Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-10 / 188. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Két kép a nagyvilágból KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 188. szám Ara 50 fillér 1960. augusztus 10., szerda Technikai és kuituráiis haladást Helikopter és televízió; majdnem olyan fontos esz­köznek bizonyultak a kubai nép forradalmi harcában, mint a forradalmárok fegy­verei. Fidel Castro a televí­zióban magyarázta népének a forradalmi harc soron le­vő feladatait. Nem kedvte­lésből, vagy furcsa szokás­ból fette ezt, hanem kény- szerűségből, mert népe nagy része írástudatlan. Az amerikai ültetvényesek és tőkések szellemi sötétség­ben tartották a népet. Írástudatlanság és a leg­modernebb technika vívmá­nyai, egy időben és egy or­szág határain belül. Egyedülálló eset ez? Nem! A fordítottjára is ta­lálunk példát a történelem­ben. Gondoljunk csak az ókori görög műveltségre: Thalész, Démokritosz, Szók­ratész, Pláton, Arisztote­lészre, Homérosz és Szofok- lész művészetére! Vagy a római kultúrára: Ciceró, Vergilius, Horatius és Ovi­dius halhatatlan remek­műveire A szellemi élet ki­válóságainak emlékét a mai napig megőrizte a történe­lem, de emlékezzünk és idézzük a görög—római rab­szolgák millióinak keservét és tengernyi szenvedését. A szellem szabad szárnyalása a kiválasztott keveseknél, nyomor és reménytelen el­maradottság a tömegek szá­mára. Vajon mit tesz a mi szá­zadunk, a szocializmus esz­méje a technikai és kultu­rális haladás ésszerű és az emberek mind szélesebb rétegeire való kiterjesztése ügyében? Ezt a célt szolgál­ják napjaink élenjáró kez­deményezései, a szocialista brigádok vállalásai? Soha, egy pillanatra sem szabad szem elől téveszte­nünk, hogy a termelési eredmények fokozásán^ a jobb minőség elérésén, az egyre korszerűbb technika alkalmazásán kívül szinte felbecsülhetetlen értéket képviselnek a szocialista brigádok művelődési válla­lásai. Nap mint nap egyre több munkás határozza el, hogy megszerzi a nyolc általános iskolai végzettséget, ezren és ezren iratkoznak be a technikumokba és az egye­temekre, a munkások közül egyre többen járnak az ope­rába és színházba, egyre több falusi házba jut rádió és televízió, fejlődik könyv­tárhálózatunk, városon és falun egyre több könyvet vásárolnak, rendszeresen ta­nulnak és állandóan műve­lődnek a mi dolgozóink. Ez a kormány és a párt politi­kája. A gépesítés, a technika haladását hosszú lenne fel- J sorolni. De talán felesleges is, mert mindnyájan az élet forgatagában élünk. Csupán arra utalunk, hogy a mi gazdasági-társadalmi rend­szerünk az élenjáró techni­kát, a dolgozók általános kulturális felemelkedése és a folyamatos szakmai kép­zés útján kívánja megvaló­sítani. Világosan látnunk kell, hogy nálunk, a mi rendsze­rünkben a technikai hala­dás nem öncél, nem a ki­váltságosak érdekét szolgál­ja, hanem előfeltétele a dol­gozó nép általános felemel­kedésének. A technikai és kulturális haladás egymást feltételezi és egymásra köl­csönös hatást gyakorolva, a nép közkincsévé válik. Az első félév során gyarapodott a termelőszövetkezetek szarvasmarha-állománya A Heves megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának mező- gazdasági osztálya nemrég ér­tékelte a megye termelőszövet­kezeteinek féléves munkáját, s az értékelés eredményeként sok érdekes és a fejlődésről ta­núskodó számadatot hoztak nyilvánosságra. Jelentősen fejlődött a terme­lőszövetkezetek szarvasmar­ha-állománya. Az elmúlt félév során mintegy 17 656-ra emel­kedett a szarvasmarhák száma 9626-ról, tehát majdnem meg­duplázódott az állomány. Az 1960-as évi tervekben 20 636 szarvasmarha beállítása szere­pel, az eddigi eredmények vizsgálata alapján ma már el­mondható, hogy minden bi­zonnyal túlteljesítik a tervet a megye tsz-ei. Kimutatták, hogy rendkívül jól alakult az első félév során a szarvasmarhák szaporulata. Száz tehén átlagosan 71 borjút ellett Egyre több dolgozó végzi ol megyénkben is az általános és középiskolát Május, június hónapokban megindult a szervezés annak érdekében, hogy az üzemi dol­gozók közül minél többen vé­gezzék el az általános iskolát, vagy a magasabb képzettséget jelentő szakmai iskolát. Az el­múlt esztendőben megyénkben 566 dolgozó végezte el az álta­lános iskolát, 1066 pedig a kö­zépiskolát. A május, júniusi szervezés eredményeképpen már eddig beiratkozott az álta­lános iskola elvégzésére 899 fő, középiskolába 277 fő és egyetemre 66 fő. A szakszerve­zeti bizalmiak jó munkát vé­geztek ezen a területen is, mert jól tudják, hogy az ötéves terv mutatószámait kétharmad részben műszaki fejlesztéssel kell elérni, amit viszont olyan dolgozók érnek el, akiknek megvan a szükséges előkép­zettsége a jobb, termeléke­nyebb munka elvégzésére. együttműködése Két évvel ezelőtt a gyön­gyösi Jármű és Mezőgazdasági Ktsz és a Budapesti Mechani­kai és Fémtömegcikk Ktsz összefogott, hogy közösen több árut adjanak a népgazdaság­nak. Az együttműködés helyesnek bizonyult és ■ már az első év­ben éreztette hatását a kisipari szövetkezetek mezőgazdasági életének megszilárdulásában is. Két év alatt sok százezer forint értékű fémbútort gyártottak a lakosságnak. A közelmúltban a Budapesti Mechanikai és Fémtömegcikk Ktsz pártalapszervezetének ve­zetősége értékelte a kétéves együttműködést és elismerés­ként értékes ajándékot és egy emléklapot adtak át a gyön­gyösi Mezőgazdasági Ktsz tag­jainak. (Polgár Miklós) Szlovákia egyik legszebb vidékén, Rozsnyó közelében van a híres Bethléri kastély. Kirándulók és turisták ezrei keresik fel — kül- és belföldről egyaránt — a kastély termeiben be­rendezett múzeumot Az új oktatási évben egészségügyi dolgozók akadémiája nyílik Egerben Az egészségügyi dolgozók szakszervezete a dolgozók álta­lános műveltsége és a művelt­ség továbbfejlesztése érdeké­ben a következő oktatási év­ben beindít egy akadémiát. A tematika összeállítása már fo­lyamatban van. Ügy igyekeznek kialakítani az előadásokat, hogy az egész­Mezőgazdasági szaktanárok továbbképzése A Földművelésügyi Minisz­térium Kísérleti és Szakokta­tási Főosztálya ebben az évben is megrendezte a mezőgazdasá­gi technikumok szaktanárai­nak nyári szakmai továbbkép­zését. A július 18—31-ig tartott továbbképzés első hetében sza­konként hallgatták az előadá­sokat, vagy gyakorolták a fej­lett új módszereket. A növény- termesztők Szarvason, az állat- tenyésztők Balassagyarmaton, üzemszervezők Budapesten, gépesek Ádándon, a kertészek szintén Budapesten vettek részt foglalkozásokon. A második héten közös autó­buszkiránduláson vettek részt, amelynek során meglátogattak több fejlett állami gazdaságot és kísérleti intézetet. Így jár­tak a karcagi, kompolti kísér­leti intézetekben, a füzesabo­nyi, hevesi, hosszúháti, szol- nok-alcsúti, mezőhegyesi álla­mi gazdaságokban. A fenti üzemekben tanulmányozták a fejlett növénytermesztési, ál­lattenyésztési, üzemszervezési, gépesítési problémákat. ségügyi dolgozók minden réte­gét érdekeltté tegyék, mert ez­zel egyrészt azt kívánják biz­tosítani, hogy tekintet nélkül az iskolai végzettségre, min­denki megtalálja a neki meg­felelő előadást, másrészt ez ál­tal is közelebb kívánják hozni egymáshoz az egészségügy te­rén dolgozó embereket. Az akadémia végzettséget nem ad ugyan, de a látogatási könyvecskét minden hallgató megkapja, és a tudást, amit szerez, íratlanul is magáénak mondhatja későbbi munkája folyamán. Saját erőből építkeznek Poroszlón Poroszlón külön kis „építő­ipari szövetkezet” dolgozik a Rákóczi Termelőszövetkezet­ben. Még az év elején össze­hívták az építkezéshez értő szövetkezeti tagokat, s 8 fős brigádot alakítottak kizárólag azzal a céllal, hogy a szövetke­zetben adódó kisebb-nagyobb javításokat elvégezzék. A kis brigád nem is hozott szégyent magára, megbecsülték a szövetkezeti tagok beléjük helyezett bizalmát. Űj kerítést, kaput készítettek a szövetkezet irodájának udvarához, és szá­mos javítás, kisebb építkezés jelezte létezésüket. Erejükből azonban nagyobb feladatok megoldására is tellett. Az elkészült 50 férőhelyes, önitatós szarvasmarha-istálló mellett saját erőből bővítették és téliesítették a 20 férőhelyes borjú szabadszállást, építettek a saját gépeik üzemanyagának tárolására egy üzemanyagrak­tárt, s most tovább építkeznek. Húszférőhelyes szerfás sertés- fiaztató, 1000 férőhelyes juh- hodály bizonyítja majd jó munkájukat, ezenkívül baromfi­ólakat, vándorólakat is építe­nek, teljes mértékben saját erőből, az építőanyagot, s az egyéb szükséges anyagot is be­leértve. 97 tanító helyett már 231 nevelő kezdi meg munkáját az új tanévben az egri járásban Az egri járás is azok közé a járások közé tartozott, ahol nem túlsók gondot fordítottak valamikor arra, milyen kép­zést kapnak a gyerekek az ele­mi iskolában. A felszabadulás előtt a járás 29 iskolájában mindössze 97 tanító végezte az oktatás munkáját. Ez a munka nem is lehetett kielégítő. Az elmúlt tanévben, szem­ben a múlttal, 231 nevelő szol­gálta az oktatás ügyét, míg az 1960—61-es tanévben már 246­ra növekedik a nevelők létszá­ma. Ez a szám azt bizonyítja, hogy az egyre épülő, bővülő iskoláknak mind több és több pedagógusra van szüksége ah­hoz, hogy olyan gyerekeket ne­veljenek, akik az élet minden területén megállják a helyü­ket. (á) « MÉLYFÚRÁSÚ KUTAT ÉPÍTENEK Tamaszentmárián a községfejlesztési alapból. Az építési munka költségei előre­láthatólag 140 000 forintot tesz­nek ki. A kút december végére készül el. Befejeződött a síkfökúti KISZ vezetőképző tábor A sikfőkúti KISZ vezetőkép­ző táborban a nyár folyamán 600 falusi és városi KISZ-ve- zetőt képeztek ki. A tanfolya­mon, ahol a kiszesek hetenként váltották egymást, megbeszél­ték, hogyan készülnek fel a KISZ-kongresszusra, valamint előkészítették a vezetőket a jö­vő évi feladatok megoldására. A lányok a KISZ megyei vég­rehajtó bizottságának táborá­ban jól érezték magukat, és az utolsó csoport augusztus he­tedikén ünnepélyesen búcsú­zott a sikfőkúti tábortól. Afrikában mozog a föld a gyarmatosítók talpa alatt. Kongóban, illetve Katangá- ban a gazdag fehérek két­ségbeesetten figyelik a híre­ket, a Biztonsági Tanács döntését. Tegnapelőtt a katangai belgák még lázasan pakol­tak, készülődtek, de ma már, mint a nyugati hír- ügynökségek közük, úgy ha­tároztak, hogy: „mégis ma­radnak”. A gyors pálfordulásnak minden kétséget kizáróan mélyebben fekvő okai van­nak, s a jelek szerint a gyarmatosító urakkal együtt \ napraforgó módjára fordult egyet az ENSZ-haderők pa­rancsnoksága is. Szóval maradnak a bel­gák! De most már csak az a nagy kérdés, hogy: meddig? Vagy tényleg olyan nehéz a búcsú? (...y) Tizenkétmilliós beruházás Petőfibányán Lapunk hasábjain már hírt adtunk arról, hogy Ursitz Jó­zsef petőfibányai mérnök ta­lálmánya — a hidraulikus fej­tési páncélpajzs — egyre na­gyobb sikereket hódít. Ebben az évben hat garnitúra elkészí­tésére kapott beruházást, mint­egy 12 millió forintot. Az elké­szült gépek közűi egy darabot Romániának szállítunk, egy darabot Várpalotára, egy gar­nitúra pedig a Borsodi Szén- bányászati Tröszthöz kerül majd. Magyar ipari kiállítás Moszkvában Augusztus 12-én nyílik meg Moszkvában a magyar ipari kiállítás. Érdekessége lesz a ki­állításnak, hogy a közönség a moszkvai magyar ipari kiál­lításon népművészeti hímzések elkészítését is megtekintheti majd. TÁRSULATI ÜLÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZBAN ★ A munka veteránjai: VENCZEL JÁNOS, ÜVEGFÚVÓ ★ CSENDES ÓRÁK A VÁRKŰTT TURISTAHÄZBAN ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ HÍREK ★ MEGLEPETÉSEK A MEGYEI LABDARUGÓ­BAJNOKSÁGBAN Napról napra fejlődik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipara, gazdasági élete. A növekvő ipar mind több és több szakembert követel. Képünkön a phenjani közle­kedésügyi intézet hallgatói láthatók gyakorlati munkájuk közben. CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Két kisipari szövetkezet hasznos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents