Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-10 / 188. szám

2 NÉPÜJSA<3 1880. augusztus 18., werda Megvalósíthatja-e az ember az éghajlat megjavítását? Rendkívüli időjárások idején, mint például az idei változé­kony nyáron is, gyakran felve­tődik a kérdés: megvalósíthat­ja-e a tudomány, hogy ural­kodjunk az időjárás viszontag­ságai felett, megjavítsuk egyes tájak és évszakok kiimáját? A téma újra meg újra előtérbe kerül, mert a meteorológia haladása egyre érdekesebb és újabb lehetőségeket csillant meg az emberiség előtt az irá­nyított időjárás nehéz felada­tának megoldására. Dr. Aujeszjfi László, az Or- »zágos Meteorológiai Intézet osztályvezetője ezzel kapcso­latban a következőkben muta­tott rá a tudomány mai állása szerinti lehetőségekre. — Az éghajlatjavítás sok­féle terve között a legutóbbi egy-két évben bizonyos rende­ződés indult meg. A felvetett elgondolások tömegében most már egyre élesebben kirajzo­lódik néhány olyan Irány, amelyben ennek az érdekes feladatnak megoldását — úgy látszik —, ha hosszabb idő múltával is, de eredményesen kereshetjük. Az atomenergia békés felhasználásával olyan méretű műszaki feladatok is megoldhatóvá válnak, ame­lyekről néhány évvel ezelőtt még álmodozni sem mertünk volna. Ezek a megoldások idő­vel, előreláthatólag, lehetővé teszik, hogy a sarkvidéki hó és jég egy részét elpusztítsuk, s így az északi hideg légkitöré­sek számét csökkentsük, s ere­jük egy részét elvegyük. Ide tartozik a tengeráramlások át­helyezésének nagyszerű szov­jet terve, a Boriszov-féle ég­hajlatjavító terv a Bering-szo- ros gáttal való elzárása kap­csán. Most azonban olyan ter­vekre mutatunk rá inkább, amelyekről eddig nem esett szó, amelyeknek azonban szin­tén megvan a tudományos alapjuk, tehát megvalósításuk csupán idő kérdése. A jégkristályfelhők terve — Legújabban nagy érdek­lődést keltett az a terv, amely egy különleges sajátságú felhőt akar létrehozni a Nap sugárzó energiájának rabul ejtésére és jobb kihasználására. Olyan fel­hőkről van szó, melyek nem vízcseppekből, hanem parányi jégszemecskékből állnak, még­pedig egyszázad milliméter át­mérőjű jégkristálykák óriási tömegéből. Ilyen felhők termé­szetes úton is képződnek a légkörben. Ha e felhő elég vas­tag, nagymértékben csökkenti az éjszakai lehűlést. Bárki megfigyelheti, hogy amikor felhők vannak az égbolton, olyankor az éjszakai lehűlés gyengébb, mint derült időben, sőt, a nagyon vastag felhőta­karók alatt az éjjeli lehűlés el is marad. — Kellő méretű „védőfelhőt” az alábbi módon hozhatnánk létre. Tíz darab „tiszta” hidro­génbombát (ezek aránylag ke­vés veszedelmes robbanási ter­méket szórnak szét!) felrob­bantanának a sarkvidéki ten­gerben, a víz alatt. Ez óriási mennyiségű tengervíznek az elpárolgását idézné elő. A lég­körbe jutott nagy vízgőzmeny- nyiségből fokozatosan jégkris­tályfelhő keletkezne, amely jó­kora felületet elborítana. Ha a robbanást alkalmasan megvá­lasztott időjárásban végez­nénk, a felhő akár hetekig is megmaradhatna és tartósan mérsékelné a sarkvidék lehű­lését. — Csakhogy e tetszőleges tervvel szemben több aggályt kell felhoznunk. Először: ha tíz-tíz hidrogénbomba felrob­bantását többször megismétel­nénk, veszedelmes anyagokkal szennyeződnék a légkör és a sarkvidék víztömege. Másod­szor: a sarkvidék ilyen módon való felmelegítése a Föld más területének éghajlatét esetleg el is ronthatná. Ne idézzünk elő mesterséges jégkorszakot 1 — Ha a sarkvidék tengervi­ze felmelegszik, ez megbontja a jelenlegi egyensúlyt a szom­szédos szárazföldi területek hi­deg légtömegeivel. Szibéria belső részei így is hideg telet kapnának. A jégtelenné vált sarkvidéki tenger enyhe leve­gője a szibériai hideg légtöme­gekkel érintkezve a jól ismert meteorológiai folyamatot, az úgynevezett ciklonképződést idézné elő, mégpedig az eddi­ginél sokkal nagyobb arányok­ban. A ciklonok megerősödése Észak-Európa mostani éghajla­tát a tekintetben is megváltoz­tatná, hogy a kevés csapadékú telek helyébe sokkal csapadé­kosabbak lennének. A száraz­föld belsejében nagy hómeny- nyiségek halmozódnának fel, s ezek egy része még nyáron sem olvadna el, hanem évről évre növekednék és tömör jég­gé alakulna át. A Föld törté­netében tehát újra megismét­lődne az éghajlatnak az az el­romlása, amelyet jégkorszak­nak nevezünk. — A jégkorszak keletkezé­sének okait már régóta kutat­ják. Az egyik legújabb elmélet éppen azzal magyarázza a jégkorszakokat, hogy a sarkvi­déki tenger valamilyen me­teorológiai okból jégtelenné vált, ez pedig a hideg száraz­föld szomszédságában heves téli ciklonképzödésre és a he­gyeken egyre növekvő hó- és jégtömegek felhalmozódására vezetett. — Nagyon meggondolandó hát, hogy a sarkvidék mester­séges felmelegítését érdemes-e megkísérelni. Mert melegebb tengert, de jégkorszaktól szen­vedő szárazföldet kaphatnánk e merész beavatkozásból! Az emberiség szempontjából ez uz éghajlatnak nem a megjavítá­sa, hanem az elrontása "olna. Szaturnusz-gyűrű a Föld körül — Az összes terv közül talán V. H. Cserenkov szovjet mér­nöké a legmerészebb és egy­ben legérdekesebb. Ennek már nem is csak az északi föld­gömbre, hanem az egész Föld­re kiható következményei vol­nának. — A Cserenkov-féle terv szerint bolygónkat mestersége­sen ellátnák egy olyan porgyű­rűvel, amilyen naprendszerünk bolygói' közül eddig csak a Szaturnusznak van. Ismeretes, hogy a Szaturnusz bolygót hár­mas gyűrűrendszer veszi kü- rül: az egyik gyűrű finom me­teorikus porból, a másik két gyűrű pedig nagyobb meteo­rok halmazából áll. E gyűrűk elnyelik a reájuk eső napsu­garaknak egy részét, ennek nyomán pedig hősugárzást bocsátanak ki. Ha a Földet al­kalmas helyzetű, nagyméretű porgyűrűvel vennők körül, ez a gyűrű olyan napsugaraknak a melegét is megszerezné ne­künk, amelyek jelenleg a Föld számára veszendőbe mennek. Persze nem arról van szó, hogy a légkör alsó részébe juttas­sunk portömegeket, mert ez kellemetlen és egészségtelen megoldás lenne. A porgyűrűt a légkör felső részébe tervezik, legalább ezer kilométeres ma­gosságban. Nem csekély hasz­na volna a porgyűrűnek az is, hogy a szórt fénnyel kivilágí­taná az éjszakáinkat. Az éjjeli sötétség csökkenne, s az éjsza­ka meg is rövidülne. — E terv végrehajtása — nagy rakétákkal — nem át- szik lehetetlennek. A számítá­sok szerint körülbelül egymil­lió tonna port kellene feljut­tatni a légkörbe, mintegy 1500 kilométeres magasságba. Eh­hez több mint tízezer óriásra­kétára volna szükség. Persze még sok-sok elméleti számítást kell elvégezni és a rakétatech­nikának hatalmasat kell fej­lődnie, hogy ez a szinte kozmi­kus arányú műszaki terv való­sággá válhasson. fifrika országai a kongói kormány segítségére sietnek Kongóban elrendelték a rendkívül! állapotot A Biztonsági Tanács határozata 3. A törökök vésztjóslóan vágtattak a Cze- czey-porta felé. De váratlanul éles dörrené­sek hallatszottak mindenfelől. Így köszön­tötték Dobó és társai a hívatlan vendéget. Megvadult lovak — sebesültek és foglyok —, török foglyok, ez lett az alattomos támadás eredménye. (Pásztor Péter rajzai) Dobó búcsúzott, ígéretéhez híven magával vitte Gergelyt. Megígérte, hogy miután ki­szabadítja a támadó török csapat által fogva Czecey-porta minden hálás lakója könnyezve intett búcsút a távozóknak. Talán volt még egy megmagyarázhatatlan könnycsepp, amely Vicuska arcán folydogált végig, miközben kendöcskéjét lobogtatta a távozó Gergő felé. tartott rabokat, Gergőt Török Bálint udva- Dobó és vitézei magukkal vitték török rába viszi apródnak, hogy vitézséget tanul- foglyaikat is. jón. Érzékeny volt a búcsú. A megmentett (Folytatjuk) ACCRA: Käme Nkrumah ghanai el­nök, aki korábban tárgyalt az útban hazafelé, Accrába láto­gató Lumumba kongói minisz­terelnökkel, hétfőn felhatal­mazást kért a parlamenttől, hogy megtehesse az előkészü­leteket az általános mozgósí­tásra. Hangoztatta, az ENSZ tekin­télye szertefoszlik, ha Afrika országai nem készülnek fel, hogyha kell, fegyverekkel sze­rezzenek érvényt az ENSZ ha­tározatainak. Bejelentette, hogy Ghana ennek eléréséért az ENSZ-parancsnokság alatt kíván harcolni Belgium ellen. „Ha azonban az ENSZ képte­lennek bizonyulna végrehajta­ni saját határozatait, Ghana összefog más afrikai országok­kal, hogy kiűzze a belga ag- resszorokat Afrika területéről” — mondotta Nkrumah. ELISABETHVILLE: Miközben a független afrikai országok kormányai egymás után juttatják kifejezésre, hogy támogatják Kongó egységének elvét és segítséget ajánlanak fel Kongó kormányának, Ka­tanga tartomány „kormánya” újabb esztelen lépést akar ten­ni. Elhatározta, hogy Jean Kibwe Csőmbe „miniszterel­nök”, jelenleg New Yorkban kilincselő ügynöke vezetésével „baráti” küldöttséget indít olyan nyugat-afrikai országok­ba, amelyek korábban francia vagy angol gyarmati uralom alatt állottak, hogy kormányu­kat megnyerje Katanga „füg­getlenségének”. Kuba csak a* egyénit tárgyalni áss Egy — mondotta Raul ü HAVANNA (MTI): Az Egye­sült Államok hétfőn tiltako­zott a Kubában levő amerikai vállalatok államosítása miatt. Az államosítást — mint isme­retes — vasárnap rendelte el a havannai kormány. \ Hivatalos források szerint a Kubában államosított amerikai javak értéke hozzávetőlegesen 829 millió dollár. Az összeget a vállalatok mérlege alapján számították ki, de gazdasági és pénzügyi körök szerint az ál­lamosított amerikai javak ér­téke eléii az egymilliárd dol­lárt. Raul Roa kubai külügymi­niszter nyilatkozott az amerj­Ugyanakkor a dél-rhodézia: Salysburyba érkezett hírei szerint az Elisabethvilletől 56( kilométerre, a tartományi ha­táron fekvő Kaniamánál alá­aknázták a Katanga tartómén} fővárosába vezető útvonalai valamennyi hidját, hogy meg­akadályozzák az ENSZ-csapa- tok bevonulását fíatangába. Véget ért a tíizloi NEW YORK: Az ENSZ Biztonsági Taná­csának a kongói helyzete megvitató harmadik ülése - összesen 12 órai tanácskozás után — kedden hajnalban — New York-i idő szerint 4,24 órakor — ért véget. A Biztonsági Tanács Tuné­zia és Ceylon közös határozat javaslatát fogadta el 9 szava­zattal és két tartózkodással. A szavazástól Franciaország éí Olaszország tartózkodott. (MTI A Biztonsági Tanácsban ked den hajnalban hozott határo zat felszólítja a belga kor mányt, hogy azonnal vojna k csapatait a kongói Katangc tartományból, és ugyanakkor felhatalmazza a kongót ENS2 rendfenntartó erőket, hogy a határozat végrehajtása végett vonuljanak be Katanga terüle téré. Az úi brit kü első nyi LONDON (MTI): Lord Ho me új angol külügyminiszter hivatalba lépése óta első íz­iség alapján hajlandó esült Államokkal foo külügyminiszter kai államok szövetségénél Costa Ricában tervezett kül­ügyminiszteri tanácskozásai­ról. Megállapította, hogy az c caracasi értekezlet megismétlé­se lesz és arra szolgál, hogt támadásokat intézzenek Kubc ellen. A Rio De Janeiró- egyezmény — mondotta — nerr más. mint az Egyesült Álla­mok katonai politikájának esz köze. Raul Roa hangsúlyozta, hogj az Egyesült Államok az ere pozíciójából akar Kubává tárgyalni, de Kuba csak a: egyenlőség alapján hajlandó erre. (MTI) LEOPOLDVILLE: ADN-jelentés szerint Bel­gium kiutasított kongói nagy­követe még mindig Leopold- villeben tartózkodik. Hétfőn ismét nagy tömeg tüntetett a belga nagykövetség előtt és sürgette a nagykövet haladék­talan távozását. isági Tanács ülése Az ENSZ főtitkársága a Biz­tonsági Tanács ülésének befe­jezése után bejelentette, hogy Hammarskjöld ENSZ-fötltkár — New York-i idő szerint — kedden éjfél után visszautazik Leopoldvillebe. LEOPOLDVILLE: Kongó fővárosában kedden délelőtt elrendelték a rendkí­vüli állapotot az ország egész területére, A kongói kormány kedden, a reggeli órákban miniszterta­nácsra ült össze, amelyen részt vett Lumumba miniszterelnök is. A minisztertanács után a kongói tájékoztatásügyi mi­niszter közölte, a kormány azért rendelte el a rendkívüli állapotot, hogy „lehetővé tegye az előkészületeket az esetleges katonai lépésekre és az ellen­séges támadás visszaverésére”. lügyminiszter Latkozata ben nyilatkozott. Az angol te­levízióban a „halkszavú lord” — mint az AP közli — hitet tett az angol—amerikai szövet­ség mellett és kijelentette, semmiféle szovjet propaganda nem ingathatja meg az Egye­sült Államokba vetett bizal­mát. A lord nyilatkozata végén hangoztatta, véleménye szerint a Szovjetunió őszintén óhajtja a tárgyalásokat, (MTI) Idő járásjelentés Várható időjárás szerda estig: Felhőátvonulások, többfelé kisebb eső, néhány helyen zivatar. Élénk, a Dunántúlon helyenként erős nyugati, északnyugati szél. Az év­szakhoz képest hűvös idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 21—25, várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 12— 15 fok között. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents