Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-09 / 187. szám
um aueusítut 9., kedd NÉPÚJSÁG Szilárd építőipari fegyelmet r1 yakran elmondják az épi ^ tőipari munkások és vezetők, hogy a sok munkahely, az építkezések szétszórtsága nagy gőndot okoz, az érnbe rekkel való foglalkozás, a társadalmi tulajdon megóvása ós a munkafegyelem hiánya az elmúlt években sok problémát hozott. Sikerült-e eredményeket elérni az első félévben, milyen eszközökkel, hogyan, milyen intékedéseket tesznek a közeljövőben? Ez után kutattunk a Megyei Építőipari é$ a Közúti Üzemi Vállalatnál. Az első félévben mindkét vállalat egészen jó eredményeket ért el, túlteljesítették a legfontosabb gazdasági mutatókat. A Tanácsi Építőipari Vállalat termelési tervét 112,5, termelékenységi tervét 113,8, a Közúti Üzemi Vállalat termelési tervét 125,9, termelékenységi tervét 119,5 százalékra teljesítette, kedvezően alakult mindkét vállalatnál az önköltség, a dolgozók és a vállalatvezetés közös erőfeszítésének eredményeként lényeges eredményeket értek el az önköltségcsökkentés terén, általában a tervfegyelem lényeges előrehaladásáról tettek tanúbizonyságot mindkét vállalatnál. Nem volt zökkenőmentes az első félév. Az építőipari vállalat sokszor anyaghiánnyal küzdött átmenetileg, elfogyott a kavics, az üveg, vasbetongerenda, metílach. Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy ne kelljen leállítani a munkákat, mindent elkövettek, hogy a legszükségesebb anyagokat beszerezzék, átcsoportosításokkal, egyes anyagól: helyettesítésével idejében megoldották a legfontosabb feladatokat, lényegesebb lemaradás csak a gyöngyösi építésvezetőségnél volt. A Beruházási Bank jelentése szerint a Tanácsi Építőipari Vállalatnál sokat javult a szervezettség, a munka minősége és a határidők betartása, lényeges javulás tapasztalható a pénzügyi fegyelem és a számlázás területén is. A Küzúti Üzemi Vállalatnál 1959. második félévétől lényeges javulás tapasztalható a munkálatok mennyiségi és minőségi elvégzésénél, A megnövekedett követelményeknek csak akkor tehet eleget a vállalat, ha kőbányáit nagymértékben fejleszti, meg- f onto’tan, nagy előrelátással megszervezi a szállítást, és már a tél folyamán jól felkészül a munkára. Ezek az intézkedések meghozták a várt eredményt, tovább javult a vállalat munkája. Persze, hiányosság és baj akadt az első félévben a Közúti Üzemi Vál- latnál is. Nagyobb gondot kellett volna fordítani a kőbányákban a megkívánt szemszerkezetre, mindenütt meg kellett volna valósítani az osztályozást és akkor kevesebb minőségi kifogás lett volna, csökkenthették volna a nemes-zúzalék hiányát. Mindkét vállalat műszakigazdasági vezetői biztosították az anyagszükségletet, és a gépeket, lényegesen javították a munka szervezettségét, a szükséges munkaerő rendelkezésre állt, tehát megteremtették a folyamatos, a tervszerű munka alapfeltételeit. Mindez kiindulópontja és nélkülözhetetlen előfeltétele volt a munkaverseny szélesebb kibontakozásának, a munkafegyelem további javításának. Van-e erkölcsi alapja, sikerrel agitálhat-e a párt- és szakszervezet, joggal és eredményesen követelheti-e meg a műszaki-gazdasági vezető a munkaidő jobb kihasználását, a pontos munkakezdést, elősegíhetik-e a versenymozgalmat, kialakíthatják-e a törzsgárdát, bizalmat és a vállalathoz való ragaszkodás érzését kelthetik-e ott, ahol a munkahelyen állandó fejetlenség, kapkodás és tervszerűtlenség uralkodik, a vezetők nem mutatnak jó példát és nem gondoskodnak a zökkenőmentes termelés alapfeltételeiről? Nyilvánvalóan nem. Szerteágazó és bonyolult ^ az építőipar munkája. Körültekintő, igényes, mindig áz adott helyzethez igazodó, szigorú, de emberséges vezetést követel a szakma és ezt várják az öntudatos dolgozóit is. A munka megjavítását, az építőipari fegyelem megteremtését eredményező intézkedések összességének felsorolására nem vállalkozhatunk, de a lényegesebb módszerekről szólni akarunk. A Tanácsi Építőipari Vállalatnál arra törekedtek, hogy minél több komplexbrigádot hozzanak létre. A brigádvezetők kialakították az építkezés jellegének megfelelő létszámú szakmunkásáé segédmunkás-brigádokat. Az emberek maguk határozták meg, hogy kivel akarnak együtt dolgozni, de ha már összeszokott a brigád, nem bontják szét azt, nem helyez- getik át megfontolatlanul az embereket egyik helyről a másikra. Az összeszokottság, egymás kölcsönös kiismerése segíti a munkát és az állandó brigádok — a kezdtéstől a befejezésig történő egy munkahelyen való dolgozás ■— előfeltétele az egyösszegű munkautalványozásnak is. A brigádvezető és a munkások mindegyike egyformán érdekelt abban, hogy jól haladjon a munka, kölcsönösen ellenőrzik és ösztönzik egymást, a brigád közössége vigyáz a munkafegyelemre, és gyakorlatilag megvalósították, hogy a brigádvezető a termelés elsőszámú parancsnoka lett. Havonta rendszeresen megtartják a termelési bizottsági értekezletet, ahol a havonta végzett felmérés és csupán „házi használatra” készített számla alapján megvizsgálják a munka előrehaladását, a határidők betartását, az egyes részlegek közötti szükséges összműködést hatékonyan biztosítják. Életrehívták az előkészítő kalkulációs csoportot és ezzel egyidejűleg tervszerűbbé tették az anyagellátást. A menetközbeni problé- mákat a vezető állású központi dolgozók és a vállalati ellenőr az építésvezetőkkel, művezetőkkel és brigádvezetőkkel a helyszínen tárgyalja meg, az építési napló első oldalára bejegyzik a rövid organizációs tervet, a bizonylati fegyelem megkövetelésével és a hatáskörök szabatos meghatározásával a felesleges anyagigényléseket és a keresztszállításokat igyekszenek elkerülni. A Közúti Üzemi Vállalat nagy előrehaladást ért el az idejében való, tervszerű felkészülésben, az anyag munkahelyre való leszállításában, a törzsgárda kialakítása és az üzemegységek közti párosversenyekben. Nem állítjuk, hogy az említett két vállalatnál már min-, den rendjén megy és nincs javítani való a tervszerűség, valamint a munkafegyelem terén. Érzik és elismerik ezt a vállalatok vezetői és munkásai egyaránt. Milyen hibákat kell szóvá tenni és sürgősen kijavítani? Köztudomású, hogy az építőipari munkások az átlagosnál jobban szeretik a szeszes italokat. A mostoha munkakörülmények, a családtól való távolélés még fokozza a bajokat. Pétervásárán sokat ittak és botrányosan viselkedtek a fes tők, a viszneki iskolaépítkezésen hétfőn nem jelentkeztek a parkettások, a kápolnai gyógyszertár építkezésnél is részegen álltak munkába egyesek. A dolgozók többsége elítéli és kiközösíti maga közül a fegyelemsértőket, termelési tanácskozásokon, szakszervezeti gyűlésen nyíltan és őszintén megmondják, ha nem használ a figyelmeztetés, az áthelyezés, küldjék el a botrányt okozókat, a becsületes munkásokra szégyent hozó mihasznákat. A vezetők, — személyesen az igazgató is —, többször foglalkoztak a megtévedt emberekkel, de ha nem használ a szép szó, a brigád kis családi közösségérték irttő és korholó szava, személyre és beosztásra való tekintet nélkül, szigorúan eljárnak a rendbontók, a fegyelem- sértők ellen. A Közúti Üzemi Vállalát- nál az elmúlt heti szak- szervezeti gyűlés megállápítót- ta, hogy a gazdasági-műszaki vezetőknek jobban, tervszerűbben kellerte á párt és a szakszervezet támogatását kérni, rövidebb időközökben kell kiértékelni a versenymózga- lom eredményéit és az eddiginél sokkal többet kell tenni a jól bevált munkamódszerek és á versenyben élenjárók népszerűsítésére. A szakszervezet megadja a támogatást, de a gazdasági vezetők határózót- tabban követeljék meg a munkafegyelmet. Ne nézzék el egyes gépkocsivezetők hanyagságát, ne fogadjanak el látszat- kifogásokat, hogy hétfőn reggel későn indulnak a munkásokért, mert éz nemcsak sok óra munkakiesést jelent, hanem a hétfő reggeli mulasztás a vállalat nemtörődömsége, igen rossz hatással van a munkafegyelemre. Nagyobb segítséget, személyes példamutatást várnak a több munkahelyen dolgozó munkavezetőktől. Az építőipari fegyelem fogalomkörébe beletartozik a tervszerű anyag-munkaerő ellátás, a szállítások és a gépesítés megszervezése, az építtetővel és alvállalkozóval való szerződések határidőben való megkötése, az építési napló és a számlázásokra vonatkozó előírások pontos betartása, a munkavédelmi utasítások lelkiismeretes teljesítése. Mindez alapvető és elsődleges követelmény, mert ha ezeket nem biztosítják a vállalat vezetői, vajmi kevés eredménnyel jár a munkásokhoz intézett felhívásuk, utasításuk, vagy kérlelő szavuk. A mérleg adataival iga- zolt eredmények és a mostani termelési tanácskozások azt bizonyítják, hogy a Tanácsi Építőipari és a Közúti Üzemi Vállalatnál lerakták a további előrehaladás biztos alapjait, a dolgozók bizakodással néznek a jövő elé, igénylik a vezetők segítségét és mindenkitől megkövetelik a fegyelmet. Ügy véljük, mindkét vállalatnál megteremtették a szocialista munkabrigádok megalakulásának és eredményes működésének előfeltételeit. A legjobb brigádok akarnak és tudnak szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Bízunk abban, hogy a legjobbak példamutatása alapján sikerül végérvényesen megvalósítani megyénkben a szilárd építőipari fegyelmet. Fazekas László Megyei értekezlet az üzemi kultúrfelelősök részvételével PÉNTEKEN délelőtt a megye üzemeinek kultúffelelősei értekezletet tartottak Egerben. Az értekezleten az üzemi kulturális munkákkal foglalkozott Vass János elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsa kulturális osztályának vezetője. Előadásában kifejtette, hogy az üzemi kultúrfelelősök munkája nem kisebb célt szolgál, mint azt, hogy részt vegyenek az emberek gondolkodásmódjának átalakításában, és tudatossá tegyék azt, hogyan függ össze a kulturális fejlődés a tervek teljesítésével, a termelés egészévél. Elmondotta, hógy a szakszervezeti kultúrfelélős munkájában előtérbe kerül á művelődés érdekében végzértdő munka, rtiert el kell érti! azt, hogy minden dolgozó megkapja a képzettséget, amit munkájának jó elvégzése igényéi. Elsősorban lényeges dolog az, hógy megszervezzék a dolgozók általános és középiskolai tanulását, dé emellett ugyancsak elsősorban jön számításba az a munka, amelynek arra kell irányulnia, hogy a beszervezett dolgozóknak minden körülményt biztosítsanak ahhoz, hogy a megkezdett iskolafajtát eredményesen el tudják végezni. Itt a tennivaló az, hogy tanulóköröket szervezze, nek, ha ez nem elég, akkor óradíjas pedagógusokat vonjanak be, akik a szakszerű korrepetálást él tudják végezni. A másik igen lényeges feladat a továbbtanulással kapcsolatban az, hogy szoros kapcsolatot tartson az üzem azokkal az iskolákkal, egyetemekkel, ahol a dolgozók tovább tanulnak. Érdeklődjenek eredményeik, nehézségeik felől, és egyáltalában minden tovább tanuló embert kísérjenek fokozott figyelemmel. Az ÜZEMI kultúrfelelős másik nem kevésbé fontos feladata az üzemi könyvtárral kapcsolatban az, hogy ne elégedjék meg azzal, ami van, ne elégedjék meg a szekrényben őrzött könyvekkel és a rendszeres olvasókkal, hanem igyekezzék azon, hogy minél többen olvassanak. Mérje fel és adja jó módszerekkel tudtára a dolgozó szakmunkásoknak azokat a könyveket, amelyek szakmai fejlődésüket biztosítják, amelyeket általában az irodában őriznek. Ez azért is fontos, mert az ötéves terv mutatószámait kétharmadrészben műszaki fejlesztéssel kell elérni, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a szakmunkások, mérnökök és technikusok egyre jobban képezik magukat. A szakszervezet mérhetetlenül sokat áldoz a szakkönyvekre, így aztán az lenne a helyes, ha ezt mindenki forgatná, akinek a szakmájához, munkaköréhez szükséges. Komoly feladatot jelent az ismeretterjesztő előadások megszervezése. Nem az egyes előadások a lényegesek, ha- ném az, hogy előadássorozatokat indítsanak be az üzemi kultúrfelelősök, mérjék fel az érdeklődést véleménykutatással, hogy a sorozatban olyan előadások szerepeljenek, amelyek az embereket érdeklik. Ezekén az előadásokon mindig legyen ott a szakmái bizottság egyik tagja. A dolgozók általáhós műveltsége érdekében végzett munka né merüljön ki a színház- és tnózijegyek eladásában. Meg kell ismertetni aZ embereket a művészetekkel, a művészetek születési helyével, körülményeivel, tártatokat, múzeumlátogatásokat kell szérvezrti. Az üzemekbe művészeket kell hozni, akik a dolgozókkal Való találkozás kőzbén élményeket, életszerű valóságot gyűjtenek, miközben a dolgozók is mégismerik őket. és a személyes kapcsolat a művészetek ápolásához, Olvasáshoz, hozzáértéshez fog vezetni. VASS JÁNOS élvtárs elmondotta még azt, hogy az üzemi kultúrfelelősök kísérjék figyelemmel az öntevékeny művészéti munkát. Az elmúlt seregszemlék azt bizonyítják, hogy az üzemi művészeti csoportok nagyot léptek előre a szakszerűség és művészeti igény tekintetében, azonban ez még mindig nem elég. A csoportokhoz szakemberekre van szükség, akik például egy kómoly színdarab betanítása előtt a csoportnak tájékoztatót tudnak adói az íróról, a korról, a megformálandó típus jellemzőiről. Biztosítani kell azt, hogy a csoportok ne csak alkalomszerűen lépjenek fel és alkalomszerűen készüljenek, hanem rendszeres munkával elérjék azt, hogy ünnepeinken a csoportok jól kidolgozott műsorral állhassanak közönség elé. Soron levő feladat most ai is, hogy a termelőszövetkezetek palronálását művészeti vő- Mlon is thepkezdjék az üzérnek. Adjanak segítséget a tsí művészeti csoportoknak úgy, hogy szakmailag is segítsék őket. de úgy is. hogy előadásokat rendezzenek a patronált termelőszövetkezet tagságának. MINDEZEK a feladatok az üzemi kultúrfelelősöket terhelik. Am ez a munka nem lehet teher akkor, ha azt olyan lelki- ismerettel és olyan szívvel végzik, mint ahogy annak idején elvállalták. Nagyon szép munka ez. Szép azért, mert az emberek figyelmét a művészetekre, a szépségekre irányítani nem könnyű feladat. Nem könnyű azért, mert mindenkinek megvan az elfoglaltsága, elgondolása arról, hogy szabad idejét hol töltse. Nehéz, de szép feladat, s a tizenkét üzem kultúrfelelőse szeretettel és igyekezettel végzi ezt a munkát. Ádám Éva Két megyére szélé postásünnepség Nagy ünnepségekre készülnek a postások Heves és Borsod megyében. A Miskolci Postaigazgatóság fennállásának tízéves évfordulója alkalmából jubileumi postástalálkozót rendeznek Miskolcon, augusztus 19—28. között. Négyezer ember hivatalos oda. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban megnyíló különleges híradástechnikai kiállítás hűen tükrözi a posta gyors fejlődését. Működés közben láthatjuk majd augusztus 19—28-ig a legrégibb és a legmodernebb rádió-telefon és hírközlő berendezéseket, művészi fényképek érzékeltetik, hogy a technikai haladással egyidejűleg javult a postás dolgozók szociális ellátottsága. A bélyeggyűjtőknek külön ..csemegét” jelentenek a jubileumi ünnepségek. A bélyeg- múzeum nagy gyűjteményét bemutatják a látogatóknak, a kiállításon alkalmi postahivatal működik és az itt feladott küldeményeket alkalmi bélyegzővel látják el. Augusztus 27-én délután a két legjobb labdarúgócsapat mérkőzik a miskolci Népkerti Sporttelepen, kerékpáros, atlétikai versenyek és különböző sportrendezvények szórakoztatják a vendégeket. Este a Nemzeti Színházban operaoperett-est lesz, az Operaház hírneves magánénekeseinek vendégfelléptével és az Országos Postás Szimfonikus zenekar közreműködésével. A sportrendezvényekre és a hangversenyekre szóló belépőjegyeket a postás kézbesítőknél lehet igényelni. Augusztus 28-án, reggel kilenc órakor megkoszorúzzák a hősi emlékművet, utána a Földes Ferenc Gimnázium dísztermében folytatódik az ünnepség. Kellemes és nem mindennapi meglepetéseket tartogatnak a meghívottak számára. A Miskolci Postaigazgatóság Vezetőjének tájékoztatója szerint az Ünnepségeken több Heves megyei postás dolgozó kitüntetésben és soronkívüli előléptetésben részesül. Bizonyára lényegesen emeli a hangulatot az, hogy kilencvenezer forint jutalmat fizetnek ki a legjobb dolgozóknak. A gyöngyösi postahivatal és a hatvani Műszaki Fenntartási Üzem teljesítette az élüzem feltételeket. A minisztérium kollégiuma a napokban felülvizsgálja az értékelést és reméljük, hogy a miskolci jubileumi postásünnepségekről két élüzem-cím kerül megyénkbe. F.. L, l»lilllllllNlllllllli|lllllllllllll!llll,lllllnill|i||ll|lt|IHIllllllllllllllllllll!IIIIIIIIIHIIIIIIIIIIHIIIIllllllllll|ll||llll|IHIHIII!llllllllllllllll|IIIIIIIHIIIIIIIIH,mil,III.lull,mi,H,||II|IIIIIIIHII||IIII||||I!||J:;|,;MIII|II| Több mint ezer vagon kenyérgabona az országnak Megyénk termelőszövetkezetei ebben az esztendőben 997 vagon kenyérgabonára kötöttek szerződést az állami felvásárló szervekkel. Ez a mennyiség sokszorosa az 1959. évi mennyiségnek. A gabona betakarítása szerte a megyében nagyszerűen halad és a mezőgazdaság szakemberei megállapították, hogy a szerződésen túl, még jelentős mennyiségű gabonát adnak át a felvásárlóknak a jövőben. Jelenleg úgy látszik, hogy 200—220 vagonnal több kenyérgabonát adnak át szerződésen felül a megye termelőszövetkezetei. A ZETOK DÜBÖRGÉSE halkul, a motort a cséplőgéppel összekötő hajtószíj lassan megáll. Minden asszony megérkezett már a tele kis kosárral, éthordóval, a Nap is felcsusz- szant az égbolt legmagasabb pontjára, ideje tehát ebédelni. Az erki Üj Barázda Tsz I. számú cséplőcsapatának tagjai szinte pillanatok alatt árnyas helyeket keresnek maguknak az asztagok, kazlak tövében, ahová letelepedhetnek enni, s közben egy kicsit pihenni. Csak a gépész marad a cséplő mellett. Kihasználja a rövid állási időt. ellenőriz, csavarokat húz meg. zsíroz, ott, ahol kell. Segítőtársa is van. Pál Sándor, a szövetkezet cséplőcsapatának vezetője. Legalább olyan szívügyének tartja a gép átvizsgálását, mint a gépészszakember. A felesége kiabál érte: — Sándor, gyere már ebédelni, kihűl minden. Hagyd azt a munkát, meg a beszélgetést. Most ebédidő van... Hát ami igaz. az igaz. Pál Sándor bácsi felest' ;e nemhiába méltatlankodik. Kell az ebédidő, s a jó ebéd is az ilyen nagy munkában. S míg fogy a krumpileves, és a jó túrósrétes, addig is lehet beszélgetni, ha már mindenképpen szükséges Folyik is a szó a férfiak, asz- szonyok szájából, szaporán. Ebédidőben a cséplőgépnél Természetesen a munkáról, a cséplésről. — Jól haladunk — állapítja meg Pál Sándor bácsi. — Tegnap is 180 mázsa búzát csépeltünk el, de nem ez volt a legjobb napunk, hanem az. amikor 217 mázsát írhattunk be a könyvbe. — Ugyan, ne mondd már — szól közbe Toldi István zsákos —. volt már olyan napunk is, amikor 230 mázsával zártunk. A MUNKACSAPAT VEZETŐJE egy kicsit mentegeti magát. Elvégre az. aki ott fenn dolgozik a dob mellett, mint etető, nem tudhat pontosan mindent. Elég. ha a másik két cséplőgép mellett dolgozó csapatok teljesítményeiről igyekszik mindig tájékozódást nyerni. — Versenyeznek egymással? — Hát, hivatalosan nem. De azért van versengés, mégpedig nem is kiesi. De ha nincs hivatalos verseny. hogy értesülnek az eredményekről? Az első pillanatban nagy nevetés a válasz. Aztán találgatni kezdünk. Ha van egy kis szabad idő. elmennek egymáshoz, „tapasztalatetserére”, s akkor megtudják az eredményeket is? — Nem. „Kémeink” jelentik mindig, hogy a másik két csapat hogyan áll. Ezek a „kémek” pedig nem mások, mint a szövetkezet vezetői, akik gyakran járnak ki a gépekhez, ha kell, segítség iránt intézkedni, ha kell. tanácsokat adni, vagy problémákról beszélgetni. Nem titok ez, tudják a másik két gépnél dolgozók is, hiszen ők ugyancsak a tsz vezetőitől értesülnek Pál Sándorék nunkájáról. PERSZE, VAN MAS IS, ami a versengést segíti. A hang. A versenytársak gépeinek hangja, amit. ha meghallanak az I-es cséplőcsapat tagjai, este. amikor ők már végeztek a munkával, gyors „haditanácsot” tartanak: ha a többiek így. akkor mi is így! Ha a versenytársak este tovább dolgoztak, mint mi, akkor majd mi következünk reggel, a korábbi kezdéssel. S valóban, sokszor már hajnali három óra után nem sokkal felzúg a kis 1070-es cséplőgép. Faragó Ferenc gépész még több gázt ad Zetorjának. Pál Sándor bácsi, az etető pedig nem győzi a kévékkel tömni a masina falánk száját. Benn, a tsz-irodában egy kis füzetben összesítve sorakoznak a cséplőcsap>atok munkájának eredményei. Pál Sándorék eddig 26 vagomnyi magot csépeltek el, a Il-es munkacsapját 24,5 vagonnyit, a Ill-as tagjai pedig pontosan 20 vagonnyit. Ez a hivatalos eredmény. Pál bácsi iS tudja, de azért mégis úgy mondja: — Eddig úgy néz Iá. hogy mi vagyunk az elsők. Nem azért, mert nem hisz jó munkájukban, hanem mert „hátha közbejön még valami”. Gyorsan oda is nyomja felesége kezébe az üres edényeket, pihen még néhány pillanatot, aztán, nem szól a többieknek, hogy ők is menjenek, de egymaga elindul ismét a gép felé. Faragó Ferenccel még egyszer ellenőriznek mindent, vagy befejezik azt a kis javítást, amit még ebéd előtt megkezdték, nehogy valami hiba miatt le kelljen állni, s mire megtörlik olajos kezüket, már a többiek is előjönnek a rövid időre felüdülést adó hűvösből. KEZDŐDHET ÜJRA ' MUNKA. Vége az ebédidőt felzúg ismét a gép. s meg s V'.j áll most már estig. Sietős y a munka, nemcsak azért. mert már régen megkezdték az erki Üj Barázda Tsz tagjai a csép- lést, s szeretnék mihamarabb befejezni, hanem azért is, mert az 500 tag mindegyike szeretné már látni első közös aratásának. cséplésének végső, s — ami már most is megállapítható — nagyon jó eredményét. Weidinger László
