Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-06 / 185. szám
2 NÉPÚJSÁG I960, augusztus ft., szombat Folytatta munkáját az országgyűlés Dr. Sik Endre és Nógrádi Sándor felszólalása az országgyűlés csütörtök délutáni ülésén Dr. Sík Endre beszéde Dr. Sík Étidre külügyrtil- liszter bevezetőben hangsúlyozta: az elmúlt néhány esztendő eseményei azt bizonyítják, hogy a nemzetközi erőviszonyok lényegbevágó és végleges eltolódása a szocialista világ javéra, az imperialisták hátrányára új, kedvező helyzetet teremtett a világban. Megnyílt a lehetőség arra, hogy kiküszöböljük a háború veszélyét és megteremtsük a tartós békét. Ez a tény nemhogy kisebbítené, de megsokszorozza valamennyi ország kormányának felelősségét a külpolitikai kérdések vitelében. Az a kormány, amely ma nem tesz meg minden tőle telhetőt, hogy hozzájáruljon a háborúk végleges kiküszöböléséhez, e lehetőség gyakorlati megvalósításához, • lényegében elősegíti az emberiség pusztulásával kacérkodó agresszív háborús erőket. Ebben az alapvető nemzetközi kérdésben nem lehet tartózkodásról, valamiféle semlegességről beszélni. A magyar nép — folytatta —, amely annyit szenvedett pusztító háborúktól, mielőtt évszázados elnyomatás után ráléphetett a nemzeti függetlenség és a jólét útjára, békét akar, mert csak békében építheti eredményesen boldog szocialista jövőjét. Ezért ítéli el az agresszív háborús körök politikáját, ezért tekinti legfőbb feladatának az elszánt és következetes harcot az imperializmus ellen, a tartós békéért. E cél vezérli egész külpolitikai tevékenységünket, amelynek két pillére: a szoros együttműködés a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a szocializmusért és a tartós békéért vívott harc minden területén és a békés egymás mellett élés elve minden állammal, tekintet nélkül azok társadalmi berendezkedésére. Ezek az alapelvek megfelelnek népünk érdekelnek. A békének és az emberiség haladásának legfőbb biztosítéka az egységes szocialista tábor ereje és ennek az erőnek a további gyors növekedése. A tartós béke megteremtésének egyetlen járható útja a békés egymás mellett élés elvének szigorú érvényesítése az államok közötti kapcsolatokban. Kormányunk tehát a helyes, mégpedig az egyedüli helyes utat követi külpolitikájában, amikor szüntelenül azon munkálkodik, hogy tovább erősítse hazánk sokoldalú kapcsolatait a szocialista tábor országaival, s ugyanakkor erőfeszítéseket tesz, hogy hozzájárulhasson a békés egymás mellett élés további térhódításához. Dr. Sík Endre ezután hangoztatta, hogy az utóbbi években hazánk újabb nagy lépéseket tett előre a szocialista országokkal való együttműködésben. Különösen nagy fejlődés mutatkozott az elmúlt egykét esztendőben, amiről a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának azóta elért kimagasló gyakorlati eredményei tanúskodnak. Az élet hogy a gok együttműködésének fejlődése a kapcsolatok számos, a kétoldali szerződések kereteit messze túlhaladó lehetőségét nyitja meg és ezek tervszerű ki- • használása még gyorsabb ütemű fejlődést biztosít a szocialista világ valamennyi országának. Ennek következtében a KGST szerepe, a kialakult helyzetnek megfelelően, rendkívül megnőtt — mondotta a külügyminiszter — és az a tény, hogy most lehetővé vélt az 1961—65. évi népgazdasági tervek egyeztetése mellett a 15— 20 éves távlati tervek összehangolása is, már önmagában mutatója a szocialista világrend- szer óriási erejének. A KGST ilyen tevékenysége teszi lehetővé, hogy hazánk népgazdaságát adottságaink messzemenő figyelembevételével — a szocialista országok közt kialakított nemzetközi munkamegosztásban való tevékeny részvételünkkel, gyorsan és számunkra is a legelőnyösebb körülmények között fejleszthessük. Eredményeket értünk el — a békés egymás mellett élés elve alapján — a más társadalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolataink terén is — folytatta a külügyminiszter. Az előrehaladás azonban, a dolog természetéből folyóan, ezen a vonalon nem olyan egyértelmű, mint a szocialista országokkal való együttműködésünk területén. Eredményesen és sokat ígérőén halad előre kapcsolataink építése a függetlenségüket nemrég elnyert, illetve függetlenségük kitrívásáért küzdő ázsiai és afrikai országokkal. Ezek az országok. bár más társadalmi rendszerűek, többségükben következetes harcot folytatnak az imperializmus ellen és őszintén akarják a békét, tehát maguk Is hívei és harcosai a békés egymás mellett élés politikájának. A világbéke szilárdságának egyik fontos előfeltétele, hogy ezek a gazdaságilag fejletlen volt gyarmati országok teljes mértékben felszabaduljanak az imperialista kizsákmányolás alól, s hogy politikai, gazdasági és kulturális életük zavartalanul fejlődhessék. Ezért az egész békeszereié világ számára nagy jelentőségű az az önzetlen támogatás, amelyet a szocialista országok nyújtanak ezeknek az országoknak. A Magyar Népköztársaság kormánya már eddig is sokat tett az új, független országokkal való jó államközi kapcsolatok kiépítésére. Ez év elején kormányküldöttségünk baráti látogatást tett Libériában, Guineában és Ghánában, a legutóbbi hónapok folyamán hivatalos képviselőink utaztak Kongóba, Szomáliába, és a Malgas Köztársaságba. Fejlődnek már gazdasági és kulturális kapcsolataink is. Igyekszünk tovább szélesíteni együttműködésünket ezekkel az országokkal és erőnkhöz mérten mi is segítjük őket abban, hogy mielőbb felszámolhassák az Imperialista elnyomás okozta gazdasági elmaradásukat. Dr. Sík Endre ezután rámutatott: jóba! lassabban és nehezebben halad előre a békés egymás mellett élés realizálása azokkal az országokkal, amelyeknek kormánya csak szóban hirdeti, de a valóságban akadályozzák a békés egymás melleit élést: a NATO- országokkal és azokkal, amelyek az ő pórázukon járnak. Annak, hogy viszonyunk ezekkel az országokkal még mindig nem nevezhető normálisnak, fő oka az Amerikai Egyesült Államok kormányának agresz- szlv, provokációs, imperialista politikája, és az az állandó nyomás, amelyet az amerikai kormány a többi kapitalista államra gyakorol. A külügyminiszter ezután részletesen foglalkozott az amerikai imperialisták mesterkedéseinek legújabb megnyilvánulásaival, provokációik és szabotázsaik kudarcával, s hangsúlyozta: ugyanez a csődbe jutott agresszív politika akadályozza Magyarország és az Egyesült Államok államközi kapcsolatainak normalizálását is. Ez egyik fő oka annak is, hogy a többi NATO-országgal, valamint azokkal, amelyek a NATO agresszív politikáját követik, kapcsolataink ugyancsak nem tekinthetők normálisnak, mert segédkezet nyújtanak az Egyesült Államok ellenünk irányuló akcióihoz. A helyzet azonban mégis jobb, mint az Amerikai Egyesült Államok esetében. Ha lassan is, és a meglevő lehetőségeket még távolról sem teljesen kihasználva, ezfekkel az országokkal gazdasági és kulturális kapcsolataink mégis fejlődnek. A magyar kormány a maga részéről mindent megtesz kapcsolataink javítására a nyugati tőkés országokkal. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy államközi kapcsolataink teljes normalizálása ezekkel az országokkal is csak akkor valósítható meg, ha vagy normális viszonyunk alakul ki az Egyesült Államokkal, vagy ha ezek az országok kiszabadítják magukat az Egyesült Államoktól függő helyzetükből. Szilárd szövetség, szoros együttműködés a szocialista országokkal és törekvés jó, normális államközi kapcsolatok kiépítésére, a békés egymás mellett élés biztosítására, minden más társadalmi rendszerű országgal: ez a kettős elv vezet bennünket külpolitikai tevékenységünkben. Ezek az elvek határozzák meg feladatainkat és magatartásunkat a nemzetközi politika legkülönbözőbb fórumain. Ezek az elvek vezetnek majd bennünket az Egyesült Nemzetek Szervezete küszöbönálló közgyűlésén is — fejezte be felszólalását dr. Sík Endre külügyminiszter, majd elfogadta és elfogadásra ajánlotta a kormány elnökének beszámolóját. bebizonyította, szocialista orszáNógrádi Sándor felszólalása Nógrádi Sándor a kormány beszámolójának külpölitikai vonatkozásaihoz szólt hozzá. Elsőnek azzal a veszéllyel foglalkozott, amelyet Nyugat-Né- metország militarizálása és támadó tömegpusztító fegyverekkel való ellátása idéz elő. Hangoztatta: nem kétséges, hogy a német militarlzmus feltámadásáért a nyugati Imperialista hatalmak felelősek, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal. Természetes, hogy könnyű az olyan háborúra spekuláló kalandorokat táncba vinni, mint amilyen Adenauer, vagy Strauss bonni hadügyminiszter, valamint a volt Hltler- barát német monopoltőkéseket — hangoztatta —, hiszen ezek a kalandorok minden tétjüket egy revansháború lapjára tették fel. Döntő jelentőséget tulajdonítunk a semleges európai, az ázsiai, az afrikai és a latinamerikai országok békeharcának, valamint a közelmúltban felszabadult, vagy még elnyomás alatt élő népek hősies antl-lmperlalista küzdelmének — folytatta beszédét Nógrádi Sándor elvtérs. A békéért küzdő, nem szocialista államok erői egybefonódnak a szocialista tábor erejével, az egész világot átfogó békemozgalommal és Olyan nagyarányú eltolódást Idéznek elő a nemzetközi erőviszonyokban a béke javára, amely biztosítani tudja az agresszív, imperialista fenevadak fékentartésát, az Imperializmus további bomlását hozza magával, s ennek eredményeképpen a különböző társadalmi rendszerű országok békés együtt éléséhez vezert. Nógrádi Sándor ezután a nemzetközi élet néhány legutóbbi eseményével példázta az elmondottakat, emlékeztetett a törökországi, a dél-koreai, a japáni és a kubai eseményekre. Szólt arról, hogy Nyu- gat-Európában, nemcsak a néptömegek között, de a józan borwoá politikai körökben is nőttön nö a bizalmatlanság az erőszakos és felelőtlen agresz- szív amerikai politikával szemben. Itt kívánom felhívni a figyelmet arra, hogy ha az Egyesült Nemzetek Szervezése nem akar elmaradni az időktől és nem akarja, hogy a népek kiábránduljanak belőle, végre tudatára kell ébrednie tulajdonképpeni szerepének. Má még az ENSZ szervei nem ri”- vezik nevükön és nem bélyegzik meg az Egyesült Államok agressziós cselekedeteit. Mi ez hát, ha nem biztatás az agresz- szorök számáfa? Azt is meg kell .mondani — bár ez már tíz évvel ezélőtt világos . volt —, hogy az ENSZ mindaddig csonka szervezet marad, amelynek munkája a fő nemzetközi kérdések több vonatkozásában nem lehet eredményes, amíg a 650 millió lakosú, rohamos és gyorsan fejlődő Kínai Népköz- társaság nem válik tagjává. A képviselő a továbbiakban áz Egyesült Államok legújabb provokációival, a kémrepülésekkel, a csúcsértekezlet megtorpedózásával foglalkozott, majd így fejezte be szavait: Az imperializmus oldalán hatalmas méretű külpolitikai vereségek tapasztalhatók, 1 szocializmus erői növekszenek. Ebből az következik, hogyha a népek tovább folytatják a békéért vívött harfeukat, az amerikai, a nyugatnémet ag- fesszorok és a hozzájuk hasonlók háborús mesterkedései ellenére még tudjuk fékezni a háború erőit, ki tudjuk vívni a tartós békét és elkerülhetővé válik a háború. A magyár nép erejét nem kímélve fog továbbra is síkraszállni a béke nemes ügyéért. A képviselő a kormány beszámolóját elfogadta. (MTI) Ak országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteki ülését Dinnyés Lajos, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. Az ülésen ott volt dr. Münních Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Blszktí Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György. Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán. az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint a kormány több tagja. Dinnyés Lajos bejelentette, hogy a minisztertanács beszámolója feletti vitában több felszólaló nem jelentkezett. A* elhangzott felszólalásokra dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Tisztelt országgvfliés! Röviden válaszolni kívánok a kormány beszámolója fölötti vitában elhangzott felszólalásokra. — Ami a vita egészét illeti, megállapíthatjuk, hJogy az helyes, építő és egészséges volt. Kormányunk arra törekedett, hogy beszámolójában ismertesse a dolgozó nép jó munkájával elért értékes eredményeket, ugyanakikor hansúlyo- zottan felhívja a figyelmet a legsürgősebb teendőkre. A vitában részt vett képviselőtársaim hasonló felelősségérzettel mutattak rá azokra az átmeneti hibákra és fogyatékosságokra, amelyek akadályozzák gyorsabb előrehaladásunkat. Elmondták észrevételeiket, bíráltak, olyan javaslatokat is tettek, amelyeknek megvalósítása második ötéves tervünk feladatai közé tartozik. Köszönetét mondok ezért kormányunk nevében. A bírálatokat megszívleljük, a javaslatokkal foglalkozunk, megtesz- szük a szükséges intézkedéseket, a helyes javaslatok megvalósítására. Örömmel látjuk, hogy országgyűlésünk képviselői nagy figyelemmel kísérik, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban kormányzatunk különböző intézkedései. Kérem, folytassák tovább ezt az értékes tevékenységüket, működjenek közre kormányzatunk intézkedéseinek végrehajtásában, s ha valahol megnemértést, bürokratikus huzavonát, késlekedést és mulasztást tapasztalnak, ezek feltárásával folyamatosan és rendszeresen segítsék kormányunk munkáját. Emeljük a eess Feladataink sikeres megoldásában —> mint felszólaló képviselőtársaim kidomborították — alapvető fontosságú, hogy tovább emeljük a vezetés színvonalát, tovább fáradozzanak mindenütt a vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésén. A vezetők igényeljék a dolgozók segítségét, bátorítsák őket, hogy mondják el javaslataikat, bírálatukat, s ezt is azzal mozdítsák elő, hogy a jó javaslatokat meg Is valósítják. A veze tég mindenütt támaszkodjék a munkások, a dolgozó tőmegei- alkotó készségére, a szocialista Tisztelt képviselőtársaim! Engedjék meg. hogy a vitában szóbakefült néhány kérdéssel külön foglalkozzam. — Kiss Dezső képviselőtársunk beszélt a tervezés gyengeségeiről és rámutatott, hogy a tervek mennyiségi túlteljesítéséből — a többi között például az anyagfelhasználás területén — megoldatlan kérdések adódnak. Észrevételeit figyelembe kell venni második ötévéi tervünk és ezen belül az egyes évek terveinek kidolgozásában. Arra kelt törekednünk. hogy terveink reálisan mérjék fel a lehetőségeket, megfeleljenek azoknak. A tervek túlteljesítésénél el kell kerülni a spontaneitást, a rögtönzést, s ehelyett azt kell biztosítani, hogy a túlteljesítés a népgazdaságunk egésze előtt álló legfőbb célok elérését szolgálja. Most is szükségesnek tartom hangsúlyozni: vannak területek, ahol a tervek mennyiségi túlteljesítése szükséges és hasznos, de ezt az összes körülmények figyelembevételével az Illetékes minisztériumok vezetőinek kell megállapítanak. A terv mennyiségi túlteljesítése csak akkor hasznos — tehát csak akkor engedhető meg —, ha a több terméket gazdaságosan tudjuk exportálni, illetve olyan keresett cikkek, amelyeket a belső fogyasztás rendelkezésére tudunk bocsátani. Amikor egyes területeken anyagellátási problémák vannak, kifejezetten káros az, ha tervén felül olyan termékek készülnek, amelyek azután raktárban hevernek, mert sem a bel-, sem a külkereskedelem nem tart rájuk igényt. Felszólaló képviselőtársaim megerősítették a beszámolónak azt a megállapítását, hogy igen sok belső tartalékot mozgósíthatunk. Többen kiemelték a jó munkaszervezés fontosságát. Teljesen egyetértünk azzal, hogy a gazdaság felső vezetésétől kézdve az üzemig a jelenleginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a termelés helyes megszervezésére. Amikor ezt hangsúlyozom, nemcsak ipari, hanem mezőgazda- sági üzemeinkre Is gondolok. tés színvonalát munkaversenyben rejlő hatal- nas erőforrásokra. Kormányzatunk nevében köszönetét mondok a dolgozóknak a szocialista munkaversenyben elért eredményeikért. Arra kérjük őket, hogy a versenyben elsősorban a termelékenység emelésére, a takarékosságra, a minőség javítására, az önköltség csökkentésére törekedjenek. Igen fontos, hogy műszaki dolgozóink vegyenek részt a nunkaversenyben, nagy tudóinkkal és felkészültségükkel segítsék a munkásokat — általában a dolgozókat — az említett célok elérésében. Nagyon sokat tehetnek a munka jóbb megszervezéséért is és a műszaki színvonal emeléséért. Beszéltem exportunk fontosságáról. A magyar áru a világnak szinte minden piacára eljut, de a világpiacon nagy a verseny és csak azt az áfut értékesíthetjük megfelelően, amely megüti, sőt, meghaladja a nemzetközi saínvonalat. Ezért a műszaki dolgozók Is, a munkások is mindig ügyeljenek arra, hogy öregbíthessük a magyar marka, a magyar áru, a magyar dolgozók munkájának jó hírnevét, védjük becsületét. Eddigi eredményeink bemutatására hivatott az augusztus 12-én Moszkvában megnyíló magyar Ipari kiállítás, amelynek megnyitásán kormányunk küldöttséggel vesz részt. Ezen a kiállításon bemutatjuk azt a fejlődést, amelyet a magyar Ipar a felszabadulás óta elért munkásosztályunk és értelmiségünk jó munkája eredményeképpen, a Szovjetunió és a többi baráti ország segítségével. Egyben dokumentálni kívánjuk azt Is, hogyan vesz részt hazánk a KGST keretében kialakult nemzetközi munkamegosztásban. A kiállításhoz azt a reményt fűzzük, hogy exporttermékeink bemutatáséval tovább bővíthetjük gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Cseterkl Lajos képviselőtársunk kulturális forradalmunk eredményeiről beszélt. Ez kiegészítette a kormány beszámolóját, amely ezzel a témakörrel nem kívánt ezúttal részletesen foglalkozni. Felszólalásában éppen ezért csak egy kérdést emelt ki. Helyesen hangsúlyozta a műszaki propaganda fontosságát és bírálta azt a tényt, hogy műszaki könyvkiadásunk nem kapcsolódik eléggé a népgazdasági tervhez, az üzemek műszaki fejlesztési terveinek feladataihoz. Kormányzatunk megvizsgálja, mit kell tennünk e hiányosság megszüntetéséért. Egyetértünk Brutyó János képviselőtársunknak az építőiparral és az építőanyagiparral kapcsolatos megállapításával. Mi is úgy véljük, hogy az építkezési idő rövidítésében eddig elért eredmények még csak a kezdet kezdetének tekinthetők. E terület dolgozói, mozgalmi szervei összpontosítsák erőfeszítéseiket arra, hogy gyorsabban, olcsóbban és gazdaságosabban építkezhessünk! Felhívom az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium figyelmét: mindent meg kell tenniük, hogy meggyorsuljon az építőanyagot gyártó üzemek építése és üzembehelyezése. Ezzel kell biztosítanunk az állami építkezések és a lakosság saját erőből történő építkezéseinek zavartalan anyagellátását. (Beszámolónkat az ország- gyűlés munkájáról, következő — vasárnapi — lapszámunkban folytatjuk.)
