Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

1960. augusztus 7., vasárnap NÉPÚJSÁG Termelőszövetkezeti mozgalmunk néhány kérdéséről A TERMELÖSZÖVETXEZE-, mellett minden valószínűség­TEK megszilárdítása a hevesi járásban is eredményesen fo­lyik. Pártalapszervezeteink ve­zetésével, az állami és tömeg­szervezetek támogatásával, s a tsz-gazdaság vezetése megszi­lárdításával jelentős sikereket értünk el a gazdasági tervek végrehajtásában. A növényápolási munkákat — s az időszerű takarmánybe­takarításokat a — tsz-ek zöme időben és jó minőségben vé­gezte el. Ezt alapvetően azért tudtuk így megoldani, egyrészt: mert a vezetés mindig időben készült a soron levő gazdasági munkák végzésére (pl. a nö­vényápolásra már februárban és márciusban kidolgozták a terveket). Megfelelő szervező munkával biztosították, s he­lyesen alkalmazták munkájuk során a felsőbb szervektől ka­pott irányelveket. Az alapvető kérdésekben kialakult egysé­ges álláspontot az egységes cselekedet követte. Ez egyik kulcsa a jövőben is a további sikereknek. A tapasztalatok szerint ki­sebb hibák ott csúsztak be a gazdasági dolgok megoldásá­ba, ahol eltértek a kiadott irányelvektől, nem voltak ru­galmasak és következetesek azok megoldásában. Pl. a tar- naőrsi Dózsa Tsz-ben amíg nem folyt kellő felvilágosító és szervező munka a kukorica időben történő kapálásáért, ad­dig naponta alig 140—160 fő dolgozott csupán, de a felvilá­gosító munka során és annak következtében, hogy a vezető­ség felelősségre vonta a ló­gósokat, napokon belül 350— 370 fő dolgozott a növényápo­lásban. A tapasztalatok tehát azt is mutatják, hogyha hi­bák vannak a gazdasági fela­datok megoldásában, annak okát elsősorban a gazdaság ve­zetésénél kell keresnünk. Miután a termelőszöyetkeze- ti vezetők is tapasztalatokat szereztek a növényápolás so­rán, ezért az aratási munkákat jobban megszervezték, s ab­ban eredményesebben is dol­goztak. Az aratási munkákhoz kielégítő segítséget adtak a gépállomások és sokat segítet­tek az állami gazdaságok is. Ezért sikerült a kalászosok 50 százalékát géppel learatni. Most a betakarítási és cséplési munkákat is hasonló szerve­zettséggel és gyorsan kell elvé­geznünk, miközben nem feled­kezhetünk meg a kertészeti nö­vények áruértékesítéséről sem. a növénytermesztésben is elég­gé világosan látható, hogyha szorgalmasan dolgozunk, glo­bálisan túl is teljesítjük az éves terveket. az Állattenyésztési tervek végrehajtása is ered­ményesen halad előre. A szarvasmarha-tenyésztési ter­vünk 80 százalékban —r ezen belül a tehénállomány fejlesz­tési terve 97 százalékban van teljesítve. A sertéstenyésztési tervünket 97 százalékra telje- stíettük, s ezen belül a terve­zett 1535 anyakocával szem­ben már 1771 darabot állítot­tak be a termelőszövetkezetek. Év végére valószínű elérjük, hogy a közös anyakoca állo­mány 2000 darabra növekszik, így a közös gazdaság 100 kh szántójára közel 4 anyakoca jut A tsz-ek juhállománya 18 269 a terv szerirtt, már túl van teljesítve. Baromfiállományuk 62 000 darab évi tervéből eddig 56 000-et biztosítottak termelő- szövetkezeteink. S ha. a keltető állomások kielégítenék igényü­ket, vagy a háztáji gazdasá­gokban munkaegységre nevel­tetnének baromfit — a tsz-ek jelentősen túlteljesítenék e té­ren is éves tervüket. Az állattenyésztésben terve­ink teljesítését és túlteljesíté­sét a legnagyobb mértékben az állati férőhelyek biztosítása nehezíti meg. A még jelentkező férőhelyhiányt olcsó építke­zéssel csökkenteni tudjuk. A Hevesi Gépállomás vályogvet- gépe készen áll az olcsóbb építkezések elősegítésére. A saját erőből történő beruházá­sok mértékénél azonban figye­lemmel kell lenni arra, hogy az ne történjék a munkaegy­ség tervezett értékének a rová­sára. Az áruértékesítési terveket a kialakult kedvező lehetőségek gél teljesíteni fogják termelő­szövetkezeteink. E kérdésben különösen jelentős az a dolog, hogy a kenyérgabona országos ellátásához minden eddigi esz­tendőktől eltérően, nagyobb mértékben tudunk hozzájá­rulni. Amíg 1955-ben — a be­gyűjtési rendszer alatt — mint­egy 380 vagon kenyérgabonát tudott szolgáltatni járásunk népgazdaságunknak, addig je­lenleg pedig a tsz-ekből leszer­ződött árugabona, a cséplőrész és az adógabona 600 vagont tesz ki. Ez a helyzet nyilván­valóan azért is következett be, mert a nagyüzemi gazdálkodás során eddig soha nem tapasz­talt magas átlagtermést értünk el a kenyérgabona termesztés­ben. Előreláthatólag a holdan- kénti átlagtermés 1.1 mázsa körül lesz. Hízó sertésből 5005 mázsa volt a járás beadása 1955-ben, de ez évben há­romszorosánál is többet adnak tsz-eink az ország lakosságá­nak ellátására. A termelőszövetkezeti tagság hangulata is egyre' javul, mert a termelési eredmények, a ki­adásra kerülő munkaegység- előleg (természetben s a tsz- eink többségében a havonként osztott pénzbeni előleg), máris bizonyítják, hogy a termelő­szövetkezeti tagok többsége megtalálja számítását a szö­vetkezeti gazdálkodásban. A szociális' alap helyes felhasz­nálásával is tovább javul majd a különböző rétegek, általában a tsz-tagok hangulata. AZ IDÉN szerzett tapaszta­latok szerint az illetékes veze­tőknek le kell vonni bizonyos tanulságokat annak érdekében, hogy a jövő -gazdasági évben tsz-eink még eredményeseb­ben gazdálkodhassanak, s több legyen a tagok jövedelme. A tsz-tagság anyagi érde­keltségének növelése érdeké­ben, de a munkafegyelem to­vábbi szilárdításáért is — fel­tétlen. helyes lesz megteremte­ni a feltételeket ahhoz, hogy a jövő évnek legalább 9—10 hó­napjában minden tsz ha­vonként folyósítson munkaegy­ség-előleget a tsz-tagok részé­re. Elképzelésünk szerint járá­sunk tsz-einek többségében megteremthetjük annak felté­telét, hogy a tagok havonként biztosított munkaegység-előle­get, 15—20 forint értékben rendszeresen kapjanak. Ez egy- egy családnál azt jelenti, hogy ha egy hónapban 50 munka­egységet teljesítettek, akkor 750—1000 forint összegben munkaegység-előleget kapnak a hónap végén. De minden tsz-ünkben meg lehet teremte­ni annak feltételét, hogy ha­vonként legalább 10 forint munkaegység-előleget kapja­nak a tagok. A gazdasági tervek elkészí­tése idején több helyen vető­dött fel az az állítás, hogy a tsz-ben dolgozó parasztok nem helyeslik a pénzbeli részese­dést, lényegében csak a termé­szetbeni részesedéshez ragasz­kodnak. Az élet rácáfolt^ erre az állításra, mert ahbl (a ter­vezés hibájából is) ritkán és kevés mennyiségben osztottak pénzben előleget, emiatt a ta­gok között elégedetlenség volt. S mint ahogy a valóságban látjuk, e kérdésben az az igaz­ság, hogy a tsz-tagoknak kell a pénz, méghozzá sok és nem is akármikor, hanem azonnal. Nyilvánvaló dolog, hogyha alapos megvizsgálás után dön­tünk e kérdésben és biztosít­juk a jövő évben az említett havonkénti munkaegység-elő­leget, akkor megjavul a tsz- ben a munkafegyelem, nem fognak a fiatalok sem elvándo­rolni a tsz-ekből, s lesz ele­gendő munkaerő (reális ter­vezés mellett) a soron levő fel­adatok megoldásához. A ha­vonkénti előlegosztáshoz szük­séges pénzforrást az állatte­nyésztésből és az áru értékesí­téséből- lehet biztosítani. En­nek megoldására már ez évben fel kell készülni. Reméljük, hogy tsz-eink gazdaságvézetői e kérdésben is mindent meg­tesznek azért, hogy terveinket a tagság javára valóra is tud­juk váltani. Nyilvánvaló dolog,-hogy szá­mos forrást kell még felkutat­nunk, a nagyüzemű mezőgaz­dálkodás helyes kialakításá­hoz. Alaposabb vizsgálat útján döntenünk kell majd abban is, hogy a szövetkezeti gazdasá­gokban a termelést bizonyos mértékben specializáljuk. Arra gondolunk, hogy egy-egy tsz- ben ne túlzottan sok növény­féleséget termesszünk, és csak 2—3 állatfajtát tenyésszünk. Különösen kisebb szövetkeze­teinkben kell erre nagyon ügyelnünk. A nagy termelő- szövetkezetekben pedig, az üzemegységek és a brigádok között is helyes volna megosz­tani pl., hogy egyik üzemegy­ség a tehenészettelj a másik á növendék szarvasmarha te­nyésztésével, a harmadik mondjuk az anyakocák nevelé­sével és így tovább, foglakos- nának. A BAROMFITENYÉSZTÉS fokozottabb növelése érdeké­ben pedig helyes lenne, ha né­hány község termelőszövetke­zetei összefognának, és keltető állomást (legalább tízezres gép­pel) hoznának létre. A tojókat már az ősszel biztosítani kel­lene hozzá. Nagy szerepet kell adnunk a háztáji gazdaságok­ban is a baromfiak keltetésé­re és nevelésére, a közös gaz­daság részére. Munkaegységért szívesen vállalná sok asszony, hogy csirkét, kacsát vagy libát keltet és nevel, s ez mindkét fél számára igen hasznos vol­na. E téren is fel kell számol­ni az idegenkedést és bátran valósítsuk meg elképzelésein­ket. Végül említem meg, de nem utolsó rendű kérdés, hogy a munkaegységkönyvünk idejét múlta, mert a benne foglaltak sok tekintetben nem helyes útmutatást adnak a munkanor­mák megállapításához. A do­log lényege az, hogy az egyik helyen több munkaegységet is könnyen lehet keresni egy nap alatt, a másik helyen pedig egész nap nehezebb munkával sem lehet egy munkaegységet megkeresni. Ennek következ­tében ellentét alakul ki, hogy egyes munkák végzését nem akarják vállalni az emberek. Igaz, van ugyan több helyi kezdeményezés a munkanor­mák megváltoztatására, de a tapasztalatlanság következté­ben gyakran helytelenül álla­pítják meg azokat. Pl. az erki Üj Barázda Tsz vezetői három munkaegységet írnak jóvá egy métermázsa exportparadicsom -leszedéséért. A belföldi fo­gyasztásra szedett paradicsom mázsájáért ugyanakkor egy munkaegységet szereznek a ta­gok. A termelőszövetkezetekben a gazdasági tervek teljesítése nem könnyű dolog. A végre­hajtás feltételei kedvezőek. Az elért eredmények bennünket is lelkesítenek. Most az a kö­telességünk, hogy pártunk VII. kongresszusa útmutatása alap­ján — egységesen összefogván termelőszövetkezeti tagokkal, még nagyobb jövedelmet biz­tosító terveket készítsünk és váltsuk valóra a hevesi járás termelőszövetkezeteiben is. Sallós Gyula, az MSZMP hevesi járási párt­bizottság titkára. * Uj szakmák Gyöngyösorosziban Pár évvel ezelőtt csendes falu volt Gyön- gyösoroszi, a lakóházak szerényen húzódtak meg a kövesút mellett és odébb, a patakparton. Szorgalmas nép lakta a községet mindig. Sze­rették, jól kezelték a szőlőt és maguk is meg­itták a jó bort. Aztán ércbányát nyitottak és modem ércelőkészítő üzemet építettek a falu határában. Szükség volt a munkásokra az épít­kezésnél. a bányában és ahogy bővültek az ven a flotálási, őrlési tanfolyamokon és a szak­mai továbbképzéseken. Ezek sikeres elvégzé­séhez négy-ötéves gyakorlat szükséges, de ér­demes tanulni, mert keresetük 1200 forintról 1800—1900 forintra emelkedett, Állandó és biz­tos megélhetést találnak itt a szakmunkások. — Az őrlő, flotáló és szűrő üzemrészekben 38 ember dolgozik, három műszakban. Hosz- szú évek szorgalmas munkája és sok-sok tanu­lás után kerültek fontosabb beosztásukba. Persze nem ismerhetik még az üzem egész munkáját, az egyes részlegek összefüggéseit, ahhoz alaposabb előképzés kellene, de a rájuk bízott feladatokat becsülettel elvégzik, a törzs­gárdára mindig lehet számítani — dicséri munkatársait az üzemvezető. Varga Miklós gyöngyösi lakós. <5 a vegy­szeres. A dúsító egész napra szükséges vegy­szer-szükségletét kell biztosítania, idejében vé­telez a raktárból, vezeti a keretutalvártyokat, és az üzemvezetőtől megkapott anyagnormák alapján ellenőrzi mindhárom műszak vegyszer­felhasználását. Nagy gonddal vezeti a napló­kat és ha valami eltérést, rendellenességet ta­pasztal, jelentést tesz a mérnöknek. Sürgősen Hosszú gyakorlat, nagy figyelem és szorgalmas ta­nulás kellett ahhoz, hogy Dudás Béla cinkflotálós le­hessen, de azt mondja, nem volt kár a sok fáradsá­gért. üzemrészek, egyre több szakmunkást kerestek. Dudás Béla ugyancsak nagyot nézett volna tíz esztendővel ezelőtt, ha valaki azt mondta volna neki, hogy 1960-ban cinkflotálós lesz sa­ját falujában. 1949-ben csillésként kezdte a bá­nyában. Kitűnt szorgalmával, becsületes, jó munkájával. Többévi gyakorlat után külön­böző tanfolyamokat végzett és most fontos be­osztásban, cinkflotálósként dolgozik az ércelő­készítő üzemben. Munkakörével és keresetével elégtsdett. Azt mondják róla: boldog ember. Koch György Nagyfügeden lakik. Tizen­négy társával együtt autóbusszal járnak be na­ponként az üzembe. Három éve főmolnár, két ember dolgozik a keze alatt. Korábban hegesz­tő volt. Hathónapos tanfolyam után megállta a helyét a minisztérium vizsgabizottsága előtt, jelenleg négyhónapos szakmai továbbképzés­ben vesz részt. — Fárasztó napi munka és hosszas utazás után nem lehet könnyű dolog folyamatosan tanulni. Árulja el, hogyan csinálja? — A mai technológiai felkészülés megkívánja a munkások előképzését. Sok a pótolnivalónk, de nem maradhatunk le. Akarat és szorgalom kérdése'. Akarni kell, erősen. Ez a lényeg. Itt, az üzemben megkapunk minden segítséget Gyurkó László üzemvezető bányamérnök, az oktatás „atyamestere”. Fiatalember, magért bennünket és mindig szívesen segít. Több fia­tal mérnök van még nálunk, ők főleg a gép­kezelői tanfolyamokon tanítanak, de a mérnö­köknek és technikusoknak akad munkájuk bő­Barócsi Katalin és Nyerges Mária laboránsok, first; - ségi után elvégezték a laboráns! tanfolyamot és meg­szerették szakmájukat. kivizsgálják a vegyszer felhasználási több­letet, mert a technológiai fegyelemre nagyon ügyelni kell. Ismerik és segítik egymást az emberek, hiszen évek óta együtt dolgoznak. Külön épületben helyezték el a laboratóriu­mot. Más természetű munka folyik itt, de szo­rosan összefügg az üzemek termelésével. Pon­tos méréseket és nélkülözhetetlen kísérleteket végeznek a laboratórium dolgozói. Előkészítik, vagy éppen ellenőrzik az üzem működését, ahogy á munka megköveteli. De a fehér kö­peny és a kék munkaruha nem „rangkülönb­séget”, hanem a szó igazi értelmében új szak­mát jelent Gyöngyösorosziban. Az emberek büszkék az új szakmára és mi joggal büszkélkedhetünk a gyöngyösorőszi új szakmunkásokkal, Fazekas László Égnek áll a haja — nem megy férjhez Az idősebb laoszi asszonyok rövidre vágott, mereven égnek álló hajat hordanak, Így tudat­ják a férfiakkal, hogy a házas­ság már nem érdekli őket, mi­után túl vannak azon a koron, amikor még gyermekük lehet. Kiszesek segítsége Nagytályán A nagytályai KISZ-szervezet fiataljai is kivették részü­két az aratási munkából, két napon keresztül vágták a gabo­nát a helyi Viharsarok Termelőszövetkezetben, roQOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÓOOOC Egész évi nyugalmának csak 130 forint az ára TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK háztá)i általános biztosítása TÜZ-, BETÖRÉSES LOPÁS-, JÉG-, ÁLLAT-, BALESET, ÉS SZAVATOSSÁGI KÁROK ESETÉRE NYÚJT VÉDELMET! Fizesse a díjat pontosan KARAT GYORSAN MEGTÉRÍTI AZ Állami Biztosító c^ocooooooooooeoooooooodoooooöooooooooooooo©c>ooooö6ooooóooooo6oöCGóóO(íio«2űebooooóo /Ve dobja el és ne tüzelje el a kifejtett mákgubóját, mert az is érték Vigye el a földművesszövetkezetbe, ahol pénzt kap érte. I kg mákgubó ára 1,10 forint A férges is ennyit ér. Úttörők és gyermekek, ezenfelül a szorgalmas gyűjtésükért külön jutalmat is kaphatnak. MÁKGUBÓBÓL KÉSZÜL AZ ÖSSZES FÁJDALOM­CSILLAPÍTÓ ÉS KÖHÖGÉS ELLENI GYÓGYSZER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents