémékvalót, a kukoricát, takarmányt, nem csupán néhány ember haszná­ra. Csak fel kell menni Ru- zsinszkiék padlására. Jócskán tele van búzával, árpával. Ru- zslnszki néni azt mondja:- Én nem is tudom, meny­nyit hoztak haza előlegosztás­kor. Csak azt látom, amikor forgatóm, hogy sok, s elég lesz kenyérnek a következő termésig. Jó ezt hallani egy első esz­tendeje működő közös gazda­ságról. Az elégedettséget ki­érezni az idős asszony szavai­ból, aki férjével együtt azelőtt sokat számítgatta: meddig tart a liszt, mikor kell a gyerekek­nek szánt karéj kenyér nagy­ságát csökkenteni, hogy ma­radjon másnapra is. De vajon a termelőszövetke­zet többi tagja is olyan elége­dett az előlegként kiosztott ter­mény mennyiségével, mint Ru- zsinszkiék? Kimondják-e má­sok is azzal, hogy elegendőnek tartják a búzát, árpát, ami a padlásukon van. azt: igazatok van tagtársak, akik az elmúlt esztendőben olyan állhatato­san szálltatok síkra a tsz ala­kításának ügye mellett. Most már mi is látjuk, kézzelfogha­tóan tapasztaltuk, mit jelent egymagánkban vesződni, vagy közösen szép eredményeket cl' érni. Az eredmények szólnak ma­guk mellett. A búza, amelynek holdanként! átlagos Iá mázsá­ja szinte rekordtermésnek szá­mít itt Nagytályán, az árpa, amely ugyancsak ennyi lett volna, ha a „tetői” rész nem. fizet gyengébben. De mit,| gyengébben! Hét-nyolc mázsát| adott holdanként most, a tér-? melőszövetkezet első esztende-| jében, amikor még koránt-f sincs kialakítva a helyes ve-J tésfórgó. azelőtt meg őrültek - a gazdák, akiknek itt volt a’ földjük, ha négy-öt mázsát be. tudtak hordani róla. S ha mám itt tartunk, nem érdektelen! megemlíteni a borsót. Hétmázsás termést I terveztek s kaptak 13 mázsát Kell ennél több? Mert le-1 hét még sorolni. Azt, hogy a 365 hóid búzaVótésterületről 50 vágón mag került zsákokba, - «melyhői 15-öt eladtak eddig az államnak, tizenhatot kiosz­tottak a tágoknak — s még ősz- ’ tanak is. adnak is el a jövőben. Addig azonban olyan gonddal' küszködnek — s ezért kellett kedden délelőtt vézétöségi _ ülést tartani —, hogy hová rak­tározzák ed a még meglevő tér- • ményt, mert már minden le-' hétő zugot igénybe vettek erré_ ■ célra. | Nagyerejű tények ezek, s lát-? tukra sok tsz-tag egy kicsit ké-| nyelmétlénül is érzi magát itt,; a Viharsarokban. ■» Azók. akik' az- elmúlt évbén még ekkor is ártól beszélték.-hogy a tsz-ből| úgysem lész semmi, amikor a| belépési nyilatkozatót már alá-? írták Azok, ákik annak idején* minden különösebb lelkiisme-1 retfurdalás nélkül el tudták - nézni, hogy a már 1959 tava-t szán mégkáfiOtt 200 hoídnyi."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents