Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-09 / 187. szám
4 NÉPtJ JS ÁG 1960. augusztus 9., kedd iliss! Csúnya játék es gyerekek! Egy férfi sietett a napokban Egerben, a Lenin úton a város felé. Egyszer csak hirtelen lehajolt, egy pénztárcát látott a lába előtt, fel akarta venni. Magában már sajnálkozott: szegény ember, aki elvesztette, hogy keresi majd... S ekkor hirtelen, amikor már keze majdnem érintette, eltűnt a szeme elöl a pénztárca. Azt hitte, csak képzelődött, s tovább sietett. De a következő járókelő ismét így járt. Az ötödik, tizedik is, míg végre kiderült, hogy a környék gyerekei új játékot találtak ki, s csupán ez tévesztett meg sok felnőttet. Egy pénztárcát zsinegre erősítettek, kitették a járdára, maguk elbújtak egy kapu mögé és amikor látták, hogy valaki „beugrott", hirtelen berántották a tárcát. Csúnya játék volt ez, gyerekek! Ugye, kedves szülők?... (w) — TÖBB MINT száz vagon paradicsom terem a horti Petőfi Termelőszövetkezet 150 katasztrális hold tábláján. Az eddig leszedett 18 vagon paradicsomból 14 vagonnal külföldre szállítottak a a termelőszövetkezetből.- A HATVANI Cukor- és Konzervgyárban folyó hó 11-én tartják a, féléves termelési tanácskozásokat. Az üzemrészek bizalmiai és a termelési felelősök már megkezdték a munkát, hogy eredményes és hasznos legyen a dolgozók, a gyér ügyeit tárgyaló tanácskozás. — 500 EZER FORINT bevételt terveztek kertészetükből az erki Űj Barázda Termelőszövetkezet tagjai. A jó ' termés következtében azonban jóval több jövedelmet hoz a kertészet, előreláthatólag több mint egymillió forintra számítanak a szövetkezetiek.- HATVAN vasútállomás dolgozói nagy lelkesedéssel készülődnek a jövő vasárnapi X. magyar vasutasnapra. Teljesítették az élüzem cím elnyerésének feltételeit és jó munkájuk elismeréseként vezérigazgatói dicséretben részesült az állomás. Tizennégyezer forint jutalomban. sok kitüntetésben részesültek a csomópont vasutas dolgozói. — AZ EGRI Finomszerel- vénygyár 40 dolgozója aratott a felsőtárkányi szövetkezetben. A pártvezetőség javaslatára brigádokat alakítottak, ahol arányosan oszlottak meg fizikai és adminisztratív dolgozók.- A KÖZÚTI Üzemi Vállalat az első félévben teljesítette az élüzem cím elnyerésének feltételeit. A szakszervezeti bizottság legutóbbi gyűlésén megállapították, hogy 1959. II. félévétől folyamatos javulás tapasztalható a vállalat életében és ez az utóbbi hónapokban még tovább fokozódott. Halálos baleset és csonkulás nem történt, bizakodással várják a dolgozók az élüzem cím odaítélésére vonatkozó minisztériumi döntést. — ŐSSZEL befejezik az egercsehi függőakna építését. Az új akna építésére igen nagy szükség volt, mert a bányának a jövő évben az eddiginél lényegesen többet kell termelni, s a nagy szénmeny- nyiség elszállítására a rossz áilapotban levő lejtősakna nem képes. Rí VÖRÖS CSILLAG V Ellopták a hangomat E .1 BRODY Sikoly az utcáról EG, I KERTMOZI Nyomorultak (1. részi GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Egy dal száll a világ körül GYÖNGYÖSI PUSKIN Ellopták a hangomat HATVANI VÖRÖS CSILLAG Két emelet boldogság HATVANI KOSSUTH Két emelet boldogság HEVES Két év után FÜZESABONY Kilenc élet PETERVÁSÁRA Nincs elöadas Egy szülőhöz, „aki még mindig nem meri megírni a nevét“ Tisztelt Szülő! j/ ezembe került levele, amelyet — mint ahogy ön közli levele sorainak végén — eljuttatott még az Oktatásügyi Minisztériumba, a megyei tanács oktatásügyi osztályának és a párt sajtójának is. Ebben a levélben ön egy pedgógus ellen panaszkodik. — Panasza vázlatosan — a következő: Az ön által említett pedagógus visszaélt hivatásával, mert amikor népi demokráciánk a gyermekeknek tandíjmentes tanulást biztosít, Ön szerint ez a pedagógus a szülőktől különböző ellenszolgáltatást követel, ,,megzsarol bennünket”, a szocialista erkölccsel ellentétesen cselekszik. Több esetben vendégeskedett a szülőknél és — önt idézem —: „tudomásom szerint kleptomániás is, mert ahol megjelent, legtöbb esetben valami eltűnt.” A pedagógiai munkáját hanyagul látja el, üzérkedik a lopott holmival — a gyermekek nevelése helyett. A gyermekeket küldöncnek használja, hol ide, hol oda küldi különböző megbízatásokkal. Szól még a levél a pedagógus családi, szűkebb környezetéről és a következtetést ezekben a szavakban vonja le: Feltűnő, hogy a nagyságos asszony, már mint a pedagógus, aki rendszerünknek, társadalmunknak káros tagja, még mindig a közoktatásban dolgozhat. Ennyi panaszt sorol fel levele, ugyanakkor hivatkozik a tantestület tagjainak véleményére, amely megegyezik az önével és csodálkozik azon, hogy az iskola „harcos igazgatója is, ki jó elvtárs, tűrte és tűri környezetében az ilyen pedagógust”. Tisztelt Szülő! Az ön levele, írása, gondolkodása azt bizonyítja, hogy írója értelmes, viszonylag kulturált ember. Mégis egy nagyon csúnya szépséghibája van ennek a levélnek — az, hogy nem igaz! Vannak benne igazságok, az igazsághoz közelítő gondolatok, de az igazság úgy viszonyuk ebben a levélben a valótlansághoz, mint a sár az aranyhoz, ön névtelenül írt soraiban egyetlen helyen hivatkozik név szerint egy másik szülőre, mint „konkrét példa, hogy milyen formában él vissza hivatásával”. Az Ön által tanúként licitált szülő véleménye azonban ellentétes az önével, mert amit Ön állít, az rágalom, rosszindulat, és nagyon távol áll a ténybeli igazsághoz. És most őt idézem, akire ön hivatkozik: „Felháborító, kérem, hogy ilyen rosszindulatú emberek vannak, akik mit tudom én miért, személyi, vagy egyéb ok miatt-e, más ember becsületébe gázolnak. Én köszönettel tartozom ennek a pedagógusnak, aki órán kívül is rendszeresen foglalkozott a gyermekemmel, és megígérte, hogy a szünidő alatt is szívesen foglalkozik vele.” Ugye mennyire ellentétes ez az ön véleményével? És több szülő van, aki hasonlóan vélekedik az ön által elmarasztalt pedagógusról. Tévedésről lenne szó? De hát ki téved? ön, vagy a többi szülő és a tantestület? Nem, nem tévedés az ön sorainak alapja, hanem ténylegesen a rágalmazás, a rosszindulat. Rosszindulatának okát nem tudom, mert Ön a névtelenség homályából szórta el rágalmait, így nem volt módomban öntől ezt megtudni. Az ön tettének a rugója tehát ismeretlen számomra, de az önhöz hasonló, a rágalmazó, a rosszindulatú emberé nem. ön nem tiszteli az emberi becsületet, az emberi munkát és bosz- szúból odáig elmegy, amelyet minden becsületes ember elítél. Háttérből, a névtelenségből hadjáratot indít emberek ellen, rágalmaival igyekszik bizalmatlanságot kelteni mások iránt. Nem tisztel ön semmilyen érzést, csak az önzést, az egyéni érdeket és megpróbál letiporni mindenkit, eszközökben nem válogatva, aki önnek útjában áll. Nem jó út az, amelyen ön jár. És nincs is „perspektívája”. Pillanatnyi sikert érhet el, találkozhat önhöz hasonlóan gondolkodó és önt megértő emberekkel. De csak pillanatnyilag. Mert az emberek többsége elítéli az Önhöz hasonlókat... ön a levelét elvtársi üdvözlettel zárja és neVe helyén a következő áll: egy szülő, aki még mindig nem meri megírni a nevét. Megértem és természetesnek veszem, hogy „nem meri”. Aki rossz utakon jár, nem szereti a világosságot. És az Ön útja is a sötétségen keresztül vezet. Hogy meddig? Az öntől függ. De ha ön örökké ezt az utat akarja járni, legalább gyermekét, vagy gyermekeit vezesse ki a fényre. Ne engedje, hogy olyan emberek nevelődjenek családjában, akik a rágalomra, az önzésre, és nem az igazságra, az egyenes útra építenek. Ezt tanácsolja önnek egy szülő! Papp János Filmfórum Ellopták a hangomat Angol film TÄBLÄS HÁZAK ELŐTT játsszák az Ellopták a hangomat c. angol filmszatírát, a magyar mozikban — a kánikulai dátumok ellenére. Pedig az idei nyáron nem ez az első film az angoloktól, ebben a kategóriában. Mi az oka mégis, hogy erről a filmről beszélnek az emberek? A film úgy indul, hogy sorsdöntő kérdések hangzanak el, a parancsnoki pózban, a kazánok előtt, műszerekre pislogva rettenthetetlenül figyel az aggódó kisember. Talán azt hinnénk, hogy egy elsüllyedni készülő hajó belsejében utolsó, tragikus perceikre készülnek a gépház emberei, amikor — jól sikerült képsor után — kiderül, hogy nagyüzemi mosodában vagyunk, amolyan vegytisztító műhelyben, ahol a nadrágvasalás egetrengető műveletét végzi a kisember. A meghökkentő feloldás után a becsapott idegzetű néző így-úgy nevet az ötlet tálalásán, kicsit félszegen becsapva érzi magát. Egy jellegzetesen drámai képsor feloldása a komikum forró zuhanyával — ilyen szemsértő váltással — szokatlan. Nem is győzné meg a nézőt ez az egyetlen, szélesen kidolgozott és jól tálalt ötlet, de aztán jön a harsogó énekóra, a másfél mázsás énektanárnővel, a „kisember” félszegségi és bátortalansági komplexumaival, a tolókocsiban raboskodó nagyon szép lánnyal, akihez a „kisember” ragaszkodik, s vele együtt akarja mindkettőjük boldogságát megteremteni; Az esemény szálai a mosodától a híres énekes meglátogatásán át a hang ellopásáig, a jók diadaláig és a csalók meg- bűnhődéséig nem bonyolódnak zsúfoltan, a mese itt-ott olyan szegényes, hogy egy dunsztos- üvegben is elférne minden mellékletével együtt. Amiért mégis élvezetes szórakozás ez a darab, az Ncrrman Wisdom játéka és Robert Asher rendezése. NORMAN WIS0OMOT, a magyar közönség a Pillanat emberében látta először. Játéka* most is szokatlan helyzetben kezdi és a csúcson végzi. A szatírának — úgy látszik — szüksége van a szélső helyzetekre ahhoz, hogy a jellemeket teljes képben mutathassa meg. A film főhőse kitűnő énekhanggal rendelkezik, de társadalmilag kicsiny ahhoz, hogy naggyá legyen. Nem tud saját maga sem különösebbet kezdeni képességével, mert amikor meg kellene mutatnia magát a világ előtt, félszegsége, gátlásai megfosztják a sikertől. Csak akkor tud igazán önmaga lenni. amikor a szerelmes és szeretett lány szeme bizalmat sugároz feléje. A rendező ezt a nagy alkalmat többször és olyan sikerrel használja ki, hogy a gyengécske mesének sok mindent megbocsátunk. Elfelejtjük a klubjelenet nehézkességét, csináltságát, nem rójuk fel különös hibaként az estélyen látottakat, mert kárpótol bennünket Norman Wisdom egyénisége. A film írói nem bíztak eléggé abban, hogy ez a kitűnő színészegyéniség, ez a kitűnő ember — Norman Wisdom — adottságaival teljes hatást ér el a filmben: ráaggattak olyan ötleteket is, amelyek az eleven élményt rontják. Ahogyan a híres és üres hangú énekes estélyén a mosodai alkalmazott pincérkedik. ahogyan az est részvevőit kiszolgálja és jellemükből kifordítja, a karikatúra nagyszerű eszközeivel történő játék. Az már csökkentette a hatást, amikor a régi bur- leszkfilmekből kölcsönzött szőnyeggöngyölítési trükkel mindenkit felborít: a fényképezése sém eLég ahhoz, hogy ez a jelenet átmenetet adjon az éneklési felsülésnek. LEHETNE AZON IS vitatkozni, hogy a klubban lezajlott esemény mennyiben igazolja a lélektani fejlődést és az előrehaladást a drámai, vagy komi- kumi fokokon. Norman Wisdom. az angol átlag-kisember, ott igazán önmaga, amikor kellemes hangján elmondja, elenekla érzelmeit, amikor a mondvacsinált küzdelmen túl ragyog két meleg szeméből a tiszta emberség, a hit abban, amit csinál, és a hit azokban, akikkel együtt él, érez és gondolkozik. Norman Wisdom egyénisége beragyog sok jelenetet. Az arcában melegen világít két szeme, mozdulatai mindig hangsúlyozzák az arcán lejátszódó eseményeket. Elhisszük, hogy ő az a kisember, akit — ha könyörtelen kitartással küzd — néha magasra emel a társadalom. valódi értékeiért. A film rendezője csak az ötletek nagyszerű tálalásával fogott meg bennünket, még olyankor is, amikor az ötletek már avasízűek voltak. Amit a társadalomról kaptunk ebben a filmben bírálatként, vagy diagnózisként, nem hiteles, nem lehet hiteles, pedig minden alkotásnak ki kell mondania valamilyen etikai igazságot, amiért harcol. amiért küzdelembe küldi a jellemeket. Ahogyan a kisember elfogadja kiuzsorázását. ahogyan a klubban a hatalmasokkal „cicázik”, ahogyan a színpadon esetlenül, de életre-halálra küzd önmagáért és jogos helyéért, már valószínűtlen, azt már a szatíra lazább, vagy szorítóbb pszichológiai igazolásai szerint is csináltnak kell tartanunk. Ezért visszük magunkkal az előadásról Norman Wisdom rokonszenves arcát és a tíz percig tartó nevetés izomfájdalmát és a többiről innen-onnan az előadás után megivott főkefe utá|n már alig akarunk beszélni. Pedig June haveriek és Jerry Desmonde sem érdektelen színész. VÉLEMÉNYÜNK SZERINT sem az angol életben, sem az angol szatírában nem így dicsőül meg a „kicsiny ember, az utca forgatagából”. Pedig hány ilyen' „kicsi ember” szaladgál a nyugati féltekén, tele emberséggel és művészettel és nem hagyják őket a fényességre lépni azok, akikben csak az üzlet és önzés dobognak a szívük helyett. (farkas:) I960. AUGUSZTUS 9., KEDD; EMÖD 170 évvel ezelőtt, 1790. augusztus ÍJ-án született KÖLCSEY FERENC, legnagyobb költőnk egyike. Irodalmi pályája kezdetét a Mondolat-ra írt Felelet e. munkája jelentette. Műveit a klasszicizmus és a romantika vonásai jellemzik. Legszebb költeményei: Hymnusz. Zrínyi dala. ő írta az első balladát: Szép Lenke. Szatmár vármegye követe volt s e tisztségéről — mert radikálisabb reformokat követelt —, az 1835-ös országgyűlésen lemondott., Mestere volt a szónoklatnak is: beszédeit a szigorú logika és az érzelmi hatás eszközeinek alkalmazása jellemezte. Kölcsey 1838-ban . halt meg. KÖLCSEY FERENC 55 évvel ezelőtt, 1905. augusztus 9-én jelent meg Lenin műve: A szociáldemokraták két taktikája a demokratikus forradalomban, melyben a mensevik módszereket bírálja s a szociáldemokrata proletariátus konkrét forradalmi feladataira mutat rá. Az illegalitásban 10 ezer példányban megjelent könyvet 1907-ben a pétervári törvényszék elkoboztatta. Csúcsforgalom az egri strandon (Folytatás az 1. oldalról) A fiatalok győztesen veszik kezükbe a strand irányítását. Ez az irányítás nem jelent mást, minthogy fiatalok, és minden különösebb tevékenység nélkül is magukra irányítják a figyelmet. Lám, a fotoriporter is talált egy kis fruskát, aki csak egy a sok szép lány közül, aki ezen a napon a strandon megfordult, de hatalmas szalmakalapjával üde jelenség a rekkenö hőségben. Mert a hőség az nagy. Rettenetesen nagy. if '■ fi ^ v&Ji Késé fffr» -.. 14 *»* 18?» U\ Jólesne egy kis hideg sör! Aki erre elszánja magát, as fogja strandban mártakozott testét, és beáll a hátsó medence előtti büfé elé... és vár sorára. Mert nem úgy van ám, hogy megszomjazom, fizetek és iszom, de nem ám! Az élvezetért meg kell szenvedni! -Nem lehetne vasárnapra esetleg néhány vendéglátóipari sátrat felállítani? Ez csak szerény javaslat, de — tényleg jó a sör egy alapos fürdés után! Ki ebbe, ki abba izzad bele. Itt például az ulti szerelmesei, mit sem törődve a rekkenö hőséggel — kártyáznak. Forog a lap, forog a szerencse, de szurkolókban sincs hiány! Jó lenne, ha hozzáértő emberek kitalálnák már a vízhatlan kártyát, mert mégiscsak jobb lenne a hús vízben ringatózva kártyázni. Lassan hanyatlik a Nap. A strandolok maradnának még, de hét órakor könyörtelenül megszólal a máskor kedves női hang: „Záróra!” És a vízből alig lehet kihúzni az embereket. Elindulnak az autók, felbúgnak a motorok, és egy rövid éjszakára elcsendesedik az azúrkék víz, hogy másnap annál nagyobb zsivaj verje fel újból. (Foto: Márkusz)
