Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. 'augusztus 7., vasárnap A pincsi Sokféle kutyafaj van a- világon, S ki ezt, ki amazt kedveli, tartja, tenyészti. Sok ismerősöm van, aki igazi kutyabardt és örömmel tölti el szabad óráit kedvenc kutyái tár­saságában. No, ebben nincs is semmi különös, kinevetni való, de... És erről a de .. ,-ről valamit. De láttam a minap egy éltes hölgyet, két pincsi társaságában. Sétálni vitték őket az egrt Népkert pá­zsitjára és uram bocsá’: csókjaival is elhalmozta őket. Hallgatóztam is, bevallom, mert az egyik kutyust Tifinek, a másikat Sziszinek szólí­totta a néni, mikpzben retikűljé- ből Ínyenc falatokat szedett elő és átnyújtotta a pincsiknek. S mint ilyenkor ez már szokás, a két pincsi, a Fifi, és a Sziszt, össze­vesztek a ,,koncon” és mint valami szőrgombolyag, hengergőztek a puha pázsiton. Nagy szűkülés, vi­sítás, vonítás, míg végül is a néni rendet teremtett, majd ölbe véve a Fifit, csókolgatni, puszilgatni kezdte, s bocsánatkérö szavakat duruzsolt fülébe — a Sziszi helyett. Mert a Sziszi az egy neveletlen dö ... illetőleg kutya. (sz... y) — TÖBB MINT tizenhat vagon borsót értékesítettek a poroszlói Rákóczi Termelő- szövetkezet tagjai. Az értéke­sített borsó jelentős részét 96 százalékos tisztasággal vette át a Terményforgalmi Vállalat, így az átadott bor­sóért a szövetkezet több mint 500 ezer forint jövedelem­hez jutott.- SZAKEMBEREK végzik a baromfigondozást a kiskörei Dózsa Termelőszövetkezetben. A gondos munka eredménye, hogy csak egyszázalékos ba­romfielhullásuk volt és 12 ezer naposcsibéjük van. — GYORS ÜTEMBEN fo­lyik a Mátraházi TBC Szana­tórium dolgozói részére ké­szülő új lakások építkezése. A munkálatokat még a hó­nap folyamán befejezik az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, s így 44 lakást adnak át ren­deltetésének.- JÓL MŰKÖDIK a tisza­iténai Vörös Csillag Termelő- szövetkezet konyhája. A ter­melőszövetkezet dolgozói 30 deka húst kapnak naponta és az étrendjük igen változatos. — TIZENHÁROM mázsa holdanként! átlagtermést adott a búza az eddigi méré­sek alapján a viszneki Béke Termelőszövetkezetben. A szövetkezetnek volt olyan őszi búza táblája, ahol 20 mázsás átlagot is arattak egy holdról.- NAGY FELADATOK: vár­nak a poroszlói Építőipari Ktsz-re. Az új művelődési ott­hon felépítésén kívül négy is­kolát is tatarozni kell, amikre erősen ráfér egy kis javítás. — LENGYEB kirándulók látogattak el Egerbe, augusz­tus 2-án. A vendégek egy­órai segítséget ajánlottak fel a Dobó tér parkírozást munkáihoz, amely azonban a zsúfolt program miatt nem volt megvalósítható. _ HÉTSZER LÁTOGAT el 8 következő évadban az egri Gárdonyi Géza Színház Péter- vásárára. Ez nagy fejlődést je­lent a tavalyi négy előadáshoz képest, amit a pétervásári közönség nagy érdeklődéssel fogadott. A hirdetett időponttól eltérően a SZENTES—EGRI VASAS vízilabda Olimpiai Kupa mér­kőzés délelőtt 11 órakor, a BVSC—EGRI VASAS vízilabda országos ifjúsági baj­noki mérkőzés utána, kb. 12 órakor kerül sorra az uszodá­ban. Gill VÖRÖS. CSILLAG 7_g-4n; Ellopták a hangomat GRI BRÖDY 7—8-án: Nincs előadás GRI KERTMOZI 7 -8-ar.: Nyomorultak (I, rész) ÍYONGYÖSI SZABADSÁG 7- én: Szomjúság 8- án: Egy cjal száll a világ körül GYÖNGYÖSI PUSKIN 7—8-án: Ellopták a hangomat íATVANI VÖRÖS CSILLAG 7—8-án: Két emelet boldogság LATVANI KOSSUTH 7—8-án: Két emelet boldogság [EVES 7- én: A dzsungel könyve 8- án: Két év után TJZESABÖNY 7—8-án: Kocsubei >£T£RVASARA * 7- én: Gyalog a mennyországba 8- án,: Nincs előadás Vitézek, zsoldosok és huszárok NEM VITATOM, kinek mi a véleménye. Engem azonban módfelett érdekel minden olyan nyomtatvány. afnely Eger városára, vagy Heves me­gyére vonatkozik. Még akkor is, ha csupán nyúlfarkúan pár­soros utalásról van bennük szó. Akkor is. ha külföldi szerző műve rejti azokat betűrenge­tegében. Ilyen könyv például Alois Jirásik, nálunk is megbecsült csehországi írónak ..Vitézek, zsoldosok és huszárok” címen magyar _ fordításban nem is olyan régen megjelent műve. Jirásik cseh ember. Középis­kolai tanár, elismert történet­tudós, jeles tollú elbeszélő. Írásai kivétel nélkül a honsze­relem füzétől izzanak. Ujjongó ‘lélekkel zengi népe. évezredes történelmének soha el nem mú­ló, dicsőséges napjait. Szomo­rú szívvel jajdul fel. ha a múlt­ban sokat szenvedett, számta­lanszor megtámadott nemzete balsorsán kesereg. Áradozó öröm muzsikál .szavaiban, ami­kor a közelmúltban gyönyörű valóra vált álmodozásait, pró­féta ihletésű jóslatait, az eped- ve várt szebb jövőt, a felsza­badulás csillogó képét vetíti a német és osztrák igában oly sokáig nyögő testvérei, a cseh, a morva és a szlovák hazafiak elé. Ezek a megállapítások most szóbanforgó, 240 lapos munká­jára is teljes mértékben ráille- nek. A „Vitézek, zsoldosok és hu­szárok” szerzője az eszmei mondanivalók tekintetében egymással teljesen egyező, de színterükben, időbeliségükben, szereplőikben és eseménysoro­zatuk felépítésében egymástól mindenképpen elütő, öt külön­álló történelmi elbeszéléssel köti le figyelmünket. Az első négyben cseh szomszédaink évszázados honvédő múltjának nagyvonalú feltárását adja. Az ötödik a mi 1848—49-es szabad­ságharcunk egyik jellemző mozzanatának megörökítése. Mind az öt elbeszélés színes, eleven, érdekes, igaz és korhű ábrázolása a vajúdó idők mé- hében fogant események szédí­tő forgatagában harcoló, küsz­ködő, diadalmaskodó hőseinek vagy elbukó, csetlő-botló szá­nalmas alakjainak. AZ ELSŐ ELBESZÉLÉS színtere Chlumek vára. Ideje 1280 ősze. Tárgya a Csehorszá­got kegyetlenül dúló branden­burgiaknak a kis végvárba be­szorult uraság és jobbágyai el­len megindított támadásának Alois Jirásik könyvéről visszaverése. Példájukra tö­megesen felkel a cseh nemzet egésze. Ki is kergeti vér ázott földjéről a brandenburgi zsar­nokot, s az országba visszatért Vencel királyfit mámoros örömmel királlyá koronázza. Szerencsés befejezés, mert a cseh nép minden fia egy aka­rattal vívta honvédő háború­ját a fosztogató germán csapa­tokkal. A második elbeszélés címe: A tcsevoi máglya. 1433-ban a cseh husziták einnek a mág­lyának egeket nyaldosó láng­tengerében és a talajt pokollá izzító zsarátnokában elevenen égették el azokat a fogságukba került gyalázatos honfitásai- kat, akik hitvány pénzért a németek zsoldjába szegődtek. A harmadik elbeszélés ese­ményei a 15. század derekán, a hazánkban fellángolt párt­harcok idején, a mi felvidé­künkön játszódnak, de a ma­gyar hadak által megtámadott Csehországban végződnek. A szerző ebben a történet­ben a cseh földről származott Telefús kassai kapitány, majd sárospataki dúsgazdag és ha­talmas földesűr, 20 évig tartó magyarországi dicsőségét zen­gi, de a végén szédületes buká­sát, elszegényedését, menekü­lését és otthoni öregségének örömtelenül viszontagságos éveit kesergi. Telefús kapitány büszke zsol­dosok rettegett ura volt. Kas­sai tündöklése boldog napjai­ban egy sötét éjjelen rajta­ütéssel még Eger várát is meg­támadta. Harca eleinte siker­rel járt. Az alvó őrség felriadt ugyan, de összevissza kapkodó rémült védekezése hiábavaló­nak bizonyult A csehek betör­tek a városba, a házakat fel­gyújtották, a lakosság körében vérfürdőt rendeztek, raboltak, fosztogattak, végül teméntelen zsákmánnyal, főleg borral és élelmiszerekkel, hirtelen el­tűntek. A MEGLEPETÉS izgalmaiból felocsúdott várőrség másnap utánuk eredt, a mit sem sejtve, pihenő és dőzsölő cseheket utolérte, bekerítette és leverte. Nagy részüket Telefús kapi­tánnyal együtt fogságba hur­colta. A póruljárt hadvezető egy évig raboskodott az egri várban. Fogságából Jiskra cseh vezér, a magyar felvidéknek akkoriban mindenható ura vál­totta ki. Telefús egri kalandjának em­lékét örökre megőrzi Arany Jánosnak egyik legszebb, leg­mozgalmasabb, legszívhezszó­lóbb balladája: Az egri leány. A negyedik elbeszélésben a náchodi grófi kastély öreg vár­nagya 1620-ban kitartásra, harcra, végső ellenállásra buz­dítja, a német császár győzel­mes hadai elől gyáván a kül­földre menekülő Frigyes cseh királyt, a hajdani pfalzi vá­lasztófejedelmet. Bizakodóan hirdeti, hogy a király, a ne­messég, a polgárság és a pa­rasztok együttes összefogása, ereje és elszántsága még meg­mentheti a hazát. Szava mit- sem ér. A király a főnemesek­kel egyetemben elhagyja orszá­gát, amely könnyű és szabad prédája lesz a mindinkább ter­jeszkedő császári hatalomnak, a németek önkényének. A könyv ötödik, egyben utol­só részéből az 1848—49-es sza­badságharcunk egyik vonzó eseményéről szerzünk tudo­mást. Az osztrák uralom alatt nyögő valamelyik határszéli cseh városka helyőrségéből fiatal hadnagy vezetésével ma­gyar huszárok lopakodnak ha­zafelé Kossuth Lajos forradal­mi seregébe, a haza és szabad­ság védelmére. A szökevénye­ket a császáriak napok óta ül­dözik, már-már elérik, útjukat állják, vagy talán bekerítik és elfogják a fáradt és éhező kis­ded csapatot. Az elcsigázott hu­szárok esti alkonyaikor bero­bognak egy cseh földbirtokos határszéli majorjába. AZ IDEGEN FÖLDESŰR szívesen ad szállást. Meg is vendégeli a jövevényeket, bár nemigen kedveli a magyarokat. Mikor azonban megtudja, hogy a huszárok a szabadság megvé­désére sietnek hazájukba, azonnal a pártjukra áll. Szol­gáival még az éj folyamán el kalauzoltatja őket a magyar határig, hogy a portyázó csá­száriak rájuk ne akadjanak. Még meg is irigyli dicséretre méltó elszántságukat, hiszen az osztrák elnyomatásban élő csehek szívét is évszázadok óta éppúgy betölti a szabadság visszaszerzésének olthatatlan vágya, mint a szomszédos ma­gyarokét. Végső megfogalmazásban a „Vitézek, zsoldosok és huszá­rok” a szülőföld területének, népének, történelmének, nyel­vének, szokásainak és haladó hagyományainak mérhetetlen imádatát tükrözi. Egyben az ellenség iránt érzett leküzdhe­tetlen, de jogos gyűlöletünk hirdetője is. Nemcsak azért, hanem egri és magyar vonat­kozásai miatt is érdemes elol­vasni. Godó Ferencné, Heves, Járási Könyvtár. I960. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP: IBOLYA 60 évvel ezélött, 1900. augusztus 7-én halt meg WILHELM LIEBKNECHT, a német munkásmozgalom egyik vezetője. Részt vett az 1849-es bádeni felkelésben, majd Angliába emigrált, ahol Marxszal és Engelsszel lépett összeköttetésbe. Németótiszágba visz- szatérve, 1869-ben a Szociáldemokrata Munkáspárt egyik alapítója, s központi lapjuk, a Vorwärts (Előre) főszerkesztője lett. A már­tírhalált halt Karl Liebknecht a fia volt. 25 évvel ezelőtt. 1935. augusztus 7-én halt meg ALEKSZANDR SIRVANZADE szovjet-örmény író. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban e napon kötötték meg Törökországgal a sévresi békeszerződést. Az imperialista hatalmak e rabló szerző­dését — amely az országot kls-ázsiai részére kívánta korlátozni —. a szultán elfogadta. Musztafa Kemál pasa ankarai ellenkormánya a szerződést elvetette. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ES FELFEDEZÉSEK Időszámításunk előtt a 3. században találta fel KTESZIBIOSZ ■ görög mechanikus a jelenlegi szívó-nyomó pumpa ősét. Kteszíbi- osz érdekes szerkezete volt továbbá a víziorgona, a hydraulosz. melynél a szélnyomásszabályozó szerepét a víz töltötte be. Felgördül a függöny, vagy kitárulnak ismét a színház ka­pui, — mindegy, hogy melyik közhelyet használjuk, így is, vagy úgy is egy a lényeg: kez­dődik az új színházi évad. Indul az új színházi évad — a színészeknek előbb, a közön­ségnek kicsit később. Igaz, nemrég kerültek a tablók, fényképek helyére a táblák: „Nyári szünet”, máris újra in­dul az élet a világot jelentő deszkák hátán — rövid volt a szünet, vagy nyáron gyorsab­ban jár az idő...? Fő, hogy kezdődik a színház. Megérkeztek a régebbi ked­vencek, az egri közönség öröm­mel ismeri fel az utcán, az eszpresszókban a színészeket és megindul a találgatás, mert ha új arcokat látunk ismert művészeink körül, csak új szí­nészek lehetnek :.. Vajon kik? Mit látunk majd tőlük? Ez itt a kérdés, amelyre a válasz majd később következik. . Egyelőre még késnek a vá­laszok, pedig kérdés van elég. Az első „színházi esemény”- re hétfőn kerül sor, a Gárdonyi Géza Színház együttese ezen a napon tartja első tanácskozá­sát, az évadnyitó társulati ülést. A társulati ülés után már minden bizonnyal meg­tudjuk, melyik darabot mu­tatják be először az egri „kő­színházban” az' is kiderül, hogy kiket látunk majd elő­ször a színpadon, sőt az egész év terveibe bepillantást nye­rünk. A próbákat már kedden megkezdik, mert a hét végén táj előadást tart a színház. Mindenki munkához lát: lesz próza és zene. Zene: modern és klasszikus;:. A prózát Darvas: Kormos ég című műve képviseli, a mo­dern zenés darab Szűcs-Bágya: Elveszem a feleségem című szerzeménye lesz, és a klasszi­kus operett Lehár: Luxemburg grófja; Három napig a felsorolt da­rabokat próbálják, majd sor kerül a premier darab próbái­nak megkezdésére. Az Elveszem a feleségem előadásával kezd a színház, éspedig 12-én, Bekölcén tart­ják az 1960—61-es évad első előadását. Az első előadás már mindjárt új színésznőt avat: Csornai Irén, aid a szolnoki Szigligeti Színháztól szerződött Egerbe, már most, ez alkalom­mal a színpadra lép. Mezőtárkányban 13-án mu­tatják be Darvas József: Kor­mos ég című darabját. S ezzel zárjuk az első kró­nikát, amelyet majd minden bizonnyal sok olyan követ még, amely bővelkedik esemé­nyekben, élményadta színek­ben .|. — kis — Eger város tanácsa régi kí­vánságát teljesítette a háziasz- szonyoknak, amikor gondosko­dott az oly fontos halellátás biztosításáról. Több mint 30 ezer forint értékben kiépített az úgynevezett húsospiacon, egy korszerű halasboltot. A boltnak változatos áruval való ellátása céljából a tiszafüredi halászszövetkezettel kötöttek megállapodást a tanács illeté­kesei. A jövőben tehát nem lesz hiány, ha finom halfalat­ra fáj valakinek a foga. Most már csak a halászszövetkezeten múlik, hogy mennyiben tesz eleget a vállalt kötelezettség­nek. * Mint már hírt adtunk arról: az egri Dobó tér parkosításá­nak munkálatai megkezdődtek, A kialakítandó virágágyak kö­zötti sétányrészek igen művé­szien lesznek kiképezve, ugyan­is fehérszínű hosszanti és ha- rántul futó sávok által nagy téglalap alakú szürke-fekete mezők határolódnak el. A munka során különben az egész tér — a mérnöki felmé­rés nyomán —, teljesen víz­szintes kiképzést nyer. A munkából derekasan ve­szik ki a részüket az egri üze­mek férfidolgozóinak széles tö­megei, mivel érzik, hogy a munka zömének augusztus 20. nagy ünnepére való elkészül­tének milyen nagy Jelentősége van. Mi a magunk részéről is reméljük, hogy a nagyszabású alkotmánynapi ünnepségek so­rán a városunkba érkezők, már az újonnan kiépített tér szépségében gyönyörködhet­nek. EGRI MOZAIK Az Egri Faipari Vállalat augusztus 20. tiszteletére a ki­tűzött határidő előtt elkészítet­te egy új hálószobagarnitúra prototípusát. A hálószoba ke­reskedelmi ára az előszámítá- sok szerint körülbelül 5 ezer forintba fog kerülni. A bútor új anyagból készül és még augusztus 20. előtt bemutatják a kereskedelemnek. Egyébként a Faipari Vállalat havi termelési tervét, az alkot­mány ünnepére tett felaján­lásként túlteljesítette: a 200 hálószobagarnitúra helyett 230 darabot készített. # * Eger város nagy idegenfor­galma megköveteli, hogy az itt megforduló idegen vendégek, turisták által előszeretettel vá­sárolni szokott emléktárgyak elérjék azt a művészeti nívót, amelyet ma mindenütt az ef­féle árutól minden fenntartás nélkül el kell várnunk. A múlt esztendő során végzett népi el­lenőrzési bizottsági vizsgálat is kifogás tárgyává tette, hogy a megye területén forgalomba hozott emlék-, illetve ajándék- tárgyak nem ütik meg a kí­vánt színvonalat. Ezt a fenn­álló súlyos hiányosságot pótol­ta most Egér város tanácsa, amikor a balatoni és a Bara­nya megyei üdülőhelyek példá­ja nyomán bevezette, hogy csak a Képzőművészeti Alap iparművészeti lektorátusa mel­lett működő zsűri bizottság ál­tal jóváhagyott emléktárgyak hódiatok a jövőben a város te­rületén kereskedelmi forga­lomba. A jelentős állásfoglalást a tanács végrehajtó bizottsága határozatban mondotta ki. En­nek alapján már le is zajlott az első bírálat, amelyen az egri emléktárgykészítő kisiparosok készítményei kerültek a zsűri elé. 1961-től kezdődően kizáró­lag csakis minősített készítmé­nyek kerülhetnek Eger város területén forgalomba. A hiányosságra felfigyelt — természetesen —, már előzőleg az állami kereskedelem is, amelynek eredményeként, már ezen esztendő során nagyobb számú, művészi kivitelű aján­déktárgyat hozott forgalomba. A magunk részéről remél­jük, hogy a megye más idegen- forgalmilag jelentős helységei, Gyöngyös város, a Mátra vidék és Párád is rendezi, tanácsi vonalon, a forgalomba kerülő emléktárgyak minősítésének fontos kérdését. * A városi tanács az elmúlt év során egyre többet foglalko­zott a parkok megfelelő kerté­szeti kiépítésének és kiképzé­sének kérdésével. A fokozott gondoskodás eredményeként az idei szezonban, az eddigi esz­tendőknél lényegesen szebbek a város parkjai — sok az újon­nan telepített üde, pázsítos és tarkavirágos terület. Az ősz során további parko­kat építtet ki a városi tanács, így többek között, a Vörös­marty utcában a járda és az úttest közötti részen teljes hosszúságban, valamint az Er- dődy tér kerül kiépítésre. Elő­reláthatólag, a Vécsey utca ko­pár, elhanyagolt, meredek ol­dalát is betelepítik fenyőfák­kal. A Népkert erősen belombo- sodott parkterületén igen ko­moly problémát jelent a meg­felelő aljnövényzet és az ülte­tendő faféleségek megválasz­tása. Eddig ugyanis csak al­kalmilag, minden rendszer nél­kül végezték a telepítést. Most a városi tanács összeköt­tetést keresett a Kertészeti Fő­iskola parképítő és kerttervező tanszékével, honnan Egerbe érkezett szakértők véleménye alapján indul majd meg a Népkert kertészetlleg helyes és korszerű felújítása; * A városi tanács ipari-mű­szaki osztályán megtudtuk, hogy a város fejlesztéséhez el­engedhetetlenül szükséges ter­vek most állnak tervező mun­ka alatt. Hamarosan kézhez veszik a fürdőkörnyék részle­tes tervét, amely megszabja e hatalmas terület, — beleértve a Hadnagy utcától délre eső, rpai Vasas sportpályát is, — rendezési tervét. Ennek alap­ján épül meg még a folyó esz­tendő során a strandfürdő kor­szerű, vízöblítéses WC épülete is. Az ötéves terv keretében kü­lönben 10 millió forintot fog­nak a fürdő fejlesztésére, új medencék és emeletes vetkő­zőépületek létesítésére fordí­tani. A város északi területének, a felnémeti úttól keletre eső, volt úgynevezett káposztásföl­deknek megfelelő, hatalmas te­rületegységnek részletes ren­dezési tervén is már dolgoznak a tervezők. Itt kap helyet mintegy kétezer lakás, egy korszerű sportpálya, a szüksé­ges létesítményekkel, valamint egy kiállítási terület is, amely­re igen nagy szüksége van Eger városának. A folyó esztendőben elké­szül a Népkert keleti oldalán építendő szabadtéri színpad kivitelezési terve is, amelynek kézhezvétele után hamarosan hozzá is kezdenek a munkák­hoz. Af földmunka könnyebb részéből, a város dolgozói tár­sadalmi munka keretében ve­szik ki részüket; * Ismét bővül a város korsze­rű világítási hálózata. A Szé­chenyi utcán most már egé­szen a Tűzoltó térig ér a mo­dern fénycsövekkel bevilágí­tott terület. Ezzel kapcsolatban szüksé­gesnek tartjuk megemlíteni, hogy a teljes mértékben kor­szerűtlen villanyvilágítási hu­zalokkal elcsúfított Bajcsy- Zsilinszky utcai házakról, a Dobó tér felé eső részen eltá- vólítják a villanyvezetékeket, és azt rejtett módon, kábelek­ben fógják vezetni. így aztán az itt meginduló sortatarozás! munkák során merőben szép, új utcakép fog kialakulni. Áz emeletes házakra szerelt veze­tékek eltüntetése igen komoly anyagi áldozatokat kíván a várostól. Sugár Utvám

Next

/
Thumbnails
Contents