Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-10 / 188. szám

4 NÉPÚJSÁG 1360. augusztus 10., szefdi Kincs megoldás? Valami förtelmes bűz árad állandóan Egerben a népkerti söröző mellékhelyiségeiből, sőt a szenny is többször ki-kicsap „medréből” a Népkert pázsit­ja, útjai felé áradva. S ami a legrosszabb, a bűz a söröző közvetlen közelében levő gyer­mekjátszótér levegőjét rontja. A sörözőben dolgozók azt mondják: — Ö, kérem, ez az ügy meg­járta eddig jóformán az összes fórumokat, s mégsem történt semmi, nem találtak megol­dást. Nincs megoldás valóban? Nem hisszük, s reméljük, hogy a tisztiorvos, vagy a KÖJÁLL rövidesen meg is találja, (w) — MÉG MINDIG kevés az üzemi könyvtárak munkás- olvasóinak száma. Az általá­nos növekedéssel szemben ez a mutatószám még mindig csak 35 százalék, amely ha nem is csökkenés, de semmi­esetre sem elégséges ahhoz, hogy ennél az üzemi könyv­tárosok megálljának. — ÜLÉST TARTOTT au­gusztus 9-én az Úttörők Heves megyei Szövetsége az Úttörő- házban. Megtárgyalták a me­gyei elnökség egyéves munka­tervét, amely az 1960. augusz­tus 1-től 1961. augusztus 1-ig terjedő időt foglalja magában. A munkaterv jelentős mérték­ben foglalkozott az úttörőmoz­galom fennállása tizedik évfor­dulójának megünneplésével. — AUGUSZTUS 27-ÉN megyei ünnepség lesz Eger­ben, a szocialista gyógyszeré­szet tizedik évfordulója al­kalmából. A több napig tartó ünnepségen részben szakmai, részben a tízéves fejlődéssel kapcsolatos előadások hang­zanak el és megbeszélik a távlati fejlesztési terveket is. — AZ ÚJ TANÉV megindu­lására a Művelődésügyi Mi­nisztérium rendeletet adott ki az alsófokú oktatási intézmé­nyek részére. A 4/1960-as ren­delet megszabja a tanulási időt, magába foglalja a neve­lők továbbképzését és a tanu­lók közösségi munkára való nevelését. — A MEGYEI TANÁCS szakszervezeti bizottsága dol­gozói részére kétnapos kirán­dulást szervezett. Az út rész­vevői szombaton és vasárnap látogatják meg a magyar ten­gert.- ÖT VEN FÉRŐHELYES szerfás ólat építenek a hízók számára a poroszlói Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai. A szövetkezetiek egyébként saját erőből téliesitik a 20 férőhelyes sertésfiaztatót is, így a sertések számára biztosítani tudják ® férőhelyet. — MAGNETOFONT és keskenyfilmvetitőt kapott a pétervásári járási művelődési otthon a megyei tanácstól. A jól felszerelt művelődési házban szeptember 1-től ha­vonta 8—10 ismeretterjesztő előadás hangzik majd el.- JÓ ÜTEMBEN halad a ta­lajmunka a Horti Gépállomás körzetébe tartozó termelőszö­vetkezetekben. Eddig 700 ka- tasztrális holdon végeztek mélyszántást és 3500 lcatasztrá- lis holdon tarlószántást a gép­állomás traktorosai. — ALKOTMÁNYUNK megünneplésére készülnek az egri üzemek dolgozói. A nagy ünnep tiszteletére ver­senyfelajánlásokat tettek és versenyben állnak egymással.- A HATVANI Cukor- és1 Konzervgyár Üzemi Vöröske­reszt Szervezete és a Nöbizott- ság a város és a járás terüle­tén mozgalmat indított, hogy társadalmi munkával minél élőbb felépüljön a szakrendelő részleg. Augusztus 4-én hét fős szakmunkásbrigád burkoló munkát végzett, pénteken dél­után pedig a festők jelentkez­tek munkára. — ÖTVENFÉRÖHELYES szarvasmarhaistálló épül a poroszlói Haladás Termelő- szövetkezetben. Az új istálló 12 vagonos magtárpadlását már átadták a szövetkezet­nek az ÉM Heves Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói, így az elcsépelt ter­mény egy részét már új istál­lójuk padlásán tudják elhe­lyezni a szövetkezet tagjai. Megtartotta ünnepi társulati ülését az egri Gárdonyi Géza Színház A tegnapelőtti évadnyitó társulati üléssel megkezdődött a munka az egri Gárdonyi Géza Színházban. Bevezetőül mindjárt annyit: jókedv, egészség, csupa derű, csupa optimizmus — ezzel jellemez­hetnénk színészeinket, az úja­kat és a régieket egyaránt, és vonatkozik ez a színház veze­tőire, s egyáltalán az egész tár­sulatra. Ami pedig a derűt, az opti­mizmust illeti, e^. mindenképp elmondható a társulati üléssel kapcsolatban. Nagyszerűen si­került tehát a Gárdonyi Géza Színházban az első munkanap. A társulati ülést, amelynek ünnepélyes színt adott a pre­mier-jelleg, hétfőn délelőtt 11 órától, a Gárdonyi Géza Szín­házban tartották. Izgalom, jó­kedv — mint egy nagy szín­házi esemény, előtt, olyannak tűnt a nézőtér és amikor Feke­te Alajos, a színház szaks^eT- vezeti bizottsága nevében el­mondotta köszöntő szavait, és az ülést megnyitotta, nagy tap­sot kapott, amint az a proló­gust megilleti. Fekete Alajos bevezető sza­vai után Szőllősi Gyula, a szín­ház igazgatója emelkedett szó­lásra és közvetlen hangon elő­adott beszámolójában tájékoz­tatta az egri színház társula­tát a színház terveiről, elkö­vetkezendő munkájáról. Szőllősi Gyula bevezetés­képpen elmondotta, hogy a nyári szünet a színház vezető­jének és az illetékes népműve­lési szakembereknek nem je­lentett szünetet, sőt komoly munkával készültek az 1960— 61-es színházi évadra. A színház vezetőinek tanul­ságul szolgált az elmúlt esz­tendő és amikor az új évad előkészítése folyt, ezeket a ta­nulságokat figyelembe vették a műsor összeállításánál és a munka feltételeinek megte­remtésénél egyaránt. A színház jelenlegi műsor­terve minden igény egyforma kielégítésére törekszik. Min­denképpen igényes műsor, mind a prózai művek kedvelői, mind pedig a zene rajongói számára. Móricz Zsigmonddal kezd a színház, az Űri murit mutat­ják be először. Majd zenés víg­játék következik. Kertész— Horváth: Bekopog a szerelem című produkciója. Különben ez a darab lesz az első táj be­mutató. Danek: Szemtől szembe cí­mű darabja a következő pre­mier. Ez a csehszlovák dráma egy kicsit az Ilyen nagy szere­lemre emlékeztet, a formai megoldásokat illetően. Mo­dern, s rendkívül érdekes, mai tárgyú mű. A zenekedvelők örömére bemutatják Schubert: Három a kislány című nagy­operettjét. A világirodalom klaszikusai közül Shakespeare Makrancos hölgy című víg já­tékát választották ki, majd egy daljáték következik, Farkas—Dékány: Csínom Pal­kója. Ismét lesz egy Shaw-be- mutató. A Szent Johanna című történelmi drámát mutatják be. Ugyancsak érdekes pre­miernek ígérkezik Burkhard: Tűzijáték című műve, amely­nek műfajmegjelölése: egész estét betöltő sanzon... Úgy­szintén Darvas József legújabb drámája, a Jelzőtűz is, amely a paraszti életből meríti té­máját. Bemutatják még Hajdú —Kasszó: Füredi komédiások c. zenés vígjátékát, ezenkívül Visnyevszkij: Optimista tragé­dia c. drámáját, egy másik új, magyar, zenés vígjátékot, majd Hasek Svejk-jét és végül, de nem utolsósorban és minden bizonnyal nagyszerű finálé­ként Strauss: Denevér című nagyoperettjét. Elmondta a színház igazga­tója, hogy az elkövetkezendő évadban három egységgel mű­ködik majd a társulat, éspedig játszanak Egerben a színház­ban, igen sokan tájon, a na­gyobb helyeken csaknem teljes műsorával szerepel a színház, s ezenkívül, működik majd egy úgynevezett Gárdonyi Géza Kisszínház, amely mintegy kí­sérletképpen kamara jellegű darabok, valamint irodalmi műsor bemutatására vállalko­zik. A kisszínház műsortervét még nem állították össze, de előreláthatólag itt kerül majd sor Hans-Sachs-Koppányi: Mennyet járt ifiúr, Kállai: Kö­téltánc, Simon: Százházas la­kodalom című művek bemuta­tására. Az egri Gárdonyi Géza Szín­EGRI VÖRÖS CSILLAG Fehér vér EGRI BRODY Sikoly az utcáról EGRI KERTMOZI Nyomorultak (I. rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Ellopták a hangomat ház mintegy 200 táj előadást tart ebben a szezonban, s ugyanakkor 90 kisszínházi be­mutatót rendez. A műsorterv ismertetése után Szőllősi Gyula igazgató a színház kollektív szelleméről, munkafegyelméről szólott, majd bemutatta a társulat új tagjait, elsőnek Somos Istvánt, az együttes új karmesterét, aki Szolnokról szerződött a szín­házhoz, majd Horváth Jenő rendezőt és így tovább a töb­bieket: Csornai Irén, Romváry Gizi, Szabó Rózsa, Dallos Szilvia, Szoboszlai Sándor. Rassy Tibor, Almási Albert és Füzesi Ottó színészeket. A névsor korántsem teljes, mert a színház — megfelelően a jö­vő nagy feladatainak — újabb státusokat kapott, amelyeket a későbbiek során töltenek be Szőllősi Gyula köszöntő sza­vai után Vess Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának előadója beszélt, sike­res, jó munkát kívánt az évad előtt, amelyről megállapította, hogy az minden bizonnyal egyre fejlődő színházunk fény­kora, eddigi eredményeinek csúcsa lesz. Az évadnyitó tár­sulati ülésen Szabadi József, az együttes tenoristája a szán- ház karbantartási munkáiról érdeklődött, Kanalas László próbatermek biztosítását kérte, majd Kozaróczy József művé­szeti titkár néhány adminiszt­ratív jellegű kérdésről tájékoz­tatta az együttes tagjait Végül Szőllősi Gyula vála­szolt a társulat tagjainak kér­déseire és általános megnyug­vást keltő szavai után a társu­lat ülése véget ért. A próbatáblán ki-ki megnéz­te, hogy milyen feladatokat ír­tak ki számára, a színház be­népesült, a munka megkezdő­dött. Kiss HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Két emelet boldogság HEVES Két év után FÜZESABONY Kilenc élet PÉTERVASARA A Sas tengeralattjáró 1960. AUGUSZTUS 10., SZERDA: LŐRINC 95 évvel ezelőtt, 1865. augusztus l(J-én született ALEKSZANDR GLAZUNOV orosz zeneszerző. Mű­veiben a szláv zenei elemeket nyugat-európai keretekbe illeszti. Szimfonikus költeményeket, kon­certeket írt, művei közül Carneval c. nyitánya, a Tenger,-, az Erdő c. zenekari fantáziái és Sztenyka Rjazin c. szimfonikus költeménye emelkedik ki. Glazunov 1936-ban halt meg. 155 évvel ezelőtt, 1805. augusztus 10-én született TOLDY FERENC, ,,a magyar irodalomtörténetirás aty­ja”. összefoglaló munkái (Magyar költészet története, A magyar nemzeti irodalom története) irodalmunk addig feldolgozatlan, ala­pos kritikáját adja. Jelentős érdeme, hogy német nyelvű költé­szettörténete révén irodalmunkat a külföldi közönséggel először ismertette meg. Toldy 1875-ben halt meg. 150 évvel ezelőtt, 1810-ben e napon született CAMILLO CAVOUR olasz politikus, aki a feltörő monarchista nagyburzsoázia képvise­lőjeként az egységes Olaszország tgyik megteremtője, majd első miniszterelnöke lett. Felhasználta Mazzini és Garibaldi forradalmi mozgalmát, s kapcsolatot tartott a szabadságharc magyar emigrán­saival. Cavour Ausztriának ádáz ellensége volt (Lombardia meg­szerzése). 115 évvel ezelőtt, 1845-ben e napon született AB AJ A KUNAN* BAJEV, a kazah nép nagy költője, s a felvilágosodás képviselője. 115 évvel ezelőtt, 1845-ben született A. Sztoletov orosz fizikus, a fotocella feltalálója. 15 évvel ezelőtt, 1945-ben e napon történt meg JAPÁN FELTÉ­TEL NÉLKÜLI KAPITULÁCIÓJA. Japánban a háború alatt 1,5 millió katona és 300 ezer polgári személy vesztette életét. Augusztus 10-e ECUADOR — emlékezésül az 1809-es, spanyo­lok ellen vívott szabadságharcra —, nemzeti ünnepe. FILM: Fehér vér NDK film A film egy nyugatnémet őrnagy és felesége tragédiájá­ban bizonyítja, hogy az egyes emberek sorsa elválaszthatat­lanul összefügg az egész emberiség sorsával. Megrázó film egy fiatal pár drámájáról és egy rettent­hetetlen orvos hősi küzdelméről szól. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be augusztus 11—17-ig és a gyöngyösi Puskin Filmszínház aug. 18-2 2-ig. Csendes órák a várkúti turistaházban PIPÁL A VÁRHEGY CSÚ­CSA, s mi innét, a várkúti tu­ristaháztól bámulják a felhőt és a hegy e furcsa ölelkezését, amelyből időnként kiadós zá­por hull a szomjas fákra. De néhány perc és ismét pompázva süt a Nap, a levegő megtelik az avar és az erdei virágok nehéz, mézízű illatá­val, s mondják, hogy aki egy­szer is szippant belőle, annak mindig vágyik a szíve vissza az erdőbe. Nyolc évvel ezelőtt járt itt először dr. Kecskés István Sze­gedről, akit akkor örökre ra­bul ejtett a balzsamos illatú lég, a környék tündéri bája, s azóta családjával együtt, min­den évben itt tölti szabadsá­gát a szikla-forrás mellett fel­állított sátor-táborában. Most vannak itt hetedszer és job­ban ismerik a büszke Várhegy zeg-zugait, mint mi, egriek. Ismerik a felhők járását, a napkeltét, meg a magasan kö­röző szirti sasokat, ismerik az erdők folyondárjait, iszalag­jait, ismerik az óriási fákat, amelyek tövében eső után ro­hamosan szaporodik a gomba és ismerik a Holdat, amely tiszta éjjeleken a hegycsúcsok felett baktat és pazarul szór­ja ezüstjeit a fák leveleire. Ismerik a tábortüzek láng­ját, amely mellett oly jólesik leheveredni és hallgatva bele­bámulni a kékesen füstölgő, vörösen izzó zsarátnokba. Vég­telen a csend, mégis beszéde­sek ezek az esték, az öreg töl­gyek suttogják meséiket, a rég­múlt időkről. — Felszabadulásunk óta éle­tem legszebb napjait töltöttem itt — írta a regényes turista­ház emlékkönyvébe B. Éva Ri­maszombatból, s ezek a sorok maguk helyett beszélnek. Ne többet, csak 24 órát időzzék itt az ember, akiben nemesen ér­ző szív dobog és lépten-nyo- mon tapasztalni fogja: meny­nyire kimeríthetetlenül gazdag a természet kincseskamrája, érezni fogja, hogy újjászüle­tett. ÜLÜNK A TURISTAHÄZ REMEKÜL felépített teraszán, az öreg tölgyfaasztal mellett. A pirossárga és lila dáliák fe­jéről még csöpög a víz, de a síkfőkúti völgy már vígan gő­zölög, s az üdülők, kirándulók — akiket a szobákba kénysze- rített az eső — ismét birtokuk­ba veszik a ház előtti tisztás üdezöld pázsitját. Mert vendé­gek vannak szép számmal, az ország legtávolabbi részéből is szívesen eljönnek ide egy kis kikapcsolódásra, egy kis fel­üdülésre. Sokszor a meglevő hetven ágy is kevésnek bizo­nyul, s ennek legtöbbször egri, vagy környékbeli turisták „isz- szák meg a levét”, akik „házi­gazda” létükre csak akkor kapnak szállást, ha előzőleg Budapesten, a Turistaházakat Kezelő Vállalatnál erre be­nyújtják igényüket. Nem valami megnyugtató módszer ez — s a „hátizsákos emberek” nagy többségének nem is tetszik. Nagyon jó meg­oldásnak látszik viszont a rop­ant agilis gondnoknak, Lu- ács Gyulánénak javaslata, amely szerint legalább egy szoba fölött ők diszponálnának esetenként. A Lukács-házaspárnak egyébként sok minden köszön­hető. Egy éve, hogy a gárdonyi turistaházból idekerültek a Bükk rengetegébe, de máris látszik a kezük nyoma: első­sorban a nagyszerű, virágokkal borított teraszt említjük meg, amit ők csináltattak meg. De talán beszéljenek helyet­tünk az emlékkönyv bejegyzé­sei: — A gondnoknő és a férje bűbájos, aranyos emberek. Ha az országban mindenüt olyan volna minden, mint itt, nem lenne szükség panaszkönyvre... A Bp. 62-es számú posta dol­gozói kérik a válalatot, hogy a gondnok-házaspárt részesítse dicséretben ... „Nóbel-díjra” ajánljuk a szakácsnőt... NA, DE ERRE MÄR IGA­ZAN kötelező megnézni azt á konyhát — amúgy is délfelé jár az idő —, ahonnan étvágy- gerjesztő illatok szálldogálnak. Lukácsné és két segítője, özv. Prokai Károlyné, valamint a fiatal Fitlep Olga újságolják, hogy ma csontleves, marhapör­költ, csipetkével, uborkasalá­tával, gyümölcs és tészta az ebéd, estére pedig lecsó, sertés­sült, tojás, gyümölcs és süte­mény lesz a vacsora. És mek­kora adagok kerülnek a tá­nyérra! A gondnokék nem is­mernek fáradságot, ha vendé­geikről van szó, lovasfogatuk naponta megfordul Noszvaj, vagy Eger és a Várhegy között — beszerzés céljából. ... Ebéd után szétnéztünk a szobákban, amelyeknek falai, bútorai, a hosszú évek alatt, magukba szívták az erdők jel­legzetes illatát. Micsoda jó al­vás esik itt a ragyogóan tiszta, matracos ágyakon! Csak a villany hiányzik na­gyon. Mert vannak vendégek, mint például dr. Ganczer Sán­dor és felesége Budapestről, akik nagyon szeretnék a hosz- szú estéket olvasással tölteni — dehát ez, a halványan pislogó lámpák mellett szinte lehetet­len. Meg aztán jó lenne a vi­zet is bevezetni a turistaházba, s elkelne — de még mennyire elkelne — egy agregátor is. Mert a várkúti turistaháznak lépést kell tartania a fejlődés­sel, hiszen annyira és oly so­kan kedvelik. Csányi István, a Hámán Ka­tó Fűtőház dolgozója meséli, hogy a fia itt volt úttörőtábor­ban, s a természet csodálatos szépségei úgy megragadták, hogy három ízben is ellátoga­tott ide, sőt most jó barátját, Kökényest Lászlót is magával hozta Monorról egy kis „ház- tűznézőbe”, mert a Kökényesi- család itt óhajtja tölteni sza­badságát. Tóth László debreceni tanár nyolc napot szándékozik eltöl­teni feleségével, Ági lányával, ezzel a bájos kis tanítónővel és Bence fiával, aki most egy kis erőt gyűjt a hegyek között a rövidesen meginduló kézilab­da-bajnokság küzdelmeire. Jól érzik magukat, de mint han­goztatták: úgy szerettek volna a kilátóból szétnézni, mert hal­lották, hogy Onnan tiszta idő- bep el lehetett látni a Tiszáig, sőt a Tátráig is. De hát volt kilátó — nincs kilátó. Réges- régen elparentáltuk már a le­bontott, rozoga fatornyot, s he­lyette nem épült még új. Talán jövőre... ... Alkonyodik. Az emlék­könyvben egyre homályosabbá válnak a betűk. Alig tudjuk már az utolsó lapokat elol­vasni : — Egy zuhogó eső után, éjjeli járőrként érkezett 50 faddi út­törő ... Hajrá, Fradi! Mert csak három csapat van a vilá­gon: az FTC, a Fradi és a Fe­rencváros, — a Bp. Kossuth Közgazdasági Technikum leánytanulói... Budapesti bé­kaemberek első szárazföldi ma­gasmerülésük alkalmából... Aztán egy svéd turista sorai: Viini taellá purtan mailla... M. MIETTINEN. BÚCSÚZZUNK EL A BÜKK szépségeitől és véssük jól em­lékezetünkbe a felejthetetlen látványt, amelyet Jókai Mór, a nemzet nagy mesemondója e szavakkal örökített meg: — Tüzet rakni tar gallyból, a szikla lankáján pirított ke­nyérrel, szalonnával lakomát csapni... Lábam alatt, az elő­térben a bükkfák koronáiból rakott sötétség, s ahol ez vég­ződik, egy mosolygós zug... Somody József «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents